szakcikkek

A tanulmány a pilóta nélküli légi járművek (drónok) rohamos terjedésének jogi kihívásait vizsgálja, különös tekintettel a büntetőjogi, szabálysértési és közigazgatási aspektusokra. Elemzi a definíciókat, felelősségi viszonyokat (üzembentartó, távpilóta), regisztrációs és biztosítási kötelezettségeket, légtérhasználati szabályokat, valamint a mydronespace applikáció szerepét. Kitér a ne bis in idem elv érvényesülésére a jogágak határán, a vezetési engedély hiányára, és a drónokkal elkövethető bűncselekményekre. Következtetése: a meglévő büntetőjogi keretek elegendőek, de egységes, átlátható szabályozás szükséges a jogkövetés elősegítésére és a bűnelkövetés visszaszorítására.

A tanulmány a kriptovaluták büntetőjogi és büntetőeljárásjogi megközelítését vizsgálja, különös tekintettel a kiberbűnözés és a digitális bizonyítékok kihívásaira. Bemutatja a kriptovaluták kialakulását, működését, valamint a blokklánc-technológia sajátosságait, amelyek egyszerre jelenthetnek eszközt a bűnözésre és a bizonyításra. Kiemelt szerepet kap a felügyeleti lánc (CoC) integritásának és nyomon követhetőségének kérdése, amely a bizonyítékok elfogadhatóságának alapja. A dolgozat célja a technológiai fejlődésre érzékeny és jogilag adaptív megközelítés elősegítése.

A mesterséges intelligencia életképes jogi szabályozása kétségkívül korunk egyik legnagyobb kihívása a jogalkotásra felkent szervek számára. Olyan technológiát kell megismerni és általánosítások útján leírni, ami folyamatosan mozgásban van és képes egyik hétről a másikra paradigmaváltásokon átesni. Ebbe a kemény fába vágta a fejszéjét az Európai Unió, amikor a Bizottság 2021 áprilisában előterjesztette a közösség MI megközelítését artikuláló MI-kódexét, az AI Act-et. A tavaly nyáron hatályba lépő rendeletben előirányzott végrehajtási és MI-kormányzási rendszer kiemelkedik más nemzetek és közösségeik alapvetően hasonló szellemben kialakított struktúrái közül és kifejezetten ígéretes, időtálló modellt sejtet.  Persze csak akkor, ha sikerül kinőnie gyermekbetegségeit és végrehajtani abban a formában, ahogyan azt a jogalkotó eltervezte.

Az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv (ePrivacy irányelv) az elektronikus hírközlési szolgáltatások előfizetői és a felhasználói személyes adatainak az általános adatvédelmi rendelkezéseken túlmutató, speciális védelmet nyújt a közlések bizalmasságának és a kapcsolódó adatok felhasználásának korlátozása révén. Az ePrivacy irányelvet és módosításait hazánkban az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény ültette át. Jelen tanulmánynak a célja, hogy az irányelvben foglalt legfontosabb célok és rendelkezések hazai jogban való megjelenítését, az átültetés eltérésiből, az irányelvet implementáló jogszabályok koherenciájának hiányából fakadó, jogbizonytalanságot okozó, illetve a gyakorlati alkalmazás során leggyakrabban felmerülő kérdéseket elemezze.

A bíróságok joggyakorlatának ismerete szükségszerű előfeltétele a jog egységes alkalmazásának, a Kúria ha-tározataihoz való hozzáférés pedig a korlátozott precedens-rendszer bevezetése óta különösen jelentős kér-dés. Hazánkban ezt a bíróságok központi honlapján elektronikus formában elérhető Bírósági Határozatok Gyűjteménye biztosítja, amely az érintett határozatokat anonimizáltan tartalmazza. A megfelelő keresési lehetőségek rendelkezésre állása szükséges egyrészt a jogkeresők számára a jogalkalmazási kérdésekben való eligazodás során, de a tudományos kutatások során az újszerű módszerek alkalmazását is elősegíti, mindemellett a jogalkotási folyamatban, a jogszabályok hatályosulásának figyelemmel kísérése és az utóla-gos hatásvizsgálat terén is van jelentősége.

A tanulmány a közterületi térfigyelő kamerarendszerek történeti fejlődését, gyakorlati megvalósulását és jogi szabályozását vizsgálja Magyarországon. Bemutatja a rendszerek kialakulásának főbb állomásait, az adatkezeléssel kapcsolatos szabályozási kihívásokat, különös tekintettel a GDPR és az Infotv. előírásaira, valamint elemzi az adatvédelmi követelmények gyakorlati érvényesülését. A kutatás során több mint 200 önkormányzat megkérdezésével végzett felmérés alapján feltárja a rendszerek üzemeltetésének jellemzőit, a dokumentációs hiányosságokat és a hatósági ellenőrzések gyakoriságát. A tanulmány célja, hogy átfogó képet nyújtson a magyarországi térfigyelő rendszerek működéséről, azok adatvédelmi vonatkozásairól és a szabályozás kihívásairól.

A videójáték ipar korunk egyik legjelentősebb iparága, mely az utóbbi években egyik legfontosabb bevételszerzési modelljeként alkalmazta a játékokban vásárolható, véletlenszerű nyereménnyel kecsegtető loot boxokat. Jelen tanulmány keretében elsőként bemutatom a loot boxok fogalmát és működését, összevetem azt a szerencsejáték jogtudományban alkalmazott definíciójával, valamint ismertetem a szerencsejáték és videójáték pszichológiai és társadalmi hatásait. Végül néhány európai és ázsiai ország példáján keresztül bemutatom a szabályozás kérdése körül felmerülő vitákat és javaslatot teszek egy magyar loot box-szabályozás alapjaira.

This article axamines data ownership in cloud computing, highlighting the critical legal ambiguities and challenges involved. It critiques property law and European regulations, partycularly GDPR, for failing to clearly define and adequately manage data ownership rights in digital environments. The article underscores how blockchain and AI technologies offer promising solutions for clarifying data ownership through enhanced transparancy, security, and user autonomy. Practical applications, such as smart contracts and decentralized data marketplaces, demonstrate these technologies’ potentialto enforce data ownership effectively. The article concludes by advocating for integrated legal and technological framewoks that explicitly prioritize and protect data ownership in cloud ecosystems.