62-63. szám, 2015. szeptember

Első oldal

Mezei Péter: Első oldal

Tanulmányok

Eszteri Dániel: A mesterséges intelligencia fejlesztésének és üzemeltetésének egyes felelősségi kérdései
Bocsok Viktor, Boldizs Péter Ferenc, Loós Csaba, Nagy Gergő: A dolgok internete – Technológiai háttér, információbiztonsági és adatvédelmi aspektusok

Első megjelenés

Hegedűs Laura: A társszabályozási megállapodás „az ördöggel kötött paktum”?
Környei Mátyás: Az online szerencsejátékjog „sarkalatos” kérdései
Tatay Eszter: A szűrőbuborék hatása a tájékoztatottsághoz való jogra

Fórum

Máté István Zsolt: A felhőszolgáltatások igazságügyi informatikai szakértői vizsgálata
Peszleg Tibor: Felhőszolgáltatások jogalkalmazói szemmel. Reflexió az igazságügyi szakértői tanulmányra

Háttér

Nagy Zsolt, Nagy Zoltán, Schleinitz István, Vereb András: Intelligens járművek az utakon – Háttér, lehetőségek, kockázatok és megoldások

Joggyakorlat

Müller Ágnes: A véleménynyilvánítás szabadsága büntetőjogi határainak alakulása a közszereplők, közérdeklődésre számot tartó ügyek vonatkozásában
Trócsányi Sára: Édenkert a tárgyalóteremben – Az egészségügyi dokumentáció kezelésének újabb állomásai
Soós Andrea Klára: A magánszemélyek által végzett, élet- és vagyonvédelmi célú kamerás megfigyelés adatvédelmi kérdései: a jogszerű adatkezelés feltételei
Madarászné Ifju Bernadett: Az információs önrendelkezési jog gyakorlásának akadályai az egészségügyben – az adatvédelmi felügyelet vonatkozó gyakorlata

Hírek

JULIA REDA, a német Kalózpárt Európai Parlamenti képviselője 2015. január 14-én közzétette az InfoSoc-irányelv módosításával kapcsolatos jelentésének a tervezetét. A képviselő szerint megérett az idő a reformra, mivel az irányelv által elérni kívánt harmonizáció – különösen a korlátozások és kivételek vonatkozásában– nem járt sikerrel; a szerzői jog társadalmitámogatottsága is lecsökkent; a digitális belső piac pedig, mely az EU alapvető politikai célkitűzéseinek „digitális vetülete”, kizárólag egy egységes európai szerzői jogcím bevezetésével érhető el.

A Reda-jelentés kiállt a szerzői jog által nem védett tartalmak korlátozásmentes hozzáférhetősége, illetve a jogosultak szerzői jogról történő önkéntes lemondásának engedélyezése mellett. A védelmi idő oly módon történő harmonizálását (csökkentését) javasolta, hogy az nem haladhatja meg a Berni Uniós Egyezményben előírt post mortem auctoris 50 évet. A korlátozásoknak és kivételeknek az analóg világgal azonos módon kell a digitális környezetben érvényesülniük, a tagállamoknak kötelezően implementálniuk kell az irányelvben rögzített valamennyi korlátozást és kivételt, melyeket a továbbiakban „rugalmasabban” kell értelmezni, valamint nem lehet a korlátozások és kivételek ellentételezéseként törvényi engedélyeket/díjigényeket bevezetni. A jelentés az átalakító felhasználások rugalmas elbírálását,a szabad linkelés, illetve a nyilvános helyeken található szerzői művek fotók vagy videó útján történő magáncélú többszörözésének lehetővé tételét javasolta. Kiállt a karikatúra és paródia célú, valamint a jelenleginél sokkal szélesebb körű oktatási célú korlátozások és kivételek kötelező bevezetése,a szöveg és adatbányászat támogatása, valamint a könyvtáraknak biztosított korlátozások és kivételek szélesítése mellett, különösen az e-haszonkölcsönzés tárgyában.

Az Európai Parlament számottevő társadalmi és politikai vitát követően 2015. július 9-én fogadta el a jelentés számos módosításon átesett változatát. Ahogy az rendre lenni szokott, a vita néhány kevésbé kardinális, ugyanakkor könnyen emészthető, populista kérdésre összpontosított, miközben a szerzői jog jövőjét érdemben meghatározó több témakör is elsikkadt.

A legismertebb hype a szerzői jog által védett köztéri épületekről (esetleg azokhoz kapcsolódó jogvédett alkotásokról) készített fényképek felhasználásával függött össze. A stílszerűen panorámaszabadságnak nevezett problematika azonban minden értelemben csupán buboréknak bizonyult: szép nagyra nőtt; sokáig ott lebegett a szemek előtt, elterelve a figyelmet fontosabb dolgokról; a súlya elenyésző volt; és egyszer csak kipukkadt.

Ez a buborék akkor kezdett el nőni, mikor Reda jelentésében elutasította azt a francia és belga (illetve néhány további uniós tagállamban létező) nemzeti szabályt, amely kizárta a köztéren elhelyezett szerzői jogilag védett műalkotások és épületek szabad (vagyis engedély és díjfizetés nélküli) felhasználását. A Reda-jelentés ezen pontját azonban az Európai Parlament Jogi Bizottsága 2015. június 16-án módosított tartalommal utalta a plenáris ülés elé. E módosítás az üzleti célú felhasználásokat kivette volna a korlátozások és kivételek köréből.

A találgatások, petíciók, sőt egyenesen támadások ezután felerősödtek, kétségbe vonva nem csupán a parlamenti képviselők hozzáértését, de magának a szerzői jogi rendszernek az indokoltságát is. Magyarországról is ismerünk nyilvános petíciót a Magyar Fotóművészek Szövetsége tollából. Több körülmény is nehezíti az objektív vélemény formálását. Ilyen egyrészt az üzleti célú felhasználás definíciójának hiánya. Pontosabban annak egyértelmű tisztázása, miként értékelhető a magánszemélyek által magáncélra készített fényképek közösségi médiafelületeken történő elhelyezése. Másrészt a szabad felhasználás egyértelmű rögzítése [vö.: a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 68.§ (1) bekezdésével] hiányában senki sem vonhatja kétségbe az egyébként jogvédett tartalmak jogosultjainak azon igényét, hogy az üzleti célú felhasználások esetén ellentételezésre tartson igényt. Harmadrészt a közbeszéd a panorámaszabadságért vívott harcot – a francia és a belga jog érintettsége okán – az Eiffel-toronnyal(pontosabban a már közkincsbe tartozó Eiffel-torony esti kivilágítását adó szerzői jogilag védett fényjátékkal) és az Atomiummal állította párhuzamba. (Utóbbi tervezőjének, ANDRÉ WATERKEYNNEK a 2005-ös halála okán ez az épület még hosszú ideig élvezi a szerzői jog oltalmát.) Miközben e fényjáték védettségét francia bírósági ítélet is megerősíti, arra vonatkozóan nincs iránymutatás, hogy a „nem fényjáték” kivilágítás részesülhet-e jogvédelemben.

A buborék akkor durrant ki, mikor az Európai Parlament az eredeti Reda javaslattal összhangban fogadta el a jelentést.

A szerzői jog reformfolyamatával kapcsolatban az igazi probléma mégsem a fenti „sok hűhó semmiért”. (A magyarok számára talán nem is érdekes ez a végkimenetel az Szjt. említett rendelkezése okán.) Inkább az, hogy a jelentés számos olyan eleme, amely társadalmilag és jogilag egyaránt kiemelkedő figyelemre méltó, alig kapott figyelmet. Ilyen például az Európai Bíróság által – sok szempontból kétséges érveléssel – megerősített linkelés szabadsága; az Európai Bizottság által hatástanulmányokban is vizsgáltatott könyvtári szabad felhasználások szélesítése, illetve az e-haszonkölcsönzés esetleges bevezetése; a tudományos munkát és az adatok (kulturális javak) megőrzését segítő adatbányászat támogatása; az internetes tartalomszolgáltatásokhoz történő hozzáférés területi alapú korlátozását (geo-blocking) biztosító gyakorlatok felszámolása.

Az Európai Parlament által jóváhagyott jelentés azonban csak a kezdet. Az Európai Unió jogalkotási mechanizmusa alapján az InfoSoc-irányelv módosítása terén az Európai Bizottság és a Tanács is kompetenciával bír. Az Európai Bizottság 2015. május 6-án hozta nyilvánosságra a „digitális egységes piacra” vonatkozó jelentését (melyet OETTINGER és ANSIP biztosok jegyeztek). Ez a tervezet értelemszerűen nem az InfoSoc-irányelv reformját helyezi a középpontba, ám a Reda-jelentéssel több szempontból is átfedést mutat. Ilyen a geo-blocking (és ezen keresztül az eltérő tagállami árazások) felszámolása és az adatbányászat támogatása. Ezek mellett helyet kapott a dokumentumban az online szolgáltatások „hordozhatósága” (a jogszerű előfizetések külföldről is hozzáférhetők legyenek), valamint a Jogérvényesítési és a Műhold-irányelv reformjának ígérete.

Ha valamiről a társadalmi vitának folynia kellene, az a két eltérő irányból érkező reformkoncepciók keresztmetszete. Összességében azok a javaslatok, amelyek a társadalom és a szerzői jogosultak érdekei közötti egyensúlyt képesek fenntartani, miközben hozzájárulnak a digitális egységes piac megvalósulásához, és ennek részeként innovatív környezetet biztosítanak az online piac szereplőinek.

Azok számára pedig, akiknek továbbra is bajuk van a francia szabályozással, van egy jó hírem: bár az Eiffel-toronyból csak egy van, a magyar Országház szabadon fényképezhető!

 

Mezei Péter

Mit tegyünk, ha jön a digitális mohácsi vész? – Első alkalommal rendezték meg Európában az Atlantic Council adatbiztonsági versenyét. Az Egyesült Államokban komoly presztízzsel rendelkező „Cyber 9/12” elnevezésű éves, egyetemi hallgatók számára kialakított megmérettetés a NATO és a Genfi Biztonságpolitikai Központ támogatásával, magyar hallgatók részvételével mutatkozott be 2015. április végén Európában, Genfben. A verseny célja felkészíteni a jövő biztonságpolitikai szakértőit, jogászait, mérnökeit, közigazgatási vezetőit arra, hogy egy digitális térben bekövetkező támadást, szeptember 11-hez mérhető súlyú biztonsági eseményt hogyan lehet felkészülten kezelni, arra megfelelően reagálni. A hallgatói csapatoknak egy fiktív biztonsági eseményről szóló, folyamatosan frissülő, valósághű hírszerzési jelentésekből álló információhalmazból kiindulva kellett elemeznie az eseményt, ez alapján lehetséges cselekvési forgatókönyveket felállítaniuk, és erről szakértői összefoglalót készíteniük hazájuk, és az Európai Unió döntéshozói részére. Vizsgálniuk kellett, hogy a változó helyzetben milyen policy-k, cselekvési tervek, jogi, műszaki és diplomáciai eszközök és korlátok állnak az egyes nemzetek, az Európai Unió, és a NATO vezetői rendelkezésére. A kibervédelem területén komoly eredményekkel rendelkező izraeli, amerikai, angol, észt és lengyel egyetemek mellett a Nemzeti Közszolgálati Egyetem különböző szakirányú hallgatóiból álló csapata is egészen az elődöntőig jutott. (Kiss Attila beszámolója)

Kompromisszum született az EU igazságügyi minisztereinek tanácsülésén az adatvédelmi rendelet szövegéről. Három és fél év munka után újabb előrelépés történt a leendő adatvédelmi rendelet elfogadása felé júniusban, mivel a miniszterek megszavazták a lett soros EU-elnökség által előterjesztett szöveget. A hírt a soros elnökség, a Bizottság, és az Európai Parlament is nyilatkozatban ünnepelte, noha az Európai Parlamenttel esedékes egyeztetések során még változhat a jogszabály szövege, és több tagország már előre jelezte, hogy ezt szükségesnek is tartja. A vitában többen, köztünk hazánk is különvéleményt fogalmazott meg az adatgyűjtés eredeti szándékától eltérő cél érdekében történő adatkezelés; a vitás esetekre kilátásba helyezett „egy ablakos ügyintézés” pontos mikéntje; és a harmadik országba történő adattovábbítás szabályozása kapcsán is. A magyar delegáció kevesellte a kiskorúak védelmét a szövegben, míg mások (svédek, britek) a tudományos kutatással kapcsolatos speciális adatkezelés fontosságát hangsúlyozták. A döntést elősegítette, hogy 2014 novembere óta a minősített többséghez elegendő a tagállamok 55 százalékának (legalább 15 országnak) az egyetértése, ha koalíciójuk az uniós népesség legalább 65 százalékát képviseli. A tagországok közötti úgynevezett „általános megközelítést” kifejező kompromisszumra a készséget a külső körülmények nyomása is elősegítette. A terrorizmus elleni harcban fontos eszközként várt légiutas-nyilvántartási irányelv elfogadását ugyanis attól tették függővé az Európai Parlament képviselői, hogy szülessen meg az általános adatvédelmi rendelet, amely a digitális egységes piac megteremtéséhez feltétlenül szükséges. (bruxinfo.hu)

Előzetes költségtérítést állapíthat meg a közfeladatot ellátó szerv a közérdekűadat-igénylés teljesítéséért az Infotv. júliusi módosítása alapján. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényt több ponton is módosító 2015. évi XCVI. törvényt kivételes eljárásban, érdemi tárgyalás nélkül fogadták el, rendelkezéseinek többsége október 1-én lép hatályba. Eddig a másolatkészítés költségeit lehetett csak felszámolni az adatigénylőnek, ezt nyitja ki jelentősen az Infotv. 29.§ (5) azzal, hogy a kézbesítés költsége mellett az adatigénylés teljesítésével összefüggő munkaerő-ráfordítás költsége is felszámolható, ha az adatigénylés teljesítése a közfeladatot ellátó szerv alaptevékenységének ellátásához szükséges munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételével jár. Az egyes költségelemek mértékét meghatározó kormányrendelet a változás hatályba lépéséig nem került kihirdetésre. Szintén új előírás, hogy az adatigénylésnek az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv nem köteles eleget tenni, ha az igénylő nem adja meg nevét, nem természetes személy igénylő esetén megnevezését, valamint elérhetőségét. Erre a költségtérítéshez, illetve az azonos igénylő által egy éven belül benyújtott, azonos adatkörre irányuló adatigényléssel megegyező adatkérések kiszűrése érdekében volt szükség a jogalkotó indoklása szerint. A hazai adatvédelmi szabályozásban is megjelent a kötelező szervezeti szabályozás (BCR), és az adatvédelmi incidens fogalma, melyekről az adatkezelőnek nyilvántartást kell majd vezetnie. (hvg.hu)

Az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bírósága megsemmisítette a kormány 2014 októberében hatályba lépett, a legális forrásból származó, szerzői jog által védett tartalmak magáncélú másolását engedélyező jogszabályát. A brit szerzői jogi törvény módosításával a 28B szakasz egy rendszeridegen elemet vezetett be, az elsősorban a kontinentális szerzői jogi felfogásban – szigorú feltételek teljesülése esetén – alkalmazott szabad felhasználási kivételt, a magáncélú másolatkészítés jogát a jogvédett művekről (az üres hordozók után fizetendő jogdíjat továbbra sem vezette be a brit szabályozás). A Brit Szellemi Tulajdon Hivatala is üdvözölte akkor a döntést, amely kicsit megkésve ugyan, de jogszerűvé tette a digitális tartalmak esetén már egyébként is tömegek által folytatott gyakorlatot. A jogszabályi rendelkezés Bíróság általi megsemmisítésére idén júniusban viszont meglepő módon a kormány egyetértésével, a zeneipari lobby nyomására került sor, a vita tárgyát pusztán a döntés visszamenőleges hatálya képezte. A döntést követően azonban törvénytelenné vált a magáncélú másolatok készítése a megvásárolt művekről a jogtulajdonos beleegyezése nélkül – beleértve a formátummódosítást is. Így több széles körben ismert alkalmazás, például az Apple zeneszoftvere, az iTunes zenerippelő szolgáltatása, a privát felhőszolgáltatásokba történő másolat készítése, esetleg külső merevlemezre történő másolása is ismét jogellenessé vált. (Index és http://kluwercopyrightblog.com)

Egy kereskedelmi céllal működő hírportál felelőssé tehető az oldalon megjelenő gyalázkodó kommentek miatt a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának jogerős ítélete szerint. A 2013-ban indult alapügyben Észtország egyik legnagyobb hírportálját (Delfi) bírságolták 320 euróra, mivel a professzionálisan szerkesztett, kereskedelmi célú híroldal cikkéhez érkezett szélsőséges, anonim hozzászólások haladéktalan eltávolítására tett intézkedései nem voltak megfelelőek. A bíróság szerint bár az oldalon szűrő is működött és jelenteni is lehetett a sértő hozzászólásokat, a cikkhez fűzött gyalázkodó, személyiségi jogokat sértő hozzászólásokat hat héten át nem távolították el. A híroldal álláspontja az volt, hogy a kommentek esetében a cég nem tekinthető tartalomszolgáltatónak, mert azt a tartalmat nem ő hozta létre, ám a Nagykamara ítéletében kiemelte, hogy a közzététel után a felhasználók hozzászólásaikat sem módosítani, sem törölni nem tudták, ezt csak a honlap tudta megtenni, így ez az érvelés nem tartható, és az eredetileg kiszabott bírság semmi esetre sem tekinthető túlzott büntetésnek. A bíróság azt is világossá teszi, hogy nem a kommentelők szólásszabadságának korlátozása a kérdés, azokat a szélsőséges kommenteket ugyanis meg sem illeti a véleménynyilvánítás szabadságának védelme, hanem az, hogy túlzott mértékben és indokolatlanul korlátozták-e a lap információ közzétételéhez fűződő jogát. (Prim.hu)

Az Európai Unió Bíróság kimondta, hogy egy másik tagállamban regisztrált cég tevékenységére is alkalmazható a magyar jog, ha tevékenysége magyarországi felhasználókra irányul. A Weltimmo-ügyben (C-203/14.) a Bíróság előzetes döntéshozatali eljárás keretében értelmezte a Kúria megkeresésére a 95/46/EK adatvédelmi irányelvet. Az alapügyben a NAIH a magyar jogot alkalmazva jogellenes adatkezelés következményeként 10 millió forintos bírságot szabott ki az adatkezelőre, amely azonban vitatta a Hatóság jogát az eljárás lefolytatására. Az október 1-i döntés szerint egy tagállam adatvédelmi szabályozása alkalmazható azokra a külföldi társaságokra is, amelyek tartós jelleggel valós és tényleges tevékenységet folytatnak az adott országban, a formális letelepedés nem nehezítheti meg az adatalanyok jogainak érvényesítését. Ezért a főtanácsnoki indítvánnyal ellentétben a Bíróság kimondta, hogy a joghatóság és alkalmazandó jog megállapítása során figyelembe veendő, hogy az adatkezelés mely tagállam területén található ingatlanokra vonatkozik, e tagállam nyelvén megfogalmazott hirdetéseket megjelentető weboldalak üzemeltetéséből áll-e, és e tevékenység következésképpen főként, vagy akár teljes mértékben az említett tagállam felhasználóira irányul-e. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság ezért jogosan járhatott el egy Szlovákiában bejegyzett, de hazánkban tényleges gazdasági tevékenységet végző ingatlanhirdetési portált üzemeltető cég, a Weltimmo ellen. Az Európai Bíróság szerint azonban a Kúriának kell megállapítania, hogy a Weltimmo letelepedettnek számít-e Magyarországon, mivel a Bíróságnak csak az irányelv értelmezése a feladata. Ha a Kúria máshogy látja, akkor a Weltimmóra a szlovák adatvédelmi szabályokat kell alkalmazni, ebben az esetben a NAIH nem szabhat ki büntetést, meg kell keresnie a szlovák adatvédelmi hatóságot, hogy az járjon el. A bíróság arra is emlékeztetett, hogy egyetlen helyi képviselő is elegendő lehet ahhoz, hogy jogilag úgy lehessen tekinteni, hogy a cég letelepedett és jelen van abban az országban, ha a képviselő “kellő mértékű állandósággal jár el az érintett konkrét szolgáltatások nyújtása során”. (sg.hu)

Belgiumban bíróság vizsgálja, hogy távközlési hálózat­üzemeltető-e a Skype. A Microsoft cégcsoport tulajdonában lévő Skype ellen 2015 májusában indult eljárás, miután a mecheleni bíróság határozata ellenére sem adta ki a felhasználói kommunikációjára vonatkozó adatokat. A helyi hatóság bizonyos üzenetekhez és telefonbeszélgetéseihez akart hozzáférni. A bíróság szóvivője rámutatott, hogy ha a Skype távközlési hálózatüzemeltető, akkor a vállalat a belgiumi jog alapján köteles kiadni az adatokat és a mulasztásaiért akár meg is büntethetik. A kérdés már 2013-ban Franciaországban is felvetődött, amikor a helyi távközlési hatóság (ARCEP) eljárást indított, mert a társaság többszöri felszólításra sem regisztrálta magát “elektronikus kommunikációs szolgáltatások üzemeltetőjeként”, melyet követően köteles lett volna például továbbítani a vészhívásokat és a francia hatóságoknak lehetővé tenni a telefonbeszélgetések legális lehallgatását, ha erre egy nemzeti vagy európai nyomozás során szükség van. (sg.hu és reuters.com)

Megalakult a hazai kibervédelmi szervezetrendszert magába foglaló Nemzeti Kibervédelmi Intézet. A kormány még 2013 márciusában kialakított kiberbiztonsági stratégiájának célja – a kibertér biztonsági környezetének elemzése alapján – azon nemzeti célok, stratégiai irányok, feladatok és átfogó kormányzati eszközök meghatározása volt, amelyek alapján az ország érvényesíteni tudja nemzeti érdekeit a globális kibertér részét képező magyar kibertérben is. A stratégiához kapcsolódva megalkotott információbiztonsági törvény első két évének tapasztalatait felhasználó 2015 júliusi módosítását követően kialakult szervezetrendszerben a Nemzeti Kibervédelmi Intézet október 1-től magába olvasztja a Kormányzati Eseménykezelő Központot, a Nemzeti Elektronikus Információbiztonsági Hatóságot, valamint a Nemzeti Biztonsági Felügyelet keretében működő kibervédelmi igazgatási hatóságot is. Célja a koordináltabb, hatékonyabb feladat-végrehajtás és információáramlás, valamint a biztonságtudatos magatartás támogatása, mivel az állami rendszerek információbiztonságát nem lehet csak technikai eszközökkel biztosítani. (24.hu)

A PayPal, a Visa és a MasterCard a tartalomipar képviselőivel közösen lépne fel az internetes szerzői jogsértések ellen. A legtöbb fizetési szolgáltató már most is kizárja az Általános Üzleti Feltételeiben, hogy egy szerzői jogsértő műveket kínáló oldal folyószámlát nyithasson náluk, de a három ismert fizetési szolgáltató most egy olyan feketelista összeállítását tervezi, amelyre minden olyan portál felkerülne, amely lehetővé teszik a szerzői jog által védett tartalmak megosztását és jogellenes letöltését. A listán lévő minden új bejegyzésről szakértők döntenének, az azon szereplő oldalak pedig nem vezethetnének majd náluk folyószámlát, ezzel kívánják megakadályozni, hogy ezek a honlapok adományhoz, reklám- vagy más bevételekhez jussanak. A francia kulturális és kommunikációs miniszter szeptemberi bejelentésében kiemelte, hogy a felek jelenleg is azon fáradoznak, hogy együtt kidolgozzanak egy olyan koncepciót, amelynek segítségével elzárhatók a kalózplatformok bevételei. (sg.hu)

A Google nem tart az Európai Unió antitröszt-vizsgálatától, mert szerinte nem versenyellenes a minőség javítása. Az Európai Bizottság 2010-ben indított – informális – vizsgálatot a Google ellen, amely a konkurensek beadványai alapján úgy próbált meg előnyt szerezni, hogy a találati listájába beemelte a tematikus keresők adatait, így a felhasználóknak nem volt szüksége a versenytársak oldalaira kattintani. A beadványok kitértek a cég 90% feletti piaci részesedésére is Európában, amely megfelelő piaci erőt biztosít a szomszédos piacokra való rátelepedésre is, kiiktatva ezzel például az ár összehasonlító oldalakat. A Bizottság idén áprilisban indított két formális antitröszt-vizsgálatot – egyiket a Shopping, másikat az Android ügyében. A Google az előbbire adott kimerítő válaszában kiemelte, hogy az ár összehasonlító szolgáltatások piacán eddig is hatalmas volt a verseny, a Shopping szolgáltatás bevezetése nem versenyellenes, sőt, jelentős mértékű pluszforgalmat generált. Kitért továbbá arra is, hogy a vállalat nem kíván változtatni eddigi gyakorlatán. Szerinte nem szükséges más összehasonlító oldalak rangsorolása alapján megjelenítenie a találatokat, hiszen szolgáltatása nem egy társadalom számára kritikus erőforrás üzemeltetésén alapszik, így azt nem szükséges a versenytársak előtt megnyitnia. (HWSW.hu)

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@hvgorac.hu

Weboldal: hvgorac.hu