Fizessen elő folyóiratunkra!

Az Infokommunikáció és Jog folyóirat informatikai jogi, távközlési (hírközlési) jogi és médiajogi témájú írásokat közöl.

A folyóiratban helyet kapnak többek között adatvédelmi, szerzői jogi, versenyjogi kérdések, a személyiség védelemmel, az elektronikus kereskedelem szabályozásával, és az elektronikus közigazgatással foglalkozó írások.

ELŐFIZETÉS

INFORMATIKAI JOG | HÍRKÖZLÉSI JOG | MÉDIAJOG | HÁLÓZATOS IPARÁGAK

Faludi Gábor, Grad-Gyenge Anikó: A cloud computing-alapú szolgáltatások szerzői jogi megítéléséről – 2012/3. (50.), 105-108. o.

 Az Infokommunikáció és Jog folyóirat kezdettől fogva nyitott a szerzői jogi tárgyú írások megjelentetésére, amit olvasóként és íróként is mindig örömmel kísérünk nyomon.[1] Az ünnepi számba választott – szokásunk szerint szerzői jogi kérdéseket elemző – témánk illik a folyóiratnak a modern technológiák iránt tanúsított nyitottságához: egy olyan technológiai eszköz-rendszer szerzői jogi vizsgálatát végeztük el, amely bár régebb óta ismert, komolyabb, szerzői jog által védett tartalmakat is érintő piaci jelentőséghez az utóbbi időben kezd jutni. Nem létezik ma a cloud computing felhasználásokra megállapodott szerzői jogi minősítés. Az eltérő, és egyre fejlődő üzleti modellek is módosítják a megítélést.

BŐVEBBEN

Balogh Zsolt György, Polyák Gábor, Rátai Balázs, Szőke Gergely László: Munkahelyi adatvédelem a gyakorlatban – 2012/3. (50.), 95-104. o.

A PTE ÁJK IKJK és a göttingeni Georg-August Egyetem jogi karának társtanszéke 2011–2012. év folyamán közös, az Európai Unió által finanszírozott[1] projekt keretében vizsgálja a munkahelyi adatvédelem sajátos kérdéseit, azon belül kiemelten a munkahelyi ellenőrzés és a magánszféra konfliktusait. A kutatás egyik sarokköveként készült országjelentés célja a munkahelyi adatvédelem hatályos magyar szabályozásának és a szabályozás európai kontextusának bemutatása (a következtetések levonása és a módosító javaslatok megfogalmazása a kutatás következő fázisának feladata).

BŐVEBBEN

Liber Ádám: A jogos érdeken alapuló adatkezelésről – 2012/2. (49.), 79-88. o.

A 2012. január 1. napjától hatályos az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.) a személyes adatok kezelésének új jogalapjait vezette be, köztük a jogos érdek érvényesítéséhez szükséges adatkezelés lehetőségét, amelyről a 95/46/EK számú irányelv[1] 7. cikk f) pontja rendelkezik. Az irányelv lehetőséget nyújt a személyes adatok kezelésére, amennyiben az az adatkezelő, vagy az adatokat megkapó harmadik fél, vagy felek jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezeknél az érdekeknél magasabb rendűek az érintett érdekei az alapvető jogok és szabadságok tekintetében.

BŐVEBBEN

Németh Ádám: A továbbítási kötelezettség értelmezési kérdései – 2012/1. (48.), 21-26. o.

A továbbítási kötelezettség (angol megnevezéssel „must carry”) egy sokrétű, több jogalkalmazói nézőpontból is megközelíthető szabályozási kérdés. A médiajog a kötelezettséget annak versenykorlátozó jellege és ezen keresztül alkotmányos indokoltsága alapján közelíti meg. A továbbítási kötelezettség ebben a kontextusban a magyar jogi szabályozásban a műsorszolgáltatók törvényben meghatározott hozzáférését jelenti meghatározott műsorterjesztési platformokhoz.

BŐVEBBEN

Csömör Magdolna, Polyák Gábor: Az előfizetői hurok átengedéstől az NGA hozzáférésig vezető út – 2011/6. (47.), 247-260. o.

A hírközlési jogágon belül szabályozási szempontból a hozzáférés – az összekapcsolás mellett – kiemelt szerepet töltött és tölt be, mivel a hírközlő hálózatok jellemzően meghatározzák az egyes hírközlési szolgáltatások működésének rendszerét. A szabályozó közigazgatási eszközök felhasználásával beavatkozik a szolgáltatók magánjogi jogviszonyaiba és a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókra többletkötelezettségeket állapít meg az erőfölény kiegyenlítése és a piacra lépés elősegítése érdekében. Ilyen hatósági beavatkozásra akkor kerülhet sor, ha az előzetes piac-meghatározást és piacelemzést követően a szabályozó az érintett hírközlési piacon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatót azonosít és versenyproblémát észlel.

BŐVEBBEN

Mester Máté: Szélessáv-fejlesztés az Európai Unióban: Digitális Menetrend és egyéb bizottsági törekvések – 2011/6. (47.), 240-245. o.

Az infokommunikációs világverseny az elmúlt évtized során teljesen új fázisba lépett. Míg az 1990-es évek elején Európa úttörőnek számított a szektor bizonyos területein, mára ez az előny szinte semmivé foszlott. A liberalizáció, a harmonizáció és a verseny feltételeinek megteremtésével a szabályozói eszközök tekintetében Európa képes volt arra, hogy vezető szerepet vívjon ki magának. Emellett Európa volt a bölcsője olyan világszinten is sikeres technológiáknak, mint például a GSM mobilkommunikációs szabvány. Azonban ez a vezető szerep időközben elhalványult és Európa elvesztette azt a képességét, hogy bizonyos piaci vagy felhasználó trendek itt induljanak világhódító útjukra és a szektor jelentősen veszített gazdasági erejéből is.

BŐVEBBEN

Kis Gergely: Az állami beavatkozás szerepe az infokommunikációs infrastruktúra kialakításában – 2011/6. (47.), 231-238. o.

Magyarországon az információs társadalom fejlődését elősegítendő több kormányzati stratégiai koncepció és akcióterv készült, az intézményesített cél elérésének érdekében ezekre építve jelentek meg mind a hazai, mind az Európai Unió által finanszírozott pályázatok. A terület fejlesztésére vonatkozóan a 2003-ban megjelent Magyar Információs Társadalom Stratégia[1] tartalmazott stratégiai leírásokat, míg az alapinfrastruktúra fejlesztésére vonatkozó első átfogó dokumentumot 2004 második felében kezdték el előkészíteni – Nemzeti Szélessávú Stratégia néven – az akkori Informatikai és Hírközlési Minisztériumban. A koncepció több szakmai vitát, illetve módosítást követően végül Nemzeti Szélessávú Stratégia 2005[2] (NSzS 2005) címmel jelent meg.[3]

BŐVEBBEN

Pápai Zoltán: Innováció, beruházás és a hírközlési szektor szabályozása – 2011/6. (47.), 222-230. o.

A hírközlési iparág fejlődését mindig is a technológiai és üzleti innovációk határozták meg leginkább. Az elmúlt évtizedekben ez a folyamat jelentősen felgyorsult. A piaci fejlődésre azonban az állami szabályozás is igen nagy hatást gyakorolt már a kezdetektől. Ez hosszú ideig a szektor állami irányítását vagy ott, ahol nem állami vállalat nyújtotta a szolgáltatást, monopol szabályozást jelentett. A technológiai fejlődés azonban a második világháború után megteremtette a lehetőséget a piaci verseny megjelenéséhez, s lassan a fejlett világ országaiban mindenhol elindult privatizáció és a liberalizáció, amiben az éppen aktuális kihívásokra válaszoló ágazati politika és szabályozás játszott meghatározó szerepet. A piaci versenyt erősítő, segítő szabályozási politika máig meghatározó jelentőségű a szektor életében. Az összekapcsolás vagy a hozzáférési kérdések szabályozása nélkül a belépési korlátok igen magasak lennének, s a verseny talán el sem indulhatott volna, s a piacnyitás nem lett volna ilyen sikeres. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a szabályozás legfeljebb csak pótléka lehet a versenynek, s csak ott van rá szükség, ahol a verseny erői nem működnek megfelelően. A túlzott szabályozás épp a piac egészséges erőit lehetetleníti el vagy korlátozza.

BŐVEBBEN

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@hvgorac.hu

Weboldal: hvgorac.hu