szakcikkek

Pogácsás Anett: Garancia vagy akadály? A szerzői jogról való lemondás tilalmának helye egy rugalmas szerzői jogi rendszerben – 2017/1. (68.), 38-45. o.

A védelem formalitásmentes keletkezése a szerzői jog egyik legalapvetőbb garanciális szabálya, amely a Berni Uniós Egyezmény (BUE)[1] berlini, 1908-ban végrehajtott felülvizsgálata során vált a nemzetközi szerzői jog meghatározó részévé. Ennek megfelelően a szerzői jogi védelmet keletkeztető jogi tény maga a mű létrejötte[2], azaz a megalkotásán kívül nincs szükség más cselekményre (elismerésre, nyilvántartásba vételre, zsűrizésre stb.) a védelem keletkezéséhez, az mint joghatás egyszerűen a mű elkészítéséhez mint reálaktushoz fűződik.

BŐVEBBEN

Eszteri Dániel: Egy Bitcoinnal elkövetett vagyon elleni bűncselekmény és az ahhoz kapcsolódó egyes jogi kérdések – 2017/1. (68.), 25-31. o.

Absztrakt: A tanulmány alapját egy Magyarországon elkövetett vagyon elleni bűncselekmény adja, amely során az elkövetők nagyobb összegnek megfelelő digitális fizetőeszközt, úgynevezett Bitcoint csaltak ki a sértettől. Az ügyet tárgyaló bíróság a bűncselekmény elkövetési magatartásának jobb megértése érdekében – az ügyész indítványára – szaktanácsadói vélemény elkészítésére kérte fel a szerzőt.

BŐVEBBEN

Kis Kelemen Bence, Hohmann Balázs: A Schrems ítélet hatásai az európai uniós és magyar adattovábbítási gyakorlatokra – 2016/2-3. (66-67.), 64-70. o.

Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok gazdasága adja a világ GDP-jének felét, a világkereskedelem egyharmadát, ezért a köztük fennálló kereskedelmi kapcsolatok meghatározó jelentőségűek a világpiac számára. Az EU Egyesült Államokba irányuló szolgáltatási exportja a szolgáltatási importhoz hasonlóan évek óta növekvő tendenciát mutat, ennek további támogatására a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerségről 2013 óta zajlanak tárgyalások. A kereskedelmi kapcsolatok szerves részét képezi az egyre növekvő adatáramlás, mely egyben a személyes adatok cseréjét is jelenti, ezért gazdasági szempontból meghatározó jelentőségű az EU Egyesült Államokba irányuló adattovábbításra vonatkozó szabályozása.

BŐVEBBEN

Nagy Krisztina: Literacy és felhasználói tudatosság – 2016/1. (65.), 17-21. o.

Az előadást három példával kezdem. Az első kettő azt példázza, hogy a digitális médiakörnyezetben komoly kihívást jelent a mindennapi hírfolyamban megjelenő hírek, információk megbízhatóságának értékelése, a valós tényeken alapuló hírek és az erősen manipulált, megtévesztő tartalmak közötti válogatás, a média által közvetített valóság értő, kritikai szemléletű befogadása és értelmezése.

BŐVEBBEN

Szőke Gergely László: Infokommunikációs Szakmai Nap 2015 – beszámoló – 2015/4. (64.), 157-158. o.

2015. október 16-án a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara (PTE ÁJK), az Informatikai és Kommunikációs Jogi Kutatóintézet (IKJK) és a Magyar Jogász Egylet Média és Reklámjogi Szakosztálya közös szervezésében került sor az Infokommunikációs Szakmai Nap konferenciasorozat 2015-ös rendezvényére a Budapesti Ügyvédi Kamara Dísztermében.

BŐVEBBEN

Soós Andrea Klára: A magánszemélyek által végzett, élet- és vagyonvédelmi célú kamerás megfigyelés adatvédelmi kérdései: a jogszerű adatkezelés feltételei – 2015/2-3. (62-63.), 107-111. o.

A kamerás megfigyelés kérdésköre állandó témája a magyar adatvédelmi hatóságoknak és bíróságoknak. A jogalkalmazás során rengeteg egymással ellentétes kérdés merül fel. Különösen nehéz a megítélése annak a jogi kérdésnek, ha egy magánszemély vagy jogi személy a saját biztonságának védelme érdekében helyez el kamerát, amelynek látószöge nemcsak a védett objektumot mutatja, hanem a közterületet, vagy akár egy másik személy magánterületét.

BŐVEBBEN

Ligeti Miklós: A közérdekű adatok megismerhetőségének buktatói* – 2015/1. (61.), 25-29. o.

A korrupció ellen küzdő nem kormányzati szervezetként a Transparency International Magyarország Alapítvány (a továbbiakban: TI Magyarország) elsődleges fontosságúnak tartja az államhatalom átláthatóságát, és a közhatalmi döntések számon kérhetőségét. Ez akkor valósul meg, ha a közérdekű, mindenekelőtt a közpénzek felhasználására vonatkozó adatok tömege könnyen és szabadon megismerhető. Az ennek érdekében tett intézkedések azonban nem bizonyultak eléggé hatékonynak, nem tudták leküzdeni a hatalom elzárkózását, és a kormányok titkolózás iránti hajlamát. Az üzleti titok fogalmának 2003-ig a közpénzek felhasználására is kiterjedő értelmezése, valamint számos közpénzből gazdálkodó állami vállalat, illetve intézmény kései beterelése a közbeszerzési rendszerbe hosszú időn át lehetővé tette a közpénzek nem nyilvános elköltését. A közérdekű adatok titkossá minősítése, vagy nemzetbiztonsági érdekre hivatkozással történő visszatartása pedig a megismerés legerősebb, szinte áttörhetetlen akadályait jelentik.

BŐVEBBEN

Nemeslaki András, Sasvári Péter: Az információbiztonság-tudatosság empirikus vizsgálata a magyar üzleti és közszférában – 2014/4. (60.), 169-177. o.

A gazdasági életben és lassan hétköznapi életünkben is egyre nagyobb szerepet játszanak az egyedi számítógépek és a hálózatba kötött számítógépes rendszerek. A termelésben és a mindennapi életvitelünkben folyamatosan növekvő szerepet kap az információs rendszerek használata, egyre inkább függővé válunk ezektől. Ezen változások miatt az információ egyre nagyobb értéket képvisel, és ez elengedhetetlenül maga után vonja a védelmével kapcsolatos problémákat és azok megoldási lehetőségeit.[1] Kutatásunk középpontjában az információbiztonság-tudatosság vizsgálata áll a magyar üzleti és a közszférában.

BŐVEBBEN

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@hvgorac.hu

Weboldal: hvgorac.hu