szakcikkek

Gergely Cseh – Zsolt Czékmann: Good (digital) municipality – municipal digitization aspects of Good State and Governance Reports, in particular the effects of the introduction of the ASP system* – 2020/1. (74.), 9-13. o.

Digitization is an opportunity for everyone to be better, more efficient and more successful. Whether we are looking at the level of an individual, a smaller or larger community, a business, or even the state itself, the use of the latest technologies is no longer an issue (perhaps no longer just an option) but a kind of necessity to meet different expectations. The state itself is in such a situation, it must meet today’s expectations, be it self-imposed criteria or the expectations of its citizens, or perhaps the conditions of an external power (such as the EU) and it must take advantage of the achievements of digitization.

BŐVEBBEN

Tóth András: A mesterséges intelligencia szabályozásának paradoxonja és egyes jogi vonatkozásainak alapvető kérdései – 2019/2. (73.), 3-9. o.

A mesterséges intelligencia (MI) a korunkban felgyorsult tech­nológiai fejlődés egyik legfontosabb és legizgalmasabb kihívását jelenti. Egyfelől – mint minden más technológiai fejlődés – csak úgy lehet értelmes, ha a társadalom javát szolgálja, ha az ember képességeit javítja. Másfelől komoly kockázatokat is rejt magában. Az MI mint technológia szabályozása – más technológiák szabályozásához hasonlóan – azzal a kötelezettséggel jár, hogy jólétnövelő hatások a kockázatok minimálisra szorításával álljanak elő. Az MI társadalom javát szolgáló elterjedése nemcsak szabályozási eszközöket igényel (pl. befektetés és kutatás-támogatás, szakemberképzés), de a kockázatok kiküszöbölésénél, a megbízhatóság erősítése kapcsán megkerülhetetlen. Kérdés az MI kapcsán, hogy a jog be tudja-e tölteni ezt a megbízhatóságerősítési szerepet egy olyan technológia vonatkozásában, amelynek alaptulajdonsága az átláthatatlanság, kiszámíthatatlanság, kiismerhetetlenség. 2015-ben például Stephen Hawking, Elon Musk és Bill Gates hívta fel arra figyelmet, hogy az MI a nukleáris fegyverkezésnél is nagyobb veszélyeket hordozhat magában és fenyegeti az emberiséget.

BŐVEBBEN

Dr. Németh Szabolcs: A közösségi oldalak szolgáltatóinak jogi felelőssége – Rendszertani elemzés (I. rész) – 2019/1. (72.), 3-7. o.

Jelen sorok írásakor, a Cambridge Analytica-ügy nyilvánosságra kerülésének egyéves évfordulóján minden bizonnyal evidenciának hat annak kinyilvánítása, hogy a közösségi oldalak – közöttük kiemelt jelentőséggel a Facebook – szolgáltatói az általuk nyújtott szolgáltatások különböző aspektusai kapcsán jogi felelősséggel (is) tartoznak. A jogtudomány egyes művelői részéről már a közösségi média szélesebb körben történő elterjedésével párhuzamosan fogalmazódtak meg kérdések ezen speciális, látszólag jogágakon átívelő, a XXI. század technikai vívmányainak sajátosságait magán hordozó komplex szolgáltatás kapcsán. Ezzel szemben ezen online platformok felhasználói részéről csak viszonylag későn, a nagy nyilvánosságot kapó, és a szolgáltatók információs, valamint gazdasági túlhatalmával összefüggésben felmerülő[2] anomáliák vezettek felismeréshez és jogtudatosabb hozzáálláshoz.

BŐVEBBEN

Baksay-Nagy György: Modernkori problémák: Dizájnvédelem a képernyőinknek – 2018/2. (71.), 78-85. o.

Jelen összefoglalónak nem célja a teljes dizájnvédelmi eszköztár bemutatása, a formatervezési mintaoltalom valamennyi szabályozási részletének pontos felvázolása, sőt az sem, hogy a formatervezési mintaoltalom mellett kumuláltan fennálló szellemi tulajdonvédelmi lehetőségeket részletezze. Sokkal inkább bevezetést kíván nyújtani abba a jelenlegi szabályozási környezetbe, ahova kénytelenek vagyunk beerőltetni azon modern, komputerizált mintákat is, mint a grafikus felhasználói felületek vagy az animált ikonok.

BŐVEBBEN

Mezei Péter: Thou Shalt Sample! Pozitív változások a samplingelés amerikai gyakorlatában¹ – 2018/2. (71.), 47-53. o.

Számos alkalommal nyílt már lehetőségem a digitális zenei szerzői jogok izgalmas kérdéséről, a hangmintázási eljárásról értekezni. E munkák a sampling amerikai, magyar és német szerzői jogi megítélését tárgyalták, ám közel tíz éve annak, hogy a kéziratokat lezártam/lezártuk. A 2010-ig tartó időszak szerinti amerikai status quo lényege, hogy idegen hangfelvétel (és a benne foglalt zenemű, illetve előadóművészi teljesítmény) részletének vagy egészének – a hangmintának vagy sample-nek – az átvétele egy új hangfelvételbe az eredeti jogosult(ak) vagyoni jogait és – a kontinentális európai jogrendszerekben – a személyhez fűződő jogait is érint(het)ik. Előzetes engedély nélkül csak akkor mentesülhet a felelősség alól a hangmintázó zenész, ha magatartása beilleszthető a szabad felhasználások esetei közé, ideértve az Egyesült Államok szerzői jogából ismert fair use tesztet.

BŐVEBBEN

Szabó Endre Győző: Az adatvédelmi tisztviselőről – A GDPR szabályainak elemzése – 2018/1. (70.), 3-10. o.

Az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletének 2018. május 25-től alkalmazandó szabályai szerint az adatvédelmi tisztviselő kinevezése számos adatkezelő esetében kötelezővé válik. A kinevezés szabályairól a források általában egy-egy kérdés vagy ágazati szempont kiemelése révén adnak tájékoztatást, ezért szükségesnek látszik egy összefoglaló jellegű írás megjelentetése.

BŐVEBBEN

Faludi Gábor: Szerzői jog mindenkinek (szerk.: Legeza Dénes, SZTNH, 2017) – 2017/2. (69.), 109-110. o.

Örvendetes, hogy újabb szerzői jogi áttekintő művet üdvözölhetünk a piacon. A méltán, nemcsak ingyenes hozzáférhetősége miatt nagyra becsült Proart szerzői jogi kézikönyv1, a nemrég frissített Szerzői Jog nagykommentár elektronikus változata2, és a rendelkezésre álló egyetemi tankönyvek/jegyzetek3 mellett az SZTNH kiadta a Szerzői jog mindenkinek, olvasásra csábító című, jól kezelhető, optimális terjedelmű (kb. 360 A/5-ös oldal) művet.

BŐVEBBEN

Nemeslaki András: A replika és az információs társadalom című folyóiratok közös száma – 2017/2. (69.), 106-108. o.

A Replika és az Információs Társadalom folyóiratok szerkesztői rendkívül innovatív és ötletes kezdeményezéssel álltak elő 2017/3 és 2017 1. számukkal, amelyekben azonos témakörben, egymásra hivatkozva és összekapcsolva jelentettek meg 9 tanulmányt és 2 konferencia beszámolót. A magyar társadalomtudományban két okból is eredeti és komoly hatású ez az ötlet; egyrészt azért mert az olvasó közönség illetve elérhetőség ily módon sokkal tágabb lehet az egyébként sajnos szűkös hazai szakmai érdeklődők körében, másrészt az adott témakör feldolgozási mélysége is sokkal alaposabb, többoldalú, módszertani szempontból is szerteágazóbb lehet.

BŐVEBBEN

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@hvgorac.hu

Weboldal: hvgorac.hu