19. szám, 2007. június

Akik az informatikai jogról nosztalgiáznak, emlékeznek rá, milyen eufória uralkodott a 20. század 90-es éveinek közepén, amikor széles körben felfedezték „az Internetet” mint jogi problémát. Az indulás időszaka. Számtalan tanulmány született, amelyek érvelése mindig ugyanoda vezetett: van egy új jelenség, sok megválaszolatlan kérdéssel, ezért új szabályokra, új törvényekre, új biztonságra van szükségünk. Az elektronikus kereskedelemtől az elektronikus kormányzatig, a szerzői jogtól az adatvédelemig minden jogterület pezsgett, a domain-regisztrációról épp úgy heves viták folytak, mint az elektronikus aláírásról, tárgyalták a védjegyjogot sértő metatag-eket, elemezték a keresőszolgáltatást nyújtók felelősségét, és így tovább. Mindenhol ugyanaz a jelenség: új kérdések, új problémák, új tézisek, és közös kiáltás a jogalkotó után, amit Brüsszelben nagyon is jól hallottak.
Tíz évvel később maradt a kijózanodás. Az eufória már csak történelem. Számtalan törvény született, a vonatkozó európai irányelvek már alig számolhatók össze, és átláthatatlan mennyiségű bírósági döntés áll rendelkezésünkre jóformán minden informatikai jogi témában. Aki két hétig szabadságra megy, lemarad két irányelvtervezetről, egy zöld könyvről, két felső- és tizennégy alsóbírsági döntésről, azután mindezeket kezdheti elolvasni, feldolgozni és rendszerezni. A technológiai változás nem lassult, a társadalmi inkább még gyorsult is. Ami tegnap még a hypertext és a webrádió volt, az ma a Web 2.0 és a mobiltévé, holnap pedig talán már a szemantikus web és a tárgyakat összekötő internet.Persze még mindig igaz, hogy az igyekvés és az átalakulás ellenére a nagy témákban, a nagy kérdésekben semmi nem változott: ahogy korábban is, ma is megoldatlan az alkalmazandó jog meghatározásának, a jogérvényesítésnek, a felek azonosíthatóságának, a technikai és jogi védelem viszonyának, az adatvédelemnek, a hitelesség biztosításának a problémája. Ezek a „nagy” kérdések minden nap újból emlékeztetik az informatikai joggal foglalkozók erre érzékenyebb részét saját tevékenységük korlátaira: az elméleti jogi kérdések gyakorlati megoldása állandóan elakad a felek azonosításán (azonosíthatatlanságán), a külföldön nem érvényesíthető igényeken, a különböző alapelveken a jogrendszerek nemzetközi koncertjében, a jogi megfontolások mellett elmenő technikai tényszerűségeken.A ma adott válaszok e felismerések ellenére (vagy éppen ezek miatt) nem sokban különböznek a tíz évvel ezelőttiektől. Továbbra is azt várjuk, hogy az elektronikus aláírást a következő évben mindenki használni fogja, a szerzői jogi szabályok szigorítása megakadályozza a szerzői jogi jogsértéseket, jogi intézkedésekkel visszaszorítható a spam, a phishing, a spit, illetve az aktuális bosszúság, ahogy éppen nevezik.Az a téma, amelyen most különösen jól megfigyelhető az internethype és jogi bekerítésének ismétlődő története, feltehetően a „Second Life” (www.secondlife.com). Ez az „online játék” először is technikailag érdekes funkcionalitást nyújt: egy háromdimenziós internetet valósít meg. A Second Life-ban a játékosoknak lehetőségük van arra, hogy háromdimenziós térben mozogjanak és lépjenek kapcsolatba egymással. A fizikai törvényszerűségektől elszakadva a játékos a második életben tetszőleges helyre sugározhatja magát, repülhet, szabadon választható (programozható) külsőt vehet fel, azonos nézetű játékosokkal találkozhat, és – mindenek előtt – minden lehetséges módon megpróbálhat pénzt keresni.

Az egyik oldalon néhány százezer (millió?) játékos, a másikon számtalan médiatudósítás, prognózisok, elemzések, amelyek a Second Life-ban a jövő internetjének paradigmáját látják. És a Second Life körüli hype visszahozza az informatikai jog összes tovább élő kérdését: a gyermekpornográfiától a neonáci propagandáig ugyanolyan nagy hatású tudósítások jelennek meg, mint annak idején. A témával foglalkozik a német Bundestag tudományos szolgálata, a francia választási kampányban az elnökjelöltek képviselték magukat a a Second Life-ban. A spektrum az adatvédelemtől (személyes adatokat továbbítanak az Egyesült Államokba; ki az adatkezelő?) a szerzői jogon (az avatarok számítógépes programalkotásnak tekinthetők-e?; a Second Life-ban létrehozott épület tekinthető-e szerzői jogi védelem alatt álló architektúrának vagy képzőművészeti alkotásnak?) a fogyasztóvédelmen (érvényesíthető-e az elállási jog a Second Life-ban beszerzett virtuális áruk esetében?), a tőkepiaci szabályozáson (a játékban használt linden dollar törvényes fizetőeszköz?; az azt kiállító intézmény pedig egy bank?) keresztül a szerződési jogig (hogyan azonosítható a vevő?; hogyan állítható helyre az eredeti állapot?) terjed. És az első ügyvédi irodákat már rég megnyitották a Second Life-ban. Ezek működtetői az első és a második világban jogi tanácsadással akarnak bevételhez jutni. Időközben megjelentek az első tanulmányok is jogi folyóiratokban, a témáról szemináriumi dolgozatok és diplomadolgozatok születtek, arról rendezvényeket szerveztek. A látlelet többnyire ugyanúgy hangzik, ahogy korábban: sok az újdonság, és minden vitatott.A jog a Second Life-ban mindamellett archaikus állapotban van: vagy nem alkalmazható, vagy nem veszik figyelembe; egyelőre gyakran sértenek központi normákat anélkül, hogy a jogsértéssel szemben hatékony szankciókat lehetne alkalmazni, és anélkül, hogy ezzel bárki foglalkozna. A Second Life sikere (ha van) jelenleg teljes egészében a hagyományos informatikai jogon kívül fejlődik.A Second Life, ahogy a „Web 2.0” általában, nekünk jogászoknak alkalmat teremt arra, hogy emlékezetünkbe idézzük: az információs társadalom nagy jogi problémái közül sokat nem oldottunk meg, de ez szó szerint semmit nem számít. A technikai és társadalmi átalakulás óriási sebességgel folytatódik.

Egy 22. századi jogtörténeti írásban a Second Life talán a jog uralma 21. századi hanyatlásának újabb példája lesz. Még valószínűbb, hogy a 22. században már egyáltalán nem emlékeznek a Second Life-ra, mivel az ezzel kapcsolatos digitális információk nem leszek visszafejthetők. Ki tud ma 3 ½ collos floppyról adatokat olvasni? De ez már egy másik történet… 

Nikolaus Forgó

Az Országos Rádió és Televízió Testület április 11-én országos vételkörzetűvé nyilvánította Viasat 3, a Filmmúzeum, a Spektrum és a Sport 1 televíziós csatornát, mert megállapította, hogy az ország lakosságának több mint a fele tudja nézni ezeket. A törvény szerint az átminősítés után napi húszperces híradót kell vetíteniük. Később az ORTT magyarázatot fűzött az eredeti határozathoz, mely szerint a döntés „a szakosított műsorszolgáltatók esetében nem eredményez hírműsor-készítési kötelezettséget”. Ebből az következett, hogy csak a Viasat 3-nak kellene híradóval előállnia. A Testület határozatát így is mindhárom műsorszolgáltató bíróságon támadta meg. A szolgáltatók vitatják azt a számítási módot, ahogyan a testület szerint elérték az országossá váláshoz szükséges nézőszámot. Szerintük Magyarországon kiugróan magasak a járulékok és adók, a helyi iparűzési adó is több, mint másutt, magasak a jogdíjak, a magyar szolgáltatók nem kapnak adókedvezményt, mint például Franciaországban. Az Európai Unión belül a műsorszolgáltató bármelyik országban letelepedhet, így a szolgáltatók arra az álláspontra jutottak, ha a helyzeten nem tudnak változtatni, külföldre költöztetik a céget, és onnan folytatják a magyarországi sugárzást. (Népszabadság)A kormány a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény jogharmonizációs célú módosításáról, valamint a műsorterjesztés és digitális átállás szabályairól szóló törvényjavaslatokat. A Miniszterelnöki Hivatal koordinálásával az elmúlt félév ötpárti tárgyalásai során az Országgyűlés képviselőcsoportjainak delegáltjai között – négy párt támogatásával – megállapodás jött létre a médiaszabályozás reformjáról. A rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (Rttv.) jogharmonizációs célú módosításáról, valamint a műsorterjesztés és digitális átállás szabályairól szóló törvényjavaslatokat (Dtv.) egyeztetett tartalommal, a lehető legrövidebb időn belül a kormány benyújtja az Országgyűlésnek, hogy még a tavaszi ülésszakon elfogadásra kerüljenek. Az ötpárti tárgyalásokon a pártok képviselői megállapodtak továbbá abban, hogy a médiaszabályozás tartalmi kérdéseiről további egyeztetéseket folytatnak a készülő Nemzeti Audiovizuális Média Stratégia koncepcióját figyelembe véve. E tekintetben a képviselő csoportok megállapodtak abban, hogy a Dtv.-ben meghatározott digitális műsorszóró hálózat vagy műsorszóró adó szolgáltatásra kiírt pályázati eljárás eredményének kihirdetéséig az Országgyűlés kétharmados többséggel elfogadja az audiovizuális médiaszabályozás tartalmi kérdéseit rögzítő média „Alaptörvényt”. Erről az Országgyűlés külön határozatban a Dtv. végszavazása előtt dönt. A pályázati eljárás országgyűlési ellenőrzésének megteremtése érdekében az ötpárti tárgyalások résztvevői – a Dtv. elfogadásával egyidejűleg – megállapodtak egy országgyűlési eseti bizottság felállításában. Megegyezés született továbbá a pályázati eljárás szabályozásáról. (Magyarorszag.hu)

Az internet kormányzásáért felelős szervezet újfajta általános domain-nevek bevezetésére irányuló programja eredményeként akár már 2008. nyarán új legfelső szintű tartományok lesznek majd elérhetők. A legfelső szintű tartományok (generic top level domains, TLD) az internetes honlapok neveinek végén található kiterjesztést, melyek vagy általános domainek (.com, azaz kereskedelmi jellegű) vagy országkódokat tartalmaznak (.hu azaz Hungary). Utoljára 2000-ben és 2004-ben került sor több új domain-kiterjesztés bevezetésére: az ezredfordulón váltak elérhetővé például a .info, a .biz vagy a .pro nevek, három évvel ezelőtt pedig szabad utat kaptak olyan, kontinensekre vagy tevékenységekre utaló domainek, mint a .asia, .eu vagy a .travel. Az ICANN statisztikái szerint ma körülbelül 120 millió internetes cím került bejegyzésre, ebből mintegy 80 millió általános (tehát nem országkódot tartalmazó) legfelső szintű domain és ennek háromnegyede .com-ra végződik. Erre a szűkös kínálatra való tekintettel egy, a szervezet keretein belül működő munkacsoport, a GNSO (Generic Names Supporting Organisation) új domainek bevezetését kezdeményezte és a munkafolyamat most érkezett el a nyilvános konzultáció státuszába. Az érdeklődők az elkövetkező időszakban a newgtld@icann.org címre tehetik meg észrevételeiket és javaslataikat a most nyilvánosságra hozott domain-név tervekről. (JogiFórum.hu)

Az Európai Parlament május 24-én szavazott a mobiltelefonról külföldről indított és fogadott hívások díjaival, az ún. barangolási- vagy roaming díjakkal kapcsolatban, miután a tagállamok, a Bizottság és az EP megállapodásra jutottak a pontos részletekről. Az előkészített és jóváhagyásra váró kompromisszum szerint a külföldről indított telefonhívásokért az első évben maximum nettó 49 centet, míg a fogadott hívásokért 24 centet kell majd fizetni. A második és harmadik évben a díjak tovább csökkennek majd, 46 és 22, illetve 43 és 19 centre. Az EP még május 9-én szavazott volna a külföldről indított vagy fogadott mobiltelefonálási díjak csökkentésének tervezetéről, ám az EU-tagállamok és a képviselők nem tudtak megegyezni a részletekről. Ha a megállapodásra a tagállamok és az Európai Parlament is rábólint, az előfizetőknek három hónapjuk lesz arra, hogy átváltsanak az új tarifákra. Három hónap elteltével azonban a tarifák automatikusan az új díjakra állnak majd át. (EUvonal)

Lesz spam-szabály és megszűnik az üzletfenntartási kötelezettség. Az Országgyűlés által tárgyalt, az elektronikus kereskedelemmel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló javaslat kiemelt pontja, hogy az internetes kereskedelemhez általában kapcsolódó csomagküldő szolgáltatás üzletfenntartási kötelezettsége 2008. március 31-től megszűnjék, ezzel is csökkentve a vállalkozások terheit. Az elektronikus kereskedelem olyan speciális kereskedelmi forma, ahol az egymástól adott esetben több száz kilométerre található vevő és eladó személyesen sosem találkozik, vagyis földrajzi kötöttségek nem gátolják a vásárlást. Ily módon életszerűtlen az üzletfenntartási kötelezettség. E változás csökkenti a vállalkozások terheit, s ez az árérzékeny fogyasztó szempontjából pozitívan befolyásolhatja a webáruházak által forgalmazott termékek árait is. A fogyasztókat védő garanciák azonban továbbra sem sérülnek, hiszen számos, e hagyományos értékesítési módtól eltérő kereskedelmi formához igazodó biztosíték védi a vásárlókat. A garanciák bármelyikének megsértése esetén a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség a bejelentést követően jelenleg is eljár. A GKM áttekintette a Magyarországról küldött spam-ekre vonatkozó szabályozás gyakorlati tapasztalatait is. Ennek alapján a módosítási javaslat egyértelművé teszi, hogy az sms-en, faxon és mms-en érkező kéretlen reklámhoz szintén előzetes hozzájárulás szükséges. Sőt, az előzetes beleegyezést kérő e-mail az előterjesztés értelmében szintén spam-nek számít. Mindemellett a spam-et küldők azonosításának elősegítése érdekében az elektronikus hirdetéseket közzétevő, illetve azokat továbbító szolgáltatókat a módosítások szorosabb együttműködésre ösztönözik. Amennyiben a fogyasztókat a módosítások elfogadását követően sem kímélik a Magyarországról küldött kéretlen reklámok, úgy az eseteket változatlanul a Nemzeti Hírközlési Hatóság vizsgálja ki. Ez a törvénymódosítás emellett egyértelművé teszi, hogy amennyiben a közvetítő szolgáltatók eleget tesznek a törvényben foglalt együttműködési kötelezettségüknek, nem terheli őket felelősség az általuk továbbított jogsértő tartalom miatt. (Piac és Profit)

Az Európai Parlament 374-278-17 arányban fogadta el az első olyan EU-irányelvet, amely a szellemi tulajdonjogok megsértése esetén alkalmazandó szankciók kapcsán harmonizálná a nemzeti büntetőjogi intézkedéseket. Az unió és az európai cégek évi sokmilliárd eurós bevételtől esnek el a termékhamisítások miatt. A jövőben akár 300 ezer eurós bírság, vagy négy év börtön is várhat a kalózkodókra. A termékhamisítás egyes becslések szerint évente mintegy 8 milliárd euróval csökkenti az unió össz-GDP-jét, miközben az egyes cégek 45 és 65 milliárd közötti veszteséget szenvednek. A parfümöknél például 7,2 százalékra becsülik a bevételkiesést, a gyógyászati termékeknél pedig 11 és fél százalékra. A világszerte használt szoftverek 40 százaléka kalóztermék. Az EU-ban 37 százalékra becsülik ezt az arányt, ami éves szinten 2,9 milliárd eurós veszteséget jelent. A világban a zenei CD-k 36 százaléka illegálisan másolt. Amennyiben az EP után a Tanács is elfogadja, a jogszabály minden tagállamot arra kötelez majd, hogy bűncselekményként kezeljék a szellemi jogok szándékos és kereskedelmi nagyságrendben (üzletszerűen) történő megsértését. Az EP általánosságban támogatta az Európai Bizottság javaslatát, azonban több ponton módosítana a jogszabálytervezeten. Kivennék például a hatálya alól a szabadalmakat. A képviselők csak a kereskedelmi előnyök szerzése érdekében, szándékosan elkövetett cselekményeket szankcionálnák. Így kikerülnének a hatály alól a saját, nem profitorientált célra „kalózkodók”. A jelentés azzal is foglalkozik, hogy a nemzeti igazságszolgáltatási szerveknek minden esetben módjukban álljon a megfelelően szigorú büntetések kiszabása, ezért a képviselők meghatároznák a legsúlyosabb büntetési tételek minimumát is. Az új irányelv szerint a maximális büntetési tételnek minimum 300 ezer eurónak, illetve 4 éves börtönbüntetésnek kellene lennie. A kevésbé súlyos jogsértéseknél 100 ezer euró lenne a minimum. Bizonyos esetekben a hamisított termékek lefoglalása és megsemmisítése is kötelező lenne. (Európai Parlament Sajtószolgálat)

Elhárulni látszik a legfőbb akadály is az európai digitális könyvtárak megteremtése előtt, miután egy szakértői csoport megállapodásra jutott a szerzői jogok kezeléséről. A mérföldkőnek számító megállapodás része annak a kezdeményezésnek, melyet még 2005 júniusában indított útjára a Bizottság, s amelynek célja, hogy megőrizze és zárt hálózatokon keresztül online is elérhetővé tegye Európa kulturális és tudományos örökségét. Az egyezséget szerdán ütötték nyélbe a kulturális intézmények és a szerzői jogok birtokosainak képviselői. A megállapodás az úgynevezett elárvult művekre terjed ki (tehát azokra az alkotásokra, melyeknek nehéz vagy szinte lehetetlen megtalálni a jogtulajdonosát), valamint az antikvár darabokra, ugyanakkor olyan elemeket is magában foglal, melyeket később a kereskedelmi kiadványokra is alkalmazhatnak. A gyakorlatban mindez azt jelenti, hogy a jogtulajdonosok engedélyt adhatnak egy adott könyvtárnak a felhasználásra, mely digitalizálja az adott művet, és elérhetővé teszi azt más európai könyvtárak, múzeumok, egyetemek és archívumok révén a felhasználók számára. Az engedéllyel bíró könyvtár felel majd azért, hogy begyűjtse a pénzt a felhasználásért (tehát ha például egy olvasó az adott művet mondjuk egy másik könyvtárban kívánja letölteni), és kifizesse a jogtulajdonost. Az alkotások egyébként az otthoni számítógépeken is elérhetőek lennének, ebben az esetben azonban a felhasználóknak jelszóval kell rendelkezniük. A Bizottság, mely korábban önkéntes megállapodást szorgalmazott a kulturális intézmények és a jogtulajdonosok között, üdvözölte az egyezség hírét. A Reprográfiai Szervezetek Nemzetközi Szövetsége (IFRRO) is örömét hangoztatta az áttörés felett, főként amiatt, hogy a megállapodás egy engedélyezési modellen alapul. A jogtulajdonosok díjazása nem része a megállapodásnak, de minden egyes esetben (tehát minden olyan esetben, amikor valamely művet felhasználnak) állítólag 1 eurót fizetnének ki – írja szakértői forrásokra hivatkozva az EUobserver. A pontos összeget ugyanakkor az egyéni engedélyekről szóló tárgyalások határozzák majd meg. (Bruxinfo.hu)

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) Versenytanácsa engedélyezte, hogy a Hungarian Telephone and Cable Corporation irányítást szerezzen a Matel Holdings N. V. felett. A Teledenmark csoport valamint a Matel-csoport így egyesítheti magyar leánycégeit. Előbbi társaság érdekkörébe tartozik a Békéscsaba, Orosháza, Salgótarján, Pápa valamint Sárvár közelében hírközlési szolgáltatást nyújtó Hungarotel, a hazai piac egyik vezető távközlési szolgáltatójaként számon tartott Pantel, valamint a Mol olajtársaságnak szolgáltató Pantecom. A Matel-csoporthoz tartozik a Szeged, Szentes, Dunaújváros, Jászberény, Esztergom, Gödöllő, Vác, Szigetszentmiklós, és Veszprém környékén szolgáltató Invitel, Magyarország második legnagyobb távközlési szolgáltatója. Ugyancsak a csoport része az Euroweb Zrt., amely például a Sulinet közháló program kapcsán, az oktatási- és egyéb közintézmények részére biztosított Internet szolgáltatások révén ismert. Az eljárás során a GVH több piacon is vizsgálta a fúzió hatásait. Az elemzés megállapította, hogy az egyesülő vállalkozások tevékenysége nagy mértékben kiegészíti egymást, így az újonnan létrejövő társaság nagyobb ellensúlyt jelenthet a piac közel felét lefedő Magyar Telekom Nyrt. mellett.

A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) az elmúlt időszakban számos hírközlési szolgáltatónak, a szerződések megszűnésével kapcsolatos eljárását vizsgálta meg és a tapasztalatok alapján több mint 800 szolgáltató figyelmét tájékoztatólevélben hívta fel arra, hogy vessék össze saját szabályozásukat a levélben leírtakkal annak érdekében, hogy kiküszöbölhessék az esetlegesen jogszerűtlen kikötéseket, és biztosítsák az előfizetők tényleges választási szabadságát. A szolgáltatók és az előfizetők közötti előfizetői szerződés részét képezik az Általános Szerződési Feltételek (ÁSzF). Ezek kialakításában a fogyasztók – mint szerződő felek – nem vehetnek részt, ezért a hatóság kiemelten foglalkozik az ÁSzF-ek hírközlésjogi szempontból történő vizsgálatával. Az NHH piacfelügyeleti tevékenysége keretében vizsgálta több szolgáltatónál a határozott és a határozatlan idejű előfizetői szerződések ÁSzF-ben, valamint az egyedi előfizetői szerződéseiben rögzített kikötéseit, illetve azok összhangját a jogszabályi rendelkezésekkel. A hatóság sok esetben a szolgáltatók által határozott idejűnek nevezett szerződések megszűnése szempontjából aggályos, az elektronikus hírközlésre vonatkozó jogszabályokkal összhangban nem álló szerződési feltételt tárt fel vizsgálata során a különböző szolgáltatók ÁSzF-eiben. (NHH)

Tíz-tízmilliárd forint koncessziós díjat, valamint húsz-húsz milliárd forint értékű beruházást jelölt meg feltételül KÓKA JÁNOS a Pannon GSM Távközlési Zrt-nek és a Magyar Telekom Távközlési Nyrt-nek a 900 MHz-es koncessziós szerződésre meghosszabbítására. Az MTI által megkeresett két szolgáltató nem kívánta kommentálni az ajánlatot. A Pannon GSM Távközlési Zrt. és a Magyar Telekom Távközlési Nyrt. 15 évre kötött, 900 MHz-es frekvenciasávra vonatkozó koncessziós szerződése 2008. november 4-én jár le. A koncessziós szerződés értelmében a területet felügyelő miniszternek lehetősége van a koncesszió 7,5 évre szóló meghosszabbítására, ugyanakkor a miniszter a koncessziós díj mértékét, valamint a szolgáltatók döntésének alapjául szolgáló követelményrendszert 18 hónappal a koncesszió időtartamának lejárta előtt köteles közölni. Amennyiben a KÓKA JÁNOS ajánlatával kezdődő tárgyalások idén augusztus 4-ig nem vezetnek eredményre, úgy új eljárás keretében, pályázati úton dől el a frekvenciasáv hasznosításának sorsa – állt a gazdasági minisztérium közleményében. A 900 MHz-es frekvenciatartományok értékét nagyban növeli, hogy az Európai Unió a rugalmas spektrumgazdálkodás keretében 2007 végén várhatóan felszabadítja azt, így a frekvenciatartományban megindulhatnak a szélessávú, UMTS/HSPDA szolgáltatások is, amelyek néhány európai országban jelenleg már kísérleti szakaszban járnak. (FN.hu)

Azért olyan jók a nyílt forráskódú szoftverek, mert Microsoft-szabadalmakat használnak fel jogtalanul – állítják a cég jogászai. A nyílt forráskódú szoftverek 235 esetben sértenek különféle Microsoft-szabadalmakat, jelentette ki a cég egyik vezető jogásza, BRAD SMITH a Fortune magazinnak adott interjújában. A Linux magját képző kernelben 42, míg a felhasználói felületben 65 jogsértést vél felfedezni a Microsoft, míg az OpenOffice-ban 45 szabadalomba ütköző megoldást kifogásol. A Software Freedom Law Center alapítvány, és a Red Hat köré szerveződött Open Invention Network csoport válaszlépésként terjedelmes listát állított össze olyan szabadalmakból, amik alapján visszaperelhetnék a Microsoftot, ha a bíróság elé viszi az ügyet. (Index)