Fizessen elő folyóiratunkra!

Az Infokommunikáció és Jog folyóirat informatikai jogi, távközlési (hírközlési) jogi és médiajogi témájú írásokat közöl.

A folyóiratban helyet kapnak többek között adatvédelmi, szerzői jogi, versenyjogi kérdések, a személyiség védelemmel, az elektronikus kereskedelem szabályozásával, és az elektronikus közigazgatással foglalkozó írások.

ELŐFIZETÉS

INFORMATIKAI JOG | HÍRKÖZLÉSI JOG | MÉDIAJOG | HÁLÓZATOS IPARÁGAK

Lapsánszky András: A távközlési monopóliumok szerkezetének, igazgatásának és közszolgáltatási rendszerének főbb modelljei a „fejlett távközléssel rendelkező piacgazdaságokban” (1. rész) – 2008/4. (26.), 143-148. o.

A távközlési liberalizáció megértéséhez nélkülözhetetlen a távközlés fejlődését, berendezkedését és működését közel száz éven keresztül meghatározó természetes monopólium,[1] illetve közszolgáltatási rendszer elemzése. A tanulmány a távközlési monopóliumok és közszolgáltatási struktúra bemutatására tesz kísérletet a „fejlett távközléssel rendelkező piacgazdaságok” igencsak változatos modelljein és távközlés-ellátási mechanizmusain keresztül.

A távközlés fejlődését és liberalizációját meghatározó, fejlett távközléssel és piacgazdasággal rendelkező országok keretébe azokat az országokat soroltam, amelyek a) a távközlés fejlődésének kezdeteitől fogva napjainkig töretlenül élen jártak, valamint b) meghatározó szerepet képviseltek ba) a távközlés gazdasági és technológiai fejlődésében, illetve bb) a liberalizáció világszerte egyre szélesebb körű kibontakoztatásában [és c) gazdasági berendezkedésük: piacgazdaság, vegyesgazdaság].

BŐVEBBEN

Nagy Csongor István: A leverage koncepciója az elektronikus hírközlési jogban: vissza a gyökerekhez – 2008/3. (25.), 113-119. o.

A jelen tanulmány célja a leverage elektronikus hírközlési koncepciójának vizsgálata és kritikai elemzése.

Ennek érdekében a tanulmány első lépésben fogalmi alapvetésként meghatározza a leverage szektorspecifikus jogintézményének lehetséges jogpolitikai céljait és értelmezését, valamint helyét a jelentős piaci erő meghatározásának rendszerében.

Ezt követően kerülnek elemzésre a kérdéskör közösségi jogi szabályai. Bár a tanulmány a leverage szektorspecifikus fogalmát vizsgálja, ezt megelőzően érdemes kitérni a leverage versenyjogi fogalmára, amely a szektorális szabályozás egyfajta kiindulópontjaként szolgált és szolgál. Ebben a körben indokolt ismertetni az Európai Bíróság által a Tetra Pak II ügyben[1] lefektetett koncepciót, amely bevallottan a szektorális fogalom alapját képezi. Ezt követően kerülhet sor a vonatkozó közösségi szabályozási rezsim vonatkozó rendelkezéseinek elemzésére.

BŐVEBBEN

Tóth-Lenk Zsuzsanna: Az európai Microsoft-ügyben született ítélet (2. rész) – 2008/2. (24.), 88-90. o.

A Bizottság az alapeljárásban úgy találta, hogy a Microsoft megtagadta az interoperabilitáshoz szükséges információk átadását a Sun részére, amely információk arra szolgálnak, hogy a versenytárs olyan munkacsoport-szervereket tudjon kifejleszteni (konkrétan a Solaris nevű rendszert), amelyek hibamentesen illeszkednek a Microsoft felhasználói számítógép-szerver viszonyokban, valamint szerver-szerver viszonyokban való kommunikációt irányító protokollokhoz, és ezáltal a piacon gazdaságilag életképes termékekké válhatnak. A Bizottság mindvégig hangsúlyozta, hogy a Microsoftnak csak a kommunikációs protokollok leírásait, és nem magukat a protokollokat tartalmazó műszaki dokumentációt kell hozzáférhetővé tennie a piacon. Ez tehát nem foglalja magában és nem is teszi megismerhetővé a forráskódokhoz való hozzáférést, mi több, a hozzáférés hasznosítási engedélyek útján ellenérték fejében is történhet, teljesen olyan módon, mintha a szellemi terméket önszántából hasznosítaná.

BŐVEBBEN

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@hvgorac.hu

Weboldal: hvgorac.hu