Absztrakt
A tanulmány a kriptovaluták büntetőjogi és büntetőeljárásjogi megközelítését vizsgálja, különös tekintettel a kiberbűnözés és a digitális bizonyítékok kihívásaira. Bemutatja a kriptovaluták kialakulását, működését, valamint a blokklánc-technológia sajátosságait, amelyek egyszerre jelenthetnek eszközt a bűnözésre és a bizonyításra. Kiemelt szerepet kap a felügyeleti lánc (CoC) integritásának és nyomon követhetőségének kérdése, amely a bizonyítékok elfogadhatóságának alapja. A dolgozat célja a technológiai fejlődésre érzékeny és jogilag adaptív megközelítés elősegítése.
1. Bevezetés
A digitális technológia fejlődése megváltoztatta az élet minden területét, így a bűnözést és a bűnüldözést is. Napjainkban a bűnelkövetők egyre gyakrabban hagyatkoznak az online tér adta lehetőségekre. Ez kihatással van a nyomozó hatóságokra is, hiszen lépést kell tartaniuk az új technikai vívmányokkal. Az egyik legnagyobb kihívás a digitális bizonyítékok begyűjtése, értékelése, kezelése és jogszerű felhasználása. A kriptovaluták megjelenése új dimenziót teremtett a pénzügyi tranzakciók világában, ugyanakkor új lehetőségeket kínál a bűnözők számára is.
A digitális bizonyítékok szerepe nemcsak ezeknek a bűncselekményeknek a felderítésében, hanem a bírósági eljárásokban is rendkívül szignifikánsak. A kriptovaluták tranzakcióinak nyomon követése, és ezek tárolására hivatott tárcák beazonosítása olyan különleges szakértelmet és technológiai infrastruktúrát igényel, amelyek szükségesek a hatékony nyomozás és az igazságszolgáltatás érdekében. A tanulmány áttekinti a digitális a felügyeleti lánc felhasználását mint bizonyítási eszközt. Effajta elektronikus adatok feltárása korántsem olyan egyszerű, mint azt elsőre gondolnánk. Rengeteg új készség, technika és együttműködés szükséges a szakértők részéről is az eredményesebb nyomozás, valamint a bizonyítás sikerességének érdekében.
2. Alapfogalmak és elméleti háttér
2.1. A kiberbűncselekmény (cybercrime) fogalmi értelmezése
A digitális technológia elterjedése, valamint a számítógépes világ gyors fejlődése cáfolhatatlanul megváltoztatta a mindennapi életünket. Megkérdőjelezhetetlen az a tény, hogy ezen jelenségnek vannak jelentős előnyei és hátrányai is. Hátrányok közé sorolandó a kibertérben folyó bűnözés, amelyhez több bűnüldözési szerv együttes, kitartó kooperatív munkájára van szükség, hogy sikeres legyen a bűncselekmények szankcionálása. A kiberbűncselekményre mai napig nem tudunk egy egységes fogalmat kialakítani, hiszen a jogszabályok sajnos sokkal lassabban születnek meg, mint ahogy a technológia fejlődik. Hazai tekintetben sem a 2012. évi C. törvény (továbbiakban: Btk.), sem a 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) nem tartalmazza a „cybercrime”[1] fogalmát. A 1139/2013. (III. 21.)[2] Korm. határozat sem nevezi meg, hogy pontosan mit is értünk a „cybercrime” kifejezés alatt.
Európai és amerikai kitekintésem során is arra jutottam, hogy nincs egységes terminológia kialakítva. Az Európai Bizottság úgy határoz róla, hogy a kiberbűncselekmény olyan határokon átívelő tág fogalom, ami magában foglalja az internetes bűncselekményeket, az internetes csalást és hamisítást, valamint a jogellenes online tartalmakat is.[3] További nézőpontok szerint idetartoznak a technológiaalapú, a „high-tech”, valamint az e-bűncselekmények is.[4]
Ugyan a kérdéssel az Európai Tanács 2001. évi Budapesti Számítástechnikai Bűnözésről szóló Egyezménye már foglalkozott, de ebben sem jelent meg konkrét fogalomként.[5]
Az Europol, valamint az EC3[6] értelmezésében a kiberbűncselekmények nem ismernek nemzetközi határokat. A bűnözők kihasználják a számukra rendelkezésre álló technikai eszközöket, valamint több joghatóságot ölel fel ez a bűncselekményfajta. Amerikában a „Homeland Security Investigations” úgy rendelkezett róla, hogy a kiberbűnözés minden olyan illegális tevékenységet magában foglal, amelyet internet vagy számítógép segítségével hajtanak végre.[7]
A legtöbb meghatározásról az mondható el, hogy közös elemeket használnak, de úgy értelmezik a fogalmat, hogy egy olyan törvénysértő cselekmény, amelyet információs és kommunikációs technológia segítségével és felhasználásával követnek el. A bűnelkövetők célja a hálózatok, rendszerek, adatok, webhelyek és technológia felhasználása bűncselekmény elkövetéséhez.
Mindezekből látszik, hogy fontos meghatározni a kiberbűnözés fogalmát, így az alábbi a javaslatom az általam vizsgált szervezetek alapján:
Olyan, illegális cselekményeket magában foglaló, legtöbbször névtelen elkövetők által végrehajtott, az elektronikus hálózatot igénybevevő, ezzel más személyeknek kárt okozó cselekmények sorozata, amelynek elkövetésére gyakran országhatárokon átívelően kerül sor.
Tekintettel arra, hogy jelentős mennyiségű kiberbűncselekmény valósul meg mindennapjainkban, tanulmányom a kriptovalutával elkövetett bűncselekményekre összpontosít. Ezen deliktumok elterjedésére, fajtáira, bizonyítására, valamint ennek nehézségeit szeretném bemutatni. Annak érdekében, hogy jobban megérthessük, hogy mi a kriptovaluta, egy rövid történeti és fogalmi kitekintést kívánok tenni.
2.2. A kriptovaluták kialakulásának rövid története, működése
A kriptovaluta tipikusan egy olyan rövid történeti múlttal rendelkező jelenség, amelyet klasszikus enciklopédiai környezetben nem találhatunk meg. Ha tágabb kontextusba helyezzük, akkor egy pénzügyi újításról van szó, amelyet a digitalizáció keltett életre.
Forradalmian új ötletként jelent meg 2008 novemberében Satoshi Nakamoto nyolcoldalas javaslata, amely a Bitcoin nevet kapta a Cryptography levelezőlistán, amely egy potenciális megoldást próbált bemutatni a központi elszámoló felek által működtetett fizetési rendszerhez képest. Ezelőtt a digitális tranzakció csak úgy volt kivitelezhető, ha arról másolat keletkezett, s ezt a felek egy harmadik félre (leginkább pénzintézetekre) bízták. A Bitcoin nemcsak magát a kriptovalutát foglalja magában, hanem egy digitális fizetési rendszert is. Érdemes említést tenni arról, hogy ez egy nyílt forráskóddal rendelkező rendszer, ebből fakadóan e hálózaton végbemenő Bitcoin-tranzakciókat nyilvános nyomon lehet követni. Ez alatt azt értem, hogy nem kifejezetten a személyt lehet beazonosítani, hanem a feladó és címzett felekhez kapcsolódó Bitcoin-címeket, valamint a tranzakciók összegét a blokkcsatornán. Ebből adódóan, pontos személyt nem minden esetben lehet beazonosítani, hiszen pszeudoanonim tranzakciókról beszélünk.[8]
Azonban a 2008-ban bekövetkezett válság miatt az emberek bankokba vetett bizalma megingott, s ez odáig fajult, hogy felmerült az igény, hogy közvetítő nélküli tranzakciókat alkalmazzanak.[9] Satoshi célja az volt, hogy létrehozzon egy elektronikus kripto (kódoláson alapuló) fiskális rendszert. A kihívás abban rejlett, hogy egy olyan módszert kellett találnia, amelyben biztosított volt, hogy az adott pénzegység csak egyszer legyen felhasználható, így akarta a hamisítás lehetőségét kizárni. Így született meg a peer-to-peer megoldás, amely úgy valósul meg, hogy mindenki számára nyitott és elérhető hálózatokon zajlanak a tranzakciók, azok hitelesítése.
A menete az alábbi folyamat:
- A tranzakciót elindító bejelenti a tranzakciós szándékát, s ezt a teljes közösség előtt teszi, lényeges információkat oszt meg, s egyedi azonosítóval látja el, ezt követően a hálózat tagjai hitelesítik a tranzakciót.
- A forradalmi része azonban a következő lépésben lelhető meg: a tranzakció hitelesítését a szabadpiaci alapokra helyezve érdekeltté teszi benne a hálózaton lévőket és versenyezteti őket.
- Ez hogyan valósul meg? A hitelesítéshez használt véletlenszerűen generált „hashkódok” nagy erőforrásigényes visszafejtésének elvégzése után az abban részt vett tagok jutalomban részesülnek. Ez kriptovaluta-bányászatként lehet ismerős.[10]
Ahhoz, hogy az utalás megtörténjen, kétféle kulcsra van szüksége a felhasználónak, egy nyilvános, valamint egy privát kulcsra. A privát kulcs egy jelszóként funkcionál, s ennek ismerete azért szükséges, mert ez biztosítja azt, hogy az adott egységeink felett rendelkezhessünk, valamint, hogy utalást végezhessünk. Ezen kulcspár közreműködésével utalhatunk az ún. virtuális tárcákba, amelyek digitális adatok, s ezek blokkláncba fűzve helyezkednek el.[11] Funkciója abban nyilvánul meg, hogy a privát kulcsot létrehozza, illetve tárolja.[12]
Összegezve, Satoshi Nakamoto által megálmodott hitelesítési rendszer lett az összes kriptovaluta alapja, amely nem más, mint a blokklánc.[13] A blokklánc lényegében egy decentralizált vagy megosztott főkönyv, amely a kriptográfiai eljárásoknak köszönhetően alkalmas a tranzakciók hitelesítésére, de ezt olyan módon teszi, hogy nem kell hozzá hitelesítő szerv vagy személy.[14] Az adatok a blokkláncban blokkokra vannak osztva, amelyeket egyedi azonosítókkal látnak el, idesorolandó az időbélyeg és a digitális aláírás.[15]
Jelen téma szempontjából azért volt fontos kitérnem arra, hogy a blokklánc megosztott főkönyvként funkcionál – amely azt jelenti az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/858. rendelete alapján, hogy az ügyletek nyilvántartását foglalja magába, a DLT-hálózati csomópontként adott körében egy konszenzusos mechanizmus alkalmazásával szinkronizált, valamint egy megosztott adattár,[16] s a számítógépek megosztott hálózatán keresztül, az összes tranzakciót rögzíti[17] – mert a bizonyítás szempontjából fontos lesz a tanulmány későbbi részében.
3. A kriptovaluták fogalmi köre
A következő fogalmak tisztázása azért fontos, mert az EU 2023/1114. Európai Parlament és Tanácsi rendelet[18], azaz a MiCA (Markets in Crypto-Assets Regulation) pontosítja a kriptovalutákra vonatkozó meghatározásokat, amely lehetővé teszi a kriptoeszközökkel kapcsolatos szabályozás egységesítését az EU-ban. Kiemelendő, hogy a Magyar Nemzeti Bank becslései szerint már mintegy 200 000 személy rendelkezik virtuális kriptoeszközzel, amely jól mutatja, hogy a befektetők köre folyamatosan nő. A növekedésnek köszönhetően a kriptoeszközök kockázatosnak számítanak, hiszen rengeteg esetben valósulnak meg bűncselekmények, mint például csalás, lopás, pénzmosás.[19]
E rendeletnek, valamint az uniós jogharmonizációnak köszönhetően Magyarországon a 2024. évi VII.[20] törvény foglalja magában a kriptoeszközökkel kapcsolatos felügyeleti szabályokat. Az általam ismertetni kívánt fogalmakat alkalmazzák az előbb említett törvényben is.
- Kriptoeszköz a rendelet értelmében egy olyan érték vagy jog digitális megtestesítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan egyaránt átruházható és tárolható.
- Eszközalapú token alatt a kriptoeszközök egy olyan típusát értjük, amely nem elektronikuspénz-token, és amely stabil érték fenntartására törekszik, hogy másik értékhez vagy joghoz, vagy ezek kombinációjához van kötve, beleértve egy vagy több hivatalos pénznemet is.[21]
A kriptovaluták nem tekinthetőek pénzeszköznek, de törvényesen át-, továbbá visszaválthatóak, valamint más kriptoeszközre is át lehet váltani – mondta ki a MiCA rendelet.[22]
Kiemelendő, hogy egy decentralizált rendszerről van szó. Ez azt jelenti, hogy közvetítő beiktatása nélkül is működik, így a felhasználók egymás között tudják lebonyolítani a tranzakciókat. A decentralizáció éppen ezért jelent hatalmas veszélyforrást, mert nem minden kriptoeszköz tekintetében küszöbölhető ki az anonimitás, mint probléma. A Bitcoin esetében a tranzakciók alapvetően nyomon követhetőek, mivel a blokklánc ezt az esetek nagy részében biztosítja, de például vannak olyan érmék, amelyeket nagyobb kihívás lenyomozni, hiszen egy olyan céllal hozták létre, hogy egy teljesen privát hálózatot teremtsen a használók számára.[23]
Továbbá egy független rendszerről van szó, hiszen egyetlen ország jegybankja sem áll e rendszerek mögött, sokkal inkább beszélhetünk egy felhasználók közötti „bizalmi” megegyezésről.[24]
Valamint az anonomitás is az egyik legfontosabb jellemzője. Részben ezért is okoz kihívást a bizonyítás kérdése egy felmerülő büntetőeljárásban, hiszen ezek az érmék nem névre szólóak, egy személy sem kapcsolható közvetlenül valamely tárcához, illetve tranzakcióhoz. Egyetlen tulajdonság dönt a kriptovaluta használhatóságában, mégpedig az, hogy ki fér hozzá a titkosítási kulcshoz, miközben az utolsó azzal végzett tranzakció címzettjeként jegyezték be az adott érméhez tartozó blokkláncban. Jelentős különbség, hogy minden kriptovaluta esetében eltér az anonimitás foka.[25]
Összességében levonható az a következtetés, hogy az uniós elvárásoknak megfelel a magyar jogi szabályozás. Ugyanakkor ezen szabályozásnak mind hazai, mind nemzetközi szinten fejlődnie kell még, hogy a jövő kihívásival sikeresen szembe tudjunk nézni.[26] Éppen ezért az alábbiakban a blokklánc igazságszolgáltatásban történő felhasználásának újszerű, gyakorlati kihívásaira fektetem a hangsúlyt.
4. Hogyan használható fel a blokklánc-technológia a bizonyításban?
A digitális kriminalisztika egyik legnagyobb kérdéskörét foglalja magában a digitális bizonyítékok kezelése. A digitális bizonyítékok elemzésével és bemutatásával a Digital Forensics Science foglalkozik, amely a jogtudomány és az informatika határán foglal helyet. Olyan módszereket tartalmaz, amelyeknek célja, hogy a jogi eljárásokat hiteles információval lássák el, ha az eljárás részét képezi az elektronikus adat is.[27] Tekintettel arra, hogy a kriptovaluták nyomozása, valamint a bizonyítékként való megőrzése kihívások elé állítják az ebben részt vevő feleket, az eljárást számos kereskedelmi és nem kereskedelmi elemző támogatja, amelyek a blokklánc átláthatóságát próbálják biztosítani.[28]
Peszleg kiemeli, hogy meghatározó erővel bír a digitális bizonyítékot érintő beszerzési folyamatoknál az, hogy törvényes kereteken belül, szakszerűen történjen meg a beszerzés, valamint az, hogy a zárt bizonyítási lánc érintetlen állapotban legyen.[29]
A 2001. november 23-án kelt Számítástechnikai Bűnözésről szóló Egyezmény 1. cikk b) pontja határozza meg a számítástechnikai adat fogalmát, ez alapján határozza meg a Be. is.
„(1) Elektronikus adat a tények, információk vagy fogalmak minden olyan formában való megjelenése, amely információs rendszer általi feldolgozásra alkalmas, ideértve azon programot is, amely valamely funkciónak az információs rendszer által való végrehajtását biztosítja.”[30]
A fogalomból a kriptovaluták esetében a program szót érdemes megvizsgálnunk, hiszen a valuták működését különböző szoftverek segítik elő. Ennek fényében a következő megállapításra jutottam. A blokklánctechnológia mint bizonyíték azért használható fel, mert képes arra, hogy szekciókba ossza a tranzakciók átfogó olvasatát a kezdetekig. A jelentősége a hatóságok számára a büntetőeljárásban, hogy az összes tranzakció adatbázisaként funkcionál, s minden további intézkedés nélkül képes, hogy hiteles adatokat szolgáltasson.[31]
Itt arról van szó, hogy ez egy elosztott információ, ami olyan elrendezési blokkokat tart fenn, amelyek egyrészt hamisításbiztosak, másrészt egyedi tranzakciókat tartalmaznak. A részt vevő csomópontok mindegyike egy teljes helyi másolatot őriz a blokkláncról. A blokklánc olyan blokksorozatokból áll,[32] amelyek a főkönyvek tranzakcióit tartalmazzák, ezek a tranzakciók időrendi sorrendben találhatóak meg, és minden blokk tartalmazza a láncon belüli előző blokk kriptográfiai kivonatát. A blokklánc négy olyan elemet tartalmaz, amit replikálni lehet, ezek az alábbiak: a főkönyv, a kriptográfia, konszenzus, s végül az üzleti logika. Ahogyan említettem, a blokkláncot a bizonyításhoz fel lehet használni, ebből a CoC-ot (felügyeleti lánc)[33] használják fel a bírósági eljárásokban, amelyről igazolni kell, hogy nem változott a nyomozás során, hiszen a bizonyítéknak úgy kell megérkeznie a bíróságra, mint amilyen formában először hozzájutottak.[34]
1. ábra: A blokklánci bizonyíték vizsgálata, és útja a bíróságra[35]
4.1. A CoC, azaz a felügyeleti lánc – mint bizonyítási eszköz – bemutatása a Bitcoin tekintetében
A tanulmányban azért vizsgálom kiemelten a Bitcoint, mivel ez a legszélesebb körben elterjedt kriptovaluta. Annak köszönhetően, hogy a Bitcoin már több mint egy évtizede jelen van, rengeteg adat és tapasztalat gyűlt össze a használatáról és a biztonsági kihívásairól. Emiatt elmondható az is, hogy a Bitcoinhoz kapcsolódik a legtöbb csalás és visszaélés.
A Bitcoin fellelésének legproduktívabb módja, ha sikerül azonosítani a privát kulcsokat az elkövetőnél. Annak érdekében, hogy a Bitcoin-hálózaton zajló titkosított, valamint anonim tranzakciókat megismerhessük, szükség van egy olyan metódusra, amelyek nyilvános adatbázisként működnek. Ez a metódus a blokkláncelemzés, amelyben rendkívül fontos szerepet játszik a felügyeleti lánc megismerése. Abban az esetben, ha sikeresen tártuk fel a blokkláncot, akkor megismerhetővé válik a láncolatban lévő személy nyilvános kulcsa, valamint ezáltal a hozzá kapcsolódó további személyek kiléte is.[36] A felügyeleti láncban nemcsak az előzetes „tranzakciók” találhatóak meg, hanem minden esetleges módosítás, amelyet a megismerése alatt végrehajtottak benne. Ha egy esetleges módosítás történik a bizonyítékul szolgáló felügyeleti láncban, onnantól kezdve nem terjeszthetik a bíróság elé, mint bizonyíték (a változás miatt).
Így kijelenthetjük, hogy a modern digitális korban a kiberbűnözés aktivitásával a digitális bizonyítékok összetettsége kifejezetten megnehezíti a bizonyítási folyamatokat. Egyéb problémaként merülhet fel az is, hogy ezek a bizonyítékok időérzékenyek, így az időbélyegek rögzítése kulcsfontosságú lehet egy eljárásban.[37]
4.2. A felügyeleti lánc fő követelményei, hogy a bizonyításban felhasználható legyen
Integritás: azért jelentős kérdés ez, hiszen ha a megszerzéstől számítva sérült, onnantól kezdve nem használható fel a bírósági eljárásban a bizonyíték. Az alkalmazott címadatok integritásának biztosítása érdekében elegendő a kriptovaluta kódját beírni (pl.: BTC), valamint rögzíteni a legfrissebb blokk hash-t a Chain of Custody azonosítójaként.[38]
Nyomon követhetőség: a megszerzés időpontjától kezdve, a lehető legkorábbi időpontra kell visszaszármaztatni.
Ellenőrizhetőség: annak a módszernek, mellyel feltárták az adott felügyeleti láncot, teljes mértékben ellenőrizhetőnek kell lennie.
A bizonyíték manipulálásának elkerülése: a bizonyítékot nem lehet kicserélni, hiszen, ha ezt elrontják, nem tudnak egy olyan módszert kiépíteni, amely támogatja a felügyeleti lánccal kapcsolatos folyamatot.[39]
Ha egyes bizonyítékok manipuláltak, az leginkább onnan vehető észre, hogy magát a bizonyítékot az adat feltöltője hitelesítette, de az aláírás az adat szolgáltatójánál van, aki képes az adatok integritását ellenőrizni. Továbbá a hash-ben látszódik, hogy módosítás történt, így, ha a változás az adat szolgáltató tudomására jut azt mindenképp jeleznie kell.[40]
5. Záró gondolatok
A Bitcoin vagy más egyéb azonos technológiára épülő virtuális valuták esetében a vagyonfelderítés során a nyomozó hatóság számára a legnagyobb nehézséget az okozza, hogy a Bitcoin-tranzakciók pszeudoanonim tranzakciók, mint ahogy említettem ezek lényegében nyilvánosan nyomon követhetők, de a konkrét személyhez nem köthetőek.[41] Ennek következtében a nyomozó hatóságnak egyéb módszerekhez kell folyamodnia, hogy pontosan meg tudják állapítani, kinek a tulajdonában van az adott kriptovaluta.
Problémaként említendő a titkosítás kérdésköre is. Egyre gyakoribb szegmensét képezik a kiberbiztonságnak a különböző titkosítási megoldások a bűnelkövetők által alkalmazott módszerek. A klasszikus „kövesd a pénzt” módszer a kriptovaluták esetén nehezen kivitelezhető. A digitális bizonyítékok biztosítását akadályozzak a könnyen hozzáférhető VPN-ek, valamint az anonimizáló szolgáltatások. Ezek a szolgáltatások alapvetően a magánszféra védelmét szolgálnák, de adott esetekben éppen a bűncselekmények elkövetésében is közrejátszanak.[42]
Továbbá jól látszik a kutatásomból, hogy a 21. század elejére a digitális világ valamennyi területen forradalmi változásokat hozott, ugyanakkor új kihívásokkal is szembeállította a társadalmat, különösen a bűnözés, bűnmegelőzés terén. Az internet világa kiváló lehetőséget biztosított a bűnözőknek, hogy határokon átnyúló módon, sok esetben az anonimitás teljességével kövessenek el bűncselekményeket. A hagyományos bűnüldözési módszerek és jogi keretek nem voltak elegendőek ezen meglehetősen új formák hatékony kezelésére, így sürgetővé vált egy olyan megoldás kidolgozása, amelyben nemzetközi összefogásra van szükség.
Összességében úgy gondolom, hogy nagyobb szakértelmet igényel egy blokklánc szakértő általi feltárása, mint egy hagyományos fizikai térben megjelenő bizonyíték elemzése, mivel, ha a blokklánc sérül a szakértők vagy a nyomozó hatóság tulajdonában amíg annak feltárását végzik, akkor a bíróságon nem használható fel, mint bizonyíték. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy amennyiben nem megfelelő, vagy nem naprakész tudású szakértők járnak el a digitális bizonyítékok elemzésénél a büntetőeljárás meghiúsulhat, így a sértettek nem részesülhetnek igazságszolgáltatásban. Abban az esetben, ha ez az egyetlen bizonyíték amire támaszkodhatnak – márpedig a kibertérben elkövetett bűncselekmények ügyében folyó nyomozások esetén túlnyomórészt nem áll rendelkezésre más bizonyíték, csakis az elektronikus adatok.[43] Így tehát szükséges, hogy megteremtsük a kellő infrastrukturális feltételeket, valamint (tovább)képezzük a szakértőket és a nyomozó hatóság állományát az efféle technológiák igazságszolgáltatásban történő szakszerű kezelésére. Ahhoz ugyanis, hogy eljárásaink a XXI. század mércéjével is hatékonyak maradjanak és elérjék kívánt és jogos céljukat, lépést kell tartani a technológia fejlődésével.
* Jogász hallgató (KRE ÁJK). A 37. OTDK-n a tanulmány I. helyezést ért el a büntetőeljárási jog I. és kriminalisztika tagozatban
[1] Cybercrime: Az angol kifejezés jelentése: kiberbűncselekmény.
[2] 1139/2013. (III.2.) Korm. Határozat, Magyarország Nemzeti Kiberstratégiájáról. Nemzeti Jogszabálytár. https://njt.hu/jogszabaly/2013-1139-30-22 [2024.09.02.].
[3] Európai Bizottság. (2024) Cybercrime https://home-affairs.ec.europa.eu/policies/internal-security/cybercrime_en?prefLang=hu&etrans=hu [2024.11.12.].
[4] Bartkó Róbert – Sántha Ferenc: A kibertér műveletek büntetőjogi értelmezésének lehetőségei, különös tekintettel a nemzetközi bűnügyi együttműködésre, Military and Intelligence Cybersecurity Reserach Paper, 2023/2. 4. https://hhk.uni-nke.hu/document/hhk-uni-nke-hu/MIC%20RP%202023-2%20-%20Bartkó%20Róbert-Sántha%20Ferenc%20-%20A%20kibertér%20műveletek%20büntetőjogi%20értelmezésének%20lehetőségei.pdf [2024.12.03.].
[5] 2004. évi LXXIX. törvény az Európa Tanács Budapesten, 2001. november 23-án kelt Számítástechnikai Bűnözésről szóló Egyezményének kihirdetéséről https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0400079.tv [2024.10.25.].
[6] Europol. About Europol. EC3 (2024) https://www.europol.europa.eu/about-europol/european-cybercrime-centre-ec3 [2024.09.09.].
[7] U.S. Department Of Homeland Security. Homeland Security Investigations. https://www.dhs.gov/hsi/investigate/cybercrime [2024.09.02.].
[8] Mezei Kitti: A kriptovaluták kihívásai a büntető anyagi és eljárási jogban, Pro Futuro, 2019/1. 80. https://ojs.lib.unideb.hu/profuturo/article/view/3906/5176 [2024.09.15.].
[9] Jámbor Gellért: A kriptovaluták megjelenése, elterjedése és a jelenséggel szemben lehetséges jogi lépések, Magyar Rendészet, 2023/4. 116.
[10] Nakamoto Satoshi (2008) Bitcoin: A peer-to-peer electronic cash system 1–8. https://assets.pubpub.org/d8wct41f/31611263538139.pdf [2024.09.15.].
[11] Simon Béla: A kriptovaluták és a kapcsolódó rendészeti kihívások, Belügyi Szemle, 2018/10. 75. https://real.mtak.hu/111597/1/SimonBelaBelugyiSzemle2018.evi10.szam71-87..pdf [2024.09.16.].
[12] Mezei Kitti: A kriptovaluták kihívásai a büntető anyagi és eljárási jogban, Pro Futuro, 2019/1. 81. https://ojs.lib.unideb.hu/profuturo/article/view/3906/5176 [2024.09.15.].
[13] Nakamoto Satoshi i. m. 1–8.
[14] Király Péter Bálint: A blokklánc-technológia nemzetközi kereskedelmi jogi összefüggései, Külgazdaság, 2019/3–4. 19.
[15] Gábor Tamás – Kiss Gábor Dávid: Bevezetés a kriptovaluták világába, Gazdaság és Pénzügy, 2018/1. 38.
[16] Az Európai Parlament és a Tanács 2022/858 Rendelete, 2022. május, 2. cikk, Fogalommeghatározások, 2. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex %3A32022R0858 [2024.09.13.].
[17] Varga Norbert – Birher Nándor – Knoll-Csete Edit: A kriptovaluták szabályozása – Jogi kihívások és kockázatok, Humán Innovációs Szemle, 2024/1. 5. https://ojs.ppke.hu/hisz/article/view/1161/1217 [2024.09.14.].
[18] Az Európai Parlament és a Tanács 2023/1114. Rendelete, 2023. május https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=celex%3A32023R1114 [utolsó megnyitás: 2024.09.14.].
[19] Magyar Nemzeti Bank: Sajtóközlemény, 2024.04.11. https://www.mnb.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/ 2024-evi-sajtokozlemenyek/fokozott-befektetoi-kockazattal-jarhatnak-a-kriptoeszkozok-kriptotozsdek [2024.09.20.].
[20] A kriptoeszközök piacáról szóló 2024. évi VII. törvény.
[21] Az Európai Parlament és a Tanács 2023/1114. Rendelete. 2023. május, 3. cikk, Fogalommeghatározás: 5., 6., 7. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/ ?uri=CELEX:32023R1114&qid=1693071757416 [2024.09.14.].
[22] Uo. 3. cikk, Fogalommeghatározás: 19. és 20. pontja.
[23] Bácskai Máté: A kriptovaluták büntetőjogi értelmezése a pénzmosás és a lopás tükrében, Ügyészek Lapja, 2024/1. 103–110.
[24] Mezei Kitti: A kriptovaluták kihívásai a büntető anyagi és eljárási jogban, Pro Futuro, 2019/1. 80. https://ojs.lib.unideb.hu/profuturo/article/view/3906/5176 [2024.09.15.].
[25] Dornfeld László: A kriptovaluták és az e-bizalom kapcsolata, Magyar Rendészet, 2021/4. 219.
[26] Polt Péter: Digitális fejlődés és büntetőjog – akkor és most, Belügyi Szemle, 2022/11. 2392. https://belugyiszemlejournal.org/index.php/belugyiszemle/article/view/1140/ 1141 [2024.12.01.].
[27] Bodnár Péter András: A digitális bizonyítékok megjelenése a büntetőeljárásban – különös tekintettel a szakértő igénybevételére, Büntetőjogi Szemle, 2021/1. 27.
[28] Fröwis, Michael – Gottschalk, Thilo – Halshofer, Bernhard – Rückert, Christian – Pesch, Paulina: Safegurading the evidental value of forensic cryptocurrency investigations, Forensic Science International: Digital Investigation, 2020./33. 1. https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1742287619302567 [2024.10.11.].
[29] Peszleg Tibor: A digitális bizonyítási eszközök megszerzésének elvei és gyakorlati érvényesülésük, Ügyészek Lapja, 2010/2. 25. https://www.ugyeszek.hu/ftp/tartalom/ugyeszek_lapja/2010/ul2010_2_all.pdf?phpMyAdmin=5e79130c4a2a408b3f002bed9c4d2fba [2024.10.11.].
[30] 2017. évi XC. tv. (Be.) 205. §.
[31] Miskolczi Barna – Szathmáry Zoltán: Büntetőjogi kérdések az információk korában, HVG-ORAC, 2018. 154–155.
[32] Dudani, Sahil – Baggili, Ibrahim – Reymond, David – Marchany, Randolph: The current state of cryptocurrency forensics, Forensic Science International: Digital Investigation. 2023/46. 2. https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S2666281723000859?via=ihub [2024.11.07.].
[33] CoC: Chain of Custody = felügyeleti lánc: ez egy olyan folyamat, amely nyomon követi a bizonyítékok mozgását a gyűjtésükön keresztül, s dokumentálja az összes olyan adatot, ami azt tartalmazza, hogy kik kezelték. Ayers, Rick – Brothers, Sam – Jansen, Wayne: Guidlines on Mobile Device Forensics, Amerikai Egyesült Államok, U.S. Department of Commerce, 2014. 67.
[34] Gopalan, Harihara – Suba S., Akila – Ashmithashree, C. – Gayathri, A. – Jebin, Andrews, V.: Digital Forensics Using Blockchain. IJRTE. 2019/11. 183. https://www.researchgate.net/publication/362153704_Digital_Forensics_using_blockchain [2024.10.22.].
[35] Shirazi Syed, Atir Raza – Tahira, Khadija – Shaikh, Mehwish: Cryptocurrency Investigation in Digital Forensics: Contemporary Challenges and Methodical Advance, Acadlore, 2023/2., 128. https://www.researchgate.net/publication/373825791_Cryptocurrency_Investigations_in_Digital_Forensics_Contemporary_Challenges_and_Methodological_Advances [2024.10.19.].
[36] Lakatos Alexandra Anna: Az informatikai bűncselekmények és a Bitcoin, Belügyi Szemle, 2017/1. 37.
[37] Tsai Fu, Ching: The Application of Blockchain of Custody in Criminal Investigation, Elsevier Kiadó, 2021. 2780–2781. https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S1877050921017853 [2024.11.03.].
[38] Fröwis, Michael – Gottschalk, Thilo – Halshofer, Bernhard – Rückert, Christian – Pesch, Paulina i. m.
[39] Gopalan, Harihara – Suba S., Akila – Ashmithashree, C. – Gayathri, A. – Jebin Andrews, V. i. m. 182.
[40] Li, Meng – Lal, Chagan – Conti, Mauro – Hu, Donghui: LEChain: A blockchain-based lawful evidence management scheme for digital forensics, FGCS, 2021/115. 415. https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0167739X1933167X?via%3Dihub [2024.11.03.].
[41] Mátyás Szabolcs – Frigyer László – Prilenszky Géza: A virtuális fizetőeszközös szerepe és jelentősége a vagyonvisszaszerzés során, Belügyi Szemle, 2021/3. 423.
[42] Miskolczi Barna – Szathmáry Zoltán: Büntetőjogi kérdések az információk korában, HVG-ORAC 2018. 177–179.
[43] Dornfeld László: A kibertérben elkövetett bűncselekményekkel összefüggésben alkalmazható kényszerintézkedések, Belügyi Szemle 2018/2. p. 118.
