Bevezető gondolatok – a tanulmány tárgya

Habár a határigazgatási és belső biztonsági célú információs rendszerek alapvető célja a vízum-, a határforgalom-ellenőrzést végző, a menekültügyi és a migrációs hatóságok támogatása, azonban bűnüldözési célból történő alkalmazásuknak is kiemelkedő szerepe lehet. Jelen tanulmány célja annak vizsgálata, hogy a jelenleg már működő, továbbá a közeljövőben működésbe lépő, elsődlegesen határigazgatási célú uniós információs rendszerekben tárolt adatokhoz az egyes tagállamok bűnüldöző hatóságai milyen feltételek mellett és bűncselekmények esetén férhetnek hozzá annak érdekében, hogy munkájukat a lehető leghatékonyabban tudják végezni. A kutatás keretében az alábbi centralizált struktúrájú rendszerek vizsgálatára került sor: Vízuminformációs rendszer (VIS), Eurodac, Határregisztrációs rendszer (EES), Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS). Habár teljes mértékben ebbe a körbe sorolandó, azonban – a terjedelmi korátokra tekintettel – kizárólag néhány gondolat erejéig kerül megemlítésére a Schengeni Információs Rendszer (SIS), amely jelenleg is „a legnagyobb és a legszélesebb körben használt, bevándorlással és bűnüldözéssel kapcsolatos információcserére szolgáló platform”[1]. Végül pedig az utasnyilvántartási adatállomány bűnüldözési célú alkalmazhatóságának feltételrendszere kerül bemutatásra.

Tételes vizsgálatukat megelőzően szükséges megjegyezni, hogy az információs rendszereknek a tanulmányban is szereplő architektúrájának a kialakítását az teszi indokolttá, hogy habár ezidáig már számos olyan uniós szintű információs rendszert hoztak létre, amelyek „a személyekre vonatkozó releváns információkkal látják el a határőröket és a rendőrtiszteket, azonban az uniós adatgazdálkodási struktúra nem tökéletes”. Folyamatos igény merült fel a működésük fejlesztésére és tökéletesítésére. Ez pedig leginkább azzal magyarázható, hogy minden egyes információs rendszer meghatározott célkitűzéssel, jogalappal, felhasználói csoportokkal és intézményi háttérrel rendelkezik,[2] így együttesen rendkívül bonyolult, gyakran átláthatatlan egységet képeznek. Párhuzamos működésüket számos kritika érte. Így például, hogy az adott eszközök kizárólag egy meghatározott, korlátozott cél érdekében vehetők igénybe, különböző személyes adatok akár több különböző eszköz révén is gyűjthetők, azonban azok egy adott eszköz keretében csak korlátozott célra használhatók fel, illetve eltérő adatmegőrzési szabályok alkalmazandók, stb.[3] A lentebb bemutatásra kerülő struktúra többek között ezeket a hiányosságokat is hivatott orvosolni.

1. Határigazgatási célú, működő információs rendszerek

1.1 A Vízuminformációs Rendszer (VIS)

2004. június 8-án az Európai Unió Tanácsa elfogadta a vízuminformációs rendszer létrehozásáról szóló határozatot,[4] amelynek célja egy olyan centralizált architektúrán alapuló rendszer kidolgozása volt, amely biztosítja az engedéllyel rendelkező nemzeti hatóságok számára, hogy vízum adatokat rögzítsenek, illetve frissítsenek abban, továbbá elektronikus úton megtekintsék a rendszerben kezelt adatokat.[5] Tehát a tagállamok közötti vízumadatok cseréjének biztosítását szolgálja annak érdekében, hogy elősegítse a közös vízumpolitika végrehajtását, a konzuli együttműködést, továbbá a központi vízumhatóságok közötti konzultációt. Ez utóbbival pedig megkönnyítse a vízumkérelmezési eljárást, a csalás elleni küzdelmet, a külső határátkelőhelyeken és a tagállamok területén végzett ellenőrzéseket, megakadályozza a „vízum shoppingot”, segítsen az olyan személyek azonosításában, akik esetleg nem, vagy már nem teljesítik a tagállamok területére történő beutazásra, az ott-tartózkodásra vagy letelepedésre vonatkozó feltételeket, továbbá hozzájáruljon a tagállamok belső biztonságát fenyegető veszélyek megelőzéséhez.[6]

A rendszer működését 2011-ben kezdte meg.[7] Célját, működőképességét, valamint feladatait az Európai Parlament és a Tanács 767/2008/EK rendelete, az ún. VIS-rendelet rögzíti, amely „megállapítja a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumkérelmekre és az azokhoz kapcsolódó határozatokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjének feltételeit és eljárásait, beleértve a vízum törlésére, visszavonására vagy meghosszabbítására vonatkozó határozatokat, az ilyen kérelmek és az ezekhez kapcsolódó határozatok megvizsgálásának megkönnyítése érdekében.”[8] A rendelet külön meghatározza azon jogosultak körét, akik (1) a VIS-ben adatok rögzítésére, módosítására vagy törlésére jogosultak, illetve (2) VIS-hez az adatokba való betekintés céljából hozzáférési jogosultsággal rendelkeznek. Míg az első csoportba kizárólag a vízumhatóságok hivatalosan meghatalmazott alkalmazottjai tartoznak, addig a betekintési jogosultsággal rendelkező hatóságok tekintetében nem tartalmaz konkrét előírást.[9] Ezek vonatkozásában ugyanis az ellátandó feladatok körét határozza meg.[10] Minden tagállamnak ki kell jelölnie a hozzáférésre jogosult hatóságok körét, külön meghatározva, hogy az egyes hatóságok milyen célból dolgozhatják fel a VIS-ből elérhető adatokat.[11] A rendelet tartalmaz rendelkezéseket arra vonatkozóan is, hogy a tagállamok kijelölt hatóságai, illetve az Europol hogyan férhetnek hozzá a VIS-ben tárolt adatokhoz a terrorcselekmények vagy más súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy kivizsgálása céljából.[12] Ebből a szempontból érdemes itt megemlíteni azt az adatkört, amelynek kezelésére a VIS keretében kerül sor. Ide sorolandók a kérelmezőre, az igényelt, a kiállított, a visszautasított, a törölt, a visszavont vagy a meghosszabbított vízumra vonatkozó alfanumerikus adatok, a kérelmező fényképe és ujjlenyomata, a korábbi kérelemfájlokhoz való összekapcsolás, továbbá ha a kérelmező csoportosan, vagy házastársával és/vagy gyermekeivel utazik, akkor az együtt utazók kérelemfájljai közötti összekapcsolás.[13]

A terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférés részletes szabályait a Tanács 2008/633/IB határozata tartalmazza,[14] amely természetesen meghatározza azt is, hogy mely bűncselekmények tartoznak ebbe a körbe.[15] A határozat alapján minden tagállamnak ki kellett jelölnie azon hatóságokat, amelyek hozzáférésre jogosultak, valamint a közvetlen hozzáférési pontokat, amelyeken keresztül a hozzáférés ténylegesen megvalósul.[16] Három feltételnek együttesen kell megfelelni, annak érdekében, hogy a kijelölt hatóságok hozzáférhessen a VIS-ben tárolt adatokhoz. Így (1) a hozzáférésnek szükségesnek kell lennie a terrorcselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy kivizsgálása céljából, (2) mindig az egyedi ügy alapján kell mérlegelni, tehát azt, hogy a hozzáférésre egy adott esetben van szükség, valamint (3) megalapozottan feltételezhető, hogy a hozzáférés hozzájárul terrorcselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények valamelyikének a megelőzéséhez, felderítéséhez vagy kivizsgálásához.[17] Emellett a határozat ugyancsak deklarálja az Europol hozzáférési jogosultságát, valamint részletezi annak feltételeit is.[18]

1.2. Schengeni Információs Rendszer

A Schengeni Információs Rendszer (SIS) egy nagyméretű IT rendszer, amely elengedhetetlen eszköze a közbiztonság és közrend fenntartásának a schengeni térségben.[19] Létrehozására a Schengeni Végrehajtási Egyezmény alapján került sor.[20] A rendszer “[…] lehetővé teszi a Szerződő Felek által kijelölt hatóságok számára, hogy automatizált lekérdezési eljárás révén hozzáférjenek a személyekre és tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzésekhez a nemzeti jognak megfelelően végzett határellenőrzések, és más, az országon belül végzett rendőrségi és vámellenőrzések céljából […]”.[21] A második generációs Schengeni Információs Rendszer (SIS II)[22] – amely felváltotta a SIS I.-et – 2013. április 9-én kezdte meg a működését. Az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2018 decemberében a rendszer vonatkozásában három új rendelet jelent meg: (1) a SIS-nek a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése céljából történő használatáról; (2) a határforgalom-ellenőrzés terén való létrehozásáról, működéséről és használatáról; (3) a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a SIS létrehozásáról, működéséről és használatáról.[23] Szükséges megjegyezni, hogy ez utóbbi rögzíti a személyekre és tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzések SIS-be történő bevitelének és kezelésének, valamint a kiegészítő információk és adatok cseréjének feltételeit és eljárásait a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés során.[24] A reformcsomag számos műszaki és operatív fejlesztést vezetett be a rendszerbe. Ezek közül az egyik újdonság a biometrikus adatok szélesebb körű alkalmazása. Az ujjlenyomatok alapján történő azonosítást a SIS II AFIS (automatizált ujjnyomat-azonosító) rendszere teszi lehetővé,[25] amely kiegészíti a jelenleg működő prümi mechanizmust.[26] “A tagállamok ismeretlen körözött személyekre vonatkozó, kizárólag daktiloszkópiai adatokat tartalmazó figyelmeztető jelzéseket vihetnek be a SIS-be.”[27] Emellett az új SIS keretrendszer teljes, illetve nem teljes tenyérlenyomatok tárolását is lehetővé teszi.[28] A figyelmeztető jelzések új kategóriái kerültek bevezetésre, ugyanis a tagállamoknak a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat érintően a kiutasítási határozatokra,[29] valamint olyan különleges bánásmódot igénylő személyekre vonatkozóan is figyelmeztető jelzést kell rögzíteni a SIS-ben, akiknek az utazását meg kell akadályozni.[30] Továbbá immár új intézkedés alkalmazására is sor kerülhet annak érdekében, hogy egy adott személyt fel lehessen tartóztatni, illetve ki lehessen hallgatni (inquiry check)[31], valamint lehetőséget teremt a DNS-profiloknak a figyelmeztető jelzésben való rögzítésére abban az esetben, ha daktiloszkópiai adatok nem állnak rendelkezésre. [32], [33]

1.3. Eurodac

Az Eurodac rendszer – 2003 óta működő – az ujjlenyomatadatok számítógépes központi adatbázisa, amelyet a 2725/2000/EK rendelet[34] hozott létre. A rendszer átdolgozására 2013-ban[35] került sor, amely a működésének hatékonyabbá tételét célozta, valamint rendezte a bűnüldözési célú hozzáférés feltételeit. Célja, hogy segítséget nyújtson annak megállapításában, hogy melyik tagállam illetékes az olyan nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálására, amelyet egy harmadik országbeli állampolgár, vagy egy hontalan személy nyújtott be a tagállamok egyikében. Megkönnyíti a nemzetközi védelmet kérelmező személyek és az Unió külső határainak jogellenes átlépése miatt letartóztatott személyek személyazonosságának a megállapítását, valamint annak leellenőrzését, hogy egy tagállam területén jogszerűtlenül tartózkodó harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy kért-e már korábban egy másik tagállamban nemzetközi védelmet.[36]

A rendszer az alábbi személyek digitalizált ujjlenyomatait tartalmazza: (1) nemzetközi védelmet kérő személyek, (2) a külső határok jogellenes átlépése miatt elfogott harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek, (3) valamely tagállam területén jogszerűtlenül tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek, (4) nemzetközi védelemben részesülő személyek. Az egyes tagállamok kötelesek gondoskodni arról, hogy az ezen kategóriák valamelyikébe sorolandó, 14. életévet betöltött személyektől ujjlenyomatot vegyenek és azt továbbítsák a központi rendszer részére.[37]

A rendszerhez a bűnüldözési célú hozzáférés a terrorizmus elleni küzdelemről szóló 2002/475/IB tanácsi kerethatározatban[38] meghatározott terrorcselekmények, valamint az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról szóló 2002/584/IB tanácsi kerethatározatban[39] szereplő egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy kivizsgálása céljából biztosított.[40] Az ujjlenyomatadatok Eurodac-adatokkal történő összehasonlítására irányuló eljárás indokolással ellátott megkeresés alapján végezhető, amelyet a tagállamok kijelölt hatóságai jogosultak előterjeszteni. „A kijelölt hatóságok a tagállamok terrorcselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzéséért, felderítéséért vagy kivizsgálásáért felelős hatóságai.” A kérelmeket a tagállamok ellenőrző hatóságai vizsgálják meg abból a szempontból, hogy a teljesülnek-e a szükséges feltételek. Amennyiben igen, úgy a nemzeti hozzáférési ponton keresztül továbbítják a kérelmet a központi rendszerbe. A hozzáféréshez azonban több feltételnek együttesen kell teljesülnie. Így a kérelmet megelőzően az ujjlenyomat összehasonlítást már más adatbázisokban is el kell végezni (nemzeti adatbázisok, VIS, a prümi együttműködés[41] alapján a többi tagállam automatikus ujjlenyomat-azonosító rendszere), valamint az összehasonlításnak egyedi ügyben, terrorcselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy kivizsgálása céljából kell szükségesnek lennie és megalapozottan feltételezhetőnek kell lennie annak is, hogy az összehasonlítás elvégzése ténylegesen hozzájárul majd ehhez a célhoz. Az Europol hozzáférési jogosultságát feltételhez kötötten, de ugyancsak rögzíti a rendelet.[42]

2016-ban az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) javaslatot terjesztett elő az Eurodac rendelet módosítása érdekében. Ez többek között arra irányult, hogy a rendszer az EU területén jogellenesen tartózkodó vagy oda a külső határokon keresztül szabálytalanul belépő harmadik országbeli állampolgárok azonosítására is alkalmazható legyen, javasolta, hogy a kiskorúaktól 6 éves kor felett lehessen ujjlenyomatot felvenni, valamint fontolóra vette a rendszerbe további biometrikus adatok (arcképmás) rögzítését. Emellett lehetővé tenné az alfanumerikus adatok alapján történő keresést, továbbá egyszerűsítené a bűnüldözési célból való hozzáférést is.[43]

Érdemes megjegyezni, hogy a SIS, VIS, valamint az Eurodac üzemeltetési igazgatásáért egységesen a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökség (eu-LISA) felel, ahogyan a következőkben bemutatásra kerülő, új generációs, centralizált információs rendszerek esetében is.[44]

2. Új generációs, határigazgatási célú információs rendszerek

2.1. Határregisztrációs rendszer (EES)

2013-ban a Bizottság intelligens határellenőrzésről szóló jogalkotási javaslatokból álló csomagot terjesztett elő, amelynek alapvető célja a schengeni térség külső határigazgatásának fejlesztése és korszerűsítése volt. Ez a csomag három javaslatot tartalmazott, így: a határregisztrációs rendszerről szóló rendeletet, a regisztráltutas-programról szóló rendeletet, valamint a határregisztrációs rendszer és a regisztráltutas-program bevezetésének figyelembevétele céljából a Schengeni határ-ellenőrzési kódex módosításáról szóló rendeletet.[45] Az uniós határregisztrációs rendszer létrehozását több körülmény is indokolta, amelyhez kapcsolódó célkitűzések a következők voltak: (1) Az egyik célként határozták meg a késedelmes határforgalom-ellenőrzés kezelését és a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó határforgalom-ellenőrzés minőségének javítását. Ezt leginkább az tette indokolttá, hogy a Schengeni határ-ellenőrzési kódex nem rendelkezett a schengeni térségbe érkező vagy onnan távozó harmadik országbeli állampolgárok határátlépéseinek rögzítéséről, amely azt eredményezte, hogy csak a be- és kilépés időpontját feltüntető bélyegzőlenyomat alapján tudták ellenőrizni a harmadik országbeli állampolgárok schengeni térségben való tartózkodásának időtartamát. Emellett több probléma is megnehezíthette az ellenőrzéseket, így például ha a bélyegzőlenyomatok olvashatatlanok vagy akár hamisak voltak.[46] (2) Ugyancsak célként határozták meg az engedélyezett tartózkodási időt túllépő személyek következetes és megbízható azonosítását, amelyet az tett indokolttá, hogy korábban nem állt rendelkezésre az engedélyezett tartózkodási időt túllépő személyek jegyzéke. (3) A harmadik célkitűzés a belső biztonság fokozása, valamint a terrorizmus és a súlyos bűnözés elleni küzdelem megerősítése volt. A határregisztrációs rendszer ugyanis kiegészítené a Schengeni Információs Rendszert azzal, hogy regisztrálná a harmadik országbeli állampolgárok határátlépéseit.[47]

Ez a jogalkotási csomag természetesen nem előzmény nélküli, a Biztosság 2008. évi közleményében már több olyan intézkedési javaslat is szerepelt, amelynek elemei a hatályos uniós joganyagban is megtalálhatók. Így például javaslatot tett az olyan harmadik országbeli állampolgárok vonatkozásában, akik a schengeni térség tagállamaiba, valamint a schengeni együttműködéshez társult országba utaznak (1) a jóhiszemű utazók határátlépésének könnyítésére; (2) a be- és kilépés időpontjának nyilvántartására; illetve (3) az elektronikus utazási engedély rendszer (ESTA) lehetséges bevezetésére.[48]

Az intelligens határellenőrzésről szóló csomag kezdeti, 2013. évi elutasítását követően[49] a Bizottság 2016. április 06-én megjelent közleménye már a felülvizsgált jogalkotási csomagra irányuló javaslatát tartalmazta.[50] A határregisztrációs rendszer – mint az integrált határbiztonsági rendszer második generációjához tartozó egyik információs rendszer[51] – létrehozásáról és az EES-hez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról szóló rendeletet[52] 2017-ben fogadták el.[53] Hatálya kiterjed a tagállamok területére rövid távú tartózkodás céljából belépésre jogosult harmadik országbeli állampolgárokra, valamint az olyan harmadik országbeli állampolgárokra, akiknek a rövid távú tartózkodás céljából történő beléptetését megtagadták.[54] Feladata, hogy (1) rögzítse és tárolja a tagállamok olyan határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok belépésének és kilépésének dátumát, idejét és helyét, ahol az EES-t működtetik,[55] (2) kiszámítsa az ilyen harmadik országbeli állampolgárok engedélyezett tartózkodásának időtartamát, (3) az engedélyezett tartózkodás időtartamának lejártakor a tagállamoknak szóló figyelmeztető jelzéseket hozzon létre, valamint (4) rögzítse és tárolja a rövid távú tartózkodás céljából beutazni kívánó harmadik országbeli állampolgárok beléptetése megtagadásának dátumát, idejét és helyét, a beléptetést megtagadó tagállami hatóságot és a beléptetés megtagadásának indokait.[56]

Működtetésére alapvetően a schengeni vívmányokat teljeskörűen alkalmazó tagállamok külső határain kerül sor, illetve a schengeni vívmányokat még nem teljeskörűen alkalmazó, de az EES-t működtető tagállamokkal közös belső határaikon, valamint a schengeni vívmányokat még nem teljeskörűen alkalmazó és az EES-t sem működtető tagállamokkal közös belső határaikon. Emellett azokban a tagállamokban, ahol az EES működéséig a schengeni vívmányokat még nem teljeskörűen alkalmazzák, ott rendelkezni kell arról, hogy az EES-t milyen feltételek mellett működtetik majd.[57]

Az EES-ben tárolt adatok vonatkozásában érdemes megjegyezni, hogy egyrészt a harmadik országbeli állampolgárok vonatkozásában egyéni aktákat hoznak létre, másrészt minden belépés és kilépés esetén belépési és kilépési adatrekordokat töltenek fel, továbbá rögzítik azt is, ha a beléptetés megtagadására került sor.[58] A rendszerben a személyes adatok között kezelik az utazási okmányok adatait és biometrikus adatokat (arcképmás, ujjlenyomat) is. A tárolt adatok körét három személyi kategória alapján határozza meg a rendelet: (1) vízumkötelezettség hatálya alá tartozó harmadik országbeli állampolgárok, (2) vízummentességet élvező harmadik országbeli állampolgárok, (3) olyan harmadik országbeli állampolgárok, akiknek a beléptetését megtagadták.[59] Az adatok tárolására általánosan három évig, kivételes esetben öt évig kerülhet sor.[60]

Érdemes megemlíteni azt is, hogy az EES és a VIS interoperabilitása feltételek mellett biztosított, amely azt jelenti, hogy meghatározott célból az EES-t használó, határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok az EES-ből lekérdezést végezhetnek a VIS-ben, valamint a VIS-t használó vízumhatóságok is a VIS-ből lekérdezést végezhetnek az EES-ben.[61] Emellett az EES-ben automatizált kalkulátor is működik, amely az EES-ben nyilvántartásba vett harmadik országbeli állampolgárok vonatkozásában jelzi azt, ha a schengeni térség területén való tartózkodás eléri az engedélyezett maximális időtartamot.[62]

Az EES természetesen bűnüldözési célból is alkalmazható,[63] deklarált célkitűzései között szerepel ugyanis, hogy hozzájáruljon a terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzéséhez,[64] felderítéséhez és nyomozásához, valamint lehetővé tegye a terrorista bűncselekményekhez vagy egyéb súlyos bűncselekményekhez kapcsolódó nyomozások céljára a tárolt adatokhoz való hozzáférést, valamint az érintettek (terhelt, sértett) személyazonosságának a megállapítását.[65] A tagállamok kijelölt hatóságai a központi hozzáférési ponton keresztül jogosultak az EES-ből adatokat lekérni, továbbá az Europol is jogosult a hozzáférésre a tagállami fellépések támogatása és megerősítése érdekében. A rendelet tételes meghatározza azon feltételeket, amelyek teljesülés esetén férhetnek hozzá a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol a rendszerben tárolt adatokhoz. Emellett a hozzáférés célja alapján bizonyos esetekben többletfeltételeket határoz meg. A rendszerben tárolt adatokhoz lekérdezés céljából történő hozzáférésnek a feltétele a szükségesség-arányosság követelményének való megfelelés, továbbá azok fennálltát mindig egyedi ügyben vizsgálják. Tehát:

  • a hozzáférés a terrorista bűncselekmény vagy egyéb súlyos bűncselekmény megelőzése, felderítése vagy nyomozása céljából szükséges,
  • egyedi esetben szükséges és arányos a hozzáférés,
  • továbbá bizonyíték áll rendelkezésre, vagy alapos okkal feltételezhető, hogy a lekérdezés hozzájárul a cél eléréséhez.[66]

Ugyan ezeknek a feltételeknek kell megfelelni abban az esetben is, ha a lekérdezés a terhelt vagy a sértett korábbi utazásaira, tagállamok területén való engedélyezett tartózkodásának időszakaira irányul.[67]

A személyazonosítás céljából (terrorista bűncselekmény, illetve egyéb súlyos bűncselekmény terheltje, sértettje) foganatosított hozzáférés többletfeltétele, hogy (1) egyrészt a nemzeti adatbázisokban már előzetes keresést végeztek, (2) másrészt, amennyiben ujjlenyomatok alapján végeznek azonosítást, úgy a prümi együttműködés keretében már előzetes keresést indítottak a többi tagállam automatikus ujjlenyomat-azonosító rendszerében, illetve a keresést az indításától számított két napon belül nem végezték el teljes egészében. Ezen feltételek alól kizárólag a sürgős esetek képezhetnek kivételt, továbbá az, ha alapos okkal feltételezhető, hogy az összehasonlítás nem eredményezné az érintett személyazonosságának a megállapítását.[68]

Az Europol lekérdezés céljából történő hozzáférési jogosultsága vonatkozásában hasonló konjunktív feltételeknek kell teljesülnie, így:

  • az az érintett bűncselekmények megelőzése, felderítésére vagy nyomozására irányuló tagállami fellépések támogatása és megerősítése érdekében szükséges,
  • a lekérdezés egyedi esetben szükséges és arányos, továbbá
  • bizonyíték áll rendelkezésre, vagy alapos okkal feltételezhető, hogy a lekérdezés hozzá fog járulni a cél eléréséhez.

A személyazonosítás céljából történő lekérdezés esetén további feltétel, hogy az „Europol számára technikai és jogi szempontból hozzáférhető adatbázisokban tárolt adatok elsőként történő lekérdezése révén a kérdéses személy személyazonosságának megállapítása nem vezet eredményre.” [69]

A bűnüldözési célú hozzáférés több szakaszból álló folyamat. Elsőként a tagállamok kijelölt hatóságainak operatív egységei[70] indokolással ellátott elektronikus vagy írásbeli kérelmet kell benyújtaniuk a központi hozzáférési ponthoz, amely ellenőrzi a korában tárgyalt feltételek fennálltát, majd ezt követően feldolgozza a kérelmet, továbbítja az adatokat. A feltételek vonatkozásában csak utólagos ellenőrzést végez a központi hozzáférési pont, amennyiben sürgős eset áll fenn.[71] Az Europol a szervezetén belül operatív egységét jelöli ki „Europol kijelölt hatóságának”, amely jogosult arra, hogy a lekérdezést kérelmezze, illetve egy Europol-tisztviselőkből álló speciális egységet jelöl ki központi hozzáférési pontként, amely a kérelem feltételeit vizsgálja.[72]

A rendszer működésének a megkezdéséről való döntés a Bizottság jogkörébe tartozik, várhatóan erre a szükséges intézkedések megtételét, valamint a szükséges technikai és jogi előírásoknak való megfelelést követően,[73] 2022-ben kerül majd sor.[74]

2.2. Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (European Travel Information and Authorisation System – ETIAS)

A 2018-ban elfogadott rendeletek[75] alapján létrehozandó – szintén alapvetően határigazgatási célú – ETIAS, várhatóan ugyancsak 2022-ben kezdi majd meg a működését. A létrehozására vonatkozó igény már a Bizottság 2016. évi közleményében[76] is megjelent. A feladata, hogy az abban tárolt, illetve az oda feltöltött információk alapján kerül majd sor egy olyan díjhoz kötött[77] utazási engedély – határozat – kiállítására, amely a tagállamok területére történő beutazásnak egy új feltétele lesz.[78] A rendszer segítségével ugyanis az vizsgálható, hogy az adott személyek jelenléte a tagállamok területén jelent-e bármilyen biztonsági, illegális bevándorlással kapcsolatos vagy magas szintű járványügyi kockázatot, esetleg a jövőben fog-e ilyen kockázatot jelenteni.[79] Hatálya a vízumkötelezettség alól mentesülő harmadik országbeli állampolgárokra és családtagjaikra terjed ki.[80]

Amellett, hogy a rendszer támogatja a magas szintű biztonság megvalósítását a tagállamok területén, hozzájárul az illegális bevándorlás megelőzéséhez, továbbá a közegészség védelméhez, a határátlépések időtartamának a csökkentéséhez, emellett a terrorista bűncselekmények vagy más súlyos bűncselekmények megelőzését, felderítését és nyomozását is elő kívánja segíteni.[81] A rendelet meghatározza egyaránt a terrorista és a súlyos bűncselekmények fogalmát is. Előbbibe a terrorizmus elleni küzdelemről szóló 2017/541/EU irányelvben[82] rögzített, vagy azzal egyenértékű bűncselekmények sorolandók, míg súlyos bűncselekménynek az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározatban rögzített ún. katalógus-bűncselekmények minősülnek.[83]

A szervezeti kialakítását tekintve az ETIAS egy információs rendszerből, egy központi egységéből és nemzeti egységekből áll majd. A központi egység az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség keretein belül működik majd, a nemzeti egységként működő illetékes hatóságokat pedig a tagállamok jelölik majd ki. Emellett létrejön az ETIAS vizsgálatokért felelős tanácsadó testülete, valamint alapjogi tanácsadó testülete is.[84]

A rendszer működési mechanizmusa leegyszerűsítve az alábbi menetet fogja követni:

  • online utazásengedélyezési kérelem benyújtása nyilvánosan elérhető honlapon vagy mobil eszközökre telepíthető alkalmazáson keresztül.[85] A kérelemben a személyes adatok rögzítése mellett a kérelmezőnek többek között arra is válaszolnia kell, hogy elítélték-e az elmúlt tíz évben a kérelem mellékletében felsorolt bűncselekmények valamelyikéért, illetve terrorista bűncselekmények esetében pedig az elmúlt húsz évben. Amennyiben igen, úgy azt is meg kell adnia, hogy mikor és melyik országban.
  • A kérelem beérkezését követően az ETIAS központi rendszere egy kérelemfájlt hoz létre, majd automatikusan feldolgozza a kérelemben szereplő adatokat. Összehasonlítja azokat a következő adatbázisokban tárolt adatokkal: SIS, EES, VIS, Eurodac, Europol adatai, valamint az Interpol SLTD (ellopott és elveszett úti okmányok adatbázisa) és TDAWN (körözésben megjelölt úti okmányok adatbázisa). Amennyiben az automatikus feldolgozás eredményeként nincs találat, úgy az utazási engedélyt automatikusan kibocsátják.
  • Találat esetén elsőként az ETIAS központi egysége 12 órán belül manuális ellenőrzést végez. Vizsgálja, hogy valóban fennáll-e adategyezés. Téves találat esetén automatikusan kiadják az utazási engedélyt. Amennyiben valóban adategyezés áll fenn, vagy továbbra is kétséges a kérelmező személyazonossága, a kérelmet a felelős tagállam nemzeti egysége dolgozza fel.[86]
  • A nemzeti egység dönt az utazási engedély kiadásáról, illetve annak a megtagadásáról. A döntés során a felmerült találatnak megfelelően mérlegeli a biztonsági, illetve az illegális bevándorlással kapcsolatos kockázatot. A döntéshez esetleg további információ rendelkezésre bocsátását kérheti a kérelmezőtől, vagy személyes meghallgatásra hívhatja. A határozat meghozatalára – amennyiben további információ bekérésére, illetve személyes meghallgatásra nem kerül sor – a kérelem benyújtásától számított 96 óra áll rendelkezésre.[87]

Elsődlegesen bűnüldözési célt szolgál, hogy a központi rendszernek a részét képezi az ún. figyelőlista, amely az olyan személyekkel kapcsolatos adatokat fogja tartalmaznia, „akiket terrorista bűncselekmény vagy egyéb súlyos bűncselekmény elkövetésével vagy abban való részvétellel gyanúsítanak, illetve akikről az adott személy átfogó értékelésén alapuló tényszerű bizonyítékok vagy megalapozott indokok alapján feltételezhető, hogy terrorista bűncselekményt vagy egyéb súlyos bűncselekményt fognak elkövetni.” Az adatokat kellő körültekintés mellett az Europolnak, illetve a tagállamoknak kell majd rögzíteniük.[88] Ugyancsak bűnüldözési célt szolgál, hogy a tagállamok olyan hatóságokat jelölnek meg, amelyek jogosultak kérelmezni a központi rendszere rögzített adatok lekérdezését terrorista bűncselekmények vagy egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és nyomozása céljából, továbbá központi hozzáférési pontot, amely a központi rendszerhez hozzáféréssel rendelkezik. A bűnüldözési célú hozzáférés feltételrendszere alapvetően megegyezik a korábban ismertetett adatbázisokhoz való hozzáférés feltételeivel. Tehát: (1) a lekérdezés terrorista bűncselekmény vagy egyéb súlyos bűncselekmény megelőzése, felderítése vagy nyomozása céljából szükséges, (2) egyedi esetben szükséges és arányos, valamint (3) bizonyíték áll rendelkezésre, vagy alapos okkal feltételezhető, hogy lekérdezése hozzá fog járulni a szóban forgó bűncselekmények valamelyikének megelőzéséhez, felderítéséhez vagy nyomozásához. A kijelölt hatóságoknak a lekérdezés céljából történő hozzáférés érdekében indokolással ellátott kérelmet kell benyújtaniuk. Az Europol a szükséges feltételek teljesülése mellett ugyancsak jogosult lehet a hozzáférésére.[89]

2.3. Utasnyilvántartási adatállomány bűnüldözési célú alkalmazhatósága

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/681 irányelve[90] rendezi az utas-nyilvántartási adatállománynak (PNR) a terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása érdekében történő felhasználásának a feltételeit, valamint az arra vonatkozó eljárást. A rendszer kidolgozására irányuló munka már 2007-ben megkezdődött.[91] Rendelkezései alapvetően az EU-n kívüli légi járatok utasaira vonatkozó utas-nyilvántartási adatok (PNR) légi fuvarozók általi továbbítására, valamint ezeknek az adatoknak a kezelésére terjed ki, azonban a tagállamok dönthetnek úgy az irányelvet EU-n belüli valamennyi vagy akár csak egyes légi járatokra is alkalmazzák.[92] Ez az irányelv tehát kötelezettséget ró a légitársaságokra, hogy továbbítsák a PNR-adatokat a légi járat indulási vagy érkezési helye szerinti tagállam utas-adat információs egységének (PIU) adatbázisába.[93]

Azt, hogy mi minősül PNR-adatnak az irányelv 1. számú melléklete taxatíve felsorolja. Ide sorolandók az utazás dátuma, az utas elérhetőségei, fizetéshez kapcsolódó információk, útvonal, jegykiállítással kapcsolatos adatok, poggyászadatok, az együtt utazók száma, neve, stb. Az adatok megőrzésére 5 évig azon tagállam PIU-ja köteles, amelynek a területén a légi járat leszállt vagy onnan felszállt. A továbbítást követő hat hónap után azonban a PNR-adatokat személyazonosításra alkalmatlanná kell tenni.[94]

Fontos megjegyezni, hogy a PNR-adatok vonatkozásában az információcsere a tagállamok között decentralizált struktúrában zajlik. Ennek érdekében minden tagállam kijelölt vagy létrehoz egy hatóságot,[95] amely PIU-ként jár el, s ennek keretében ellátja a légi fuvarozóktól a PNR-adatoknak a gyűjtését, azok tárolását, kezelését, illetve azok alapján automatizált kockázatelemzést végez.[96] Az adatokat, illetve az azok kezelésükből származó eredményeket pedig megküldi a tagállamok azon illetékes hatóságai részére, amelyek „hatáskörrel rendelkeznek a terrorista bűncselekmények és a súlyos bűncselekmények megelőzésére, felderítésére, az azokkal kapcsolatos nyomozásra vagy a vádeljárás lefolytatására”. Ezek a kijelölt tagállami hatóságok jogosultak ugyanis arra, hogy az utas-adat információs egységtől PNR-adatokat vagy azok kezelésének az eredményeit kérjék, illetve azokat megkapják. Emellett a PNR-adatoknak, valamint az azok kezeléséből származó eredményeknek a cseréje a tagállami PIU-k között, valamint PIU-Europol viszonylatban is megvalósulhat. Harmadik országok részére azonban kizárólag eseti alapon valósulhat meg az adattovábbítás.[97]

A PIU-k a PNR-adatokat célhoz kötött módon kezelik. Arra kizárólag a terrorista és más súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása érdekében kerülhet sor. Az irányelv értelmében terrorista cselekménynek minősül a 2002/475/IB kerethatározat 1-4. cikkében említett, valamint a nemzeti jog szerint is annak minősülő bűncselekmény. Súlyos bűncselekmény kategóriájába pedig az irányelv 2. számú mellékletében tételesen felsorolt bűncselekmények sorolandók, amennyiben azoknál a nemzeti jog alapján kiszabható büntetési tétel felső határa legalább háromévi szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés.[98] Az adatkezelés célja lehet: (1) az utasoknak a tagállamba történő tervezett érkezésüket vagy elutazásukat megelőző értékelése annak érdekében, hogy megvizsgálják, hogy ezek a személyek érintettek lehetnek-e terrorista bűncselekményben vagy súlyos bűncselekményben, (2) az illetékes hatóságok megkeresésére történő válaszadás egy adott ügyen folytatott büntetőeljárás során, (3) a PNR-adatok alapján történő kockázatértékelés, amely alkalmas lehet a terrorista bűncselekményben vagy súlyos bűncselekményben esetlegesen érintett személyek beazonosítására.[99] Ennek eredményeként tehát a bűnüldöző hatóságoknak lehetőségük van arra, hogy olyan személyeket is azonosítsanak, akik vonatkozásában korábban még nem volt ismert, hogy akár terrorista vagy más súlyos bűncselekményben elkövetésében is érintettek lehetnek, de az adatelemzés mégis erre utal, így az illetékes hatóságok által további vizsgálatnak kell alávetni őket.[100] Látható tehát, hogy a PNR-adatok kezelése alapvetően a bűnügyi információszerzés egyik eszközként funkcionál, amelyet elsődlegesen értékelésre használnak, nem pedig a személyazonosság ellenőrzésére.[101]

3. Zárszó helyett

Természetesen nem határigazgatási célt szolgál, azonban véleményem szerint néhány gondolat erejéig érdemes az új generációs központi adatbázisok sorában megemlíteni a harmadik országbeli állampolgárokkal és a hontalan személyekkel szemben hozott ítéleteket tartalmazó Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszert (ECRIS-TCN) is, amely az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2019. május 22-én kihirdetett rendelet[102] alapján kerül kialakításra. A rendszer létrehozásának a célja alapvetően az volt, hogy az egyes tagállamokban harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozóan hozott határozatokat más tagállamokban is figyelembe tudják venni új büntetőeljárások során, valamint új bűncselekmények elkövetésének megelőzése érdekében. A büntetőeljárás mellett azonban további célokból is hozzáférhető a rendszer.[103] Szükséges megjegyezni, hogy az ECRIS rendszer, amely a 2009/315/IB kerethatározat[104] alapján jött létre a tagállami ítéletek cseréjének a biztosítása érdekében már 2012 óta működik, s eddig is lehetőséget adott arra, hogy a tagállamok információcserét folytassanak harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozóan, ugyanakkor ez nem volt kellően hatékony.[105] A rendelet hatálya harmadik országok állampolgáraira és hontalanokra terjed ki, emellett ugyancsak alkalmazandó az olyan uniós polgárokra is, akik valamely harmadik ország állampolgárságával is rendelkeznek.[106]

A tanulmányban ismertetett rendszerek bűnüldözési célú hozzáférhetőségének szerepe vitathatatlan. Az alkalmazásuk hatékonysága azonban tovább növelhető az egyes rendszerek közötti interoperabilitás megteremtésével. Ezt hivatott szolgálni a 2019-ben elfogadott, az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról szóló két rendelet (1) a határok és a vízumügy,[107] (2) a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén.[108] Amint az ehhez szükséges technikai elemek kialakításra kerülnek, az új keretrendszer működésével az EES, a VIS, az ETIAS, az Eurodac, a SIS, valamint az ECRIS-TCN interoperabilitása válik biztosítottá, s teszi lehetővé azt, hogy a működő információs rendszerek kiegészítsék egymást, s megkönnyítsék a hatóságok számára a szükséges információhoz való hozzáférést. Ennek eléréséhez azonban nemcsak uniós, hanem tagállami szinten is biztosítani kell a megfelelő technikai és jogi feltételeket, amely a jogalkotókat és a jogalkalmazókat is egyaránt kihívások elé állíthatja.

Köszönetnyilvánítás

A kutatást az EFOP-3.6.2-16-2017-00007 azonosító számú, Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban című projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásában valósul meg.

Dr. Jánosi Andrea
adjunktus,
Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar,
Bűnügyi Tudományok Intézete


[1] A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a határigazgatás és a biztonság erősítését szolgáló, szilárd és intelligens információs rendszerek. COM/2016/0205 final (A továbbiakban: COM/2016/0205 final)

[2] COM/2016/0205 final

[3] A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak A szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben folytatott információkezelés áttekintése. COM/2010/0385 final

[4] Hegyaljai Mátyás: A vízuminformációs rendszer rendvédelmi célú használata. Pécsi Határőr Tudományos Közlemények VII., 2007. p. 129.

[5] A Tanács határozata (2004. június 8.) a Vízuminformációs Rendszer létrehozásáról (VIS). OJ L 213, 15.6.2004, p. 5-7. 1. cikk

[6] Az Európai Parlament és a Tanács 767/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet). OJ L 218, 13.8.2008, p. 60-81 (A továbbiakban: VIS-rendelet.) (5) Preambulum-bekezdés és 2. cikk

[7] Javaslat az Európai Parlament és a Tanács rendelete a 767/2008/EK rendelet, a 810/2009/EK rendelet, az (EU) 2017/2226 rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, a(z) XX/2018 rendelet [interoperabilitási rendelet], valamint a 2004/512/EK határozat módosításáról és a 2008/633/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről. COM/2018/302 final

[8] VIS-rendelet 1. cikk

[9] VIS-rendelet 6. cikk (1)-(2) bekezdések

[10] Az ellátandó feladatok köre a következők lehetnek:
(1) vízumkérelmek elbírálása;
(2) a betekintésre, valamint okmánykérésre irányuló, konzultációs célú megkeresés;
(3) az adatokba jelentési és statisztikai célból történő betekintés;
(4) interoperabilitás biztosítása a VIS és az EES között (amely kiterjed arra, hogy a VIS-t használó vízumhatóságok a VIS-ből lekérdezést végezhetnek az EES-ben, valamint az EES-t használó, határforgalom-ellenőrzést végző hatóságok az EES-ből a VIS-ben lekérdezést végezzenek);
(5) az adatokhoz való hozzáférés az olyan határokon végzett ellenőrzés céljából, ahol a határregisztrációs rendszert működtetik;
(6) VIS-adatok lekérése a vízumbirtokos belépési, illetve kilépési adatrekordjának vagy a beléptetés megtagadására vonatkozó adatrekordjának az EES-ben történő létrehozása vagy frissítése céljából;
(7) az adatokhoz való hozzáférés a tagállamok területén végzett ellenőrzés céljából;
(8) a VIS használata a vízummentességet élvező harmadik országbeli állampolgárok egyéni aktájának az EES-ben való létrehozása előtt;
(9) az adatokhoz való hozzáférés személyazonosítás céljából;
(10) az adatokhoz való hozzáférés a menedékjog iránti kérelem elbírálásáért való felelősség megállapításához;
(11) az adatokhoz való hozzáférés a menedékjog iránti kérelem elbírálásához.
Lásd: VIS-rendelet 15-22. cikkek

[11] VIS-rendelet 6. cikk (3) bekezdés

[12] VIS-rendelet 3. cikk

[13] VIS-rendelet 5. cikk (1) bekezdés, 8. cikk (3)-(4) bekezdések, 9. cikk, 10-14. cikkek

[14] A Tanács 2008/633/IB határozata (2008. június 23.) a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről. HL L 218., 2008.8.13., 129-136. o. (A továbbiakban: VIS-határozat.)

[15] VIS-határozat 2. cikk (1) bekezdés
„[…] c)„terrorcselekmények”: azok a nemzeti jog szerinti bűncselekmények, amelyek megfelelnek a terrorizmus elleni küzdelemről szóló, 2002. június 13-i 2002/475/IB tanácsi kerethatározat 1-4. cikkében említett bűncselekményeknek, vagy azokkal egyenértékűek;
d) „súlyos bűncselekmények”: azok a bűncselekmények, amelyek megfelelnek a 2002/584/IB kerethatározat 2. cikke (2) bekezdésében említett bűncselekményeknek, vagy azokkal egyenértékűek; […]”

[16] VIS-határozat. 3. cikk (1)-(3) bekezdések

[17] VIS-határozat. 5. cikk (1) bekezdés

[18] VIS-határozat. 7. cikk

[19] A schengeni térség jelenleg 26 országból áll: Ausztria, Belgium, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Izland, Olaszország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország és Svájc.

[20] Egyezmény a Benelux Gazdasági Unió államai, a Németországi Szövetségi Köztársaság és a Francia Köztársaság kormányai között a közös határaikon történő ellenőrzések fokozatos megszüntetéséről szóló, 1985. június 14-i Schengeni Megállapodás végrehajtásáról. (A továbbiakban: SVE.) A Schengeni Acquis 1990. május 1-jétől vált az uniós joganyag részévé.

[21] SVE 92. cikk (1) bekezdés

[22] Az Európai Parlament és a Tanács 1987/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról. HL L 381., 2006.12.28., 4-23. o.
A Tanács 2007/533/IB határozata (2007. június 12.) a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról. HL L 205., 2007.8.7., 63-84. o.
Az Európai Parlament és a Tanács 1986/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a járművek forgalmi engedélyének kiadására hatáskörrel rendelkező tagállami szolgálatoknak a Schengeni Információs Rendszer második generációjához (SIS II) való hozzáféréséről. HL L 381., 2006.12.28., 1-3. o.
2010/261/: A Bizottság határozata (2010. május 4.) a központi SIS II és a kommunikációs infrastruktúra működésére vonatkozó biztonsági tervről. HL L 112., 2010.5.5., 31-37. o.

[23] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1860 rendelete (2018. november 28.) a Schengeni Információs Rendszernek a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok visszaküldése céljából történő használatáról. HL L 312., 2018.12.7., 1-13. o.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1861 rendelete (2018. november 28.) a határforgalom-ellenőrzés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény módosításáról, valamint az 1987/2006/EK rendelet módosításáról és hatályon kívül helyezéséről. HL L 312., 2018.12.7., 14-55. o.
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1862 rendelete (2018. november 28.) a rendőrségi együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről. HL L 312., 2018.12.7., 56-106. o.

[24] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1862 rendelete 2. cikk (1) bekezdés

[25] https://www.eulisa.europa.eu/Activities/Large-Scale-It-Systems/Sis-Ii (2020.02.14.)
SIS II AFIS Phase One entered into operation (2018.03.05.)
Lásd: https://www.eulisa.europa.eu/Newsroom/PressRelease/Pages/eu-LISA-successfully-launches-SIS-II-AFIS-Phase-One.aspx (2020.02.14.)

[26] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1862 rendelete lehetővé teszi “ismeretlen elkövetők daktiloszkópiai adatainak a SIS-be való feltöltését, feltéve hogy az a személy, akitől az említett adatok származnak, igen nagy valószínűséggel azonosítható egy súlyos bűncselekmény vagy terrorcselekmény elkövetőjeként.” (23) Preambulum-bekezdés

[27] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1862 rendelete 40. cikk

[28] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1862 rendelete 42. cikk (2) bekezdés

[29] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1860 rendelete (8) Preambulum-bekezdés, 4. cikk (1) bekezdés (o) pont
Amennyiben a kiutasítási határozathoz beutazási tilalom is társul, a beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő figyelmeztető jelzést be kell vinni a SIS-be az (EU) 2018/1861 rendelettel összhangban.” Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1860 rendelete (14) Preambulum-bekezdés, 4. cikk (1) bekezdés (z) pont

[30] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1862 rendelete (33) Preambulum-bekezdés

[31] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1862 rendelete (37) Preambulum-bekezdés

[32] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1862 rendelete (26) Preambulum-bekezdés, 42. cikk (3) bekezdés

[33] Monroy, Matthias: Significantly more fingerprints stored in the Schengen Information System. https://digit.site36.net/2019/01/23/significantly-more-fingerprints-stored-in-the-schengen-information-system/ (2020.02.14.)
Monroy, Matthias: Europe’s largest police database expanded again. https://digit.site36.net/2019/01/01/europes-largest-police-database-expanded-again/ (2020.02.14.)
New Schengen Information System rules in force: deportation decisions to be included, new types of police check permitted. http://www.statewatch.org/news/2019/jan/eu-sis-regulations.htm (2020.02.14.)
Security Union: new rules on reinforced Schengen Information System enter into force. European Commission – Press release. Brussels, 28 December 2018. http://europa.eu/rapid/press-release_IP-18-6921_en.htm (2020.02.14.)
Attanassov, Nikolai: Revision of the Schengen Information System for border checks. EPRS – European Parliamentary Research Service. 18 October 2018.
https://www.europarl.europa.eu/RegData/etudes/BRIE/2017/599341/EPRS_BRI(2017)599341_EN.pdf (2020.02.14.)

[34] A Tanács 2725/2000/EK rendelete (2000. december 11.) a dublini egyezmény hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítására irányuló Eurodac létrehozásáról. HL L 316., 2000.12.15., 1-10. o.

[35] Az Európai Parlament és a Tanács 603/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a harmadik országbeli állampolgár vagy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet hatékony alkalmazása érdekében az ujjlenyomatok összehasonlítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző ügynökség létrehozásáról szóló 1077/2011/EU rendelet módosításáról. HL L 180., 2013.6.29., 1-30. o. (A továbbiakban: Eurodac-rendelet.)

[36] Eurodac-rendelet 1. cikk (1) bekezdés, (4) Preambulum-bekezdés

[37] Eurodac-rendelet 9. cikk (1), 14. cikk (1)-(2), 17. cikk (1), 18. cikk (1) bekezdések

[38] A Tanács kerethatározata (2002. június 13.) a terrorizmus elleni küzdelemről 2002/475/IB. HL L 164., 2002.6.22., 3-7. o. Szükséges megjegyezni, hogy ez a kerethatározat jelenleg már nem hatályos!

[39] A Tanács kerethatározata (2002. június 13.) az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról. HL L 190., 2002.7.18., 1-20. o.

[40] Eurodac-rendelet (8) Preambulum-bekezdés

[41] A Tanács 2008/615/IB határozata (2008. június 23.) a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről. HL L 210., 2008.8.6., 1-11. o.

[42] Eurodac-rendelet 5-6., 19-21. cikkek

[43] Javaslat az Európai Parlament és a Tanács rendelete [az egy harmadik országbeli állampolgár vagy egy hontalan személy által a tagállamok egyikében benyújtott nemzetközi védelem iránti kérelem megvizsgálásáért felelős tagállam meghatározására vonatkozó feltételek és eljárási szabályok megállapításáról szóló 604/2013/EU rendelet] hatékony alkalmazása érdekében az ujjnyomatok összehasonlítását, valamint a jogellenesen tartózkodó harmadik országbeli állampolgárok vagy hontalan személyek azonosítását szolgáló Eurodac létrehozásáról, továbbá a tagállamok bűnüldöző hatóságai és az Europol által az Eurodac-adatokkal való, bűnüldözési célú összehasonlítások kérelmezéséről (átdolgozás). COM/2016/0272 final

[44] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1726 rendelete (2018. november 14.) a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai uniós ügynökségről (eu-LISA), az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről. HL L 295., 2018.11.21., 99-137. o.

[45] Javaslat az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Unió tagállamainak külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok be- és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer létrehozásáról és a határregisztrációs rendszerhez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról, valamint a 767/2008/EK rendelet és az 1077/2011/EU rendelet módosításáról. COM/2016/0194 final (A továbbiakban: COM/2016/0194 final.)

[46] Érdemes megjegyezni, hogy az egyes országokban már korábban is léteztek olyan rendszerek, amelyek alkalmasak voltak a határátlépések regisztrálására. Így például Magyarországon az ún. BorderGuard egység, amely nemzeti és a nemzetközi körözési rendszerekben végez ellenőrzést. Lásd: Lipics László: „Az integrált határbiztonsági rendszer fejlesztésének lehetőségei” PhD értekezés, Budapest, 2013. p. 91. Hivatkozza: Hegyaljai Mátyás: Gondolatok az egységes Európai Határregisztrációs Rendszer felállításáról. Pécsi Határőr Tudományos Közlemények XX., 2018. p. 82.

[47] COM/2016/0194 final. 1. A javaslat háttere

[48] A Bizottság Közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai gazdasági és Szociális bizottságnak és a Régiók Bizottságának – Az Európai Unió határigazgatása terén teendő újabb lépések előkészítéséről. COM/2008/0069 végleges

[49] Rosson, Maria: Smart Borders: the challenges remain a year after its adoption.
https://edri.org/smart-borders-the-challenges-remain-a-year-after-its-adoption/ (2020.04.12.)

[50] COM/2016/0205 final

[51] Lipics László i.m. p. 79-80.

[52] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/2226 rendelete (2017. november 30.) a tagállamok külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok belépésére és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer (EES) létrehozásáról és az EES-hez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról, valamint a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 767/2008/EK rendelet és az 1077/2011/EU rendelet módosításáról. HL L 327., 2017.12.9., 20-82. o. (A továbbiakban: EES-rendelet)

[53] A regisztráltutas-program (RTP), valamint az EES elfogadását 2015-ben tesztelési folyamat is megelőzte, amely során 12 országban, összesen 18 légi, tengeri és szárazföldi határátkelőhelyen, kb. 58000 harmadik országbeli állampolgár részvételével próbálták ki a rendszer működését. Lásd: Smart Borders Pilot Project Report on the technical conclusions of the Pilot. euLisa, 2015. https://ec.europa.eu/home-affairs/sites/homeaffairs/files/what-we-do/policies/borders-and-visas/smart-borders/docs/smart_borders_pilot_-_report_on_the_technical_conclusions_en.pdf (2020.05.12.)

[54] EES-rendelet (9) Preambulum-bekezdés, 2. cikk (1)-(2) bekezdések

[55] Ugyanis a határátkelőhelyeken például rendelkezésre álló SIS-nek és VIS-nek nem a határátlépések rögzítése a feladata. Lásd: Varga János – Borszéki Judit: Intelligens határok – smart borders. Hadtudományi Szemle, 2014/1. szám, p. 280.

[56] EES-rendelet 1. cikk

[57] EES-rendelet (10) Preambulum-bekezdés, 4. cikk

[58] EES-rendelet 14. cikk (1) és (2) bekezdések

[59] EES-rendelet 16-18. cikkek

[60] EES-rendelet 34. cikk

[61] EES-rendelet 8. cikk

[62] EES-rendelet 11. cikk (1) bekezdés

[63] V.ö.: Hegyaljai Mátyás: Gondolatok az egységes Európai Határregisztrációs Rendszer felállításáról. p. 86-87.

[64] A rendelet rögzíti mind a terrorista, mind pedig a súlyos bűncselekmény kategóriáját. Lásd: EES-rendelet 3. cikk 24-25. pontok

[65] EES-rendelet 6. cikk (2) bekezdés

[66] EES-rendelet 32. cikk (1) bekezdés

[67] EES-rendelet 32. cikk (3) bekezdés

[68] EES-rendelet 32. cikk (2) bekezdés

[69] EES-rendelet 33. cikk (1) és (2) bekezdések

[70] Minden tagállam listát vezet arról, hogy a kijelölt hatóságoknak melyek azok az operatív egységei, amelyek jogosultak arra, hogy kérelmezzék hozzáférésüket az EES-adatokhoz a központi hozzáférési pontokon keresztül. EES-rendelet 29. cikk (5) bekezdés

[71] EES-rendelet 31. cikk (1) és (2) bekezdések

[72] EES-rendelet 30. cikk (1) és (2) bekezdések

[73] EES-rendelet 66. cikk (1) bekezdés

[74] https://ec.europa.eu/home-affairs/what-we-do/policies/borders-and-visas/smart-borders_en (2020.04.12.)

[75] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1240 rendelete (2018. szeptember 12.) az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az 1077/2011/EU rendelet, az 515/2014/EU rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/1624 rendelet és az (EU) 2017/2226 rendelet módosításáról. HL L 236., 2018.9.19., 1-71. o. (A továbbiakban: ETIAS-rendelet.)
Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1241 rendelete (2018. szeptember 12.) az (EU) 2016/794 rendeletnek az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozása céljából történő módosításáról. HL L 236., 2018.9.19., 72-73. o.

[76] Javaslat az Európai Parlament és a Tanács rendelete az Európai Utasinformációs és Engedélyezési Rendszer (ETIAS) létrehozásáról, valamint az (EU) 515/2014 rendelet, az (EU) 2016/399 rendelet, az (EU) 2016/794 rendelet és az (EU) 2016/1624 rendelet módosításáról. COM/2016/0731 final

[77] Az utazási engedély díja egységesen 7 EUR lesz azzal, hogy mentesülnek a díjfizetési kötelezettség alól mindazok, akik a kérelem benyújtásakor tizennyolcadik életévüket nem, illetve a hetvenedik életévüket már betöltötték. ETIAS-rendelet 18. cikk

[78] Ehhez hasonló rendszer működik pl.: az USA-ban, illetve Kanadában is, ahol a vízummentes utazóknak utazásuk előtt online módon kell utazási engedélyt kérniük. Wahl, Thomas: European Travel Information and Authorisation System (ETIAS): Legislation Adopted. EUCRIM The European Criminal Law Associations‘ Forum, 2/2018, p. 82.

[79] ETIAS-rendelet 1. cikk

[80] ETIAS-rendelet (5)-(7) Preambulum-bekezdések, 2. cikk

[81] ETIAS-rendelet (10) Preambulum-bekezdés, 4. cikk

[82] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/541 irányelve (2017. március 15.) a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról. HL L 88., 2017.3.31., 6-21. o. Az irányelv megkülönbözteti a terrorista bűncselekményeket és terrorista csoporthoz kapcsolódó bűncselekményeket, valamint a terrorista tevékenységekhez kapcsolódó bűncselekményeket.

[83] ETIAS-rendelet 3. cikk 15-16. pontok

[84] ETIAS-rendelet (14) Preambulum-bekezdés, 7. cikk (1) bekezdés és 8. cikk (1) bekezdés, 9-10. cikkek

[85] ETIAS-rendelet 15. cikk (1) bekezdés

[86] ETIAS-rendelet 19-22. cikkek

[87] ETIAS-rendelet 26-27. és 32. cikkek

[88] ETIAS-rendelet 34. cikk

[89] ETIAS-rendelet 50-53. cikkek

[90] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/681 irányelve (2016. április 27.) az utas-nyilvántartási adatállománynak (PNR) a terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása érdekében történő felhasználásáról. HL L 119., 2016.5.4., 132-149. o. (A továbbiakban: PNR-irányelv.)

[91] Javaslat: a Tanács kerethatározata az utasnyilvántartási adatok (PNR) bűnüldözési célú felhasználásáról. COM/2007/0654 végleges

[92] PNR-irányelv 1-2 cikkek

[93] PNR-irányelv 8. cikk (1) bekezdés

[94] PNR-irányelv 12. cikk (1)-(2) bekezdések

[95 Az irányelv azt is lehetővé teszi, hogy akár több tagállam egy hatóságot jelöljön ki vagy hozzon létre, amely utas-adat információs egységként funkcionál. PNR-irányelv 4. cikk (4) bekezdés

[96] Szabó Imre: Automatizált döntéshozatal és a büntetőeljárás. Ügyészek lapja, 2019. (26. évf.) 4-5. sz. p. 5-20.

[97] PNR-irányelv 4. cikk (1)-(2) bekezdések, 7. cikk (1)-(2) bekezdések, 9. cikk (1) bekezdés, 10. cikk (1) bekezdés, 11. cikk (1) bekezdés

[98] PNR-irányelv 3. cikk 8-9. pontok

[99] PNR-irányelv 6. cikk (1)-(3) bekezdések

[100] Javaslat: az Európai Parlament és a Tanács irányelve az utas nyilvántartási adatállomány (PNR) felhasználásáról a terrorista bűncselekmények és súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, kivizsgálása és büntetőeljárás alá vonása érdekében. COM/2011/0032 végleges

[101] Rapčan, Jaroslav: Az utas-nyilvántartási adatállomány felhasználása a határokon átnyúló bűnözés felderítésében. Pécsi Határőr Tudományos Közlemények XIX., 2017. p. 331.

[102] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/816 rendelete (2019. április 17.) az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer kiegészítése érdekében a harmadik országbeli állampolgárokkal és a hontalan személyekkel szemben hozott ítéletekre vonatkozó információval rendelkező tagállamok azonosítására szolgáló központosított rendszer (ECRIS-TCN) létrehozásáról, valamint az (EU) 2018/1726 rendelet módosításáról. HL L 135., 2019.5.22., 1-26. (A továbbiakban: ECRIS-TCN-rendelet.) Emellett az ECRIS-TCN megalkotására irányuló jogalkotási csomagnak részét képezi a 2009/315/IB tanácsi kerethatározatnak a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó információcsere és az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) tekintetében történő módosításáról, valamint a 2009/316/IB tanácsi határozat felváltásáról szóló irányelv is. Lásd: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/884 irányelve (2019. április 17.) a 2009/315/IB tanácsi kerethatározatnak a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó információcsere és az Európai Bűnügyi Nyilvántartási Információs Rendszer (ECRIS) tekintetében történő módosításáról, valamint a 2009/316/IB tanácsi határozat felváltásáról. HL L 151., 2019.6.7., 143-150.

[103] Giannakoula, Athina – Lima, Dafni – Kaiafa-Gbandi, Maria: Combating Crime in the Digital Age: A Critical Review of EU Information Systems in the Area of Freedom, Security and Justice. Brill, 2020. p. 23.
Lásd: ETIAS-rendelet 7. cikk (1) bekezdés alapján, pl.: foglakoztatás ellenőrzése, vízumeljárások, stb.

[104] A Tanács 2009/315/IB kerethatározata (2009. február 26.) a bűnügyi nyilvántartásból származó információk tagállamok közötti cseréjének megszervezéséről és azok tartalmáról. HL L 93., 2009.4.7., 23-32.

[105] ECRIS-TCN-rendelet (2)-(5) Preambulum-bekezdések

[106] ECRIS-TCN-rendelet 2. cikk

[107] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/817 rendelete (2019. május 20.) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a határok és a vízumügy területén, továbbá a 767/2008/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat módosításáról. HL L 135., 2019.5.22., 27-84. o.

[108] Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/818 rendelete (2019. május 20.) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén, valamint az (EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/816 rendelet módosításáról. HL L 135., 2019.5.22., 85-135. o.