50. szám, 2012. június

Első oldal

Jóri András: Első oldal

Tanulmányok

Balogh Zsolt György, Polyák Gábor, Rátai Balázs, Szőke Gergely László : Munkahelyi adatvédelem a gyakorlatban

Joggyakorlat

Faludi Gábor, Grad-Gyenge Anikó: A cloud computing-alapú szolgáltatások szerzői jogi megítéléséről
Gálik Mihály: Médiapolitika Magyarországon a rendszerváltozás után
Tóth András, Fazekas Balázs, Réczicza István: Az Európai Unió elektronikus hírközlés-szabályozásának 2009-es reformja és a reform utóélete
Polyák Gábor, Kovács András: Alternatív piacszabályozási eszközök. A hatósági szerződések, valamint az ön- és társszabályozás térnyerése
Rozgonyi Krisztina: Hatóságok konvergenciája: össze vagy vissza?
Sarkady Ildikó: Digitális átállás – Meddig?

Hírek

Köszöntöm az olvasót abból az alkalomból, hogy immár az ötvenedik számmal jelentkezik az Infokommunikáció és Jog. Nagy reményekkel fogtunk bele nyolc évvel ezelőtt ebbe a vállalkozásba: mint azt Polyák Gábor főszerkesztő az első szám első oldalán megfogalmazta: “a folyóirat elindításával az egyik legfontosabb célkitűzésünk az, hogy előmozdítsuk a téma tudományos elismertségét. E jogterületek gyakorlati jelentőségének – az érintett szektorok gazdasági súlyához igazodó – növekedésével párhuzamosan kialakul az igény a felmerülő kérdések tudományos feldolgozására, és alakulóban van az ezt megvalósítani képes kutatói kör”.

Magam abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy kezdettől figyelemmel követhettem a hazai infokommunikációs jog kialakulását, és korán tagjává válhattam ennek a kutatói körnek. Szakdolgozatom írása idején, 1996-ban született meg az első fontosabb internet-szabályozási kísérlet az Egyesült Államokban (a Communications Decency Act), amelyet elemzésem témájává választottam. Ebben az időben indította meg egy pécsi egyetemi hallgató – később a Jogi Fórum portál tulajdonosa – a netjog levelezőlistát, amelyen az akkor kialakuló, friss kihívásokat ígérő, a szektor sajátosságaiból eredően is friss (és nemzetközi!) szemléletmódot követelő új területről, az “internetjogról” leveleztek egymással fiatal szakemberek és egyetemi hallgatók. Forradalmi változás volt ez a korabeli hazai jogi folyóiratok papírízű, sokszor provinciális világához képest: megadatott a lehetőség az azonnali reakcióra, a pergő vitára, az globális cybervilágban felmerülő jogi kérdések azonnali megbeszélésére. Új és új területek alakultak ki a semmiből: emlékszem egy beszélgetésre, ahol először említette valaki a “domainjog” szót, és arra is, hogyan vitatkoztunk arról, lehet-e, lesz-e külön, a tartománynevek rendszerével kapcsolatos jogi kérdéseket leíró jogterület. Később, majd egy évtizedig, magam is aktívan alakítottam ezt a nagyon is létező területet az Internetszolgáltatók Tanácsában. Sokan ott voltak azon a listán, akik máig, immár fontos pozíciókban formálják az informatikai jogot Magyarországon.

Első munkahelyemen, az Adatvédelmi Biztos Irodájában újabb hatás ért Pécsről: kollegámként dolgozott az Infokommunikáció és Jog későbbi szerkesztőbizottsági elnöke, Balogh Zsolt György. Ekkor hallottam a Pécsett – akkor még “jogi informatika” elnevezés alatt futó – tantárgyról. Később megalakult Pécsett az Informatikai Jogi Műhely, majd az Informatikai Jogi Tanszék is; szakjogászképzés és doktori iskola indult.

Valamely tudományos diszciplína érettségének, kanonizáltságának csalhatatlan jele, ha egyetemi tanszék alakul az oktatására és a kutatására. Az infokommunikációs jog intézményesült: az elmúlt években közel kétszázan szereztek infokommunikációs szakjogász végzettséget, és több, mint másfélszáz szerző tollából születtek az Infokommunikáció és Jog által közölt írások. A pécsi műhely a magyarországi élvonalat képviselő oktatókkal és kutatókkal, kiadványaival, kutatásaival és nemzetközi kapcsolataival a hírközlési jog, a médiajog és az infokommunikációs jog területén is megkerülhetetlen, mindenkor képes arra, hogy autonóm, tudományosan megalapozott állásfoglalásokat tegyen. Kimondhatjuk: az infokommunikációs jog művelésének vezető műhelye ma Magyarországon a Pécsi Tudományegyetem.

Pedig tudománnyal foglalkozni nem egyszerű ma Magyarországon: a Shanghaj-i Egyetem által közzétett 2011-es rangsor szerint a világ első ötszáz egyeteme közül kettő van Magyarországon, ráadásul mindkettő a 301-400-adik helyen, vagyis a lista vége felé. Ez az összesített eredmény is csak annak köszönhető, hogy Szent-Györgyi Albert munkásságának köszönhetően a Szegedi Tudományegyetem a Nobel-díjasok számát leíró indikátor alapján a világon a 96. helyet foglalja el, közvetlenül a római La Sapienza után, maga mögé utasítva számos jónevű nyugat-európai és amerikai egyetemet. Ezek a listák tükröt tartanak az ország valós tudományos teljesítménye elé, és a kép nem túl hízelgő. Sajnos mindnyájunk számára túlságosan is ismertek a magyarországi felsőoktatási szféra jellemző szereplői, a pozíciójukban elkényelmesedett, magyarul talán, de idegen nyelven egyáltalán nem publikáló “tudósok”. Fontos kimondani, hogy a nemzetközi verseny és a globális tudáspiac méri a jogászok tevékenységét is: nem igaz az, hogy a nemzeti jog művelői felmentést kaphatnának a világszintű megmérettetés alól. Ezt nagyon jól igazolja az az egyelőre kevés (de azért egyre több!) egyéni példa, amely fiatal magyar jogtudósok világviszonylatban is kiemelkedő teljesítményeiről szól.

Fontos tehát, hogy a pécsi műhely vezetői ne elégedjenek meg az immár magukénak tudott hazai pozíciókkal. És amit az utóbbi időben látok, az arra utal, hogy nem is teszik; erről épp szűkebb szakterületem, az adatvédelmi jog területén győződhettem meg nemrégiben. Ez év áprilisának elején a PTE Infokommunikációs Jogi Tanszéke szervezett nemzetközi konferenciát a munkahelyi adatvédelemről, együtt partnerével, a Göttingeni Egyetemmel. A konferencia nem a többnyire elsőrangú szakemberekből álló előadói kör miatt volt kitűnő élmény: a helyszínek (amelyek közül sok a Kulturális Főváros-projektnek köszönhető), a kompromisszumokat nem ismerő szervezés, az olajozott rendezés nyomán a résztvevő úgy érezhette: ez a konferencia mindenben versenyképes, világszínvonalú. És ez csak a kezdet: biztos vagyok abban, hogy a pécsi informatikai jogi műhely nagy jövő előtt áll. Remélem, mindig megújulva vehetjük kézbe az Infokommunikáció és Jog-ot is, hogy a századik számban már a nemzetközi sikerekről számolhassunk be. Ezzel gratulálok a műhely vezetőinek, és ezzel kívánok sok sikert a következő ötven számhoz!

 

Jóri András

2012. június 6-án elindult az Internet Protocol version 6, a teljes váltás azonban évek alatt zajlik majd le. Az 1980-as évek elején kialakított IPv4 szabvány még 32 bites címeket használt, így körülbelül 4,3 milliárd egyedi címet tudott kezelni, utóda az IPv6 128 bites címkezelésével 340 szextillió (10 a 36.-on) címet tartalmazhat. A mennyiségi változás azonban minőségi átalakulást is hoz magával, a hagyományos PC-k mellett rengeteg új, még ezután kifejlesztendő eszköz is egyedi címet kaphat, ami alapvető technológiai (és társadalmi) változást jelez, a teljes behálózottság felé mutat. Az átlagos felhasználók várhatóan nem érzékelik majd az átállást, annak legfontosabb résztvevői a nagy nemzeti hálózatüzemeltetők és felügyelők, illetve a kis- és nagykereskedelmi szolgáltatók, melyek hazánkban megfelelő ütemben állnak át az új címszabványra. Az igazán kritikus ponton lévő szervezetek és hivatalok már évek óta tervszerűen migrálnak, és teremtik meg a párhuzamos működtetés körülményeit. (ITcafé)

A szemantikus keresés felé tesz komoly lépést a Google “knowledge graph” nevű rendszere, amely a Wikipediához hasonló, de mesterségesen létrehozott tudásbázist alkot. Az újítás lényege, hogy a Google a keresőmotorja által feltárt tudást rakja össze kategóriákba a keresési kifejezések szerint, fogalmi entitásokat hozva létre a webes tartalmak alapján, amelyekbe összegyűjtötte a lehető legtöbb információt, így már képes értelmezni személyeket, korszakokat, földrajzi helyeket, tárgyakat. Ezzel alapjaiban változik meg a kereső viselkedése, hiszen válaszmotor jön létre, nem csak linkeket dob vissza, amely során rengeteg látogató hagyta el az oldalt a Wikipédia hivatkozásaira kattintva, hanem egy saját adatbázist tart fenn, amiből saját organikus válaszokat készít, egy sokkal komplexebb tartalmi területen is megtartja a látogatót. A tulajdonnevek keresésekor már látványos az újítás, egy személynél a képe mellett megjelennek a biográfiai adatok, legfontosabb alkotások, események, illetve a hozzá köthető további személyek, de a Google hosszú távú célja, hogy egy olyan mesterséges intelligenciát építsen fel, ami képes jobban megérteni a valódi világ entitásai közt lévő kapcsolatokat. (hwsw.hu)

Az Európai Bizottság digitális menetrendért felelős alelnöke szerint versenyserkentő intézkedések szükségesek a távközlési piacon. Neelie Kroes kiemelte, hogy az elkényelmesedett európai távközlési szolgáltatók igen rossz globális pozícióban vannak a csökkenő fogyasztói kereslet, a visszaesett bevételek és az olyan világcégek, mint az Apple által diktált verseny miatt, ezért olyan szintre kell emeljük a széles sávú internetes infrastruktúrát, és az ehhez kapcsolódó gazdasági szektort, hogy Európa tartani tudja a lépést az ázsiai és amerikai fejlődéssel. A Bizottság által készített, az unió digitális menetrendjének haladását elemző második jelentés fő megállapítása, hogy Európában a polgárok, a vállalkozások és a fejlesztők részéről bőségesen van igény digitális termékekre és szolgáltatásokra, ám az infokommunikációs technológiák területén ehhez képest elégtelenek a befektetések. Ezt segíti elő a rövidesen megjelenő, a befektetések bátorítását és szorgalmazását célzó uniós tervezet, amely nem feltétlenül uniformizálná a piacokat, hanem a különféle országok különböző állapotaira tekintettel lévő rugalmas szabályozást hozna létre. A fejlesztések fő irányai lehetnek az egységes digitális piac, az interoperabilitás és szabványok, a bizalom és biztonság, gyors és ultragyors internet-hozzáférések, kutatás és fejlesztés, vagy digitális írástudás erősítése. A biztos előnyösnek tartaná, ha néhány határokon átnyúló szolgáltatásokat kínáló európai távközlési cég jönne létre, mivel az ilyen vállalatok tevékenysége serkentené a versenyt és az innovációt, ugyanakkor a korábbi nagy monopolcégek, mint például a Deutsche Telekom várhatóan a fejlesztés serkentése érdekében kénytelenek lesznek államilag szabályozott módon és árakon bérbe adni régi, rézvezetékes hálózataikat a piacra lépő új szereplőknek. (ITcafe)

Az Európai Parlament egyhangúan fogadta el azt az előírást, amelynek eredményeképpen drasztikusan csökkenhetnek a roaming tarifák. Július 1.-től a külföldi hálózatokból más hálózatokba történő mobil hívások legfeljebb 29 centbe, az SMS-ek csak 9 centbe kerülnek. Az egy megabájtnyi adat letöltése a jelenlegi 3 eurós átlag helyett nem kerülhet többe, mint 70 eurocent+áfa. A tervek szerint 2014-ben jelentősen csökkenhetnek az árak, amikor arra is lehetőség lesz, hogy a felhasználók szabadon, a felkínált lehetőségekből a legolcsóbbat választhassák az addigra teljesen megnyíló, a piaci versenyben meghatározott roaming-szolgáltatások közül. (ITCafé.hu)

A Microsoft és a nyílt formátumokat támogató ODFA Magyarország is ingyenes szoftvereket ajánl fel hazánknak ingyen. Az amerikai cég magyar leányvállalata június közepén jelentette be, hogy a teljes hazai oktatás, azaz mintegy 2 millió általános és középiskolai diák, illetve egyetemi hallgató számára térítésmentesen elérhetővé teszi Digitális Oktatási Alapcsomagnak nevezett szoftvercsomagját. Az intézményi és hallgatói levelezést, csoportmunka-alkalmazásokat, intranetet és az előadások közvetítésére is alkalmas videokonferenciát tartalmazó ajánlat azonban nem kifejezetten a magyar oktatásnak szól, hanem a Microsoft Office 365 webes szolgáltatásának Plan A2 oktatási konstrukciója, amelyet már tavaly óta világszerte kínál ingyenesen a Microsoft. A csomag használatához az intézményeknek nincs szükségük saját szerverparkra vagy új számítógépekre, mivel annak minden eleme böngészőn keresztül lesz elérhető, azonban félő, hogy az iskoláknak biztosított 5 megabites letöltési és 0,5 megabites feltöltési sebesség kevés lehet, amikor egyszerre több diák akarja majd használni webes dokumentumait. Az amerikai cég bejelentésére reagálva hasonlóan nagy horderejű ajánlatként az ODFA mindenkinek ingyen felajánlja a LibreOffice, az Apache és egyéb irodai szoftverek összes magyar nyelvű verzióját. Ezek eddig is ingyenesek voltak, de a Microsoft bejelentése után így nyilvánosan is tiltakozhatnak az ellen, hogy a cég nyáron induló webes termékei valószínűleg nem támogatják majd a nyílt fájlformátumokat, az Európai Unió által előírt átjárhatósági követelményeket sem teljesítik. Az ODFA sajtóközleménye a kormány 1479/2011. (XII. 23.) számú határozatának megfelelő alkalmazását kéri hazánktól, amely a versenysemlegesség erősítését, a szállítók monopolhelyzetének korlátozását, a magyar kis- és középvállalatok pozíciójának erősítését és a külföldi függőség csökkentését ígérte. (Index/ITcafé)

Ezüstoldattal van bevonva az a nemrégiben kifejlesztett tapéta, amely képes bizonyos vezeték nélküli jelek blokkolására. A Franciaországban tervezett anyag mintázata is jelentősen hozzájárul hatékonyságához, amelyet úgy alakítottak ki, hogy képes legyen blokkolni a wifi router által sugárzott jeleket, ezzel akadályozva a hálózatokhoz való illetéktelen hozzáférést. Gyártására feltehetően 2013-tól kerülhet sor, ára várhatóan nem lesz sokkal magasabb a hagyományos tapétáknál. A termék átfestése sem befolyásolja annak hatékonyságát, és vékony, átlátszó kivitelben is készül majd. Az egyedüli problémát az jelentheti, hogy a megfelelő működéshez teljes szigetelés szükséges, beleértve a padlót, és az ablakokat, ajtókat is.(Index)

Bemilo néven új virtuális mobilszolgáltatás indult Nagy-Britanniában, amelynek célja a fiatalkorú felhasználók védelme. A szolgáltatás SIM-kártya szintű távoli adminisztrációt kínál a brit szülőknek gyermekeik telefonálási szokásainak ellenőrzéséhez, elsősorban annak érdekében, hogy a fiatalok ne legyenek kitéve a mobiltelefonokon keresztüli zaklatásoknak, amely a Family and Parenting Institute illetékesei szerint egyre nagyobb problémát jelent. A mobilcég szolgáltatása a Vodafone UK infrastruktúráját használja, és bármilyen készüléken elérhető külön alkalmazás telepítése nélkül. A rendszer adminisztrátorává kijelölt személy akár otthonról, az interneten keresztül szabályozhatja, hogy a hívószám a nap mely óráiban, illetve azon belül kik által lehet elérhető, mikor és milyen irányban működik a hívásindítási szolgáltatás vagy éppen a mobilinternet, netán a szöveges üzenetküldés funkció, beleolvashat gyermeke SMS-forgalmába, még akkor is, ha az üzenetet időközben törölték a készülékről. (hwsw.hu)

Arcfelismerő szolgáltatást vásárolt a Facebook, de böngészőt is venne, és saját mobiltelefont is tervez. A tőzsdei bevezetést követően a Facebook tovább erősíti a mobiltelefonról elérhető szolgáltatásait, az egymilliárd dolláros Instagram-felvásárlás után 60 millió dollárért vette meg a face.com mobilos arcfelismerésre specializálódott céget. Szolgáltatásait így a mobilról feltöltött képeken lévő arcok felismerésével és tagelésével bővítheti, a rendszer automatikusan azonosítja, hogy ki van a képen, azt elég lesz egy kattintással jóváhagyni. Akit megjelölnek egy képen általában azonnal megnézi, hogy min szerepel, így növelve a látogatottságot, illetve a Facebook is tudja, hogy ki van egy képen, így azt más algoritmusaiba is beépítheti, például eldöntheti, kiről jelenítsen meg gyakrabban vagy ritkábban állapotüzeneteket. A számítógépekről elérhető felülete mellé tovább erősít várhatóan a számos platformon elérhető Opera böngésző felvásárlásával is, amelyet világszerte 200 millióan használnak. (Index)

Világszerte nő az IPTV népszerűsége, de még közel sem érte el a csúcspontot. A Broadband Forum jelentése szerint az internetalapú televíziós platformot már 65,6 millió háztartásba vezették be, a legnagyobb növekedést Ázsiában érték el, ahol Kínában egy év alatt 4,5 millió új előfizetést kötöttek. Kiemelkedően nagy az IPTV-penetráció Franciaországban is, és csak ezután következik az Egyesült Államok, nem egészen tízmillió előfizetéssel. Hazánkban körülbelül 300.000 háztartásban nézik, de szakértők a következő hónapokban világszerte élénkülő érdeklődésre számítanak, elsősorban a népszerű futball Európa-bajnokság, és az olimpiához kapcsolható extra funkciók hatására. Egyes szolgáltatók a sportközvetítésekre építve olyan szolgáltatásokat is ajánlanak, mint az élő tartalmakhoz kapcsolódó kvízjátékok, vagy éppen az utólagos visszanézés, a catch-up tv. (hwsw.hu)

Bezárt a világ egyik legrégebbi fájlcserélő oldala, amely még 2003-ban alakult meg, megelőzve a ma jóval ismertebb PirateBay-t és az isoHuntert. A Filesoup aktív, egymillió felhasználóból álló közösséget teremtett, működése zökkenőmentes volt egészen egy 2009-es razziáig, amikor az oldal rendszergazdáit őrizetbe vették. Noha a vádakat később megbízható bizonyítékok hiányában ejtették és szabadlábra bocsátották a honlap fenntartóit, a botrány miatt a az oldal elvesztette felhasználóinak többségét. A domain nevet várhatóan aukcióra bocsátják, mint a torrent-történelem egy kiemelkedő darabját. (Index)

Hollandiában elfogadták Európa első, a nyitott és biztonságos, semleges internetet biztosító törvényét. Május 8-án a közösségi és egyéni érdekeket egyaránt biztosító, az uniós irányelveket teljesítő szabályozást fektettek le, amely kiemelten védi a felhasználókat attól, hogy a szolgáltatók illetéktelenül lehallgassák netes tevékenységüket, tiltja a netkapcsolat önkényes megszüntetését, a szolgáltatók két okot kivéve nem avatkozhatnak bele a felhasználói forgalomba. A törvény alapján forgalomszabályozást akkor lehet csak alkalmazni, ha a be nem avatkozás károkat okozna a felhasználóknak, illetve biztonsági okokból lehet menedzselni az adatáramlást, de magas szintű csomagelemzést (deep packet inspection) csak szigorúan körülírt esetekben, illetve a felhasználó határozott kérésére lehet végezni. A szabályozás a felhasználók internet-hozzáférési jogát is határozottan védi, így a kapcsolat megszakítására is csak akkor van lehetőség, ha a felhasználó csalást követ el, illetve ha nem fizeti ki a szolgáltató által kiszámlázott díjat. (ITcafé)

A BEREC az európai internet szolgáltatók p2p és hanghívás forgalmat érintő forgalommenedzselési gyakorlatát vizsgálta. A semleges európai internet megteremtéséről zajló vitákhoz kapcsolódóan az Európai Bizottság felkérésére a távközlési szabályozótestületeket tömörítő szervezet önkéntesen kitölthető kérdőívek segítségével megállapította, hogy a forgalommenedzselés teljesen elterjedt és bevett, emellett szükséges eszköz is, de a nyitott internet elvét megsértve számos ISP korlátozza, esetenként blokkolja a p2p-, illetve a VoIP-forgalmat. A beérkezett kérdőívek alapján az összes vezetékes előfizető 21 százaléka, a mobilinternet hozzáféréssel rendelkezők 36 százaléka érintett, de a szolgáltatók által alkalmazott korlátozás mértéke változó, és főleg a hálózatbiztonság, valamint a szolgáltatás minőségének megőrzésére hivatkoznak ezen intézkedések indoklásakor. (ITcafe)

Parlamentbe jutna a tiroli kalózpárt, ha most lennének Ausztriában a választások. Egy közvélemény kutatás szerint az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő pártra a megkérdezettek 6%-a voksolna, ez elegendő lenne a parlamentbe jutáshoz. Az innsbrucki önkormányzati választásokon áprilisban szerzett először politikai mandátumot a magát kalózpártként meghatározó csoport, az országos választásokra készülve programjukban kiemelt szerepet kap a korrupció elleni fellépés, emellett a demokrácia erősítését is célul tűzték ki. A következő választás 2013-ban lesz Ausztriában, a PPT esetleges megmérettetése mindenképpen nagy érdeklődésre tarthat számot, hiszen ez idáig nem volt példa kalózpárt indulására az országban. (Index)

Halálunk után is üzeneteket vagy állapotfrissítéseket jelentet meg közösségi oldalunkon az angol DeadSocial cég szolgáltatása. Az első, kifejezetten a halál utáni digitális (kvázi) életre szakosodott oldalra regisztráló felhasználóknak meg kell adniuk közösségi oldalaik elérhetőségét, és hozzáférési adatait, és előre megírni a haláluk után elküldendő üzeneteket. Miután a felhasználó elhunyt a hozzátartozó aktiválhatják a szolgáltatást. Ehhez kapcsolódva ismét felmerül az a kérdés, hogy mi történik egy személy digitális vagyonával halála után, amely jelenleg még nincs törvényileg szabályozva. Egy amerikai törvénytervezetet azt írná elő, hogy ki, és milyen mélységig érheti el egy elhunyt személy digitális vagyonát. Nebraskában kimondaná a jogalkotó, hogy egy Twitter- vagy Facebook-fiók pontosan ugyanolyan vagyontárgynak számít, mint egy könyv vagy egy tévé, így a végrendeletben mindenki rendelkezhet arról, mi legyen a sorsuk. (Index)

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@hvgorac.hu

Weboldal: hvgorac.hu