43. szám, 2011. április

Első oldal

Kovács András: Első oldal

Tanulmányok

Rátai Balázs: Nyílt forrású (open source) szellemi közjavakkal kapcsolatos gazdasági-üzleti kérdések elemzésének alapjai
Szőke Gergely László, Szádeczky Tamás, Bíró János: A hírközlési szolgáltatók értesítési kötelezettsége a személyes adatok megsértése esetén (data breach notification)

Háttér

Kaibinger Tamás: Mobilkereskedelem, mobilfizetés és a StoLPaN projekt

Joggyakorlat

Bakos Eszter, Krausz Miklós: A kiskorúak jogi védelme a rádiós műsorszolgáltatásokban – Az Ice-T ügy margójára
Gelányi Anikó, Horváth Linda: Lájkolni vagy nem lájkolni? A közösségi oldalak használatának munkajogi kérdései

Ajánló

Tomori Pál: Van-e szerzői jognak immunrendszere?

Hírek

A PRK Partners Ügyvédi Iroda és a Pécsi Tudományegyetem Informatikai és Kommunikációs Jogi Kutatóintézete műhelybeszélgetést szervezett február 24-én a média és elektronikus hírközlési jog polgári és közigazgatási bírósági jogérvényesítésének kérdéseiről szakmai, értő közönség előtt. „Médiaügyekben” a személyiségi jogi és sajtó helyreigazítási pereket tárgyaló Dr. Pataki Árpád fővárosi bírósági tanácselnök képviselte a polgári ítélkezést, míg a közigazgatási bíráskodás mindhárom szintjéről a média és hírközlési ügyeket legnagyobb számban tárgyaló bírák voltak a meghívott vendégek (Dr. Mohay György, Dr. Vitál-Eigner Beáta és jó magam).

A médiaszabályozást érintően három fontos és alapvető tanulsággal szolgált a beszélgetés. Az elhalasztott új Polgári Törvénykönyv rendelkezéseibe szakszerűen épültek be a polgári bírók személyiségi jogi jogalkalmazási tapasztalatai, ezért ez egy olyan szabályrendszer lenne, amit a bírák üdvözöltek volna. Mivel a megszokott, ismert szabályrendszer rutinjain egyetlen jogalkalmazó sem szívesen változtat, ezért az új médiaszabályozással hatályba lépő új sajtó-helyreigazítási szabályok esetében sem lesz változás abban, hogy egyelőre továbbra is a szerkesztőségek lesznek perelhetők, noha ez nem egy könnyen vezethető le a szabályozásból. Összességében szerencsétlen körülménynek tekinthető, hogy az új Ptk. szabályrendszerének hatályba lépése a távoli jövőbe tolódott ki, sőt egyáltalán nem biztos, hogy valaha is hatályba fog lépni.

Az is egyértelművé vált, hogy a médiaszabályozás absztrakt szabályai szükségesek és elkerülhetetlenek, a bírák nem láttak kifogásolni valót a nehezen értelmezhető általános fogalmak – legyen az akár a közerkölcs fogalma – használatában. Sőt, véleményük szerint az általános, mérlegelést igénylő absztrakt fogalmak nélkül igen nehéz jó szabályozást kialakítani, és különösen nehéz jó jogalkalmazási gyakorlatot folytatni. Az absztrakt fogalmakat a bírák hajlandók és képesek is tartalommal megtölteni, nem kell tehát attól félni, hogy az NMHH határozatai esetében az érdemi jogorvoslat kiürülhet a „gumiparagrafusok” miatt. E véleményhez hozzájárult az is, hogy a korábbi médiatörvényben is hasonló absztrakt szabályozás érvényesült, tehát már léteznek az általános fogalmak értelmezésére kialakult bírói jogértelmezési technikák. Látni kell azonban azt is, hogy az NMHH-nak – ahogy korábban az ORTT-nek – is jelentős mozgásteret biztosít a szabályozás, és ha a bírák ezt érdemben is vizsgálják, kérdés maradt, hogy melyek azok a tartalmi kritériumok, jogelvek, amelyek mentén a hatósági mérlegelés zsinórmértéke, határai kialakíthatók.

Ezzel kapcsolatos és fontos az a harmadik tanulság, hogy a személyiségi jogi perekben mára már jól kidolgozott jogalkalmazási gyakorlat – jóhírnév sérelme, önrendelkezési jog értelmezése stb. – a közigazgatási bíráskodásban alig-alig jelenik meg, noha ez igen kívánatos lenne, például akkor, amikor azt kell megítélni, hogy egy műsor megsértette-e az emberi méltóságot, az emberi jogokat. A médiaügyeket érintő közigazgatási ítélkezés kiforratlansága elsősorban arra vezethető vissza, hogy míg a polgári bírák specializálódnak a személyiségi jogi, sajtó-helyreigazítási, adatvédelmi perekre, addig a közigazgatási bíráknak erre nincsen módja a tucatnyi más, általuk tárgyalt és igen különböző közigazgatási jogterület mellett. A műhelybeszélgetés legfontosabb eredményének azt tartom, hogy bár se a polgári bírók nem látnak rá a közigazgatási ítélkezésre, se a közigazgatási bírók a polgári ítélkezésre, ez egyrészt a médiaszabályozás esetén rendkívül kívánatos lenne, másrészt az is egyértelművé vált, hogy a polgári ítélkezés gyakorlata az, amely előrébb tart, ezért az információ áramlás kívánatos iránya is jól meghatározható.

Ebből pedig nem nehéz azt a következtetést levonni, hogy a bírák kötelező képzésére vonatkozó 2011. szeptember 1-étől hatályos új szabályok [Bjt. 32.§ (1)] alkalmazásakor célszerű lenne nem általános jellegű, külsős szakértők által tartott tematikus oktatást biztosítani, hanem elsősorban a bírák közti tapasztalatcserét kellene erősíteni, és ennek jó működését követően van értelme elméleti továbbképzéseknek. Ebben a konkrét esetben a polgári bíráknak kellene a tapasztalataikat kötelező oktatás keretében a közigazgatási bírák részére átadniuk. A minőség növelésének ezért első és legfontosabb feltétele a bírák közti tapasztalatcsere erősítése, melyre a kötelező képzés keretei jó lehetőséget adnak.

Megtudhattuk még azt is, hogy alaptalannak tűnik a félelem attól, hogy a kisebb tartalomszolgáltatókat ellehetetleníti majd az új szabályozásban megjelenő nagy összegű bírságok alkalmazásának lehetősége. A jelenlegi fővárosi bírósági gyakorlatban a Pp. 332.§ (3) bekezdésének, a határozat végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó szabályai bírságoló határozatok esetében azt jelenti, hogy a határozat felfüggesztésére akkor kerül sor, ha önmagában a bírság kiszabása folytán valószínűsíthetően ellehetetlenül a felperesi vállalkozás működése, tehát az a veszély áll fenn, hogy a per befejezése előtt a vállalkozás tönkremegy. Ennek során nem csak azt vizsgálja a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság, hogy milyenek a vállalkozás jövedelmi és vagyoni viszonyai, de a rövid távú likviditási nehézségek is megalapozhatják a végrehajtás felfüggesztését. Mindehhez persze a jövőben nagyobb hangsúlyt kell fektetnie a felperesi jogi képviselőknek – hivatkozásaiktól függően – a beszámolók, eredmény-kimutatások, lehetőleg az előző negyedévi tájékoztató jellegű adatok csatolására, és ugyanígy fontosak, különösen a rövidtávú teljesítőképesség megítélése szempontjából, a beszámolók kiegészítő mellékletei, a likviditási mutatók, amelyekből a likviditási helyzet objektíve megítélhető.

A végrehajtás felfüggesztésének azért is kiemelt jelentősége lesz, mert a bírósági eljárásra előírt 30 napos véghatáridők feltehetően nem fognak érvényesülni. Ezzel kapcsolatosan arra érdemes rámutatni, hogy a Pp.340/A. (2) bekezdése a Legfelsőbb Bíróságnak előír egy véghatáridőt, mely szerint 120 napon belül kell a felülvizsgálati kérelmeket elbírálnia. A 152/B/2009 AB határozat III. 5. pontjából kiolvashatóan – és erősen leegyszerűsítve – ez a szabály azért nem volt alkotmányellenes, mert rendkívüli jogorvoslatról van szó, és rendkívüli jogorvoslat hiányában is alkotmányos lenne a szabályozás. Ebből az érvelésből viszont az következik, hogy a Fővárosi Bíróság elsőfokú eljárása esetében a 30 napos véghatáridő előírása alkotmányellenesnek tűnik, amely sérti többek között az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6 cikk 1. pontban megfogalmazott tisztességes eljárás és ésszerű határidőn belül történő eljárásának elvét. Nem biztos ugyanis, hogy a 30 napos határidő minden esetben ésszerű határidőnek minősül és módot ad a tisztességes eljárásra.

A mintegy kétórás beszélgetésen a hírközlési terület problémáira már alig jutott idő, és a téma felszíni „karcolgatása” a bíró vs. szakapparátus problémakör részleges tárgyalásában merült ki. A közönség soraiból többen megfogalmazták, hogy hatékony jogvédelem minimum feltétele lenne szakbírák alkalmazása a szabadalmi perekhez hasonlatosan. A magam részéről kétségesnek tartom, hogy ez elegendő lenne. A szakértelem értékelésekor nem szabad elfelejteni, hogy a NHH-nak és jelenleg az NMHH-nak komoly szakapparátusa van, de még ez a szakapparátus sem volt képes a mobilvégződtetési díjak ellenőrzésére szolgáló eszközt, a BU-LRIC költségmodellt megalkotni. Azt a hatóság megbízása alapján egy komoly nemzetközi hátterű könyvvizsgáló és adótanácsadó cég – sőt az ehhez szükséges WACC meghatározását egy másik ugyanilyen cég – készítette el. Amikor a bírósági felülvizsgálat során egy ilyen költségmodell megfelelőségét kell ellenőrizni, akkor igen kétséges, hogy egy bírói tanács, legyen annak bármilyen szakértő tagja, képes lenne egy ilyen modellt szakmai szempontból értékelni, az ellenőrző számításokat egymaga elvégezni. Tapasztalataim szerint nem csak a szakértői háttér megteremtésére van szükség, de az eljárásjogi szabályozást és a munkamódszereket is jelentősen át kell alakítani egy hatékony jogorvoslathoz. Ez szervezeti változtatások nélkül aligha kivitelezhető.

Elgondolkodtató NICHOLAS FORWOOD, a luxemburgi Törvényszék egyik vezető bírája által a napokban kifejtett azon vélemény, mely szerint a versenyjogi ügyekben a közgazdasági szemlélet erősödésére is figyelemmel meg kellene fontolni versenyügyekkel foglalkozó külön bíróságok felállítását, mert a Törvényszéknek nincs elegendő erőforrása a megfelelő szakmai értékeléshez.
Azt hiszem, nekünk is el kellene kezdenünk az Infokommunikáció és Jog hasábjain a gondolkodást arról, hogy a versenyjogot, szabályozott piacokat, így a média és hírközlési igazgatását érintő területeken a bírói felülvizsgálat szervezeti keretein milyen változtatásokra lenne ahhoz szükség, hogy például az átalakuló médiaszabályozás rejtette potenciális veszélyek egy hatékony bírói jogorvoslati lehetőségen keresztül minimalizálhatók legyenek.

 

Kovács András

A Microsoft panaszt tett az Európai Bizottságnál a Google ellen: a szoftvercég szerint riválisa visszaél az internetes keresők piacán elért monopol helyzetével, és nem megengedett eszközökkel akadályozza a rivális keresők működését. A szoftvercég szerint a Google aktív tevékenységet folytat annak érdekében, hogy akadályozza a Microsoft Bing nevű keresőjének hatékony működését. A Microsoft azt is problémásnak tartja, hogy a Google könyvdigitalizálási projektje keretében a szerzői jogok által már nem védett könyvek tartalmában csak saját keresőjén keresztül biztosítana keresési lehetőséget. A Microsoft szerint a Google korlátozza a hirdetők azon lehetőségeit, hogy korlátlanul hozzáférjenek keresőcégnél lebonyolított reklámkampány során keletkező adatokhoz. Végül a szoftveróriás azzal is vádolja a Google-t, hogy az ismert webszájtokra nyomást gyakorol, hogy azok Google-keresőfelületet helyezzenek el oldalaikon. Az Európai Bizottság egyébként már tavaly novemberben vizsgálatot indított a Google ellen azt követően, hogy a Ciao nevű – egyébként a Microsoft tulajdonában lévő – e-kereskedelmi szájt versenyellenes tevékenységgel vádolta meg a keresőcéget. Ha a Microsoft mostani panaszát jóváhagyják, jó eséllyel a korábbi vizsgálat részeként fogják kivizsgálni az abban foglaltakat. (Origó)

Az amerikai bíróság szerint a Google Books Agreement monopolhelyzetbe hozná a Google-t, keretei pedig túl széles mozgásteret biztosítottak volna. Az Amazon, a Microsoft és más versenytársak szerint a Google kezében túl nagy információmennyiség összpontosult volna, amelyet ráadásul pénzzé is tehetett volna a keresőóriás. A bíróság ezzel összhangban megállapította, hogy a megállapodás jóváhagyása de facto monopóliumot eredményezne a Google részére, és a megállapodás egyébként sem volt „fair, adekvát és ésszerű”, és összességében „túl messzire ment”. A bírói döntés nyomán a 125 millió dolláros Books Megállapodás érvényét veszíti, így amennyiben a Google tovább akarja folytatni a projektet, kénytelen lesz újra asztalhoz ülni a kiadókkal és jogtulajdonosokkal. (HWSW, eszerint.blog.hu)

Öt évvel ezelőtt, 2006. április 7-én kezdődött meg a .eu legfelső szintű domain alá tartozó címek regisztrációja. A regisztráció megnyitását követő első hónapban 1,7 millió domain-név kelt el, mostanáig pedig összesen 3,4 millió, amivel ez az országkód a kilencedik legnagyobb legfelső szintű végződés a világon. A legtöbb .eu-s domain-nevet Németországból, Hollandiából, az Egyesült Királyágból, Franciaországból és Lengyelországból jegyezték be, a regisztrációk bővülése pedig Litvániában (249%), a Cseh Köztársaságban (264%), Ausztriában (108%), Belgiumban (79%) és Németországban (65%) volt a legnagyobb mértékű az öt évvel ezelőtti kezdeti rohamot követően – közölte az EURid. (IT Café)

Az internetes domain-neveket ellenőrző, a kiosztott nevekkel és számokkal foglalkozó internetes társaság (ICANN) hároméves vita után tavaly nyáron döntött arról, hogy elfogadja az .xxx végződés regisztrálását. A testület azonban a végleges döntés előtt a kormányszintű nemzetközi tanácsadói testület véleményét is ki akarta kérni, így az internetes „türelmi zóna” létrehozásáról csak pénteken sikerült megállapodni. Ez alapján fognak szerződést kötni az új tartományi kódot kezelő ICM Registry LLC-vel, amely az új honlapcímek árusításával jelentős bevételre számíthat. STUART LAWLEY, az ICM vezérigazgatója idén nyáron már mintegy félmillió .xxx végződésű, szexuális tartalmú oldal bejegyzésére számít, miután eddig több mint 200 ezren kérték előzetes regisztrációjukat. Az új tartománykódot tartalmazó domain-nevek kiosztásából évi több tízmillió dollár bevétellel számolnak úgy, hogy minden 60 dollárért eladott címből 10 dollárt a gyermekek internetes védelmére létrehozott International Foundation for Online Responsibility (IFFOR) elnevezésű nonprofit szervezet javára ajánlanak. A pornográf témájú netes tartalmak külön kóddal való jelölésének ötlete először 2000-ben látott napvilágot. A támogatók szerint a .xxx kóddal könnyebb lesz a webes tartalmak témák szerinti szűrése, lehetővé téve, hogy az óvatlan netezők vagy a kiskorúak véletlenül se tévedhessenek olyan oldalakra, amelyek nem nekik valók. A felnőtt-tartalmakra vágyók pedig sokkal nagyobb biztonságban lehetnek, mert az új kiterjesztéssel már nem fordulhat elő, hogy internetes bűnözők szexuális tartalommal csalogatva szerezzenek személyes adatokat, hitelkártyaszámokat. Szkeptikusok szerint az új címekkel a .com végződésű pornóoldalak sem fognak eltűnni a világhálóról, és így csak tovább növelik a 370 millió, felnőtteknek szóló oldal számát. (JogiFórum)

Tizenhat tagállamnál érdeklődött levélben az Európai Bizottság az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv végrehajtása kapcsán. Az információ-kérés mögött a Bizottság azzal kapcsolatos kételye húzódik meg, hogy a tagországok korrektül végrehajtották-e az irányelvet. A levelek kiküldésére azt követően kerül sor, hogy Brüsszel végzett a 16 ország által lejelentett végrehajtási intézkedések kiértékelésével. A Bizottság többek között a származási ország elvének, a termékelhelyezésnek és más reklámfogásoknak, a gyűlöletre való uszításnak, a kiegyensúlyozott tájékoztatásnak, a lehívható online szolgáltatások regisztrálásának, a válaszadás jogának, a fiatalkorúak védelmének, az európai gyártású művek támogatásának és a nagy jelentőségű események közvetítésének tagállami átvételével és érvényesülésével kapcsolatban kérdez rá a tizenhat uniós tagország hatóságainál. Három tagállam, Lengyelország, Portugália és Szlovénia ugyanakkor még mindig nem tett eleget bejelentési kötelezettségének az audiovizuális irányelv nemzeti átültetéséről, amiért a Bizottság jogsértési eljárást indított. Brüsszel a fennmaradó nyolc tagállam által notifikált intézkedéseket jelenleg vizsgálja, köztük az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv magyarországi átvételéről és ezzel összefüggésben 2011 második negyedévében küldhet ki újabb tájékoztatást kérő leveleket a kormányoknak. (JogiFórum)

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület a középiskolások szellemi tulajdonnal, különösen a szerzői jogi védelem alatt álló tartalmak online felhasználásával, valamint a termékhamisítással kapcsolatos ismereteit, attitűdjét vizsgálja. A felmérés kezdeményezői hangsúlyozzák, hogy az internet rendszeres használata mellett elengedhetetlen, hogy a diákok a számítástechnikai ismereteken kívül a kreatív alkotó tevékenység eredményeként megszülető szellemi alkotások (pl. zene, film, szoftver, könyv, fotóművészeti alkotás) értékével és védelmével kapcsolatos alapvető ismeretekkel rendelkezzenek, és – mint a jelen és a jövő szerzői, alkotói, vállalkozói – az ezzel összefüggő jogaikkal és kötelezettségeikkel tisztában legyenek. A középiskolások tájékozottságának felmérése érdekében a kérdőív olyan témákat érint, mint pl. az idézés módja egy interneten található anyagból, a szerzői jog által védett tartalmak (zene, film, könyv) megosztása az interneten, a szerzőket megillető jogdíj, valamint a szellemi tulajdonjogok megsértésének (hamisítás, kalózkodás) következményei. A felmérés célja az is, hogy a kérdések által felkeltse a fiatalok érdeklődését és növelje érzékenységüket a hamisítás, kalózkodás problémája iránt. A kérdőív kitöltésének végén ezért a felmérés kérdései által érintett, szellemi tulajdonra – beleértve a szerzői jogokat – vonatkozó alapvető információkhoz jutnak a diákok. A felmérés eredményei egyúttal alapul szolgálhatnak a rendszeres szellemitulajdon-védelmi oktatás kialakításához és elindításához.
A tervek szerint őszre egy olyan hamisítás elleni cselekvési program is elkészül, amelynek hangsúlyos része lesz az internetes kalózkodás elleni fellépés. A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület, amely a minisztériumok, szakhatóságok és iparági, szakmai szervezetek képviselőiből áll, a következő két negyedévben a kormány részére kidolgoz egy olyan hamisítás elleni stratégiát, amely az évtized közepéig tartó időszakra meghatározza a hamisítás kínálati és keresleti oldalának a csökkentését is megcélzó cselekvési programot. Ebben kiemelt hangsúlyt fektetnek a szellemitulajdon-védelmi ismeretek közoktatásba építésére, a fogyasztókra nézve legveszélyesebb hamisítások, így az élelmiszer-hamisítás és a gyógyszerhamisítás visszaszorítására, illetve az interneten elkövetett jogsértések elleni fellépés hatékonyabbá tételére. (IT Café)

Közérdekű adatok az Országos Meteorológiai Szolgálat által rögzített csapadékadatok, az azokat ábrázoló radarképek, és az időjárási riasztások. Szolgáltatásukért csak a folyamatos lehívást lehetővé tevő infrastruktúra használatának költségét számolhatja fel az OMSZ. Több beadványozó is azzal a panasszal fordult a biztoshoz, hogy az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) korlátozza az általa kezelt időjárási adatokhoz való folyamatos hozzáférést: elfogadhatatlanul magas díj megfizetésétől teszi függővé, illetve megszüntette a csapadékadatok térképi ábrázolását nyújtó radarképek és az időjárási riasztások szabad felhasználását. Az OMSZ az adatszolgáltatás díjának megállapításakor a meteorológiai szolgálatokat tömörítő Ecomet nevű nemzetközi szervezet belső ajánlására, illetve a szerzői jogvédelemre hivatkozott. Az Ecomet ajánlása azonban a magyar jog szerint kihirdetés hiányában nem minősül nemzetközi megállapodásnak, így a kérdést kizárólag a hazai jog szabályozza: az Ecomet belső ajánlása alapján az OMSZ nem kötheti sem a radarképek sem az időjárási riasztások más honlapon való folyamatos megjelenítését díjfizetéshez – szögezte le JÓRI ANDRÁS. Megállapítható, hogy az OMSZ radarberendezései által rögzített „nyers” adatok (pl. adott időben adott földrajzi koordinátához tartozó csapadékadat) és az ezeket ábrázoló OMSZ által készített radarképek, mint az állami feladatot ellátó OMSZ kezelésében levő személyes adat fogalma alá nem tartozó adatok közérdekű adatnak minősülnek – foglalt állást a biztos. (JogiFórum)

Az Európai Unióban lakó fiatalok közül a 13-16 évesek 77 százaléka, a 9-12 évesek 38 százaléka rendelkezik saját profillal az úgynevezett közösségépítő weboldalak valamelyikén, közülük ugyanakkor minden negyedik nem használja a személyes adatainak védelmét lehetővé tevő szolgáltatásokat. A Facebook, Hyves, Tuenti, Nasza-Klasa SchuelerVZ, Hi5, Iwiw, Myvip vagy ezekhez hasonló portálokat használó gyermekek több mint 25 százalékának nyilvános az adatlapja, ami azt jelenti, hogy a sok esetben címet és/vagy telefonszámot is megadó profil mindenki számára látható – derül ki a felmérésből, amelyet 25 országban végeztek 25 ezer fiatal megkérdezésével. Neelie Kroes, az Európai Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke közleményében hangsúlyozta, hogy „ezek a gyermekek kockázatnak teszik ki magukat, és zaklatás, illetve gyermekcsábítás áldozataivá válhatnak. Ezért minden közösségépítő weboldalt működtető cégnek sürgősen gondoskodnia kell arról, hogy a kiskorúak profiljaihoz való hozzáférés alapértelmezettként csak a visszaigazolt ismerősi körre korlátozódjon, és e profilok ne legyenek elérhetők keresőprogramok számára.” A felmérés szerint a 9-12 évesek 15 százalékának 100-nál több visszaigazolt ismerőse van az adott oldalon, ez a szám Magyarország esetében a legmagasabb (47 százalék). Az adatok szerint a 11-12 évesek körében mindössze 56 százalék nyilatkozott úgy, hogy tudja, hogyan kell módosítani profilja adatvédelmi beállításait. A 15-16 évesek közül viszont már 78 százalék mondja azt, hogy tisztában van az adatvédelmi beállítások módosításának mikéntjével. Az Európai Bizottság emlékeztetett arra is: tavalyelőtt a jelentősebb közösségépítő weboldalak működtetői megegyeztek abban, hogy intézkedéseket hoznak 18 év alatti felhasználóik online biztonsága érdekében. Kroes sürgette azokat a cégeket, amelyek még nem tették ezt meg, hogy csatlakozzanak a megállapodáshoz. (Prím Online)

Jelentős globális versenyhátránytól szabadulhat meg Európa, amennyiben sikerül elfogadni a tagállamok nagy többségének támogatását élvező új közös szabadalmi rendszert. Több mint tíz éve igyekszik az Európai Bizottság (EB) rávenni a tagállamokat, hogy átalakítsák a jelenlegi, bonyolult, költséges és igen kontraproduktív szabadalmi szabályaikat. “Az európai szabadalom hiánya óriási adóterhet ró az innovációra Európában” – hangoztatta a megállapodás kapcsán Maire Geoghegan-Quinn innovációért és kutatásért felelős biztos. Az érvényben lévő szabályok szerint ahhoz, hogy valaki az 1973 óta létező európai védelmet szerezzen találmányának, minden olyan ország nyelvére le kell fordíttatnia a szabadalma szövegét, ahol szellemi jogi védelmet szeretne kapni. Azt pedig, hogy hány országra érvényes védelmet szeretne kapni, előre meg kell jelölnie beadványában, felkészülve az azzal járó többletköltségek fedezésére. Ezt a rendszert váltaná fel huszonöt országban az új szabályozás, amely szerint egy magyar feltaláló esetében például elég lesz magyarul beadni a teljes leírást és a szabadalmi igénypontokat, valamint megadni, hogy a három eljárási nyelv közül melyikben szeretné, ha szabadalmával foglalkoznának. Ehhez mindössze egyszer kell bejegyzési díjat fizetnie, majd a nemzeti szabadalmi hivatal vagy a müncheni Európai Szabadalmi Hivatal (EPO) a levédendő ötlet teljes szövegét az elbírálás nyelvére fordítja, illetve az igénypontokat mindhárom nyelvre átülteti. A jövőben minden fordítási költséget vagy visszatérítenének vagy eleve magukra vállalnának a szabványügyi hivatalok, jelentősen olcsóbbá téve a jelenleginél a rendszert. Ráadásul a tervek szerint egy automatizált fordítórendszer alkalmazásával tájékoztató jellegű fordítása minden találmánynak hozzáférhető lesz az EU összes nyelvén – bárki számára ingyenesen. (HVG.hu)

Az Európai Bizottság elfogadta azokat a műszaki szabályokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a 900 megaherzes és az 1.800 megaherzes frekvenciasáv megnyíljon a fejlett, úgynevezett negyedik generációs kommunikációs eszközök előtt. Az Európai Unió végrehajtó testületének hétfői brüsszeli közleménye szerint a szabályok egyebek között biztosítják, hogy ne lépjen fel zavaró frekvenciaütközés, azaz interferencia a meglévő készülékekkel. (Prím Online)

Nem lesznek új képek a német Google Street View-ban sem, annak ellenére, hogy a Google számára kedvező ítélet született múlt hónapban a német bíróságon. A perben legálisnak minősítették az utcai fotózást és azok közzétételét, még akkor is, ha a kamera 2,5 méter magasságból készíti a képeket. A német személyiségi jogokat védőknek többek közt ez utóbbival, vagyis a kamera pozíciójával volt problémájuk. Azt kritizálták, hogy a Street View fényképei túl magasról készülnek, s emiatt sok olyan részletet tesznek publikussá, ami egyébként ugyanazon az utcán sétálva nem lenne látható. Ugyanez a probléma korábban Japánban már felmerült, ott a Google engedett a helyi igényeknek, s alacsonyabbra engedte a kamerákat, hogy az ottani alacsony kerítéseken ne lásson át a Google autó. A német bíróság kedvező döntése ellenére a Google nem folytatja a fotózást; a cég azt állítja, hogy üzletileg számára a fontos adatok az utcanevek, a jelzések, táblák, amiket a Street View fotózás során szintén kiértékelnek, s ezzel fejlesztik a Google Maps térképeit, ahogyan azt más térképgyártó cégek is teszik. A közelmúltban Svájcban nyilvánították törvényellenesnek a Street View fotózást abban az esetben, ha a képeken szereplő emberek homályosítását algoritmusok végzik automatán és nem emberek manuálisan. Előtte Franciaországban kapott a szolgáltatás egy pénzbírságot, tavaly Csehországban született olyan döntés, hogy a meglévő képeket nem lehet újabbakkal frissíteni, Magyarországon amiatt nem indulhatott el sosem, mert a szerverek és maga a cég sem esnek EU-s joghatóság alá. (HWSW.hu)

Felfrissítik a számítástechnikai bűnözés elleni alapdokumentumot: a 2001-ben Budapesten elfogadott Számítástechnikai Bűnözésről szóló Egyezmény egy sikeres konvenciónak tekinthető, de a technika fejlődésével lépést kell tartani – hangsúlyozta Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter a Számítástechnikai bűnözés című Konferencián. A miniszter emlékeztetett: az Európa Tanács 10 évvel ezelőtt Budapesten fogadta el a Számítástechnikai Bűnözésről szóló Egyezmény. A bel- és igazságügyi miniszterek találkozóján megvitatták a szabályozás felfrissítésének lehetőségeit is – tette hozzá Navracsics Tibor. A 10 éves Budapesti Konvenciót 30 állam már ratifikálta, 17 állam esetében folyamatban van. Számos olyan ország is aláírta az egyezményt, amely nem tagja az Európa Tanácsnak – ismertette a miniszter. Pintér Sándor belügyminiszter kiemelte: a 2001-es egyezmény egy időtálló egyezmény. A további fejlesztések során kiemelt figyelmet kell szentelni a gyorsaságnak, a gyors reakcióknak – mondta a belügyminiszter. Miután a civil szervezetek észlelik először az új módszereket, az esetleges szabálytalanságokat, éppen ezért az ő képviselőik is helyet kapnak a tanácskozásokon. 2013-ra feláll az a szerv az Európai Unión belül, amely központilag fogja koordinálni a számítástechnikai bűnözés elleni fellépést – tájékoztatott Pintér Sándor. (JogiFórum)

A Google és a Facebook által vezetett szövetség a perbe fogta Franciaországot egy márciusban megjelent rendelet miatt, ami arra kényszerítené őket, hogy megőrizzék és adott esetben kiadják a felhasználók személyes adatait. A francia Association of Internet Community Services (ASIC) mögé felsorakozott a Google, a Facebook, az eBay, a Dailymotion és még közel 20 olyan cég, amely online jelenlétet tart fenn az országban. A cél tiltakozni, sőt, megtámadni azt a rendeletet, ami kötelezővé tenné az elektronikus kereskedelemmel, webes szolgáltatásokkal (pl. e-mail) illetve online multimédiával foglalkozó szolgáltatóknak, hogy személyes adatokat őrizzenek meg a felhasználóikról. A lista pedig nem elégszik meg alapvető információkkal, mint amilyen a felhasználói név vagy az IP-cím, hanem szükségesnek találja a felhasználók teljes nevének, lakcímének, becenevének, e-mail címének, telefonszámának, sőt jelszavaiknak a megőrzését is. Ezeket az adatokat pedig a szolgáltató automatikusan kiadni köteles bármely hatóságnak, a rendőrségnek, bíróságnak, adóhivatalnak és közösségi biztonsági szervezeteknek. Az online szolgáltatók szerint a rendelet több sebből vérzik, s teljességgel abszurd felvetéseket tartalmaz. Problémásnak látja a szövetség, hogy a rendelet kihirdetése előtt semmilyen egyeztetés nem folyt az Európai Bizottsággal, ami bizonyára óvatosságra intette volna a francia törvényhozást. A rendelet szükségtelenül drákói, az ASIC képviselője szerint „sokkoló”. A rendelet értelmében a franciáknak minden érintett szolgáltatásnál validált regisztrációra lenne szüksége, s visszamenőleg is pótolni kell a hiányzó adatokat. Sőt, mivel a jelszavak elmentésére is szükség van, ezért azokat nem lehet a továbbiakban kódolt, a szolgáltató elől is rejtve maradó fájlokban tárolni, hanem azokat is bármikor kereshető, a hatóságok számára prezentálható formában kell tartani. (HWSW.hu)

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@hvgorac.hu

Weboldal: hvgorac.hu