Absztrakt
A tanulmány a kiskorúak online védelmének és a cyberbullying elleni fellépésnek jogi kereteit vizsgálja az Európai Unióban és Magyarországon. Bemutatja a Digital Services Act és a GDPR szabályait, amelyek célja a jogellenes tartalmak gyors eltávolítása és a gyermekek személyes adatainak védelme. Ismerteti a magyar Ekertv. módosításait, a Gyermekvédelmi Internet Kerekasztal szerepét, valamint a hazai forróvonalak, az Internet Hotline és a Biztonsagosinternet.hu működését. A tanulmány hangsúlyozza a társadalmi tudatosság és az intézmények közötti együttműködés fontosságát a gyermekek biztonságosabb online környezetének megteremtésében.
A digitalizáció rohamos fejlődése alapjaiban változtatta meg a gyermekek mindennapjait. Az online tér a tanulás, a kapcsolattartás és a szórakozás egyik legfontosabb színterévé vált. Ezzel párhuzamosan azonban megjelentek azok a veszélyek is, amelyek a gyermekek testi-lelki fejlődését és személyiségi jogaikat egyaránt fenyegetik. A cyberbullying napjaink egyik legsúlyosabb problémájává vált, amely gyors beavatkozást és hatékony jogi védelmet igényel. Az Európai Unió és Magyarország is felismerte a jelenség társadalmi súlyát, és az elmúlt években számos jogszabályi és intézményi lépést tett, hogy a kiskorúak számára biztonságosabb online környezetet teremtsen.
1. Irányadó szabályok az Európai Unióban
Az Európai Unió jogszabályai, különösen az adatvédelmi és digitális szolgáltatások szabályozása alapvető szerepet töltenek be a tagállamok online tartalomkezelésében. A Digital Services Act (DSA) és más hasonló szabályozások központi jelentőségűek a közösségimédia-platformok működésében, különös tekintettel a jogsértő tartalmak kezelésére. Magyarország, mint EU-tagállam, köteles betartani ezeket az előírásokat, amelyek fontos iránymutatásként szolgálnak a cyberbullying elleni küzdelemben és a káros online tartalmak hatékony eltávolításában.
1.1. Digital Services Act
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendelete a digitális szolgáltatásokról (DSA) észszerű, arányos és hatékony kockázatcsökkentő intézkedések alkalmazását írja elő az online óriásplatformok és népszerű keresőmotorokat működtető szolgáltatók számára. A rendelet tizenegy lehetséges intézkedést sorol fel, ezen felsorolás nem taxatív. A cyberbullying megelőzése szempontjából fontos a tartalommoderálási eljárások fejlesztése, amely lehetővé teszi a jogellenes tartalmak gyorsabb és hatékonyabb feldolgozását, így a bántalmazó tartalmak mielőbbi eltávolítását is. Emellett lényegesek a célzott intézkedések a gyermekek jogainak védelme érdekében, mint például az életkor-ellenőrzés és a szülői felügyeleti eszközök bevezetése, amelyek segítik a gyermekeket, hogy jelenthessék a zaklatást vagy segítséget kérhessenek. A tudatosságnövelő intézkedések is kulcsfontosságúak a felhasználók tájékoztatását illetően. Emellett a platformoknak figyelniük kell algoritmikus rendszereik és ajánlórendszereik módosítására is, hogy elkerülhető legyen a bántalmazó tartalmak ajánlása. Végül a belső folyamatok és erőforrások megerősítése is elengedhetetlen a rendszerszintű kockázatok észleléséhez, így a platformok hatékonyabban reagálhatnak a cyberbullying problémáira. Ezen platformszolgáltatók minden évben független ellenőrzésen esnek át, melynek keretében a kötelező és vállalt kötelezettség teljesítését vizsgálják. A közvetítő szolgáltatóknak emellett évente legalább egyszer átlátható, világos jelentést kell készíteniük az elvégzett tartalommoderálásokról. A tárhelyszolgáltatókra, így az online platformokra is vonatkoznak egyes további követelmények. A cyberbullying megelőzését célzó kritérium, hogy a szolgáltatóknak egyszerűen hozzáférhető és felhasználóbarát bejelentési mechanizmust kell működtetniük, amely lehetővé teszi a jogellenes tartalom jelentését. Az online platformoknak legalább hat hónapig biztosítaniuk kell a felhasználók számára egy hatékony belső panaszkezelési rendszert, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók elektronikusan és ingyenesen nyújtsanak be panaszokat a szolgáltató döntései ellen. A panasz benyújtása akkor lehetséges, ha a szolgáltató a felhasználó által közzétett tartalmat jogellenesnek minősítette, vagy ha az ellentétes a szolgáltató szerződési feltételeivel. A cyberbullying megelőzését és kezelését szolgálja az is, hogy előzetes figyelmeztetés után észszerű időtartamra fel kell függeszteniük a szolgáltatásaik nyújtását azon felhasználók számára, akik rendszeresen osztanak meg nyilvánvalóan jogellenes tartalmakat. A kiskorúak védelmét szolgálja, hogy a platformoknak megfelelő és arányos intézkedéseket kell hozniuk, hogy a kiskorúak magas szintű magánéleti védelme és biztonsága biztosítva legyen a platform használata során. Nem jeleníthetnek meg profilalkotáson alapuló hirdetéseket, ha tisztában vannak azzal, hogy a felhasználó kiskorú. Ugyanakkor ez nem kötelezi a szolgáltatókat arra, hogy további személyes adatokat gyűjtsenek annak megállapítására, hogy a felhasználó kiskorú-e.[1]
1.2. GDPR
Az Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) 2018. május 25-én lépett hatályba, és az Európai Unió legfontosabb adatvédelmi jogszabályaként a személyes adatok védelmét biztosítja. A cyberbullying, mint súlyos társadalmi probléma különösen a fiatalok körében jelent komoly veszélyt, így elengedhetetlen, hogy a jogi keretek megfelelő védelmet nyújtsanak a személyes adatokkal kapcsolatos visszaélések ellen. A GDPR nemcsak a felhasználók jogait védi, hanem növeli az online platformok felelősségét is, biztosítva a felhasználók tájékoztatását adataik kezeléséről és a jogszerű adatkezelés betartását. Ezen jogszabály keretein belül a felhasználók jogot kapnak, hogy kérjék személyes adataik törlését, amely hozzájárul a cyberbullying megelőzéséhez és a digitális környezet biztonságosabbá tételéhez.[2]
A GDPR szerint a személyes adatok kezelésének alapvető elvei különösen fontosak a cyberbullying megelőzése szempontjából. Az adatkezelést jogszerűen, tisztességesen és átláthatóan kell végezni, így az érintettek tisztában vannak az adataik felhasználásával. Adatgyűjtés csak meghatározott, jogszerű célból történhet, más célokra nem használható fel. Az adatkezelésnek relevánsnak és szükségesnek kell lennie, így csak a lényeges információkat tárolják, emellett az adatoknak pontosnak és naprakésznek kell lenniük, a pontatlan információkat haladéktalanul ki kell javítani. Végül a személyes adatok tárolása csak a szükséges ideig lehetséges, a megfelelő biztonsági intézkedések pedig védik az adatokat a jogosulatlan hozzáféréstől és visszaélésektől. A személyes adatok gyűjtése és kezelése csak meghatározott indokkal történhet, például a felhasználók beleegyezésével. A törléshez való jog meghatározott esetekben biztosítja, hogy az egyénről tárolt személyes adatok késedelem nélkül eltávolításra kerüljenek. Az adatkezelőknek és adatfeldolgozóknak megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket kell alkalmazniuk a személyes adatok biztonsága érdekében, ezzel megakadályozható ezen adatok illetéktelenekhez kerülése. Kiemelt figyelmet kell fordítani a 16 éven aluliak személyes adatainak kezelésére, az ő személyes adataik csak szülői hozzájárulással kezelhetők jogszerűen.[3]
2. Az INHOPE hálózat
Az INHOPE egy nemzetközi hálózat, amelyhez 2023-ban már 54 forróvonal csatlakozott világszerte. Országonként általában egy hotline az INHOPE tagja, Magyarországon azonban két hotline, a Biztonsagosinternet és az Internet Hotline is része az összefogásnak. Elsődleges célja, hogy az illegális tartalmak gyorsan eltávolításra kerüljenek. Fő területe a gyermekek szexuális bántalmazása és a visszaélések, de tehető bejelentés cyberbullying miatt is. Amennyiben ilyen tartalom bejelentésre kerül, a hotline egy úgynevezett notice and takedown értesítést (eltávolítási felhívást) bocsát ki az azonos államban található tárhelyszolgáltató részére, és amennyiben szükséges, az illetékes bűnüldöző szervek felé is jelzi a problémát. Amennyiben a hotline és a tárhelyszolgáltató eltérő államokból származnak, a forróvonal felveszi a kapcsolatot az illetékes hotline-nal. 2023-ban világszerte 780 000 panasz került feldolgozásra, ennek a 69%-át minősítették törvénysértőnek, és az illegális tartalmak 95%-a fiatal lányokról készült fotókra és vieókra vonatkozott, korcsoportos megoszlásban 83% 3–13 év közötti, 16% 14–17 év közötti kiskorút érintett.[4]
3. Cyberbullying-tartalom eltávolítása Magyarországon
3.1. Az Ekertv. szerepe a személyiségi jogok védelmében a digitális platformokon
A 2001. évi CVIII. az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben (Ekertv.) lefektetett fő szabály szerint a szolgáltató felel az általa rendelkezésre bocsátott, jogellenes információért, azonban 2024. február 17. napjától a jogszabály akképpen módosult, hogy ehhez a rendelkezéshez mentesülési lehetőséget fűzött. Így nem felel a platform, amennyiben nem tudott a tartalom jogellenességéről, vagy jogos érdek sérelemről, és a tudomásszerzést követően haladéktalanul eltávolítja, vagy hozzáférhetetlenné teszi azt. A Gyermekvédelmi Internet Kerekasztal szerepe kiemelt a kiskorúak online védelmében, különösen a káros tartalmakkal szemben. A szolgáltató azon információkat, amelyek egy gyermek fejlődésére károsan hathatnak – kiemelten az erőszakot és szexualitást ábrázoló tartalmak – csak a kiskorúak lehetséges veszélyeztetéséről szóló figyelmeztetéssel, és a tartalom kategóriájára utaló azonosítókkal tehetők közzé, amennyiben a szűrőszoftverek által így felismerhetővé válnak. A Kerekasztal figyelemmel kíséri ezen szabályok betartását, továbbá ösztönzi a szolgáltatókat és szakmai szervezeteket a kiskorúak védelmének biztosítására. Bárki fordulhat hozzájuk panasszal, amennyiben jogsértést észlel. Az ilyen bejelentések alapján ajánlásokat tehetnek, illetve javaslatokat dolgoznak ki a jogszabályok betartásának elősegítésére. Ha a szolgáltató nem tesz eleget a Kerekasztal ajánlásainak, először felhívja a platformot az ajánlásokban, állásfoglalásaiban megfogalmazott magatartások tanúsítására. Eredménytelenség esetén a szolgáltató nevét az éves beszámolójában nyilvánosságra hozza, jogsértő tartalom esetén pedig felhívja annak eltávolítására. Amennyiben a jogellenes információ öt napon belül nem kerül törlésre, a Kerekasztal az NMHH eljárását kezdeményezi. 2024. július 1-jétől módosult a törvény 13. §-a, amely meghatározza a kiskorúakra vonatkozó személyiségi jogot sértő tartalmak eltávolításával kapcsolatos eljárást. Eszerint a szolgáltató által hozzáférhetővé tett, a kiskorú személyiségi jogát sértő online anyag eltávolítása végett a kiskorú törvényes képviselője, korlátozottan cselekvőképes kiskorú esetén maga az érintett is felhívhatja a szolgáltatót a tartalom eltávolítására a személyazonosságának igazolása mellett. Az értesítésben meg kell jelölni az indokokat, hogy az érintett tartalom miért sérti a kiskorú személyiségi jogait.[5] A módosítás indokolása alapján az értesítés megtételére vonatkozó formai kritériumok mellőzésével így egyszerűbbé válik a kiskorúak személyiségi jogait sértő, cyberbullyingnak minősülő tartalmak bejelentése és eltávolítása, ugyanis kiskorú törvényes képviselője (kivételesen a kiskorú is) a jövőben elektronikus úton, egyszerű azonosítással kérheti a sértő tartalom eltávolítását, anélkül hogy ezt köz- vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kellene foglalni.[6]
A videómegosztó platformokra külön szabályokat állapít meg a törvény. Ezen szolgáltatóknak figyelemmel kell lenniük a közzétett tartalmakra, és intézkedéseket kell tenniük, ha a tartalom kiskorúakat veszélyeztethet, vagy ha az emberi méltóságot sérti. Ha a közzétett tartalom bűncselekményre buzdít, vagy gyűlöletkeltő, akkor azt is el kell távolítaniuk. Emellett a kereskedelmi közleményeknek is meg kell felelniük a vonatkozó jogszabályoknak. Előírja továbbá a hatékony életkor-ellenőrző és szülői felügyeleti rendszer alkalmazását a videómegosztók számára, ezáltal elkerülhető, hogy a kiskorúak káros tartalommal találkozzanak. A személyes adatokat kereskedelmi célra nem kezelhetik, így a kiskorúaktól gyűjtött adatok nem használhatók fel marketingcélokra. A Hivatal jogsértés esetén különböző szankciókat alkalmazhat, például bírságot szabhat ki, vagy meghatározott időtartamra felfüggesztheti az oldalt.[7]
3.2. Magyarországon elérhető hotline-szolgáltatások
3.2.1. Az Internet Hotline
Az Internet Hotline (IH) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (NMHH Hivatala) által 2011 óta működtetett közérdekű szolgáltatás, amelynek célja az internet biztonságosabbá tétele, elsősorban tájékoztatással és segítségnyújtással. Az IH-nál bejelenthetők azok az online tartalmak, amelyek jogsértőek lehetnek, vagy káros hatással bírhatnak a kiskorúak fejlődésére. Az elmúlt közel 13 évben több mint 17 000 bejelentést dolgoztak fel.[8]
A bejelentések nyolc különböző kategóriában tehetők meg: gyermekpornográfia, hozzájárulás nélkül közzétett tartalom, online zaklatás, adathalászat, rasszista vagy közösség ellen uszító tartalom, illegális pszichoaktív szerek népszerűsítésére felhívó tartalom, erőszakos vagy illegális cselekményekre ösztönző tartalom, illetve egyéb, kiskorúakra káros tartalom. A bejelentések benyújthatók online űrlapon vagy e-mailben, és anonim módon is megtehetők.[9]
Fontos megjegyezni, hogy az IH-hoz benyújtott bejelentés nem számít hatósági ügynek, tehát senkit sem kötelezhetnek a tartalom eltávolítására, és bírság kiszabására sincs lehetőség a tartalom eltávolításának elmaradása esetén.[10] Az NMHH elnöke azonban kifejtette, hogy bár az Internet Hotline bár nem rendelkezik törvényi felhatalmazással, ez a digitális világban előnyére válik, mivel így gyorsabban és hatékonyabban tud intézkedni a bejelentések esetében. A gyorsan terjedő online tartalmak azonnali reakciót követelnek, amit hatósági eljárás – a jogorvoslati kötelezettséggel – jelentősen lassítana, így az intézkedés lényegében elveszítené a hatékonyságát. Az alapvető jogok biztosa részben támogatta az NMHH elnökének véleményét, miszerint a gyorsan terjedő digitális jogsértések esetén az IH jelző- és jogsegélyszolgálatai hatékonyabbak lehetnek a lassabb hatósági eljárásoknál. Ugyanakkor a hatósági ellenőrzés hiánya miatt nincs megfelelő rálátás és visszacsatolás, hogy a szolgáltatók valóban betartják-e a gyermekvédelmi szabályokat, pedig ennek monitorozása elengedhetetlen. Emellett az alacsony bejelentési számok és a látencia, valamint a hotline-ok ismertségének hiánya akadályozzák a rendszer eredményességének megítélését, és veszélyeztethetik a gyermekek jogainak védelmét, így jogsérelmek közvetlen kockázatát jelenthetik.[11]
Mivel az IH nem vizsgálhat át teljes weboldalakat, kiemelten fontos a pontos link megadása a bejelentésnél. A bejelentést követően az IH ellenőrzi, hogy az adott weboldal vagy közösségi platform rendelkezik-e bejelentő űrlappal vagy panaszkezelési eljárással. Amennyiben ilyen eljárás létezik, az IH javasolja a bejelentőnek, hogy közvetlenül nyújtson be panaszt, és ha ez eredménytelen, akkor az IH veszi fel a kapcsolatot a szolgáltatóval. Anonim bejelentés esetén a bejelentőt nem tájékoztatják az eljárás kimeneteléről. Gyermekek online szexuális bántalmazása, vagy más, nem magánindítványra üldözendő bűncselekmény esetén az IH egy munkanapon belül felveszi a kapcsolatot a Nemzeti Nyomozó Irodával.[12]
Statisztikai adatok szerint 2023-ig összesen 17 373 bejelentést regisztráltak, amelynek 2021 volt a csúcspontja, ekkor 5508 panaszt dolgoztak fel, ami az összes bejelentés több mint egyharmadát tette ki. Bár a 2023-as évben a bejelentések száma csökkent, még így is jelentős, összesen 2047 bejelentés érkezett. Ebből 42% (kb. 850 bejelentés) gyermekpornográfiával kapcsolatos, amely továbbra is a legnagyobb arányú bejelentési kategória. A második leggyakoribb panasz az online zaklatás, amely a bejelentések 18%-át teszi ki, szám szerint 375 esetet.[13]
Az IH gyakran kap bejelentést törvényes képviselőktől, különösen szülőktől, akik aggodalmukat fejezik ki olyan esetek kapcsán, amikor gyermeküket szexuális tartalmú képek kikérésére kényszerítették, különösen a Snapchat platformon. Számos esetben fenyegetőztek az elkövetők a képek közzétételével, amennyiben nem fizetnek. Egyes szülői bejelentésben az állt, hogy valaki a gyermekükről beleegyezés nélkül készített róluk profilt közösségi oldalakon. Ezenkívül Discordon és Messengeren is próbáltak szexuális tartalmú képeket kicsalni kiskorúaktól.[14]
2023-ban a bejelentések közül minden ötödik közösségi médiával kapcsolatos volt, ezek közül a legtöbb, 186 bejelentés a Facebookon megjelenő tartalmak miatt érkezett, amelyet a YouTube és az Instagram követett. A TikTok, Reddit, Discord, Twitter és Snapchat is szerepel a listán.[15]
További problémát vetnek fel a mesterséges intelligencia által generált szexuális tartalmak, bár ezek Magyarországon még kevésbé elterjedtek, a globális tendenciák alapján azonban várhatóan növekedni fog az ilyen jellegű tartalmak aránya hazánkban is. Ezen képek ugyan nem valós bántalmazást ábrázolnak, mégis károsnak és jogsértőnek minősülnek.[16]
Az IH emellett az online veszélyek tudatosítása érdekében előadásokat tart közoktatási és felsőoktatási intézmények számára, valamint gyermekekkel foglalkozó szakembereknek és szülőknek is. 2023-ban több mint 60 előadás került megtartásra, amellyel összesen 1700 embert értek el.[17]
A gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XXX. törvény 57. §-a módosította a 2011. évi CXC. nemzeti köznevelési törvény 25. § (5e) bekezdését.[18] Az új rendelkezés alapján a köznevelési intézmények számára kötelezővé vált, hogy minimumszabályként gondoskodjanak arról, hogy mind a tanulók, mind a hozzátartozóik számára jól látható helyen ki legyen függesztve az NMHH által működtetett internetes hotline elérhetősége. Emellett az iskoláknak lehetőségük van más eszközökkel is támogatni az elérhetőség széles körű megismertetését.[19] E rendelkezés célja a köznevelési intézmények felelősségének növelése a gyermekek online biztonságának támogatásában és az esetleges online fenyegetések felismerésében, illetve kezelésében.
3.2.2. Biztonsagosinternet.hu
A Biztonsagosinternet.hu hotline üzemeltetését a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) végzi 2009 óta. A hotline elsődleges célja, hogy a gyermekek testi, lelki és szellemi fejlődésére veszélyes káros és jogsértő online tartalmakat a lehető legrövidebb időn belül eltávolítsa. Ennek érdekében szoros együttműködést folytat a magyar hatóságokkal, tartalomszolgáltatókkal, közösségimédia-platformokkal, valamint az INHOPE szervezet tagjaival. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda Kiberbűnözés Elleni Főosztályának közvetlenül továbbíthatnak illegális tartalmakat, míg szerzői jogi ügyekben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bűnügyi Főigazgatóságához fordulhatnak. A hotline szakmai munkáját a Legfőbb Ügyészség is támogatja.[20]
Bejelentést tenni kizárólag a honlapjukon elérhető űrlap kitöltésével az alábbi kilenc kategóriában lehetséges: rasszista idegengyűlöletre uszító tartalmak; online zaklatás, hozzájárulás nélkül közzétett tartalom, erőszakos tartalom; gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyagok, drogfogyasztást kínáló, arra csábító tartalom; állatkínzással kapcsolatos tartalom; adathalászat, pénzügyi csalás, egyéb káros tartalom. Anonim módon is van lehetőség panasztételre, azonban e-mail-cím megadásával az elemzők tájékoztatni tudják a megkeresőt az ügy állásáról, valamint további tanácsokat is tudnak nyújtani. A bejelentés során a bejelentőnek nyilatkoznia kell, hogy 18 év alatti vagy feletti, illetve, hogy személyesen érintett-e az ügyben. Ezt követően meg kell adnia, hogy a tartalom továbbítása megtörtént-e már a rendőrség felé. A bejelentőnek egy legördülő menü segítségével a kilenc kategória közül kell kiválasztania a megfelelő bejelentési típust, majd meg kell adnia a káros tartalom elérhetőségét (linkjét). Amennyiben további tájékoztatást igényel, e-mail-címének megadása is szükséges.[21]
Ahogyan az előző hotline, a Biztonsagosinternet.hu sem kötelezhet senkit a tartalom eltávolítására, hatásköre a panaszok hatóságok felé történő értesítésben és továbbításban kimerül. Elsősorban azt vizsgálják, hogy meg lehet-e állapítani jogsértést. Amennyiben igen, úgy többféle úton folytatódhat a hatóságok értesítése. Amennyiben magyar vonatkozású a tartalom, az illetékes nemzeti hatóságot értesítik, amely ezt követően lefolytatja a szükséges eljárást. Magyar illetékesség hiányában a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló tartalmak esetén az illetékes INHOPE tagországokat értesítik az ICCAM platformon keresztül. Egyéb esetben a hotline magát a szolgáltatót keresi fel, és felhívja az anyag eltávolítására.[22]
Az alapvető jogok biztosa a 2022-es jelentésében kifejtette, hogy az elmúlt évek távlataiban nézve a legtöbb panaszt 18 év alattiak törvényes képviselői tették online zaklatás miatt.[23] A forróvonalhoz 2023-ban 4419 bejelentés érkezett, melyből 715-öt azonosítottak jogsértőnek. Ebből 76,8%, vagyis 549 panasz a gyermekek szexuális bántalmazását ábrázoló anyag volt. A második legtöbb bejelentés, 19,8%, az 99 egyéb káros tartalmakra irányult. Ezt követte az online zaklatás 3,9%-kal, amely 28 bejelentést jelent. Az éves jelentés kifejti, hogy az online zaklatás és a hozzájárulás nélkül közzétett tartalom egymással összefügghet, ugyanis sokszor az online zaklatás hatására kerül sor intim képek küldésére, amelyet a zaklató egy platformon majd engedély nélkül közzétesz. A hozzájárulás nélkül közzétett anyag a bejelentések 3,9%-át, azaz 24 bejelentést tesz ki. Ezen hotline vonatkozásában is felmerül a mesterséges intelligencia által generált képek veszélye. A jelentésből kiderül, hogy a panaszok 22,8%-a volt ilyen jellegű.[24]
Megítélésem szerint nemcsak az online zaklatás és a hozzájárulás nélkül közzétett tartalom mutat összefüggést egymással, hanem idesorolható a gyermekek szexuális bántalmazása is, amely magában foglalja a szexting jelenségét is. Ahogyan azt az első fejezetben tárgyaltam, a szexting a cyberbullying egyik formája. Úgy vélem, hogy a bejelentési kategóriák között jelentős átfedés tapasztalható, ami megnehezíti ezek egyértelmű elkülönítését és pontos meghatározását.
4. Összegzés
Az uniós és hazai szabályozások egyaránt azt a célt szolgálják, hogy az online platformok gyorsan és hatékonyan reagáljanak a jogsértő, különösen a gyermekek személyiségi jogait sértő tartalmakra. Az Európai Unió DSA és GDPR rendeletei egyértelmű felelősséget rónak a szolgáltatókra, miközben megerősítik a felhasználók, köztük a kiskorúak jogait. Magyarországon az Ekertv. módosításai és a Gyermekvédelmi Internet Kerekasztal tevékenysége elősegíti a gyorsabb tartalomeltávolítást, míg a Biztonsagosinternet.hu és az Internet Hotline működése lehetőséget ad a jogsértések bejelentésére és a hatóságok értesítésére. Bár ezek az eszközök jelentős előrelépést jelentenek, a rendszer hatékonyságát tovább erősíthetné a hotline-ok ismertségének növelése, a szülők és pedagógusok bevonása, valamint a tudatos digitális nevelés támogatása. A gyermekek online védelme nem csupán jogi, hanem közösségi és oktatási feladat is, ugyanis a védelem megteremtése hosszú távon csak átfogó jogi, oktatási és társadalmi szinten összehangolt erőfeszítésekkel érhető el.
* Jogász (végzés éve: 2025, SZE ÁJK), ügyvédjelölt egy nemzetközi ügyvédi irodánál. A tanulmány a 37. OTDK-n különdíjat kapott az infokommunikációs jogi tagozatban.
[1] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendelete (2022. október 19.) a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (digitális szolgáltatásokról szóló rendelet.)
[2] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 Rendelete a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet), 2016. április 27., (GDPR).
[4] INHOPE: Annual Report 2023. https://inhope.org/media/ pages/articles/annual-reports/6a4f5f6bd2-1719393584/inhope-annual-report-2023.pdf [2025.10.26.]
[5] 2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről (Ekertv.).
[6] 2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről (Ekertv.) indokolása.
[8] Internet Hotline: Az Internet Hotline szolgálatról. https://nmhh.hu/internethotline/rolunk [2025.10.26.].
[9] Internet Hotline beszámoló: A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kiadványa az Internet Hotline 2023. évi tevékenységéről. https://nmhh.hu/dokumentum/247239/Internet_Hotline_beszamolo_2023.pdf [2025.10.26.].
[10] Internet Hotline beszámoló i. m.
[11] Uo.
[12] Uo.
[13] Uo.
[14] Uo.
[15] Uo.
[16] Uo.
[17] Uo.
[18] 2024. évi XXX. törvény a gyermekek védelme érdekében egyes törvények módosításáról.
[19] 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről.
[20] Biztonsagosinternet.hu: Rólunk. https://www.biztonsagosinternet.hu/rolunk [2025.10.26.].
[21] Biztonsagosinternet.hu hotline beszámoló 2023. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület kiadmánya a Biztonsagosinternet.hu hotline 2023. évi tevékenységéről. https://www.biztonsagosinternet.hu/sites/default/files/media/documents/biztonsagosinternethu-hotline-beszamolo-2023.pdf [2025.10.26.].
[22] Biztonsagosinternet.hu hotline beszámoló 2023. i. m.
[23] Az alapvető jogok biztosának jelentése az AJB-686/2022. számú ügyben az online gyermekvédelem védelmi és jogorvoslati rendszerének működésével összefüggésben.
[24] Biztonsagosinternet.hu hotline beszámoló 2023. i. m.
