szakcikkek Archives | Oldal 5 a 11-ből | INFOKOMMUNKIÁCIÓ ÉS JOG

Soós Andrea Klára: A magánszemélyek által végzett, élet- és vagyonvédelmi célú kamerás megfigyelés adatvédelmi kérdései: a jogszerű adatkezelés feltételei – 2015/2-3. (62-63.), 107-111. o.

A kamerás megfigyelés kérdésköre állandó témája a magyar adatvédelmi hatóságoknak és bíróságoknak. A jogalkalmazás során rengeteg egymással ellentétes kérdés merül fel. Különösen nehéz a megítélése annak a jogi kérdésnek, ha egy magánszemély vagy jogi személy a saját biztonságának védelme érdekében helyez el kamerát, amelynek látószöge nemcsak a védett objektumot mutatja, hanem a közterületet, vagy akár egy másik személy magánterületét.

BŐVEBBEN

Ligeti Miklós: A közérdekű adatok megismerhetőségének buktatói* – 2015/1. (61.), 25-29. o.

szakcikkek

A korrupció ellen küzdő nem kormányzati szervezetként a Transparency International Magyarország Alapítvány (a továbbiakban: TI Magyarország) elsődleges fontosságúnak tartja az államhatalom átláthatóságát, és a közhatalmi döntések számon kérhetőségét. Ez akkor valósul meg, ha a közérdekű, mindenekelőtt a közpénzek felhasználására vonatkozó adatok tömege könnyen és szabadon megismerhető. Az ennek érdekében tett intézkedések azonban nem bizonyultak eléggé hatékonynak, nem tudták leküzdeni a hatalom elzárkózását, és a kormányok titkolózás iránti hajlamát. Az üzleti titok fogalmának 2003-ig a közpénzek felhasználására is kiterjedő értelmezése, valamint számos közpénzből gazdálkodó állami vállalat, illetve intézmény kései beterelése a közbeszerzési rendszerbe hosszú időn át lehetővé tette a közpénzek nem nyilvános elköltését. A közérdekű adatok titkossá minősítése, vagy nemzetbiztonsági érdekre hivatkozással történő visszatartása pedig a megismerés legerősebb, szinte áttörhetetlen akadályait jelentik.

BŐVEBBEN

Nemeslaki András, Sasvári Péter: Az információbiztonság-tudatosság empirikus vizsgálata a magyar üzleti és közszférában – 2014/4. (60.), 169-177. o.

szakcikkek

A gazdasági életben és lassan hétköznapi életünkben is egyre nagyobb szerepet játszanak az egyedi számítógépek és a hálózatba kötött számítógépes rendszerek. A termelésben és a mindennapi életvitelünkben folyamatosan növekvő szerepet kap az információs rendszerek használata, egyre inkább függővé válunk ezektől. Ezen változások miatt az információ egyre nagyobb értéket képvisel, és ez elengedhetetlenül maga után vonja a védelmével kapcsolatos problémákat és azok megoldási lehetőségeit.[1] Kutatásunk középpontjában az információbiztonság-tudatosság vizsgálata áll a magyar üzleti és a közszférában.

BŐVEBBEN

Veszprémi Bernadett: Tájékoztatási kötelezettség megjelenése, különös tekintettel az önkormányzati honlapok felépítésével kapcsolatos jogi elvárásokra* – 2014/3. (59.), 111-117. o.

szakcikkek

A cikk aktualitását az az észrevétel adta, hogy Magyarországon 2005 óta jogszabályok írják elő az önkormányzatok számára, hogy milyen közérdekű adatokat kell hozzáférhetővé tenniük a honlapjukon, és annak ellenére, hogy 2014-et írunk, az ezeknek való megfelelés még messze nem teljes, sőt.

Ma az információs társadalom korát éljük. Az elektronikus eljárások folyamatosan utat törnek maguknak és átveszik a vezető szerepet a hagyományos, papíralapú eljárásokkal szemben. „Ma már nem az a kérdés, hogy legyen-e elektronizálás, hanem az, hogy milyen legyen, és milyen ne.”[1] „Elkerülhetetlen, hogy az új erőforrást, az információt közvetítő elektronikus és kommunikációs hálózatok ne hatoljanak be az igazgatási feladatok ellátásába.”[2]

BŐVEBBEN

Kajtár Edit: Miért nem szólt? A várandósságra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségről munkajogi szemszögből¹ – 2014/2. (58.), 92-96. o.

szakcikkek

A várandós nőket érintő felmondási tilalomra vonatkozó szabályozás sok esetben szélsőséges reakciókat vált ki. Az egyik véglet képviselői dicsfénnyel övezik a várandós nőt, a másikéi a munkáltató nyakába akasztott koloncként tekintenek rá. Már az elemzők által alkalmazott terminológia is sokat elárul. Áldott állapot? Terhesség? Várandósság? Jelen tanulmányban az utóbbit fogom alkalmazni. A munkavállaló gyermeket vár. A munkáltató jó, terhelhető, kiszámítható munkaerőt. A kettő nem zárja ki egymást.

BŐVEBBEN

Szőke Gergely László: Az önszabályozás, audit és tanúsítás lehetőségei és korlátai az adatvédelem területén – 2014/1. (57.), 14-20. o.

szakcikkek

Az adatvédelmi szabályozás újabb tendenciái, különösen az Európai Unió várható új adatvédelmi szabályozása, egyértelműen az önszabályozás különböző formáinak erősödése, valamint az auditálás illetve különböző címkéző-tanúsító rendszerek jelentőségének növekedése felé mutatnak. Jelen tanulmány áttekintő jelleggel mutatja be az önszabályozásban rejlő lehetőségeket és korlátokat, valamint az adatvédelmi felügyelet sajátos intézményeként felfogható adatvédelmi audit főbb jellemzőit – kitérve annak hatályos magyar szabályozására.

BŐVEBBEN

Szőke Gergely László: Az adatvédelem szabályozásának történeti áttekintése¹ – 2013/3. (56.), 107-112. o.

szakcikkek

Az elmúlt 10–15 évben a technológiai és társadalmi háttér változása újabb kihívások elé állította a ’90-es évek végére kialakult európai adatvédelmi szabályozást. Erre tekintettel az Európai Unióban jelenleg is zajlik az adatvédelem reformja, amelynek keretében az EU új jogszabálycsomaggal kívánja felváltani a jelenlegi adatvédelmi irányelvet és kerethatározatokat.[2] A jogalkotási folyamat legfontosabb lépése a Bizottság által 2012-ben kiadott Rendelettervezet[3] volt, amely számos újítást javasol az adatvédelmi jog területén.

BŐVEBBEN

Balogh Zsolt György: A bírósági határozatok közzétételének szabályozása Magyarországon – 2013/2. (55.), 84-89. o.

szakcikkek

A magyar bírósági rendszer alkotmányos kötelezettségének tesz eleget azzal, hogy a jogalkalmazás során keletkezett határozatokat széles körben hozzáférhetővé teszi. A bíróságok e kötelezettségüket a hagyományos közlési formákon felül 2007 óta már elektronikus úton is teljesítik. A jogalkalmazás egységesítését szolgáló, elvi jelentőségű döntéseken túl az elektronikus információszabadságról szóló már hatályon kívül helyezett 2005. évi XC. törvény – létrehozva a Bírósági Határozatok Gyűjteményét – azt is elrendelte, hogy a felsőbb bíróságok az egyedi ügyekben hozott érdemi határozataik elektronikus közzétételéről is gondoskodjanak. Ugyanakkor e határozatok közlése során a bíróságoknak a személyes adatok védelmét szolgáló követelményeket is tiszteletben kell tartaniuk, tehát a törvény elrendelte egyes adatoknak az elektronikus úton nyilvánosságra hozott döntésekből való törlését.

BŐVEBBEN