Absztrakt
A tanulmány a pilóta nélküli légi járművek (drónok) rohamos terjedésének jogi kihívásait vizsgálja, különös tekintettel a büntetőjogi, szabálysértési és közigazgatási aspektusokra. Elemzi a definíciókat, felelősségi viszonyokat (üzembentartó, távpilóta), regisztrációs és biztosítási kötelezettségeket, légtérhasználati szabályokat, valamint a mydronespace applikáció szerepét. Kitér a ne bis in idem elv érvényesülésére a jogágak határán, a vezetési engedély hiányára, és a drónokkal elkövethető bűncselekményekre. Következtetése: a meglévő büntetőjogi keretek elegendőek, de egységes, átlátható szabályozás szükséges a jogkövetés elősegítésére és a bűnelkövetés visszaszorítására.
1. Bevezetés
Napjainkban egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek az úgynevezett pilóta nélküli légi járművek hétköznapi nevükön drónok. Rohamos terjeszkedésük egyrészt az egyszerű, fogyasztó által is megfizethető modelleknek, illetve ezen modellek felhasználóbarát működtetésének is köszönhető. Egyre több, szakágra specializálódott darabbal találkozhatunk.[1] Jelen vannak a mezőgazdaság területén, különböző állami szervek (például a rendfenntartás területén) is használják, de ma már elképzelhetetlen lenne bármilyen videós anyag készítése drón használata nélkül. Fokozott figyelmet kapnak a militarizáció körében is.[2] Folyamatos fejlődésük és a felhasználói kör gyors növekedése egyre több szabályozást igényel. Az egységes szabályozás hiánya és ezen technikai eszközök egyre növekvő népszerűsége megnehezíti a drónhasználók jogkövetési magatartását. Ez táptalaja lehet a szándékos, illetve gondatlan bűnelkövetésnek. A drónok jelenléte érezhető hatással van a szabadsággal kapcsolatos alapvető emberi jogokra.[3] Vizsgálnunk kell, hol húzódik a határ a technika fejlődése és az alapvető emberi jogok tiszteletben tartása között,[4] illetve mikortól kell a jogalkotónak beavatkoznia és egyes tevékenységeket korlátoznia a jogrend stabilitása érdekében.
2. A pilóta nélküli légijármű
A „drón” kifejezést a hétköznapi szóhasználat alkalmazza a pilóta nélküli légi járműre. Pilóta nélküli légi jármű (UA)[5] alatt minden olyan légi járművet kell érteni, amely üzemeltetéséhez nem tartózkodik fedélzetén pilóta, illetve amelyet ilyen (pilóta nélküli) üzemmódra terveztek és ami önálló (szoftver segítségével) vagy távirányítással történő üzemelésre képes. Pilóta nélküli légijármű-rendszer (UAS)[6] lényegében a pilóta nélküli légi járműből és az azt távolról vezérlő berendezésből áll.
3. A drónok és személyek kapcsolata
A szerteágazó jogszabályi háttér megnehezíti a jogértelmezést az üzemeltetési feladatok ellátása tekintetében. A pilóta nélküli állami légi járművek repüléséről szóló 38/2021. (II. 2) Korm. rendelet értelmező rendelkezése szerint, az üzemben tartás olyan tevékenységek összességét jelenti, melyekről az üzembentartó gondoskodik a megfelelő távpilótáról és az eszközök üzemképes állapotáról.[7] Az üzemeltetés az üzemben tartással járó feladatok mellett az adott drón művelet megfelelő elvégzésének biztosítását jelenti.[8] Ez a rendelet specifikusan az állami pilóta nélküli légi járművekre vonatkozik, azonban más jogszabály hiányában ez a rendelet adja jogértelmezésem alapját.
Nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy kit mikor terhel a felelősség, ezért kiindulásképp az Lt. 66/A. § (2b) bekezdése szolgál segítségül, mely kimondja, hogy az üzembentartó felelős az általa üzemben tartott drón üzemben tartására és használatára vonatkozó szabályok betartásáért. Az üzembentartónak lehetősége van átadni más megfelelő személynek a drón irányítását, azonban erről közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban kell rendelkeznie a feleknek.
Arról, hogy mit kell tartalmaznia a megállapodásnak, ugyanezen szakasz[9] (2e) bekezdése rendelkezik. Tehát ebben az esetben a gépet ténylegesen irányító, alaki feltételeknek megfelelő megállapodásban szereplő személy felelős az általa elkövetett jogsértésekért. Ha egy gépnek nincs üzembentartója, úgy az éppen azt irányító személy vonható felelősségre. Amennyiben a pilóta nélküli légi jármű jogellenesen kerül ki az üzembentartó vagy az azt használatba vevő birtokából, úgy mentesülnek a szankció alól.
4. A drónhasználat szabályozási háttere és a vonatkozó törvénysértések
A drón reptetésének egyes mozzanatait különálló jogágak – büntetőjog, közigazgatási jog és szabálysértési jog – szabályozzák. Jogsértő magatartás következtében kétségek merülhetnek fel, hogy annak vizsgálatát mely jogág eljárásában kell lefolytatni.
4.1. Regisztrációs kötelezettség
Az eszköz tulajdonba vétele után – a játék kategória[10] kivételével – regisztrációs kötelezettséget vállal a gép üzembentartója. Ezt az illetékes hatóságnál, a Légügyi Felügyleti Hatósági Főosztályán lehet megtenni.[11]> Amennyiben a jármű, illetve üzembentartója kötelező regisztrációját elmulasztották, a szabályszegést közlekedési igazgatási eljárásban vizsgálandó.
4.2. Felelősségbiztosítás
A regisztrációhoz szükséges, hogy az üzembentartó rendelkezzen felelősségbiztosítással. Erre többek között az esetlegesen okozott károk, illetve egyes jogszabálysértő magatartások miatt kiszabott pénzbírság fedezése miatt van szükség. A felelősségbiztosítás hiányának szankcionálását a közúti járművek esetében a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításáról szóló 2009. évi LXII. törvényben részletezi a jogalkotó. A légi közlekedési kötelező felelősségbiztosításról szóló 39/2001. (III. 5.) Korm. rendeletben részletszabályok és összeghatárok olvashatóak. Ebből a rendeletből nem tudható meg, hogy a kötelező felelősségbiztosítás elmulasztása esetén ki ez eljáró szerv, vagy milyen szankció szabható ki. Következtetésképpen arra az álláspontra jutottam, hogy ezen szabályozás az Lt. hatálya alá esik. Egyértelműen nem számít szabálysértésnek, így a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény[12] mentén nem lehet szankcionálni, nem is rendeli büntetni a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény[13] sem, így azon büntetések, illetve intézkedések sem alkalmazhatóak. Az Lt. 66/A. § (1) bekezdés i) pontja alapján, mivel ez a pilóta nélküli légi jármű üzemeltetési feladatának körébe esik, ezért légi közlekedési szabályszegésnek minősül. Az Lt. 66/A. § (2c) bekezdése vonatkozik az eljárás részletszabályaira, illetve rendelkezik arról, hogy ezen mulasztást légi közlekedési bírsággal kell büntetni.
4.3. Légtérhasználat
A légtérhasználat szabályait tagállami hatáskörbe utalja a pilóta nélküli légijárművekkel végzett műveletekre vonatkozó szabályokról és eljárásokról szóló 2019/947/EU végrehajtási rendelet 15. cikke. Mindenki, aki Magyarország területén belül repül vagy pilóta nélküli légijárművet reptet, légtérfelhasználóvá válik.[14], [15] A hazai légtérszabályozás ismerete és a repülés megkezdése előtti aktuális légtéri viszonyokról való tájékozódás elengedhetetlen az UAS-felhasználók körében.
Kiemelendő, hogy egyes légtérfajták használata külön engedélyek meglétéhez kötött, ilyen többek között a környezetvédelmi szempontból korlátozott légterek használatához szükséges hatósági engedély. Ennek hiányában az adott pilóta nélküli légi járművel végrehajtott művelet jogsértővé válik. Az a személy, aki a pilóta nélküli légi jármű üzemeltetésére, használatára vonatkozó jogszabályi előírásokat nem tartja meg, jogosulatlan légtér felhasználónak[16] minősül.
Az üzemeltetésre vonatkozó szabályozás tekintetében az Lt. 66/A. § (1) bekezdés i) pontja kimondja, hogy amennyiben Szabs.tv. nem szabályozza az adott magatartást, akkor az Lt. szolgál a jogi szabályozás hátteréül. Ebben az esetben jogértelmezési kérdés, hogy melyik jogág a megfelelő, hiszen a Szabs.tv. 229. § (1) bekezdése alapján csak lakott terület feletti jogosulatlan légtérhasználatot szankcionálja a szabálysértési jog. Ebből az következik, hogy egyéb jogosulatlan használat esetén a közigazgatás jogi szabályok lesznek az irányadók.
4.3.1. Eseti légtér
Eseti légteret pilóta nélküli légi járművel végrehajtott lakott terület feletti repüléshez minden esetben kötelező igényelni a Honvédelmi Minisztérium Állami Légügyi Főosztálynál.[17] Eseti légtér hiányában lakott terület felett történő reptetést esetében egyértelműen szabálysértés[18] valósul meg. Minden más esetben,[19] amikor nem lakott terület feletti eseti légtér meglétéhez kötött helyen történik a pilóta nélküli légi járművel végrehajtandó művelet és az UAS üzembentartója nem rendelkezik eseti légtérrel, a tevékenység közigazgatási szabályszegést eredményez.
4.4. Mydronespace applikáció használata
2021. január 1-jétől, ha az UAS-művelet lakott területen kívül, nem eseti légtérben van végrehajtva, akkor kizárólag amydronespaceapp segítségével lehet repülni, valamint az eseti légtérben való műveletvégzést is jelölni kell az applikációban. Az alkalmazás segítségével valós időben értesülhet a felhasználó a magyar légtér aktuális állapotáról, a drónok számára tiltott vagy korlátozás alatt lévő területekről.[20] Amennyiben a műveletvégrehajtó elmulasztja az applikáció használatát, közigazgatási szabályszegést követ el.
4.5. További, drónnal elkövethető szabálysértések
A Szabs.tv. tartalmaz két kifejezetten „drónspecifikus” tényállást. A jogalkotó fontosnak tartotta kiemelni e két konkrét esetben, hogy a drónok jellegéből fakadóan fokozott figyelemmel kell lenni a védett jogi tárgy felé. Mindez nem azt jelenti, hogy csak ezen szakaszok elkövetési eszközéül szolgálhat pilóta nélküli légijármű.
4.5.1. Magánlaksértés szabálysértése
Magánlaksértés szabálysértési tényállás első bekezdésének[21] elkövetési eszköze nem lehet pilóta nélküli légi jármű, mint ahogyan a Btk. által szabályozott magánlaksértésnek[22] sem. A jogalkotó ugyanakkor nem hagyhatta figyelmen kívül azon tényt, hogy a drónok tökéletesen alkalmasak más ember magánéletének a megsértésére.[23] Ebből adódóan külön bekezdéseben[24] kapott helyet más lakásáról, egyéb helyiségről, vagy ezekhez tartozó bekerített helyről a pilóta nélküli légi járművel való jogosulatlan hang- vagy képfelvétel készítése. Fontos hangsúlyozni, hogy a szabálysértési jog csak a jogosulatlan hang- vagy képfelvétel készítését tiltja. Ez elhatárolási pontként szolgál a Btk. által büntetni rendelt tiltott adatszerzés[25] bűncselekménye és ezen szabálysértési norma között. Szabálysértési magánlaksértés elkövetésének esetében intézkedésként az adathordozók elkobzására is feljogosítja a jogalkotó a jogalkalmazót. Ha tehát a drón a telefonnal áll adatátviteli kapcsolatban, akkor adott esetben a telefont is lefoglalhatja az eljáró szerv.
4.5.2. Pilóta nélküli légi járművel végzett jogosulatlan tevékenység szabálysértése
A pilóta nélküli légi jármű jogosulatlan használatának tényállása[26] igen tágan értelmezhető, mely újabb jogkövetési nehézségeket von maga után. Jogosulatlan használatnak értékelhető többek között az engedély nélküli vezetés, azonban ezt a konkrét magatartást az engedély nélküli vezetés tényállása[27] szabályozza, így a lex specialis derogat legi generali elve alapján ezen magatartások, tehát a jogosulatlan járművezetéssel kapcsolatos szabálysértési jog jogsértő magatartásai nem tartozhatnak ide (jogosulatlan használat a Szabs.tv. 229. §), illetőleg csak lakott terület feletti jogosulatlan reptetéshez kapcsolódó magatartások meríthetik ki ezt a jogi normát.
4.6. Büntetőjog, közigazgatási jog és a szabálysértési jog kapcsolata
A ne bis in idem elvnek kiemelkedő jelentősége van légijárművekkel való normaszegések vizsgálata szempontjából. Eltérő értekezések születtek arról, hogy ezen büntetőjogi alapelv csak magán a büntetőjogon belül bír kötelező erővel, vagy kiterjeszthető egyéb jogágakra is, mint például a közigazgatási jog vagy a szabálysértési jog.[28] Az Alkotmánybíróság jelenlegi állása alapján nem kizárható ezen elv más jogágakra való kiterjesztése a szükséges feltételek megléte mellett.[29] A jogágak között szerteágazó drónokra vonatkozó szabályozás, illetőleg ezen elv körüli tisztázatlan kérdések jelentős problémákat vetnek fel a jogérvényesítés körében.
Vizsgálandó kérdés, hogy ugyanazon cselekményért a büntetőeljárás mellett vagy azt követően jogszerű-e egy másik jogterület szabályai szerint eljárást folytatni. Az nem vitatott, hogy büntetőjogon belül nincs helye ugyanazon magatartásért több eljárásban vizsgálni az elkövető felelősségét. Egyértelmű az is, hogy elmarasztalni sem lehet valakit ugyanazért a tettéért többször. Azonban a vizsgált téma szempontjából ki kell lépni az általános büntetőjogi keretek közül és körbejárni a közigazgatási jog és a szabálysértési jog körüli kérdéseket a ne bis in idem elv vonatkozásában.
A büntetőjog a jogi felelősségi és védelmi formák rendszerében ultima ratióként jelenik meg, amikor az adott jogterületen belüli eszközök alkalmasságuk vagy hatásuk tekintetében nem elégségesek a jogviszonyok rendezésére.[30] A büntetőjog magában foglalja a büntetéssel, tehát a szankcióval való fenyegetettséggel megvalósuló prevenciót. A jogágon belül felelősségre vonásnak fő szabálya szerint megállapítható, hogy csak a személyes elkövetés esetében kerülhet megállapításra. Tehát általános jelleggel kimondható, hogy csak a saját magatartásáért felelős az ember.[31]
Nagy Marianna[32] megfogalmazásában a közigazgatási büntetőjog azon normák összessége, melyek közigazgatási szervek hatáskörébe tartozó büntetőszankciók alkalmazásának feltételeit hordozzák magukban. Ezen körbe tartoznak a közigazgatási anyagi jogi bírságok és minden egyéb közigazgatási szankció is. A közigazgatási szankciók elsődleges célja a társadalom visszatartása a jogsértések elkövetésétől, illetve a már megsértett rend helyreállítása. A múltban elkövetett jogellenes cselekmény miatt, az ismételt elkövetés megelőzésének célzatával jött létre a bírság, mint közigazgatási szankciófajta, mely a büntető kényszer kategóriájába tartozik.[33]
A szabálysértési jog vegyesjogi jogág, mely valójában a közigazgatási büntetőjogból alakult ki. A szabálysértéssel párhuzamban alakultak ki a közigazgatási anyagi jogi szankciók.[34] A szabálysértési jogi szankció célja nem lehet azonos a büntetőjogi büntetések céljával, mivel a bűncselekményként büntetni rendeléshez nem rendelkeznek megfelelő fokú kockázattal és társadalomra veszélyességgel. Ebből következően a szabálysértési jogi norma szankciója nem lehet egy az egyben megtorló jellegű, hanem törekednie kell speciális prevención keresztül megvalósuló generális prevenciós hatás elérésére.[35]
Összességében megállapítható, hogy abban az esetben, ha ugyanazon magatartásért párhuzamosan elmarasztaló, valamint ebből következő büntető jellegű szankció kiszabására kerül sor, az ütközik az alkotmányos szintre emelt büntetőjogi alapelvvel. Tehát nem szabható ki párhuzamosan közigazgatási bírság, szabálysértési pénzbírság, illetve pénzbüntetés. Ezt a Szabs.tv. 2. § (4) bekezdése is kimondja.[36]
5. A drón vezetésére feljogosító engedély
Pilóta nélküli légi járművek reptetéséhez kategóriától függő „vezetői engedély” szükséges.[37] Az idézőjel nem véletlen, hiszen sem jogszabály, sem bírói döntés nem taglalja azon esetet, hogy ennek hiányában megvalósulhat-e jármű engedély nélküli vezetésének szabálysértése[38] vagy járművezetés az eltiltás hatálya alatti bűncselekménye.[39] A kettő között az a lényeges különbség, hogy az előbbi esetben soha nem is rendelkezett az elkövető érvényes – köznapi szóhasználattal élve – jogosítvánnyal, míg utóbbi esetben valamely korábban elkövetett szabálysértés, vétség vagy bűntett miatt a hatóságok időszakos vagy állandó jelleggel bevonták az elkövető vezetői engedélyét.[40], [41] Az tehát, hogy a kompetenciabizonyítvány bír-e a vezetői engedély tulajdonságaival, értelmezés kérdése.
5.1. Az engedély nélküli járművezetés
Az engedély nélküli járművezetés szabálysértést[42] hatósági engedély hiányában lehet megvalósítani. Vizsgálni kell, hogy a KAV hatóságnak minősül-e.[43] Az Alaptörvény 15. cikke és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 12. §-a, valamint az a Közlekedési Alkalmassági és Vizsgaközpont kijelöléséről és feladatainak meghatározásáról szóló 284/2018. (XII. 21.) Korm. rendelet alapján a KAV kormányrendelet által közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására feljogosított egyéb szervezet, köztestület. Tehát közigazgatási szempontból hatóságnak minősül. Ebből levonható az a következtetés, hogy a különböző vizsgákat igazoló, drón reptetéshez szükséges engedélyek vezetői engedélynek minősülnek, ezáltal elkövethető az engedély nélküli járművezetés szabálysértése. Annak a ténye, hogy a kiállított igazolást mindig magunknál kell hordani reptetés közben, szintén alátámasztja a fent megfogalmazottakat.[44]
A fenti megállapítást követően érdemes megvizsgálni a szankciók lehetőségét. Abban az esetben, ha valaki az adott járművet az ahhoz szükséges engedély nélkül vezeti, szabálysértést követ el. Azonban a járművezetéstől eltiltás büntetés csak bűncselekmény elkövetése esetében szabható ki. Amennyiben valaki jogosulatlanul reptet pilóta nélküli légijárművet, megvalósíthatja a közlekedés biztonsága elleni bűncselekményt, melyet a Btk. 232. §-a foglal magában. Ugyanis ennek a deliktumnak a megvalósításához elégséges csak a védett jogi tárgy objektíve hatóképes – absztrakt – veszélyeztetése, jelen esetben a vasúti, légi és vízi közlekedés biztonsága, melyből egyértelműen fakad az érinett személyek életének és testi épségének a védelme. A megfelelő kompetenciák nélkül a pilóta nélküli légi jármű reptetése adott esetben veszélyt jelenthet más ember testi épségére és életére, ilyenkor a „más hasonló módon” jogalkotó által megfogalmazott elkövetési magatartásba belefér ez a tevékenység. Ez esetben az engedély nélküli vezetés szabálysértése és a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény is megvalósul. Azonban a párhuzamos eljárással és szankcióval megvalósulna a kétszeres értékelés, melyet a ne bis in idem elv alapján tilt a jogalkotó. Ezen jogi helyzet feloldása érdekében a bűncselekményi tényállás primátust élvez. Így mivel ugyanazon magatartás valósította meg a büntetőjogi deliktumot és a szabálysértést is, büntetőjogi eljárás keretében kerül sor az elkövető felelősségre vonására.
Vizsgálni szükséges azt az esetet is, amikor a bűncselekmény elkövetéséhez szükséges veszélyeztetés nem áll fent. Teljesen lakatlan területen, ahol sem embert, sem környezetet, sem vagyontárgyat, sem közművet nem lehet veszélyeztetni és még légi forgalom sincs, egyértelműen nem valósul meg a Btk. által szabályozott deliktum, kizárólag szabálysértés. Ebben az esetben szankcióként a Szabs.tv. által tartalmazott büntetéseket és intézkedéseket kell kiszabni (például: Szabs.tv. 16. §-a által szabályozott járművezetéstől való eltiltás).
További kérdéseket vet fel, hogy az eltiltást a Lt. is szabályozza a 66/A. § (4a) és (4b) bekezdésében. A Szabs.tv., illetve az Lt. konkurálását feloldja az Lt. 66/A. § (1) bekezdésének i) pontja, miszerint ilyenkor a Szabs.tv. rendelkezéseit kell alkalmazni.
6. A drónnal elkövetett bűncselekmények
Jelen fejezetben kívánom a bűncselekményeket kategorizálva kifejteni, hogy melyekben lehet pilóta nélküli légi jármű a deliktum elkövetési eszköze, esetleg elkövetési tárgya, vagy a távpilóta mikor lehet az adott bűncselekmény passzív alanya. Csak a drónok vonatkozásában releváns tényállási elemek kerülnek bővebb kifejtésre, sokszor fikciókra hagyatkozva. Ezen fejezet felhívásként is szolgál a probléma sokoldalúságára, illetve bebizonyítja, hogy nem szükséges büntetőjogi szempontból teljesen új tényállásokat létrehozni a pilóta nélküli légi járművekre konkretizálva, hiszen azok a legtöbb esetben elkövetési eszközként, néhol elkövetési tárgyként már a meglévő tényállási kereteken belül is értelmezhetőek.
2023-ban először készített UAS[45] kategóriában éves biztonsági jelentést az EASA. Ebben a jelentésben balesetek, súlyos incidensek kerültek rögzítésre, melyben pilóta nélküli légi járművek voltak érintettek. A drónokkal való műveletekről azonban kimagaslóan nehéz információhoz jutni, ugyanis csak a tanúsítvánnyal rendelkező UAS-ok tekintetében terheli az üzembentartót bejelentési kötelezettség. Egyéb esetekben akkor terheli további nyilatkozattételi kötelezettség a távpilótát, ha a művelet közben egyéb más légi járművel érintkezett, halálos balesetet vagy súlyos testi sértést okozott.[46] Összeségében kettő súlyos incidensről, kilenc nem halálos esetről és egy halálos balesetről számolt be az EASA. Nagy előrelépést jelenthet, hogy külön kategóriában rögzíti az EASA a pilóta nélküli légi járművek eseteit, ugyanis ebből messzemenő következtetéseket lehet levonni a biztonsági szabályozások tekintetében, így lehetőség van azok célzott javítására. Nem lehet Magyarországon megtörtént esetről beszámolni, melyben ítélet is született volna. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy eddig nem követtek el bűncselekményt drónnal hazánkban, csak azt, hogy nem lett meg az elkövető vagy a bíróság nem állapított meg büntetőjogi felelősséget.
6.1. Közlekedési bűncselekmények
Bár a pilóta nélküli légi járművek működtetésük vonatkozásában eltérnek a hagyományos légi járművektől, azonban bizonyos, hogy az irányító személy holléte azon minősítésre, miszerint légi járművek körébe sorolandóak, nem hat ki. Tehát minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy a drónok a légi járművek körébe tartoznak, és ezáltal elkövethetőek velük, illetve rajtuk és irányítójukon a vonatkozó közlekedési bűncselekmények.
6.1.1. A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény
A közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény[47] véleményem szerint elkövethető a drónt irányító távpilóta ellen. Amennyiben ugyanis bármilyen emberi cselekvéssel összefüggésben lévő külső behatás révén a drónt reptető távpilóta ezzel a külső behatással ok-okozati kapcsolatban elveszti a jármű feletti kontrollt, azzal helyzethez mérten kisebb, illetve nagyobb mértékben, közvetlen és közvetett módon is képes más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyeztetni.
A védett jogi tárgy a biztonságos közlekedéshez fűződő társadalmi érdek, melyből egyértelműen következik a közlekedésben részt vevők életének és testi épségének a biztonsága. Jelen esetben nem kell elkülöníteni valamennyi közlekedési ágat egymástól, hiszen a drón ugyan a levegőben van, egy esetleges baleset esetén a közúton közlekedők életét és testi épségét is veszélyeztetheti, nem csak az egyéb légi járművek fedélzetén tartózkodókat. Ebből következik, hogy passzív alanya bárki lehet, aki részt vesz a közlekedésben.
Pilóta nélküli légi járművek esetében fogalmilag kizártak az elkövetési magatartások közül a közlekedési útvonal megsemmisítése, közlekedési jelzés eltávolítása vagy megváltoztatása. Minden kétséget kizáróan nem állapíthatjuk meg, hogy a közlekedési útvonalat drónok esetében nem lehet megrongálni. Azt gondolom ugyanis, ha valaki szándékosan a művelet akadályoztatása céljából a helyszínen tüzet rak, melynek füstje korlátozza a látási viszonyokat – oly módon, hogy az alkalmas más ember testi épségének vagy életének a veszélyeztetésére –,[48] azzal megvalósítja a deliktum ezen elemét.
Jármű megrongálása nem igényel túlzó magyarázatot, ez megvalósulhat magán a gépen és az azt irányító földi állomáson (távirányító) is.
A jármű megsemmisítése azonban összetettebb kérdés. Amennyiben a levegőben két drón ütközik, a légi közlekedés veszélyeztetésének deliktuma valósul meg. Ebből következik, hogy a bűncselekmény elkövetője csak olyan természetes személy lehet, aki nem áll a légi közlekedés szabályainak hatálya alatt, mert azon esetben, ha ezek a szabályok az elkövetőre is vonatkoznának, már az előbb említett deliktumot valósítaná meg. Tehát a jármű megsemmisítésével történő elkövetés olyan helyzetben jöhet csak létre, ahol nem légi baleset történik, tehát az elkövető nem vesz részt a légi közlekedésben. Például, ha valaki kilövi a drónt.
Üzemi berendezés vagy tartozékának megrongálása vagy megsemmisítése szintén nem igényel túlzó magyarázatot, akár a drón irányításáért felelős szoftver átprogramozásával, akár az ezt futtató számítógép megrongálásával, akár a távirányító rendeltetésszerű működésének az akadályoztatásával megvalósulhat ezen elkövetői magatartás.
A közlekedő jármű vezetője elleni erőszakot vagy fenyegetést sokféleképpen el lehet követni[49] (például: az elkövető hangos szitkozódás mellett a passzív alanyt ellöki, aki ennek következtében elesik és a pilóta nélküli légi jármű zuhanásnak indul).
Ez a deliktum egy materiális bűncselekmény, ahol az eredmény akkor következik be, ha az életnek vagy testi épségnek legalább a veszélyeztetése megtörténik.
6.1.2. Légi közlekedés veszélyeztetése
A deliktum elkövetője az lehet, akire a légi közlekedés szabályai vonatkoznak. A Btk. a közlekedéssel kapcsolatos szabályoknál úgynevezett keretdiszpozíciós rendszert használ, a kerettényállást kitöltő norma légi közlekedés esetén az Lt. Az elkövetési magatartás bármi lehet, ami a veszélyhelyzet kiváltására alkalmas.
Ahogy az előzőleg vizsgált deliktum alapesetében, itt is elég, ha a veszély csak távoli, tehát objektíve veszélyes cselekedet – mely, ha nem is váltotta ki a passzív alany testi épségének romlását vagy halálát – ugyanúgy alkalmas a tényállást befejezetté tenni.
Passzív alany mindenki lehet, aki a légi közlekedésben valamelyest részt vesz. Tehát pilóta nélküli légi járművek esetén nem kell, hogy a levegőben sérüljön meg valaki, ugyanúgy bekövetkezik a deliktum, ha a távpilóta, segítője vagy más személy, aki a műveletben részt vesz, sérül meg vagy veszti életét, ok-okozati kapcsolatban állva az elkövető által kiváltott cselekvőséggel.
Szándékosság tekintetében egyenes és eshetőséges szándék is megvalósulhat, azonban a szándéknak csak a veszély okozására szabad csak kiterjednie, az egyéb minősítő körülmények bekövetkezésében maximum gondatlanság terhelheti. Több olyan eset is rögzítésre került, amikor az UAS embereket szállító repülőgépeket veszélyeztetett, azonban balesetet nem okozott. Ezek az esetek biztonsági kockázat tekintetében nagyon magas értékelést kaptak.[50]
6.1.3. Járművezetés ittas állapotban
E deliktum esetében két elem vizsgálandó. Egyrészt az elkövető bárki lehet, tehát nem kell semmilyen vezetésre feljogosító engedéllyel rendelkeznie ahhoz, hogy a bűncselekményt elkövesse. Másrészt, hogy a drón, vagyis a pilóta nélküli légi jármű megfelel-e a Btk. 236. § (1) bekezdésében felsorolt elkövetési tárgyak valamelyikének. Mivel ezen járművek légi járműnek minősülnek és ugyanúgy szerves részei a légi közlekedésnek, ezért ezen tényállási elem is helytálló. Tehát minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy el lehet követni ezt a bűncselekményt drónnal is.
Kísérlet abban az esetben valósítható meg, ha a drónt reptetni készülő elkövetőt még azelőtt intézkedés alá vonják az illetékes szervek, mielőtt a drónt akár egy centire is elirányította a földtől, ugyanis ebben az esetben, ha a drón nem a földön van (irányítás következtében), a deliktum befejezett alakzata jön létre.
Bódult állapotban történő járművezetés[51] esetére szintén az itt kifejtetteket lehet vonatkoztatni.
6.1.4. Járművezetés tiltott átengedése
Ezen deliktumot[52] az követi el, aki ittas, bódult vagy vezetésre egyéb okból alkalmatlan személynek engedi át a vezetést. Drónok esetében akkor valósul meg a bűncselekmény, ha az elkövető tudatában volt annak, hogy akinek átengedi a drón irányítását, valamely fent említett ok miatt vezetésre képtelen állapotban van és a személy mozgásba hozza a pilóta nélküli légi járművet. Az, hogy a távpilóta a drón tulajdonosa vagy üzembentartója esetleg bérlője ez nem bír relevanciával. Bármilyen jogcím alapján is birtokolja az adott gépet, a bűncselekmény megvalósul.
6.1.5. Cserbenhagyás
Amennyiben a drónnal balesetet okoz a távpilóta akár szárazföldön, akár levegőben, kötelessége meggyőződni, hogy a balesetben valaki megsérült-e és hogy életét vagy testi épségét fenyegető közvetlen veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e.[53] Akkor is fennáll a kötelezettség, ha nem ő okozta a balesetet, hanem a jármű közvetlenül érintett a balesetben. Fontos kitérnem arra, hogy amennyiben sem a távpilóta, sem a drón nem érintett a balesetben, de észleli azt, akkor is kötelezettséget fogalmaz meg a jogalkotó, melynek ha nem tesz eleget, ugyanúgy bűncselekményt követ el, történesetesen a Btk. 166. § segítségnyújtás elmulasztását. Értelemszerűen a légtérben történő balesetokozás esetén a megállási kötelezettséget a lehetőségekhez kell mérni. Úgy gondolom, hogy a segítségnyújtási kötelezettség azonban minden helyzetben fennáll, hiszen a légtér sajátosságaira való tekintettel nem hagyható figyelmen kívül a jogalkotó akarata.
6.2. A környezet és a természet elleni bűncselekmények: környezetkárosítás
A deliktum[54] elkövetője bárki lehet, illetve az elkövetési magatartás is bármi lehet, mellyel megvalósul a védett jogtárgyak jelentős mértékű szennyezése vagy egyéb módon veszélyezteti ezeket oly mértékben, hogy azok vagy helyreállíthatatlanok maradnak, vagy csak külső beavatkozás révén lehet visszaállítani az eredeti állapotukba. Ily módon beleillik a tényállásba az az eset, melyben egy mezőgazdasági permetező drón rossz koncentrátumú permetszert permetez vagy nem megfelelő helyre szórja azt. Felmerül a kérdés, hogy ilyenkor kit terhel a felelősség. Az első felvetés szempontjából véleményem szerint azt a dolgozót, aki a permetszert a nem megfelelő arányban bekeverte és a drónba öntötte. Amennyiben ez a személy megfelel a drónt irányító távpilótának is, akkor tettesként őt terheli a felelősség. Abban az esetben, ha más személy keveri be a permetszert és más permetezi le azt és a pilóta nélküli légijármű irányítójának nem volt tudomása a permetszer nem megfelelő koncentrátumáról, akkor a szert bekeverő személy közvetett tettese lehet a deliktumnak, mert a távpilóta tévedésben van. Tettese pedig az lesz a bűncselekménynek, aki nem megfelelően járt el a permetezéssel kapcsolatban. Bizonyos esetekben halmazatban megvalósulhat a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés is, hiszen ha a károsítás olyan nagymértékű volt, hogy annak belélegzése akár egészségügyi szövődményeket okozhat, akkor azzal az elkövető közvetlen veszélynek tette ki más embertársai egészségét.
Amennyiben úgy következik be a deliktum, hogy a vegyszert nem megfelelő helyre szórja le a pilóta, vizsgálnunk kell ennek a miértjét. Ha a saját mulasztása miatt következett be a bűncselekmény, például könnyelműen bízott abban az elkövető, hogy nem okoz kárt, ha a szántóföld melletti erdőt is éri a permetszer, akkor tettesként őt terheli a felelősség. Ha fennáll annak a lehetősége, hogy egyéb környezeti behatások, szél vagy eső következtében történik a károkozás, akkor vizsgálnunk kell, hogy ezen természeti hatások mennyire voltak előreláthatóak és ebből adódóan mekkora volt a távpilóta kockázatvállalása. Ha túlzóan magas és mulasztott azzal, hogy az időjárási viszonyokat nem vette kellőképpen figyelembe, akkor szintén megvalósulhat a deliktum, melynek ő lesz a tettese. Amennyiben a megfelelő körültekintés mellett sem lehetett meggyőződni valamely környezeti viszontagságról, mely révén a környezetkárosítás végbement, akkor vis maior miatt nem terhelhető büntetőjogi felelősséggel az elkövető.
6.3. Az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények
Léteznek drónok, melyek lőfegyverrel és lőszerrel, illetve robbanóanyaggal vagy robbanószerrel vannak felszerelve, de nem kizárható a savas, lúgos maró anyaggal való felszerelésük sem. Vannak olyanok, melyek csupán méretük miatt jelentenek komoly veszélyt az emberre nézve, egyébiránt csak a képzelet szab határt az élet és a testi épség elleni bűncselekmények körében a drónnal való elkövetésnek.
6.3.1. Emberölés
Emberölés[55] szempontjából a pilóta nélküli légijármű egy atipikus elkövetési eszköz. Mivel a gondatlan alakzatát is büntetni rendeli a jogalkotó, ezért elviekben el lehet követni ezzel elkövetési eszközzel a deliktumot mulasztással is. Azonban, ha az elkövetési magatartás nem aktív, akkor minden elképzelhető esetben más tényállás valósul meg. Történetesen foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés,[56] amennyiben a foglalkozási szabályok megszegésével történik a gondatlan halálokozás vagy légi közlekedés veszélyeztetése,[57] amennyiben a légi közlekedési szabályok kötik a távpilótát, vagyis az elkövetőt. Megvalósulhat közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény[58] is, ha az elkövetőre nem vonatkoznak a légi közlekedési szabályok.
Emberölést drónnal olyan 12. életévét betöltött elkövetéskori beszámítási képességgel rendelkező természetes személy követhet el, aki ölési szándékkal hajtja végre a bűncselekményt. Amennyiben ez az ölési szándék megvan, csak a belátási képesség vizsgálatának szempontjából bír további relevanciával, hogy ittas vagy bódult állapotban volt-e az elkövetés pillanatában az elkövető. Ugyanez vonatkozik a légi közlekedés szabályai alá tartozásra is, tehát amennyiben az ölési szándék megvan, nem számít, hogy milyen közlekedési szabályok vonatkoztak az elkövetőre minden esetben emberölésért fog felelni. Ha a szándékosság nem áll fent, akkor a többi tényező megléte esetén is csak közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény minősített esetét követi el az elkövető, akinek drónnal kifejtett magatartása ok-okozati kapcsolatban áll a bekövetkezett eredménnyel.
6.3.2. Testi sértés
A testi sértés[59] elkövetője, ha elkövetési eszközként drónt használ egy esetben – 162. § (8) bekezdés – ugyanaz, mint az emberölés[60] tekintetében, alap- és egyéb minősített eseteiben az életkori sajátosság[61] kivételével megegyezik az elkövetői kör.
Ezen praeterintencionális bűncselekmények alanyi oldalon szándékosnak minősülnek, stádiumtani szempontból azonban a gondatlan bűncselekmények tulajdonságait osztják, ezért kizárt a kísérletük.[62]
E deliktum vonatkozásában kizárható a gondatlan elkövetés. Ennek oka, hogy az olyan gépek irányítása, amelyek alkalmasak valódi sérülést vagy egészségromlást okozni, sokszor nemcsak az átlagos kategóriától függő drón „jogosítványhoz”, hanem pluszengedélyek és képesítések meglétéhez kötöttek. Ebből következik, hogy aki jogszerűtlenül működteti azt, tudomással kell, hogy bírjon a bennük rejlő kockázatról és az esetleges sérülés okozására, legalább eshetőleges szándéka ki kell, hogy terjedjen, tehát az eredmény bekövetkezésének tekintetében az elkövető közömbös. Ezen túlmenően, amennyiben az elkövetőt ilyen jellegű magatartásáért valóban csak gondatlanság terheli, akkor nem ezen deliktumot, hanem a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűncselekményét[63] valósítja meg. Mivel a drónnal való műveletek végzésére kidolgozott szabályrendszer vonatkozik, ezért foglalkozásnak kell tekinteni.
6.3.3. Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés
A deliktum megállapítása szempontjából csak azon foglalkozásköri leírások bírnak jelentőséggel, melyek feladata az élet és a testi épség védelme.[64] A kutatott téma szempontjából az ítélkezési gyakorlatban elterjedt foglalkozási csoportok közül a munkavédelmi és baleset-elhárító szabályoknak, biztonsági előírásoknak van relevanciája, illetve egyes kivételes esetekben, speciális drónok vonatkozásában a működőképes lőfegyver, robbanószer és a robbanóanyag használatára és kezelésére vonatkozó szabályoknak lehet jelentősége. Ily módon elkövetője lehet a bűncselekménynek az a távpilóta, aki lakott terület felett ideiglenes légtér igénylése nélkül reptet nagyobb súlyú, a testi épséget veszélyeztető gépet. Bár nem feltétele a bűncselekménynek, hogy valamely engedély hiányozzon, az említett szituációban véleményem szerint az engedély hiánya alapozza meg a deliktumot. Ideiglenes légtér használata esetén ugyanis a hatóságok meggyőződnek arról, hogy a végezni kívánt művelet nem jár az érintettek veszélyeztetésével.
A földön tartózkodó szakszemélyzet biztonsága kiemelkedően fontos, 2023-ban egy súlyos és egy halálos sérülésről számolt be az EASA. Mindkettő modellező repülőklubok által üzemeltetett modell reptereken történt. Véleményem szerint ezek az esetek a magyar jogrendszerben e deliktum alá tartoznak.
6.4. Összegzés
Fontos tisztáznom, hogy az általam felsorolt és kifejtésre kerülő deliktumok nem bírnak a drónok vonatkozásában kizárólagos jelleggel.
Megfigyelhetjük, hogy a legtöbb deliktum esetében a drón, mint lehetséges elkövetési eszköz kap helyet a különös részi tényállásokban. Néhány bűncselekmény ez alól kivételt képez, a vizsgáltak közül a közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény[65] esetén a távpilóta ellen és a drón ellen is irányulhat az elkövetési magatartás, tehát ezen deliktum esetén a drón az elkövetési tárgy, a távoli pilóta pedig a passzív alany.
Elkövetői alakzatok tekintetében – Btk. 232. § – kivételével a távpilóta mindegyik vizsgált deliktumnak lehet tettese. Részesi alakzatok közül felbujtója minden deliktumnak lehet a szükséges törvényi feltételek megléte mellett, bűnsegédje pedig, ha valamilyen „többletcselekmény” társul az elkövetéshez. Tehát ha a drón reptetésén túl valaki olyan magatartást tanúsít, mellyel hozzájárul a bűncselekmény bekövetkezéséhez. Például savas maró anyagot vásárol és azt az erre alkalmas drónba tölti, hogy majd a távpilóta a maró anyaggal felszerelt géppel súlyos testi sértést okozzon valakinek. Fontos kiemelni, hogy minden adott esetet az összes körülményre tekintettel kell vizsgálni az elkövetői alakzatok megállapítás szempontjából is.
7. Záró gondolatok
Nem csak a kriminalitás elősegítése jelent problémát a drónok esetében, az eljáró szervek további nehézségekbe ütköznek az elkövetők kilétének megállapításával kapcsolatban. Ennek eredményességét többek között a regisztrációs kötelezettség kiterjesztése és ezen kötelezettség elmulasztásának erősebb generálprevenciós hatással bíró szankcionálása jelenthetné.
Hazánkban ezt a problémát hivatott megoldani a Mydronespace applikáció, ott ugyanis nemcsak a művelet elvégzéséhez szükséges helyet kell kijelölnie a műveletet végzőknek, hanem a regisztrációhoz egyéb személyes adatokra is szükség van. Így egy esetleges jogsértő magatartás észlelése esetén az illetékes hatóságok tájékozódhatnak a távpilóta kilétéről.
2021. május 4-én alakult meg a Magyarországi Drón Koalíció, melynek elsődleges célja, hogy egy olyan stratégiai platformot teremtsen, melyet közösen tud használni az egyszerű felhasználótól kezdve, a kutatószféra, egyéb piaciszereplők és a kormányzat. Továbbá hozzájáruljon egy világszínvonalú drónökoszisztéma kialakításához, ezenfelül célkitűzési között szerepel a hazai drónstratégia kidolgozása, majd megvalósítása.[66], [67] A kezdeményezés valóban megoldást kínálhat a kutatásomban vizsgált problémára, azonban a rohamos fejlődésnek és terjeszkedésnek köszönhetően sürgetőbb a kérdés, mint pár évvel ezelőtt.
Legfontosabb első körben a jogi kérdések tisztázása és a szerteágazó jogszabályozási háttér kodifikálása. Ezen metódus véleményem szerint megkönnyíthetné a jogkövetést és ezzel együtt visszaszorítaná a rosszul berögződött mintákat, melyek mind a nehezen értelmezhető és nem egységes jogi szabályozások miatt alakultak ki. Azt gondolom, hogy nagyobb figyelmet kell szentelni a pilóta nélküli légi járművekre minden jogágon belül. Szükséges egyéb jogterületen, mint például a közigazgatási jog új, átlátható és egyértelmű jogszabályokat hozni a drónokkal kapcsolatban. Szükségesnek tartom továbbá, a már említett generálprevenciós hatással bíró szankcionálást bevetni a szabálysértési jog, a közigazgatási jog, illetve a büntetőjog területén. Büntetőjog vonatkozásában álláspontom megegyező Csák Zsoltéval, aki szintén azon véleményen van, miszerint a jelenlegi Btk. által szabályozott különös részi tényállások bővítése semmilyen formában nem szükséges.[68]
Záró gondolatként pedig szeretném felhívni a figyelmet a drónokban rejlő bűnmegelőzési és bűnüldözési lehetőségekre, melyek már egyre elterjedtebbek hazánkban is. Akár a közúton történő szabályellenes magatartások megfigyeléséről, akár a határvédelemről legyen szó, hatékony segítséget nyújthatnak a pilóta nélküli légi járművek.
A drónokkal való bűnelkövetést talán a drónok segítségével lehet majd visszaszorítani.
* Jogász hallgató (PPKA JÁK). A 37. OTDK-n a tanulmány különdíjat kapott a büntetőjog II. tagozatban.
[1] Perritt Jr. – Henry H. – Sprague, Eliot O.: Drones Vanderbilt journal of entertainment and technology law, 2015/17. 673.
[2] Balazünbül, Zeynep: Drohnentechnologie und moderne Kriegführung Bestandsaufnahme und Perspektiven, Berlin Carl Grossmann Verlag, 2021. 3.
[3] Lásd átfogóan: Mérget: The Humanitarian Problem with Drones. Utah Law Review,. 2013. 1285–1318.
[4] Takahashi, Timothy T.: Drones and Privacy. The Columbia, Science & Technology Law Review, 2012. 113–114.
[5] A pilóta nélküli légijármű-rendszerekről és a pilóta nélküli légijármű-rendszerek harmadik országbeli üzembentartóiról szóló a Bizottság 2019. március 12-i (EU) 2019/945 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikk 1. pont.
[6] Uo. 3. pont.
[7] A pilóta nélküli állami légijárművek repüléséről szóló 38/2021. (II. 2) Korm. rendelet 1. § 18. pont.
[8] Uo. 20. pont.
[10] Játék kategóriába azok a drónok tartoznak, amelyek megfelelnek a magyar, illetve az európai előírásoknak, valamint MTOM nem haladja meg a 120 g-ot, nem rendelkezik adatrögzítővel és nem képes 100 méternél távolabb repülni a távpilótától [Lt. 71. § (50) bekezdés].
[11] Drón Törvény-Érthetően Szakértőktől Légtér. hu Blog https://legter.hu/blog/dron-torveny-erthetoen-szakertoktol/ [2024.08.20.]
[14] Lásd átfogóan: A Magyar Légtér Szerkezete Légtér.hu Tudástár 1–9. https://oktatas.legter.hu/products/course/legter-tudastar [2024.08.20.].
[15] Magyarország államhatára által körbezárt terület feletti, légi közlekedési célra kijelölt légtér meghatározott kiterjedésű légiforgalmi légtérre, időszakosan korlátozott, korlátozott, veszélyes és tiltott légterekre oszlik. A pilóta nélküli légi járművek vonatkozásában minden alkategória egyedi szabályozást tartalmaz.
[16] A magyar légtér igénybevételéről szóló 4/1998. (I. 16.) Kormányrendelet 9/A. § (1) bekezdése.
[17] Lásd átfogóan: A magyar Légtér Szerkezete Légtér.hu Tudástár 1–9. https://legter.hu/ [2024.08.20.].
[19] Ha a tevékenység a légi közlekedés biztonságára veszélyt jelent, ha a repülés nem hajtható végre az adott légiforgalmi légtérre meghatározott szabályok szerint, légi bemutatók és rendezvények esetén, valamint pilóta nélküli állami légi járművel végrehajtott repülésekhez egyaránt szükséges az eseti légtér igénylése.
[20] Mydronespace Applikáció Mydonespace Hungarocontroll https://mydronespace.hu/applikacio [2024.08.25.].
[21] Szabs.tv. 166. § (1) bekezdése.
[23] Kellington, Wendie L.: Drones, The Urban Lawyer, 2017 669. (American Bar Association). https://www.jstor.org/stable/27172679?seq=1 [2024.07.19].
[24] Szabs.tv. 166. § (1a) bekezdése.
[28] Pecsi Brigitta Andrea: Ne Bis In Idem Elv Érvényesülése a Büntetőjog és a Közigazgatási Jog Határán. Diplomamunka Budapest 2020. 2.
[29] Karsai Krisztina: „Ne bis in idem” Jakab András – Könczöl Miklós – Menyhárd Attila – Sulyok Gábor (szerk.): Internetes Jogtudományi Enciklopédia (Büntetőjog rovat, rovatszerkesztő: Szomora Zsolt) 2013 https://ijoten.hu/szocikk/ne-bis-in-idem [2024.11.02.].
[30] Pecsi i. m. 17.
[31] Lőrincz Lajos (szerk.): Közigazgatási jog, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest 2007. 129–130.
[32] Lásd átfogóan: Nagy Marianna A közigazgatás szankciórendszere 2019.02.11. Jakab András – Könczöl Miklós – Menyhárd Attila – Sulyok Gábor (szerk.): Internetes Jogtudományi Enciklopédia (Közigazgatási jog rovat, rovatszerkesztő: Balázs István) https://n9.cl/gdxv4t [2024.11.05.].
[33] Pecsi i. m. 18–19.
[34] Uo. 20.
[35] Király Eszter – Erdei Árpád: Szabálysértési jog. Budapest, Novissimo Kiado 2013. 51–54.
[36] Pecsi i. m. 38–39.
[37] Doe.:https://doe.hu/c-minosites-vagy-remote-id/ [2024.09.12.].
[40] Cserép Attila: Nagykommentár a szabálysértési törvényekhez. Wolters Kluwer Hungary Kft., Budapest, 2018. 559
[41] Gál István László: Magyar Büntetőjog Különös Rész, Osiris Kiadó, Budapest, 2023. 187.
[43] Hatóság – Közszolgálati Online Lexikon https://lexikon.uni-nke.hu/szocikk/hatosag/ [2024.09.01.].
[44] A gyakorlatban megfigyelhető, hogy plasztikkártya formájában hordják maguknál a pilóták a KAV által e-mailben elküldött igazolást, ebből messzemenő jogi következtetést nem lehet levonni, csak szemléltető jelleggel szerettem volna megemlíteni, hogyan jelenik meg ennek használata a gyakorlatban. Fontos kiemelnem, hogy nem hivatalból kapjuk a plasztikkártyát, elégséges az e-mailt bemutatni egy esetleges igazolás során. A lényeg, hogy a QR-kód olvasható legyen valamilyen formában.
[45] Unmanned aircraft system – angol elterjedt megnevezése a pilóta nélküli légijármű rendszernek.
[46] Lásd átfogóan: DOE UAS balesetek és incidensek az EU területén. Megjelent az EASA idei Éves Biztonsági Jelentése, 2024 https://n9.cl/6kt1r [2024.10.20.].
[48] Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Jacsó Judit – Lévay Miklós – Sántha Ferenc – Váradi Erika: Magyar Büntetőjog Különös Rész, Wolters Kluwler Hungary Kft., Budapest, 2020. 330.
[49] Btk. 459. § (1) bekezdés 7. pont
[50] Doe: UAS balesetek és incidensek az EU területén – Megjelent az EASA idei Éves Biztonsági Jelentése https://n9.cl/6kt1r [2024.10.20.].
[61] 12. életévét betöltött személy is lehet az elkövető, az egyéb törvényi kritériumok megléte mellett.
[62] Blaskó Béla: Magyar Büntetőjog Általános Rész, Rejtjel Kiadó, Budapest–Debrecen, 2023. 194.
[64] Belovics Ervin – Molnár Gábor Miklós – Sinku Pál: Büntetőjog II. Különös Rész. Budapest, ORAC Kiadó, 2023. 09. 128.
[66] Jelenleg több információt nem találtam az interneten a Koalícióról, honlapja szerkesztés alatt áll. Ismeretlen, hogy a felsorakoztatott célok milyen megvalósulási szakaszban vannak. https://n9.cl/but3n [2024. 09.10.].
[67] Domonkos Márton – Horváth Anna Zsófia: A drón szabályozás aktuális állása, Jogi Forum Blog 2022.02.03. https://n9.cl/decre [2024.10.10.].
[68] Csák i. m. 29.
