27. szám Archives | INFOKOMMUNKIÁCIÓ ÉS JOG

Gyenge Anikó: Viták a szerzői jogok közös kezelésének hatékony szabályozása körül – 2008/5. (27.), 198-199. o.

Amikor 2001-ben jelen cikk szerzőjének – akkor másodéves joghallgatónak – egy viszonylag jól sikerült egyetemi dolgozata után a szerzői jog professzora felajánlotta, hogy néha bejárhat az Artisjus könyvtárába olvasni és esetleg kisebb munkákba be is vonnák ott, akkor azt hitte, a paradicsomba került, mert a zenei közös jogkezelő szervezet polcain sorakozott valamennyi könyv, amit az éppen aktuális, nem túl gyakorlatias dolgozatához használnia kellett. Amikor viszont elé tették a lehívásra hozzáférhetővé tétel feltételeiről szóló díjszabást, hogy a paradicsomba való bejárásért cserébe fordítsa azt angolra és németre, hirtelen rájött: a hatalmas üvegépületet olyan bonyolult jogi szabályozás tartja össze, amilyennel valószínűleg már nem is fog többet találkozni az egyetemi évei alatt. A megérzése nem csalt.

BŐVEBBEN

Lapsánszky András: A távközlési monopóliumok szerkezetének, igazgatásának és közszolgáltatási rendszerének főbb modelljei a „fejlett távközléssel rendelkező piacgazdaságokban” (2. rész) – 2008/5. (27.), 190-196. o.

szakcikkek

Az Egyesült Államok távközlési piaci szerkezetének első meghatározó eleme, hogy ALEXANDER GRAHAM BELL 1876-ban szabadalmat kapott találmányára, a telefonra, a szabadalom pedig a monopólium alapja lehet. 1877-ben BELL és a vele korábbiakban megállapodott befektetők Bell Telephone Companynéven vállalatot alapítottak, amely szinte rögtön versenyre kelt a hatalmas Western Union Company (továbbiakban: Western Union) vállalattal a telefonpiac megszerzéséért.[1] Ekkor ugyanis a Western Union (amely az Egyesült Államok egyik legnagyobb és legismertebb távíró-szolgáltató vállalata volt) már kifejlesztette saját telefonkészülékeit és számos szabadalmat is kapott a telefonszolgáltatás területén.[2] Ennek eredményeként a Western Union végül 1879 novemberében peren kívüli egyezség keretében lemondott a telefon területén megszerzett szabadalmairól, érdekeltségeiről és követeléseiről.[3] Az egyetemes szolgáltatás fogalma, tartalma miatt megemlítendő, hogy a Western Union elleni piaci küzdelmet BELL képviseletében THEODORE N. VAIL vezette.

BŐVEBBEN