Első oldal
Trócsányi Sára: Első oldal
Tanulmányok
Szádeczky Tamás: Az elektronikus írásbeliség és problémái
Gondol Daniella: Honnan jövünk, kik vagyunk, hová megyünk – gondolatok a szerzői jogi törvény módosításáról
Peszleg Tibor: Az adatbűnözés és gazdasági hatásai
Háttér
Pápai Zoltán, Urbán Ágnes: Ki fizeti a révészt? A hálózat-semlegesség vita közgazdasági háttere
Joggyakorlat
Fazekas Balázs: Titkos valósidejű információgyűjtés a hírközlésben
Kriesch Attila: A fogyasztók elállási joga az online áruházakban történő vásárlás esetén. Jogalkalmazási kérdések és válaszok a gyakorlatban (2. rész)
Ajánló
Csontos Gergely: A reklám – jogász szemmel
Hírek
Rajtaütés, házkutatás, lefoglalás, slussz. Már viszi is a számítógépet a nyomozóhatóság, benne nemcsak a keresett gyanús szoftverekkel, hanem életünk minden szegmensébe tartozó adatok tömkelegével. Gyermekünk óvodai jelentkezésétől nagymamánk temetésének megszervezéséig, családi képtárunktól a Kistehén zenekar dalaiig minden, a gépen tárolt információ kikerül az ellenőrzésünk alól. A gép tárgyi bizonyítási eszköz lett, hiszen a büntető eljárás szabályai alapján lehet, hogy a bizonyítandó tény bizonyítására alkalmas, azaz a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozza, vagy a bűncselekmény elkövetése útján jött létre, esetleg amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy amelyre a bűncselekményt elkövették. Minden bájt gyanús.
Olyan ez, mintha egy gyilkosság miatt a Duna és a Nagykörút által határolt terület minden lakóját letartóztatnák. Sőt nemcsak letartóztatják, de fogva is tartják az eljárás végéig.
Valahogy így járt az az indítványozó, aki az adatvédelmi biztoshoz fordul panaszával, mert szerzői jogok megsértésének gyanúja miatt lefoglalt gépeiről semmilyen tájékoztatást nem kapott, a gépen lévő személyes adataihoz nem férhetett hozzá, családi ügyeinek dokumentumait is elzárták előle. Noha szóban és írásban is kért, csak ígéretet, vagy azt sem kapott.
A rendőrségi törvény szerint a rendőrség által bűnüldözési célból gyűjtött és tárolt személyes adatokat – ha törvény eltérően nem rendelkezik – csak bűnüldözési célra lehet felhasználni. Személyes adatok kezelését bűnüldözési célból azokra az adatokra kell korlátozni, amelyek tényleges veszély elhárításához, illetőleg meghatározott bűncselekmény megelőzéséhez, felderítéséhez, bizonyításához szükségesek.
A biztos magyarázatot kért az illetékes rendőrkapitánytól egyebek mellett arról, hogy a rendőrség a lefoglalások útján megszerzett eszközökön tárolt személyes adatok átvételét milyen módon dokumentálja, miként történik meg az eljárás lefolytatásához szükséges adatok, illetve a nyomozáshoz nem szükséges információk különválogatása és e művelet dokumentálása, valamint milyen módon tartják nyilván, hogy a lefoglalt eszközökhöz ki, mikor, milyen célból fér hozzá, illetve az eszközökön tárolt adatokkal milyen műveleteket végez.
A kapitányság tájékoztatása szerint az igazságügyi informatikai szakértő az adathordozókon található adatokat egyedül vizsgálta meg, a vizsgálati környezetet úgy alakította ki, hogy ott illetéktelen személyek ne lehessenek jelen, és a vizsgált adatok ne kerüljenek ki a vizsgálati környezetből. Eljárása során csupán azokat az adatokat dokumentálta, amelyek „a vizsgált bűncselekmény szempontjából jelentőséggel bírtak”. A lefoglalt eszközökön tárolt adatokhoz a rendőrség tájékoztatása szerint kizárólag az igazságügyi informatikai szakértő, az ügy előadója és az ő parancsnokai férhettek hozzá. A kialakított gyakorlat szerint ugyanakkor a személyes jellegű információkhoz csak az igazságügyi informatikai szakértő férhet hozzá. A rendőrség az igazságügyi informatikai szakértő szakvéleménye alapján határozza meg a bűnügyileg releváns információkat. Az igazságügyi informatikai szakértő a vizsgálat során „olyan vizsgálati eszközöket alkalmazott” a rendőrség tájékoztatása szerint, amelyek biztosítják, hogy a vizsgálat során a vizsgált adathordozó teljes tartalma változatlan maradjon, tehát az adattartalom a vizsgálat végén is pontosan megegyezik a vizsgálat előtti állapottal.
A személyes, a bűncselekménnyel kapcsolatba nem hozható adatok hosszadalmas tárolásával összefüggő kérdésre azt a tájékoztatást adták, hogy a nyomozással össze nem függő adatok tárolásának ideje a szakértői vizsgálat időtartamához igazodik, ami az igazságügyi informatikai „szakértők leterheltségéből adódóan több hónap is lehet”.
A büntetőeljárásban részt vevő személyek jogaikat a törvény szabályai szerint gyakorolhatják. Az érintett információs önrendelkezési jogának gyakorlását a Be. a büntetőeljárás keretei között korlátozhatja ugyan, de a korlátozás nem mutathat túl azon a célon, amelyet az eljárás szolgál. Ennek megfelelően a lefoglalt adathordozókon tárolt információkhoz való hozzáférés az eljárás sajátosságaira tekintettel ésszerű időhatáron belül korlátozható csupán.
A lefoglalástól eltelt fél év a biztos álláspontja szerint túllépte azt az ésszerű időtartamot, amely a büntetőeljárás sajátosságaival magyarázható.
E fontos, precedens értékű vélemény kinyilvánítása tulajdonképpen nem a pozitív jog szabályain, hanem alkotmányos elvek ombudsmani értékelésén alapul. A lefoglalt eszközök őrzési idejét az eljárási érdek határozza meg, mely nyilvánvalóan nem uniformizálható. Az eljáráshoz nem szükséges adatok esetében azonban a késedelem a lefoglalás pillanatában beáll és azok a jogalkalmazó egyedi döntése alapján kerülnek vissza tulajdonosukhoz. A „szakértők leterheltsége”, vagy más hasonló – a lefoglaló szerv működési nehézségéből fakadó – indok nem lehet ok alkotmányos alapjog korlátozására.
Kétségtelen, hogy nem egyszerű számítógépes adathordozók esetében az adatok „szétválogatása”, azonban az információs jogok érvényesülése érdekében lassan illendő lenne a nyomozóhatóságnak ezekre az esetekre valamilyen elfogadható gyakorlatot kialakítani.
Trócsányi Sára
A fizetési szolgáltatások egységes európai piacának megteremtését célzó két jogszabály-tervezetet is jóváhagyott az Európai Parlament. Az egyik anyag az elektronikus pénzről szóló új irányelv, a másik a határokon átnyúló bankolásról szóló rendelet módosítása. Az elektronikus pénzzel kapcsolatos szolgáltatások nyújtását szabályozó irányelv-tervezet célja az, hogy világos és kiegyensúlyozott prudenciális és jogi kereteket biztosítson ennek a gyorsan növekvő ágazatnak. Míg 2005-ben még csak 670 millió euró értékben volt forgalomban elektronikus pénz az EU-ban, addigra 2007. júliusában már 1,05 milliárd euróra emelkedett ez a mennyiség – a jövőben pedig további dinamikus növekedésre lehet számítani, az Európai Bizottság becslése szerint az állomány 2012-re elérheti a 10 milliárd eurót. Olyan rendszerekről van itt szó, amelyek elektronikusan tárolnak és felhasználhatóvá tesznek előzetesen befizetett készpénzösszegeket. Ilyen például az előre fizetett mobiltelefon-feltöltőkártya vagy az online fizetési számla, a német Geldkarte vagy a francia Moneo rendszere. Az EU azt szeretné, ha eltűnnének a piacra lépés szükségtelen és aránytalan akadályai ezen a nagy jövő előtt álló területen. Ennek érdekében az EP (a Tanáccsal való informális egyetértés megteremtését követően) elfogadta, hogy elektronikus pénzintézet alapításához a jövőben 1 millió eurónyi alaptőke helyett 350 ezer euró is elegendő legyen. A piacra lépés bátorítása jegyében megengednék az EMI-knek, hogy más szolgáltatásokat (például különféle távközlési szolgáltatásokat) is nyújtsanak az e-pénzen kívül. Ezzel párhuzamosan azonban arra is nagy hangsúlyt helyeznének, hogy a fogyasztók bizalmat érezzenek az ilyen szolgáltatások iránt. Ezért azt is előírnák, hogy a számlatulajdonos bármikor kérhesse e-pénze „materializált” formában történő megjelenítését, vagyis azt, hogy készpénzként bármikor felvehesse azt. Ennek természetesen költségei lehetnek, ezért megengednék a szolgáltatóknak, hogy ezért díjat számíthassanak fel, de csak akkor, ha ezt előre, már a szerződéskötéskor világosan tisztázzák. (Bruxinfo)
Megváltozhat a Google gyakorlata a szerzői jogilag védett anyagok online közzétételével kapcsolatban. A társaság egyre inkább igyekszik megfelelni a jogvédő szervezetek követeléseinek. A Google az elmúlt pár évben az internet-alapú gazdaság egyik főszereplője lett. A vállalat szerzői jogi ügyekben a kezdetektől a liberális jogfelfogás híve, igyekszik tágítani a szabad felhasználás esetkörében közzétett anyagok számát. Üzletpolitikájával a kezdetektől fogva a fősodortól eltérő irányt hirdetett, amit a sikereket látó versenytársaik is igyekeztek a maguk módján többé-kevésbé elsajátítani. A vállalat magatartása az egész iparág számára hivatkozási alappá vált, a technológiai fejlődés nyújtotta lehetőségek és a jogvédelem közötti küzdelemben a Google-t sokan az információáramlás és a szabad felhasználás bajnokának kezdték tekinteni. A társaság azonban egyre több fronton kénytelen engedni a jogvédőknek, ami jelzésértékű lehet a többi iparági szereplő számára: várhatóan nekik is szigorítaniuk kell a szerzői jogvédett anyagok közreadási feltételeit. A Google hozzáállása a kezdeti években mind jogi, mind üzleti szempontból kifizetődött, a vállalat több olyan pert nyert meg, amelyek kimenetele tágította és egyértelműsítette a szabad felhasználás esetkörét Európában és az Egyesült Államokban. A bíróság jogszerűnek találta például, hogy a keresőprogram saját felületén jelenítsen meg más honlapokon közzétett képeket a képkereső szolgáltatásában, használja más cégek védjegyeit a keresésben, illetve szövegrészleteket tegyen bárki által szabadon elérhetővé. De támadták a Google-t azért is mert a keresőben csak előfizetők számára hozzáférhető anyagokat (fotók és rövid bevezetők) a Google illetéktelenül, hozzáférési díj fizetése nélkül használta a hírkeresőn. Az Authors Guild és az Association of American Publisher kiadói szervezetek, és más szerzők és könyvkiadók keresetet adtak be a Google Könyvkereső ellen, amelyen keresztül rengeteg jogvédett könyv részlete vált bárki számára elérhetővé. A Google végül tavaly nyáron peren kívül megegyezett a felperesekkel, az egyezséget várhatóan idén júniusban hagyja véglegesen jóvá az amerikai bíróság. Eszerint a Google (egyelőre) kizárólagos jogot kap a szerzői jogvédett könyvek digitalizálására és megjelenítésére, cserében viszont vállalja, hogy ellenérték nélkül hozzájárul egy jogvédett könyveket tartalmazó adatbázis kiépítéséhez. A Google-t a YouTube videomegosztóval kapcsolatban is többen támadják. Egyebek mellett a Viacom nemzetközi médiavállalat, az angol Premier League jogtulajdonosa és egy nemzetközi lemezipari cég is azt szeretné elérni, hogy hatékonyabban lépjen fel az oldalra feltöltött jogvédett anyagok eltávolítása érdekében. A Google azzal védekezik, hogy az anyagok eltávolítását nem magától kell elvégeznie, hanem helyesen jár el, amikor csak az arra irányuló kifejezett kérés után törli a tartalmakat. A keresőcég hivatalosan védi saját álláspontját, többek szerint viszont ezek is egyezséggel zárulhatnak, mert a perek kezdete óta több nagy jogtulajdonos szervezettel megállapodást kötött, így rendezve a YouTube-ra feltöltött anyagok jogi hátterét. A cég egyelőre tagadja, hogy változtatna a szerzői jogkezeléssel kapcsolatos üzletpolitikáján: nem akar mást, továbbra is kiáll a jogvédett anyagok minél szélesebb körben történő elérhetővé tétele mellett. (JogiFórum.hu)
Hiába jutott informálisan megállapodásra a Tanács és a Parlament a harmadik távközlési csomagról, az EP strasbourgi plenáris ülésén módosításokat szavazott meg az ipari szakbizottság és a Tanács között megelőzően kialkudott szövegváltozathoz képest, melyről így harmadik olvasatban kell folytatni a tárgyalásokat. Megállapodtak viszont a következő generációs hálózatokba való befektetés feltételeiről, a rádióspektrum-használat reformjáról, új fogyasztóvédelmi szabályokról és a személyiségi jogok védelméről a távközlésben. Elfogadták viszont MALCOLM HARBOUR brit néppárti képviselő, a csomag fogyasztóvédelmi aspektusaiért felelős raportőrének jelentését. A képviselők megszavazták továbbá a csomagnak az iparág számára legkritikusabb – a következő generációs kommunikációs hálózatokba történő befektetésekre vonatkozó – részét, valamint a rádióspektrum használat reformjáról, az új fogyasztóvédelmi szabályokról és digitális személyiségi jogok védelméről szóló fejezeteket. A harmadik távközlési csomag véglegesítésének elhalasztásával azonban elbukott az EP és az Unió azon törekvése, hogy még a jelenlegi parlament mandátumának lejárta előtt elfogadják azt. Az Unió vezetői szerint az európai gazdaság egyik húzóágazatának tartott távközlési szektorban és különösen a következő generációs nagy sebességű hálózatokban rejlő lehetőségeket csakis a csomag elfogadása nyomán tudja kihasználni a gazdaság. A képviselők által szerdán megszavazott módosítás lehetetlenné tenné a tagállamok számára, hogy azok hatályos bírósági döntés nélkül kikapcsolják a polgárok internetes hozzáférését. A legtöbb tagállam azonban ellenzi ezt a módosító javaslatot, és helyette azt szeretnék, ha a rendőrség vagy egyéb szabályozó hatóság elvághatná a csatlakozását illegális célokra használó felhasználóknak. Mivel azonban a múlt héten ugyanezen téma kapcsán már engedni látszott a Tanács, szövegezési vagy szövegértelmezési eltérés lehet az uniós intézmények közti szembenállás mögött. A képviselők 407 igen és 57 nem ellenében 171 tartózkodás mellett szavazták meg a módosítást, mely az EP első olvasati szövegével megegyezően úgy szól, hogy “semmilyen módon nem lehet korlátozni a végfelhasználók alapvető emberi és szabadságjogait, hatályos bírósági ítélet hiányában”. A Tanács ezt a szövegváltozatot az első olvasati jelentésből nem tartotta elfogadhatónak. A csomag részét képezi a Harbour-jelentés mellett a spanyol néppárti PIAL DEL CASTILLO szövege az új európai távközlési szabályozó testület, a BEREC létrehozásáról, melynek kapcsán szintén támogatásáról biztosította az EP a Tanácsot. A francia szocialista CATHERINE TRAUTMANN elektronikus kommunikációs keretszabályozásáról szóló jelentését a fent említett hozzáférés letiltásáról szóló passzusok miatt nem fogadták el a képviselők. Mivel azonban a jelentéseket csomagban tárgyalták, várhatóan harmadik olvasati jóváhagyásra lesz szükség a csomag véglegesítéséhez.
(Bruxinfo)
Nem tisztázott, hogy mi az adatkezelés jogalapja a Google Street View és más, hasonló szolgáltatás esetében, illetve, hogy az érintettek miként érvényesíthetik hozzájárulási, tájékoztatáshoz való és tiltakozási jogukat a fényképezés folyamán – hívja fel a figyelmet JÓRI ANDRÁS adatvédelmi biztos. A szolgáltatás kapcsán az utcán tartózkodó járókelőkről, személygépkocsijukról, lakóházaikról készülnek nem valós idejű, személyes adataikat, például az arcot, rendszámtáblát, házszámot rögzítő fényképek. A nagyfelbontású digitális térfotókat az interneten teszi majd elérhetővé a szolgáltató a nyilvánosság számára, ezért az adatvédelmi biztos hangsúlyozza, hogy sem a fényképezés, sem az azt követő közzététel során nem hagyhatók figyelmen kívül a magánszféra védelme és az adatvédelem szempontjai. JÓRI ANDRÁS tagja az Európai Unió 29-es Adatvédelmi Munkacsoportjának, amely jelenleg is vizsgálatot folytat a Google Stree View tevékenységével kapcsolatban. A biztos figyelemmel kíséri a szolgáltatással összefüggő adatkezeléseket, így például azt, hogy tájékoztatja-e a cég előzetesen az érintetteket a fényképezésről, adataik rögzítéséről, továbbá, hogy az arcokat, a rendszámtáblákat kitakaró szoftvert már az adatrögzítéskor automatikusan, vagy csak azt követően alkalmazzák-e. Felhívja a figyelmet a szolgáltató tevékenyégével kapcsolatban arra, hogy a rögzített és kitakart, anonimizált képek semmilyen technológiai eljárással nem szabad, hogy visszaalakíthatók legyenek. Az arcok és a rendszámok automatikus kitakarásának módszere –ahogyan arról a Google is tájékoztatott – nem tökéletes, így előfordulhat, hogy az érintettek szándéka ellenére személyes adataik is felkerülhetnek a világhálóra. Bárkinek jogában áll tiltakozni személyes adatai ilyen módon való közzététele ellen, így biztosítani kell a lehetőséget és eszközt, amellyel a személyes adatokat tartalmazó fényképek eltávolítása kezdeményezhető, valamint a hatékony eljárást, amely a tiltakozás eszköze lehet. Az adatvédelmi biztos felhívja a figyelmet arra is, hogy egyes objektumok fényképezése nemzetbiztonsági érdekeket sérthet. A Google magyarországi szolgáltatásával kapcsolatos adatkezelés jogalapjára, az érintettek tájékoztatására, jogaik érvényesíthetőségére, az adatok biztonságos kezelésére vonatkozó biztosi álláspontot JÓRI ANDRÁS az uniós vizsgálat eredményét is figyelembe véve alakítja ki. (JogiFórum.hu)
Fogyasztói jogok az interneten – Új digitális tájékoztató oldalt és céges etikai elveket tett közzé az Európai Bizottság a fogyasztók digitális jogainak hatékonyabb érvényesítése érdekében. Az ”eYouGuide” a közösségi oldalaktól az online vásárlásig számos területen segíti a polgárokat az elektronikus adatvédelemben. Legyen szó zeneletöltésről, online hitelkártyás vásárlásról, vagy fotók megosztásáról egy közösségi oldalon – az eYouGuide hasznos információkkal segíti a fogyasztókat a rájuk érvényes európai digitális jogok tekintetében. A weboldal, melyet az Európai Parlament fogyasztói jogok hatékonyabb védelmére vonatkozó 2007-es kérése nyomán készített el az Európai Bizottság, azért szükséges, mert az Eurobarometer felmérése szerint, noha a háztartások 48,5 százalékában van szélessávú internet elérés, nagy részük továbbra sem mer online vásárolni, mivel tartanak a világhálós fizetési tranzakcióktól. A Huszonhetekben végzett felmérések szerint a nethasználók mindössze 12 százaléka tartja biztonságosnak az internetes tranzakciókat, míg 39 százalékuknak komoly kételyei vannak, 42 százalékuk pedig egyáltalán nem is hajlandó hitelkártya adatainak megadására a neten át. A megkérdezettek 65 százaléka nem tudja, honnan tájékozódhatna vagy kaphatna tanácsot a határokon átnyúló online vásárlásról az EU-n belül. A Bizottság szerint még árulkodóbb, hogy miközben a fogyasztók harmada vásárolna más tagállamból, mert olcsóbb vagy jobb minőségűek a termékek, aggodalmaik miatt alig hét százalékuk tesz így. (Bruxinfo)
Az interneten megjelenő tartalmak hatékonyabb szerzői jogvédelméről, illetve a torrent és egyéb tartalmak megosztását lehetővé tevő megoldások népszerűségéről folytattak vitát az EU27-ek kulturális miniszterei Brüsszelben. A tavaly novemberben ebben a témában elfogadott konklúziók nyomán kezdeményezett egyeztetések szerint az online-tartalmak hozzáférésének fejlesztése elengedhetetlen az illegális letöltések elleni küzdelemhez. Az akkori tanácsi szöveg szerint kiemelten fontos rendkívül felhasználóbarát és könnyen hozzáférhető megoldásokat alkotni ahhoz, hogy az illegális tartalmak terjedése ellen hatékonyan lépjenek fel. A vitának külön aktualitást ad, hogy néhány hete egy svéd bíróság első fokon elítélte a világ legnépszerűbb torrent-keresőjének, a thepiratebay.com-nak négy alapítóját és üzemeltetőjét. Eközben a francia kormány jóváhagyta azokat az új szabályokat, melyek értelmében az illegális tartalom letöltésén kapott felhasználók internet hozzáférését a szolgáltatók érvényes bírósági ítélet nélkül 2- 12 hónapra kikapcsolhatják. A francia törvény nagy visszatetszést váltott ki az Európai Parlamentben, mely éppen ezen törvény miatt volt kénytelen a múlt héten szembe menni a Tanáccsal a harmadik távközlési csomagról folyó tárgyalásokon, melyet most kénytelen harmadik olvasatra vinni az Unió. A vitán a tagállamok beszámoltak egymásnak a netes kalózkodás elleni fellépés terén foganatosított nemzeti intézkedésekről. Emellett Németország és Svédország javaslatot tett egy politikai vitára, mely a jogbirtokosok, a fogyasztók és a távközlési szolgáltatók közötti egyeztetést hivatott elősegíteni. Az egyeztetésektől azt remélik, hogy egymás álláspontjának jobb megértése révén hatékonyabb válaszokat adhatnak a jövőben az illegális tartalmak megosztásának visszaszorítására. A tagállamok képviselői azonban a szerzői jogok és az alapvető emberi jogok kiegyensúlyozott tiszteletben tartására szólítottak fel. Több tagállam is kiemelte a szerzői jogokkal kapcsolatos tudatosság növelését már az iskolákban, vagyis, hogy a fiatalok ne gondolják azt, hogy az internetről letölthető dolgok ingyen vannak, és senkinek nem került pénzbe azok előállítása. (Bruxinfo)
A minisztériumok és a főhatóságok csak részben, háttérintézményeik legfeljebb alig-alig tesznek eleget az elektronikus információszabadságról szóló törvény követelményeinek. Az erről szóló tanulmány megállapításait a Világgazdaság ismerteti. Az Átlátható Állam civil kezdeményezés tanulmánya 156 szervezet honlapját vette górcső alá, és arra jutottak: a megvizsgált internetes oldalak nem adnak rendszeres, jog szerinti információkat, hiteles képet önmagukról. A tanulmány készítői szerint ez az átlátható állam, a kormányzati hatékonyság szükséges, de nem elégséges feltétele lenne – olvasható a cikkben. Az Átlátható Állam civil kezdeményezés honlapján az olvasható, hogy ez az első projektjük, és a kutatási program eredményeit öt forint térítési díj ellenében felajánlják a magyar államnak. A civil kezdeményezést öt közgazdász és szociológus indította el, akik többek közt a TÁRKI, a Budapesti Corvinus egyetem, és az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársai. Állításuk szerint non-profit alapon, a pártoktól és a piactól is függetlenül, a tagok önkéntes munkájából valamint magánvagyonából működnek, céljuk az átlátható állam és felelős kormányzás intézményeinek, illetve gyakorlatának erősítése. (Világgazdaság)
Megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a hivatalos iratok elektronikus kézbesítéséről és az elektronikus tértivevényről szóló törvényt a köztársasági elnök, aki szerint a jogszabály nem kellően kidolgozott. Az államfő a törvény céljával egyetértett, hiszen az elektronikus kézbesítés hozzájárulhat a gyors, hatékony és megbízható ügyintézéshez. Az elfogadott jogszabály azonban a köztársasági elnök szerint nincsen összhangban több, ugyanerre a témára vonatkozó törvényjavaslattal, és eljárásjogi szempontból sem kellően kidolgozott. Ezért a május 11-én elfogadott törvény újratárgyalását kérte az államfő az Országgyűléstől, felhívva a figyelmet arra, hogy a törvényt újratárgyalása és a kapcsolódó törvények tárgyalása során törekedjen az Országgyűlés a különféle szabályok összhangjára, valamint mérlegelje a bíróságok igazgatásáért felelős hivatal és az ügyvédi kamarák által felvetett szakmai szempontokat is. SÓLYOM LÁSZLÓ az Országgyűlés elnökének, SZILI KATALINNAK küldött levelében felhívta a figyelmet arra is, hogy a bíróságokon nincsenek még meg a törvény alkalmazásának pénzügyi-technikai feltételei.
(Hírszerző.hu)
VIVIANE REDING, az információs társadalomért és a médiaügyekért felelős biztos a honlapján május 4-én közzétett videoüzenetében az internet irányítására vonatkozóan az átláthatóság és az elszámoltathatóság javítására szólított fel a 2009 októberét követő időszakban. Az internet irányításával kapcsolatos kulcsfontosságú döntéseket, mint pl. a felsőszintű doménnevek és az internet elsődleges névnyilvántartásának kezelését az Internet Corporation for Assigned Names and Numbers (ICANN) nevű, Kaliforniában bejegyzett nonprofit magánszervezet végzi. Eddig az ICANN az Amerikai Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériumával kötött megállapodás alapján végezte tevékenységét. Ez a megállapodás azonban idén szeptember 30-án lejár. REDING biztos egy új irányítási modellt vázolt fel az ezt követő időszakra. Ez a modell a teljes mértékben privatizált és elszámoltatható ICANN-ból, egy független bírósági szervből, és a „G12-ek az internet irányításáért” elnevezésű multilaterális kormányzati fórumból áll, mely utóbbi szervezet az internet irányításával kapcsolatos politikai és biztonsági kérdéseket tárgyalná. (Rapid)
Az Európai Bizottság az uniós távközlési szabályozó hatóságok részére iránymutatást bocsátott ki a hívásvégződtetési díj – vagyis a más szolgáltató hálózatából érkező hívás kapcsolásáért a szolgáltató által felszámított, minden telefonszámlán megjelenő nagykereskedelmi díj – kiszámításához használandó költségalapú módszerről. Az iránymutatás olyan ajánlás formáját ölti, amelyet a nemzeti hatóságok kötelesek ”messzemenően figyelembe venni”. Az ajánlás kifejezetten kimondja, hogy a hívásvégződtetési díjnak országos szinten kizárólag a telefonkapcsolat létrehozásának egy hatékony szolgáltató számára felmerülő valós költségeken kell alapulnia. A telefonszolgáltatók közötti ártorzulásnak az egész Európai Unióra kiterjedő kiküszöbölése csökkenteni fogja a tagállamokon belüli és a tagállamok közötti beszédhívások fogyasztói árát, miáltal az üzleti és a lakossági fogyasztók mintegy 2 millió eurót takaríthatnak meg a 2009-2012-es időszakban, és elő fogja segíteni a beruházást és az innovációt az egész távközlési ágazatban. A mobilhívás-végződtetési díj eddig széles tartományban mozgott az Európai Unión belül: 2008-ban Cipruson percenként mindössze 2 eurocent, míg Bulgáriában percenként 15 eurocent volt. Ezenkívül a mobilhívások végződtetési díja (átlagosan 8,55 eurocent percenként) jellemzően tízszer magasabb, mint a vezetékes hívásoké (amely átlagban 0,57 és 1,13 eurocent közé esik). A magasabb mobilhívás-végződtetési díj miatt a vezetékes szolgáltatók és a kis mobilszolgáltatók nehezen tudnak versenyre kelni a nagy mobilszolgáltatókkal. Ezek az eltérések, valamint a szabályozásbeli közelítésmódok különbségei aláássák az egységes piacot és Európa versenyképességét. (Rapid)