Fizessen elő folyóiratunkra!

Az Infokommunikáció és Jog folyóirat informatikai jogi, távközlési (hírközlési) jogi és médiajogi témájú írásokat közöl.

A folyóiratban helyet kapnak többek között adatvédelmi, szerzői jogi, versenyjogi kérdések, a személyiség védelemmel, az elektronikus kereskedelem szabályozásával, és az elektronikus közigazgatással foglalkozó írások.

ELŐFIZETÉS

INFORMATIKAI JOG | HÍRKÖZLÉSI JOG | MÉDIAJOG | HÁLÓZATOS IPARÁGAK

Kóczián Sándor: Az illetlenség szabályozása az elektronikus médiában az Egyesült Államokban (1. rész) – 2013/1. (54.), 3-11. o.

Az elektronikus médiaszabályozás egyik legérdekesebb területe a trágár vagy más néven illetlen (indecent) tartalmak, trágárnak tartott kifejezések és csúnya szavak korlátozása. Az ilyen megnyilvánulások önmagukban véve nem jogellenesek, azok a véleménynyilvánítás szabadságába tartoznak. A trágár, durva beszéd használata azonban jelentős korlátozás alá esik az elektronikus médiában. Ennek legfőbb indoka a kiskorúak védelme, mivel azokat a kiskorúak számára nem megfelelő, káros tartalomnak tekintik. Különösen az Egyesült Államokban reagálnak meglehetősen érzékenyen a rádióban és a televízióban – a földi sugárzású médiumokban – előforduló trágár és sértő nyelvezetre, kifejezésekre. Ennélfogva az illetlen tartalmak korlátozása az amerikai médiaszabályozás egyik legkülönösebb, s egyben legnagyobb vitát kiváltó területének számít.

BŐVEBBEN

Soós Andrea Klára: Az adatvédelmi hatóságok „teljes függetlensége”: az Európai Unió Bíróságának gyakorlata – 2012/5-6. (52-53.), 219-223. o.

Az Európai Parlament és a Tanács a személyes adatok feldolgozása (helyesen: kezelése[1]) vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 95/46/EK irányelve[2] (Irányelv) 28. cikk (1) bekezdése szerint „[m]inden tagállamnak rendelkeznie kell arról, hogy az ezen irányelv értelmében a tagállam által elfogadott nemzeti rendelkezéseknek a területén történő alkalmazását valamely hatóság vagy hatóságok felügyeljék”. A hivatkozott bekezdés második fordulata szerint „[e] hatóságok a rájuk ruházott feladatok gyakorlása során teljes függetlenségben járnak el”. 2010-től kezdve az Európai Unió Bírósága (EUB, Bíróság) elkezdte kialakítani joggyakorlatát az adatvédelmi hatóságok függetlenségének követelményeivel kapcsolatban. Az Európai Bizottság kontra Németországi Szövetségi Köztársaság ügyben[3] (a továbbiakban: „német ügy”) 2010. március 9-én hozott ítéletében[4] az EUB számos, a „teljes függetlenség” (complete independece) értelmezésével kapcsolatos alapelveit határozta meg, amikor megállapította egyes német tagállami adatvédelmi hatóságok státuszának összeegyeztethetetlenségét az Irányelvvel.

BŐVEBBEN

Tüzes Marcell: Bitcoin – A pénz új formája – 2012/4. (51.), 155-159. o.

Az Infokommunikáció és jog 49. számában ESZTERI DÁNIEL mutatta be a folyóirat olvasóinak a Bitcoin névre hallgató elektronikus fizetőeszközt Bitcoin: Az anarchisták pénze vagy a jövő fizetőeszköze? című cikkében.[1] Jelen írásom célja, hogy ESZTERI írásához kapcsolódva, azt kiegészítve ismertessem meg az olvasót a Bitcoin néhány gazdasági és műszakibb jellegű vetületével, valamint, hogy beszámoljak az előző cikk óta történt néhány említésre méltó eseményről.

BŐVEBBEN

Faludi Gábor, Grad-Gyenge Anikó: A cloud computing-alapú szolgáltatások szerzői jogi megítéléséről – 2012/3. (50.), 105-108. o.

 Az Infokommunikáció és Jog folyóirat kezdettől fogva nyitott a szerzői jogi tárgyú írások megjelentetésére, amit olvasóként és íróként is mindig örömmel kísérünk nyomon.[1] Az ünnepi számba választott – szokásunk szerint szerzői jogi kérdéseket elemző – témánk illik a folyóiratnak a modern technológiák iránt tanúsított nyitottságához: egy olyan technológiai eszköz-rendszer szerzői jogi vizsgálatát végeztük el, amely bár régebb óta ismert, komolyabb, szerzői jog által védett tartalmakat is érintő piaci jelentőséghez az utóbbi időben kezd jutni. Nem létezik ma a cloud computing felhasználásokra megállapodott szerzői jogi minősítés. Az eltérő, és egyre fejlődő üzleti modellek is módosítják a megítélést.

BŐVEBBEN

Balogh Zsolt György, Polyák Gábor, Rátai Balázs, Szőke Gergely László: Munkahelyi adatvédelem a gyakorlatban – 2012/3. (50.), 95-104. o.

A PTE ÁJK IKJK és a göttingeni Georg-August Egyetem jogi karának társtanszéke 2011–2012. év folyamán közös, az Európai Unió által finanszírozott[1] projekt keretében vizsgálja a munkahelyi adatvédelem sajátos kérdéseit, azon belül kiemelten a munkahelyi ellenőrzés és a magánszféra konfliktusait. A kutatás egyik sarokköveként készült országjelentés célja a munkahelyi adatvédelem hatályos magyar szabályozásának és a szabályozás európai kontextusának bemutatása (a következtetések levonása és a módosító javaslatok megfogalmazása a kutatás következő fázisának feladata).

BŐVEBBEN

Liber Ádám: A jogos érdeken alapuló adatkezelésről – 2012/2. (49.), 79-88. o.

A 2012. január 1. napjától hatályos az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.) a személyes adatok kezelésének új jogalapjait vezette be, köztük a jogos érdek érvényesítéséhez szükséges adatkezelés lehetőségét, amelyről a 95/46/EK számú irányelv[1] 7. cikk f) pontja rendelkezik. Az irányelv lehetőséget nyújt a személyes adatok kezelésére, amennyiben az az adatkezelő, vagy az adatokat megkapó harmadik fél, vagy felek jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezeknél az érdekeknél magasabb rendűek az érintett érdekei az alapvető jogok és szabadságok tekintetében.

BŐVEBBEN

Németh Ádám: A továbbítási kötelezettség értelmezési kérdései – 2012/1. (48.), 21-26. o.

A továbbítási kötelezettség (angol megnevezéssel „must carry”) egy sokrétű, több jogalkalmazói nézőpontból is megközelíthető szabályozási kérdés. A médiajog a kötelezettséget annak versenykorlátozó jellege és ezen keresztül alkotmányos indokoltsága alapján közelíti meg. A továbbítási kötelezettség ebben a kontextusban a magyar jogi szabályozásban a műsorszolgáltatók törvényben meghatározott hozzáférését jelenti meghatározott műsorterjesztési platformokhoz.

BŐVEBBEN

Csömör Magdolna, Polyák Gábor: Az előfizetői hurok átengedéstől az NGA hozzáférésig vezető út – 2011/6. (47.), 247-260. o.

A hírközlési jogágon belül szabályozási szempontból a hozzáférés – az összekapcsolás mellett – kiemelt szerepet töltött és tölt be, mivel a hírközlő hálózatok jellemzően meghatározzák az egyes hírközlési szolgáltatások működésének rendszerét. A szabályozó közigazgatási eszközök felhasználásával beavatkozik a szolgáltatók magánjogi jogviszonyaiba és a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókra többletkötelezettségeket állapít meg az erőfölény kiegyenlítése és a piacra lépés elősegítése érdekében. Ilyen hatósági beavatkozásra akkor kerülhet sor, ha az előzetes piac-meghatározást és piacelemzést követően a szabályozó az érintett hírközlési piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót azonosít és versenyproblémát észlel.

BŐVEBBEN

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@hvgorac.hu

Weboldal: hvgorac.hu