16. szám, 2006. december

Első oldal

Kovács Anita: Első oldal

Tanulmányok

Ronald Bresich: Online kaszinókhoz vezető linkek – a német és az osztrák szabályozás és joggyakorlat
Ádám Szilveszter, Gross Balázs: GPLv3: Egy régi ismerős új arca (2. rész)
Bocsok Viktor: Minősített adatok védelme a digitális korszakban (2. rész)

Fórum

Koppányi Szabolcs: A hatékony jogorvoslat terjedelme, lehetőségei és korlátai az elektronikus hírközlésben, különös tekintettel a piac szabályozásával kapcsolatos eljárásokra (1. rész) 

Háttér

Dudra Attila, Váczi Nóra: Az árukapcsolás versenyjogi megközelítése (2. rész) 

Joggyakorlat

Nagy Zsolt: Hogyan tovább hiteles elektronikus adóbevallás?

Hírek

Mint ismeretes, jelenleg is folyik az Európai Unió 2002-ben elfogadott elektronikus hírközlési szabályozási keretének felülvizsgálata. A folyamat két szálon, de párhuzamosan halad: az Európai Bizottság 2006. június 29-én bocsátotta nyilvános konzultációra az irányelvek, illetve a releváns piacokról szóló Ajánlás felülvizsgálatára vonatkozó dokumentumot. Ennek befejezését követően az új Ajánlást várhatóan már 2007 elején elfogadják, míg a felülvizsgált irányelvek hatályba lépése csak 2009-2010 körül várható. Jelen írás a tehát hamarosan követendő Ajánlás vitára bocsátott tervezetének a versenyjogi jogalkalmazás szempontjából is meghatározó – de korántsem új – kérdésével, a versenyjog elégtelensége, mint az ex-ante szabályozás harmadik kritériumának értelmezésével foglalkozik.

Az Ajánlás alapján szektorspecifikus szabályozásra jelenleg és a jövőben is azok a piacok esélyesek, amelyek esetében megállapítható, hogy adott piac vonatkozásában magas és nem átmeneti strukturális vagy jogi piacralépési korlátok vannak jelen, amelyek esetében nem várható, hogy a verseny megfelelő időtartamon belül hatásos lesz, és ahol a versenyjog alkalmazása nem elegendő az adott piaci kudarc megfelelő kezeléshez (ún. hármas kritérium.)

Ha végigtekintünk a kritériumokon, a hozzájuk fűzött értelmezésen, az Ajánlásban szereplő piac identifikáción és a hatályos szabályozási keret alkalmazásának eddigi gyakorlatán, megállapíthatjuk, hogy a legellentmondásosabb szerep, és egyben a másik két kritériumhoz képest legkevésbé kiforrott értelmezés a harmadik kritériumnak jutott.

Ahogy az Ajánlás kifejti, az ex ante szabályozás és a versenyjog egymást kiegészítő eszközök saját célkitűzéseik elérésében és a hatékony verseny hiányából származó problémák megoldásában. Az egyik alapelv, mely a szabályozási keretrendszert áthatja az, hogy ex ante kötelezettségek kiszabására csak akkor van szükség, ha a versenyjogi beavatkozási lehetőségek nem elégségesek, és vissza kell őket vonni, amikor már nincs rájuk szükség. A régi-új Ajánlás felvázolja azt is, hogy miként képzeli el a versenyjog megfelelőségére vonatkozó elemzést. Leszögezi, hogy ennek egy átfogó elemzésnek kell lennie arra vonatkozóan, hogy a versenyjog önmagában hatékonyan alkalmas-e a felmerült piaci problémák kezelésére. Az értékelésnek azokon a tapasztalatokon kell alapulnia, amelyek a versenyjog és az ex ante kötelezettségek elektronikus hírközlési piacokon való, egymást kiegészítő alkalmazásának gyakorlatából származnak. Ha sem a tagállami, sem a közösségi versenyjog nem képes önmagában orvosolni a piaci problémákat, és nem képes hatékony és fenntartható verseny biztosítására egy belátható időtávon keresztül, csakis akkor jelölhető ki egy piac szektorspecifikus szabályozás esetleges tárgyaként.

Az Ajánlás több helyen megismétli azt a megközelítést, hogy az ágazati szabályozás játssza a kiegészítő szerepet a versenyjoghoz képest, hatókörét azokra a problémákra korlátozva, amelyeket a versenyjog nem képes megfelelően orvosolni. Az Ajánlás, illetve a hozzá kapcsolód ún. Explanatory Memorandum sem az általános elveknél, sem az egyes piacoknál nem ad átfogó és teljes képet ennek lehetséges eseteiről, mindössze példákat említ. Ezek a következők lehetnek:

  • ahol a probléma kezeléséhez szükséges kötelezettség versenyjogi alapon nem szabható ki (pl. bizonyos hozzáférési kötelezettségek, speciális költség-elszámolási előírások),
  • ahol a kötelezettségek teljesítésének értékeléséhez jelentős követelmények teljesítése szükséges (pl. részletes, szabályozási célra készült költségszámítások, költségelemzések, technikai paramétereket is magukba foglaló rendelkezések és előírások monitoringja),
  • ahol a gyakori és pontosan időzített beavatkozás nélkülözhetetlen,
  • ahol a kiszámítható jogalkalmazás a legfontosabb szempont (pl. több éves időtartamú árszabályozás).

Az Explanatory Memorandum ugyanakkor megjegyzi, hogy az ex ante és ex post kötelezettségek alkalmazásához szükséges erőforrásbéli különbség önmagában nem releváns szempont.

Mindenesetre az Ajánlás szerint a tagállami szabályozó hatóságoknak a kérdés gyakorlati megítélése során konzultálniuk kell a tagállami versenyhatóságokkal, és figyelembe kell venniük annak véleményét a harmadik kritérium érvényesítéséről.
Az eddigiek alapján meglepő és következetesen át nem gondolt az az Ajánlás-tervezetben szereplő új javaslat, hogy az Ajánlás a benne szereplő piacok vonatkozásában vélelmet állít fel a tagállami szabályozó hatóságok számára arra, hogy e piacokon a három kritérium érvényesül, következésképpen a hatóságnak nem szükséges ezek értékelését elvégezni. Nem kötelező ez az értékelés, de a szabályozó sort keríthet rá, ha szükségesnek látja, és az eredményt a szokásos notifikációs eljárás részévé kell tennie. Ugyanakkor a harmadik kritérium érvényesülésének az Ajánlás által is elvárt szintű, tehát átfogó elemzését az Ajánlásban identifikált piacok esetében álláspontom szerint az Ajánlás maga nem végzi el. Ehhez a példálózó jellegű felsorolás, illetve egy lehetséges piaci probléma kiragadása nem elegendő: az elvben kiegészítő jellegű szektorspecifikus kötelezettség kiszabása előtt minden esetben érdemben vizsgálni kellene, hogy a versenyjogi eszköztár önmagában alkalmas-e a piaci probléma kezelésére. Ehhez azonban szükség lenne minden egyes megoldandó piaci probléma konkrét beazonosítására valamennyi érintettként meghatározott piacon, és a rendelkezésre álló versenyjogi és ex ante kötelezettségek hatékonyságának összevetésére a rendelkezésre álló versenyjog alkalmazási gyakorlat figyelembe vételével.

Feltételezhető, hogy az Ajánlásban felállított vélelem következtében a tagállami szabályozó hatóságok az eljárásaik egyszerűsítése érdekében – ami egyébként a felülvizsgálat egyik alapvető célkitűzése is – a három kritérium érdemi elemzését csak abban az esetben végzik majd el, ha egy, az Ajánlásban szereplő piacot nem kívánnak szabályozni, vagy ha egy, az Ajánlásban nem azonosított piacon kötelezettségeket akarnak kiszabni. Következésképp tehát elmarad a harmadik kritériumnak a konkrétan beazonosított piaci problémával összefüggésben való értelmezése. Ez a vitára bocsátott Ajánlás-tervezet alapján akkor történhetne meg, ha vagy a Bizottság végezne ilyen teljes körű vizsgálatot, vagy még inkább a tagállami szabályozó hatóság minden piac esetében kötelező jelleggel, és különösen a harmadik kritérium vonatkozásában a tagállami versenyhatóság véleményének kötelező figyelembevételével.

Ellenkező esetben marad a kérdés: az Ajánlásban szereplő piacokon felmerülő minden piaci problémát valamilyen ex ante kötelezettséggel kell kezelni? Hiszen a kötelezettség kiszabásának egyetlen feltétele a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltató azonosítása az adott piacon. Annak mérlegelése azonban már nem biztosított, hogy az adott piacon bármilyen probléma esetén a szektorspecifikus kötelezettség valóban többletgaranciákat szolgáltat-e a fenntartható piaci versenyt korlátozó visszaélések megelőzésre. Egy erre vonatkozó érdemi mérlegelés feltételeinek megteremtése és elvárása a szabályozás deklarált visszavonulási képességének záloga lehetne.

 

Kovács Anita

A TRIPS egyezményt gondozó bizottság októberi ülésén kifejtett álláspontjuk szerint az EU, Japán, Svájc és az Egyesült Államok közösen igyekeznek erősíteni a szellemi alkotások jogvédelmét a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) keretein belül. A WTO keretén belül megkötött TRIPS-egyezménnyel foglalkozó bizottság október 25-26-án tartott tárgyalásain a négy ország közös nyilatkozatot fogadott el, melyben a nemzetközi szerződés hatékonyabb érvényesítésének lehetőségeit keresik. Ezek az országok egyetértenek abban, hogy a TRIPS végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseire kell nagyobb hangsúlyt fektetni, többek között úgy, hogy a tagállamok implementációs gyakorlatát vizsgálják felül. A nyilatkozat megelőlegezi, hogy azok az országok, ahol a szellemi alkotások „megfelelő” jogvédelme hiányzik, vélhetően nem felelnek meg a TRIPS követelményeinek. A nyilatkozatot kiadó államok úgy látják, hogy a TRIPS céljainak csak akkor tehet eleget egy szerződő ország, ha biztosítja a szellemi tulajdonjogok hatékony védelmét is. Felszólították a WTO-t is, hogy készítsen egy listát arról, mely tagállamok hogyan implementálták a TRIPS egyezményt és utalnak arra, hogy saját maguk készek mind technikai, mind más utakon elősegíteni a többi tagország jogfejlődését is. A nyilatkozatot támogató fejlett országok a szellemi tulajdonjogok védelmét az innováció és a befektetések elsőrendű mozgatórugójaként tartják számon és egyetértenek a G8 júliusban megfogalmazott álláspontjával, amely elítéli a hamisítást és a kalózmásolatok terjesztését. Az Európai Unió a belső piaci főosztály egy tisztviselőjével képviseltetné magát a tárgyalásokon, melyekre nézve Kína máris megígérte: fel fog szólalni, ha a hamisítás kérdését tárgyalják. (JogiForum.hu)

Szerzői jogi perre készül a Time Warner a Google tulajdonában lévő YouTube ellen. Mindezt DICK PARSONS, a Time-Warner csoport elnök-vezérigazgatója jelentette be, mely a Warner Brothers, a Time, az HBO, a Time Warner Cable, a Home Box Office, a New Line Cinema, a Turner Broadcasting System jogait is birtokolja s védi tartalmait. A csoportból egyedül a Warner Music nem tervez pert indítani, mert előzőleg megállapodott a YouTube-al, hogy a megosztón összes videóklippjét elérhetővé teszi. PARSONS nem feltétlenül perelni szeretné a tulajdonossá lett Google-t, célja a szerzői jogok megsértésének megszüntetése leányvállalatainak tartalmai ellen. (hvg.hu)

A szomszédok és tulajdonosok tiltakozása esetén nem lehet többé adótornyot építeni. Új elvet rögzítettek az alkotmánybírák csaknem 200 beadvány alapján. Azt mondták: több évvel a tulajdoni rendszer átalakítása után a tulajdonjogot az eddiginél szigorúbban kell védeni. Nem elegendő a közérdekre, mint tulajdoni korlátozásra indokára általánosságban hivatkozni, hanem konkrétan meg kell határozni, milyen tulajdoni tárgyakra vonatkozik a tulajdonos tűrési kötelezettsége, és milyen mértékben. A bíróság vita esetén csak így tudja ellenőrizni, szükséges és arányos volt-e a tulajdonnak, mint alapvető alkotmányos jognak a korlátozása. A döntés része az is, amely visszahelyezte jogaikba a mobilépítményekkel érintett telkek szomszédait. Mindezt a mobiltornyok felállítása ügyében született határozat kapcsán szögezte le az Alkotmánybíróság. Eszerint semmis a 2003-ban elfogadott hírközlési törvény három rendelkezése. Az egyik arra adott módot, hogy az építési hatóság akkor is engedélyezze elektronikus hírközlési eszközök elhelyezését, ha a telektulajdonos nem járult hozzá. A másik két paragrafus szolgalmi jog alapítását tette lehetővé az építkezéshez, illetve a felépült torony, berendezés karbantartásához. A harmadik rendelkezés azt zárta ki, hogy a szomszéd telek tulajdonosa tiltakozzon az építkezés ellen. 2004. január 1-je óta két alkalommal került sor antennatorony vonatkozásában szolgalmi jog alapítására, kisajátítással viszont a távközlési tornyok esetében soha nem élt senki. (radio.hu)

A mobilpostajárat nem helyettesíti minden tekintetben az állandó postát, így döntött a Legfelsőbb Bíróság a Borsod megyei Komlóska beadványa alapján. A Nemzeti Hírközlési Hatóságnak (NHH) felül kell vizsgálnia a komlóskai postaügyet. Meglehet, az összes többit is. A komlóskaiak nem fogadták el, hogy a Magyar Posta településükön mobilszolgáltatással váltotta fel az addigi állandó hivatalt. A Nemzeti Hírközlési Igazgatósághoz fordultak, de hiába. Következett a bíróság, amely visszaadta az ügyet új eljárásra a hírközlési hatóságnak. Az NHH azonban felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz, amely a megyei bíróság határozatát hagyta jóvá. Az LB ítéletében kimondta: amennyiben postai szolgáltatást nyújtanak a településen, akkor annak mindenben meg kell felelnie a jogszabályban előírtaknak. Ez a komlóskaiak szerint azt jelenti, hogy a Postának teljes körű szolgáltatást kell nyújtania a településen. (nol.hu)

Az Európai Bizottság javaslatot terjesztett elő az EU postai piacának a verseny előtti teljes megnyitására – a hatályos postai irányelvben elfogadott határidővel összhangban – 2009-ig. Széles körben végzett kutatások alapján a Bizottság úgy látja, hogy a teljes piacnyitás a legalkalmasabb módja az egyetemes szolgáltatások fenntartásának, valamint a minőség javításának és a választék gazdagításának a közösségi fogyasztók és üzleti partnerek érdekében. A teljes piacnyitás azt jelenti, hogy a meghatározott súlyt (jelenleg 50 grammot) meg nem haladó postai küldemények továbbítása terén, ami eddig „fenntartott szolgáltatásnak” számított, a nemzeti postai szolgáltatók nem lesznek többé monopolhelyzetben. A tagállamok igény szerint megválaszthatják, miként kívánják finanszírozni az egyetemes szolgáltatás nyújtását; illetve lehetőségük lesz az egyetemes szolgáltatásokkal kapcsolatos kötelezettségek megosztására a piaci szereplők között. A javasolt új irányelv az utolsó lépést jelenti abban a hosszú reformfolyamatban, amely során az EU postai piacának egyes részeit már megnyitották. (europa.eu)

Új, egységes arculattal, kibővített szolgáltatás portfolióval jelent meg a Nemzeti Hírközlési Hatóság távközlési szolgáltatás kiválasztást segítő Tantusz portálja – jelentette be egy sajtótájékoztatón PATAKI DÁNIEL, a hatóság elnöke. A több mint 2 millió látogatót vonzó Tantusz eddig is meglévő és népszerű mobilszolgáltatás-összehasonlító, szélessáv-kereső és roamingdíj tarifa bemutató funkciói két új alkalmazással bővültek (vezetékes telefon tarifa-összehasonlítás egyéni előfizetőknek, kábeltelevíziós szolgáltatás-kereső), így összesen öt szolgáltatással áll az NHH az érdeklődők rendelkezésére. (PrímOnline)

A Microsoft megfellebbezi az Európai Bizottság által rá júliusban kiszabott 280,5 millió eurós bírságot – jelentette be a redmondi székhelyű óriáscég. A fellebbezés benyújtásának határideje október 2. volt, ezt be is tartottuk – szögezte le a cég egyik szóvivője. A Microsoftot először 2004-ben büntette meg csaknem félmilliárd euróra a Bizottság, mert visszaélt domináns piaci pozíciójával. Egyúttal üzleti gyakorlata bizonyos elemeinek megváltoztatására is kötelezte. Az idei második bírságot azért kapta a cég, mert nem teljesítette a 2004-es határozatban előírtakat. (vg.hu)

Benyújtotta a médiatörvény helyébe javasolt új jogszabály tervezetének végső változatát az erre felkért szakmai grémium az Országos Rádió és Televízió Testületnek (ORTT). Az MTI információja szerint a közeljövőben kezdi tárgyalni az anyagot az ORTT, amely a közszolgálati médiumok működésének részletes szabályozását egy később kidolgozandó külön törvényre bízná. A tervezet szerint összesen ötvenmilliárd forintnyi éves juttatásból kellene gazdálkodni a hatályba lépés utáni első naptári esztendőben a médiumoknak, ez az összeg pedig évente a jegybank által megállapított infláció mértékében emelkedne. Az elektronikus médiaszabályozásról szóló törvény tervezete „államtól független országos közszolgálati műsorszolgáltatásokkal” és továbbra is három intézménnyel – a Duna Televízióval, a Magyar Rádióval és a Magyar Televízióval – számol, ám ezeket tulajdonosi képviselőként egyetlen közalapítvány felügyelné. Az általános tematikájú csatornáknak évi műsoridejük több mint felét európai, minimum harmadát magyar nyelven vagy hazai alkotások alapján készült műveknek kellene kitöltenie; legalább tíz százalék a független alkotások minimális aránya a tervezet szerint, míg a nem szakosított médiumok számára tévék esetében húsz, rádióknál tizenöt percnyi egybefüggő híradást írna elő főműsoridőben. A három médiakuratórium helyébe lépő Országos Közszolgálati Műsorszolgáltatási Tanács kilenc – nem újraválasztható – tagját egyetlen szavazással választaná meg a parlamenti képviselők kétharmada, többségüket, öt főt, a parlamenti frakciók jelölőtestületének indítványa alapján. A mostani kuratóriumi rendszert idézi, hogy egy tagot a Magyar Tudományos Akadémia elnöksége a Magyar Rektori Konferenciával közösen, egyet a katolikus, a református, az evangélikus egyház és a zsidó hitközségek, egyet az országos kisebbségi önkormányzatok és a határon túli magyar szervezetek, egyet pedig az Országos Érdekegyeztető Tanács munkaadói és munkavállalói oldala ajánlana. A három – a közalapítvány tulajdonában lévő, egyszemélyes, zártkörű, nonprofit részvénytársaságként működő – közmédium élén öttagú igazgatótanács állna. Ebben az elnök, szakmai és gazdasági helyettese, valamint a közalapítvány tulajdonosi testületének két kinevezettje kapna helyet. A kuratóriumba választottak felelőssége kapcsán a tervezet azt javasolja: azok, akik tudtak róla – vagy az általában elvárható gondosság esetén tudniuk kellett volna –, hogy az adott részvénytársaság érdekeit nyilvánvalóan sértő döntést hoznak, korlátlanul és egyetemlegesen feleljenek az okozott kárért. A szuperkuratórium mellett 12 tagú programtanács működne „a társadalmi megrendelést tartalmazó műsorpolitikai elvárások elkészítésére”, valamint az elvárások teljesülésének ellenőrzésére. A javaslat, a már meglévő közszolgálati adók mellett, nevesíti a Magyar Televízió „hármas”, parlamenti csatornáját is, amely az MTV anyagi nehézségei miatt nem indult el mindeddig. A kereskedelmi médiumok tulajdonosai korlátlan számú rádiót vagy televíziót működtethetnének egy-egy vételkörzetben, amíg nem minősíti őket jelentős véleménybefolyásoló erővel rendelkező társaságoknak a médiahatóság; noha ehhez húsz százalékos évi átlagos közönségarány szükséges, már ennek háromnegyedét elérő ráta esetén határozhat így a testület a cég szomszédos piacokat befolyásoló képessége alapján. Az előterjesztés elfogadása esetén kettéválna a médiahatóság: az ORTT a pályáztatási és a műsorszolgáltatási díjakkal kapcsolatos ügyekkel, valamint a piaci koncentráció elleni fellépéssel foglalkozna, míg a műsorszolgáltatók lajstromozásában, a szabálytalanságok megállapításában és szankcionálásában az Országos Rádió és Televízió Felügyelet (ORTF) volna illetékes. Az e fórum mellé rendelt szaktestület figyelmeztetéssel és bírsággal sújthatná a pártatlanság szabályai ellen vétőket, míg az ORTF legvégső esetben műsorszolgáltatási jogosultsága visszavonásával, az adó vagy üzemeltetője nyilvántartásból törlésével is szankcionálhatja a jogsértéseket. Az ORTT tagjainak választására két verziót tartalmaz az MTI értesülései szerint az előterjesztés: az egyik alapján a frakciók delegáltjaiból álló bizottság jelöltjeiből választana a parlament egyetlen szavazással hét évre hét tagot, akik nem visszahívhatóak, és csak egyetlen ciklusban tölthetik be a tisztséget; ők maguk közül választanának két évre elnököt. A másik elképzelés szerint továbbra is a képviselőcsoportok jelölnének négy évre oly módon, hogy minden képviselőcsoportnak legyen delegáltja, az elnököt – az államfő és a miniszterelnök jelölése alapján – szintén a parlament választaná. A tervezet a jelenlegi szabályozáshoz képest jelentős módosításokat tartalmaz továbbá a kereskedelmi műsorszolgáltatók piacra lépésével, illetve a műsorterjesztés szabályozásával kapcsolatban. (FigyelőNet, MTI)

Az amerikai kereskedelmi minisztérium további három évvel meghosszabbította az ellenőrzése alatt lévő ICANN céggel kötött egyezményét az internet címzési alaprendszerének folytatólagos működtetéséről és ennek kormányzati ellenőrzéséről. A lépésről – részletek ismertetése nélkül – az amerikai kereskedelmi minisztérium számolt be, nyilatkozatában csupán arra utalt, hogy lazul a rendszer feletti kormányzati ellenőrzés, és idővel az internet műszaki alap-infrastruktúrájának működtetése magántulajdonba kerül. Az internet címzési rendszerének menedzselése a 90-es években vált kritikus funkcióvá, amikor a grafikus felhasználói felület általánossá válásával a világháló robbanásszerűen bővülni kezdett. Az amerikai kormány ekkor bízta meg az ICANN (Internet Corporation for Assigned Names and Numbers) céget, hogy menedzselje a csúcsszintű domainnevek (.com, .gov, .mil, .org, illetve az országnév.toldalékok, .hu, .ru, de, at stb.) kezelésének alapját képező számozott címrendszert. A feladat részeként az ICANN működteti azokat a – „root directory server” néven ismert – számítógépes rendszereket, amelyeken az internetes forgalom szervezése nyugszik. Az internet amerikai ellenőrzésével szemben már évekkel ezelőtt országok sora emelt szót, követelve, hogy az immár globális erőforrássá előléptetett hálózati infrastruktúrát helyezzék független nemzetközi szervezet ellenőrzése alá. A kérdésről 2003-ban Genfben, tavaly év végén pedig Tuniszban tanácskoztak a világ kormányainak képviselői. Ez utóbbi során az USA ismét meg tudta őrizni a rendszer működtetésének jogát, részint olyan ígéretekkel, hogy az amerikai kormány idővel átadja a hatáskörét független intézményeknek vagy a magánszférának. Ettől az ígérettől a BUSH-kormányzat már ez év júniusban visszalépett, a múlt hét végén pedig a washingtoni kereskedelmi minisztérium meghosszabbította a megállapodását az ICANN-nel. Washingtoni kormánytisztviselők és az ICANN képviselői azt állítják, hogy a mostani egyezmény lépést jelent az internet autonómiájának kiterjesztése felé. Ezt az állítást azzal indokolják, hogy az ICANN mostantól kezdve nem küld félévente jelentést az amerikai kereskedelmi minisztériumnak a rendszer működtetéséről, hanem évente tesz közzé beszámolót az „internetet használó globális közösség számára”. (vg.hu)

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@hvgorac.hu

Weboldal: hvgorac.hu