Fizessen elő folyóiratunkra!

Az Infokommunikáció és Jog folyóirat informatikai jogi, távközlési (hírközlési) jogi és médiajogi témájú írásokat közöl.

A folyóiratban helyet kapnak többek között adatvédelmi, szerzői jogi, versenyjogi kérdések, a személyiség védelemmel, az elektronikus kereskedelem szabályozásával, és az elektronikus közigazgatással foglalkozó írások.

ELŐFIZETÉS

INFORMATIKAI JOG | HÍRKÖZLÉSI JOG | MÉDIAJOG | HÁLÓZATOS IPARÁGAK

Dr. Varga Zoltán: Az EKÁER gyakorlati nézőpontból – 2020/2. (75.), e-különszám

Cikkemben a digitalizáció egyik eredményeként bevezetett Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszert gyakorlati nézőpontból igyekszem bemutatni. Ennek keretében kitérek a 2020. évi módosításokra, az EKÁER és a NÉBIH élelmiszerlánc-felügyeleti rendszerének összefüggéseire. valamint a helyszíni és az utólagos ellenőrzések tapasztalataira, illetve a bírságolási és jogorvoslati kérdésekre is.

BŐVEBBEN

Dr. Szendi Dóra: Koppenhága mint az Európai Unió legokosabb fővárosa? – 2020/2. (75.), e-különszám

Napjainkban az egyre gyorsuló globalizációval az okos városfejlesztés és az intelligens technológiák alkalmazása szinte minden kontinensen egyre nagyobb hangsúlyt kap. Ennek oka, hogy a városoknak reagálniuk kell a gyorsan változó körülményekre (például a növekvő népesség, a városi szolgáltatások kihívásai, a méretgazdaságosság problémái), és ehhez új és naprakész megoldásokra van szükségük. Ebben az összefüggésben az intelligens városok koncepciója innovatív megoldásokat kínálhat a városok jövője szempontjából. A tanulmány olyan komplex mérőszámot mutat be, amely több empirikus módszertan szintéziseként, hat komponens alapján számítható, és alkalmas lehet az okos városok teljesítményének összehasonlítására. Az EU28 fővárosának elemzése azt mutatja, hogy 2015-ben Koppenhága volt a legjobban teljesítő okos város, melyet Stockholm és Luxemburg követett, azonban az egyes komponensekben az értékek szóródása jelentős.

BŐVEBBEN

Mélypataki Gábor: A robotizáció munkajogi és foglalkoztatáspolitikai kihívásai – 2020/2. (75.), e-különszám

A tanulmányban a robotizáció munkajogi és foglalkoztatáspolitikai hatásait vizsgálom. A robotok használata a klasszikus munkaviszonyokat teljesen át fogja alakítani. Ez az átalakítás nem lesz egységes, ugyanis befolyásolja majd, hogy a munkáltató milyen mértékben képzeli el a technológia alkalmazását. Teljese más lesz a reláció a humán munkaerő mellett kollaboratív robotok is dolgoznak, és teljesen más lesz akkor is, ha az élő munkaerőt teljesen lecseréli. A tanulmányban mindkét irány fő vonásait szeretném bemutatni. Először a kollaboratív robotok alkalmazásának a jogi problémáit, azt követően pedig a robotoknak a munkaerőpiacra gyakorolt hatását az ökológiai közgazdaság szemüvegén át.

BŐVEBBEN

Gergely Cseh – Zsolt Czékmann: Good (digital) municipality – municipal digitization aspects of Good State and Governance Reports, in particular the effects of the introduction of the ASP system* – 2020/1. (74.), 9-13. o.

Digitization is an opportunity for everyone to be better, more efficient and more successful. Whether we are looking at the level of an individual, a smaller or larger community, a business, or even the state itself, the use of the latest technologies is no longer an issue (perhaps no longer just an option) but a kind of necessity to meet different expectations. The state itself is in such a situation, it must meet today’s expectations, be it self-imposed criteria or the expectations of its citizens, or perhaps the conditions of an external power (such as the EU) and it must take advantage of the achievements of digitization.

BŐVEBBEN

Tóth András: A mesterséges intelligencia szabályozásának paradoxonja és egyes jogi vonatkozásainak alapvető kérdései – 2019/2. (73.), 3-9. o.

A mesterséges intelligencia (MI) a korunkban felgyorsult tech­nológiai fejlődés egyik legfontosabb és legizgalmasabb kihívását jelenti. Egyfelől – mint minden más technológiai fejlődés – csak úgy lehet értelmes, ha a társadalom javát szolgálja, ha az ember képességeit javítja. Másfelől komoly kockázatokat is rejt magában. Az MI mint technológia szabályozása – más technológiák szabályozásához hasonlóan – azzal a kötelezettséggel jár, hogy jólétnövelő hatások a kockázatok minimálisra szorításával álljanak elő. Az MI társadalom javát szolgáló elterjedése nemcsak szabályozási eszközöket igényel (pl. befektetés és kutatás-támogatás, szakemberképzés), de a kockázatok kiküszöbölésénél, a megbízhatóság erősítése kapcsán megkerülhetetlen. Kérdés az MI kapcsán, hogy a jog be tudja-e tölteni ezt a megbízhatóságerősítési szerepet egy olyan technológia vonatkozásában, amelynek alaptulajdonsága az átláthatatlanság, kiszámíthatatlanság, kiismerhetetlenség. 2015-ben például Stephen Hawking, Elon Musk és Bill Gates hívta fel arra figyelmet, hogy az MI a nukleáris fegyverkezésnél is nagyobb veszélyeket hordozhat magában és fenyegeti az emberiséget.

BŐVEBBEN

Dr. Németh Szabolcs: A közösségi oldalak szolgáltatóinak jogi felelőssége – Rendszertani elemzés (I. rész) – 2019/1. (72.), 3-7. o.

Jelen sorok írásakor, a Cambridge Analytica-ügy nyilvánosságra kerülésének egyéves évfordulóján minden bizonnyal evidenciának hat annak kinyilvánítása, hogy a közösségi oldalak – közöttük kiemelt jelentőséggel a Facebook – szolgáltatói az általuk nyújtott szolgáltatások különböző aspektusai kapcsán jogi felelősséggel (is) tartoznak. A jogtudomány egyes művelői részéről már a közösségi média szélesebb körben történő elterjedésével párhuzamosan fogalmazódtak meg kérdések ezen speciális, látszólag jogágakon átívelő, a XXI. század technikai vívmányainak sajátosságait magán hordozó komplex szolgáltatás kapcsán. Ezzel szemben ezen online platformok felhasználói részéről csak viszonylag későn, a nagy nyilvánosságot kapó, és a szolgáltatók információs, valamint gazdasági túlhatalmával összefüggésben felmerülő[2] anomáliák vezettek felismeréshez és jogtudatosabb hozzáálláshoz.

BŐVEBBEN

Baksay-Nagy György: Modernkori problémák: Dizájnvédelem a képernyőinknek – 2018/2. (71.), 78-85. o.

Jelen összefoglalónak nem célja a teljes dizájnvédelmi eszköztár bemutatása, a formatervezési mintaoltalom valamennyi szabályozási részletének pontos felvázolása, sőt az sem, hogy a formatervezési mintaoltalom mellett kumuláltan fennálló szellemi tulajdonvédelmi lehetőségeket részletezze. Sokkal inkább bevezetést kíván nyújtani abba a jelenlegi szabályozási környezetbe, ahova kénytelenek vagyunk beerőltetni azon modern, komputerizált mintákat is, mint a grafikus felhasználói felületek vagy az animált ikonok.

BŐVEBBEN

Mezei Péter: Thou Shalt Sample! Pozitív változások a samplingelés amerikai gyakorlatában¹ – 2018/2. (71.), 47-53. o.

Számos alkalommal nyílt már lehetőségem a digitális zenei szerzői jogok izgalmas kérdéséről, a hangmintázási eljárásról értekezni. E munkák a sampling amerikai, magyar és német szerzői jogi megítélését tárgyalták, ám közel tíz éve annak, hogy a kéziratokat lezártam/lezártuk. A 2010-ig tartó időszak szerinti amerikai status quo lényege, hogy idegen hangfelvétel (és a benne foglalt zenemű, illetve előadóművészi teljesítmény) részletének vagy egészének – a hangmintának vagy sample-nek – az átvétele egy új hangfelvételbe az eredeti jogosult(ak) vagyoni jogait és – a kontinentális európai jogrendszerekben – a személyhez fűződő jogait is érint(het)ik. Előzetes engedély nélkül csak akkor mentesülhet a felelősség alól a hangmintázó zenész, ha magatartása beilleszthető a szabad felhasználások esetei közé, ideértve az Egyesült Államok szerzői jogából ismert fair use tesztet.

BŐVEBBEN

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@hvgorac.hu

Weboldal: hvgorac.hu