szakcikkek

Elgondolásom szerint, a mesterséges intelligencia fűtötte tudományos fejlődés a Stephen Hawking által megjósolt öntervező evolúció korszakát váratlan gyorsasággal fogja elhozni. E korszak az emberi képességfejlesztési vagy augmentációs technológiák eszköztárára fog támaszkodni és a transzhumanizmus hajnalát fogja jelenteni. Hatása felforgató lesz az élet minden területén, így a munka világában is. Ennek egyik terepe az igazságszolgáltatás, ahol az emberi augmentáció egyéni elhatározásból fakadó, az állam szándéka és lemaradó szabályozása nélküli, lappangó megjelenése több okból is a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét fogja eredményezni. Tanulmányomban az emberi képességfejlesztés főbb ismérveit és az igazságszolgáltatásra gyakorolt egyes, várható veszélyeit elemzem.

Koltay András eredetileg angol nyelven megjelent monográfiájának bővített és aktualizált változata a sajtószabadság alkotmányos jogának megkerülhetetlen kérdéseit tárgyalja, a szólás- és sajtószabadságért folytatott, évszázadokon át tartó – és sok esetben véráldozatot követelő – küzdelem fontosabb történelmi állomásainak felvillantása mellett egészen a napjainkban zajló folyamatok elemzéséig. A kötet már a bevezető gondolatok között tisztázza az olvasóval, hogy nem elméleti értekezésként kíván szolgálni, ettől függetlenül a sajtószabadság védelme és korlátozása mögött meghúzódó elméleti és filozófiai kérdések szükségképpen megjelennek a szövegben. Abból az alaptézisből indul ki, hogy a sajtószabadságnak létezik egyfajta közös európai eszméje: ennek igazolására mind az európai (ideértve elsődlegesen az európai uniós tagállamokat és az Egyesült Királyságot), mind pedig az Egyesült Államok uralkodó elvi álláspontjainak bemutatása helyet kap a kötetben.

A történelem tanúbizonysága szerint az emberiség életében a XIX. és a XX. század az ipari forradalom és az ipari társadalom korszakát jelenti, míg a XXI. század az információ forradalmának, az információs hálózatok kiépülésének és az Információs Társadalom korszaka. Legalábbis ez utóbbi korszak kezdete.

Az (online) álhírek szabályozásának kérdése évek óta foglalkoztatja kutatók és szabályozók ezreit. A téma iránt érdeklődők számára ismeretes lehet a német Hálózati Végrehajtási törvény (a továbbiakban: „NetzDG”), amely kirívóan szigorú szabályokat vezetett be a nagyobb felhasználósbázissal rendelkező platformokra nézve, a francia loi Avia, amely elsősorban inkább az online platformokon megsokszorozódott gyűlöletbeszédet kívánta orvosolni – ugyan sikertelenül –, de fontos rendelkezéseket tartalmazott az álhírek tekintetében is, de megemlíthető az információmanipuláció elleni harcot maga elé célul kitűző törvény is, amely elsősorban a politikai reklámok és a kampányidőszak vonatkozásában proponált szigorú végrehajtási, ellenőrzési és átláthatósági szabályokat.

A kriptoeszközökkel végzett tevékenység két főbb bevételi forrása a kriptobányászat és a kripto-kereskedelem. Mivel egyszerűbb infrastruktúrával is végezhetők ezek a gazdasági tevékenységek, így a jogi személyek mellett a magánszemélyek számára is nyitva áll a lehetőség, hogy egyes kriptovaluták árfolyam-ingadozásaira spekulálva jövedelemhez jussanak, vagy erőforrás (hardver- és szoftvereszköz telepítésével és villamos energiával) ráfordítással kriptovalutát bányásszanak.

Open government data efforts have evolved over the years into a global phenomenon. Countries have learned from each other, and more and more efforts are being directed towards innovation with open government data, by encouraging co-creation and other incentives. Open data should support goals such as innovation, participation, transparency and accountability. The trend is towards creating sustainable open government data and intelligence through the use of artificial intelligence and the creation of data markets.

A letöltés ma már teljesen hétköznapi művelet az életünkben. Rendszeresen töltünk le a számítógépünkre vagy okostelefonunkra képeket, videókat, zenéket, szövegeket, szoftvereket. A letöltés műveletének jogi megítélése szempontjából érdekes, hogy a felsoroltak mindegyike a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) hatálya alatt szerzői jogi védelmet élvező szerzői mű lehet. Ha pedig a letöltés művelete jellemzően szerzői műveket érint, felvetődik a kérdés, hogy vajon a letöltést is szerzői jogi fogalomként kell-e értelmezni?

A XX. századot nagy valószínűséggel az emberiség történetének egyik legjelentősebb korszakváltozásaként fogják majd emlegetni a globalizáció és a digitalizáció eredményeképp. Az új típusú információs, digitalizációs korszak hatással van az államigazgatásra, ezen belül a helyi önkormányzatok működésére is. A digitális átalakulás, az urbanizáció, a globalizáció és az átalakuló társadalmi igények egyaránt olyan nehézségeket jelentenek a helyi önkormányzatok számára, amelyek a meglévő társadalmi és jogi berendezkedés alapjait változtathatják meg.