INFOKOMMUNKIÁCIÓ ÉS JOG

Schubauer Petra: Az elfeledtetéshez való jog az új Adatvédelmi rendelet tükrében – 2017/2. (69.), 87-89. o.

2016 tavaszán az Európai Parlament, a Bizottság és a Tanács megállapodásra jutott az Adatvédelmi rendelet1 szabályait illetően, amely 2018. május 25. napjától alkalmazandó, és amely az újításai miatt komoly kihívás minden adatvédelemmel foglalkozó szakember számára. Az új szabályozásra régóta szükség volt, hiszen a korábbi szabályozásnak keretet adó 95/46/EK irányelv2 hatályba lépése óta lassan 20 év telt el, és gyökeresen változott meg a szabályozási környezet: a GDPR elsődleges célja, hogy a mai információs technológiákhoz alkalmazkodva védje a személyes adatokat a digitális világban.

BŐVEBBEN

Németh Szabolcs: PrintScreen – Pillanatfelvétel a közösségi oldalak jogi szabályozásának kihívásairól és aktuális fejleményeiről – 2017/2. (69.), 83-86. o.

szakcikkek

Egyes pesszimista nézetek szerint az orwelli Nagy Testvér mára valóban beköltözött az otthonunkba, azonban az 1949-ben megjelenő kiváló disztópiában leírtaktól eltérően nem a televízióból néz ránk kötelező jelleggel a nap huszonnégy órájában, hanem a számítógépünkbe, mobiltelefonunkba, tabletünkbe férkőzött be. Ám nagyon meg sem kellett ehhez erőltetnie magát, ugyanis mind önként, saját akarat-elhatározásunkból töltöttük le a programot, amely Big Brother helyett a valóságban a Facebook nevet kapta.

BŐVEBBEN

Kaskovits Melinda: Szerzői jog a digitális egységes piacon¹ – 2017. Különszám, 25-32. o.

szakcikkek

A digitális világ[2] mindenki számára más jelentéstartalommal bír lakóhelytől, életkortól, beállítottságtól függően. Egyet azonban mindenki elismer: az új technológiák begyűrűztek mindennapjainkba, átszövik életünket és rohamléptekben fejlődnek, így kényszerítve a modern világban élő embert, hogy folyamatosan lépést tartson a változásokkal.[3]
Az online világ új teret nyitott meg nemcsak a hétköznapi életben, hanem a világgazdaságban is. Ennek egyik domináns szereplője az EU, amelynek 28 különböző hagyományokkal rendelkező tagállamát egységbe toborozni nem egyszerű feladat. A közös, minden országra vonatkozó szabályok pedig fontosak, hiszen így maradhat az EU erős szereplő a nemzetközi környezetben, és így alakíthat ki egy egységes belső piacot tagjai számára.

BŐVEBBEN

Labancz Andrea: Az innovatív gyógyszerek szabadalmának gazdaságra gyakorolt hatása¹ – 2017. Különszám, 47-53. o.

szakcikkek

Az Európa gazdaságát is sújtó 2008-as pénzügyi válság rámutatott arra, hogy a gazdasági stabilitás elérése és fenntartása érdekében alapvető változtatásokra van szükség. E célt szem előtt tartva került kidolgozásra az Európa 2020 stratégia. A dolgozat a stratégia prioritásai között megfogalmazott egyik célkitűzéssel, az Intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakításának témakörével foglalkozik. Tekintve, hogy az innovatív megoldások leginkább az iparra jellemző sajátosságokat takarnak, az innováción alapuló gazdaság kiépítését az ipar egyik alágazata, a gyógyszeripar területén vizsgálja, összhangban az egységes hatályú európai szabadalommal.[2]

BŐVEBBEN

Kubicza Márta: Mit utálunk jobban? – 2017. Különszám, 39-46. o.

szakcikkek

A XXI. század nagy kihívása a nyugati demokráciák számára, hogyan egyensúlyozzanak a különböző alapjogok biztosítása érdekében.[1] Miközben garantálni szeretnék a lehető legteljesebb mértékű szabadságot az emberek számára, bizonyos cselekedeteket nem hagyhatnak figyelmen és korlátozáson kívül.[2] Az egyensúly alapjának megteremtéséhez az egyik legfontosabb kérdés azt eldönteni, hogy mit utálunk jobban? A gyűlölködést (legyen az rasszizmus, antiszemitizmus, iszlamofóbia, xenofóbia, homofóbia stb.) vagy más szabadságok elnyomását jelentő korlátozását ezen megnyilvánulásoknak.

BŐVEBBEN

Pogácsás Anett: Garancia vagy akadály? A szerzői jogról való lemondás tilalmának helye egy rugalmas szerzői jogi rendszerben – 2017/1. (68.), 38-45. o.

szakcikkek

A védelem formalitásmentes keletkezése a szerzői jog egyik legalapvetőbb garanciális szabálya, amely a Berni Uniós Egyezmény (BUE)[1] berlini, 1908-ban végrehajtott felülvizsgálata során vált a nemzetközi szerzői jog meghatározó részévé. Ennek megfelelően a szerzői jogi védelmet keletkeztető jogi tény maga a mű létrejötte[2], azaz a megalkotásán kívül nincs szükség más cselekményre (elismerésre, nyilvántartásba vételre, zsűrizésre stb.) a védelem keletkezéséhez, az mint joghatás egyszerűen a mű elkészítéséhez mint reálaktushoz fűződik.

BŐVEBBEN

Eszteri Dániel: Egy Bitcoinnal elkövetett vagyon elleni bűncselekmény és az ahhoz kapcsolódó egyes jogi kérdések – 2017/1. (68.), 25-31. o.

szakcikkek

Absztrakt: A tanulmány alapját egy Magyarországon elkövetett vagyon elleni bűncselekmény adja, amely során az elkövetők nagyobb összegnek megfelelő digitális fizetőeszközt, úgynevezett Bitcoint csaltak ki a sértettől. Az ügyet tárgyaló bíróság a bűncselekmény elkövetési magatartásának jobb megértése érdekében – az ügyész indítványára – szaktanácsadói vélemény elkészítésére kérte fel a szerzőt.

BŐVEBBEN

Kis Kelemen Bence, Hohmann Balázs: A Schrems ítélet hatásai az európai uniós és magyar adattovábbítási gyakorlatokra – 2016/2-3. (66-67.), 64-70. o.

szakcikkek

Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok gazdasága adja a világ GDP-jének felét, a világkereskedelem egyharmadát, ezért a köztük fennálló kereskedelmi kapcsolatok meghatározó jelentőségűek a világpiac számára. Az EU Egyesült Államokba irányuló szolgáltatási exportja a szolgáltatási importhoz hasonlóan évek óta növekvő tendenciát mutat, ennek további támogatására a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről 2013 óta zajlanak tárgyalások. A kereskedelmi kapcsolatok szerves részét képezi az egyre növekvő adatáramlás, mely egyben a személyes adatok cseréjét is jelenti, ezért gazdasági szempontból meghatározó jelentőségű az EU Egyesült Államokba irányuló adattovábbításra vonatkozó szabályozása.

BŐVEBBEN

Fizessen elő folyóiratunkra!

74. szám, 2020. október

73. szám, 2020. május

72. szám, 2019. június

71. szám, 2018. december

Schubauer Petra: Az elfeledtetéshez való jog az új Adatvédelmi rendelet tükrében – 2017/2. (69.), 87-89. o.

Németh Szabolcs: PrintScreen – Pillanatfelvétel a közösségi oldalak jogi szabályozásának kihívásairól és aktuális fejleményeiről – 2017/2. (69.), 83-86. o.

Kaskovits Melinda: Szerzői jog a digitális egységes piacon¹ – 2017. Különszám, 25-32. o.

Labancz Andrea: Az innovatív gyógyszerek szabadalmának gazdaságra gyakorolt hatása¹ – 2017. Különszám, 47-53. o.

Kubicza Márta: Mit utálunk jobban? – 2017. Különszám, 39-46. o.

Pogácsás Anett: Garancia vagy akadály? A szerzői jogról való lemondás tilalmának helye egy rugalmas szerzői jogi rendszerben – 2017/1. (68.), 38-45. o.

Eszteri Dániel: Egy Bitcoinnal elkövetett vagyon elleni bűncselekmény és az ahhoz kapcsolódó egyes jogi kérdések – 2017/1. (68.), 25-31. o.

Kis Kelemen Bence, Hohmann Balázs: A Schrems ítélet hatásai az európai uniós és magyar adattovábbítási gyakorlatokra – 2016/2-3. (66-67.), 64-70. o.