47. szám Archives | INFOKOMMUNKIÁCIÓ ÉS JOG

Csömör Magdolna, Polyák Gábor: Az előfizetői hurok átengedéstől az NGA hozzáférésig vezető út – 2011/6. (47.), 247-260. o.

A hírközlési jogágon belül szabályozási szempontból a hozzáférés – az összekapcsolás mellett – kiemelt szerepet töltött és tölt be, mivel a hírközlő hálózatok jellemzően meghatározzák az egyes hírközlési szolgáltatások működésének rendszerét. A szabályozó közigazgatási eszközök felhasználásával beavatkozik a szolgáltatók magánjogi jogviszonyaiba és a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókra többletkötelezettségeket állapít meg az erőfölény kiegyenlítése és a piacra lépés elősegítése érdekében. Ilyen hatósági beavatkozásra akkor kerülhet sor, ha az előzetes piac-meghatározást és piacelemzést követően a szabályozó az érintett hírközlési piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót azonosít és versenyproblémát észlel.

BŐVEBBEN

Mester Máté: Szélessáv-fejlesztés az Európai Unióban: Digitális Menetrend és egyéb bizottsági törekvések – 2011/6. (47.), 240-245. o.

szakcikkek

Az infokommunikációs világverseny az elmúlt évtized során teljesen új fázisba lépett. Míg az 1990-es évek elején Európa úttörőnek számított a szektor bizonyos területein, mára ez az előny szinte semmivé foszlott. A liberalizáció, a harmonizáció és a verseny feltételeinek megteremtésével a szabályozói eszközök tekintetében Európa képes volt arra, hogy vezető szerepet vívjon ki magának. Emellett Európa volt a bölcsője olyan világszinten is sikeres technológiáknak, mint például a GSM mobilkommunikációs szabvány. Azonban ez a vezető szerep időközben elhalványult és Európa elvesztette azt a képességét, hogy bizonyos piaci vagy felhasználó trendek itt induljanak világhódító útjukra és a szektor jelentősen veszített gazdasági erejéből is.

BŐVEBBEN

Kis Gergely: Az állami beavatkozás szerepe az infokommunikációs infrastruktúra kialakításában – 2011/6. (47.), 231-238. o.

szakcikkek

Magyarországon az információs társadalom fejlődését elősegítendő több kormányzati stratégiai koncepció és akcióterv készült, az intézményesített cél elérésének érdekében ezekre építve jelentek meg mind a hazai, mind az Európai Unió által finanszírozott pályázatok. A terület fejlesztésére vonatkozóan a 2003-ban megjelent Magyar Információs Társadalom Stratégia[1] tartalmazott stratégiai leírásokat, míg az alapinfrastruktúra fejlesztésére vonatkozó első átfogó dokumentumot 2004 második felében kezdték el előkészíteni – Nemzeti Szélessávú Stratégia néven – az akkori Informatikai és Hírközlési Minisztériumban. A koncepció több szakmai vitát, illetve módosítást követően végül Nemzeti Szélessávú Stratégia 2005[2] (NSzS 2005) címmel jelent meg.[3]

BŐVEBBEN

Pápai Zoltán: Innováció, beruházás és a hírközlési szektor szabályozása – 2011/6. (47.), 222-230. o.

szakcikkek

A hírközlési iparág fejlődését mindig is a technológiai és üzleti innovációk határozták meg leginkább. Az elmúlt évtizedekben ez a folyamat jelentősen felgyorsult. A piaci fejlődésre azonban az állami szabályozás is igen nagy hatást gyakorolt már a kezdetektől. Ez hosszú ideig a szektor állami irányítását vagy ott, ahol nem állami vállalat nyújtotta a szolgáltatást, monopol szabályozást jelentett. A technológiai fejlődés azonban a második világháború után megteremtette a lehetőséget a piaci verseny megjelenéséhez, s lassan a fejlett világ országaiban mindenhol elindult privatizáció és a liberalizáció, amiben az éppen aktuális kihívásokra válaszoló ágazati politika és szabályozás játszott meghatározó szerepet. A piaci versenyt erősítő, segítő szabályozási politika máig meghatározó jelentőségű a szektor életében. Az összekapcsolás vagy a hozzáférési kérdések szabályozása nélkül a belépési korlátok igen magasak lennének, s a verseny talán el sem indulhatott volna, s a piacnyitás nem lett volna ilyen sikeres. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a szabályozás legfeljebb csak pótléka lehet a versenynek, s csak ott van rá szükség, ahol a verseny erői nem működnek megfelelően. A túlzott szabályozás épp a piac egészséges erőit lehetetleníti el vagy korlátozza.

BŐVEBBEN

Jeszenői Péter: Korszerű optikai előfizető hálózatok Modern optical access system solutions – 2011/6. (47.), 211-221. o.

szakcikkek

A távközlésben kezdeti időktől eltekintve, hozzávetőlegesen húsz évvel ezelőttig a telefónia uralma volt a jellemző. Az adatjelek továbbítása a továbbított forgalom töredékét tette csak ki. Az internet robbanásszerű fejlődése, a munkahelyi adminisztrációba belépő informatikai rendszerek hozták magukkal az igényt, hogy munkahelyeket, otthonokat nagy sávszélességű adatvonalakkal össze kell kapcsolni. Az otthoni ügyfelek világhálóra történő csatlakoztatására kézenfekvő megoldás a telefonközpontok köré épített rézhálózat alkalmazása. Az alapvetően hangtovábbításra tervezett réz érpárak szélessávú kihasználása a számos, akár forradalmi újításnak is nevezhető, technikai megoldás ellenére a hálózat legszűkebb keresztmetszetét jelentik. E szűk keresztmetszet nyomása alól – vezetékes területen – a fényvezető szálak alkalmazásával lehet kibújni. Ebben a tanulmányban áttekintést adunk az előfizetői hálózatokról és részletesebben ismertetjük, hogy a fényvezetős technika milyen szerepet tölt, tölthet be az előfizető hálózatokban.

BŐVEBBEN