INFOKOMMUNKIÁCIÓ ÉS JOG

Szőke Gergely László: Az adatvédelem szabályozásának történeti áttekintése¹ – 2013/3. (56.), 107-112. o.

Az elmúlt 10–15 évben a technológiai és társadalmi háttér változása újabb kihívások elé állította a ’90-es évek végére kialakult európai adatvédelmi szabályozást. Erre tekintettel az Európai Unióban jelenleg is zajlik az adatvédelem reformja, amelynek keretében az EU új jogszabálycsomaggal kívánja felváltani a jelenlegi adatvédelmi irányelvet és kerethatározatokat.[2] A jogalkotási folyamat legfontosabb lépése a Bizottság által 2012-ben kiadott Rendelettervezet[3] volt, amely számos újítást javasol az adatvédelmi jog területén.

BŐVEBBEN

Balogh Zsolt György: A bírósági határozatok közzétételének szabályozása Magyarországon – 2013/2. (55.), 84-89. o.

szakcikkek

A magyar bírósági rendszer alkotmányos kötelezettségének tesz eleget azzal, hogy a jogalkalmazás során keletkezett határozatokat széles körben hozzáférhetővé teszi. A bíróságok e kötelezettségüket a hagyományos közlési formákon felül 2007 óta már elektronikus úton is teljesítik. A jogalkalmazás egységesítését szolgáló, elvi jelentőségű döntéseken túl az elektronikus információszabadságról szóló már hatályon kívül helyezett 2005. évi XC. törvény – létrehozva a Bírósági Határozatok Gyűjteményét – azt is elrendelte, hogy a felsőbb bíróságok az egyedi ügyekben hozott érdemi határozataik elektronikus közzétételéről is gondoskodjanak. Ugyanakkor e határozatok közlése során a bíróságoknak a személyes adatok védelmét szolgáló követelményeket is tiszteletben kell tartaniuk, tehát a törvény elrendelte egyes adatoknak az elektronikus úton nyilvánosságra hozott döntésekből való törlését.

BŐVEBBEN

Kóczián Sándor: Az illetlenség szabályozása az elektronikus médiában az Egyesült Államokban (1. rész) – 2013/1. (54.), 3-11. o.

szakcikkek

Az elektronikus médiaszabályozás egyik legérdekesebb területe a trágár vagy más néven illetlen (indecent) tartalmak, trágárnak tartott kifejezések és csúnya szavak korlátozása. Az ilyen megnyilvánulások önmagukban véve nem jogellenesek, azok a véleménynyilvánítás szabadságába tartoznak. A trágár, durva beszéd használata azonban jelentős korlátozás alá esik az elektronikus médiában. Ennek legfőbb indoka a kiskorúak védelme, mivel azokat a kiskorúak számára nem megfelelő, káros tartalomnak tekintik. Különösen az Egyesült Államokban reagálnak meglehetősen érzékenyen a rádióban és a televízióban – a földi sugárzású médiumokban – előforduló trágár és sértő nyelvezetre, kifejezésekre. Ennélfogva az illetlen tartalmak korlátozása az amerikai médiaszabályozás egyik legkülönösebb, s egyben legnagyobb vitát kiváltó területének számít.

BŐVEBBEN

Soós Andrea Klára: Az adatvédelmi hatóságok „teljes függetlensége”: az Európai Unió Bíróságának gyakorlata – 2012/5-6. (52-53.), 219-223. o.

szakcikkek

Az Európai Parlament és a Tanács a személyes adatok feldolgozása (helyesen: kezelése[1]) vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 95/46/EK irányelve[2] (Irányelv) 28. cikk (1) bekezdése szerint „[m]inden tagállamnak rendelkeznie kell arról, hogy az ezen irányelv értelmében a tagállam által elfogadott nemzeti rendelkezéseknek a területén történő alkalmazását valamely hatóság vagy hatóságok felügyeljék”. A hivatkozott bekezdés második fordulata szerint „[e] hatóságok a rájuk ruházott feladatok gyakorlása során teljes függetlenségben járnak el”. 2010-től kezdve az Európai Unió Bírósága (EUB, Bíróság) elkezdte kialakítani joggyakorlatát az adatvédelmi hatóságok függetlenségének követelményeivel kapcsolatban. Az Európai Bizottság kontra Németországi Szövetségi Köztársaság ügyben[3] (a továbbiakban: „német ügy”) 2010. március 9-én hozott ítéletében[4] az EUB számos, a „teljes függetlenség” (complete independece) értelmezésével kapcsolatos alapelveit határozta meg, amikor megállapította egyes német tagállami adatvédelmi hatóságok státuszának összeegyeztethetetlenségét az Irányelvvel.

BŐVEBBEN

Tüzes Marcell: Bitcoin – A pénz új formája – 2012/4. (51.), 155-159. o.

szakcikkek

Az Infokommunikáció és jog 49. számában ESZTERI DÁNIEL mutatta be a folyóirat olvasóinak a Bitcoin névre hallgató elektronikus fizetőeszközt Bitcoin: Az anarchisták pénze vagy a jövő fizetőeszköze? című cikkében.[1] Jelen írásom célja, hogy ESZTERI írásához kapcsolódva, azt kiegészítve ismertessem meg az olvasót a Bitcoin néhány gazdasági és műszakibb jellegű vetületével, valamint, hogy beszámoljak az előző cikk óta történt néhány említésre méltó eseményről.

BŐVEBBEN

Faludi Gábor, Grad-Gyenge Anikó: A cloud computing-alapú szolgáltatások szerzői jogi megítéléséről – 2012/3. (50.), 105-108. o.

szakcikkek

Az Infokommunikáció és Jog folyóirat kezdettől fogva nyitott a szerzői jogi tárgyú írások megjelentetésére, amit olvasóként és íróként is mindig örömmel kísérünk nyomon.[1] Az ünnepi számba választott – szokásunk szerint szerzői jogi kérdéseket elemző – témánk illik a folyóiratnak a modern technológiák iránt tanúsított nyitottságához: egy olyan technológiai eszköz-rendszer szerzői jogi vizsgálatát végeztük el, amely bár régebb óta ismert, komolyabb, szerzői jog által védett tartalmakat is érintő piaci jelentőséghez az utóbbi időben kezd jutni. Nem létezik ma a cloud computing felhasználásokra megállapodott szerzői jogi minősítés. Az eltérő, és egyre fejlődő üzleti modellek is módosítják a megítélést.

BŐVEBBEN

Balogh Zsolt György, Polyák Gábor, Rátai Balázs, Szőke Gergely László: Munkahelyi adatvédelem a gyakorlatban – 2012/3. (50.), 95-104. o.

szakcikkek

A PTE ÁJK IKJK és a göttingeni Georg-August Egyetem jogi karának társtanszéke 2011–2012. év folyamán közös, az Európai Unió által finanszírozott[1] projekt keretében vizsgálja a munkahelyi adatvédelem sajátos kérdéseit, azon belül kiemelten a munkahelyi ellenőrzés és a magánszféra konfliktusait. A kutatás egyik sarokköveként készült országjelentés célja a munkahelyi adatvédelem hatályos magyar szabályozásának és a szabályozás európai kontextusának bemutatása (a következtetések levonása és a módosító javaslatok megfogalmazása a kutatás következő fázisának feladata).

BŐVEBBEN

Liber Ádám: A jogos érdeken alapuló adatkezelésről – 2012/2. (49.), 79-88. o.

szakcikkek

A 2012. január 1. napjától hatályos az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (továbbiakban: Infotv.) a személyes adatok kezelésének új jogalapjait vezette be, köztük a jogos érdek érvényesítéséhez szükséges adatkezelés lehetőségét, amelyről a 95/46/EK számú irányelv[1] 7. cikk f) pontja rendelkezik. Az irányelv lehetőséget nyújt a személyes adatok kezelésére, amennyiben az az adatkezelő, vagy az adatokat megkapó harmadik fél, vagy felek jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve, ha ezeknél az érdekeknél magasabb rendűek az érintett érdekei az alapvető jogok és szabadságok tekintetében.

BŐVEBBEN

Fizessen elő folyóiratunkra!

81. szám, 2023. december

80. szám, 2023. október

79. szám, 2023. március

78. szám, 2022. október

Szőke Gergely László: Az adatvédelem szabályozásának történeti áttekintése¹ – 2013/3. (56.), 107-112. o.

Balogh Zsolt György: A bírósági határozatok közzétételének szabályozása Magyarországon – 2013/2. (55.), 84-89. o.

Kóczián Sándor: Az illetlenség szabályozása az elektronikus médiában az Egyesült Államokban (1. rész) – 2013/1. (54.), 3-11. o.

Soós Andrea Klára: Az adatvédelmi hatóságok „teljes függetlensége”: az Európai Unió Bíróságának gyakorlata – 2012/5-6. (52-53.), 219-223. o.

Tüzes Marcell: Bitcoin – A pénz új formája – 2012/4. (51.), 155-159. o.

Faludi Gábor, Grad-Gyenge Anikó: A cloud computing-alapú szolgáltatások szerzői jogi megítéléséről – 2012/3. (50.), 105-108. o.

Balogh Zsolt György, Polyák Gábor, Rátai Balázs, Szőke Gergely László: Munkahelyi adatvédelem a gyakorlatban – 2012/3. (50.), 95-104. o.

Liber Ádám: A jogos érdeken alapuló adatkezelésről – 2012/2. (49.), 79-88. o.