86. szám, 2026/1.

Miközben szerkesztettük az Infokommunikáció és Jog következő számát – amit immár a kezében tarthat a kedves Olvasó – munkaértekezletet tartottunk a szerkesztőbizottság tagjaival. Számba vettük közös dolgainkat, gondjainkat és örömeinket, aggodalmunkat és reménységünket. Az feltétlen örömmel töltött el bennünket, hogy egyre többen keresik-olvassák lapunkat, s egyre többeket köszönthetünk szerzőink között is. Ezért is még inkább törekszünk arra, hogy tartalmilag is mindig újat nyújtsunk, lapszámról lapszámra. Messzemenően egyetértettünk egyik tagtársunk felvetésével, hogy nyissunk a „nemzetközi piacra” és külföldi szerzőknek is adjunk megjelenési lehetőséget, amely minden szempontból emeli az adott lapszám, egyáltalán a folyóirat tekintélyét. Nézzük is meg…

Az Európai Unió Mesterséges Intelligencia Rendeletének (AI Act) magyarországi végrehajtását vizsgálják közös tanulmányukban Czékmann Zsolt, Czibrik Eszter és Cseh-Zelina Gergely. Aláhúzva a kihívásokat és a realitásokat, a magyar piacfelügyeleti és intézményi modell kritikai elemzésére vállalkoztak a szerzők. Az AI Act tagállami végrehajtását vizsgálva, kiemelten foglalkoznak az uniós kompatibilitás elérésével.

Esztervári Adrienn írásában a „Consert or Pay” (CorP) modell uniós adatvédelmi és versenyjogi megítélését vizsgálja, különös tekintettel az Európai Bizottság Metával szemben hozott határozatára. Hangsúlyosan ejt szót a felhasználói hozzájárulás önkéntességéről, az ingyen elérhető, valamint a fizetős szolgáltatási alternatívák egyenértékűségéről. A szerző rámutat, hogy elengedhetetlen az egységes uniós szabályozási keretrendszer kialakítása, hogy a személyes adatok védelme és a digitális szolgáltatók fenntartható finanszírozása egyensúlyban legyenek.  A jövőben ez egyre égetőbb kérdés lesz.

A sajtó-helyreigazítási perek soha nem mennek ki a divatból, legyen szó írott vagy elektronikus sajtóról. Érdekes aspektusból járja körbe a témát Kiss Tibor, Személyi és tárgyi keresethalmazat a sajtó-helyreigazítási perekben című írásában. Elemzésében igyekszik átfogó képet adni az utóbbi időszak sajtó-helyreigazítási pereiben érvényesülő bírósági gyakorlatról, amelyek a keresethalmazati kérdéseket érintik.

Az antikorrupciós irányítási rendszerek adatvédelmi összefüggéseiről Klotz Péter értekezik. Izgalmasan járja körbe azt a területet, amely a mai napig megannyi buktatót rejt magában egy adott munkahelyen, különösen is pl. a munkatársak átvilágítása, az erkölcsi bizonyítványok kezelése, az etikai eljárások területén stb.

Liber Ádám szerzőtársával, Bereczki Tamással a „soft opt-in” hazai lehetőségeit vizsgálja az Inteligo Media-ítélet alapján, amely az elektronikus üzletszerzés mérföldköve, hiszen egyértelműen szabályozza az ún. hírlevelek küldését. Való igaz, sok a kéretlen megkeresés a különféle elérhetőségeinken, s gyakorta gondolunk arra, hogy ennek nincs jogi alapja. Kinek jó hír, kinek rossz hír: a tanulmányból egyértelműen kiderül, hogy a fentebb említett ítélet hivatkozott bekezdése „önálló jog-
alapot teremt a meglévő ügyfeleknek küldött, saját hasonló termékeket vagy szolgáltatásokat népszerűsítő elektronikus levelek” küldéséhez.

Ahogy a bevezető gondolatainkban is jeleztük, szerkesztőbizottságunk a jövőre nézve még hangsúlyosabb célként fogalmazta meg az idegen nyelvű tanulmányok publikálását. Törekszünk tehát az országhatárokon átívelő kapcsolatrendszerünk bővítésére, amelynek ékes példája e mostani lapszámban Patrick Loebs tanulmánya: Free Speech and the disinformation dilemma. Rendkívül érdekes és rendkívül aktuális téma: a szerző a dezinformáció jelentésváltozásait vizsgálja a politikai kommunikáció során, valamint e fogalom viszonyát a szólásszabadsághoz. Megállapítása szerint, különösen is fontos a definíciók pontos meghatározása és a nyilvánosan folytatott konstruktív viták, elemzések.

Nem kevésbé izgalmas területre kalauzol bennünket Reinspach Kristóf Boldizsár a tanulmányában, aki adóoptimalizálásról és áfacsalásról ír a digitális korban. Számba veszi az MI-adta lehetőségeket, annak kockázataival és szabályozási kihívásaival együtt. Kutatásának célja, hogy feltárja azokat a jogszerű módszereket, amelyek révén csökkenthetők az adóterhek. Ugyanakkor felhívja a figyelmet azokra az illegális gyakorlati jelenségekre is, amelyek az általános forgalmi adó kijátszására irányulnak. Nyilvánvaló, hogy az adócsökkentés semmilyen körülmények között nem jelenthet adócsalást.

Török Tamás Sándor az összeférhetetlenség kérdéskörét elemzi, az általános adatvédelmi és a mesterségesintelligencia-rendelet alapján, különös tekintettel az adatvédelmi tisztviselőre, mint AI Officerre. E státusz tekintetében szó esik a szerepkörök kapcsolatáról, s a lehetséges konfliktuspontok azonosításáról is.

Lectori Salutem! – Üdvözlet az Olvasónak! Ahogy a csokorba szedett tanulmányokból is kitűnik, a mesterséges intelligencia – amely egy megfogalmazás szerint, a „XXI. század legmeghatározóbb technológiai forradalma” –, kihívásokat jelent a jog minden területén, amelyre a jogtudósoknak, a gyakorló jogászoknak megfelelő válaszokat kell adni. Persze, még így is maradnak nyitott kérdések, amelyekre csak holnap, holnapután tudunk válaszolni, s leginkább majd csak a tapasztalat alapján, nem pedig tudományos szinten, hiszen előbb-utóbb a mindennapi életünket fogja gyökeresen átalakítani.

Mindenesetre, olvasgatva az Infokommunikáció és Jog e lapszámát, van min gondolkodnunk. Egy dolgot viszont feltétlen szem előtt kell tartanunk, ahogy Mark Twain mondta (Patrick Loebs is idézett tőle a dolgozatában): „A hazugság már körbejárja a földet, amikor az igazság még csak a cipőjét húzza!”

Csáki-Hatalovics Gyula Balázs,
a szerkesztőbizottság elnöke