41. szám, 2010. december

Első oldal

Nyitrai Zsolt: Első oldal

Tanulmányok

Mezei Péter: Tisztul a kép a RapidShare körül? A DDL szolgáltatók felelősségének korlátozása
Nagy Krisztina: Médiahatóság és függetlenség (1. rész)

Első megjelenés

Pércsi Bernadett: A műszeres nézettségmérés új kihívásai

Fórum

Gyenge Anikó, Detrekői Zsuzsa, Békés Gergely, Bodó Balázs: A szerzői jogi jogérvényesítés aktuális kérdései. Összefoglaló a PRK Partners, a Pécsi Tudományegyetem és a Central European University konferenciasorozatának nyitó rendezvényéről

Joggyakorlat

Polefkó Patrik: Barátok és bizonytalanságok közt, avagy a közösségi oldalakról adatvédelmi szemszögből (3. rész)
Madarászné Ifju Bernadett: Az egészségügyi adatok kezelése a közigazgatásban: a fogyatékossági támogatást igénylők adatainak védelme
Gyaraki Réka: Az on-line elkövetett szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének bűncselekménye

Hírek

Lezárult a Digitális Magyarország című, kormányzati szakpolitikai stratégia vitairatának társadalmi egyeztetése. Jelenleg a beérkezett vélemények összesítése és feldolgozása zajlik, amelynek eredményeként rövidesen a Kormány elé kerülhet egy olyan középtávú cselekvési terv, amely meghatározza az infokommunikációs ágazat fejlesztését célzó intézkedések legfőbb irányát a következő négy évben. A Digitális Konzultáció keretében száznál több észrevétel, javaslat és ötlet érkezett be a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz. A vitairatot számos civil, érdekképviseleti és piaci szervezet, hatóság és minisztérium is véleményezte, de ki kell emelnünk az anyaghoz hasznos észrevételeket benyújtó magánszemélyeket is. Az egyeztetés során beérkezett hasznos észrevételeket beépítettük az anyagba. A terv foglalkozik többek között az emberek digitális világban történő eligazodásának problémáival, az infokommunikációs ipar fellendítésével, valamint az állami szolgáltatásokba vetett bizalom visszaszerzésével is. A dokumentum különbözik minden eddigi, az infokommunikáció területével foglalkozó kormányzati kezdeményezéstől, mert felöleli az infokommunikációs szektor majd teljes egészét, továbbá elvont gondolatok helyett konkrét cselekvési programot vázol fel, megalkotását mindazonáltal széles körű társadalmi és gazdasági egyeztetés, párbeszéd előzte meg.

A dokumentum célja az, hogy a fejlesztést célzó intézkedések az infokommunikációs ágazat legfontosabb pillérei összhangjának megteremtésével biztosítsák a Kormány célkitűzéseinek teljesülését, és hogy az infokommunikáció eszközeit és az általa nyújtott lehetőséget, a lehető leghatékonyabb módon egy felemelkedő, versenyképes és gyarapodó Magyarország megteremtésének szolgálatába állítsa.

Az infokommunikáció mai világunkban, életünk minden területén, meghatározó és kiemelkedő jelentőséggel bír. Az infokommunikációs iparág fejlettségi szintje, az infokommunikációs szolgáltatások, eszközök igénybevétele meghatározó hatással van a társadalom fejlődésére, hiszen a modern infokommunikációs infrastruktúra és az azon közvetített tartalmak, szolgáltatások mindenki számára történő elérhetővé tétele az életminőség jelentős mértékű javulását eredményezheti, már rövidtávon is.

Magyarországon az infokommunikációs iparág közvetlen és közvetett kibocsátását tekintve az egyik legnagyobb gazdasági szektornak tekinthető, és jelentős hatása van a gazdaság majd minden területére is, meghatározó szerepe van más területek fejlődőképességében, szolgáltatásainak színvonalában. Mindez vonatkozik az egészségügyre, a közlekedésre, az energiaiparra, az agrárgazdaságra, a pénzügyi szolgáltatásokra, a kereskedelemre, a környezetvédelemre és nem utolsó sorban az állam saját működésére is. Ezért az infokommunikáció fejlődésének, használatának a gazdaságban és a mindennapokban való ösztönzése jelentős mértékben hozzájárulhat az Új Széchenyi Terv céljainak sikerességéhez is.

Az egyre magasabb szintű fogyasztói elvárások és a folyamatos technológiai fejlődés eredményeként – a világ legfejlettebb országaihoz hasonlóan – hazánkban is kialakulóban van egy összetett, felhasználók millióit és eszközök tízmillióit egyre nagyobb kapacitású hálózatokkal összekötő és egyre magasabb szintű szolgáltatásokkal kiszolgáló, folyamatosan fejlődő rendszer. E rendszerben elmosódnak a határok az informatika, a hírközlés és a média között, egyre több csatornán, egyre több tartalom és szolgáltatás válik elérhetővé egyre több felhasználó számára. Ez a gyorsan változó és még gyorsabban fejlődő rendszer már ma is a gazdaság, a társadalom és a magánélet legtöbb területén jelen van, legyen szó kommunikációról, oktatásról, egészségügyről, energetikáról, környezetvédelemről, közlekedésről, biztonságról vagy szórakozásról.

A társadalom és a gazdaság infokommunikációs szektorhoz való viszonyát jelenleg a következő nehézségek jellemzik: Magyarországon jelenleg több mint négymillió embernek legfeljebb közvetett úton van lehetősége élni a digitális világ által nyújtott lehetőségekkel. A magyar kis- és középvállalkozások jelentős része szintén nem használja ki az infokommunikációs eszközök alkalmazásából fakadó előnyöket. A kormányzati szolgáltatások többsége napjainkban nem alkalmas arra, hogy segítse a hatékonyságot és a költség-csökkentést. A magyarországi települések nagy részén nincs új generációs hálózat és mobil szélessáv.

A nemzetközi trendek mindazonáltal a közeljövőben jelentős, egyre nagyobb ütemben gyorsuló változásokat vetítenek előre. Ezek között kiemelendő az internetes, különösen pedig a mobil hálózatok által lebonyolított forgalom nagyarányú növekedése, az átlagos sávszélesség jelentős növekedése, ezzel együtt pedig növekedni fog a nagy sávszélességű alkalmazások iránti igény.

Az infokommunikációs szakterület jövőképe az emberek életminőségének javítása, a tudásuk szélesítése, a különböző fejlettségű és gazdasági erejű földrajzi területek polgárai közötti a társadalmi esélyegyenlőség megteremtéséhez való hozzájárulás, illetve az attól való elzártságból adódó ”digitális szakadék” felszámolása. Az egyik legfontosabb célkitűzés tehát a digitális írástudatlanság felszámolása a következő néhány évben. A digitális készségek növekedésével az állampolgárok számára új munkalehetőségek nyílnak meg, a már ma is rendelkezésre álló szolgáltatások fogyasztóivá válhatnak. Legalább ennyire fontos, hogy az interneten elérhető szolgáltatásokat már ma is használók egyre több, az egyes élethelyzetek gyors és korszerű megoldását jelentő alkalmazásokat is kipróbálják, használják (pl. online tranzakciók, online ügyintézés). A tapasztalatok szerint ugyanis az emberek az internetet jellemzően még csupán levelezésre, információszerzésre használják. A szolgáltatások aktív és széleskörű igénybevétele az állampolgár kényelmén túl gazdaságélénkítő hatást is eredményez, mivel megnő az igény az egyre újabb és újabb digitális tartalmakra, szolgáltatásokra. Mindez a vállalkozásoknál keresletet generál, eredményességüket fokozza, így további szolgáltatások, ezzel pedig egyben szükségszerűen további munkahelyek is létrejönnek.

A digitális világban való jártasság versenyképesebb munkaerőt, igényesebb fogyasztót jelent, melynek eredményeként nemzetközi vállalkozások számára Magyarország újra vonzóvá válhat, és természetesen mindent megteszünk, hogy azzá is váljon. Készségfejlesztéssel, képzéssel és motivációs eszközökkel készítjük fel Magyarország állampolgárait az új lehetőségek használatára. Fontosnak tartjuk, hogy olyan környezet alakulhasson ki, amely a kreativitást, új szolgáltatások létrehozását, piaci bevezetését elősegíti, felgyorsítja. Magyarország kitörési pontja a hazai kutatók, szakemberek igen magas színvonalú tudása és az ennek eredményeként előállított termékek, szolgáltatások lehetnek.

A fentieknek megfelelően a dokumentum négy fő csoportra fókuszál, az emberekre, a vállalkozásokra, a hatékonyan működő államra, valamint a fejlett és biztonságos, mindenki számára elérhető államra. Fontos kiemelni, hogy a tervben nem csupán hangzatos célok jelennek meg, hanem ezek mellett konkrét célkitűzések és intézkedések is.

A tervek legalapvetőbb célja az infokommunikáció eszközeinek mozgósítása a Kormányprogramban és az Új Széchenyi Tervben meghatározott célok, a gazdasági versenyképesség, a fogyasztói jólét növelése érdekében.

A “Digitális megújulási terv” tehát egy modern, európai digitális nemzet megteremtésére fókuszál.

 

Nyitrai Zsolt

Eltörölné a roaming extra költségét NEELIE KROES, az Unió távközlési biztosa. Az Európai Távközlési Szolgáltatók Szövetségének (European Telecommunications Network Operators Association, ETNO) brüsszeli konferenciáján arról beszélt Kroes, hogy a 27 államból álló blokkot egyetlen, egységes piacként kellene kezelni. Az Unió az utóbbi években erőteljesen csökkentette a roamingtarifákat. Az uniós roaming árát maximáló rendelet 2007-ben lépett hatályba, hatására az EU polgárai számára még abban az évben 49 eurócentre csökkent a hívásindítás, és 24 eurócentre a hívásfogadás díja az Európai Unió összes tagállamában. A rendelet értelmében a tarifák minden évben tovább csökkennek, míg végül 2011-re elérik a 35 és 11 eurócentes szintet. Később az adatforgalmazásra is kiterjesztette a szabályozást az Unió, utóbbi esetben azonban csak a nagykereskedelmi árakat szabályozza, az előfizetők felé számlázott díjakat nem. „Meg fogom vizsgálni a strukturális, gazdasági és jogi akadályokat, amelyek gátolják egy igazi egységes piac létrejöttét és nem félek a szükséges lépéseket megtenni, hogy ezeket lebontsuk” – jelentette ki KROES. A londoni Tariff Consultancy Ltd. januárban nyilvánosságra hozott elemzése szerint az uniós beszédroaming tarifáját számos európai szolgáltató úgy csökkentette, hogy közben a többi zónában, más célországoknál árat emelt, így az elmúlt években több európai szolgáltatónál drágult az amerikai telefonszámok hívása, illetve az ügyfelek drágábban telefonálhatnak haza a tengerentúlról. (HWSW)

Az Európai Bizottság (EB) megszüntette azt a két vizsgálatot az Apple ellen, melyben a cég alkalmazásboltjának felhasználási feltételeivel kapcsolatos kifogásokat, illetve a vállalat által a készülékeikhez biztosított garanciális, jótállási szabályokkal kapcsolatos panaszokat nézték meg. A Bizottság azért döntött így, mert az Apple időközben a panaszokra okot adó esetekből tanulva megváltoztatta gyakorlatát – például az unió polgárainak már nem okoz gondot egy iPhone javíttatása egy másik uniós országban, mint ahol vették a készüléket. JOAQUÍN ALMUNIA, versenypolitikáért felelős alelnök kijelentette, hogy a jelenlegi helyzetben nincs értelme egy hivatalos eljárásnak, mivel az Apple együttműködőnek bizonyult. Idén tavasszal az EB két párhuzamos vizsgálatot indított az Apple iPhone-nal kapcsolatos stratégiái miatt. Az egyik nagyon egyszerű volt: a fogyasztók azt panaszolták fel, hogy ha például külföldön vesznek egy készüléket, akkor – hiába egységes ebből a szempontból az EU – a garanciális, illetve szavatossági jogokat nem tudják érvényesíteni egy másik uniós országban. A másik vizsgálatot azért indították, mivel az Apple áprilisban kijelentette, hogy korlátozzák a külső fejlesztők megjelenését platformjukon (szigorú feltételekhez kötik): ebben a versenysemlegesség megsértését látták. (ITcafé)

Erőfölénnyel visszaélés miatt versenytársai által emelt panasz alapján hivatalos vizsgálatot indított a Google ellen az Európai Bizottság. A vizsgálatra kilenc hónappal azt követően kerül sor, hogy a brit Foundem ár-összehasonlító weboldal és a francia ejustice.fr jogi témákra szakosodott kereső portál panaszt emelt a Google ellen, azt állítva, hogy annak keresőmotorja hátrányos megkülönböztetést alkalmaz versenytársnak tekintett oldalaikkal szemben. A Microsoft tulajdonában lévő Ciao európai ár-összehasonlító portál szintén panaszt emelt az EU-Bizottságnál a Google által kínált üzleti feltételek és kondíciók ellen. „Az EU-Bizottság megvizsgálja, hogy valóban visszaélt-e a Google piaci erőfölényével az internetes keresések terén azáltal, hogy az ingyenes keresési eredmények között állítólag alacsonyabb rangsort ad a konkurens szolgáltatók oldalainak” – olvasható a Bizottság közleményében. A Google közölte, hogy együttműködik a felügyelettel a vizsgálatban: „A javításnak mindig helye van, ezért együttműködünk a bizottsággal minden vitatott kérdés rendezésében” – jelentette ki a Google szóvivője. A bizottság megvizsgálja azt a panaszt is, amely szerint a Google kizárólagossági követelményeket támaszt hirdető partnereivel szemben, megtiltva számukra versenytársai hirdetéseinek szerepeltetését honlapjaikon, valamint a számítástechnikai és szoftver vendorokkal szemben a konkurens kereső motorok hátrányára állítólag tett kikötéseket. (Jogifórum)

Felszólította a távközlési adó eltörlésére Spanyolországot és Franciaországot az Európai Bizottság, mert az ellentétes a közösségi hírközlés-szabályozással. Az elektronikus hírközlési szolgáltatókra kivethető bármilyen adó és díj esetében az EU az adott tagállamtól megköveteli, hogy azok indokolt mértékűek és az elektronikus hírközléssel kapcsolatos igazgatási költségekből levezethetőek legyenek. További szempont a 2002-es távközlési keretirányelv szerint az is, hogy az adók és díjak rendszere úgy legyen kialakítva, hogy az ösztönözze a beruházásokat. A Bizottság szerint az adott országok távközlési adói e feltételeknek nem felelnek meg, és ha a spanyolok és a franciák továbbra is tartják az adót, akkor bíróság elé citálják majd a két kormányt. Franciaország ellen már jó ideje folyik eljárás, mert a kormány a távközlési cégekre kivetett adóval próbálja ellensúlyozni a közszolgálati tévécsatornák kieső bevételeit – azokon ugyanis megszüntették a fizetett reklámokat. Az adó bevezetésekor a kormány 400 millió eurós bevétellel kalkulált – a teher az árbevétel 0,9 százaléka. A bizottság szerint ez az adó lényegében egy adminisztratív díj, és ez nem egyeztethető össze a fentebb már ismertetett európai joggal. Spanyolországban is hasonló rendszerű az adó, csak más a kulcs, és szélesebb cégkört érint, mert a médiavállalatokat is fizetésre kötelezték. Emiatt márciusban már az új távközlési biztos, NEELIE KROES indított eljárást Spanyolország ellen, lényegében azonos indoklással, mint a franciák esetében. Kiegészítve azzal, hogy az adó torzítja a távközlési piacot, és hátrányos a fogyasztókra nézve is, hiszen végső soron ők fizetik meg a szolgáltatások árában. (Népszabadság)

A digitális átállási folyamat a nyár közepén kissé megtorpant, de a felek így is bíznak benne, hogy tartani tudják a határidőket – hangzott el a Corvinus Egyetemen rendezett konferencián. Az NHH az átállás indulásakor fokozatos, szigetszerű analóg lekapcsolást képzelt el, vagyis az ország különböző régióiban – a tévénézők felkészítésétől és a műszaki feltételek teljesülésétől függően – más-más időpontban, de legkésőbb 2011. december 31-én megtörténik az analóg csatornák lekapcsolása. Fontos törekvése a kormányzatnak, hogy a lekapcsolást követően senki ne maradjon tévénézési lehetőség nélkül, ez többek közt olyan támogatási konstrukciók megjelenését teheti szükségessé, melyek hozzásegítik az anyagilag rászoruló rétegeket ahhoz, hogy a vételhez szükséges berendezéseket beszerezzék. Egyelőre ezen a két ponton komoly hiányosságok tapasztalhatók, ezt mind VASVÁRINÉ DR. MENYHÁRT ÉVA, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hírközlésért és audiovizuális médiáért felelős helyettes államtitkára, mind MÁTRAI GÁBOR, az NMHH hírközlésért felelős elnökhelyettese elismerte mai előadásában a Corvinus Egyetemen. „Azt gondolom, kicsit el vagyunk késve, nyugodtabb lennék, ha kicsit előbbre tartanánk” – fogalmazott nyitóelőadásában a helyettes államtitkár, hozzátéve, hogy a támogatási rendszer alapjait jogszabályokkal kell megteremteni, ennek részleteiről azonban kevés konkrétum hangzott el. MÁTRAI szerint a DVB-T ellátottság kiépítése megfelelő ütemben halad, ami jó alapot ad az analóg lekapcsolás előkészítéséhez. Az Antenna Hungária jelenleg 88 százalékos lakossági lefedettséget biztosít, az év végéig azonban négy fő, és több kisebb adóállomás üzembe állításával, összesen húsz adóval több mint 95 százalékos lefedettséget ígér. A műsorszóró eltökélt, hogy a tartalomkínálatot is bővítse – mondta el a konferencián JEAN-FRANCOIS FENECH, az Antenna Hungária vezérigazgatója. Ennek legfőbb akadálya, hogy a jelenlegi programkínálat teljes mértékben kimeríti a rendelkezésre álló két multiplex kapacitását, a mobiltévés szolgáltatásra (DVB-H) fenntartott multiplex felszabadítása kapcsán pedig egyelőre a hatóságnál a labda.

Egyik kelet-európai ország a másik után dönt úgy, hogy az eredetileg tervezetthez képest több évvel elhalasztják az analóg földfelszíni sugárzású tévéadások lekapcsolását. Lengyelország és Románia után egy harmadik uniós tagország, Bulgária is úgy döntött, hogy a tervezettnél csak évekkel később hajtja végre az analóg lekapcsolást. ALEXANDER CSVETKOV illetékes bolgár miniszter három okot nevezett meg, amiért az átállási céldátumot 2015-re halasztotta a kormány. A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben nem állnak rendelkezésre azok az anyagi erőforrások, melyek szükségesek az analóg lekapcsoláshoz, nem megfelelő szintű a tájékoztatás és nincs megoldva az sem, hogy a rászorulók kedvezményesen hozzájuthassanak azokhoz az eszközökhöz (beltéri egység, digitális vevővel ellátott tévékészülékek stb.), melyek az ingyenesen továbbított digitális adás vételéhez szükségesek.

JÓRI ANDRÁS adatvédelmi biztos a büntető törvénykönyv módosítását kezdeményezi a személyes adatok hatékonyabb védelme érdekében. A hatályos büntető törvénykönyv a jogtalan haszonszerzési cél vagy jelentős érdeksérelem okozása esetén rendeli büntetni a személyes adattal történő visszaélést. A biztos álláspontja szerint szigorításra van szükség. A hatályos Btk. nem tesz különbséget aszerint, hogy visszaélés esetén az érintett eredetileg önként adta-e meg a bűncselekménnyel érintett adatait vagy törvény írta elő azok kezelését. A biztos szerint súlyosabb megítélés alá kellene, hogy essen az, ha olyan személyes adatokkal élnek vissza, amelyeknek gyűjtését törvény írja elő, mert ez esetben fokozottabb az állami szervek felelőssége. A törvénynek kifejezésre kell juttatnia, hogy az állam fokozottan védi azoknak a polgároknak az adatait, akik jogkövető módon eleget tesznek az adatszolgáltatásra vonatkozó jogszabályi kötelezettségüknek. Ezért a célzatosságtól és az okozott érdeksérelemtől függetlenül büntetni kellene azt, aki kötelező adatszolgáltatással gyűjtött személyes adattal él vissza, akár úgy, hogy az adatot jogosulatlanul megismeri, átveszi, továbbítja, összekapcsolja, nyilvánosságra hozza, akár úgy, hogy az adathoz jogosultatlan hozzáférést tesz lehetővé. A különleges adatokkal történő visszaélés elleni hatékonyabb fellépés színtén azt kívánja, hogy az ilyen magatartás haszonszerzési cél vagy jelentős érdeksérelem nélkül is szankcionálható legyen: a biztosi tapasztalat azt mutatja, hogy számos sértett különleges adatai esetében sértették meg az adatkezeléssel kapcsolatos törvényi rendelkezéseket, például egészségügyi adatokat tartalmazó dokumentációkat a törvényi előírásokat és az elemi biztonsági követelményeket mellőzve kezeltek. A javasolt módosításoknak, a szigorításnak a tervezett népszámlálás is aktualitást ad, mert annak sikeréhez elengedhetetlen az adatkezeléssel kapcsolatos közbizalom megléte. (Jogifórum)

A kormány elfogadta a nemzeti adatvagyonról szóló törvényjavaslatot. A nemzeti adatvagyon kezelése nem megoldott, ugyanis az előző kormányok alatt az adatvagyon jelentős részének felügyelete és kezelése magáncégekhez került át – tájékoztatott a politikus, hozzátéve: ez meglehetősen kockázatos és költséges megoldás. A miniszter beszámolt arról, hogy nagyjából 70 olyan magáncég van, akik az állam számára kiemelten fontos nyilvántartásokat kezelnek. Ilyen nyilvántartás például: az állampolgárok személyi adatainak és lakhelyének nyilvántartása, foglalkoztatási és szociális nyilvántartások, bűnügyi és szabálysértési nyilvántartások, közúti közlekedési nyilvántartások. Ezeknek a kezelését nem szabad kiadni magáncégeknek– szögezte le FELLEGI TAMÁS. A megoldás, melyet a nemzeti adatvagyon védelméről szóló jogszabálycsomag tartalmaz, a következő: a jogszabály meghatározza a nemzeti adatvagyon és az elektronikus adatfeldolgozás fogalmát. Rögzíti az állami nyilvántartásokkal kapcsolatos alapvető biztonsági követelményeket, rögzíti, hogy az adatfeldolgozó a kiemelt védelmet élvező nyilvántartások esetében csak állami szerv, vagy száz százalékban állami tulajdonban lévő gazdasági társaság lehet. A jogszabállyal módosítják az ágazati törvények vonatkozó szakaszait, valamint bevezetnek egy új büntetőjogi kategóriát a Btk. módosításával, a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartás elleni bűncselekmény fogalmát. (Jogifórum)

A személyes adatok törlését kérte JÓRI ANDRÁS adatvédelmi biztos attól az amerikai szolgáltatótól, amelynek oldalain letölthetővé tették a volt barátnők fotóit közlő portál üzemeltetői az oldalukról eltávolított személyiségi jogokat sértő tartalmakat. Az adatvédelmi biztos szeptemberben feljelentést tett az internetes oldal üzemeltetői ellen, akik az érintettek hozzájárulása nélkül fotókat, illetve személyes adatokat tettek közzé honlapjukon. A közzététel jelentős érdeksérelmet okozott, a név, e-mail cím, telefonszám, lakcím, valamint a fénykép az oldalon személyes adatnak minősült, mivel kapcsolata az érintettel helyreállítható volt. A hatóságok beavatkozása nyomán a tartalmakat a weboldalról törölték, azonban egy amerikai szerveren továbbra is elérhetők. JÓRI ANDRÁS levélben kérte a szerver üzemeltetőit az adatok törlésére, mivel azok közzététele a magyar jogszabályok szerint bűncselekmény.

Az Európai Bizottság hamarosan előterjeszt egy reformtervezetet, melyben az európai szerzői jogi szabályozások átalakítására tesznek javaslatot – jelentette be NEELIE KROES, a digitális politikáért felelős alelnök. „A mozi sem ölte meg a színházat, a televízió sem a rádiót. Az internet sem fog megölni egyetlen médiát sem” – foglalta össze mondanivalójának lényegét a politikus. KROES beszámolója szerint több fontos probléma vár megoldásra: ilyen például az úgynevezett árva művek szerzői jogát érintő szabályozás átalakítása (árva mű: olyan alkotás, melynél egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen azonosítható a jogtulajdonos), a közös jogkezelők tevékenységének újraszabályozása, egy „multiterritoriális és páneurópai licencelési rendszer” kidolgozása, illetve a magáncélú másolatok után járó illetékek, adók nemzeti szabályozásának kérdése. Az indokok között a biztos utalt arra is, hogy az egységes licencszabályozás hiánya súlyos gátja Európában az új médiaszolgáltatások bevezetésének és üzemeltetésének. Sürgősen harmonizálni kellene a nemzeti szabályozásokat a magáncélú másolásokra kivetett jogdíjak ügyében is, mert akad olyan ország, ahol a memóriakártyák, optikai lemezek stb. árába ezt nem építik bele, de vannak olyan tagállamok, ahol igen, ám ezek esetében sem létezik egység, eltérő mértékűek a díjak. KROES szerint a jelenlegi fragmentált szerzői jogi rendszer a közvetítőknek biztosít előnyöket, míg „irritálja a közösséget, mely gyakran nem fér hozzá a művészek által kínált tartalomhoz, majd az így megteremtődött légüres teret az illegálisan megszerzett tartalmakkal töltik ki, ezzel a tevékenységgel viszont megfosztják az alkotókat munkájuk megérdemelt díjától”. A politikus szerint le kell folytatni a kalózkodást, a szerzői jogot illető vitákat, de nem a tartalomőrzők hamis módján, amikor erkölcsi térre terelik a szót, hogy a tömegek démonizálásával megmenekedjenek a felelősségre vonástól és kibújjanak a változtatás kényszere alól: „Szükségünk van erre a vitára, hogy megteremthessük az egységes, törvényes digitális európai piacot”. (ITcafé)

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@hvgorac.hu

Weboldal: hvgorac.hu