45. szám, 2011. szeptember

Amikor júliusban elindítottuk az atlatszo.hu közérdekűadat-igénylő, kiszivárogtató és oknyomozó weboldalt, a projekt egyik másodlagos célja a tavaly év végén elfogadott médiaalkotmány és a sajtóra vonatkozó új jogszabályi környezet töréstesztje volt. Kormányközeli szakértők és újságírószervezetek ugyanis úgy vélik, hogy az új törvények garantálják a sajtó szabadságát, védik az újságírók függetlenségét, biztosítják a közérdekű információk megszerzésének jogát, az oknyomozó újságírók információforrásainak titokban tartását, sőt, az oknyomozó újságíró mentesül a jogi felelősségrevonás alól, ha a munkája során elkövetett jogsértést fontos közérdekű információ megszerzésének szándéka indokolta. A törvénycsomag kritikusai szerint viszont éppen fordítva áll a helyzet: az új törvények aránytalanul korlátozzák a sajtó- és szólásszabadságot, önkényesen kiszabható és aránytalan büntetésekkel fenyegetik a kiadóvállalatokat, gyakorlatilag megszüntetik az újságírói forrásvédelmet, és így tovább. Magasan képzett jogászok tesznek egymásnak élesen ellentmondó állításokat különösen az oknyomozó újságírásra vonatkozó új jogszabályi helyekkel kapcsolatban, a mezei újságíró pedig képtelen szétválogatni a szakmai és az érzelmi-politikai indíttatású érveket, pedig az ő bőrére megy a játék. Ezért empirikus megközelítéssel, a puding próbájával igyekszünk eldönteni a jogértelmezési vitát. A kiadóvállalatok öncenzúrájáról már az új médiaszabályozás elfogadása előtti időszakból is volt bőséges tapasztalatunk, de vajon mi történik akkor, ha saját kiadóvállalatot alapítunk, és – bízva az oknyomozó újságírást bátorító kormánypárti ígéretekben – mi magunk félelemből vagy üzleti érdekből nem óvatoskodunk?

Az atlatszo.hu beindítását megelőzően számos jótanácsot kaptunk arra vonatkozóan, hogy egy ilyen merész terv ma Magyarországon csak a népszerű gyűlöletportál receptjét másolva megvalósítható: külföldi, eldugott szerveren, külföldi kiadóval, a szerzőket és szerkesztőket álnevek mögé rejtve, a szerkesztőség és a közreműködők anonimitását védő internetes technológiákat használva, a magyar joghatóság alól minden elképzelhető módon kibújva lehet csak sikeres az elképzelés. Ez azonban ellentétes volna az atlatszo.hu-t alapító csapat habitusával, és pontosan azt a fajta átláthatóságot és számonkérhetőséget szüntetné meg a szerkesztőség és az általunk közölt tartalmak vonatkozásában, amit mi másokon számonkérünk, másoktól megkövetelünk. Hiszünk a jogállamban, és nem temetni, hanem védeni jöttünk a magyar sajtószabadságot: az anonim, gerilla-tényfeltárás csökkentené az új orgánum hitelességét, és a megváltozott sajtójogi környezet helyett a nyomozóhatóságok és a titkosszolgálatok felkészültségét tesztelné. Ezért úgy döntöttünk, jöjjön, aminek jönnie kell, a .hu domain alatt, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz hírportálként regisztrálva, a jelenleg hatályos magyar jogszabályoknak teljes egészében megfeleltetve indítjuk el az új tartalomszolgáltatást.

Egy másik régóta érlelődő koncepciót is tesztelni szerettünk volna a vállalkozással: bár az információszabadságra vonatkozó jogi szabályozás Magyarországon igen kedvező, a joggyakorlat azt mutatja, hogy az adatigénylések megtagadásával, perbeli időhúzással a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatala akár évekig is halogatható, míg a sztori teljesen okafogyottá válik. Ugyanakkor régóta virágzik a kiszivárogtatás kultúrája, aminek hátulütője, hogy az „ablakon befújt” érdekes dokumentumok közléséért egyedül az újságírót és a kiadóját terheli a jogi felelősség, és a digitális korban abban sem lehetnek biztosak, hogy nem manipuláltak-e az így birtokukba jutott dokumentumok – ezért többnyire el is tekintenek az ilyen anyagok közlésétől. Vajon lehetséges-e a közérdekű adatigénylések és a kiszivárogtatások olyan kombinációja, amely megnehezíti a parttalan időhúzást a közérdekű adatok visszatartása terén, ugyanakkor nem közöl minden „ablakon befújt” történetet, dokumentumot kritikátlanul? A fősodratú média hatalomellenőrző szerepének diszfunkcióját jól illusztrálja, hogy az alig néhány éve indult globális kiszivárogtató portál, a WikiLeaks sokkal több eltitkolt, nemzetközi jelentőségű ügyre derített fényt, mint a világ élvonalbeli sajtóorgánumai évtizedek alatt, és tevékenységével szinte megtermékenyítette az oknyomozó újságírás kihalófélben lévőnek mondott műfaját. El tudja-e érni ugyanezt a hatást egy magyar kiszivárogtató oldal lokálisan, stimulálhatja-e a több sebből vérző magyar watchdog sajtó működését oly módon, hogy növekedjen az egész médiarendszer társadalmat és demokráciát védő szerepe?

Ami az új magyar médiatörvényt illeti, a szépen beállított kísérlet eredményére nem kellett sokáig várni. Bár az NMHH-tól még nem kaptunk önkényesen kiszabható és aránytalan büntetést, az atlatszo.hu működésének már az első hetében fényesen igazolódtak a többek között a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő civil szervezet által megfogalmazott aggodalmak, melyek szerint a törvény hatályba lépésével Magyarországon gyakorlatilag megszűnt az újságírói forrásvédelem. A médiaalkotmány ugyanis úgy fogalmaz, hogy bíróság vagy nyomozó hatóság a nemzetbiztonság és a közrend védelme, vagy bűncselekmények elkövetésének felderítése vagy megelőzése érdekében kivételesen indokolt esetben az információforrás felfedésére kötelezheti a médiatartalom-szolgáltatót. És pontosan ez volt az a paragrafus, amelyet a fejemre olvasott a BRFK Szervezett Bűnözés Elleni Főosztálya részéről eljáró nyomozó, amikor az újságírói forrásvédelemre, az Európai Emberi Jogi Egyezményre és az Európai Emberi Jogi Bíróság gyakorlatára hivatkozva nem neveztem meg egy hackertámadásról szóló hírünk forrását. A nyomozó ezután arra figyelmeztetett, hogy ez hamis tanúzást érhet, amit a törvény szabadságvesztéssel rendel büntetni. A nyomozó hatóság egyébként kísérletet sem tett arra, hogy meghatározza, miért volna kivételesen indokolt ez az eset, és azirányú érvelésünk sem hatotta meg a rendőrséget, hogy ha egy információforrás nem lehet biztos abban, hogy kilétére nem derül fény, akkor nem fogja informálni a sajtót a nyilvánosságra tartozó ügyekről, ez pedig a sajtószabadság korlátozását jelenti.

Szerencsére az is hamar beigazolódott, hogy az effajta tartalomszolgáltatásra van társadalmi igény. Az új honlapot megrohamozták az olvasók, az atlatszo.hu augusztus végéig tucatnyi komoly ügyben nyújtott be közérdekű adatigénylést állami szerveknek és közfeladatokat ellátó intézményeknek, és több ilyen ügyben – a visszautasítást követően – már bírósághoz fordultunk. Szándékunkban áll minden olyan esetben bírósági eljárást indítani, amikor a közhatalom gyakorlásának és a közpénzek felhasználásának átláthatósága érdekében alapvető jelentőségű a dokumentumok nyilvános hozzáférhetősége, és az illetékes állami szervek megtagadják a kiadásukat. Az első két hónapban számos blog, újság, hírszájt, rádió- és tévécsatorna hírt adott tevékenységünkről, és a fősodratú média több hírünk kapcsán forrásként használta az atlatszo.hu-n megjelent dokumentumokat. A kiszivárogtatókat sem rettentette el a portál elleni rapid rendőrségi akció, számos dokumentumokkal alátámasztott, érdekes ügyről szereztünk tudomást. Az információforrásainkat pedig továbbra sem fogjuk kiadni, ha szükséges, Strasbourgig is elmegyünk emiatt. DIRK VOORHOOF, a genti egyetem médiajog-professzora, az Európa Tanács szakértője az esetünkkel kapcsolatban úgy tájékoztatott, hogy a magyar rendőrség eljárása, melynek során egy adathordozót is lefoglaltak, megsértette az Európai Emberi Jogok Egyezményét, amennyiben a tagállamokban a rendőrség, de még az ügyészség sem kötelezhet egy újságírót a forrásai felfedésére vagy foglalhat le szerkesztőségi iratokat: ilyesmit csak bíróság rendelhet el, az is csak kivételes körülmények között, erős indoklással.

Bodoky Tamás
újságíró, az atlatszo.hu főszerkesztője

Határozatban rendelte el a jogellenes adatkezelés miatt JÓRI ANDRÁS adatvédelmi biztos a Szociális Konzultáció 2011 kérdőívein szereplő személyes adatok törlését. Emellett megtiltotta a kapcsolattartás céljára szolgáló adatokból képzett adatbázis (Nemzeti Konzultációs Nyilvántartás) létrehozását, az azzal kapcsolatos jogellenes adatkezelést és -feldolgozást. Júniusi állásfoglalásában a biztos megállapította, hogy a Szociális Konzultáció 2011 kérdőívei megszemélyesítettek, feldolgozásukkor politikai vélemény körébe sorolható különleges adatok kezelése valósul meg. A hozzájáruló nyilatkozat az adatvédelmi törvény előírásait sérti. Az állampolgárok véleményének megismerése a magyar jogban közvélemény-kutatásnak minősül, amelynek adatkezelési szabályait külön törvény határozza meg. A Szociális Konzultáció 2011 kapcsán választott jogi konstrukció alkalmazása miatt a törvényben meghatározott garanciák, a teljes anonimitás követelménye, az érintett véleménye és név- és lakcímadatai összekapcsolásának tilalma nem érvényesül. A kérdőív felső részén található vonalkód a kérdőívet egyedivé, személyhez kapcsolhatóvá teszi, a véleményre vonatkozó adatok összekapcsolhatók a személyazonosító adatokkal. Az adatvédelmi törvény megkívánta garanciák más tekintetben sem érvényesülnek. A lapokon az adatkezelés feltételeiről szóló tájékoztatás hiányos, és nem felel meg a törvény előírásainak. A hozzájáruló nyilatkozat olyan adatkezelést is megenged, amely súlyosan sértené az érintettek jogait, az adatkezelés lényegi kérdéseiben szinte korlátlan lehetőséget ad az adatkezelő számára. A biztos június elején felszólította a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát a személyes adatok jogellenes kezelésének megszüntetésére, egyúttal felhívta az adatkezelő figyelmét arra, hogy a kérdőívek kizárólag olyan formában rögzíthetők, amely nem tartalmazza a nevet, lakcímet, vonalkódokat, az aláírás rovatot és e-mail cím rovatot. Ezen túlmenően a visszaérkezett kérdőívek, tehát a Szociális Konzultáció 2011 keretében kezelt összes személyes adat haladéktalanul megsemmisítendő. Az adatvédelmi biztos júniusi állásfoglalásának a KEK KH nem tett maradéktalanul eleget, így továbbra is fennáll annak a lehetősége, hogy a személyazonosító adatokat és a véleményeket a jövőben összekapcsolják. Ezért a biztos közigazgatási hatósági eljárást indított, amelynek eredményeként határozatban rendelte el a kérdőívek személyes adatainak törlését, és tiltotta meg a kapcsolattartás céljára szolgáló személyes adatokból képzett adatbázis létrehozását. A határozat felülvizsgálatát a Fővárosi Bíróságtól lehet kérni. (JogiFórum)

Az Európai Bizottság tájékoztatást kért azon húsz tagállamtól, amelyek még nem értesítették a Bizottságot az új uniós távközlési szabályok teljes körű, nemzeti szintű végrehajtására hozott intézkedéseikről. Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa 2011. május 25-i határidőt tűzött ki az új szabályok végrehajtására. A tájékoztatás kérése az uniós jogsértési eljárás szerinti felszólító levél formájában történik. Még egyetlen tagállamban sem zárultak le a jogalkotási folyamatok, többségük csak néhány végrehajtási intézkedésről tájékoztatta a Bizottságot, és mindössze hét tagállam (Dánia, az Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Írország, Málta és Svédország) tudott beszámolni az új szabályok teljes körű végrehajtásáról. A másik húsz tagállam (Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Franciaország, Görögország, Hollandia, Magyarország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Lengyelország, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Spanyolország) két hónapot kapott a felszólító levél megválaszolására. Amennyiben nem válaszolnak, vagy válaszukat a Bizottság nem találja kielégítőnek, a Bizottság (az uniós jogsértési eljárás szerinti „indokolással ellátott vélemény” formájában) hivatalosan felszólíthatja az érintett tagállamokat a szabályozás végrehajtására, végső esetben pedig az Európai Unió Bírósága elé idéztetheti őket. (EU Rapid)

Nem találta megalapozottnak az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) azt az ítéletet, amelyben egy magyar újságírót egy bortermék becsmérléséért becsületsértés miatt elmarasztaltak. A strasbourgi székhelyű bíróság elismerte ugyan az érintett cégnek azt a jogát, hogy megvédje magát a rágalmazó állítások ellen. Ugyanakkor úgy vélte, különbséget kell tenni egy személy és egy cég hírnevének megsértése között, mivel az utóbbinak „nincs erkölcsi dimenziója”. Az európai emberjogi konvenció alkalmazásának felügyeletére létrehozott testület úgy értékelte, hogy az ügyben „nem igazolódott be meggyőzően annak szükségessége, hogy az újságírót megakadályozzák szabad véleménynyilvánítási jogának gyakorlásában”. (JogiFórum)

A Magyar Telekom, a Telenor és a Vodafone három piacvezető szolgáltatóval – MasterCard, OTP Bank és SuperShop – együttműködve létrehozta a Magyar Mobil Tárca Egyesületet. Az Egyesület célja, hogy a mobil NFC alapú szolgáltatásokhoz kialakítsa és ajánlás szinten megfogalmazza a szükséges technológiai sztenderdeket, ajánlásokat tegyen a sikeres szolgáltatás bevezetésekhez, biztosítsa a szolgáltatáshoz való szabad csatlakozást a partnerek részére, valamint elvégezze a szükséges edukációt a mobil NFC alapú innovatív szolgáltatások bevezetéséhez kapcsolódóan. A mobiltelefonon történő internetezés, könyvolvasás, tájékozódás után a 2011. év fordulópontnak tekinthető a mobil alapú NFC (Near Field Communication) szolgáltatások piacra kerülése szempontjából. Az elmúlt egy évben jelentek meg nagyobb számban a piacon az NFC szolgáltatások használatára alkalmas készülékek, valamint világszerte több kísérleti alkalmazás is indult a kereskedelmi szolgáltatások bevezetésének tesztelésére. A szolgáltatás elterjedése szempontjából kiemelten fontos, hogy minél több helyen lehessen azt használni, függetlenül attól, hogy melyik operátor telefonját használja az ügyfél. Az Egyesület alapítói szerint az Egyesület létrehozása biztosíthatja, hogy Magyarországon az elsők között indulhatnak el mobil NFC alapú szolgáltatások Európában. A 6 piaci szereplő előzetesen megfogalmazott terveiben már 2011-ben elindított kísérleti alkalmazások és 2012-ben induló kereskedelmi szolgáltatások tervei szerepelnek. (Magyar Telekom Sajtószoba)

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) meghirdette a 900 MHz-es frekvenciasávban elérhető szabad blokkokra vonatkozó árverést. A megszerezhető frekvenciák harmadik és negyedik generációs mobilszolgáltatások biztosítására is alkalmasak, és technológia-semlegesen használhatók fel, így a használati jogot megszerző szereplőknek lehetősége lesz GSM-, UMTS-, LTE-, valamint WiMAX-rendszerű mobilhálózat telepítésére és üzemeltetésére is. Az árverés kiírásával régi mulasztását pótolja Magyarország. Az európai uniós GSM-irányelv 2009-es módosítása a tagországok számára előírta, hogy az addig a mobiltelefonos kommunikáció számára fenntartott 900 MHz-es frekvenciát a GSM-mel párhuzamosan széles sávú mobilinternet-szolgáltatás előtt is meg kell nyitni. Brüsszel menetrendje szerint erre a lehetőséget már tavaly tavasszal meg kellett volna teremtenie a nemzeti szakhatóságoknak, ez azonban Magyarországon – és egyébként a tagországok többségében – eddig nem történt meg. Amennyiben a 900 MHz-es frekvencián új piaci szereplő nyer frekvenciahasználati jogosultságot, úgy opciót szerez további frekvenciablokkok megvásárlására is az 1800 MHz-es, valamint a 2100 MHz-es frekvenciasávokban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elsődleges célja a rendelkezésre álló frekvenciakapacitás hatékony hasznosítása, a szolgáltatók hálózatfejlesztésének ösztönzése, valamint a mobilpiaci verseny élénkítésén keresztül a szolgáltatások minőségének emelése, és az előfizetők érdekeinek védelme. Az „A” frekvenciablokk kikiáltási ára 4 milliárd forint, az 1 MHz-es sávszélességű „B” blokkok darabjáé 700 millió forint, míg a 0,8 MHz-es „C” blokké 560 millió forint. (IT Café)

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) 2009 és 2010 után 2011-ben is egy ezerfős reprezentatív közvélemény-kutatás keretében igyekezett fényt deríteni arra, hogy hogyan vélekednek az emberek a hamisítás jelenségéről. A HENT kutatásának legfontosabb tanulsága, hogy a tavalyi évhez képest csökkent a hamis termékeket gondolkodás nélkül megvásárlók aránya, ugyanakkor nőtt az ilyen termékek vásárlását megfontolók aránya. A vizsgálat – melyhez az adatgyűjtést a TÁRKI végezte – több termékkörre vonatkozóan tartalmazott kérdéseket: többek között felmérte a hamis ruházati termékekkel, illatszerekkel és gyógyszerekkel kapcsolatos vásárlói attitűdöket is. A kutatás szerint az internetezők körében a zenei tartalmak és a filmek illegális forrásból való letöltése a legnépszerűbb: zenét a megkérdezettek 19 százaléka, míg filmet 17 százaléka töltött le legalább egyszer. A szoftverek esetében ez az arány 8, míg a könyvek esetében 7 százalék. A letöltők többsége nem csak egyszer választotta e beszerzési módot, hiszen zenét a megkérdezettek 16 százaléka, míg filmet a megkérdezettek 14 százaléka töltött le többször is. (IT Café)

A düsseldorfi bíróság – Hollandia kivételével – az Európai Unió összes tagországára vonatkozóan megtiltotta a Samsung Galaxy Tab 10.1 táblagép forgalmazását. Egy héttel később azonban a bíróság leszűkítette a tiltó határozat körét: az csak Németországra és a gyártó német leányvállalatára érvényes – jelentették a hírügynökségek. A bíróság szóvivője szerint az enyhítés hátterében az áll, hogy felvetődött: a német testület nem korlátozhatja egy dél-koreai vállalat Németországon kívüli tevékenységét. A Samsung német leányvállalata ugyanakkor változatlanul nem forgalmazhatja a terméket az EU országaiban – közölték. Az Apple több országban is indított pert a Samsung ellen, azzal vádolva riválisát, hogy az a Galaxy márkanéven forgalmazott termékeiben „szolgai módon lemásolt” számos Apple-technológiát. A németországi eljárásban a bíróság azt állapította meg, hogy a Samsung táblagépe az Apple egy ún. közösségi formatervezésiminta-oltalmát sérti meg, melyet az amerikai vállalat az iPad formatervére jegyzett be az EU területére vonatkozóan. Az erre alapozott perben az Apple kártérítés megállapítását és – a jogsértés fenntartása esetén – a Samsung vezetőinek felelősségre vonását kéri. Egy holland weboldal azonban felfedezte, hogy az Apple a beadványában eltorzította a Samsung táblagépének fotóját, hogy az jobban hasonlítson az iPadre. Amint a Webwereld írása rámutat: a mellékelt fotókon az iPadnél hosszúkásabb, „széles vásznú” kijelzővel rendelkező Galaxy Tab 10.1 oldalarányait megváltoztatták, hogy a hasonlóság még szembetűnőbb legyen. A kijelző keretének színét is sötétítették a fotón. (IT Café)

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és az Antenna Hungária Csoport a digitális földfelszíni televíziós és rádiós műsorszóró hálózatok üzemeltetési jogosultságára vonatkozó hatósági szerződések módosításáról állapodott meg. A változtatás több célt is szolgál: elősegíti a digitális átállás végrehajtását, javítja a digitális földfelszíni műsorszórás elérhetőségét, valamint tovább élénkíti a televíziós műsorterjesztési platformok közötti versenyt, ami a magasabb színvonalú szolgáltatás lehetőségét biztosítja az ügyfeleknek. A digitális földfelszíni televíziós hálózatok kiépítésének ütemezésével kapcsolatban az Antenna Hungária korábbi szerződésben foglaltakon túl további fejlesztéseket vállalt. A megállapodás az AH Csoport számára megteremti az alapját a digitális földfelszíni szolgáltatások továbbfejlesztésének, mégpedig azáltal, hogy az eddig DVB-H (digitális mobil televíziózás) sugárzásra használt „B” jelű multiplexet a cég ezentúl felhasználhatja DVB-T (digitális földfelszíni televíziózás) célra, tovább bővítheti a műsor kínálatát. A két fél megállapodott továbbá arról is, hogy szorosan együttműködnek az analóg lekapcsolási stratégia végrehajtása kapcsán annak érdekében, hogy a lekapcsolásban érintett háztartások ne maradjanak ingyenes televíziózási lehetőség nélkül. (NMHH)

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság közzétette legfrissebb, a vezetékes és mobil piacokat érintő piacelemzési határozatait. A most megjelent határozatok a nagykereskedelmi díjak szabályozásán keresztül lehetőséget teremtenek a kiskereskedelmi hívásdíjak, azaz a telefonálók költségeinek további csökkentésére. A hatóság jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóként azonosította a 2. számú, a „Híváskezdeményezés nyilvános helyhez kötött telefonhálózatból” elnevezésű piacon a Magyar Telekomot, az Invitelt és a UPC-t, míg a 3. számú, a „Hívásvégződtetés egyedi, nyilvános helyhez kötött telefonhálózatokban” elnevezésű piacon a Magyar Telekomot, az Invitelt, a UPC-t, valamint 34 alternatív szolgáltatót. Megállapította: a szolgáltatási piacok tartalma bővült. az előző piacelemzési körhöz képest és technológia semleges módon magában foglalja a DSL és a fényvezetős hozzáférési hálózatok híváskezdeményezését, illetve hívásvégződtetését is. A kötelezettségek körében a jelentős piaci erejű szolgáltatókat továbbra is terheli az átláthatóság, a költségalapúság, a számviteli szétválasztás, valamint a hozzáféréssel és összekapcsolással kapcsolatos kötelezettség, illetve a 3. számú piacon ezen felül az egyenlő elbánás kötelezettsége. A most kialakított díjszabályozás a fokozatos szimmetria elérését, valamint szolgáltatói terhek fokozatos csökkentését célozza. A 3-as piacon a költségalapú díjak alkalmazására vonatkozó kötelezettséget valamennyi jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatóra kiterjeszti. A 7. számú, a „Beszédcélú hívásvégződtetés egyedi mobil rádiótelefon-hálózatban” elnevezésű piacon továbbra is mindhárom magyarországi mobil szolgáltató jelentős piaci erővel rendelkezik, ezért a határozat azonos vagy részben módosított formában fenntartotta a korábban is kirótt kötelezettségeket. Ezek: az átláthatóság, az egyenlő elbánás, a költségalapúság, a számviteli szétválasztás, valamint a hozzáféréssel és összekapcsolással kapcsolatos kötelezettség. A Hatóság – tekintettel az Európai Bizottság új Ajánlására – új modellt alkalmaz a hívásvégződtetési díjak megállapítására. Az új modell segítségével kialakított díjakat a szolgáltatóknak fokozatosan kell elérniük. (NMHH)

Akár tíz évig tartó szabadságvesztés is járhat a gyermekekkel szemben elkövetett szexuális bűncselekményekért az Európai Parlament állampolgári jog szakbizottsága által megszavazott javaslat szerint. Felmérések szerint a kiskorúak akár ötöde is szexuális zaklatás áldozatává válhat Európában. Húsz szexuális bűncselekmény kapcsán javasolnak minimális büntetési tételt a képviselők. Súlyosbító körülménynek számítana, ha az elkövető szülő, tanár vagy a gyermekkel bizalmi kapcsolatban lévő személy. Szankcionálnák azt is, ha valaki gyermekpornót tárol a számítógépén, ilyen felvételeket készít vagy néz. A tagállamok a javasoltaknál szigorúbb büntetési tételeket is alkalmazhatnak. Kötelező lenne eltávolítani a gyermekpornót tartalmazó oldalakat, mégpedig a honlap forrásánál. Amennyiben a honlapot egy EU‑n kívüli országban jegyezték be, a tagállamoknak együtt kell működniük az adott országgal a honlap eltávolítása érdekében. Amennyiben a harmadik országok megtagadják az együttműködést, a honlapot le kell tiltani. Büntetnék a gyermekek interneten történő szexuális csábítását is. A javaslatokról a Parlament plenárisa szeptemberben szavazhat, ezt követően még a tagállamoknak is jóvá kell hagyniuk az új jogszabályokat, amelyeket utána két éven belül kell a saját joganyagukba átültetni. (JogiFórum)