INFOKOMMUNKIÁCIÓ ÉS JOG

A telemedicina a „digitális egészségügy” egy szeletét öleli fel. Az amerikai Food and Drug Administration (FDA) a következőképp definiálja a digitális egészségügy fogalmát: „A digitális egészségügyi technológiák számítástechnikai platformokat, csatlakoztathatóságot, szoftvereket és érzékelőket használnak az egészségügyben és a kapcsolódó felhasználási területeken. Ezek a technológiák a felhasználások széles skáláját ölelik fel, az általános wellnessalkalmazásoktól az orvosi eszközként való alkalmazásig. Idetartoznak az orvostechnikai termékként, orvostechnikai termékben, kísérő diagnosztikaként vagy más orvostechnikai termékek (eszközök, gyógyszerek és biológiai készítmények) kiegészítőjeként történő felhasználásra szánt technológiák. Alkalmazhatók továbbá orvostechnikai termékek fejlesztésére vagy tanulmányozására is.”

Az uniós versenyjog, az EUMSZ 102. cikkének alkalmazása körében a legújabb fejlemények bemutatását tűzte ki célul az ENTRANCE versenyjogi képzéssorozat. A képzéssorozat záró workshopjára 2023. október 4. és 6. között került sor. A workshop helyszíne az Európai Unió Bírósága volt, a Salle de conférences – Thomas More konferenciateremben.

Skokie egy álmos külvárosi része Chicagónak az amerikai Illinois államban, a hetvenes években nagyjából 70 000 lakossal, neve a potawatomi nyelv mocsár szavából származik. Bár semmi nem predesztinálta erre, a terület neve mára mégis összefonódott a szólásszabadság-irodalomban azzal a kérdéssel, hogy hol húzódnak a kimondhatóság határai, és hogy védenünk kell-e olyan beszédet, amelyiket kifejezetten kártékonynak tartunk.

A digitalizáció kétségkívül egyre erőteljesebben van jelen életünk minden területén, beleértve a magánszféránkat is. Napjainkban számos olyan új technológia vesz körbe bennünket, amely a szó szoros és átvitt értelmében is behálózza életünket, ezzel pedig különféle szabályozási kihívások elé állítja a jogalkotót. Ezek a kihívások egyrészt magából az „új technológia” definíciójából adódnak, hiszen a kifejezéshez tartozó konkrét eszközök, adatkezelési megoldások a tudomány és a technológia állásának, fejlődésének megfelelően időről időre változnak, ahogy sikerül elérni az alkalmazásuk jelentette kihívások csökkentését.

Több, mint 140 év telt el azóta, hogy elhangzott a híres mondat: „Watson, jöjjön kérem. Szükségem van magára!”[1] Ezzel megvalósult az első telefonbeszélgetés. Azóta a technika fejlődése megállíthatatlan ütemben zajlik, teret nyerve a gazdasági, üzleti élet mellett az igazságszolgáltatásban is.
Az új, innovatív technológiák megjelenése nagy kihívást jelent a bírósági eljárások tradicionális „liturgiájának,” ugyanakkor forradalmasíthatja is az eljárások szokványos menetét. Az egyik ilyen innovatív technológia a távmeghallgatás, amelynek köszönhetően a koronavírus-járvány kitörését követő időszakban is biztosítva volt a már megindított eljárások folytonossága.

A jogi vitákban (peres és alternatív vitarendezési eljárásokban) alkalmazható mesterséges intelligencia (MI) egyik – a felületes szemlélődő számára mindenféleképpen– ígéretesnek tűnő, és egyre több figyelmet érdemlő területe a kvantitatív alapú peres előrejelzésre szakosodott algoritmusok fejlődése. Ezeknek az algoritmusoknak a hatékonysága azon alapszik, hogy elvitathatatlan fölényben vannak az emberi megismerési folyamatokhoz képest: az MI képes az emberi megismerés számára észrevehetetlen, az egyes bíróságok és bírók működésére vonatkozó viselkedésmintákat azonosítani. A témát azonban egyre növekvő aggodalom és szkepticizmus övezi, amely abból ered, hogy az emberek és az algoritmusok közötti kapcsolat reflexív jellege könnyen azt eredményezheti, hogy kognitív torzításainkat tovább örökítjük az algoritmusainkra.

Az online figyelempiacok működésének legfőbb kudarca, hogy hatalmas mennyiségű adat halmozódik fel amerikai magánpiaci szereplőknél. Ebből két további hátrányos következmény adódik. Az egyik stratégiai, és súlyosan érinti az EU digitális szuverenitását. Bár az EU digitális kitettsége elvben a szuverenitássérelemre vezető alapjogi aggályok kiküszöbölése miatt csökkenhet, az európai adatvagyon magánkézben való felhalmozódása továbbra is felvet egy második aggályt, amely az adatok jövőbeli technológiai fejlesztésekhez, versenyhez szükséges szabad hozzáférhetőségéből fakad. Ez utóbbi terén az EU eddigi és tervezett intézkedései azonban mintegy adottságként fogadják el a figyelemkereskedők zéró áras üzleti modelljének legfőbb káros következményét, az európai adatok néhány technológiai óriás kezében való felhalmozódását, és azt igyekeznek ellensúlyozni, ahelyett, hogy a károsodásra vezető folyamat gyökerét ragadnák meg. Ehhez a gyökeres probléma kezeléshez viszont fogyasztóvédelmi, adatvédelmi, versenyjogi és médiajogi eszközöket is alkalmazó komplex megközelítésre van szükség.

Cikk letöltése PDF-be Két éve lépett hatályba az új uniós adatvédelmi rezsim, a GDPR. A szabályozás alapkoncepciója az egységesség volt, a bírságolás kapcsán azonban a tagállami gyakorlat egészen mást mutat. Ez különösen a technológiai óriásvállalatok körében jelent problémát, amelyek megpróbálhatnak a forum shopping eszközeivel élni a bírságok elkerülésére vagy mérséklésére. A tanulmányban elemzésre kerül a szabályozás, valamint az ír és magyar bírságolási gyakorlat 1. A GDPR szerepe és szabályozási koncepciója 1.1. Az uniós adatvédelem belső piaci keretei Az európai integráció…