Fizessen elő folyóiratunkra!

Az Infokommunikáció és Jog folyóirat informatikai jogi, távközlési (hírközlési) jogi és médiajogi témájú írásokat közöl.

A folyóiratban helyet kapnak többek között adatvédelmi, szerzői jogi, versenyjogi kérdések, a személyiség védelemmel, az elektronikus kereskedelem szabályozásával, és az elektronikus közigazgatással foglalkozó írások.

ELŐFIZETÉS

INFORMATIKAI JOG | HÍRKÖZLÉSI JOG | MÉDIAJOG | HÁLÓZATOS IPARÁGAK

Veszprémi Bernadett: Tájékoztatási kötelezettség megjelenése, különös tekintettel az önkormányzati honlapok felépítésével kapcsolatos jogi elvárásokra* – 2014/3. (59.), 111-117. o.

A cikk aktualitását az az észrevétel adta, hogy Magyarországon 2005 óta jogszabályok írják elő az önkormányzatok számára, hogy milyen közérdekű adatokat kell hozzáférhetővé tenniük a honlapjukon, és annak ellenére, hogy 2014-et írunk, az ezeknek való megfelelés még messze nem teljes, sőt.

Ma az információs társadalom korát éljük. Az elektronikus eljárások folyamatosan utat törnek maguknak és átveszik a vezető szerepet a hagyományos, papíralapú eljárásokkal szemben. „Ma már nem az a kérdés, hogy legyen-e elektronizálás, hanem az, hogy milyen legyen, és milyen ne.”[1] „Elkerülhetetlen, hogy az új erőforrást, az információt közvetítő elektronikus és kommunikációs hálózatok ne hatoljanak be az igazgatási feladatok ellátásába.”[2]

BŐVEBBEN

Kajtár Edit: Miért nem szólt? A várandósságra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségről munkajogi szemszögből¹ – 2014/2. (58.), 92-96. o.

A várandós nőket érintő felmondási tilalomra vonatkozó szabályozás sok esetben szélsőséges reakciókat vált ki. Az egyik véglet képviselői dicsfénnyel övezik a várandós nőt, a másikéi a munkáltató nyakába akasztott koloncként tekintenek rá. Már az elemzők által alkalmazott terminológia is sokat elárul. Áldott állapot? Terhesség? Várandósság? Jelen tanulmányban az utóbbit fogom alkalmazni. A munkavállaló gyermeket vár. A munkáltató jó, terhelhető, kiszámítható munkaerőt. A kettő nem zárja ki egymást.

BŐVEBBEN

Szőke Gergely László: Az önszabályozás, audit és tanúsítás lehetőségei és korlátai az adatvédelem területén – 2014/1. (57.), 14-20. o.

Az adatvédelmi szabályozás újabb tendenciái, különösen az Európai Unió várható új adatvédelmi szabályozása, egyértelműen az önszabályozás különböző formáinak erősödése, valamint az auditálás illetve különböző címkéző-tanúsító rendszerek jelentőségének növekedése felé mutatnak. Jelen tanulmány áttekintő jelleggel mutatja be az önszabályozásban rejlő lehetőségeket és korlátokat, valamint az adatvédelmi felügyelet sajátos intézményeként felfogható adatvédelmi audit főbb jellemzőit – kitérve annak hatályos magyar szabályozására.

BŐVEBBEN

Szőke Gergely László: Az adatvédelem szabályozásának történeti áttekintése¹ – 2013/3. (56.), 107-112. o.

Az elmúlt 10–15 évben a technológiai és társadalmi háttér változása újabb kihívások elé állította a ’90-es évek végére kialakult európai adatvédelmi szabályozást. Erre tekintettel az Európai Unióban jelenleg is zajlik az adatvédelem reformja, amelynek keretében az EU új jogszabálycsomaggal kívánja felváltani a jelenlegi adatvédelmi irányelvet és kerethatározatokat.[2] A jogalkotási folyamat legfontosabb lépése a Bizottság által 2012-ben kiadott Rendelettervezet[3] volt, amely számos újítást javasol az adatvédelmi jog területén.

BŐVEBBEN

Balogh Zsolt György: A bírósági határozatok közzétételének szabályozása Magyarországon – 2013/2. (55.), 84-89. o.

A magyar bírósági rendszer alkotmányos kötelezettségének tesz eleget azzal, hogy a jogalkalmazás során keletkezett határozatokat széles körben hozzáférhetővé teszi. A bíróságok e kötelezettségüket a hagyományos közlési formákon felül 2007 óta már elektronikus úton is teljesítik. A jogalkalmazás egységesítését szolgáló, elvi jelentőségű döntéseken túl az elektronikus információszabadságról szóló már hatályon kívül helyezett 2005. évi XC. törvény – létrehozva a Bírósági Határozatok Gyűjteményét – azt is elrendelte, hogy a felsőbb bíróságok az egyedi ügyekben hozott érdemi határozataik elektronikus közzétételéről is gondoskodjanak. Ugyanakkor e határozatok közlése során a bíróságoknak a személyes adatok védelmét szolgáló követelményeket is tiszteletben kell tartaniuk, tehát a törvény elrendelte egyes adatoknak az elektronikus úton nyilvánosságra hozott döntésekből való törlését.

BŐVEBBEN

Kóczián Sándor: Az illetlenség szabályozása az elektronikus médiában az Egyesült Államokban (1. rész) – 2013/1. (54.), 3-11. o.

Az elektronikus médiaszabályozás egyik legérdekesebb területe a trágár vagy más néven illetlen (indecent) tartalmak, trágárnak tartott kifejezések és csúnya szavak korlátozása. Az ilyen megnyilvánulások önmagukban véve nem jogellenesek, azok a véleménynyilvánítás szabadságába tartoznak. A trágár, durva beszéd használata azonban jelentős korlátozás alá esik az elektronikus médiában. Ennek legfőbb indoka a kiskorúak védelme, mivel azokat a kiskorúak számára nem megfelelő, káros tartalomnak tekintik. Különösen az Egyesült Államokban reagálnak meglehetősen érzékenyen a rádióban és a televízióban – a földi sugárzású médiumokban – előforduló trágár és sértő nyelvezetre, kifejezésekre. Ennélfogva az illetlen tartalmak korlátozása az amerikai médiaszabályozás egyik legkülönösebb, s egyben legnagyobb vitát kiváltó területének számít.

BŐVEBBEN

Soós Andrea Klára: Az adatvédelmi hatóságok „teljes függetlensége”: az Európai Unió Bíróságának gyakorlata – 2012/5-6. (52-53.), 219-223. o.

Az Európai Parlament és a Tanács a személyes adatok feldolgozása (helyesen: kezelése[1]) vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló 95/46/EK irányelve[2] (Irányelv) 28. cikk (1) bekezdése szerint „[m]inden tagállamnak rendelkeznie kell arról, hogy az ezen irányelv értelmében a tagállam által elfogadott nemzeti rendelkezéseknek a területén történő alkalmazását valamely hatóság vagy hatóságok felügyeljék”. A hivatkozott bekezdés második fordulata szerint „[e] hatóságok a rájuk ruházott feladatok gyakorlása során teljes függetlenségben járnak el”. 2010-től kezdve az Európai Unió Bírósága (EUB, Bíróság) elkezdte kialakítani joggyakorlatát az adatvédelmi hatóságok függetlenségének követelményeivel kapcsolatban. Az Európai Bizottság kontra Németországi Szövetségi Köztársaság ügyben[3] (a továbbiakban: „német ügy”) 2010. március 9-én hozott ítéletében[4] az EUB számos, a „teljes függetlenség” (complete independece) értelmezésével kapcsolatos alapelveit határozta meg, amikor megállapította egyes német tagállami adatvédelmi hatóságok státuszának összeegyeztethetetlenségét az Irányelvvel.

BŐVEBBEN

Tüzes Marcell: Bitcoin – A pénz új formája – 2012/4. (51.), 155-159. o.

Az Infokommunikáció és jog 49. számában ESZTERI DÁNIEL mutatta be a folyóirat olvasóinak a Bitcoin névre hallgató elektronikus fizetőeszközt Bitcoin: Az anarchisták pénze vagy a jövő fizetőeszköze? című cikkében.[1] Jelen írásom célja, hogy ESZTERI írásához kapcsolódva, azt kiegészítve ismertessem meg az olvasót a Bitcoin néhány gazdasági és műszakibb jellegű vetületével, valamint, hogy beszámoljak az előző cikk óta történt néhány említésre méltó eseményről.

BŐVEBBEN

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@hvgorac.hu

Weboldal: hvgorac.hu