Fizessen elő folyóiratunkra!

Az Infokommunikáció és Jog folyóirat informatikai jogi, távközlési (hírközlési) jogi és médiajogi témájú írásokat közöl.

A folyóiratban helyet kapnak többek között adatvédelmi, szerzői jogi, versenyjogi kérdések, a személyiség védelemmel, az elektronikus kereskedelem szabályozásával, és az elektronikus közigazgatással foglalkozó írások.

ELŐFIZETÉS

INFORMATIKAI JOG | HÍRKÖZLÉSI JOG | MÉDIAJOG | HÁLÓZATOS IPARÁGAK

Eszteri Dániel: Fantázia vagy valóság? Virtuális világok szerzői jogi problémái – 2011/3. (44.), 88-94. o.)

1999 márciusában néhány utazó felfedezett egy eddig ismeretlen országot, melynek lakosságát gazdaságilag, társadalmilag és kulturálisan fejlett emberek alkotják, akik hazájukat „Norrath”-nak nevezték el. Mára körülbelül 400 000 bevándorló mondhatja új otthonának ezt a világot. Az egy főre eső bruttó nemzeti össztermék, melyet a telepesek vállalkozásai termelnek meg, körülbelül Bulgária és Oroszország közötti szinten van, egy lakos átlagos munkabére óránként pedig körülbelül 3,42 amerikai dollár. Norrath nemzeti valutájának, a platinumnak az árfolyama túlszárnyalja a japán yenét. A populáció napról napra nő, köszönhetően a világ minden tájáról, de leginkább az Amerikai Egyesült Államokból érkező rengeteg emigránsnak. Talán a legérdekesebb tulajdonsága ennek az új országnak a fekvése. Norrath egy virtuális világ, mely 40 számítógépen fut San Diegoban.[1]

BŐVEBBEN

Kaibinger Tamás: Mobilkereskedelem, mobilfizetés és a StoLPaN projekt – 2011/2. (43.), 50-55. o.

A cikk a szakdolgozatom alapján készült, amelyet a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara által szervezett infokommunikációs szakjogász képzés keretében írtam. A szakdolgozat alapötlete onnan ered, hogy a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Ügyvédi Iroda megbízásából dolgozhattam a StoLPaN projekt keretében, amelyet az Európai Bizottság IST programjából finanszíroztak, és amelyben számos neves szoftverfejlesztővel, mobiltelefon gyártóval, pénzintézettel és egyetemmel dolgozhattunk együtt. A StoLPaN egyik célkitűzése az NFC technológiával rendelkező mobiltelefonnal történő fizetés és a kapcsolódó kereskedelmi környezet kifejlesztése volt. A projekt kapcsán több mobilfizetéssel kapcsolatos jogi problémával is szembesültünk.

BŐVEBBEN

Tóth Péter Benjamin: Okok és gyógymódok – az online tartalompiac – 2011/1. (42.), 22-24. o.

Az előző számban olvashattunk összefoglalót a szerzői jogi jogérvényesítés aktuális kérdéseiben tartott konferenciáról.[1] Az egyik előadó, Bodó Balázs most könyv alakban is megjelenő doktori disszertációját[2] foglalta össze röviden, ami a kalózkodás jelenségének gazdasági és kulturális vetületével is foglalkozik, ezen belül is kifejezetten az előző 10 év feketepiaci robbanásáról.

BŐVEBBEN

Mezei Péter: Tisztul a kép a RapidShare körül? A DDL szolgáltatók felelősségének korlátozása* – 2010/6. (41.), 191. o.

A videomagnóknak a szórakoztatóiparra gyakorolt esetleges negatív hatásaival kapcsolatban az alábbi hasonlattal kongatta meg a vészharangot Jack Valenti 1982-ben: „Azt kell mondjam, hogy a videomagnó olyan az amerikai filmproducernek és az amerikai nézőközönségnek, mint a bostoni fojtogató az otthon egyedül lévő nőnek.”[1] A gyakran merev és túlzó megfogalmazásairól ismert Valentivészjósló hangjait viszont az USA Legfelsőbb Bírósága sem hallgatta meg, s a híres Betamax ügyben teret engedett a videomagnók terjedésének.[2]

BŐVEBBEN

Telek Eszter: Ingyen sör és szólásszabadság: szoftverek teljes és részleges közkincsbe bocsátása – 2010/5. (40.), 155-160. o.

Azon túl, hogy az alkoholt fogyasztó ember pár pohár után beszédesebbé válhat, a sör és szólásszabadság között nehezen találunk mély, tudományos összefüggést. Valószínűleg mind a trappista szerzetesek, mind az alkotmányjogászok fenntartással kezelnék ennek lehetőségét, azonban bármilyen furcsának tűnik is elsőre, a kapcsolat a szoftverek világában létezik. A gondolat, miszerint a free software elnevezésben a „free” jelző nem az ingyenességre, hanem a szabadságra utal, és annak használatakor a „free speech”-re és nem a „free beer”-re kell gondolnunk,[1] a szabad szoftver mozgalom atyjaként emlegetett RICHARD STALLMAN hasonlata alapján széles körben elterjedt. E „szabadság” kifejezése a szoftverfelhasználás engedélyezésére új modellt formált, és egyúttal a szellemi közkincs gyarapításának eszközévé vált.

BŐVEBBEN

Dudás Ágnes: Adójogi kérdések szoftverfejlesztésnél, különös tekintettel a FLOS szoftverekre* – 2010/4. (39.), 135-141. o.

Habár a jogalkotásról szóló 1987. évi IX. törvény 24. § (1) bekezdésében foglaltak szerint az igazságügy-miniszter felelős azért, hogy a jogszabály összhangban álljon más jogszabályokkal, megfeleljen a jogpolitikai elveknek, illeszkedjen be az egységes jogrendszerbe, és feleljen meg a jogalkotás szakmai követelményeinek, évek óta problémát jelent a szellemi alkotásokkal kapcsolatos közterhek szabályozásában, hogy az e területre vonatkozó törvények figyelmen kívül hagynak[1] alapvető szerzői jogi, és iparjogvédelmi viszonyokat, illetve e viszonyokra a „definíciós kényszer” elvével[2] az adott jogterülettől idegen kifejezéseket használnak.

BŐVEBBEN

Parti Katalin: „10 dolog, amit utálok benned”, avagy a kormányzati szintű internet-blokkolás kritikája a német törvény kapcsán – 2010/3. (38.), 97-104. o.

Az utóbbi években egyre-másra látnak napvilágot az interneten megjelenő illegális tartalmak központi blokkolására, filterezésére irányuló megoldások. Amellett, hogy a blokkolás eszközei nem túl hatékonyak, még jelentős erőfeszítést is igényelnek és az állampolgári jogok csorbításával is járnak. Az internet kormányzati szintű ellenőrzését általában az online gyermekpornográfia elleni küzdelem égisze alatt vezetik be, de alapja lehet számos más ön- és közveszélyesnek tartott cselekmény is. Azonban minél kisebb kárt okozna a tartalommal való szembesülés a felhasználó oldalán, illetve minél távolabbi az ok-okozati láncolat az elszenvedett kár és az adott tartalommal való szembesülés között, annál kevésbé indokolt a tartalom blokkolása. A megvalósíthatóság technikai, alkotmányos, emberi jogi aggályait a német internet-blokkolási törvénnyel (2009) kapcsolatban ismertetem.

BŐVEBBEN

Koltay András: Pillantás az európai médiajog húsz évére – 2010/2. (37.),  53-58. o.

Bár a médiajogra vonatkozó európai uniós joganyag az Európai Közösségekkel egyidős, a legfontosabb médiajogi norma, a korábban határok nélküli televíziózásról, 2007 óta pedig audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv tavaly volt húszesztendős. A médiajogi jogharmonizáció igazából tehát 1989-ben kezdődött el. A kerek évforduló pedig nagyszerű alkalmat teremt a visszatekintésre, a szabályozás elméleti alapjainak (újra)meghatározására.

BŐVEBBEN

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@hvgorac.hu

Weboldal: hvgorac.hu