A történelem tanúbizonysága szerint az emberiség életében a XIX. és a XX. század az ipari forradalom és az ipari társadalom korszakát jelenti, míg a XXI. század az információ forradalmának, az információs hálózatok kiépülésének és az Információs Társadalom korszaka. Legalábbis ez utóbbi korszak kezdete.
Az (online) álhírek szabályozásának kérdése évek óta foglalkoztatja kutatók és szabályozók ezreit. A téma iránt érdeklődők számára ismeretes lehet a német Hálózati Végrehajtási törvény (a továbbiakban: „NetzDG”), amely kirívóan szigorú szabályokat vezetett be a nagyobb felhasználósbázissal rendelkező platformokra nézve, a francia loi Avia, amely elsősorban inkább az online platformokon megsokszorozódott gyűlöletbeszédet kívánta orvosolni – ugyan sikertelenül –, de fontos rendelkezéseket tartalmazott az álhírek tekintetében is, de megemlíthető az információmanipuláció elleni harcot maga elé célul kitűző törvény is, amely elsősorban a politikai reklámok és a kampányidőszak vonatkozásában proponált szigorú végrehajtási, ellenőrzési és átláthatósági szabályokat.
A kriptoeszközökkel végzett tevékenység két főbb bevételi forrása a kriptobányászat és a kripto-kereskedelem. Mivel egyszerűbb infrastruktúrával is végezhetők ezek a gazdasági tevékenységek, így a jogi személyek mellett a magánszemélyek számára is nyitva áll a lehetőség, hogy egyes kriptovaluták árfolyam-ingadozásaira spekulálva jövedelemhez jussanak, vagy erőforrás (hardver- és szoftvereszköz telepítésével és villamos energiával) ráfordítással kriptovalutát bányásszanak.
Open government data efforts have evolved over the years into a global phenomenon. Countries have learned from each other, and more and more efforts are being directed towards innovation with open government data, by encouraging co-creation and other incentives. Open data should support goals such as innovation, participation, transparency and accountability. The trend is towards creating sustainable open government data and intelligence through the use of artificial intelligence and the creation of data markets.
A letöltés ma már teljesen hétköznapi művelet az életünkben. Rendszeresen töltünk le a számítógépünkre vagy okostelefonunkra képeket, videókat, zenéket, szövegeket, szoftvereket. A letöltés műveletének jogi megítélése szempontjából érdekes, hogy a felsoroltak mindegyike a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) hatálya alatt szerzői jogi védelmet élvező szerzői mű lehet. Ha pedig a letöltés művelete jellemzően szerzői műveket érint, felvetődik a kérdés, hogy vajon a letöltést is szerzői jogi fogalomként kell-e értelmezni?
A XX. századot nagy valószínűséggel az emberiség történetének egyik legjelentősebb korszakváltozásaként fogják majd emlegetni a globalizáció és a digitalizáció eredményeképp. Az új típusú információs, digitalizációs korszak hatással van az államigazgatásra, ezen belül a helyi önkormányzatok működésére is. A digitális átalakulás, az urbanizáció, a globalizáció és az átalakuló társadalmi igények egyaránt olyan nehézségeket jelentenek a helyi önkormányzatok számára, amelyek a meglévő társadalmi és jogi berendezkedés alapjait változtathatják meg.
A telemedicina a „digitális egészségügy” egy szeletét öleli fel. Az amerikai Food and Drug Administration (FDA) a következőképp definiálja a digitális egészségügy fogalmát: „A digitális egészségügyi technológiák számítástechnikai platformokat, csatlakoztathatóságot, szoftvereket és érzékelőket használnak az egészségügyben és a kapcsolódó felhasználási területeken. Ezek a technológiák a felhasználások széles skáláját ölelik fel, az általános wellnessalkalmazásoktól az orvosi eszközként való alkalmazásig. Idetartoznak az orvostechnikai termékként, orvostechnikai termékben, kísérő diagnosztikaként vagy más orvostechnikai termékek (eszközök, gyógyszerek és biológiai készítmények) kiegészítőjeként történő felhasználásra szánt technológiák. Alkalmazhatók továbbá orvostechnikai termékek fejlesztésére vagy tanulmányozására is.”
Az uniós versenyjog, az EUMSZ 102. cikkének alkalmazása körében a legújabb fejlemények bemutatását tűzte ki célul az ENTRANCE versenyjogi képzéssorozat. A képzéssorozat záró workshopjára 2023. október 4. és 6. között került sor. A workshop helyszíne az Európai Unió Bírósága volt, a Salle de conférences – Thomas More konferenciateremben.
