A Nemzeti Adó-és Vámhivatal az elmúlt években ügyfélközpontú eljárások bevezetésére tett lépéseket, valamint az adminisztráció csökkentésére, továbbá online megoldások bevezetésére törekszik, aminek eszköze a digitalizáció.

Életünk egyre több területének irányítása kerül át ugyanis a digitális térbe, a fizikai valóság egyre több eszköze online kapcsolódik össze, átalakul a pénz és a munka fogalma, éveken belül százával tűnhetnek el és alakulnak át a munkahelytípusok. Ezek a változások ko­moly kihívások elé állítják az egyéneket, gazdasági szereplőket és még a legkorszerűbbnek tekintett szer­vezeteket is. Az adatrobbanás és a kriptovaluták korszakában csak azok a cégek, szervezetek tudnak életképesek és sikeresek maradni, akik a kor elvárásainak megfelelő szolgáltatásokat és folyamatokat al­kal­maznak, és akik minél gyorsabban tudnak reagál­ni a piaci igényekre. Több nemzetközi tudományos cikk szól arról, hogy a közigazgatásnak is követnie kell ezt az átalakulási folyamatot, mivel az ilyen piaci szolgáltatásokat használó ügyfelek egy idő után ugyan­azt a szolgáltatási színvonalat várják a közi­gaz­gatási eljárások során is. Az adóhatóságok számára is nélkülözhetetlen a nem­zetközi szinten azonosított tendenciák, fejlesztési irányok nyomon követése, gyors megválaszolása, vala­mint az új technológiák átvétele, munkafolyamataik átalakítása. Az adózás történetében talán először kell olyan szolgáltatásokat nyújtani az adózóknak, amelyek figyelembe véve a társadalom heterogén digitális érettségét, meg­felelnek egyrészt a hagyományos szolgáltatásokkal szem­ben támasztott követelményeknek, másrészt ki tudják elégíteni az Y és Z generációk digitális ügyfél-élményét is. Az adózók és a közigazgatás elvárásának kizárólag egy informatikájában, munkafolyamataiban és kommunikációjában megújult szervezet tud eleget tenni. E cél megvalósítása érdekében újult meg a NAV és indult el a digitalizáció útján. Az állami költségvetés bevételeinek alakulását alapvetően négy tényező befolyásolja: gazdaság teljesítménye a jogszabályi környezet, az adó-tudatosság, valamint a beszedési-behajtási hatékonyság. Az utóbbi két tényező az, amire a NAV képes közvetlen hatást gyakorolni, ezáltal fokozva Magyarország versenyképességét és biztosítva a költ­ségvetés stabilitását.[1]

E kihívásokra adott válaszok egyike, a digitalizáció egyik eredményeként az adóhatóság által immáron öt éve bevezetett Elektronikus Közúti Áruforgalmi Ellenőrző Rendszer (a továbbiakban: EKÁER), amely azt ellenőrzi, hogy az Európai Unió más tagállamából Magyarországra, vagy Magyarországról az Európai Unióba irányuló, illetve a Magyarországon belül megvalósuló, a termék közúti fuvarozásával összefüggő adókötelezettségek teljesülnek-e. Az EKÁER szám megállapításához magáról a szállított termékről is részletes információkkal kell ellátni a hatóságot.

Az elmúlt öt év tapasztalatait vizsgálva alá kívánom támasztani azt, hogy ez a digitális újítás beváltotta a hozzá fűzött reményeket és a központi költségvetés bevételeire pozitívan hatott.

Napjainkban az adatok kinyerésének technológiai feltételei sokkal kedvezőbbé váltak, ez pedig megteremtette az adatközpontú gazdaságot: az adat vált a legfontosabb nyersanyaggá, ami hajtja előre a gazdaságot és befolyással van a gazdaság minden szegletére. Azonban az adatok ön­magunkban egészen addig nem érnek sokat, amíg lehet­ségessé nem válik a közöttük lévő összefüggések feltárása. Éppen ezért az adóhatóság az adatforrások körének folyamatos bővítésével, valamint a fejlett adatelemzések bevezetésével egyre tisztább képet kap az adózók tevékeny­sé­gei­ről, így lehetővé válik a ma még nem ismert össze­függések feltárása is. Ezen adathalmaz az alapja az utólagos és valós idejű kockázatelemzésnek, az ügyfelek szegmentációjának, ezáltal pedig az egyénre szabott, jogkövetésre sarkalló eszközök bevezetésének. Meghatározza a kommunikáció típu­sát, a támogató eljárás indítását vagy akár egy ellenőrzés lefolytatását. Az adatvezérelt döntéshozatal által kevesebb, gyorsabb, de célzottabb valós idejű ellenőrzést lehet lefolytatni, így csökkennek az adminisztratív terhek mind az adóhatóság, mind pedig az ügyfelek oldalán, emellett növekednek az államháztartási bevételek. [2] Az elemzésem során kitérek a 2020. évi módosításokra, az EKÁER és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal[3] (a későbbiekben: NÉBIH ) élelmiszerlánc felügyeleti rendszerének összefüggéseire is. Bemutatom a helyszíni és az utólagos ellenőrzések tapasztalatait, valamint a szankcionálási és jogorvoslati kérdéseket is. A záró gondolatokban pedig a rendszer számszerűsített eredményeit tárom az olvasó elé.

1. Az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerről általánosságban

Az EKÁER célja, hogy az árufuvarozást az információ-technológiai eszközök használatával az állami adó- es vámhatóság valós időben tudja ellenőrizni, ezáltal hatékonyabban kerülhetnek visszaszorításra ÁFA csalások.

Az EKÁER rendszer főbb szabályozási elemei az alábbiak:

  • Bejelentési kötelezettségek:
    • fuvarozási és termék adatok előzetes bejelentésének kötelezettsége, az előzetesen bejelentett fuvarozási es termék adatok módosításának bejelentési kötelezettsége
    • átvételi címre érkezés, vagy a fuvarozás megkezdésének bejelentése
  • Kockázati biztosíték nyújtása
  • Nyilatkozattételi kötelezettség
  • Hatósági zár alkalmazása[4]

A részletszabályokat az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működéséről szóló 5/2015. (II. 27.) NGM rendelet (a továbbiakban: EKÁER rendelet) tartalmazza.

Fontos kiemelni, hogy közúti fuvarozással járó tevékenységet kizárólag érvényes EKÁER számmal rendelkező adózó folytathat. A több fuvarozási módot kombináló intermodális szállítások esetében csak a közúti fuvarozás során kell a bejelentést megtenni.[5]

Ügyféloldalról nézve az EKÁER egy internet böngészővel elérhető web felület, ahol regisztrációt követően lehet szállítmányokat bejelenteni.

A regisztráció történhet

  • a bejelentésre kötelezett,
  • vagy a szállítmányozó által.

A bejelentésre kötelezett első bejelentkezésekor EKÁER számot igényel. Az elsődlegesen regisztrált a törvényes képviselő, vagy állandó meghatalmazott lehet, további személyek részére másodlagos regisztráció hozható létre. A képviseleti jogosultságokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (a továbbiakban: NAV) folyamatosan felügyeli azért, hogy ne lehessen bejelentést tenni arra már nem jogosult személy által. Szállítmányozói regisztráció során arról van szó, hogy az elsődleges felhasználó a szállítmányozó regisztrációs számát megadva lehetőséget teremt a szállítmányozó számára arra, hogy bizonyos adatokat kezelhessen a rendszerben az általa fuvarozott árukra vonatkozóan. Az EKÁER ugyanakkor működését tekintve lényegesen több az adóhatóság kezében, mert a fenti kötelezettségeken túl más közreműködők által kívülről támogatott összefüggő rendszer. Együttműködik a rendszer keretében többek között a Nemzeti Élelmiszerlánc- biztonsági Hivatallal, a közúti kamerarendszert üzemeltető szervezettel és más hatóságokkal.[6]

Összefoglalóan azt mondhatjuk, hogy az EKÁER a magyar Nemzeti Adó- és Vámhivatal által létrehozott és működtetett az árumozgást figyelő, ellenőrző és regisztráló technikai rendszer, amelynek elsődleges célja az áruk szállításával összefüggő visszaélések számának, az általános forgalmi adóra elkövetett csalások számának csökkentése. A rendszer kiterjed a tagállamok közötti ügyletekre valamint az első belföldi, nem végfelhasználó számára történő értékesítési célú árumozgásokra, valamint ezeknek a jogszabály által kijelölt adatoknak az előzetes elektronikus adóhatósági rögzítésére és a fuvarozás bejelentésére. Ez közvetetten a fekete gazdaság kifehérítését eredményezheti, hiszen a tényleges árumozgás megismerésével a szállított termékek jogi sorsa is ellenőrizhetővé válik a NAV és a HU-GO[7] (A megtett úttal arányos útdíjfizetési rendszer.) együttes alkalmazásával. E két digitális rendszer segítségével elérhető, hogy jelentősen csökkenjen az adózatlanul forgalomba kerülő árutömeg mennyisége, hiszen csak az juthat legálisan forgalomba a közúti szállítás segítségével, amit előzetesen és szabályszerűen bejelentettek. Ez az eszköz közvetett módon védi a tisztességes piaci szereplőket, a jóhiszemű vásárlókat és javítja a közteherviselés egyenlőségét és segíti a kormányzati statisztikák és gazdaságpolitikai tervezés megalapozottságát.[8]

1.1. A bejelentés szabályai és a 2020.évi változások

Bejelentés köteles tevékenység az Európai Unióból Magyarország területére irányuló termékbeszerzés vagy egyéb célú behozatal, Magyarországról az Európai Unió más tagállamába irányuló termékértékesítés vagy egyéb célú kivitel, valamint a belföldön nem közvetlenül végfelhasználó részére történő első ÁFA köteles termékértékesítés.

Az EKÁER rendelet részletezi a bejelentésre kötelezettek körét[9], ami a szállítások irányának függvényében változik.

A bejelentésben szereplő adatok körét az EKÁER rendelet 7. § (1) bekezdése sorolja fel.[10]

Az EKÁER rendelet lehetőséget biztosít egyszerűsített adat tartalmú bejelentés megtételére a 8. §-ban szabályozott adatokkal Az egyszerűsített adattartalmú bejelentés esetén az adózónak a

  • feladó adatai (név, adóazonosító szám),
  • címzett adatai (név, adóazonosító szám),
  • a termék közúti fuvarozásához használt gépjármű forgalmi rendszáma, az Európai Unió más tagállamából belföldre irányuló fuvarozás esetén legalább azon gépjármű(vek) forgalmi rendszáma(i), amellyel a belföldi útszakaszon történik a fuvarozás

adatokat kell bejelentenie.

Az EKÁER rendelet 6.§ (2) bekezdése alapján az EKAER szám megállapítása érdekében nem kockázatos termékek esetében jogosult egyszerűsített adattartalommal bejelentést tenni a közúti fuvarozási tevékenységet folytatni kívánó adózó, ha a bejelentés évét megelőző második adóévben az általa összeállított egyedi beszámolóban vagy azon számviteli törvény szerinti konszolidált beszámolóban, amibe bevonták, kimutatott éves nettó árbevétel az 50 milliárd forintot, saját termelésű készlet értékesítéséből származó nettó árbevétel a 40 milliárd forintot elérte vagy meghaladta és szerepel az állami adó- és vámhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban. Az egyetemes postai szolgáltató szintén egyszerűsített adattartalmú bejelentést tehet.

A mindennapi élet megkívánja, hogy különböző okokból kifolyólag a szabályozás alól mentességek kerüljenek meghatározásra. A mentességek rendszerét az EKÁER rendelet 4.§-a szabályozza. A mentesség alapja lehet személyi kör, vagy tevékenység szerinti mentesség. Nem tartozik az EKÁER hatálya alá például a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, az Országgyűlési Őrség gépjárművével, valamint a katasztrófa által okozott károk megelőzésében vagy elhárításában részt vevő gépjárművel végzett közúti fuvarozással járó tevékenység.

A mentességek körében végezetül útszakasz-mentesítés formájában az EKÁER rendelet 5. §-a speciális, egyedi mentességet biztosít a 4. §-on kívüli, egyszerűsített adattartalommal bejelentést tenni jogosult gazdálkodó részére annak gyártásszervezési sajátosságaira tekintettel. A mentesség nem automatikus, azt kérelmezni kell. A kérelem alapján dönt az állami adó- és vámhatóság annak megadásáról. Az útszakasz-mentesítésre vonatkozó határozat a jogerőre emelkedésétől számított 1 évig érvényes, megújítását az EKÁER rendelet engedi.

Az EKÁER szabályozásában nagy szerepet kap az áru, termék kockázatos, vagy nem kockázatos minősítése. Megkülönböztetést tesz az Art a 113.§ (1)-(2) bekezdéseiben a nem útdíjköteles járművel történő szállítás vonatkozásában, a (3) bekezdésében a kockázati biztosíték nyújtása esetére. Az EKÁER rendelet értelmében másként alakul a bejelentésre kötelezett személye kockázatos termék esetében, egyszerűsített adattartalmú bejelentést pedig nem kockázatos termékre lehet tenni. A kockázatos termékekre vonatkozóan a szabályozást az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működésével összefüggésben a kockázatos termékek meghatározásáról szóló 51/2014. (XII. 31.) NGM rendelet (továbbiakban: NGM rendelet) tartalmazza. Az NGM rendelet további megkülönböztetést tesz mellékleteiben a kockázatos élelmiszer, illetve a kockázatos egyéb termék között.[11]

A kockázati biztosíték az EKÁER szám megállapítása érdekében, az EKÁER rendeletben meghatározott módokon és mértékben nyújtott biztosíték. Megkülönböztetendő tőle a szankciós jelleggel alkalmazott, az Art 239.-242. §-ban nevesített lefoglalással történő biztosítékként történő lefoglalás. A biztosíték kötelezettjét mértékét az Art. és az EKÁER rendelet is szabályozza.[12]

A letétbe helyezett összeg és a garancia kiegészíti egymást, az elkülönített letéti számlára megfizetett összegnek és a garanciaszerződésben szereplő összegnek együttesen kell elérnie a teljesítendő biztosíték összegét az EKÁER rendelet 17. § (2) bekezdése szerint.

A garanciára vonatkozó részletszabályokat az EKÁER rendelet 18. §-a írja elő. A letétbe helyezett összeget és a garanciát az állami adó- és vámhatóság nyilvántartásba veszi, a kockázati biztosíték összege pedig az internetes honlapon folyamatosan figyelemmel kísérhető az adózó által.

A költségvetési bevételek biztosítása szempontjából kiemelkedően fontos a kockázati biztosítékkal kapcsolatban az EKÁER rendelet 16. § (10) bekezdésében foglalt elszámolási szabály.[13]

Az EKÁER rendelet 16. § (8) bekezdése lehetővé teszi a kockázati biztosíték teljesítése alóli mentességet. Mentesül a biztosítékadási kötelezettség alól az az adózó, aki nem minősül az Art. szerinti új kötelezettnek és legalább két éve működik, és szerepel az állami adó- és vámhatóság által vezetett köztartozásmentes adózói adatbázisban, vagy stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetként csőd-, vagy felszámolási eljárás alatt gazdasági tevékenységet folytat, és egyedi kérelme alapján az állami adó- és vámhatóság vezetője a biztosítékadási kötelezettség alóli mentességét engedélyezte.[14] Az EKÁER rendelet 16. § (9) bekezdése kimondja, hogy a mentesség feltételeinek fennállását az állami adó- és vámhatóság folyamatosan vizsgálja. Ha a mentesség (8) bekezdés szerinti feltételei már nem állnak fenn, úgy az adózó az EKÁER rendelet 16.§ (3)-(4) bekezdései szerint kockázati biztosítékot köteles teljesíteni.

2020. március 1-jével változott az EKÁER – bejelentésekre vonatkozó szabályozás,[15] ugyanis ettől az időponttól a lezárt bejelentések bizonyos adatai – pótlék ellenében – utólagosan módosíthatók. A következőkben az erre vonatkozó szabályokra szeretnék kitérni.

A lezárt EKÁER-bejelentésben utólagosan módosítható adatok köre[16]:

  • az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó bruttó tömeg kilogrammban,
  • kockázatos termék esetében,
  • ha a termék közúti fuvarozásának indoka termékbeszerzés vagy termékértékesítés, az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó adó nélküli ellenérték,
  • egyéb célú közúti fuvarozás esetén az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó adó nélküli beszerzési ár vagy az ahhoz hasonló termék adó nélküli beszerzési ára, ilyen ár hiányában pedig az adó nélküli előállítási érték,
  • a termék közúti fuvarozásához használt gépjármű forgalmi rendszáma,
  • az Európai Unió más tagállamából belföldre irányuló fuvarozás esetén legalább azoknak a gépjárműveknek a forgalmi rendszáma, amikkel a belföldi útszakaszon

Ha valaki az EKÁER-bejelentésében valamely utólag módosítható adatot hibásan adta meg, akkor a már lezárt bejelentést egy alkalommal, az EKÁER-szám lezárását követő 3 munkanapon belül, de legkésőbb a NAV adott szállítmánnyal közvetlenül összefüggő ellenőrzésének megkezdéséig módosíthatja. A határidő elteltével igazolási kérelmet nem lehet benyújtani.

Az EKÁER elektronikus felület az EKÁER-számot azonnal, automatikusan lezárja

  • ha a termék kirakodási (átvételi) címre érkezésének időpontját – több ilyen cím esetén az utolsó kirakodási (átvételi) címre érkezés időpontját – a rendszerben bejelentették,
  • ha az időpont bejelentése nem történik meg, akkor az EKÁER-szám érvényességi idejének lejártakor.

Az EKÁER-szám a megállapításától számított 15 naptári napig érvényes. Az EKÁER-szám érvényességi idejének lejárta után utólagos módosításra nincs mód.

Az EKÁER-bejelentés adatait utólagosan ugyanaz a kör módosíthatja, aki egyébként az EKÁER-bejelentést is megteheti, azaz:

  • a bejelentésre kötelezett adózó,
  • a bejelentésre jogosult adózó,
  • az adózó törvényes képviselője,
  • az adózó állandó meghatalmazottja,
  • az a személy, akinek az adózó, az adózó törvényes képviselője, vagy állandó meghatalmazottja az EKÁER elektronikus felületen a bejelentéshez szükséges felhasználónevet és jelszót igényelt,
  • olyan személyek, akik az adott EKÁER-számhoz kapcsolódóan egyes meghatározott adatok együttes vagy külön-külön történő módosítására jogosultak, illetve akik kizárólag a rendszámadatot jelenthetik be vagy módosíthatják, valamint
  • a szállítmányozó, ha erre jogosult.

Az adózó a lezárt bejelentést az EKÁER-ben erre a célra rendszeresített felületen elektronikusan módosíthatja. A módosított adatokat a NAV nyilvántartásba veszi és szerepelteti az EKÁER-ben. A program 2.0-ás XML-verziójában interfészen keresztül, vagy XML-feltöltéssel is lehetőség van az adatok utólagos módosítására. Az utólagos módosításra csak pótlék ellenében van lehetőség. A pótlék összege módosított adatonként ötezer forint, az érintett tételsorok számától függetlenül. A pótlékot a bejelentést követő munkanapon kell befizetni, annak elengedésére, mérséklésére nincs lehetőség, arra részletfizetés nem kérhető. A fizetendő pótlék összegéről, a fizetés határidejéről az utólagos módosítást követően a rendszer egyből egy felugró ablakban ad tájékoztatást. Itt egyébként a kockázati biztosítékkal kapcsolatos információk is szerepelnek.[17]

Ha a módosított adatok alapján az adózónak magasabb összegű kockázati biztosítékot kell nyújtania, akkor a bejelentés nyilvántartásba vételét a NAV csak akkor teljesíti (tehát az utólag módosított adatok érvényesítése csak akkor történik meg), ha az adózó ezt a magasabb összegű biztosítékot befizette. Ha az adatok úgy módosulnak, hogy az alapbejelentéshez lekötött kockázati biztosítéknál kevesebbet kell nyújtani, azt a NAV szintén figyelembe veszi.

Ezen a ponton kell kitérni arra, hogy az EKÁER rendszer az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság hatáskörébe tartozó termékek esetén kizárólag a FELIR (élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer) azonosítóval rendelkező ügyfelek szállítmányához ad számot.

A NÉBIH FELIR kereső alkalmazásának oldalán[18] ellenőrizhető, hogy

  • a forgalmazott termék a vámtarifaszám alapján FELIR köteles-e,
  • egy adott vállalkozása a TEÁOR száma alapján FELIR regisztráció kötelezett-e, valamint,
  • az adott vállalkozás rendelkezik-e FELIR azonosítóval.

Aki a FELIR hatálya alá tartozó tevékenységet végez, és nem rendelkezik azonosítóval, regisztrálnia kell magát. A regisztráció a nem mezőgazdasági kistermelőként adózó ügyfelek részére felügyeleti díj bevallás benyújtása mellett történik, a bevallási felület a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján[19] elérhető, ahol megtalálható az ahhoz készült kitöltési segédletet is. A bevallást elektronikus úton kell teljesíteni, amelynek használatához a bevallásra kötelezett vagy annak meghatalmazottja részéről ügyfélkapus regisztráció szükséges. Az ügyfélkapus rendszer aktiválását bármelyik okmányirodában, kormányhivatali és adóhatósági ügyfélszolgálaton és a külképviseleteken személyesen lehet kezdeményezni.

A rendszer másik sarkalatos pontja, hogy élelmiszer uniós tagállamból történő behozatala esetén azt csak az élelmiszer-előállítással és – forgalmazással kapcsolatos adatszolgáltatásról és nyomon-követhetőségről szóló 3/2010 (VII. 5.) VM rendelet alapján bejelentett első magyarországi tárolási helyen engedi kirakodni. A rendelet szerint azoknak az élelmiszer-vállalkozásoknak, amelyek harmadik országból vagy uniós tagállamból élelmiszert forgalomba hozatal vagy tovább feldolgozás céljából behoznak, regisztrálniuk kell magukat és azt a telephelyet, első magyarországi tárolási helyet, ahol az árut először betárolták. A regisztrált első magyarországi tárolási helyek a NÉBIH weboldalán található kereső[20] segítségével elérhetők. Amennyiben valamely vállalkozás első tárolási helyet üzemeltet és nem találja adatait az adatbázisban, nyilvántartásba vételi kérelmével növényi alaptermék forgalmazása estén a területileg illetékes megyei kormányhivatal növény és talajvédelmi igazgatóságához kell fordulnia, egyéb élelmiszer esetében a területileg illetékes járási állategészségügyi hivatalhoz.

2. Ellenőrzési tapasztalatok

A helyszíni EKÁER ellenőrzéseket jellemzően pénzügyőrök végzik, akik időnként kiegészülve operatív adóellenőrökkel, illetve a NÉBIH munkatársaival, szorosan együttműködnek az EKÁER csoport hivatali diszpécser szolgálatával. Ennek a diszpécser szolgálatnak a feladata az előzetes kockázatfelmérés, a célzott ellenőrzésekre való kirendelés, továbbá a helyszíni ellenőrzéseken beszerzett információk azonnali feldolgozása, a kockázati tényezők azonosítása. A helyszíni ellenőrzéseken a pénzügyőrök folyamatosan információt cserélnek ezzel a csapattal, és elvégzik a diszpécser szolgáltat által meghatározott ellenőrzéseket.

A kockázatelemző csapat (diszpécser szolgálat) mellett az ellenőrök munkáját az ún. EKÁER Analyzer program is segíti, amely kommunikációs csatornát biztosít az EKÁER adatbázisa, valamint az elektronikus útdíj rendszer kamerahálózata között. Ennek segítségével rendszám alapján folyamatosan nyomon követhető az áru aktuális pozíciója, így látható, ha az EKÁER-ben lejelentett információkhoz képest az áru gyanúsan más útvonalon közlekedik. A helyszíni ellenőrzés keretében a fuvar már a szállítás közben vagy akár a címzettnél is ellenőrizheti a hatóság. Ez utóbbi azért lehet indokolt, mert bizonyos adatok és dokumentumok csak a címzettnél vannak meg, ezért a fuvarozás során nem feltétlenül állnak rendelkezésre (pl. számla). Továbbá, a kockázatelemző csapat egyéb körülmények alapján is indokoltnak találhatja, hogy a szállítmányokat a lerakodás helyszínéig kísérjék, és csak ezt követően kezdjék meg az ellenőrzést.

A helyszíni ellenőrzések során fontos, hogy az adózói törzsadatok, a le- és felrakodási helyek, illetve a szállítmány adatai összevezethetőek legyenek a helyszínen tapasztalt, és a fuvarlevélen feltüntetett információkkal, adatokkal. Jó tudni, hogy a pénzügyőrök látják az EKÁER rendszerben azt is, hogy az adózó pontosan mikor kérte meg az EKÁER számot, így mulasztást jelenthet, ha az adózó csak az ellenőrzés megkezdésének pillanatában indította el az EKÁER szám igénylési folyamatot. Bár a pénzügyőröknek legtöbbször nincs lehetőségük pontos méréseket végezni, de szemrevételezéssel megállapíthatják, ha nem azok az áruk vannak a rakodótérben, mint ami az EKÁER rendszerben szerepel, vagy ha a lejelentett tömegadat nagyságrenddel eltér a járművön megtalálható, és a szállítólevélen feltüntetett áruk tömegétől.

Jellemző hiba helyszíni ellenőrzéseknél, hogy az EKÁER-ben jelentett adatok nincsenek összhangban a fuvarlevéllel, a szállítmány esetleg nem a fuvarlevélen megadott helyszínre érkezik, a bejelentett szállítmány többszöröse (vagy csak töredéke) van a raktérben, nem a bejelentett árut szállítják, vagy éppenséggel a bejelentett (vagy fuvarokmányon szereplő) kirakodásnak megjelölt hely egyáltalán nem alkalmas erre a célra. Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a példák nem kizárólag csalárd magatartásból származhatnak, hanem emberi mulasztás, a logisztikai rendszer problémái, vagy a partnerrel folytatott kommunikációs hiányosságok is okozhatják.

A helyszíni ellenőrzéseket nagymértékben gyorsíthatja és egyszerűsítheti, ha a fuvarozó értelemszerűen tisztában van az érintett fuvar EKÁER számával, rendelkezik olyan kísérő okmánnyal, ami az EKÁER rendszerben feltüntetett adatokon túl további információkat tartalmaz, amely segít a pénzügyőröknek tisztázni a tényállást. A mentességi jogcímek alátámasztására például kifejezetten ajánlott egy ilyen dokumentum, hiszen ha az EKÁER szám nem került megigénylésre, abban az esetben a helyi ellenőrzés során szükséges tisztázni, hogy milyen jogcímen élvez mentességet a fuvar az EKÁER bejelentés alól. Tekintve, hogy a fuvarozást végző sofőr a mentességi szabályokkal nem feltétlenül van tisztában, sok idő takarítható meg azzal, ha a pénzügyőrök számára kész dokumentumok, nyilatkozatok adnak magyarázatot az adott szállítmány EKÁER mentessége kapcsán.[21]

A helyszíni ellenőrzéseken túl fontos kiemelni, hogy az adóhatóság az EKÁER-rel kapcsolatos adókötelezettségeket elévülési időn belül bármikor ellenőrizheti. Ezeket hívjuk utólagos ellenőrzéseknek. Azaz egy 2015-ben bejelentett fuvar utólag, akár 2020. év végéig is ellenőrizhető. A helyszíni ellenőrzésekkel szemben ezeket az ellenőrzéseket már nem a pénzügyőrök, hanem az adóellenőrök végzik. Tapasztalatok szerint az EKÁER kötelezettségeket az adóhatóság nem a bevallások utólagos vizsgálatára irányuló, mindent adónemet érintő ellenőrzések keretében ellenőrzi, hanem túlnyomórészt egyes adókötelezettségek ellenőrzésének teljesítéseként vizsgálják. Ez azt jelenti, hogy függetlenül attól, hogy egy időszak EKÁER jelentéseit utólag megvizsgálja az adóhatóság, ugyanezt az időszakot más adónem tekintetében még ellenőrizheti, és az ilyen EKÁER vizsgálatok nem teremtenek ellenőrzéssel lezárt időszakot sem. Utólagos vizsgálat esetén a helyszíni vizsgálathoz képest az adóhatóságnak lényegesen több ideje van, így a revizoroknak is több információ bekérésére nyílik lehetősége. Továbbá, az ilyen vizsgálat során jellemzően nem egy-egy fuvar kerül górcső alá, hanem egy adott időszakra teljesített valamennyi EKÁER kötelezettség teljesítését áttekintik a revizorok, akik ilyenkor már felkészülve érkeznek. Gyakori, hogy az adott időszakra eső EKÁER jelentések és az áfa bevallások összevetéséből származó eltérések, vagy éppen a diszpécseri szolgálat által jelzett kockázatok alapján indítják meg a vizsgálatot. Ilyenre lehet példa, ha a rendszerben (valós adat hiányában) XYZ-123 rendszámok fordulnak elő, esetleg nem zárja le a vállalkozás az EKÁER számot, vagy az áfa bevallásban feltüntetett nagy összegű Közösségen belüli beszerzések ellenére nincs, vagy kevés az EKÁER rendszerben Közösségen belüli beszerzéshez kapcsolódó EKÁER szám igénylés.

A számlázással kapcsolatos online adatszolgáltatás bevezetésével várhatóan a rendszer a jelenleginél még integráltabban működik majd. Ennek köszönhetően valószínűsíthető, hogy a részletesebb és több ponton kapcsolódó információk birtokában a kockázatos adózók kiszűrése hatékonyabbá válik, és remélhetőleg az ellenőrzések azokra a piaci szereplőkre koncentrálnak majd, amelyeknél az adócsalás gyanúja fokozottan fennáll.[22]

Gyakorlati példaként a következő esetet hozhatjuk. Adózó utólagos ellenőrzésére helyi kockázatelemzés alapján került sor. Adózó nagyszámú Közösségen belülről történő beszerzéséhez kapcsolódó EKÁER bejelentéseket tett a vizsgálatra javasolt időszakban, mely továbbértékesítésével összefüggésben közösségi termékértékesítéshez kapcsolódó szállításokról tett bejelentést az EKÁER felületen. Bevallásában a Közösségen belülről származó termékbeszerzést és Közösségen belülre történő termékértékesítést szerepeltetett. A belső monitoring rendszerben szereplő információk alapján már a kockázatelemzés során megállapításra került, hogy a külföldi vevők az uniós adatszolgáltatás keretén belül az adózótól származó közösségi termékbeszerzéseket nem szerepeltették bevallásaikban, azokra VIES kontrolladat nem érkezett. Az eltérések felülvizsgálata érdekében a helyi kockázatelemzés ellenőrzés lefolytatását javasolta adózó vonatkozásában. Az utólagos szakterület az ellenőrzés során vizsgálni kívánta, hogy az adózó EKÁER bejelentéseiben foglaltak alapján a közösségi termékértékesítés valóban megvalósult-e, ezért a bejelentésekben foglalt, áruszállító járművek rendszámaként megjelölt azonosítókra vonatkozóan lekérdezést indított a HUGO rendszerben. A lekérdezés alapján megállapításra került, hogy az adózói bejelentésben foglalt rendszámokhoz tartozó tehergépjárművek vagy egyáltalán nem, vagy teljesen más útvonalon közlekedtek a bejelentésben foglalt időpontokban. Az ellenőrzés során a revízió vizsgálat alá vonta az ügyletekre vonatkozó adózói dokumentációt is, melyben a külföldi számlákhoz tartozó, szállítást igazoló dokumentumokat nem lelt fel, azokkal adózó nem rendelkezett. Mivel az adózó nem tudta megfelelően igazolni, hogy a Közösségen belülről bizonyítottan beszerzett termékek Magyarország területét elhagyták, és a szállító eszközökre vonatkozó, háttérrendszerekből elérhető információk azt bizonyították, hogy a kiszállítás valójában nem történt meg, a revízió utólagos ellenőrzés keretében állapított meg az adózó terhére adókülönbözetet. A megállapítás alapja az a tény volt, hogy adózó a belföldi termékértékesítéseit szerepeltette közösségi termékértékesítésnek „álcázva” mind EKÁER bejelentéseiben, mint vonatkozó bevallásaiban.[23]

3. Az alkalmazott szankció

A NAV tapasztalatai szerint a leggyakrabban előforduló EKÁER hibák egyedi, adminisztratív jellegűek (például: a bejelentési kötelezettség elmulasztása, helytelen adatok szerepeltetése, a bejelentési határidők, vagy az EKÁER szám lezárásának elmulasztása, áru értékének helytelen meghatározása). Az adminisztratív problémák hátterében azonban túlnyomórészt emberi mulasztás, vagy információhiány áll. Az ilyen adminisztratív hibákkal kapcsolatban jellemzően az adóhatóság is megértőbb. A kisebb, adminisztratív jellegű, egyszeri, vagy ritkán előforduló hibákkal kapcsolatban az adóhatóság – méltányolva az ügy összes körülményét – gyakran az áru értékétől független mértékű alacsony összegű mulasztási bírságot állapít meg (0-100.000 forint).

A fentiekkel szemben azokban az esetekben, amikor az EKÁER jelentésekben lévő hibák egy rendszerszinten rosszul kezelt problémára vezethetőek vissza, az adóhatóság kevésbé hajlamos eltekinteni a bírság kiszabásától. Ekkor ugyanis a hibák előfordulása jóval magasabb, és a hiba egy rendszerszintű ellenőrzéssel elkerülhető lenne. Ilyen esetekben már jóval magasabb bírságtételek is kerülnek kiszabásra, így érdemes az EKÁER rendszert úgy kialakítani, hogy bár az emberi mulasztást, és információ hiányában történő hibázást soha nem lehet teljes mértékben kikerülni, a vállalkozás tegye lehetővé rendszer szinten az EKÁER számok hiánytalan és hibátlan megigénylését. Ezt az érintett munkavállalók rendszeres képzése, és megfelelő belső szabályzat is elősegítheti, alátámaszthatja. Sajnos ugyanígy magasabb összeggel bünteti a hatóság, ha az emberi mulasztás, vagy az információhiány miatt előforduló hiba fordul elő gyakran, vagy visszatérő jelleggel. Ilyen esetekben az adóhatóság a hibák nagy számossága miatt nem tud eltekinteni a bírság kiszabásától. A több alkalommal, vagy rendszerszintű problémákra visszavezethető hibákkal kapcsolatban a maximális 40%-os bírságmérték ritkán kerül kiszabásra, ehelyett az adóhatóság az áru értékének jellemzően 4-5%-ában állapítja meg az EKÁER bírságot. Mindazonáltal ez is nagyon magas összeg lehet, ha az áruk összértéke is magas.

Amennyiben a hibák sorozatosan, és visszatérően fordulnak elő, vagy a hibák szándékos, a rendszer kijátszását célzó tevékenységre vezethetők vissza, az adóhatóság az áru értékéhez mérten magasabb, jellemzően akár 15%-os mértékén is megállapíthatja a bírságot.

Ugyanakkor a vállalkozások felismerték azt, hogy érdemes az EKÁER rendszert akár külső szakértő bevonásával is átvizsgálni, mert a későbbiekben sokkal többet spórolhatnak azon, ha rendszerszinten kizárják a sorozatosan, és visszatérően előforduló hibalehetőségeket, így az ilyen összegű bírságok előfordulása tapasztalataink szerint meglehetősen alacsony.[24]

Az Art. 226. § (2) bekezdése alapvetően megkülönbözteti az EKÁER bejelentési kötelezettség teljes elmaradását (elmulasztását) az egyébként megtett, de valamilyen okból kifolyólag nem megfelelő bejelentések esetétől, így az egyes jogszabálysértő tényállások minősítését minden esetben körültekintően kell elvégezni. Egy konkrét jogeset tényállása szerint az adózó előzetesen 5.000 kg tűzifa szállítását jelentette be az EKÁER rendszerbe, ezzel szemben az adóhatóság a rakomány mérlegelését követően megállapította, hogy a ténylegesen szállított mennyiség 21.787 kg, megállapítható volt, hogy a tűzifa értékesítésével több éve foglalkozó adózónak a több mint 15 tonna eltérést a rakodás során észlelnie kellett volna, figyelemmel arra is, hogy a szállítást az adózó saját maga végezte, nem bízott meg harmadik személyt a fuvarozással. Mindezekre tekintettel az adóhatóság a feltárt bizonyítékok alapján megállapította, hogy az eltérést nem az okozta, hogy az adózó (adminisztratív hibából eredően) téves adatot tüntetett fél (hibás bejelentés), hanem az, hogy az adózó a rendelkezésére álló tények és információk ellenére a valósnál lényegesen kisebb mennyiséget jelentett be az adóhatóság felé. Az adózó által elkövetett jogsértés helyes jogi minősítése tehát a valótlan adattartalommal történő bejelentés. A jogalkalmazási gyakorlat tapasztalatai szerint jogszabálysértés feltárására jellemzően a hibás, hiányos, illetve valótlan adattartalmú bejelentések kapcsán kerül sor, míg viszonylag ritkán fordul elő az EKÁER bejelentési kötelezettség elmulasztása. Mindebből arra lehet okszerű következtetést levonni, hogy az adózók a bejelentési kötelezettségükkel jellemzően tisztában vannak, csupán a bejelentés teljesítése történik meg bizonyos okokból kifolyólag helytelenül. Általánosságban elmondható továbbá, hogy (bár a jogalkotó az egyes tényállások utáni jogkövetkezményeket egységesen határozza meg) a hibás, hiányos bejelentés miatt – e jogszabálysértések kisebb tárgyi súlyából fakadóan – jellemzően alacsonyabb mulasztási bírság kiszabására kerül sor, míg a valótlan adattartalmú bejelentés, illetve az EKÁER bejelentés elmulasztása – a fokozottabb adózási érdeksérelem okán – magasabb összegű bírság kiszabását alapozza meg. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy amennyiben az adóhatóság az ellenőrzése során több különböző tényállású jogszabálysértést is feltár az adózónál az EKÁER bejelentési kötelezettséggel összefüggésben (pl. az adózó bejelentéseinek egy része hiányos, míg másik része valótlan adattartalmú volt), úgy a bírságot e jogszabálysértések után nem egy tételben, hanem az egyes, egymástól eltérő tényállások tekintetében külön-külön (tényállásonként) szabja ki. Ez biztosítja ugyanis a mérlegelés okszerűségének, azaz az egyes, eltérő minősítésű jogszabálysértésekhez kapcsolódó bírságösszeg megalapozottságának objektív és egyértelmű megítélhetőségét, hiszen a különböző tényállások nem csupán az adózói magatartás jellege, illetve az okozott adózási érdeksérelem mértéke, hanem (a fentiekből következően, azokkal összefüggésben) a mérlegelendő körülmények szempontjából is eltérnek egymástól. Abban a konkrét ügyben például, amelynek tényállása szerint az adózó egyrészt az EKÁER-hez kapcsolódó bejelentési kötelezettség hiányos (kirakodási címre érkezés rögzítésének elmulasztása), másrészt valótlan adattartalommal történő teljesítését (eltérő forgalmi rendszám) is megvalósította, amely által több, időben és a mulasztás jellegében is eltérő jogsértést követett el, elkülönítve kellett értékelni az adózó által elkövetett mulasztásokat, mind azok tényállása, mind az azokkal kapcsolatban kiszabható mulasztási bírság összege tekintetében, tényállásonként figyelembe véve, és az egyes mulasztások súlyához igazítva a törvény szerinti mérlegelési szempontokat.[25]

Egy ügyben például az adózó arra hivatkozva próbált mentesülni a bejelentési kötelezettség elmulasztása miatti felelősség alól, hogy az árut a szerződő partnere megrendelés nélkül, saját felelősségére anélkül küldte az adózó részére, hogy arról előzetesen értesítette volna, így nem volt abban a helyzetben, hogy bejelentési kötelezettségének eleget tegyen. A bíróság az ítéletében ugyanakkor kimondta, hogy mivel a „felperes a részére küldött árut átvette, azt értékesítette, így már nem hivatkozhat arra, hogy azt megrendelés nélkül kapta, és bejelentési kötelezettségének ezért nem tudott eleget tenni. (…) Helyesen hivatkozik az alperes arra, hogy a gazdasági életben résztvevő szervezeteknek úgy kell megszervezniük gazdasági tevékenységüket és az üzletmenetet, hogy a jogszabályi kötelezettségeiket teljesíteni tudják.” Látható tehát, hogy a felperes ez utóbbi ügyben az önhiba hiányára hivatkozott a felelősség alóli mentesülés érdekében, amely érvelést azonban a bíróság arra tekintettel nem tartott elfogadhatónak, hogy a felperest megillette volna az a lehetőség, hogy a részére megrendelés nélkül kiküldött áru átvételét megtagadja, s azt visszaküldje. E lehetőséggel az adózó nem élt, s „ezzel kitette magát annak a veszélynek, hogy EKAER bejelentési kötelezettség nélküli fuvarozásban vesz részt” – mondta ki a bíróság az ítéletének indokolásában.

Mindezek alapján kimondható, hogy a felróhatóság vizsgálata során lényeges elhatárolási szempont az adózónak a jogszabálysértő állapot elhárításában (megelőzésében) való közrehatásának lehetősége. Az ismertetett ügyben az adózó saját döntése alapján elháríthatta volna a másik fél magatartásából eredő mulasztást. Amennyiben viszont az adózó (pl. azzal, hogy megrendelés nélkül küldött árut vesz át) önként kiteszi magát annak a veszélynek, hogy EKAER bejelentési kötelezettség nélküli fuvarozásban vesz részt, ennek következményeit viselnie kell.[26]

4. Gyakorlati tapasztalatok a jogorvoslat kapcsán

Az EKÁER rendszer egyik legnagyobb problémája, hogy az azzal kapcsolatos kötelezettségeket nem lehet önellenőrizni. Tehát amennyiben a vállalkozás az EKÁER szám lezárása után veszi észre, hogy valami rosszul került lejelentésre (például a rendszám, vagy a feladó adatai) javítani sajnos már nem lehet. Ilyen esetekben viszont érdemes egy az önellenőrzési jegyzőkönyvhöz hasonló feljegyzést készíteni, amellyel a vállalkozás igazolja, hogy a hibát felismerte, és javította volna, ha erre a rendszer lehetőséget adna. Ezzel a jóhiszemű és jogkövető magatartást támaszthatjuk alá, amelyre később, egy esetleges későbbi jogorvoslati eljárás során is hivatkozhatunk. A jogorvoslati eljárások az EKÁER ellenőrzések során egyébiránt ugyan úgy zajlanak, mint más adókötelezettségek vizsgálatakor: a jegyzőkönyvre észrevétel tehető, a határozatra fellebbezés nyújtható be. Amennyiben az adóhatóság valamilyen hibát tárt fel az EKÁER rendszer kapcsán, az adózónak érdemes feltárni a hiba okát, és már az észrevételben előadni az adóhatóságnak, hogy az méltányolhassa a bírság kiszabásánál az adózó javára szóló tényeket, körülményeket is. Az észrevételben az adózó bemutathatja, hogy mindent megtett azért, hogy a jogszabályi előírásokat kövesse, és jóhiszeműen járt el az EKÁER számok igénylése során. Amennyiben technikai problémák akadályozták a megfelelő EKÁER szám igénylést, ezt is érdemes lehet előadni az észrevételben, főleg akkor, ha ezeket a technikai problémákat az adózó azóta már elhárította. Sok esetben a jegyzőkönyvre adott észrevételeket meghallgatja az adóhatóság, és a bírság kiszabásánál figyelembe veszi azokat. Emiatt mindenképp érdemes észrevétellel élni, feltéve, hogy valóban felsorolhatók olyan szempontok, amelyek mentén védhető a társaság eddigi hibás EKÁER gyakorlata. [27]

Az EKÁER bejelentési kötelezettség teljesítésének elmulasztása, illetve hibás, hiányos vagy valótlan adattartalommal történő teljesítése körében tett adóhatósági megállapítások ténybeli alapja általában nehezen vitatható, az adózók jellemzően el is ismerik a mulasztás, valamint a hibás, hiányos, valótlan bejelentések tényét Jogorvoslati kérelmüket az esetek többségében a felróhatóság hiányára alapítják, vagyis arra, hogy őket felelősség nem terheli, hiszen úgy jártak el, ahogy az az adott helyzetben elvárható volt. Tekintettel azonban arra, hogy sem az Art., sem az EKÁER rendelet a bejelentési kötelezettség kapcsán kimentési lehetőséget nem biztosít a kötelezettek részére, az adóhatósági jogalkalmazás a kezdetekben gyakorlatilag az „objektív adózói felelősség” elvi álláspontjára helyezkedett, mely szerint a jogszabálysértés tényszerű megállapítása mintegy „automatikusan” maga után vonta meghatározott összegű mulasztási bírság kiszabását. E körben az adóhatóság eleinte annak a viszonylag gyakori hivatkozási alapnak sem engedett teret, hogy a hibás vagy valótlan bejelentés az adózó külföldi partnerének, illetve a fuvarozónak az adózó által nem befolyásolható magatartására (pl. téves vagy pontatlan adatszolgáltatás, adózó tájékoztatásának elmulasztása stb.) vezethető vissza, vagyis a jogszabálysértő állapotot ténylegesen nem az adózó tevékenysége vagy mulasztása idézte elő. Az adózók a mulasztási bírság kiszabását a korábbi adóhatósági gyakorlat értelmében rendszerint a fenti, vagy ahhoz hasonló körülményekre történő hivatkozással sem kerülhették el. Alapvető szemléletváltást eredményezett ugyanakkor a felróhatóság vizsgálatát érintően az alakuló bírói gyakorlat, amely szerint a bíróság a fuvarozó mulasztását nem tartotta a felperesi adózó terhére értékelhetőnek.[28]

5. Záró gondolatok

Azt mondhatjuk, hogy a jogintézmény a bevezetése óta eltelt években jól vizsgázott, sőt még mintaként is szolgált, hiszen Lengyelországban ennek mintájára vezették be a közúti szállítmányokat bejelentő és megfigyelő SENT[29] rendszert. Ezt a megállapításomat támasztja alá, hogy az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerben (EKÁER) 2019 végéig 95 893 elsődleges felhasználó, valamint 59 686 másodlagos felhasználó regisztrált.[30]

Ahogy azt korábban részleteztem, az EKÁER-ben az új kötelezetteknek és a bejelentési kötelezettség alá eső kockázatos terméket fuvarozóknak kockázati biztosítékot kell nyújtaniuk. 2019. december végéig az érintettek több mint 7,3 milliárd forintot fizettek be erre a célra, amiből a NAV csaknem 931 millió forintot számolt el az adózók nyilvántartott adótartozására. A biztosíték összege 23 százalékkal, a tartozásokra elszámolt összeg 44 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értékeket.[31]

2019-ben az EKÁER-ben 13,8 millió ügyféli és 72,4 ezer hatósági bejelentést rögzítettek. A NAV 164 747 ellenőrzésen 88,4 ezer járművet, illetve annak szállítmányát vizsgálta meg. Az eljáró munkatársak 25 023 – bejelentéssel, illetve annak elmulasztásával kapcsolatos – jogsértésre derítettek fényt. Az EKÁER-rel kapcsolatban a NAV – az adókötelezettségek ellenőrzését és a rendszerbéli adatok felhasználásával végzett vizsgálatokat együttvéve – összesen 482 adóellenőrzést végzett. A megállapított nettó adókülönbözet 18,2 milliárd forintot tett ki, amiből az ajánlások alapján indult revíziók 6,9 milliárd forintnyi megállapítást hoztak. Az adóellenőrzések mellett 29 496 jogkövetési vizsgálatra is sor került. A jogszabályokat nem követő adózók összesen 1,2 milliárd forint mulasztási bírságot kaptak.[32]

Összegzésképpen kijelenthetjük, hogy az online korszak bevezetése óta Magyarországon öt év alatt 12 százalékponttal csökkent az úgynevezett áfa-adórés már 2018-ra, az Európai Unióban is példaértékű módon, egyszámjegyűre zsugorodott az adóelkerülés mértéke. Izer Norbert adóügyekért felelős államtitkár a Bizottság tanulmánya[33] alapján jelentette ki, hogy a magyarországi becsült áfa-adórés – azaz a költségvetésből kieső áfa bevétel – mértéke a 2013. évi 21 százalékról 9 százalékra csökkent 2018-ban. A legnagyobb csökkenést 2017-ről 2018-ra sikerült elérni, amikor 13,9 százalékról a Bizottság szakértőinek előzetes becslése alapján megközelíthette a 9 százalékot az adórés mértéke. A tíz százalék alatti adóelkerülési ráta nemcsak azért példaértékű, mert az uniós átlag alatti érték, hanem azért is, mert nagyon rövid idő alatt sikerült ekkora tisztulást elérni a piaci szereplők körében. A gazdaságfehérítés online korszakának a kezdete 2014. szeptember 1-re datálódik, ugyanis akkortól kötelező az online pénztárgép használata. A következő évben indult a cikkemben részletezett EKÁER éles üzeme, majd 2018. július 1-én debütált az adócsalás elleni fellépés harmadik pillére: az online számlázás rendszere, amelynek jelentős szerepe volt abban, hogy 2018-ban 9 százalékra csökkent az adórés mértéke.[34]

Köszönetnyilvánítás

A kutatást az EFOP-3.6.2-16-2017-00007 azonosító számú, Az intelligens, fenntartható és inkluzív társadalom fejlesztésének aspektusai: társadalmi, technológiai, innovációs hálózatok a foglalkoztatásban és a digitális gazdaságban című projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásában valósul meg.

 

Dr. Varga Zoltán
PhD, egyetemi docens,
Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar,
Államtudományi Intézet Pénzügyi Jogi Tanszék

 


[1] Kalocsai Kornél – Garami Gergely: NAV 2.0 – Megújul az adóhivatal. Adóvilág 2018/3. p. 2.

[2] Kalocsai Kornél – Garami Gergely im. p. 3.

[3] A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) 2012. március 15-én alakult meg. A hivatal az Agrárminisztérium háttérintézményeként országos hatáskörben felügyeli az élelmiszerlánc-biztonsági szabályok betartását, küzd az élelmiszerhamisítások és a feketegazdaság ellen.
A hivatal küldetése a 2014-ben kidolgozott Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégiában megfogalmazott célkitűzések megvalósítása, a magyar élelmiszerlánc-biztonság védelme és javítása a termőföldtől az asztalig, valamint hozzájárul ahhoz, hogy a vásárló minőségi élelmiszerrel találkozzon. Ennek érdekében a hagyományosnak mondott hatósági intézkedések hatékonyságának javítása mellett a NÉBIH nagy figyelmet fordít az ellenőrzésekből, vizsgálatokból eredő információk gyűjtésére, feldolgozására és közérthető módon való megosztására, kommunikálására.

[4]Kovács Kitti – Juhász Vanda – Hvizsgyalka Gábor – Mihics Henrik – Gutyán Tibor: Az év legjelentősebb újdonsága az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer, VÁM-ZOLL A Nemzeti Adó- és Vámhivatal folyóirata 2015/különszám p. 7.

[5] Kovács Kitti – Juhász Vanda – Hvizsgyalka Gábor – Mihics Henrik – Gutyán Tibor im. p. 11.

[6] Kovács Kitti – Juhász Vanda – Hvizsgyalka Gábor – Mihics Henrik – Gutyán Tibor im. p. 29.

[7] Magyarországon 2013. július 1-jén új szabályozás lépett életbe az autópályák, autóutak és főutak használatának díjszabásával kapcsolatban. A magyar úthálózatot érintő díjak változása, illetve a díjfizetési módok megfelelnek majd az európai uniós technológiáknak és az Elektronikus Útdíj Szolgáltatás (EETS) irányelveinek.
Az úthasználati díjat érintő új rendszert a HU-GO névre keresztelték. A HU-GO rendszer értelmében a magyar közúthálózatok használatának díjszabása két alapvető kategóriába sorolja a járműveket: a 3,5 tonna össztömeget meg nem haladó járművekre és az autóbuszokra, illetve a 3,5 tonna össztömeget meghaladó járművekre. A 3,5 tonna össztömeget meg nem haladó járművek, valamint az autóbuszok esetében érvényben marad az e-matricás rendszer. Ezzel szemben a HU-GO új típusú díjszabást vezetett be a 3,5 tonnát meghaladó össztömegű járművekre.
A HU-GO három típusba sorolja a járműveket tengelyszám alapján, azonban a díjszabás megállapításához figyelembe veszi a jármű környezetvédelmi besorolását, illetve a használatba vett útszakasz osztálybesorolását.
A HU-GO rendszerben a fizetendő úthasználati díj arányos a megtett kilométerszámmal, és minden esetben előre fizetendő. A díjfizetésnek két módja van. Az egyik lehetőség az előre megváltott viszonylati jegy, mely azok számára ideális, akik nem rendszeresen veszik igénybe a díjköteles útszakaszokat, azonban meghatározott útvonalon haladnak. A másik lehetőség a járműben felszerelt fedélzeti egység regisztrálása, mellyel egyidőben a regisztráló egy folyószámlát hoz létre a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.-nél, amin keresztül előzetes feltöltéssel fedezi a díjköteles útvonalak használatát. Utóbbi kényelmes megoldást jelent a díjköteles útszakaszokat rendszeresen használó fuvarozóknak.
Az elektronikus útdíj tartalmazza az infrastruktúrát, a külső költségek díját, továbbá az általános forgalmi adót. Ennek megfelelően az úthasználati díjakból befolyó összeg fedezi a gyorsforgalmi- és főutak építését, fenntartását, üzemeltetését és bővítését, a zaj- és légszennyezés okozta költségeket.

[8] Szilovics Csaba: Az adócsalás elleni küzdelem új eszközéről, Büntetőjogi Szemle 2019/1. p. 103-104.

[9] Bejelentésre kötelezett a terméknek az Európai Unió más tagállamából Magyarország (belföld) területére irányuló beszerzését megvalósító általános forgalmi adó alanya, a terméknek az Európai Unió más tagállamából belföldre irányuló beszerzésétől eltérő egyéb célból történő behozatala esetén a terméket a kirakodási (átvételi) helyen átvevő személy, szervezet, kivéve a végfelhasználót, belföldi feladási címről belföldi átvételi címre történő közúti fuvarozással járó termékértékesítés esetén a termék beszerzését megvalósító általános forgalmi adó alanya, a terméknek belföldről az Európai Unió más tagállamába irányuló értékesítése esetén a terméket beszerző személy, szervezet, értékesítéstől eltérő egyéb célból történő kivitel esetén a terméket átvevő személy, szervezet, kockázatos termék belföldre irányuló közúti fuvarozása esetén a kirakodási címen található ingatlant az adott jogügylet kapcsán jogszerűen használó adózó.
A felrakodás címe a termékegység közúti fuvarozásához használt gépjárműre történő felrakodás helyének pontos címe, Európai Unió más tagállamában történő felrakodás esetén a feladó által rendelkezésre bocsátott címadat, az Európai Unió más tagállamában található feladási címről belföldi kirakodási (átvételi) címre irányuló kombinált (intermodális) fuvarozás esetén, a közúti fuvarozást végző gépjárműre történő felrakodás helyének címe.
Bejelentésre kötelezett a feladó a terméknek belföldről az Európai Unió más tagállamába irányuló értékesítését megvalósító általános forgalmi adó alanya vagy az általános forgalmi adó mentesség érvényesítése érdekében a belföldön nyilvántartásba nem vett adózó helyett eljáró közvetett vámjogi képviselő, adóraktár üzemeltetője, a terméknek belföldről az Európai Unió más tagállamában található átvételi címre történő értékesítéstől eltérő egyéb célú kivitel esetén az az általános forgalmi adóalany, akinek (amelynek) az érdekében a termék egyéb célú kivitele megvalósul, a belföldi feladási címről belföldi átvételi címre történő közúti fuvarozással járó termék értékesítését megvalósító általános forgalmi adóalany, a terméknek az Európai Unió más tagállamából belföldre irányuló értékesítését megvalósító általános forgalmi adó alanya, értékesítéstől eltérő egyéb célból történő behozatal esetén az a személy, szervezet, akinek (amelynek) az érdekében a termék belföldre történő továbbítása megvalósul.
A kirakodás (átvétel) címe a termékegység közúti fuvarozásához használt gépjárműről történő kirakodás helyének pontos címe, az Európai Unió más tagállamában történő kirakodás esetén a címzett (átvevő) által rendelkezésre bocsátott címadat, belföldi feladási címről az Európai Unió más tagállamába található kirakodási (átvételi) címre irányuló kombinált (intermodális) fuvarozás esetén, a közúti fuvarozást végző gépjárműről történő kirakodás helyének címe.

[10] Eszerint az állami adó- és vámhatóság az alábbi adatokat veszi nyilvántartásba és szerepelteti az EKÁER-ben:

  • EKÁER szám,
  • feladó adatai (név, adóazonosító szám),
  • felrakodás címe,
  • címzett adatai (név, adóazonosító szám),
  • kirakodás (átvétel) címe,
  • a 2. § 4. pont e) alpontja szerinti címzett adatai (név, adóazonosító szám),
  • az EKAER számhoz tartozó termék(ek):
  • általános (kereskedelmi) megnevezése,
  • a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. számú mellékletének (a Kombinált Nómenklatúrának) a bejelentéskor hatályos szövege szerinti vámtarifaszám (4 számjegyig, kockázatos termék esetén 8 számjegyig),
  • az egyes termékmegnevezésekhez (tételekhez) tartozó bruttó tömeg kg-ban,
  • veszélyes termék fuvarozása esetén a veszélyes áru azonosító szám (UN szám),
  • az adózó döntésétől függően a termék könnyebb beazonosítása érdekében az adott termék adózónál használt cikkszáma,
  • a termék közúti fuvarozásának indoka, ami lehet:
  • termékértékesítés,
  • termékbeszerzés,
  • bérmunka,
  • egyéb cél,

[11] NGM rendelet 2.§ és 1. és 2. számú melléklete.

[12] A kockázati biztosíték szabályait az Art.-ban a 113. § (3)-(4) bekezdések tartalmazzák. A (3) bekezdés szerint „az adózó a (2) bekezdés szerinti esetben, valamint akkor, ha az (1) bekezdés szerinti tevékenységét e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendelet által kockázatosnak minősített termékkel (a továbbiakban: kockázatos termék) végzi, e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározottak szerinti esetekben kockázati biztosítékot köteles nyújtani.” A (4) bekezdés szerint továbbá „kockázati biztosítékot köteles fizetni az új kötelezett – kockázatos termékkel végzett, az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott Közösségen belüli termékbeszerzés, illetve az első belföldi általános forgalmi adóköteles, nem közvetlenül végfelhasználó részére történő termékértékesítés esetén – az első bejelentés alkalmával és az első bejelentéstől számított száznyolcvanadik napig teljesített bejelentések esetén vagy az első tíz bejelentés alkalmával is, ha az első bejelentéstől számított száznyolcvan napon belül legalább tíz bejelentést nem tett”.
Az EKÁER rendelet 16. § (3) bekezdése szerint „a biztosíték mértékének folyamatosan el kell érnie a 11. § és 13. § szerinti bejelentés időpontjában a bejelentést megelőző 45 napban (ideértve a bejelentés napját is) teljesített bejelentések során megállapított és átvételi címre érkezés vagy a fuvarozás megkezdésének bejelentésével már rendelkező EKAER számokhoz tartozó kockázatos termékek, valamint a már megállapított és még érvényes EKAER számokhoz tartozó kockázatos termékek együttes adó nélküli értékének 15 százalékát”. Ha több jogcímen is kellene biztosítékot nyújtani az EKÁER rendelet 11-13.§-ai szerint, akkor az adózó a magasabb összegű biztosítékot kell nyújtsa. A biztosíték teljesíthető elkülönített letéti számlára történő befizetéssel, vagy pénzügyi intézmény, pénzforgalmi intézmény, befektetési vállalkozás által vállalt, az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartásba vett garancia útján.

[13] A biztosíték nyújtását követően az állami adó- és vámhatóság minden hónap végét megelőző 5 napon belül felülvizsgálja, hogy a biztosítékot nyújtó adózó rendelkezik-e az állami adóhatóságnál nyilvántartott, nettó módon számított adótartozással. Tartozás fennállása esetén a biztosíték összegét az állami adó- és vámhatóság a tartozásra elszámolhatja. Ha a rendelkezésre álló biztosíték összege az adózót terhelő tartozás mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt az állami adó- és vámhatóság először a magánszemély jövedelemadó előlegére, a levont jövedelemadóra vagy a kifizető által a magánszemélytől levont járulékokra esedékesség sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában számolja el. Az ezt követően fennmaradó összeget először az egyéb adótartozásokra kell elszámolni azok esedékességének sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában. A biztosíték elszámolásával a jóváírás napján a tartozás megfizetettnek minősül.” Az így lecsökkenő biztosítékot az adózónak ki kell egészítenie, ha tevékenységét folytatni szeretné. Szintén a bevételek biztosítását, tartozások minél hatékonyabb behajtását szem előtt tartva történhet meg a biztosíték csökkentése, visszautalása is. Az EKÁER rendelet 16. § (13) bekezdése értelmében „az állami adó- és vámhatóság a visszatartási jogát az adózó általa nyilvántartott köztartozása tekintetében gyakorolhatja, illetve a nyilvántartott köztartozást a garanciaszerződés keretében érvényesítheti.” A biztosíték összegének visszautalását, valamint csökkentését az EKÁER rendelet adózói kérelemhez, és az állami adó- és vámhatóság jóváhagyásához köti.

[14] EKÁER rendelet 16. § (12)-(13) bekezdései.

[15] Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 2020. január 1-jén hatályba lépő módosítása értelmében.

[16] A módosítható adatok körét az EKÁER rendelet 11. § (6) bekezdés b) pontja, a 13. § (6) bekezdés b) pontja határozza meg.

[17] https://ekaer.nav.gov.hu/articles/view/kerdesek-valaszok-2020 [2020.04.15.]

[18] http://portal.nebih.gov.hu/web/guest/felir-kereso [2020.04.14.]

[19] http://portal.nebih.gov.hu/felugyeleti-dij [2020.04.14.]

[20] http://portal.nebih.gov.hu/elso-betarolasi-hely-kereso [2020.04.14.]

[21] Prantner Attila: Mire számíthatunk az EKÁER ellenőrzések során? https://5percado.hu/mire-szamithatunk-az-ekaer-ellenorzesek-soran/ [2020.04.04.[

[22] Prantner Attila im.

[23] Köcsky Rudolf: EKÁER tapasztalatok az utólagos ellenőrzési szakterület szemével, Adóvilág, 2019/4. p. 42.

[24] Szabó Viktor: EKÁER bírságolási tapasztalatok, jogorvoslati lehetőségek https://5percado.hu/ekaer-birsagolasi-tapasztalatok-jogorvoslati-lehetosegek [2020.03.22.]

[25] Fodor András Imre: Az EKÁER –bírságolással kapcsolatos tapasztalatok az adóhatósági jogalkalmazás, valamint az ítélkezési gyakorlat tükrében, Adóvilág 2019/6. p. 40.

[26] Fodor András Imre im. p. 40.

[27] Szabó Viktor im.

[28] Fodor András Imre: im. p. 41.

[29] Lengyelországban a SENT rendszert, a magyar EKAER megfelelőjét vezették be, azaz a közúti szállítmányokat bejelentő és megfigyelő rendszert. A közúti áruszállítás ellenőrzésére létrehozott rendszerről szóló törvényt 2017. április 3-án hirdették ki, és 14 nappal később, április 17-én lépett hatályba. Ám néhány rendelkezése, mely a törvény előírásainak megszegéséért kiszabott büntetésekre vonatkozik, csak 2017. május 1-jén lépett hatályba.
A bejelentésre kötelezett áruk: Folyékony üzemanyagok, ebben: motorbenzinek és dízelolaj, biodízel; kenőolajok, üzemanyag adalékok, etilalkohol bázisú fagyállók, hígítók és oldószerek, részben és teljesen denaturált szesz, szárított dohány, azaz olyan termékek, amelyek gyakran képezik a szabálytalan áfa- és jövedékiadó-elszámolások, csalások tárgyát, ezáltal a legnagyobb veszteségeket okozzák az állami költségvetésnek.
A törvény nem vonatkozik:

  • a zárjeggyel ellátott, az egyedi kiszerelésű termékekre,
  • sem az 500 kg (vagy 500 liter) mennyiség alatti szállítmányokra.
  • Kivételt képeznek a postai küldemények és a katonai ill. nemzetközi szervezetek céljára/járműveivel végzett szállítások is.

A törvényben javasolt megoldások figyelembe veszik a német, magyar és portugál tapasztalatokat. Az egyik leglényegesebb különbség a magyar rendszerhez képest, hogy a bejelentési kötelezettség a Lengyelországból és Lengyelországba irányuló fuvarok mellett a tranzitszállításokra is vonatkozik, ami jelentős feladatokat ró többek között a magyar szállítmányozó cégekre.
A közúti áruszállítások megfigyelését az Országos Adófelügyelet (Krajowa Administracja Skarbowa – KAS) által vezetett Adó-Vám Elektronikai Szolgáltató Platformról (PUESC) elérhető SENT megnevezésű tele-informatikai rendszer végzi. Ez fogadja és tárolja az Interneten érkező bejelentéseket, azok kiegészítéseit, valamint az ellenőrzésre vonatkozó adatokat. A referenciaszámot – a magyar rendszerhez hasonlóan az áru belföldi feladója vagy belföldi átvevője kéri meg, azonban a tranzit szállítások esetén ez a lengyel illetve külföldi szállítmányozó feladata.
Az eljárást a külföldi szállítmányozók számára egyszerűsítették, tőlük nem követelik meg az elektronikus aláírást és a teljes körű regisztrációt. A referenciaszám 10 napig érvényes, átadható SMS-ben, e-mailen vagy kinyomtatott formában.
Szankciók:
Az ellenőrzést az útdíjfizetés felügyeletére jogosult szolgálatok – a rendőrség, a közlekedési felügyelet (ITD), illetve a vám- és határőrség – végezhetik.

  • A feladó ill. átvevő cég általi bejelentés hiányában vagy valótlan adatokat tartalmazó bejelentés esetén a szállítmány értékének 46%-át kitevő, de nem kevesebb, mint 20 000 zloty pénzbüntetés szabható ki.
  • Ha a szállítmányozó elmulasztja a bejelentést, az 20 000 zloty pénzbüntetést von maga után. Amennyiben a bejelentés adatainak kiegészítésében vagy aktualizálásában van mulasztás, akkor 5000 zloty bírság róható ki.
  • Amennyiben a rakomány nem felel meg fajtája, mennyisége, tömege, térfogata szempontjából a bejelentett adatoknak, vagy az áruszállítmány emelt kockázattal jár, a jármű vámzárral látható el, illetve ha nem történt meg a szállítmány bejelentése – a jármű és/vagy csak a rakomány lefoglalható.

A gépkocsivezető felelőssége arra terjed ki, hogy a referenciaszám (vagy az azt helyettesítő dokumentumok) nélkül nem indulhat el, ellenkező esetben a pénzbüntetés 5000-7500 zloty lehet.

A lengyel pénzügyi tárca számításai szerint az adórendszerben elkövetett szabálytalanságok kiküszöbölése az áfa és jövedéki adó terén kb. 6,5 milliárd zloty többletbevételt jelent a költségvetés számára 2017. és 2026. között.[29]

[30] NAV Évkönyv 2019. p. 16.

[31] NAV Évkönyv 2019. p. 13.

[32] NAV Évkönyv 2019. p. 32.

[33] Study and Reports on the VAT Gap in the EU-28 Member States: 2019 Final Report TAXUD/2015/CC/131
https://ec.europa.eu/taxation_customs/sites/taxation/files/vat-gap-full-report-2019_en.pdf (2020.05.02.)

[34] https://www.kormany.hu/hu/nemzetgazdasagi-miniszterium/adougyekert-felelos-allamtitkarsag/hirek/tavaly-kilenc-szazalekra-csokkent-az-adoelkerules-merteke-magyarorszagon (2020.05.02.)