38. szám, 2010. június

Első oldal

Rátai Balázs: Első oldal

Tanulmányok

Eli M. Noam: Miért lesz a televíziózás szabályozásából hírközlés szabályozás?
Mester Máté: Független nemzeti szabályozóhatóságok az európai elektronikus hírközlési politikában és szabályozásban – “A BEREC előtt és után”
Parti Katalin: „10 dolog, ami utálok benned”, avagy a kormányzati szintű internet-blokkolás kritikája a német törvény kapcsán
Alexin Zoltán: Adatvédelmi törvényünk – kisebb hibákkal

Joggyakorlat

Polefkó Patrik: Barátok és bizonytalanságok közt, avagy a közösségi oldalakról adatvédelmi szemszögből (1. rész)

Ajánló

Ádám Szilveszter: Fájlcsere, digitális sampling. Akarsz róla beszélni? Szerzői jog új kihívások előtt

Hírek

Nagyrészt titkos, három évig húzódó előkészítő tárgyalások után, 2010 áprilisában napvilágot látott a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Egyezmény (angolul: Anti-Counterfeiting Trade Agreement – ACTA) hivatalos tervezete. Az egyezmény elsődleges célja a szellemi tulajdonjogok védelmének és érvényesítésének erősítése, különös tekintettel az internetes környezet kihívásaira. Szellemi termékek hamisítása rendkívül sokféle úton-módon valósulhat meg. Ennek megfelelően az egyezmény hatálya a kereskedelmi tevékenységek tág körére terjedne ki, a hamis márkajelzésű ingek forgalmazásától kezdve, a hamis gyógyszerek forgalmazásán át a szerzői jog által védet alkotások (filmek, zeneművak, szoftverek, stb.) illegális fel- és letöltéséig. Annak ellenére, hogy az off-line jogsértések száma is folyamatosan nő, amit jól példáz az, hogy az Európai Unió határain a hamis termék-lefoglalások száma 2005 és 2008 között közel megduplázódott, úgy tűnik, hogy az egyezmény létrehozásának valódi mozgatórugója az internetes szerzői jogi jogsértésekkel szembeni fellépés hatékonyabb polgári, büntető és büntető eljárásjogi szabályrendszerének megteremtése, a meglévő szabályok szigorítása és globális egységesítése.

A célkitűzéseket az egyezmény három eszközzel kívánja elérni: 1) a polgári jogi igényérvényesítés hatékonyabbá tételével, 2) a büntetőjogi és polgári jogi felelősségi szabályok egységesítésével és kiterjesztésével, valamint 3) a nemzetközi bűnügyi együttműködés lehetőségeink bővítésével.

Egyértelmű, hogy mindhárom eszköz hatékonyan szolgálhatja a hamisítás elleni fellépést az off-line környezetben, azonban kétséges, hogy az on-line környezet esetében eredményeket várhatunk az egyezménytől. Márpedig a problémát eddig sem a hamisított termékek off-line forgalmazása okozta, hanem az on-line környezetben tapasztalható, hétköznapi terminológiával kalózkodásnak (piracy) nevezett tevékenységek. Annak ellenére, hogy kalózkodásra vonatkozó kimutatást nem ismer a magyar bűnügyi statisztika, a helyzetet jól mutatja a magyar Hamisítás Elleni Nemzeti Testület 2009-es, nemrég közzétett beszámolója, amely szerint a hamisítás körébe sorolt, szellemi tulajdonjog megsértésével összefüggő ismertté vált bűncselekmények mintegy kétharmadát az elkövetők lakóhelyükön valósították meg, az elkövetéshez használt eszközök vonatkozásában pedig 64% volt a szoftver- és hardvereszközök együttes aránya 2008-ban.

Ezen a problémán azonban polgári és büntetőjogi felelősség további szigorítása és kiterjesztése a közvetítő szolgáltatókra, nem sokat segíthet. A jogérvényesítéssel kapcsolatos problémák ugyanis nem a jelenlegi szabályozás engedékenységéből, hanem a felderítés és bizonyítás nehézségeiből adódnak. Nem véletlen, hogy egy magyar kalózkodást támogató portálon, a torrent oldalak üzemeltetőinek adott legfontosabb tanácsok között szerepel a fix IP cím használatának kerülése, az adatforgalom titkosítása, valamint olyan külföldi szerver használata, amelyhez nem férnek hozzá a magyar hatóságok.

A képet tovább árnyalja, hogy az internetes kalózkodás nagyobb részét adó peer-to-peer fájlcsere sokkal kisebb problémát jelentene, ha nem lennének szervezetten működő csoportok, akik nagy volumenben tesznek elérhetővé szerzői jogi védelem alatt álló műveket az interneten. A fájlcserélő hálózatok felhasználói nem tartanak otthon több száz terrabájt méretű gyűjteményeket, de ha lennének is ilyen gyűjtemények a hétköznapi felhasználóknál, akkor sem tudnák a többi felhasználó számára elfogadható minőségben üzemeltetni a „szolgáltatásukat”. A hazai szerverlefoglalásokat követő drasztikus internetes adatforgalom visszaesések is egyértelműen alátámasztják, hogy az internetes fájlcsere jelentős mértékben függ az internetes infrastruktúra csomópontjai közelében elhelyezett tartalom-megosztó megoldásoktól és az ott található tartalom mennyiségétől.

Az ACTA ugyan még csak tervezet, de nem várhatjuk, hogy elfogadása estén megoldódnak azok a problémák, amelyeknek a megoldását célként fogalmazták meg. Az ACTA és más hasonló, a büntetés szigorítását célzó megoldások ugyanis tévedésben vannak a szükséges terápia mibenlétét illetően. Kriminológiai közhely, hogy a bűnelkövetések számának alakulására a szankciók szigora egyáltalán nem vagy csak minimális mértékben van hatással, viszont egyértelmű összefüggés mutatható ki a bűnelkövetések száma és a szankcióval való szembesülés valószínűsége között. Márpedig az egyezmény e téren semmi újat nem irányoz elő. Hiába lesz szigorúbb és egyértelműbb a büntető vagy polgári jogi felelősség, vagy hatékonyabb a bűnüldöző szervek közötti nemzetközi együttműködés, ha ettől csak azt várhatjuk, hogy a nyomozó hatóságok gyorsabban tudják majd a súlyos jogsértések esetében egymást tájékoztatni arról, hogy nem tudták az elkövető személyét megállapítani, vagy az elkövetés tényét megfelelő bizonyítékokkal alátámasztani. Márpedig a kalózkodás elleni küzdelemben a bizonyítással összefüggő nehézségek orvoslása nélkül jelentős előrelépést nem nagyon várhatunk. A megoldást pedig ebben az irányban kellene keresni, és első lépések között az internet infrastruktúráját alkotó domain név és IP cím allokáció, valamint a hosting szolgáltatások vonatkozásában kellene a bizonyítási nehézségeket csökkentő, nyilvántartási és üzemeltetési követelményeket előírni.

 

Rátai Balázs

Az Európai Bíróság szerint a tagállamok korlátozhatják az online szerencsejátékot, különösen, ha az intézkedés hátterében fogyasztóvédelmi megfontolások húzódnak meg, vagy esetleg az, hogy elejét vegyék a csalásoknak, illetve annak, hogy az állampolgárok túlzott összegeket költsenek szerencsejátékokra. Az Európai Bíróság csütörtökön úgy határozott, a tagállamok korlátozhatják az internetes szerencsejátékokat. A szóban forgó peres ügyek egyikében egy holland non-profit magánjogi alapítvány (amely egyébként Hollandiában a sportfogadások és lottójátékok szervezésére vonatkozó engedély jogosultja), a De Lotto azt kifogásolta, hogy a brit Ladbrokes társaság a Hollandia területén lakóhellyel rendelkező személyek számára az interneten olyan szerencsejátékokat kínált, amelyre nem volt engedélye. Egy másik ügyben a szintén brit Betfair azt akarta elérni, hogy a holland hatóságok ismerjék el a Nagy-Britanniában számára kibocsátott engedélyt, és tartsák tiszteletben az átláthatóság elvét a szerencsejátékok szervezésére vonatkozó engedélyek kibocsátásakor. A két brit társaság úgy vélekedett: azzal, hogy a holland hatóságok lényegében elérhetetlenné tették az ő internetes szolgáltatásaikat a holland lakosok számára, megsértették azokat az uniós szabályokat, melyek lehetővé teszik, hogy a vállalatok árukat és szolgáltatásokat kínáljanak szerte az Unióban. A britek szerint a holland hatóságok ezzel a lépéssel csak a De Lotto monopolhelyzetét kívánják védeni. Alapító okirata szerinti egyébként a De Lotto célja, hogy a szerencsejátékok révén befolyó pénzt felossza a különösen a sport, a testnevelés, az általános jólét, a közegészség és a kultúra területén közérdekű célokat követő intézmények között. A De Lotto mindenesetre a holland bírósághoz fordult, amely aztán az Európai Bíróság álláspontját tudakolta arról, hogy a szerencsejátékokkal összefüggő holland szabályozás összeegyeztethető-e az EU-joggal. Ítéletében a luxemburgi székhelyű taláros testület úgy vélekedett, hogy a tagállamoknak jogukban áll a korlátozás, különösen, ha annak célja nem más, mint „a fogyasztóvédelem, a csalás, valamint annak megakadályozása, hogy az állampolgárok túlzott összegeket költsenek szerencsejátékra, vagy általánosságban a szociális egyensúly veszélyeztetésének megelőzése”. Így a tagállamok voltaképpen megtilthatják „a szerencsejátékok interneten történő kínálását”. A holland De Lotto örömmel fogadta a bírósági ítéletet, az európai szerencsejáték-ágazat szereplői ugyanakkor arra kérték az Európai Bizottságot: terjesszen elő új jogszabályi javaslatot ezen a téren. (Bruxinfo)

A pártok ajánlószelvény-gyűjtéssel járó adatkezelését, a szelvények határidőn belüli megsemmisítését, az adatbázisok jogszerűségét tekintve az adatvédelmi biztos vizsgálata nem tárt fel hiányosságot. Lezárult a pártok kampánycélú adatkezelését áttekintő biztosi vizsgálat. JÓRI ANDRÁS a Civil Mozgalom, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Lehet Más a Politika, a Magyar Demokrata Fórum és a Magyar Szocialista Párt adatkezelését ellenőrizte. A vizsgálat – az áprilisi sajtóértesüléseket követően – elsődlegesen arra irányult, hogy felmérje a pártok által vezetett nyilvántartásokat és azok jogszerűségét. A biztos és munkatársai minden párt székházában jártak, az adatkezelés helyszínén megtekintették az adatbázisokat, a telefonon vagy egyéb módon megkeresettek jegyzékét, szúrópróbaszerűen ellenőrizték az adatkezeléshez szükséges hozzájáruló nyilatkozatok meglétét, az adatok forrásának feltüntetését. A pártoktól távoli elektronikus hozzáférést kértek az adatbázisokhoz, amelyeket a biztosi hivatalból adat-lekéréssel módszeresen ellenőriztek. A vizsgálat megállapította, hogy a pártok főként tagnyilvántartások, szimpatizánsi adatbázisok, önkéntes hozzájáruláson alapuló levelezőlisták alapján végezték kampánytevékenységüket. A telefonos megkeresések során a hívásokhoz nyilvános telefon-adatbázist használtak fel, a postai megkereséseket a választói névjegyzék alapján küldték ki, jogszerűen. A pártok többsége az adatkezelést bejelentette az adatvédelmi nyilvántartásba. Két párt kivételével a szimpatizánsi adatbázisok alapjául szolgáló írásos hozzájáruló nyilatkozatokat megőrizték, azonban a többségüknél azok nem kereshetők vissza egyszerűen, az elektronikus adatbázisban nem tüntetnek fel olyan adatot, amelyből megállapítható, hogy a hozzájárulást tartalmazó dokumentumot hol kell keresni. Az ajánlószelvényeket kivétel nélkül minden szervezet a határidőn belül megsemmisítette. Hiányosságként említhető, hogy a pártok jellemzően nem rendelkeznek adatkezelési, adatvédelmi szabályzattal, amelynek mielőbbi elkészítését a biztos javasolta a szervezeteknek. Az adatvédelmi törvény ugyan a pártok adatkezelései esetére nem írja elő kötelező jelleggel adatvédelmi szabályzat rendszeresítését, annak hiányában azonban nem állapítható meg, hogy a pártokon belül mely szervezeti egység felel az adatkezelés jogszerűségéért, illetve nem követhető nyomon az adatkezelés menete. (OBH)

JÓRI ANDRÁS adatvédelmi biztos levélben fordult a Google Inc., magyarországi képviselőihez, amelyben tájékoztatást kért a Street View szolgáltatás kapcsán gyűjtött adatokról. Amint az korábban napvilágra került, a szolgáltatáshoz szükséges képfelvételeket rögzítő gépkocsik egyes vezeték nélküli hálózatokra vonatkozó adatokat is rögzítettek. A Google erről nem tájékoztatta az európai országok adatvédelmi biztosait. A jelenlegi megkeresés abba a vizsgálatba illeszkedik, amely az Európai Unió adatvédelmi biztosait tömörítő úgynevezett 29-es Munkacsoport koordinálásával zajlik. Kezdeményezése nyomán minden európai adatvédelmi biztos ugyanazokat a kérdéseket teszi fel a Google helyi képviseleteinek, és a fellépésüket továbbra is koordinálják. JÓRI ANDRÁS a Google Street View szolgáltatás kapcsán korábban is európai együttműködést sürgetett, és bízik abban, hogy a felügyelő hatóságok közös fellépésével elérhető, hogy a Google az európai adatvédelmi jog figyelembevételével nyújtsa szolgáltatásait a kontinensen. (OBH)

2010. május 27-i precedens értékű jogerős döntésében a Fővárosi Ítélőtábla kimondta, hogy az egyetemi vezetők fizetése mindenki számára megismerhető adat. A BODOKY TAMÁS újságíró és a TASZ által indított próbaper a gödöllői Szent István Egyetem ellen indult, azonban mostantól az összes többi állami vagy önkormányzati tulajdonú felsőoktatási intézmény kapcsán lehet hivatkozni a jogerős döntésre. Korábban több információ is keringett arról, hogy az egyetemi és főiskolai rektorok milliókat keresnek havonta. A TASZ által képviselt újságíró az összes állami egyetem és főiskola vezetőjét megkereste, de egyikük sem árulta el, hogy mennyit keres. A rektorok egy közös nyilatkozatot adtak ki a Magyar Rektori Konferencián keresztül, amelyben azt hangsúlyozták, hogy a keresetükkel kapcsolatos adatok nem közérdekből nyilvánosak, hanem személyes adatok, és ebből következően saját maguk dönthetik el, hogy kit tájékoztatnak arról. Az elsőfokú ítélethez hasonlóan a május 27-én született jogerős döntés is a TASZ álláspontját fogadta el, és kimondta, hogy a rektorok közfeladatot végző vezetők, ezért bizonyos személyes adataik – így fizetéseik mértéke – nyilvánosak, mert szorosan összefüggenek közfeladatuk ellátásával. (TASZ)

Az Európai Bizottság megbízástervezetet fogadott el egy, a személyes adatok védelméről az Európai Unió és az Egyesült Államok által kötendő megállapodásról folytatandó tárgyalásokra vonatkozóan. A megállapodást a terrorizmus és a bűnözés elleni küzdelemben folytatott együttműködés során alkalmaznák. A Bizottság célja, hogy magas szintű védelmet biztosítson egyes olyan személyes információk – például utasok adatai vagy pénzügyi információk – számára, amelyeket a bűnügyekben folytatott transzatlanti együttműködés során továbbítanak. A megállapodás, amennyiben indokolt, megerősítené a polgárok adatok eléréséhez, helyesbítéséhez és törléséhez való jogát, valamint jobb bírósági jogorvoslati lehetőséget biztosítana az uniós polgárok számára az Egyesült Államokban az adatok jogellenes feldolgozása esetén. A független hatóságok nagyobb szerephez jutnának abban, hogy segítsék az embereket jogaik gyakorlásában, valamint a transzatlanti adattovábbítás ellenőrzésében. A tárgyalások megkezdéséhez a Tanácsnak jóvá kell hagynia a Bizottság tárgyalási megbízását. Az Európai Parlamentet a tárgyalások valamennyi szakaszában teljes körűen tájékoztatják majd, és a tárgyalások lezárásához is szükség lesz a hozzájárulására. Az EU és az USA a mai napig más megközelítést alkalmaznak azonban az adatok védelmével kapcsolatban, ami a múltban némi vitához vezetett az információcsere-megállapodásokról (például a terrorizmus finanszírozásának felderítését célzó az ún. SWIFT-megállapodásról vagy az utas-nyilvántartásról) folytatott tárgyalások során. A Bizottság által javasolt megállapodás célja ezen különbségek kezelése és áthidalása. A javaslat felhatalmazná a Bizottságot arra, hogy egy új, az uniós és az amerikai végrehajtó hatóságokhoz továbbított, és az általuk feldolgozott személyes adatok védelméről szóló megállapodásról tárgyaljon. A javaslat kötelezné a Bizottságot arra is, hogy a tárgyalások minden egyes szakaszában folyamatos és teljes körű tájékoztatást nyújtson az Európai Parlament számára. A Bizottság célja, hogy olyan jogilag kötelező érvényű és végrehajtható normákat dolgozzon ki a személyes adatok védelmével kapcsolatosan, amelyek biztosítják az egyének alapvető jogainak és szabadságainak védelmét. Az e normáknak való megfelelést független hatóságok ellenőriznék az Atlanti-óceán mindkét oldalán. A Bizottság javaslata értelmében a személyes adatoknak az EU és az USA hatóságai által történő továbbítása és feldolgozása csak meghatározott, egyértelmű és törvényes célból lenne megengedett a bűncselekmények és a terrorizmus elleni harc keretében, mindenkinek jogában állna hozzáférni a személyes adataihoz, és ez a jog érvényesíthető lenne a bíróságokon is, mindenkinek joga lenne személyes adatai helyesbítésére vagy törlésére, amennyiben azok pontatlanok, nemzetiségtől és lakóhelytől függetlenül egyéni jogot biztosítanának a közigazgatási vagy bírósági jogorvoslatra. A megállapodás nem biztosítana jogi alapot az EU és az USA közötti egyedi adattovábbításra. Az ilyen jellegű adattovábbításhoz minden esetben konkrét jogi alapra lenne szükség, például adattovábbítási megállapodásra, vagy valamely uniós tagállam nemzeti jogszabályára. Az új EU–USA adatvédelmi megállapodás ezeket az adattovábbításokat szabályozná majd. (Rapid)

Az Európai Bizottság által az egységes európai elektronikus hírközlési piacról készített éves jelentés szerint az uniós távközlési jogszabályok következetlen alkalmazása miatt a fogyasztók, a vállalkozások és az EU gazdasága sem élvezhetik teljes mértékben a valóban egységes és versenyképes uniós távközlési piacból származó gazdasági előnyöket. A legtöbb tagállam távközlési piaca versenyképesebbé vált, de méretét tekintve megmaradt nemzeti szinten. Ezenkívül a versenyképesség szintjében is lényeges különbségeket találunk az egyes tagállamok között. Jóllehet Európa távközlési ágazata a 2009. évi pénzügyi kihívások ellenére is talpon tudott maradni (0%-os növekedés a 4,2%-os uniós gazdasági visszaeséshez képest), a jövőbeli fejlődés kulcsát a meglévő szabályok következetes érvényesítése, valamint az innovatív szolgáltatásokba történő beruházás jelentik. Az Európa 2020 stratégia keretében létrehozott kiemelt kezdeményezésben, az európai digitális menetrendben a Bizottság arra ösztönzi a távközlési ágazatot és az EU kormányait, hogy együttes fellépéssel biztosítsanak minden állampolgár és vállalkozás számára nagy sebességű internet-hozzáférést, valamint interaktív kommunikációs szolgáltatásokat. A digitális politikáért felelős biztos, NEELIE KROES így nyilatkozott: „A széles sávú mobil és a megfizethetőbb internet-hozzáférés gyors ütemű növekedése jó hír a fogyasztók számára ebben a nehéz gazdasági időszakban. Csalódást keltő azonban az, hogy a valóban egységes piac eléréséig még hosszadalmas az út. A tagállamoknak többet kell tenniük annak érdekében, hogy a távközlési szabályok megfelelően kerüljenek végrehajtásra, valamint hogy az innovatív szolgáltatásokba történő szükséges beruházások mind az 500 millió európai fogyasztó érdekeit szolgálják.” Európa távközlési piaca 0%–os növekedést mutatott 2009-ben, ami jó aránynak mondható a gazdaság egészének 4,2%-os hanyatlásával szemben. A gyors ütemben növekedő innovatív szolgáltatásokra, mint például mobil adatszolgáltatásokra összpontosítva az ágazat jövőbeli fejlődése ugrásszerű lehetne. A meglévő uniós jogszabályok következetlen végrehajtása azonban széttöredezi a távközlési piacokat a nemzeti határok mentén, lehetetlenné téve ezzel a vállalkozások számára, hogy egy valódi egységes piac alakuljon ki. Még mindig jelentős árkülönbségek tapasztalhatók az egyes tagállamok között mind kis-, mind pedig nagykereskedelmi szinten. A kialakult helyzet részben az EU-n belüli különböző szabályozási megközelítésnek köszönhető. A nemrégiben felállított Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozó Hatóságok Testülete (BEREC) támogatni fogja a Bizottságot a fennálló eltérések kezelésére és az uniós jogszabályok tagállamok általi következetes végrehajtásának biztosítására irányuló munkájában. (Rapid)

Japán kutatók újfajta eljárást dolgoztak ki, amellyel nagy hatékonysággal és rendkívül gyorsan azonosítani tudják az illegálisan terjesztett video-fájlokat. Az ujjlenyomathoz hasonló egyedi jelzéseket kereső technológia még a módosított kalózfájlokat is ki tudja szűrni. A ZeroPaid beszámolója szerint a japán informatikai multinacionális vállalat, a NEC szakértői új, egyedi azonosító eljárást dolgoztak ki az interneten terjedő kalóz video-fájlok kiszűréséhez, amely akár alig két másodperces vagy 60 képkockából álló fájl esetén is képes annak jogsértő voltáról információkat közölni. A japán technológia az emberi ujjlenyomathoz hasonló egyedi azonosító jelzéseket keres a filmes tartalmakban, amelyeket aztán az illegális másolatok kiszűrése érdekében összevet az eredeti video-anyaggal. Az eljárás jelentős vívmánya, hogy az egészen rövid fájlok vizsgálata mellett a módosított tartalmakat is rendkívül nagy pontossággal és gyorsasággal azonosítani tudja. A NEC közlése szerint a kamerával rögzített, analógról digitális hordozóra (vagy fordítva) másolt, esetleg egyéb módosításon átesett másolatok esetében is 96 százalékos pontossággal meg tudja mondani, hogy eredeti vagy kalóz kópiáról van-e szó. Az átlagos kapacitású személyi számítógépen történő használatra kifejlesztett programverzió pedig olyannyira hatékony, hogy mintegy 1000 órányi video-tartalmat képes összevetni egy másodperc alatt. (JogiFórum.hu)

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@hvgorac.hu

Weboldal: hvgorac.hu