INFOKOMMUNKIÁCIÓ ÉS JOG

Kaskovits Melinda: Szerzői jog a digitális egységes piacon¹ – 2017. Különszám, 25-32. o.

A digitális világ[2] mindenki számára más jelentéstartalommal bír lakóhelytől, életkortól, beállítottságtól függően. Egyet azonban mindenki elismer: az új technológiák begyűrűztek mindennapjainkba, átszövik életünket és rohamléptekben fejlődnek, így kényszerítve a modern világban élő embert, hogy folyamatosan lépést tartson a változásokkal.[3]
Az online világ új teret nyitott meg nemcsak a hétköznapi életben, hanem a világgazdaságban is. Ennek egyik domináns szereplője az EU, amelynek 28 különböző hagyományokkal rendelkező tagállamát egységbe toborozni nem egyszerű feladat. A közös, minden országra vonatkozó szabályok pedig fontosak, hiszen így maradhat az EU erős szereplő a nemzetközi környezetben, és így alakíthat ki egy egységes belső piacot tagjai számára.

BŐVEBBEN

Labancz Andrea: Az innovatív gyógyszerek szabadalmának gazdaságra gyakorolt hatása¹ – 2017. Különszám, 47-53. o.

szakcikkek

Az Európa gazdaságát is sújtó 2008-as pénzügyi válság rámutatott arra, hogy a gazdasági stabilitás elérése és fenntartása érdekében alapvető változtatásokra van szükség. E célt szem előtt tartva került kidolgozásra az Európa 2020 stratégia. A dolgozat a stratégia prioritásai között megfogalmazott egyik célkitűzéssel, az Intelligens növekedés: tudáson és innováción alapuló gazdaság kialakításának témakörével foglalkozik. Tekintve, hogy az innovatív megoldások leginkább az iparra jellemző sajátosságokat takarnak, az innováción alapuló gazdaság kiépítését az ipar egyik alágazata, a gyógyszeripar területén vizsgálja, összhangban az egységes hatályú európai szabadalommal.[2]

BŐVEBBEN

Kubicza Márta: Mit utálunk jobban? – 2017. Különszám, 39-46. o.

szakcikkek

A XXI. század nagy kihívása a nyugati demokráciák számára, hogyan egyensúlyozzanak a különböző alapjogok biztosítása érdekében.[1] Miközben garantálni szeretnék a lehető legteljesebb mértékű szabadságot az emberek számára, bizonyos cselekedeteket nem hagyhatnak figyelmen és korlátozáson kívül.[2] Az egyensúly alapjának megteremtéséhez az egyik legfontosabb kérdés azt eldönteni, hogy mit utálunk jobban? A gyűlölködést (legyen az rasszizmus, antiszemitizmus, iszlamofóbia, xenofóbia, homofóbia stb.) vagy más szabadságok elnyomását jelentő korlátozását ezen megnyilvánulásoknak.

BŐVEBBEN

Pogácsás Anett: Garancia vagy akadály? A szerzői jogról való lemondás tilalmának helye egy rugalmas szerzői jogi rendszerben – 2017/1. (68.), 38-45. o.

szakcikkek

A védelem formalitásmentes keletkezése a szerzői jog egyik legalapvetőbb garanciális szabálya, amely a Berni Uniós Egyezmény (BUE)[1] berlini, 1908-ban végrehajtott felülvizsgálata során vált a nemzetközi szerzői jog meghatározó részévé. Ennek megfelelően a szerzői jogi védelmet keletkeztető jogi tény maga a mű létrejötte[2], azaz a megalkotásán kívül nincs szükség más cselekményre (elismerésre, nyilvántartásba vételre, zsűrizésre stb.) a védelem keletkezéséhez, az mint joghatás egyszerűen a mű elkészítéséhez mint reálaktushoz fűződik.

BŐVEBBEN

Eszteri Dániel: Egy Bitcoinnal elkövetett vagyon elleni bűncselekmény és az ahhoz kapcsolódó egyes jogi kérdések – 2017/1. (68.), 25-31. o.

szakcikkek

Absztrakt: A tanulmány alapját egy Magyarországon elkövetett vagyon elleni bűncselekmény adja, amely során az elkövetők nagyobb összegnek megfelelő digitális fizetőeszközt, úgynevezett Bitcoint csaltak ki a sértettől. Az ügyet tárgyaló bíróság a bűncselekmény elkövetési magatartásának jobb megértése érdekében – az ügyész indítványára – szaktanácsadói vélemény elkészítésére kérte fel a szerzőt.

BŐVEBBEN

Kis Kelemen Bence, Hohmann Balázs: A Schrems ítélet hatásai az európai uniós és magyar adattovábbítási gyakorlatokra – 2016/2-3. (66-67.), 64-70. o.

szakcikkek

Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok gazdasága adja a világ GDP-jének felét, a világkereskedelem egyharmadát, ezért a köztük fennálló kereskedelmi kapcsolatok meghatározó jelentőségűek a világpiac számára. Az EU Egyesült Államokba irányuló szolgáltatási exportja a szolgáltatási importhoz hasonlóan évek óta növekvő tendenciát mutat, ennek további támogatására a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről 2013 óta zajlanak tárgyalások. A kereskedelmi kapcsolatok szerves részét képezi az egyre növekvő adatáramlás, mely egyben a személyes adatok cseréjét is jelenti, ezért gazdasági szempontból meghatározó jelentőségű az EU Egyesült Államokba irányuló adattovábbításra vonatkozó szabályozása.

BŐVEBBEN

Nagy Krisztina: Literacy és felhasználói tudatosság – 2016/1. (65.), 17-21. o.

szakcikkek

Az előadást három példával kezdem. Az első kettő azt példázza, hogy a digitális médiakörnyezetben komoly kihívást jelent a mindennapi hírfolyamban megjelenő hírek, információk megbízhatóságának értékelése, a valós tényeken alapuló hírek és az erősen manipulált, megtévesztő tartalmak közötti válogatás, a média által közvetített valóság értő, kritikai szemléletű befogadása és értelmezése.

BŐVEBBEN

Szőke Gergely László: Infokommunikációs Szakmai Nap 2015 – beszámoló – 2015/4. (64.), 157-158. o.

szakcikkek

2015. október 16-án a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara (PTE ÁJK), az Informatikai és Kommunikációs Jogi Kutatóintézet (IKJK) és a Magyar Jogász Egylet Média és Reklámjogi Szakosztálya közös szervezésében került sor az Infokommunikációs Szakmai Nap konferenciasorozat 2015-ös rendezvényére a Budapesti Ügyvédi Kamara Dísztermében.

BŐVEBBEN

Fizessen elő folyóiratunkra!

72. szám, 2019. június

71. szám, 2018. december

70. szám, 2018. június

69. szám, 2017. december

Kaskovits Melinda: Szerzői jog a digitális egységes piacon¹ – 2017. Különszám, 25-32. o.

Labancz Andrea: Az innovatív gyógyszerek szabadalmának gazdaságra gyakorolt hatása¹ – 2017. Különszám, 47-53. o.

Kubicza Márta: Mit utálunk jobban? – 2017. Különszám, 39-46. o.

Pogácsás Anett: Garancia vagy akadály? A szerzői jogról való lemondás tilalmának helye egy rugalmas szerzői jogi rendszerben – 2017/1. (68.), 38-45. o.

Eszteri Dániel: Egy Bitcoinnal elkövetett vagyon elleni bűncselekmény és az ahhoz kapcsolódó egyes jogi kérdések – 2017/1. (68.), 25-31. o.

Kis Kelemen Bence, Hohmann Balázs: A Schrems ítélet hatásai az európai uniós és magyar adattovábbítási gyakorlatokra – 2016/2-3. (66-67.), 64-70. o.

Nagy Krisztina: Literacy és felhasználói tudatosság – 2016/1. (65.), 17-21. o.

Szőke Gergely László: Infokommunikációs Szakmai Nap 2015 – beszámoló – 2015/4. (64.), 157-158. o.