Cikk letöltése PDF-be

Több, mint 140 év telt el azóta, hogy elhangzott a híres mondat: „Watson, jöjjön kérem. Szükségem van magára!”[1] Ezzel megvalósult az első telefonbeszélgetés. Azóta a technika fejlődése megállíthatatlan ütemben zajlik, teret nyerve a gazdasági, üzleti élet mellett az igazságszolgáltatásban is.

Az új, innovatív technológiák megjelenése nagy kihívást jelent a bírósági eljárások tradicionális „liturgiájának,” ugyanakkor forradalmasíthatja is az eljárások szokványos menetét. Az egyik ilyen innovatív technológia a távmeghallgatás, amelynek köszönhetően a koronavírus-járvány kitörését követő időszakban is biztosítva volt a már megindított eljárások folytonossága.

Távmeghallgatás bevezetése

A jogalkotó a távmeghallgatás intézményét – a nemzetközi elvárásoknak eleget téve[2] – a 2002. évi I. törvénnyel vezette be a hazai büntetőeljárás általános szabályai közé[3] tárgyalás tartása zártcélú távközlő hálózat útján[4] néven, a tanú – illetve szűkebb körben a terhelt – kihallgatásának egyik speciális formájaként. Létjogosultságát – a törvény indokolása alapján – a tanúvédelem, az áldozatvédelem, valamint a nemzetközi jogsegélykérelmek teljesítése alapozták meg.[5]

A 2003. július 1-jétől alkalmazható jogintézmény tehát annak a lehetőségét teremtette meg, hogy a törvényben meghatározott személyek tárgyalási kihallgatására ne a bíróság tagjainak és a tárgyalás résztvevőinek fizikai jelenlétében kerüljön sor, hanem térben elkülönülten; ennek ellenére a fizikai jelenlét nélkül is a közvetlenség valamennyi eleme ellenőrizhetően csorbítatlan maradhasson. E módon tanú és vádlott tárgyalási kihallgatására kerülhet sor, akár a bírósági szakaszban tárgyaláson, akár az eljárás nyomozati szakaszában, a nyomozási bíró által vezetett ülésen.[6]

Kezdetben a rendszer használata a nagyon költséges és nehézkes volt, mivel a bíróságok nem rendelkeztek kiépített zártcélú távközlő hálózatokkal. A rendelkezésre álló, összesen kettő darab (és egy tartalék) mobil eszköz az Országos Igazságszolgáltatási Tanács[7] (a továbbiakban: OIT) tulajdonában állt, melyeket hosszú procedúra után[8] igényelhettek a bíróságok. Ha az OIT engedélyezte a rendszer használatát, akkor számolni kellett a rendszer idő- és költségigényével. A mobil készletnek a helyszínen történő elhelyezése, összeszerelése legalább 4 munkaórát igényelt, melyet a tárgyalást megelőző nap délután, illetve este kellett elvégezni, valamint a tárgyalás kitűzésénél figyelemmel kellett lenni arra is, hogy a helyszínről történő elszállításához – a tárgyalás befejezését követően – ugyanennyi időre volt szükség.[9] A mobil készlet igénybevételének költségei is jelentősek: pl. a rendszer Budapesten belüli felhasználása már 2014-ben is meghaladta a 40 000 forintot,[10] illetve arra is található adat, hogy 2011-ben Győri Törvényszéken zártcélú távközlő hálózat útján tartott kihallgatás költsége 80 056 Ft volt.[11] A költségek kapcsán fontos azt is megjegyezni, zártcélú távközlő hálózat igénybevételével felmerülő költség ugyan a büntetőeljárás költsége, azonban bűnügyi költségként nem vehető figyelembe, így az elrendelő bíróságot terhelte.[12]

A távmeghallgatás hatályos szabályozása

A távmeghallgatás intézménye a gyakorlatban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a bíróságok általi alkalmazása elenyésző volt. Ennek egyik oka a szabályozás merevsége, a másik a technikai feltételek hiánya volt.

A szabályozás merevségén a jogalkotó az új Be.-ben, azaz a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvényben (a továbbiakban: Be.) enyhített, és széles körben kiterjesztette az 1998-as Be. zártcélú távközlő hálózat alkalmazásának szűk körben alkalmazható szabályait, megalkotva ezzel a telekommunikációs eszköz használatának jogintézményét.[13] Az új név mellett a jogintézmény új szerepkört is kapott, az eredeti célok[14] megtartása mellett kiemelt céljává vált, hogy a büntetőeljárás gyors, illetve költség- és erőforrás-hatékony lebonyolításának egyik eszközévé lépjen elő.[15]

A Be. rendelkezésein kívül a 12/2018. (VI. 12.) IM rendelet VI. fejezete szól a telekommunikációs eszköz használatáról, míg a VII. fejezete az eljárási cselekményről készített felvételeket szabályozza. Ezen rendelkezések mellett a bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet (BÜSZ) a 12. és 14. §-aiban tartalmaz rendelkezéseket a kép- és hangfelvétel megtekintése, a meghallgatása útján történő felvilágosítás, illetőleg az erről készített másolat vonatkozásában.

Az intézmény jellegét érintő szabályok alapvetően nem változtak az új eljárási törvényben; a technikai eszköz alkalmazása esetén az eljárási cselekmény két helyszínen, az eljárási cselekmény helyszínén és az ettől elkülönült, az intézmény alkalmazásával közvetlenül érintett személy tartózkodási helyeként szolgáló más helyszínen zajlik és e két helyszín között a folyamatos és egyidejű kapcsolatot egy technikai eszköz biztosítja.

A Be. 120. § (1) bekezdése alapján a telekommunikációs eszköz alkalmazásának célja az érintett személy jelenlétének biztosítása, így a technikai eszköz

  • az eljárás bármely szakaszában (tehát nem csupán a vádemelés után),
  • a büntetőeljárásban részt vevő bármely személy vonatkozásában (nem csupán a terhelt és a tanú tekintetében), és
  • bármely eljárási cselekmény egész tartamára nézve (nem csupán a kihallgatás vonatkozásában, illetve a kihallgatás tartamára) alkalmazható.

A telekommunikációs eszköz használatára két formában kerülhet sor: a Be. fő szabályként határozza meg a kép- és hangfelvételt biztosító eszköz alkalmazását (videókonferencia), míg célszerűségi okból lehetővé teszi korlátozott körben a telefonkonferencia alkalmazását is. Tanú kihallgatása, tolmács közreműködésének biztosítása érdekében telefonkonferencia a teljes büntetőeljárás során alkalmazható, míg a szakértő meghallgatása és a terhelt kihallgatása ilyen módon csak a nyomozás során biztosítható.

A korlátozás oka, hogy a kizárólag hangkapcsolatot biztosító összeköttetés korlátozottabb részvételi lehetőséget biztosít, és az eredmény hitelessége is megkérdőjelezhetőbb, mert példának okáért egy vallomás esetén hiányzik a tanú mozgása, arckifejezése, gesztusai észlelésének lehetősége. Azonban mégis célszerű a telefonkonferencia lehetőségét biztosítani, hiszen a hangkapcsolatot biztosító berendezés telepítése és használata lényegesen egyszerűbb, mint egy kép- és hangfelvételt biztosító rendszer üzemeltetése, továbbá számtalan esetben elégséges lehet, és mégis jelentősen elősegítheti az eljárás érdemi előbbre vitelét az ezúton beszerezhető egyszerű nyilatkozat is.[16]

A telekommunikációs eszköz használatának elrendelésére az eljárási cselekményt végző szerv jogosult hivatalból vagy indítvány alapján kerülhet sor, de a Be. kíméleti, védelmi okból, valamint célszerűségi alapon meghatároz olyan esetköröket, amikor – amennyiben ezzel ellentétes indok nem merül fel – a jelenlétet telekommunikációs eszköz alkalmazásával kell biztosítani abban az esetben, amennyiben az eljáró szerv számára az eszköz rendelkezésre áll.

A telekommunikációs eszköz használatának kötelező esetei két csoportra bonthatók az alábbiak szerint:

A nyomozás során az ügyészség és a nyomozó hatóság nem mellőzheti a telekommunikációs eszköz használatát

a) a különleges bánásmódot igénylő sértett jelenlétét igénylő eljárási cselekmény esetén,

b) a fogva lévő, a személyi védelem alatt álló vagy a Védelmi Programban részt vevő tanú vagy terhelt jelenlétét igénylő eljárási cselekmény esetén.

Kivétel ez alól, ha a telekommunikációs eszköz használatával elérni kívánt cél más módon is biztosítható, vagy ha a sértett, a tanú, vagy a terhelt személyes megjelenése az eljárási cselekmény jellege, vagy annak eredményes elvégzése érdekében nélkülözhetetlen

A bírósági eljárásban a Be. generális szabályként határozza meg az eszköz alkalmazását, és előírja, hogy a bíróság csak különösen indokolt esetben mellőzheti a telekommunikációs eszköz használatát

a) a különleges bánásmódot igénylő sértett jelenlétét igénylő eljárási cselekmény esetén,

b) a fogva lévő, a személyi védelem alatt álló vagy a Védelmi Programban részt vevő tanú vagy terhelt jelenlétét igénylő eljárási cselekmény esetén, valamint

c) a letartóztatás meghosszabbítása vagy fenntartása tárgyában tartott ülésen.[17]

Figyelemmel arra, hogy a telekommunikációs eszköz használatának technikai feltételei valamennyi törvényszéken fennállnak, a személyi védelem alatt álló, vagy Védelmi Programban részt vevő tanú, vagy terhelt kihallgatását telekommunikációs eszköz útján kell végrehajtani, ez alól csak az lehet a kivétel, ha például technikai problémák miatt ez nem kivitelezhető.

A távmeghallgatás bírósági gyakorlata

A bíróságokon 2003 óta van lehetőség távmeghallgatásra, azonban a bíróságok elenyésző számban éltek a videókonferencia lehetőségével.

Az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnökének tájékoztatása alapján videókonferencia alkalmazására – részben országon belül, részben nemzetközi kontextusban – az alábbiak szerint alakult:

  • 2012-ben összesen 17 tárgyalási napon volt távmeghallgatás az ország 5 bíróságán;
  • 2013-ban már 62 alkalommal került rá sor hat helyszínen, s a legtöbb igény (48) a Pesti Központi Kerületi Bíróságról érkezett jogsegélykérelem ügyében. A megkereső feleket tekintve az ügyek döntő többségében Hollandiával, Romániával és Olaszországgal létesült kapcsolat;
  • 2014-ben 77 távmeghallgatás volt, melyből 11 alkalommal belső informatikai hálózaton bíróságok vagy tárgyalótermek között alakítottak ki kapcsolatot, a további 66 alkalommal nemzetközi távmeghallgatásra használták a rendszert;
  • a 2015. évben már jelentős emelkedés figyelhető meg, 208 alkalommal került sor a távmeghallgatás használatára.[18]

A Belügyminisztérium 2017-ben a közigazgatás modernizációja keretében elindította az „Elektronikus megoldás az eltérő földrajzi helyszíneken történő közigazgatási ügyintézés munkaszervezésének és kommunikációjának fejlesztésére (VIKI)” című projektet, amelynek célja egy központosított videókonferencia-platform megvalósítása volt. A projektszerződést 2017. november 13-án írták alá a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-vel.[19] A tárgyalótermi kép- és hangrögzítés, valamint távmeghallgatás országos szintű bevezetése megvalósításának részeként az OBH csatlakozott is a VIKI projekthez.

A projekt első szakaszában a bíróságokon, a büntetés-végrehajtási intézetekben, a Miniszterelnökségen, a kormányhivatalokban, a kormányablakokban és a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal épületeiben létesültek videókonferencia-helyiségek.[20] 2018-ban összesen 215 végpontot alakítottak ki – ezek közül 133 távmeghallgatásra is alkalmas, melyből 72 a bíróságokon, 39 a büntetés-végrehajtási intézeteknél, 18 a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalnál található, és 4 mobilvégpont is rendelkezésre állt.

2018 decemberében a Nemzeti Infokommunikáció Szolgáltató (NISZ) Zrt. az „Év infokommunikációs projektje a közigazgatásban” díjjal ismerte el az Országos Bírósági Hivatal, a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, az Országos Rendőr-főkapitányság, a Legfőbb Ügyészség, illetve a NAV távmeghallgatási rendszerek kiépítésében végzett munkáját.[21]

Az első működőképes bírósági végpont az Egri Törvényszéken került kiépítésre, majd 2018. május 24-én szimulált tárgyaláson mutatták be a modern videókommunikációs technológiát. A következő napon megtörtént a távmeghallgatási rendszer első éles használata, melyet egy feltételes szabadságra bocsátás tárgyában indult büntetés-végrehajtási ügyben alkalmaztak. A büntetés-végrehajtási bíró a Heves Megyei Büntetés-végrehajtási Intézettel kialakított kép- és hangkapcsolat létesítését követően hallgatta meg a bv. intézetben tartózkodó elítéltet.[22]

Az országos szintű távmeghallgatási rendszer kiépítése 2018-ban kezdődött.[23] A 2018-ban kiépített 72 végpont mellé 2019-ben további 112 került kialakításra, így minden járásbíróságon, törvényszéken, ítélőtáblán és a Kúrián lett legalább egy telekommunikációs eszközökkel felszerelt tárgyalóterem, amellyel minden bírósági épület videókonferencia útján elérhető.

A távmeghallgatási rendszer bíróságon belüli elfogadottságát mutatja, hogy a 2018 szeptemberétől 2019 szeptemberéig terjedő időszakban több mint 4400 esetben éltek a bíróságok a távmeghallgatás lehetőségével.[24]

(Forrás: ITB)[25]

A bíróságokon a 2019. évben összesen 6426 távmeghallgatás megtartására került sor, ezzel meghallgatva 5221 vádlottat, 638 tanút, 232 polgári peres eljárási részvevőt, 179 szabálysértési eljárás alá vont személyt és 40 szakértőt.[26] A távmeghallgatások száma hónapról hónapra növekvő tendenciát mutatott: 2020 I. félévében már 8.246 távmeghallgatást tartottak a bírák,[27] éves átlagot tekintve pedig elmondható, hogy a 2020. évben 20 569 távmeghallgatást bonyolítottak le a bíróságok, ezzel összesen 16 197 vádlottat, 1851 szabálysértési eljárás alá vont személyt, 1138 tanút hallgattak meg, számos szakértő, alperes és felperes mellett.[28] 2021. I. félévében még további emelkedés volt megfigyelhető, az előző év ugyanezen időszakához képest megduplázódott a távmeghallgatások száma (16 845).[29]

Veszélyhelyzetben alkalmazandó bírósági eljárási szabályok

A SARS-CoV-2 vírus által okozott, COVID–19 elnevezésű betegség okán kialakult járványt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én világjárványnak nyilvánította.[30] Ugyanezen a napon Magyarország Kormánya az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humán járvány következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében a 40/2020. (III. 11.) Korm. rendeletben az ország egész területére különleges jogrendet, veszélyhelyzetet hirdetett ki, majd 2020. március 14. napján – a Kúria elnöke, az Országos Bírósági Hivatal elnöke és a legfőbb ügyész javaslatára – rendkívüli ítélkezési szünetet rendelt el.[31]

A rendkívüli ítélkezési szünet alatt a bíróságok nem tarthattak előkészítő ülést, tárgyalást és nyilvános ülést, de a személyes jelenlétet igénylő halaszthatatlan eljárási cselekmények lefolytatására – az OBH elnökénekének határozata alapján[32] – távmeghallgatás útján lehetőség volt.

Az Országgyűlés 2020. március 30-án fogadta el a koronavírus-törvényt,[33] amely felhatalmazta a Kormányt arra, hogy rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggeszthesse, törvényi rendelkezésektől eltérhessen, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhasson, így rendeletekkel speciális eljárási szabályokat alkothasson.

2020. március 31. napján kihirdetésre került a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi rendelkezésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Veir.), ezzel megszűnt a rendkívüli ítélkezési szünet.

A veszélyhelyzet ideje alatt a Veir. tartalmazott a büntetőeljárásra eltérő rendelkezéseket úgy, hogy a személyes jelenlétet elsősorban a telekommunikációs eszköz használatával kívánta pótolni azzal, hogy a bíróságnak, az ügyészségnek és a nyomozó hatóságnak arra kellett figyelemmel lennie, hogy az adott eljárási cselekmény hogyan tartható meg anélkül, hogy az valamely járványügyi intézkedés megszegésével járna:

  • Ha az eljárási cselekményen történő személyes megjelenés a járványügyi szabályok megszegésével járna, akkor az eljárási cselekmény elvégzését el kellett halasztani;
  • Amennyiben a büntetőeljárásban részt vevő személyek személyes jelenlétével járó eljárási cselekmény járványügyi intézkedés megszegésével járna, és az eljárási cselekmény nem halasztható el, az eljárási cselekményen való jelenlétet telekommunikációs eszköz útján kell biztosítani;
  • Ha az eljárási cselekményen történő személyes megjelenés nem jár a járványügyi szabályok megszegésével, akkor is elsősorban az eljárási cselekményen való jelenlétet telekommunikációs eszköz (távmeghallgatás) útján kell biztosítani, vagy a tanúvallomás írásbeli megtételét kell engedélyezni, vagy az eljárási cselekményről korábban készített kép- és hangfelvételt kell felhasználni, ha erre tekintettel a személyes jelenlét mellőzhető.[34]

A Veir. a fentieken túl olyan új rendelkezéseket vezetett be, amelyek jelentősen megkönnyítették a telekommunikációs eszköz használatára, valamint az eljárási cselekményről készített felvétel rögzítésére vonatkozó szabályokat. A nyomozás során elegendő volt kizárólag hangkapcsolatot biztosítani az eljárási cselekmény helyszíne és az elkülönített helyszínen jelen lévő személy között, illetve további könnyítés, hogy az elkülönített helyszínen nem szükséges jelen lennie Be.-ben[35] meghatározott személyek, valamint a telekommunikációs eszköz használata esetén a felvétel bármely elektronikus formában rögzíthető.[36] A távmeghallgatással összefüggő szabályok lazítása természetesen nem veszélyeztetheti az eljárási cselekmények hitelességét, ezért Veir. előírta a hatóságok számára az érintett személy személyazonosságának, valamint az eljárási cselekményen való részvétele önkéntességének, vallomása vagy nyilatkozata befolyásmentességének ellenőrzését. Amennyiben az eljárás során észszerű kétely mutatkozik a személyazonossággal vagy a felsorolt körülményekkel kapcsolatosban, úgy az eljárási cselekményt meg kell szakítani.[37]

A Veir. általános szabályként mondja ki, hogy a telekommunikációs eszköz használata a terhelt hozzájárulása nélkül is elrendelhető. Ha a terhelt indítványozza az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság megvizsgálja annak lehetőségét, hogy a járványügyi intézkedésekre figyelemmel az eljárási cselekmény a személyes jelenlétével megtartható-e. Ha a válasz nemleges és az eljárási cselekmény nem halasztható el, az eljárási cselekményt telekommunikációs eszköz használatával kell teljesíteni.[38]

Az egyes jogorvoslati jogosultságok is korlátozottabbá váltak, mivel a Veir.[39] alapján nincs helye jogorvoslatnak a telekommunikációs eszköz használata iránti indítvány elutasítása, a telekommunikációs eszköz használatának elrendelése, illetve a személyes jelenlét biztosítására tett indítvány tárgyában hozott döntés ellen sem.

2020. június 18-án a 282/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet alapján[40] megszűnt a veszélyhelyzet, azonban a hatályba lépett a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járvány­ügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Kivezető tv.), amely – a személyes kontaktusok minimalizálása érdekében, lényegét tekintve – átvette aVeir. eljárási cselekményen való jelenléttel kapcsolatos szabályait az alábbiak szerint:

  • Amennyiben a személyes jelenlét járványügyi intézkedést sért, akkor az eljárási cselekményt (pl. tárgyalás) el kell halasztani.
  • Ha az eljárási cselekmény nem halasztható el, akkor a jelenlétet telekommunikációs eszköz útján kell biztosítani.
  • Abban az esetben, ha a személyes jelenlét nem jár járványügyi intézkedés megszegésével, úgy a jelenlétet elsősorban telekommunikációs eszköz útján kell biztosítani.[41]

A Be. telekommunikációs eszköz használatára vonatkozó szabályai[42] önmagukban is biztosítják annak a lehetőségét, hogy az eljárási cselekményen részvételre jogosult – az eljárási cselekményt foganatosító szervtől eltérő – szerv jelenléte is ilyen módon legyen biztosított. A Kivezető tv. ugyanakkor felhívó jellegű szabályként meghatározza, hogy ha annak technikai feltételei fennállnak a bíróság előtt folytatott eljárási cselekményen az ügyész jelenlétét is elsősorban telekommunikációs eszköz útján kell biztosítani.[43]

A Kivezető tv. 196. § (2) bekezdése lényegében korrigálja a Veir. jelenlétre vonatkozó rendelkezését[44] akként, hogy a telekommunikációs eszköz használata esetén az eljárási cselekmény akkor is lefolytatható, ha az elkülönített helyszínen csak az a személy van jelen, akinek a jelenlétét a telekommunikációs eszköz útján biztosítják.

A veszélyhelyzet 2020. november 4. napjától, valamint 2021. február 8. napjától történő ismételt bevezetése már nem érintette a büntetőeljárás szabályait, így a távmeghallgatásra vonatkozó rendelkezéseket sem.

2021. március 6. napján kihirdetésre került a veszélyhelyzet során érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedések újbóli bevezetéséről szóló 112/2021. (III. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Veir. II.), amely a védelmi intézkedések ideiglenes szigorításáról szóló 104/2021. (III. 5.) Korm. rendelettel bevezetett ideiglenes védelmi intézkedések bíróságokra vonatkozó szabályait tartalmazta. AVeir. II. a Be.-tőlés a Kivezető tv.-től mindössze annyiban tért el, hogy a szigorított védekezés idejére kifejezetten úgy rendelkezett, hogy a tárgyalást és a nyilvános ülést 2021. április 5-ét[45] követő időpontra kell kitűzni, illetve elhalasztani, feltéve, hogy az eljárási cselekmény telekommunikációs eszköz útján nem tartható meg. Amennyiben az eljárás célja a halasztás következtében meghiúsulna, a bíró kivételes esetben dönthet a tárgyalás (nyilvános ülés) megtartásáról.

Egyszerűsített telekommunikációs jelenlét

A járványügyi helyzet időszakában irányadó rendkívüli jogalkotás kényszerűségből ugyan, de igénybe vette a széles körben elterjedt digitális csatornákat. A jogalkalmazói visszajelzések arra mutattak rá, hogy nemcsak a veszélyhelyzetben lenne szükség ezeknek az eszközöknek az igénybevételére. A rendelkezésre álló digitális eszközök rugalmassága ugyanakkor a hitelesség alacsonyabb fokával is jár, ami – ha a járványból eredő egészségvédelmi szükségletek már nem állnak fenn – csak fokozottabb garanciák és ellensúlyok mellett alkalmazható.[46]

A fentiek alapján 2022. március 1. napjától a jogalkotó – a járvány­ügyi szabályokhoz képest szűkebb körben – lehetővé tette a társadalom széles körei számára rendelkezésére álló elektronikus csatornáknak az igénybevételét, így a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság a telekommunikációs eszköz útján biztosított jelenlét céljából elrendelheti, hogy az eljárási cselekményen történő jelenlétre kötelezett vagy jogosult személy a rendelkezésére álló eszközt használja.[47] Ezen eszközök használatát a jogalkotó egyszerűsített telekommunikációs jelenlétként definiálja, és mindazon szabályok alkalmazását lehetővé teszi, amelyek a klasszikus, hatósági rendelkezésre álló csatornákra vonatkoznak.

A Be. csak olyan eszközök használatát engedi, amelyek egyidejűleg képesek a kép- és hangfelvétel közvetítésére, mivel az eljárási cselekmény helyszíne és az elkülönített helyszín között az összeköttetés közvetlenségét és kölcsönösségét kép- és hangfelvétel továbbítása biztosítja.

A kommunikáció a meghallgatott személy személyes eszközén történik, így a rendszer alkalmazhatóságának a feltétele, hogy az egyszerűsített telekommunikációs útján jelen levő személy együttműködjön. Az eljárási cselekmény nem folytatható, ha az eljárási cselekmény során észszerű kétely mutatkozik az érintett személy személyazonosságával, a részvételének önkéntességével, vagy vallomásának, nyilatkozatának befolyásmentességével kapcsolatban, illetve akkor sem, az elkülönített helyszínen olyan személy van jelen, akinek a jelenléte a törvény alapján kizárt.[48]

A Be. nem határozza meg kötelező jelleggel, hogy mely esetekben alkalmazható ez az egyszerűsített kommunikációs csatorna, igénybevétele a hatóság és a jelenlétre jogosult vagy kötelezett személy konszenzusa alapján lehetséges. Az eszköz által biztosított alacsonyabb szintű hitelességre a hatóság mérlegelési körébe tartozik annak megítélése, hogy mely esetekben nem folytatható egyszerűsített kommunikációs jelenlét mellett az eljárási cselekmény.

Összegzés

A távmeghallgatás intézménye a bevezetése óta eltelt 19 évben hosszú utat járt be. A jogintézmény – mint ahogy azt a tanulmányban is láthattuk – folyamatos fejlődésen ment keresztül, amit „katalizátorként” gyorsított a pandémia, illetve a leküzdése érdekében meghozott intézkedések, figyelemmel arra, hogy a leggyakoribb válasz a pandémiára az volt, hogy minden személyes jelenlétet igénylő eljárási cselekményt, jogilag releváns találkozást (pl. szerződések aláírása, tárgyalás stb.) hang- vagy videórendszereken keresztül kell lebonyolítani.[49]

Ugyan a technológiai újítások már a koronavírus-járvány előtt is jelen voltak a büntetőeljárásban, de a koronavírus megjelenésével vált igazán fontossá, hogy elektronikus eszközök segítségével legyenek végezhetők azok a cselekmények, melyek személyes formában lehetetlenné váltak a COVID–19 vírus elleni védekezés részeként bevezetett szociális távolságtartás és kijárási korlátozás okán. Ezért a koronavírus-járvány leküzdése érdekében hozott intézkedések átalakították a büntetőeljárás szabályait, lehetővé téve a technológiai újítások szélesebb körű alkalmazását, nagyban felgyorsítva a bíróságok, illetve a büntetőeljárás digitalizációját. 2021 szeptemberében az OBH elnöke is kiemelte, hogy „a koronavírus-járvány nagymértékben felgyorsította a bíróságok digitalizációját, a pandémia nélkül 5–10 év alatt sem érte volna el a bíróság a mai szintet.”[50]

A kérdés a jövőre nézve az, hogy a járvány leküzdése érdekében bevezetett „kényszermegoldások” a jövőben mennyire lesznek tartósak, mennyire válnak a jogrendszer szerves részévé.

Irodalomjegyzék

  1. Antal Dániel: Videókonferencia a magyar büntetőeljárásban (Magyar Jog, 2014/11. szám, 655. oldal).
  2. Bodor Tibor – Csák Zsolt – Máziné Szepesi Erzsébet – Somogyi Gábor – Szokolai Gábor – Varga Zoltán: Nagykommentár a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényhez.
  3. Bogotyán Róbert: Telekommunikációs eszközök alkalmazása a büntetés-végrehajtásban, az igazságszolgáltatás és a jogérvényesítés hatékonyságának növelése céljából (Börtönügyi Szemle, 2018/4. szám, 22. oldal).
  4. Gácsi Anett Erzsébet: Büntetőtárgyalás tartása zártcélú távközlő hálózat útján 20–21. oldal, Forum: Acta Juridica et Politica (http://acta.bibl.u-szeged.hu/56965/1/juridpol_forum_007_002_005-024.pdf).
  5. Kékedi Szabolcs: Hogyan tovább bírósági digitalizáció, avagy hogyan lett az elektronikus kapcsolattartás a veszélyhelyzetben az ítélkezés kulcsa? 318. oldal, In Medias Res 2020/2.
  6. Ződi Zsolt: A járvány, a jogi szféra és a technológia. Hogyan vészelték át a jogrendszerek a járványt, mekkora szerepe volt ebben a technológiának, és mennyire lesznek tartósak a változások? 348. oldal, In Medias Res 2020/2.
  7. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2019. évi beszá­molója.
  8. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének 2020. évi beszá­molója.
  9. Cultura- MTI: Alexander Graham Bell, a telefon feltalálója, https://cultura.hu/kultura/alexander-graham-bell-a-telefon-feltalaloja/ 2019.05.02.
  10. Kormányportál: Az informatikai fejlesztésé a jövő 2019.04.12. http://akadalymentes.kormany.hu/hu/belugyminiszterium/hirek/az-informatikai-fejlesztese-a-jovo
  11. eGov Hírlevél: OBH konferencia: Távmeghallgatás, kép- és hangrögzítés a tárgyalóteremben 2019.04.12. (https://hirlevel.egov.hu/2015/12/01/obh-konferencia-tavmeghallgatas-kep-es-hangrogzites-a-targyaloteremben/)
  12. VIKI projekt https://videokonferencia.nisz.hu/ 2019.04.18.
  13. https://birosag.hu/hirek/kategoria/birosagokrol/tavmeghallgatas-ujabb-elismeresben-reszesult-az-orszagos-birosagi
  14. https://www.itbusiness.hu/technology/aktualis_lapszam/kiadvanyok/infoter-2019/tobb-mint-4400-tavmeghallgatas-volt-egy-ev-alatt-a-birosagokon/$rppid0x11615980x112_pageNumber/532
  15. https://mandiner.hu/cikk/20211109_biztositott_a_biroi_fuggetleneg_az_obh_elnoke_a_mandinernek
  16. https://hu.wikipedia.org/wiki/Covid19-pand%C3%A9mia
  17. https://birosag.hu/hirek/kategoria/ugyfeleknek/tajekoztato-veszelyhelyzet-ideje-alatt-ervenyesulo-egyes-eljarasjogi-3
  18. https://jogaszvilag.hu/napi/a-koronavirus-felgyorsitotta-a-birosagok-digitalizaciojat/

 

Pető Linda
bírósági titkár,
infokommunikációs szakjogász

Czékmann Zsolt
intézeti tanszékvezető egyetemi docens,
Miskolci Egyetem

[1] Alexander Graham Bell olyan szerkezet létrehozásán fáradozott, amely elektromosság útján továbbítja a hangot. Egy napon kísérletezés közben véletlenül savat öntött nadrágjára, és ösztönösen a drót másik végén, egy emelettel följebb tartózkodó asszisztensét szólította. Watson lóhalálában meg is érkezett – a szerkezet működött. Bell 1876. február 14-én benyújtotta, majd március 7-én megkapta a 174 465 számon iktatott szabadalmat, egy „eljárást, illetve szerkezetet a beszéd és egyéb hangok telegrafikus átvitelére… a beszédet és egyéb hangot kísérő levegőmozgáshoz hasonló elektromos hullámmozgás útján.”

(Forrás: Cultura- MTI: Alexander Graham Bell, a telefon feltalálója, https://cultura.hu/kultura/alexander-graham-bell-a-telefon-feltalaloja/ 2019.05.02.).

[2] Elsőként az Európai Unió Tanácsa 1995. november 23. napján kelt, „A szervezett bűnözés elleni harc során a tanúk védelméről” szóló állásfoglalása hívj fel a tagállamokat arra, hogy a tanúvédelem eszközeként vegyék figyelembe annak lehetőségét, hogy a tanú a terhelt kihallgatásától eltérő helyen, például audiovizuális eszközök igénybevételével tegyen vallomást. Javasolta továbbá a nemzetközi jogsegély­eljárás megkönnyítését is e téren, így a tanúvallomás audiovizuális eszközök útján való rögzítését még akkor is, ha azt a kérelmező állam jogszabályai nem teszik lehetővé.

[3] A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 244/A– 244/D. §.

[4] A zártcélú távközlő hálózat útján történő kihallgatás működésének alapjait az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 1. § (2) bekezdése teremtette meg, részletszabályait pedig a tárgyalás zártcélú távközlő hálózat útján történő megtartásáról szóló 22/2003. (VI. 25.) IM rendelet taglalta.

[5] A 2002. évi I. törvény 146. §-hoz fűzött indokolás 2. pontja.

[6] Bodor Tibor – Csák Zsolt – Máziné Szepesi Erzsébet – Somogyi Gábor – Szokolai Gábor – Varga Zoltán: Nagykommentár a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényhez.

[7] 2012. január 1-jétől az OIT igazgatási feladatait az Országos Bírósági Hivatal vette át.

[8] A bírósági eljárási cselekmények kép- és hangfelvételére, továbbítására, valamint kezelésére szolgáló rendszer igénybevételének és használatának szabályairól szóló 1/2006. OIT szabályzat alapján.

[9] 1/2006. OIT szabályzat 3. § (4) bekezdés.

[10] Antal Dániel: Videókonferencia a magyar büntetőeljárásban (Magyar Jog, 2014/11. szám, 655. oldal).

[11] Gácsi Anett Erzsébet: Büntetőtárgyalás tartása zártcélú távközlő hálózat útján 20–21. oldal, Forum: Acta Juridica et Politica (http://acta.bibl.u-szeged.hu/56965/1/juridpol_forum_007_002_005-024.pdf).

[21] 1/2006. OIT szabályzat 7. § (2) bekezdés.

[13] A Be. 120. § (1) bekezdése alapján az eljárási cselekményen történő jelenlétre e törvény alapján kötelezett vagy jogosult számára a jelenlét telekommunikációs eszköz útján is biztosítható (telekommunikációs eszköz használata).

[14] tanúvédelem, nemzetközi bűnügyi jogsegély.

[15] A Be. 120. §-ához fűzött indokolás.

[16] A Be. 120. §-ához fűzött indokolás.

[17] Be. 122. § (1)–(4) bekezdés.

[18] Kormányportál: Az informatikai fejlesztésé a jövő 2019.04.12. http://akadalymentes.kormany.hu/hu/belugyminiszterium/hirek/az-informatikai-fejlesztese-a-jovo,
eGov Hírlevél: OBH konferencia: Távmeghallgatás, kép – és hangrögzítés a tárgyalóteremben 2019.04.12.
https://hirlevel.egov.hu/2015/12/01/obh-konferencia-tavmeghallgatas-kep-es-hangrogzites-a-targyaloteremben/

[19] Ezt az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése finanszíroz a Közigazgatás- és Közszolgáltatás-Fejlesztési Operatív Program KÖFOP-1.0.0-VEKOP-15 „Adminisztratív terhek csökkentése” című konstrukció keretében.

[20] VIKI projekt https://videokonferencia.nisz.hu/ 2019.04.18.

[21] https://birosag.hu/hirek/kategoria/birosagokrol/tavmeghallgatas-ujabb-elismeresben-reszesult-az-orszagos-birosagi

[22] Bogotyán Róbert: Telekommunikációs eszközök alkalmazása a büntetés-végrehajtásban, az igazságszolgáltatás és a jogérvényesítés hatékonyságának növelése céljából (Börtönügyi Szemle, 2018/4. szám, 22. oldal).

[23] 2018 szeptemberében az OBH elnöke belső projektet indított el, melynek célja, hogy a bíróságok munkáját a XXI. századi követelményeknek megfelelő technikai eszközökkel segítse és megvalósuljon a bírósági tárgyalótermek távmeghallgatásra alkalmas összekötése a nemzetközi szervekkel, belföldi társintézményekkel és más bíróságokkal.

[24] https://www.itbusiness.hu/technology/aktualis_lapszam/kiadvanyok/infoter-2019/tobb-mint-4400-tavmeghallgatas-volt-egy-ev-alatt-a-birosagokon/$rppid0x11615980x112_pageNumber/532

[25] https://www.itbusiness.hu/technology/aktualis_lapszam/kiadvanyok/infoter-2019/tobb-mint-4400-tavmeghallgatas-volt-egy-ev-alatt-a-birosagokon/$rppid0x11615980x112_pageNumber/532

[26] Az Országos Bírósági Hivatal Elnökének 2019. évi beszámolója 52. oldal.

[27] Kékedi Szabolcs: Hogyan tovább bírósági digitalizáció, avagy hogyan lett az elektronikus kapcsolattartás a veszélyhelyzetben az ítélkezés kulcsa? 318. oldal, In Medias Res 2020/2.

[28] Az Országos Bírósági Hivatal Elnökének 2020. évi beszámolója 55. oldal.

[29] https://mandiner.hu/cikk/20211109_biztositott_a_biroi_fuggetleneg_az_obh_elnoke_a_mandinernek

[30] https://hu.wikipedia.org/wiki/Covid19-pand%C3%A9mia

[31] 45/2020. (III. 14.) Korm. rendelet 1. §.

[32] A rendkívüli ítélkezési szünet során ellátandó bírósági igazgatási és ügyintézési feladatokról szóló 35.SZ/2020. (III. 15.) OBHE határozat 4,5. pont.

[33] A koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény.

[34] https://birosag.hu/hirek/kategoria/ugyfeleknek/tajekoztato-veszelyhelyzet-ideje-alatt-ervenyesulo-egyes-eljarasjogi-3

[35] Be. 123. § (1) és (2) bekezdése részletezi a jelen levők körét.

[36] Veir. 56. § (1)–(3) bekezdés.

[37] Veir. 56. § (7)–(8) bekezdés.

[38] Veir. 56. § (4)–(5) bekezdés.

[39] Veir. 56. § (6) bekezdés.

[40] 1. §.

[41] Kivezető tv. 191. § (1)–(3) bekezdés.

[42] Be. 120. §.

[43] Kivezető tv. törvényi indokolása.

[44] Veir. 56. § (2) bekezdés.

[45] Amely időpont a veszélyhelyzet során érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedések újbóli bevezetéséről szóló 112/2021. (III. 6.) Korm. rendelet módosításáról, valamint a Pénzügyi Békéltető Testület eljárása során a veszélyhelyzet idején érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedések újbóli bevezetéséről szóló 154/2021. (III. 27.) Korm. rendelet módosításáról szóló 160/2021. (IV. 1.) Korm. rendelet 2. § b) pontja alapján 2021. április 19. napjára módosult.

[46] Az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan egyéb törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXIV. törvény indokolása.

[47] Be. 126/A. § (1) bekezdés.

[48] Be. 126/B. § (3) bekezdés.

[49] Ződi Zsolt: A járvány, a jogi szféra és a technológia Hogyan vészelték át a jogrendszerek a járványt, mekkora szerepe volt ebben a technológiának, és mennyire lesznek tartósak a változások? 348. oldal, In Medias Res 2020/2.

[50] https://jogaszvilag.hu/napi/a-koronavirus-felgyorsi-totta-a-birosagok-digitalizaciojat/