61. szám, 2015. március

Első oldal

Polyák Gábor, Nagy Krisztina, Rozgonyi Krisztina: Első oldal

Tanulmányok

Polefkó Patrik: Az adatmegőrzési szabályok fejlődésének sarokpontjai, az adatmegőrzés jelene
Gelányi Anikó: Kommunikációt foganatosítani, avagy az igazságszolgáltatási szervek kommunikációs alternatívái, különös tekintettel az online felületekre

Első megjelenés

Kiss Lilla Nóra: A Cloud Computing alkalmazása és egyes gyakorlati kérdései a magyar közigazgatási gyakorlatban

Joggyakorlat

Ligeti Miklós: A közérdekű adatok megismerhetőségének buktatói
Mezei Péter: A linkelés szerzői jogi vonatkozásai – négyszögletes dugó a hatszögletű lyukba?
Trócsányi Sára: A kezdetektől a teremtésig – Az egészségügyi dokumentációba való betekintési jog “őstörténete”

Hírek

A London School of Economics Media Policy Project-je és a Centre for European Policy Studies 2015. február 5-én Az audiovizuális médiaszolgáltatások jövője Európában címmel szervett konferenciát. Ennek egyik témája a médiahatóságok függetlensége volt. A magyar tapasztalatok alapján a függetlenség mérésének új indikátoraira tettünk javaslatot.
Az audiovizuális médiaszolgáltatási irányelv 30. cikke kifejezetten utal a médiahatóságok függetlenségének szükségességére. Ugyanakkor az európai audiovizuális szabályozás, sőt a frekvenciák elosztásával kapcsolatos elektronikus hírközlési szabályozás egésze csak akkor érvényesülhet az európai jogalkotó szándéka szerint, ha a médiahatóság gyakorlata a szankcióalkalmazás és a piacra lépési eljárások során is diszkriminációmentes.

A szabályozó hatóságok függetlensége nem mérhető kizárólag a hatóság működését szabályozó törvényi előírások, választási, szervezeti, finanszírozási, eljárási szabályok, illetve a hatósági működés feltételeinek és körülményeinek értékelésével. A függetlenség törvényi garanciái a jogrendszer egészétől és politikai kultúrától függően a politikai befolyásolás lehetőségét jelentősen eltérő mértékben zárják ki. A függetlenség ellenőrizhetőségéről eddig készült elemzések alapvetően e működési feltételekre fókuszáltak. Ugyanakkor egyelőre a korábbi javaslatok sem jelentek meg tényleges intézkedésként, azokra nem épült jogi eszközrendszer, intézményi és eljárási háttér.

A médiahatóság függetlenségének biztosítása alapvetően a médiapiaci szereplők esélyegyenlőségét szolgálja: a különböző álláspontoknak akkor van azonos esélyük eljutni a közönséghez, ha a piaci szereplők a piacra lépés és a szankcióalkalmazás során a médiahatóság részéről egyenlő elbánára számíthatnak. A függetlenség előzetes törvényi garanciái mellett ezért célszerű figyelembe venni a hatósági működésből, a hatósági döntésekből utólag levonható következtetéseket. A hatósági működés eredményeire vonatkozó ellenőrizhető, számszerűsíthető, összehasonlítható adatok közvetlenül azt mutatják meg, hogy a hatóság tevékenysége hogyan alakítja a médiarendszer és a nyilvánosság működését.

A hatósági működés függetlenségére különösen a működés átláthatóságából, a piacra lépési eljárásokból és a szankcióalkalmazási gyakorlat elemzéséből vonhatunk le következtetéseket.
A hatósági tevékenység megismerhetősége a piaci szereplők számára a kiszámítható jogalkalmazás garanciája, és ellenőrizhetővé teszi a hatóság működését. A működés nyilvánossága egyúttal az érintettek számára visszacsatolási lehetőséget teremt, a hatóság és az érintettek közötti szakmai párbeszéd feltétele. Ennek részeként olyan indikátorok vizsgálhatók, mint

  • a hatósági döntések és azok indoklásainak nyilvános hozzáférhetősége;
  • a hosszútávú stratégiai dokumentumok (pl. frekvenciagazdálkodási koncepció) léte, hozzáférhetősége, a médiarendszert érintő jogalkotási lépésekkel kapcsolatos hatósági álláspont megismerhetősége,
  • a közérdekűadat-igénylések elutasításának aránya, ezek bírósági felülvizsgálatának tapasztalatai;
  • a nyilvános konzultációk gyakorisága és hatása a döntéshozatalra.

A piacra lépési döntések – frekvencia-pályázatok, a továbbítási kötelezettség alá kapacitások elosztása –, illetve a piaci működést érintő egyéb – elsősorban a médiakoncentrációt korlátozó – döntések hosszú távon meghatározzák a piac szerkezetét és az egyes álláspontok esélyeit a közönség elérésére. A magyar hatósági gyakorlat tapasztalatai éppen az egyoldalú piacra lépési döntések piacformáló hatásaira irányítják a figyelmet. A magyar tapasztalatok a hatósági működés más olyan anomáliáira is rámutattak, amelyek veszélyeztetik a plurális médiarendszer kialakításának képességét; ilyenek a vita és ellenszavazat nélkül meghozott döntések. E döntések elemzésének indikátora lehet
o azonosíthatók-e – pl. az adott időszakban elnyert jogosultságok száma, benyújtott és megnyert pályázatok aránya alapján – olyan piaci szereplők, amelyekkel szemben a hatóság indokolatlanul előnyös vagy indokolatlanul hátrányos gyakorlatot folytat;

  • a nyertes médiaszolgáltatók működési feltételeinek utólagos módosítása, ami a pályázati eljárást végső soron kiüresíti;
  • a pályázati eljárásokban a verseny mértéke;
  • testületi döntés esetén az egyhangú döntések mértékének vizsgálata: az ilyen döntések magas arányából arra következtethetünk, hogy a piacra lépési döntésekben nem érvényesül a pluralizmus szempontja;
  • a jogorvoslati eljárások aránya, eredménye;
  • a piac működését befolyásoló egyéb hatósági döntések, pl. a médiapiaci koncentrációt érintő eljárások kalkulálhatósága, következetessége.

A szankcióalkalmazás gyakorlatával kapcsolatban azt kell vizsgálni, hogy a piaci szereplők számíthatnak-e arra, hogy ugyanazon magatartás mindig ugyanolyan megítélés alá esik. A médiatartalommal és a médiaszolgáltatók magatartásával kapcsolatos hatósági ellenőrzést és szankcióalkalmazást biztosító jogkörökkel való visszaélések kapják a legnagyobb nyilvánosságot, és ezekkel szemben vehetők igénybe a leghatékonyabban az alapjogi és nemzetközi jogorvoslati fórumok is. Éppen ezért e visszaélések valószínűsége kisebb. E gyakorlat értékelési szempontja lehet:

  • tendenciózus jogalkalmazás: egyes szereplőkkel szemben feltűnően magas vagy alacsony szankciók alkalmazása, elutasított panaszok között egyes szereplők gyakori megjelenése, bírósági felülvizsgálatok tapasztalatai;
  • a szankcióalkalmazás szempontjainak nyilvánossága és következetessége;
  • a médiaszolgáltatások működését megnehezítő adminisztratív terhek, pl. indokolatlan adatszolgáltatási kötelezettségek;
  • a politikai függetlenség szempontjából érzékeny ügyek kezelése, pl. politikai hirdetések, kiegyensúlyozottság;

A médiahatóság függetlenségének e szempontokkal kiegészített indikátorai értékelhetővé teszik, hogy a hatósági tevékenység egyoldalú külső befolyástól mentesen valósult-e meg.

A médiahatóságok függetlensége végső soron folyamatos monitoring tevékenységgel garantálható, ami feltételezi a megfelelő értékelési szempontok kidolgozását. Ha ehhez a megoldáshoz az audiovizuális médiaszolgáltatási irányelv kötelezően előírná a hatóságok függetlenségének tagállami biztosítását – ahogyan például az adatvédelmi hatóság vagy a távközlési hatóság esetében a vonatkozó irányelv ezt megteszi –, akkor a függetlenség sérelme esetén kötelezettségszegési eljárás indulhatna az érintett tagállam ellen. Ez jelentősen előmozdítaná a plurális médiarendszer kialakításának feltételeit is.

 

Nagy Krisztina, Polyák Gábor, Rozgonyi Krisztina

 

A hamburgi legfelsőbb bíróság jogerős ítélete szerint továbbra sem lehet jogszerűen újra értékesíteni az elektronikus könyveket. A döntés előzménye, hogy a Német Fogyasztóvédelmi Központok Szövetsége (VZBV) több éve olyan online könyvkereskedők ellen indított eljárást, akik a felhasználási feltételeikben kizárták a digitális és a hangos kötetek továbbértékesítését. A Szövetség a hamburgi perben azt kívánta elérni, hogy mivel az elektronikus kiadványok ára hasonló a nyomtatott változatokhoz, és a felhasználó szempontjából nincs nagy különbség aközött, hogy egy kötetet a boltban vásárolt-e meg vagy letöltötte, ezért digitális könyvek esetében se legyen a fogyasztóknak kevesebb joguk azok felett. Az ügyben eljáró bíróság a jogtulajdonosok és a kereskedők álláspontját osztotta, mivel az elektronikus és a hangoskönyvek elsődleges piaca teljesen megsemmisülne, ha kialakulhatna egy legális használt piac. A VZBV a szövetségi legfelsőbb bíróság, vagy az Európai Bíróság elé vinné a kérdést, hasonlóan egy holland bírósághoz, mely szintén luxemburgi székhelyű bíróságtól vár döntést arra nézve, hogy a használt e-könyvek értékesítése összeegyeztethető-e az európai szerzői joggal. (sg.hu)

Májusban tervezik bemutatni az egységes európai digitális piac koncepcióját. Az Európai Unió digitális területért és társadalomért felelős biztosa, GÜNTHER OETTINGER szerint jelenleg a 28 nemzeti piac egymástól eltérő szabályai nem túl vonzóak a befektetők és startupok számára. A koncepció szerint ez év végéig elfogadnák az egységes adatvédelmi rendeletet, valamint megkezdenék egy új szerzői jogi rendszer kialakítását, továbbá nagyobb hangsúlyt fektetnének a digitális infrastruktúra kiépítésének koordinálására. Az internet semlegessége és a magas szintű internet hozzáférés alapvető kritériumok, mivel a Bizottság szerint Európa elveszítette a versenyt az IT területén. OETTINGER kiemelte, hogy most a hagyományos iparágakról van szó, amelyek digitalizálva lesznek, ezért a mai üzemek nem tudnak túlélni, ha nem lesznek e forradalom részei. (sg.hu)

2018-ig mégsem szűnik meg teljesen a mobiltelefonos roaming az Európai Unió tagállamain belül. A digitális portfólióért felelős előző biztos, Neelie Kroes nevéhez fűződő, az előző Európai Parlament által is megszavazott előterjesztés értelmében 2015 decemberétől el kellett volna törölniük az EU-n belüli hívások roamingköltséget a szolgáltatóknak. Az egységes uniós piac egyik legnagyobb gátját jelentő díjaknak azonban az Európai Tanács tagjai láthatóan hosszabb, 2018-ig tartó kifutási időszakot szánnak, szerintük ugyanis ez az idő kell az operátoroknak ahhoz, hogy az új árstruktúrához és az átalakításokból fakadó versenyhelyzethez alkalmazkodni tudjanak. A legújabb tervezetben új elem még, hogy az ügyfelek naponta 5 megabájtnyi adatot belföldi tarifával forgalmazhatnak le a külföldi partnerhálózaton is. (hwsw.hu)

A magyar kormány szervereihez is hozzáférhetett az egyik orosz államilag támogatott hackercsoport. Az “Advanced Persistent Threat 28″ szervezet valószínűleg az Oroszország elleni szankciókkal kapcsolatos európai politika irányát akarta megtudni a Windows operációs rendszerek és az Adobe Flash korábban ismeretlen biztonsági réseit kihasználva. Célpontjaik a NATO, valamint a bolgár, lengyel és a magyar kormány szervei voltak, a támadást egy amerikai kiberbiztonsági cég, a Fireeye észlelte először. (444.hu)

A reklámok blokkolása teljesen legális, határozott a hamburgi bíróság. A Zeit Online és a Handelsbatt kiadók a német Eyeo cég, az Adblock Plus nevű, böngésző-kiegészítőként működő reklámblokkoló szoftver tulajdonosa ellen indítottak eljárást. A felperesek az oldalaikon megjelenő reklámok blokkolhatóságát lehetővé tevő megoldásokat kifogásolták keresetükben. A bíróság ítélete szerint azonban a felhasználóknak joguk van kontrollálni, mi jelenik meg a monitorjaikon és mi történik a számítógépükön, amikor Internetet használnak. (index.hu)

Az Európai Bizottság megállapította, hogy a Google visszaél a keresőszolgáltatások piacán megszerzett fölényével. Brüsszel azzal érvel, hogy a vállalat a Google Shopping találatait kiemelt helyen jeleníti meg a keresési találatok között, ezáltal elvonja a fogyasztókat versenytársai termék-összehasonlítást nyújtó szolgáltatásaitól, megkárosítja a vásárlókat és korlátozza a versenyt. Az Európai Bizottság bírsága az uniós jog értelmében a 66 milliárd dolláros forgalmú vállalat bevételeinek akár 10%-át is megközelítheti. A vállalat szerint nem károsították meg a fogyasztókat, hiszen más módon is hozzájuthattak az általuk keresett információkhoz. A brüsszeli testület ezzel párhuzamosan egy másik vizsgálatot is indított a Google ellen arra nézve, hogy az Android operációs rendszerrel kapcsolatos megállapodások révén korlátozta-e a versenyt, vagy visszaélt-e piaci helyzetével a mobileszközök operációs rendszereinek piacán. (prim.hu)

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 65 millió forintos büntetést szabott ki a Magyar Telekomra kötbérszámítás- és kifizetéssel kapcsolatos jogsértések miatt. Az NMHH álláspontja szerint a Telekom “több ezer előfizetőjének okozott kárt kötbérfizetés elmulasztása, illetve nem megfelelősége miatt”. A 2014 szeptemberében indult felügyeleti eljárás során kiderült, hogy a cég egyes esetekben nem volt képes határidőre megvalósítani a meghatározott szolgáltatások teljesítését, és az ezért járó kötbért több alkalommal rosszul határozta meg, továbbá a kifizetéssel is késedelembe esett. A Telekom belátta a jogsértés tényét, és a Hatóság vizsgálata alatt közel 19 millió forintnyi kötbért fizetett ki az ügyfeleknek, amelyen felül a döntésben még további 3 millió forint elmaradt kötbér fizetésére is kötelezték. Ezzel az NMHH már több mint 220 millió forintnyi bírságot szabott ki a Telekomra. (hwsw.hu)

A polgári perrendtartás új rendelkezései szerint a sajtó-helyreigazítási perhez hasonló eljárás vonatkozik áprilistól a fotókra és hangfelvételekre is. A törvénymódosítás indoklása kifejti, hogy a magánélethez való jogot leggyakrabban a képmással, hangfelvétellel történő visszaélés sértheti, ezért ezekre gyors, hatékony fellépést biztosító eljárás szükséges. A “képmáshoz és a hangfelvételhez való jog érvényesítése iránt indított per” a törvényszékek hatáskörbe tartozik, két szakaszból – az előzetes eljárásból és magából a perből – áll, és rövid határidőket és korlátozott bizonyítási lehetőségeket tartalmaz. Emellett a felróhatóságtól független szankciók alkalmazását is lehetővé teszi, melyek a jogsértés mielőbbi megszüntetését szolgálják. A sérelmet szenvedő fél a képmás vagy hangfelvétel készítéséről, illetve felhasználásáról történő tudomásszerzéstől számított harminc napon belül, határidő megadásával kérheti a sérelem okozójától, hogy a jogsértést hagyja abba, a sérelmes helyzetet szüntesse meg, a jogsértést megelőző állapotot állítsa helyre, a jogsértéssel előállított dolgot semmisítse meg vagy jogsértő mivoltától fossza meg, illetve adjon megfelelő elégtételt és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot. Minderre legfeljebb a képmás vagy hangfelvétel készítésének, illetve felhasználásának időpontjától számított hat hónapig van lehetőség, ezt követően pedig személyiségi jogi per indítható az általános szabályok szerint. Ha a képmás vagy hangfelvétel készítője, felhasználója a kérelemnek határidőben nem tesz eleget, a sérelmet szenvedett fél 15 napon belül indíthatja meg magát a bírósági pert. A módosítást több kritika is érte, a Kúria polgári kollégiumát vezető WELLMANN GYÖRGY szerint a javasolt eljárásjogi változtatás szükségtelen és alapvetően elhibázott, nincs összhangban az anyagi jogi szabályokkal és alkotmányosan is aggályos. (sg.hu)

A brit köztestületek megfigyelési tevékenységét ellenőrző független bíróság szerint a Government Communications Headquarters titkosszolgálat emberi jogokat sértett. A vizsgálat jogvédő szervezetek, köztük a Privacy International és a Liberty kérésére indult. Az ítélet szerint a GCHQ együttműködött az NSA-val és hozzáfért az Egyesült Államok Prism és Upstream adatgyűjtő programjai során megszerzett adatokhoz. A brit szervezet e tevékenységével megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. és 10. cikkelyét, de a döntés értelmében a szervezet tevékenységének csupán ez a része volt illegális, a tömeges megfigyelési gyakorlatát jogszerűnek találta. Ezzel szemben a Privacy International igazgatóhelyettese szerint az ítélet azt hangsúlyozza ki, hogy a megfigyelő ügynökségek emberek millióit érintő tevékenysége jogsértő. (hwsw.hu)

20 éven keresztül kötelezte az Amerikai Egyesült Államok Drogellenes Ügynöksége (DEA) a telefontársaságokat arra, hogy juttassanak ki üzleti titkokat, dokumentumokat vagy kapcsolati adatokat megfelelő jogalap és törvényes ellenőrzés nélkül. Többek között olyan amerikai magánszemélyek telefonszámait is gyűjtötték, akik akár csak egyetlen alkalommal is tárcsázták 116 kiválasztott ország hívószámát. Megőrizték a forgalmi adatokat is, a hívott fél számát, az időpontot és a beszélgetés időtartamát. A program úgy maradhatott idáig titokban, hogy a megszerzett információkat soha nem használták fel bizonyítékként perekben és nem kértek azokra hivatkozva házkutatási engedélyeket. Az adatbázis működését 2013-ban szabályozták újra, a DEA naponta kérheti be a gyanús személyek telefonszámait és a forgalmi adatokat a mobilszolgáltatóktól. (sg.hu)

Az Európai Bizottság igyekszik megfékezni a kis országok által nagyvállalatok részére nyújtott tiltott adókedvezményeket. A gyanú szerint több ország, köztük idén Luxemburg nem lépett fel az Amazon, szeptemberben pedig Írország az Apple profitkivonási gyakorlata ellen. Valószínűsíthető, hogy az Amazon leányvállalatok közötti transzferárazásának – bevett gyakorlat, hogy az Európában megszerzett profitot adóparadicsomokban bejegyzett leányvállalatokba mentik ki az amerikai cégek – ügyében a luxemburgi adóhatóság olyan döntéseket hozott, amelyek hozzájárultak a cég adóalapjának minimalizálásához. Ez a pozitív diszkrimináció ellentétes az Uniós előírásokkal, és ha kimondják a jogsértést az Amazonnak a jogszerűtlenül kivont profit után is be kell fizetnie a társasági adót, amely akár tíz-, százmillió euró nagyságrendű összeg is lehet. (hwsw.hu)

Az Amerikai Egyesült Államok Szövetségi Légügyi Hivatala (FAA) szigorú szabályokat hozott nyilvánosságra a kereskedelmi dónrepülésekre vonatkozóan. Ezek közül több a kereskedelmi felhasználást érinti, mely komoly akadályt jelenthet több új szolgáltatásnak – köztük az Amazon drónos csomagszállítással kapcsolatos törekvéseinek. Szabályozzák például a gépek irányításához szükséges engedélyek megszerzésének és megújításának szabályait, a pilóták életkorát, a repülési magasságot, a drón súlyát, és üzemeltetési idejét is. A pilóta nélküli katonai repülőgépek nemzetközi kereskedelmére vonatkozóan bejelentették, hogy a vásárló országnak köteleznie kell magát arra, hogy az eszközöket csakis a nemzetközi jog által szabályozott katonai műveletek során alkalmazza és azokat nem használja fel egyéb, jogszerűtlen célokra. (sg.hu)

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@hvgorac.hu

Weboldal: hvgorac.hu