Jó néhány éves előkészítés után 2004-re megteremtődtek a feltételei egy infokommunikációs jogi szakfolyóirat elindításának. A témamegjelölésben „infokommmunikáció” alatt a modern kommunikációs hálózatok, szolgáltatások és alkalmazások gyűjtőfogalmát értjük, az infokommunikációs jog pedig az érintett szektorokhoz kapcsolódó szabályozási környezetre utal.
A negyedévente megjelenő folyóirat informatikai jogi, távközlési (hírközlési) jogi és médiajogi témájú írásokat közöl. E jogterületek önmagukban is igen széles, a hagyományos jogági határokon átnyúló szabályozási kört érintenek. A folyóiratban helyet kapnak többek között adatvédelmi, szerzői jogi, versenyjogi kérdések, a személyiség védelemmel, az elektronikus kereskedelem szabályozásával, és az elektronikus közigazgatással foglalkozó írások. A jogi kérdések alaposabb megértése végett szükségesnek tartjuk időnként műszaki és gazdasági témájú tanulmányok, háttérelemzések közlését is.
A folyóirat elindításával az egyik legfontosabb célkitűzésünk az volt, hogy előmozdítsuk a téma tudományos elismertségét. E jogterületek gyakorlati jelentőségének – az érintett szektorok gazdasági súlyához igazodó – növekedésével párhuzamosan kialakult az igény a felmerülő kérdések tudományos feldolgozására, és alakulóban van az ezt megvalósítani képes kutatói kör. Számos külföldi példa (szakmai periodikák, rendezvények, kutatóintézetek) mutatja, hogy az infokommunikációs jog kiváló területet jelent a tudományos kutatás számára. A folyóirat szeretné figyelemmel kísérni és bemutatni ezeket a külföldi példákat, fordítások, recenziók, ajánlók formájában. A megjelenő írásokban kiemelt figyelmet szeretnénk fordítani az infokommunikációs jogot érintő közösségi jogi jogharmonizáció elemzésére.
A technológiai fejlődés, a digitalizáció szükségessé teszi az informatika, a távközlés és a média – mint technológia és mint piac – korábban elkülönült területeinek közös tárgyalását. A folyóirat törekszik ennek az egységes szemléletnek a jogi gondolkodásban való érvényesítésére. A szemléletváltásnak arra is ki kell terjednie, hogy „szabályozás” alatt képesek legyünk a jogi szabályozáson kívüli – önszabályozási, társszabályozási – tényezőket figyelembe venni.
A megjelenő írások egy gyorsan változó szektor gyorsan változó szabályozási környezetéről szólnak, ezért azokkal szemben alapvető követelmény az aktualitás. E követelménynek elsősorban úgy akarunk megfelelni, hogy az egy-egy témát alaposan elemző tanulmányokat időszerű kérdéseket tárgyaló rövidebb írások egészítenek ki. Egyébként is fontosnak tartjuk, hogy a folyóirat ne csak tartalmilag, hanem szerkezetileg is változatos legyen, amely többféle olvasói igényt elégít ki.
A folyóirat szerkesztésében döntő szempont, hogy a tudományos elemzések ne szakadjanak el a tényleges, gyakorlati problémáktól. Ennek megvalósítása végett folyamatosan figyelemmel kísérjük az infokommunikációs jogot érintő gyakorlatot, a bírósági döntések mellett feltétlenül ide értve például az országgyűlési biztosok gyakorlatát, a versenyfelügyeleti, hírközlésfelügyeleti és médiafelügyeleti szervek gyakorlatát, sőt az önszabályozó szervezetek gyakorlatát is.
A szakmai színvonal biztosításában számíthatunk a Tanácsadó Testület tagjaira, akik elméleti vagy gyakorló jogászként, illetve műszaki vagy gazdasági szakemberként az infokommunikációs jogokra vonatkozó széles körű tapasztalatokkal rendelkeznek.
A szerkesztőség
