Fizessen elő folyóiratunkra!

Az Infokommunikáció és Jog folyóirat informatikai jogi, távközlési (hírközlési) jogi és médiajogi témájú írásokat közöl.

A folyóiratban helyet kapnak többek között adatvédelmi, szerzői jogi, versenyjogi kérdések, a személyiség védelemmel, az elektronikus kereskedelem szabályozásával, és az elektronikus közigazgatással foglalkozó írások.

ELŐFIZETÉS

INFORMATIKAI JOG | HÍRKÖZLÉSI JOG | MÉDIAJOG | HÁLÓZATOS IPARÁGAK

Németh Ádám: A továbbítási kötelezettség értelmezési kérdései – 2012/1. (48.), 21-26. o.

A továbbítási kötelezettség (angol megnevezéssel „must carry”) egy sokrétű, több jogalkalmazói nézőpontból is megközelíthető szabályozási kérdés. A médiajog a kötelezettséget annak versenykorlátozó jellege és ezen keresztül alkotmányos indokoltsága alapján közelíti meg. A továbbítási kötelezettség ebben a kontextusban a magyar jogi szabályozásban a műsorszolgáltatók törvényben meghatározott hozzáférését jelenti meghatározott műsorterjesztési platformokhoz.

BŐVEBBEN

Csömör Magdolna, Polyák Gábor: Az előfizetői hurok átengedéstől az NGA hozzáférésig vezető út – 2011/6. (47.), 247-260. o.

A hírközlési jogágon belül szabályozási szempontból a hozzáférés – az összekapcsolás mellett – kiemelt szerepet töltött és tölt be, mivel a hírközlő hálózatok jellemzően meghatározzák az egyes hírközlési szolgáltatások működésének rendszerét. A szabályozó közigazgatási eszközök felhasználásával beavatkozik a szolgáltatók magánjogi jogviszonyaiba és a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókra többletkötelezettségeket állapít meg az erőfölény kiegyenlítése és a piacra lépés elősegítése érdekében. Ilyen hatósági beavatkozásra akkor kerülhet sor, ha az előzetes piac-meghatározást és piacelemzést követően a szabályozó az érintett hírközlési piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót azonosít és versenyproblémát észlel.

BŐVEBBEN

Mester Máté: Szélessáv-fejlesztés az Európai Unióban: Digitális Menetrend és egyéb bizottsági törekvések – 2011/6. (47.), 240-245. o.

Az infokommunikációs világverseny az elmúlt évtized során teljesen új fázisba lépett. Míg az 1990-es évek elején Európa úttörőnek számított a szektor bizonyos területein, mára ez az előny szinte semmivé foszlott. A liberalizáció, a harmonizáció és a verseny feltételeinek megteremtésével a szabályozói eszközök tekintetében Európa képes volt arra, hogy vezető szerepet vívjon ki magának. Emellett Európa volt a bölcsője olyan világszinten is sikeres technológiáknak, mint például a GSM mobilkommunikációs szabvány. Azonban ez a vezető szerep időközben elhalványult és Európa elvesztette azt a képességét, hogy bizonyos piaci vagy felhasználó trendek itt induljanak világhódító útjukra és a szektor jelentősen veszített gazdasági erejéből is.

BŐVEBBEN

Kis Gergely: Az állami beavatkozás szerepe az infokommunikációs infrastruktúra kialakításában – 2011/6. (47.), 231-238. o.

Magyarországon az információs társadalom fejlődését elősegítendő több kormányzati stratégiai koncepció és akcióterv készült, az intézményesített cél elérésének érdekében ezekre építve jelentek meg mind a hazai, mind az Európai Unió által finanszírozott pályázatok. A terület fejlesztésére vonatkozóan a 2003-ban megjelent Magyar Információs Társadalom Stratégia[1] tartalmazott stratégiai leírásokat, míg az alapinfrastruktúra fejlesztésére vonatkozó első átfogó dokumentumot 2004 második felében kezdték el előkészíteni – Nemzeti Szélessávú Stratégia néven – az akkori Informatikai és Hírközlési Minisztériumban. A koncepció több szakmai vitát, illetve módosítást követően végül Nemzeti Szélessávú Stratégia 2005[2] (NSzS 2005) címmel jelent meg.[3]

BŐVEBBEN

Pápai Zoltán: Innováció, beruházás és a hírközlési szektor szabályozása – 2011/6. (47.), 222-230. o.

A hírközlési iparág fejlődését mindig is a technológiai és üzleti innovációk határozták meg leginkább. Az elmúlt évtizedekben ez a folyamat jelentősen felgyorsult. A piaci fejlődésre azonban az állami szabályozás is igen nagy hatást gyakorolt már a kezdetektől. Ez hosszú ideig a szektor állami irányítását vagy ott, ahol nem állami vállalat nyújtotta a szolgáltatást, monopol szabályozást jelentett. A technológiai fejlődés azonban a második világháború után megteremtette a lehetőséget a piaci verseny megjelenéséhez, s lassan a fejlett világ országaiban mindenhol elindult privatizáció és a liberalizáció, amiben az éppen aktuális kihívásokra válaszoló ágazati politika és szabályozás játszott meghatározó szerepet. A piaci versenyt erősítő, segítő szabályozási politika máig meghatározó jelentőségű a szektor életében. Az összekapcsolás vagy a hozzáférési kérdések szabályozása nélkül a belépési korlátok igen magasak lennének, s a verseny talán el sem indulhatott volna, s a piacnyitás nem lett volna ilyen sikeres. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a szabályozás legfeljebb csak pótléka lehet a versenynek, s csak ott van rá szükség, ahol a verseny erői nem működnek megfelelően. A túlzott szabályozás épp a piac egészséges erőit lehetetleníti el vagy korlátozza.

BŐVEBBEN

Jeszenői Péter: Korszerű optikai előfizető hálózatok Modern optical access system solutions – 2011/6. (47.), 211-221. o.

A távközlésben kezdeti időktől eltekintve, hozzávetőlegesen húsz évvel ezelőttig a telefónia uralma volt a jellemző. Az adatjelek továbbítása a továbbított forgalom töredékét tette csak ki. Az internet robbanásszerű fejlődése, a munkahelyi adminisztrációba belépő informatikai rendszerek hozták magukkal az igényt, hogy munkahelyeket, otthonokat nagy sávszélességű adatvonalakkal össze kell kapcsolni. Az otthoni ügyfelek világhálóra történő csatlakoztatására kézenfekvő megoldás a telefonközpontok köré épített rézhálózat alkalmazása. Az alapvetően hangtovábbításra tervezett réz érpárak szélessávú kihasználása a számos, akár forradalmi újításnak is nevezhető, technikai megoldás ellenére a hálózat legszűkebb keresztmetszetét jelentik. E szűk keresztmetszet nyomása alól – vezetékes területen – a fényvezető szálak alkalmazásával lehet kibújni. Ebben a tanulmányban áttekintést adunk az előfizetői hálózatokról és részletesebben ismertetjük, hogy a fényvezetős technika milyen szerepet tölt, tölthet be az előfizető hálózatokban.

BŐVEBBEN

Liber Ádám: Személyes adatok nemzetközi továbbítása. Az új adatvédelmi törvény margójára – 2011/5. (46.), 179-187. o.

Globális és infokommunikáción alapuló világunkban a személyes adatok határokat átlépő továbbítása mindennapi életünk integráns részévé vált. Nemzetközi adattovábbításra kerül sor többek között abban az esetben, ha egy adott országban található számítógéphez egy másik országban található számítógép útján hozzáférnek, ami különös jelentőséggel bír napjaink elosztott hálózati rendszereiben, ahol az adatfeldolgozás tényleges helye relatív, illetve meghatározhatatlan. A nemzetközi adattovábbítás kiszervezés útján lehetővé teszi, hogy egyes vállalatok az elektronikus ügyfélszolgálatuk fenntartását központilag, a fogyasztó, illetőleg a vásárló országától eltérő országból – akár Európán kívülről – olcsóbb és jobb anyagi feltételek mellett biztosítsák, ezáltal pedig erőforrásaikat és pénzeszközeiket kíméljék. A külföldre történő adattovábbítás lehetőségének gazdasági hasznossága tehát a globalizáció korában megkérdőjelezhetetlen, azonban mindemellett szükségképpen megnövekednek azok a szituációk is, melyek az adatalany személyes adatait (és ezzel együtt magánszféráját) veszélynek szolgáltatják ki.

BŐVEBBEN

Kiss Attila: A közterületi térfigyelő rendszerek szabályozásának kihívásai a magyar jogalkotásban és a jogalkalmazásban* – 2011/4. (45.), 136-143. o.

 A XX. században tapasztalt robbanásszerű technológiai fejlődés eredményeképpen napjainkra bárki számára elérhetőek a képfelvevő berendezések. Egy mobiltelefon kép-, vagy videofelvételével tudtunk nélkül azonnal adatkezelővé válhatunk, de a szükséges jogi ismereteket a kezünkben lévő műszaki újdonság nem biztosítja. A közösségi oldalakon megosztott, személyhez fűződő jogokat sértő felvételek, vagy az óvodákba felszerelt webkamerák a médiában is gyakran problémaként jelennek meg. Az adatvédelmi biztos a beszámolóiban rendszeresen utal az illegálisan rögzített képek és videók – internet nyújtotta lehetőségekből eredő – rohamos terjedésére.[1] A kamerázás sérthet emellett vagyoni jogokat is, a mozikban kalózfilmek készítése következtében a szerzőt akár milliárdos károk is érhetik, a jogsértés ezen esetekben egyértelmű.[2]

BŐVEBBEN

 

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu

Weboldal: orac.hu