szakcikkek

Kis Gergely: Az állami beavatkozás szerepe az infokommunikációs infrastruktúra kialakításában – 2011/6. (47.), 231-238. o.

Magyarországon az információs társadalom fejlődését elősegítendő több kormányzati stratégiai koncepció és akcióterv készült, az intézményesített cél elérésének érdekében ezekre építve jelentek meg mind a hazai, mind az Európai Unió által finanszírozott pályázatok. A terület fejlesztésére vonatkozóan a 2003-ban megjelent Magyar Információs Társadalom Stratégia[1] tartalmazott stratégiai leírásokat, míg az alapinfrastruktúra fejlesztésére vonatkozó első átfogó dokumentumot 2004 második felében kezdték el előkészíteni – Nemzeti Szélessávú Stratégia néven – az akkori Informatikai és Hírközlési Minisztériumban. A koncepció több szakmai vitát, illetve módosítást követően végül Nemzeti Szélessávú Stratégia 2005[2] (NSzS 2005) címmel jelent meg.[3]

BŐVEBBEN

Pápai Zoltán: Innováció, beruházás és a hírközlési szektor szabályozása – 2011/6. (47.), 222-230. o.

A hírközlési iparág fejlődését mindig is a technológiai és üzleti innovációk határozták meg leginkább. Az elmúlt évtizedekben ez a folyamat jelentősen felgyorsult. A piaci fejlődésre azonban az állami szabályozás is igen nagy hatást gyakorolt már a kezdetektől. Ez hosszú ideig a szektor állami irányítását vagy ott, ahol nem állami vállalat nyújtotta a szolgáltatást, monopol szabályozást jelentett. A technológiai fejlődés azonban a második világháború után megteremtette a lehetőséget a piaci verseny megjelenéséhez, s lassan a fejlett világ országaiban mindenhol elindult privatizáció és a liberalizáció, amiben az éppen aktuális kihívásokra válaszoló ágazati politika és szabályozás játszott meghatározó szerepet. A piaci versenyt erősítő, segítő szabályozási politika máig meghatározó jelentőségű a szektor életében. Az összekapcsolás vagy a hozzáférési kérdések szabályozása nélkül a belépési korlátok igen magasak lennének, s a verseny talán el sem indulhatott volna, s a piacnyitás nem lett volna ilyen sikeres. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy a szabályozás legfeljebb csak pótléka lehet a versenynek, s csak ott van rá szükség, ahol a verseny erői nem működnek megfelelően. A túlzott szabályozás épp a piac egészséges erőit lehetetleníti el vagy korlátozza.

BŐVEBBEN

Jeszenői Péter: Korszerű optikai előfizető hálózatok Modern optical access system solutions – 2011/6. (47.), 211-221. o.

A távközlésben kezdeti időktől eltekintve, hozzávetőlegesen húsz évvel ezelőttig a telefónia uralma volt a jellemző. Az adatjelek továbbítása a továbbított forgalom töredékét tette csak ki. Az internet robbanásszerű fejlődése, a munkahelyi adminisztrációba belépő informatikai rendszerek hozták magukkal az igényt, hogy munkahelyeket, otthonokat nagy sávszélességű adatvonalakkal össze kell kapcsolni. Az otthoni ügyfelek világhálóra történő csatlakoztatására kézenfekvő megoldás a telefonközpontok köré épített rézhálózat alkalmazása. Az alapvetően hangtovábbításra tervezett réz érpárak szélessávú kihasználása a számos, akár forradalmi újításnak is nevezhető, technikai megoldás ellenére a hálózat legszűkebb keresztmetszetét jelentik. E szűk keresztmetszet nyomása alól – vezetékes területen – a fényvezető szálak alkalmazásával lehet kibújni. Ebben a tanulmányban áttekintést adunk az előfizetői hálózatokról és részletesebben ismertetjük, hogy a fényvezetős technika milyen szerepet tölt, tölthet be az előfizető hálózatokban.

BŐVEBBEN

Liber Ádám: Személyes adatok nemzetközi továbbítása. Az új adatvédelmi törvény margójára – 2011/5. (46.), 179-187. o.

Globális és infokommunikáción alapuló világunkban a személyes adatok határokat átlépő továbbítása mindennapi életünk integráns részévé vált. Nemzetközi adattovábbításra kerül sor többek között abban az esetben, ha egy adott országban található számítógéphez egy másik országban található számítógép útján hozzáférnek, ami különös jelentőséggel bír napjaink elosztott hálózati rendszereiben, ahol az adatfeldolgozás tényleges helye relatív, illetve meghatározhatatlan. A nemzetközi adattovábbítás kiszervezés útján lehetővé teszi, hogy egyes vállalatok az elektronikus ügyfélszolgálatuk fenntartását központilag, a fogyasztó, illetőleg a vásárló országától eltérő országból – akár Európán kívülről – olcsóbb és jobb anyagi feltételek mellett biztosítsák, ezáltal pedig erőforrásaikat és pénzeszközeiket kíméljék. A külföldre történő adattovábbítás lehetőségének gazdasági hasznossága tehát a globalizáció korában megkérdőjelezhetetlen, azonban mindemellett szükségképpen megnövekednek azok a szituációk is, melyek az adatalany személyes adatait (és ezzel együtt magánszféráját) veszélynek szolgáltatják ki.

BŐVEBBEN

Kiss Attila: A közterületi térfigyelő rendszerek szabályozásának kihívásai a magyar jogalkotásban és a jogalkalmazásban* – 2011/4. (45.), 136-143. o.

 A XX. században tapasztalt robbanásszerű technológiai fejlődés eredményeképpen napjainkra bárki számára elérhetőek a képfelvevő berendezések. Egy mobiltelefon kép-, vagy videofelvételével tudtunk nélkül azonnal adatkezelővé válhatunk, de a szükséges jogi ismereteket a kezünkben lévő műszaki újdonság nem biztosítja. A közösségi oldalakon megosztott, személyhez fűződő jogokat sértő felvételek, vagy az óvodákba felszerelt webkamerák a médiában is gyakran problémaként jelennek meg. Az adatvédelmi biztos a beszámolóiban rendszeresen utal az illegálisan rögzített képek és videók – internet nyújtotta lehetőségekből eredő – rohamos terjedésére.[1] A kamerázás sérthet emellett vagyoni jogokat is, a mozikban kalózfilmek készítése következtében a szerzőt akár milliárdos károk is érhetik, a jogsértés ezen esetekben egyértelmű.[2]

BŐVEBBEN

Gyenge Anikó: Újra az árva művekről* – 2011/4. (45.), 119-124. o.

2011. május 24-én végre napvilágot látott az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) javaslata az árva művek egyes megengedett felhasználási módjairól szóló irányelvről (a továbbiakban: irányelv-javaslat).[1]

A javaslat benyújtását egy hosszú és nehéz előkészítő folyamat végállomásaként, a kitűzött cél elérésében pedig természetesen csak egy köztes – bár kétségkívül fontos – állomásként lehet értékelni. A Bizottságnak a szerzői jogért is felelős, belső piaci ügyekért felelős biztosa ugyanis már 2010. március 22-i, európai parlamenti meghallgatásán[2] bejelentette, hogy a Bizottság szándéka az, hogy még 2010 végén irányelv elfogadására irányuló javaslatot tegyen a Tanácsnak és az Európai Parlamentnek, amely elsősorban az árva művek helyzetét kezelni kívánó nemzeti rendszerek kölcsönös elismerésére fog irányulni. A Bizottság 2010-es munkaterve[3] már ennek alapján rögzítette az árva művek egyes felhasználásai engedélyezésének harmonizációjára vonatkozó irányelv-javaslat benyújtásának tervét. Eszerint a jogalkotási kezdeményezés jogalapot kell, hogy biztosítson az EU könyvtárai számára az árva művek szkennelésére és elektronikus úton való megjelenítésére.

BŐVEBBEN

Hajdú Dóra: A fájlcserélés elleni küzdelem egy lehetséges útja. Három a francia igazság? – 2011/3. (44.), 95-101. o.

Az információ-technológiai vívmányok 20. század második felétől felgyorsuló fejlődésének köszönhetően a szerzői jogok megsértésének újabbnál-újabb formái alakultak ki. Az internetről megszámlálhatatlanul áradnak a felhasználók felé a szerzői művek, amelyeknek védelmét a megváltozott körülmények között is biztosítani kell. Ezért a jogalkotónak reagálnia kell az olyan változásokra, amelyet például a fájlcserélés megjelenése és elterjedése indukált.

BŐVEBBEN

Eszteri Dániel: Fantázia vagy valóság? Virtuális világok szerzői jogi problémái – 2011/3. (44.), 88-94. o.)

1999 márciusában néhány utazó felfedezett egy eddig ismeretlen országot, melynek lakosságát gazdaságilag, társadalmilag és kulturálisan fejlett emberek alkotják, akik hazájukat „Norrath”-nak nevezték el. Mára körülbelül 400 000 bevándorló mondhatja új otthonának ezt a világot. Az egy főre eső bruttó nemzeti össztermék, melyet a telepesek vállalkozásai termelnek meg, körülbelül Bulgária és Oroszország közötti szinten van, egy lakos átlagos munkabére óránként pedig körülbelül 3,42 amerikai dollár. Norrath nemzeti valutájának, a platinumnak az árfolyama túlszárnyalja a japán yenét. A populáció napról napra nő, köszönhetően a világ minden tájáról, de leginkább az Amerikai Egyesült Államokból érkező rengeteg emigránsnak. Talán a legérdekesebb tulajdonsága ennek az új országnak a fekvése. Norrath egy virtuális világ, mely 40 számítógépen fut San Diegoban.[1]

BŐVEBBEN

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@hvgorac.hu

Weboldal: hvgorac.hu