25. szám, 2008. június

Lapzártakor még nem tudni, hogy miként alakul a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és korlátairól szóló T/5451. számú törvényjavaslatban foglalt, a postai közvetlen üzletszerzésre vonatkozó új, szigorú szabályozás sorsa. Bár a benyújtott módosító indítványok elfogadásával lehetséges, hogy a jogi környezet nem változik jelentősen, az időpont alkalmas arra, hogy a direktmarketing-szakma szemszögéből összefoglaljuk a szabályozást illető álláspontunkat.

A magyarországi direkt marketinget érintő és jelenleg is hatályban lévő jogi szabályozás mind a szakma, mind pedig a hatóság számára elfogadott irányelveket fogalmaz meg. Mindez annak ellenére biztosít működőképes tevékenységet a piaci szereplőknek, hogy így is Európa egyik legszigorúbb törvényi korlátai között kell alkalmazniuk a direkt kommunikációs megoldásokat.

Míg az Európai Unió legtöbb tagországában teljes opt-out rendszerben valósul meg a postaládákba érkező reklámküldemények szabályozása, addig hazánkban 3 kivételtől eltekintve most is az opt-in elv az irányadó. Azonban pontosan a 3 kivétel (lakcímnyilvántartó adatai, nyilvános listák, más ugyanazon tevékenységet végző szerv) teszi lehetővé, hogy a direkt marketing ágazat hatékonyan működjön.

A DM szakma megszokta és betartja a törvényi előírásokat, melyet az is alátámaszt, hogy az elmúlt években az Adatvédelmi Biztos éves jelentésében már nem szerepelt dm céggel kapcsolatos fejezet, annyira kevés volt a panasz.

A Direkt Marketing Szövetség 2006-ban a Szonda Ipsos megbízásával felmérte a teljes ágazatot. Az akkori adatok megmutatták, hogy a magyar reklámtorta jelentős részét (a TV és sajtó után a harmadik legnagyobb szeletét) ezen terület biztosítja.

Néhány fontosabb adat a kutatásból:

• Teljes direkt marketing piac: 28,7 milliárd Ft (telefon, posta és nyomdaköltség nélkül)
• Ebből a címzett postai reklámküldemények forgalma: 13,2 milliárd Ft (posta és nyomdaköltség nélkül)
• A teljes piac 1/3 része reklámügynökségek bevonásával, rajtuk keresztül költődik el
• A kizárólag direkt marketinggel foglalkozó alkalmazottak száma, DM szakemberek: 5 ezer fő
• A DM ágazatban érintett foglalkoztatottak száma: 15 800 fő
• 2006-ban a direkt marketing hatására 276,1 milliárd Ft értékben vásárolt a lakosság, mely forgalomhoz hozzáadódik az áruküldők (Quelle, Otto, Conrad, stb.) forgalma, amely becslések szerint meghaladja a 40 milliárd forintot

A direkt kommunikáció sajátosságából fakad, hogy a KKV körének nyújt kiváló hirdetési lehetőséget, hiszen egy jól szegmentált célcsoportnak eljuttatott reklámküldemény költsége messze nem éri el az egyéb hirdetési lehetőségekre fordítandó kiadásokat. Nem véletlen, hogy a direkt marketing megbízások nagy része a KKV-tól érkezik

A 2006-os kutatás kiterjedt a lakosság reakcióinak mélyebb megismerésére is, és az alkalmazott módszertannak köszönhetően reprezentatív felmérésnek tekinthető a teljes magyar felnőtt lakosságra nézve.

• A magyar felnőtt lakosság 83%-a kibontja a reklámleveleket
• A küldemények hatására a teljes felnőtt lakosság 52%-a vásárolt
• 2006-ban a direkt marketing hatására 276,1 milliárd Ft értékben vásárolt a lakosság (áruküldők nélkül)
• A postaládákba érkező reklámküldemények hatására 260 milliárd Ft értékben vásároltak (áruküldők nélkül)
• A fogyasztók által megfogalmazott pozitívumok az eszközzel kapcsolatban: tájékoztatás, széleskörűség, részletesség, időben értesül a fogyasztó az akciókról
• Amíg, például a TV műsorokat megszakító reklámblokkal szemben a fogyasztók 78%-a elutasító, addig a lakosság 49%-a elfogadja a postaládákba érkező reklámleveleket, és pusztán 26% az aki, nem szereti. A többiek számára közömbös ez a kommunikációs eszköz.
• A kiemelt adatok tükrözik, hogy a DM-mel kapcsolatos sztereotípiáknak nincs alapja, sőt, sok esetben ellentmondanak a „reklámellenes” véleményeknek. Ha egy kicsit mélyebbre ásunk, és elemezzük a vásárlói döntések mechanizmusát, illetve a fogyasztói magatartást, elég hamar rádöbbenünk, hogy a lakosság kereskedelmi tájékozottságához nagyban hozzájárul a részletes reklám.

A jelenlegi törvényjavaslat biztosítja, hogy reklámot csak azok kapjanak közvetlen megkeresés módszerével, akik ehhez előzetesen kifejezetten hozzájárultak, és nem teszi lehetővé az 1995. évi CXIX. törvényben (Katv.) biztosított kivételek alkalmazását. Ez a teljes opt-in rendszer bevezetését jelentené.

Az új reklámtörvény direkt marketingre vonatkozó változásai rendkívül negatív hatást gyakorolhatnak a piacra, mely változások jócskán túlmutatnak a DM ágazat drasztikus visszaesésén.

• A direkt marketing kivétel nélküli opt-in szabályozása a piac forgalmát akár a felére csökkentheti, hiszen a magánszemély hozzájárulásának minden esetben előzetesen történő bekérése olyan többletköltséget (posta, nyomda, adminisztráció, stb.) ró a hirdetőre, amely ellehetetleníti a hatékony kommunikációt.
• A KKV kör kommunikációs lehetősége beszűkül, forgalma visszaesik.
• Az visszafogott hirdetői megbízások miatt a direkt marketingre specializálódott ügynökségeknek, a forgalom csökkenésével arányban, akár a fele megszűnhet.
• Tudomásunk van olyan hazánkban működő nemzetközi vállalatokról, akik jelezték, hogy opt-in szabályozás mellett kivonulnak Magyarországról, amely alkalmazottak elbocsátásához és adóbevételek csökkenéséhez vezet.
• A direkt marketing két legnagyobb beszállítója, a Magyar Posta és a nyomdai szektor összesen több tízmilliárdos bevételcsökkenéssel számolhat abban az esetben, ha a hirdetők elfordulnak a DM alkalmazásától. (A DM piac általunk mért, 28,7 milliárdos forgalma nem tartalmazza a posta és nyomdaköltségeket.)
• Szintén a legrosszabb következménnyel számolhatnak azok a vállalkozások, akik arra specializálódtak, hogy az adatokat legális formában átadják, közvetítsék.
• A fogyasztói magatartás részletes kutatásából is jól látszik, hogy a lakosságnak igénye van és kedveli, ha részletes tájékoztatást kap termékekről, szolgáltatásokról, akciókról. Ugyanakkor azt is tudjuk, hogy ez mindig egy konkrét ajánlat esetében valósul meg, előre senki nem fogja és nem is tudja eldönteni, hogy a jövőben lesz-e igénye egy adott cégtől részletes reklámlevelet kapni. Ezen összefüggés alapján prognosztizálható, hogy elenyésző válaszadást ér el a hozzájáruló nyilatkozat kérése, mint a valódi ajánlat. Ez pedig újabb veszteségekhez vezet, de ezúttal már a kereskedelemben.
• Az állami adó- és járulékbevételek fentiek miatti csökkenése mellett, szintén jelentős visszaeséssel kell számolni a lakcímnyilvántartó adatainak eladásából származó forgalomban.

Ismereteink szerint a mostani javaslatban megjelenő szigorítás ritka, és ellene megy az EU-ban uralkodó trendnek. A tiltással ellentétben, több országban is tapasztalható, hogy a jogi korlátok a fogyasztók minél célzottabb tájékoztatását teszik lehetővé, hiszen ezt kívánja maga a fogyasztó is, illetve a hatalmas „reklámzajban” a szakma szintén ebbe az irányba tolódik.

Hivatal Péter

Az Alkotmánybíróság jogalkotói mulasztást észlelt a médiatörvényben. A taláros testület szerint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenes helyzet keletkezett azáltal, hogy az Országgyűlés a médiatörvényben nem szabályozta, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) milyen szempontok alapján határozza meg a műsorszolgáltatási díj mértékét. Az Alkotmánybíróság (AB) áttekintette a rádiózásról és a televíziózásról szóló 1996. évi I. törvénynek a műsorszolgáltatási díjra vonatkozó passzusait, ennek során állapították meg, hogy a médiatörvénynek is nevezett jogszabály ugyan tartalmazza, hogy a műsorszolgáltatási díjat ki állapíthatja meg, tartalmazza a mentességek körét, megállapítható a törvényből a díj célja, és a felhasználásra vonatkozó szabályok is, ám nincs rendelkezés arról, hogy amikor az ORTT megállapítja a műsorszolgáltatási díj mértékét, milyen szempontokat köteles figyelembe venni, nincs szabály arra sem, hogy a díjat milyen keretek között állapíthatja meg és milyen szempontok alapján történik annak módosítása. Az AB határozatában többször hangsúlyozta, hogy a „médiaszabályozás a sajtószabadságot közvetlenül érinti, ezért garanciális jelentőség , hogy a médiahatóság döntéshozatali eljárása áttekinthető és követhető legyen”. Ezzel szemben a médiatörvény az ORTT-nek olyan széles mérlegelési jogot adott a műsorszolgáltatási díj meghatározásában, amelyből következően az érintett médium jogai sérülnek, nem élhet ugyanis a döntés ellenében jogi eszközökkel. A bíróság csak akkor tudja betölteni feladatát, ha a törvény meghatározza azokat a szabályokat, amelyeket az ORTT köteles figyelembe venni a műsorszolgáltatási díj mértékének meghatározásakor. „Ellenkező esetben a bírósági felülvizsgálat kiüresedik” – mutatott rá az AB. A döntés hátterében részben az a 2007 márciusa óta húzódó ügy áll, amelyben a több kereskedelmi csatorna és a médiahatóság vitázik a műsorszolgáltatási díjról, míg korábban a Minimax azért kért alkotmányossági kontrollt, mert véleménye szerint az ORTT-nek nem áll hatáskörében meghatározni a műsorszolgáltatási díjat. Az Országos Rádió és Televízió Testület 2007. április 11-én országos tévécsatornává minősítette át a Filmmúzeumot, a Spektrum TV-t, a Viasat 3-at, valamint a Sport1-et. A közműsor-szolgáltatóként működő Filmmúzeum kivételével az ORTT megállapította az adók műsorszolgáltatási díját is: ez a Spektrum esetében közel 23 millió, a Viasat 3-nál több mint 36 millió, a Sport1-nél 13,5 millió forintra rúg. A Viasat3-at arra is kötelezték, hogy – mint országos csatorna – indítson hírszolgáltatását. A Viasat3-at működtető részvénytársaság bírósághoz fordult az ügyben, mivel álláspontjuk szerint – csak kábelen közvetített televíziós adóként – nem kötelességük a hírszolgáltatás. A Viasat3 első fokon pert nyert az ORTT-vel szemben, mivel a bíróság szerint az ORTT nem rendelkezik olyan hatáskörrel, ami alapján valamely műsorszolgáltatót országossá nyilváníthatna. (emasa.hu)

A médiatörvény által a közszolgálati rádiónál és -tévéknél kialakított civilkontroll-rendszer „olyannyira nem váltotta be a hozzá fűzött demokratikus várakozásokat, hogy az állami működés indokolt társadalmi ellenőrzésének paródiájává vált”, ezért a szisztéma átalakítását kérik az Országgyűléstől, olvasható az Országos Rádió és Televízió Testület közleményében. „Amennyiben a jelenlegi szabályozás változatlan marad, az ORTT – a sorsolás rendjének szabályozásával – igyekszik részleges megoldást találni e tarthatatlan helyzet orvoslására” – jegyzi meg a médiahatóság, utalva arra, hogy az utóbbi években az eljárás számos kétséget vetett fel. Évente sorsolják ki a társadalmi szervezeteknek fenntartott helyeket, s a legutóbbi, március végi alkalomkor ismét megesett, hogy egyetlen személy több civil szervezet megbízottjaként járt el, mégpedig úgy, hogy „a képviselet szakmai, szervezeti indokai nem voltak felismerhetőek”. Ez az eljárás kétségeket ébreszt mind a képviselő és az általa képviselt szervezet kapcsolatának mélysége, mind az így jelentkező civil szervezetek függetlensége iránt – írják, megemlítve, hogy előfordul az is: különböző szervezeteket képviselve ugyanaz a személy több kuratóriumban is tagságot nyert. Az ORTT egyben hiányolta annak pontos meghatározását, hogy mely civil szervezetek vehetnek részt a médiairányításban, megjegyezve, így olyanok is kuratóriumi tagsághoz jutnak, amelyek érdemi munkára nem képesek”. A médiahatóság mindezek alapján arra kéri a parlamentet, hogy a jelenlegi szabályozás helyébe a következő sorsolásig olyat állítson, „amely hatékonyan biztosítja a független társadalmi ellenőrzést”. Ha ugyanis a civil delegáltak kiválasztására vonatkozó szabályozás nem garantálja, hogy e delegáltak alkalmasak legyenek a civil társadalom értékeit képviselni, akkor a civil felügyelet formálissá válik, és – az Alkotmánybíróság által támasztott elvárásokat sértve – nem ellensúlyozhatja a parlamenti pártok közszolgálati médiára gyakorolt befolyását. (emasa.hu)

Elutasította a Deutsche Telekom keresetét egy 2003-as, 12,6 millió eurós bírság ellen az Európai Elsőfokú Bíróság. Az Európai Bizottság szerint az ítélet fontos mérföldkőnek minősül. A Deutsche Telekom (DT) visszaélt piaci erőfölényével azáltal, hogy magasabb áron adott hozzáférést vezetékes telefonhálózatához riválisainak, mint végfelhasználói ügyfeleinek – erősítette meg a Bizottság 2003-as döntését 2008. április 10-én közzétett ítéletében az Európai Elsőfokú Bíróság. A taláros testület ezért a német óriáscég keresetét minden elemében elutasította, és fenntartotta a 2003-as bizottsági döntésben kirótt 12,6 millió eurós bírságot. A Bizottság 2003. május 23-án közzétett döntése azzal indokolta a piaci erőfölénnyel való visszaélés megtörténtét, hogy a DT versenytársainak kiszorítását célzó magatartást valósított meg. A cég azt kérte az Elsőfokú Bíróságtól, hogy semmisítse meg a bizottsági döntést, vagy legalább csökkentse a kirótt bírságot. A Bíróság azonban úgy ítélte meg, hogy a társaságnak lett volna mozgástere véget vetni a kiszorításnak, vagy legalább csökkenteni annak mértékét, noha arra hivatkozott, hogy a tarifákat a távközlési felügyeleti hatóság (RegTP) állapította meg. (bruxinfo.eu)

Az elmúlt két év során vállalkozások, nem kormányzati szervezetek és magánszemélyek több mint 2,8 millió európai internetes identitást védettek le, aminek köszönhetően a .eu Európában a negyedik, világviszonylatban pedig a kilencedik legnépszerűbb felső szintű domain lett. Az egyértelműen európai internetes identitás népszerűsítésével a .eu elősegíti, hogy az állampolgárok és a vállalkozások teljes mértékben élvezhessék az egységes piac és az abból fakadó lehetőségek minden előnyét. „A befogadó európai információs társadalomról alkotott elképzelésem egyik kulcseleme a megbízható online környezet megteremtése egy jól megkülönböztethető európai internetes identitás segítségével”, mondta VIVIANE REDING, az EU információs társadalomért és médiáért felelős biztosa. A .eu domain bejegyzése az első évben tapasztalható kimagasló eredmény után is folyamatos növekedést mutat. Ráadásul a domain nevek 80%-a esetében a regisztrációt meghosszabbították a második évre, amivel a felhasználók bizalmat szavaztak a .eu-nak. A .eu országonkénti bejegyzésére vonatkozó számadatok alapján továbbra is Németország vezet 31,4%-kal, közvetlenül utána pedig a sorrend Hollandia (13,4%), az Egyesült Királyság (13,3%), Franciaország (7,3%) és Olaszország (5,1%). A növekedést vizsgálva azonban egészen más kép rajzolódik ki. A 2007-ben tapasztalt 11%-os össznövekedés mellett a .eu domain lengyelországi bejegyzése 48,6%-kal nőtt 2007-ben, ezt követte Litvánia (48,4%) és Finnország (39,9%). A .eu tényleges használata és láthatósága is egyre erőteljesebb, a bejegyzett nevek megközelítőleg 80%-a működő weboldalra és/vagy e-mail szerverre mutat. (EU Rapid)

Az International Standards Organization elfogadta szabványként a Microsoft Office Open XML dokumentumformátumot, ISO/IEC DIS 29500 néven. A szavazáson elsöprő többségben voltak a támogatók, a résztvevő országok háromnegyede szavazott igennel és csak 14 százalék volt a nem szavazatok aránya, köztük olyan országokkal, mint Brazília, Kína és Kanada. Az OOXML egy XML-alapú nyílt dokumentumformátum, amelynek specifikációját bárki ingyen elérheti, és szabadon készíthet olyan szoftvereket, amelyekben implementálva van az OOXML. Az ellenzők szerint azonban az OOXML ellentmondásos és túl bonyolult, a felmerült kérdéseket pedig a február végén tartott genfi egyeztető ülésen sem sikerült megnyugtatóan rendezni, ezért nem lett volna szabad szabvánnyá emelni. Az ellenzők az ISO-t és a szabványosítási folyamatot okolják azért, amiért a Microsoft végül sikerrel járhatott. Az OOXML szabvánnyá emelkedése azt jelenti, hogy a dokumentumformátum, illetve az azt használó, arra épülő szoftverek az OpenDocument Formattal (ODF) egyenlő eséllyel indulhatnak majd a kormányzati tendereken. A szabványosítás is elsősorban a kormányzati megrendelések miatt volt fontos, miután egyes országokban a közszférában elvárássá vált, hogy a dokumentumcsere nyílt szabványos formátumokon keresztül történjen, hogy az iratokat akár évtizedekkel később is el lehessen olvasni. Az OOXML mögött a Microsoft a legnagyobb erő, de olyan cégek is támogatják és implementálták már, mint a Novell, és az Apple. Az Európai Bizottság ugyanakkor tovább vizsgálja, hogy a szoftvervállalat törvényesen lobbizott-e a dokumentumformátum mellett a szabványosítási eljárás idején. Már az eljárás első időszakában felmerült a gyanú, hogy a Microsoft több tagországban is megpróbálta manipulálni a szavazás kimenetelét. (HWSW)

Az Európai Unió véglegesítette az Európai Bizottság döntését, és ahogy várható volt, a gyermekkorát élő mobil-televíziózás szabványaként a DVB-H-t (Digital Video Broadcasting Handhelds), a már egyébként is széles körben elterjedt szabványt ajánlja a tagállamoknak. A határozat értelmében leginkább a Qualcomm MediaFLO nevű rendszerével szemben választották a DVB-H-t. Ezt a szabványt támogatja a gyártók közül többek között a Nokia, a Motorola, a Philips, a SAGEM, a Sony, az Ericsson, a Samsung, valamint a legnagyobb európai távközlési szolgáltatók, a Vodafone, az O2 és a T-Mobile is, míg a Qualcomm rendszere az Egyesült Államokban játszik vezető szerepet. MARTIN SELMAYR, az EU szóvivője nyilatkozatában elmondta, hogy bár utasítani nem tudják a kormányokat, határozottan arra hívják fel őket, hogy ezt a szabványt favorizálják, s más nemzeteket is arra kérnek, hogy a DVB-H-t válasszák. SELMAYR elmondta azt is, hogy – mivel Európa valamivel még mindig előbbre jár a mobilpiacon, mint a nagy versenytárs, az Egyesült Államok –, céljuk egy újabb szabványháború megelőzése volt. A Bizottság döntését nem mindenki támogatta. Nagy-Britannia, Németország és Hollandia ellenvetéseit fejezte ki az egyetlen szabvány ajánlása miatt, de szakértők is felhoztak ellenérveket, például az európai mobilszolgáltatókat képviselő GSM Association is kissé elhamarkodottnak találta a döntést. (itcafe.hu)

Újjáéledhet az európai szabadalom ügye, ha a tagállamoknak sikerül kompromisszumot kötniük néhány eddig megoldhatatlannak látszó kérdésben. Az európai gazdaság számára továbbra is jelentős versenyhátrányt jelent az egységes szabadalmi rendszer hiánya. A tagállami szinten tagolt szabadalmi jogi rendszerek egységesítését főleg három tényező akadályozza. Egyrészt nincs egységes nyelvi követelményrendszer, tehát a legtöbb tagállamban csak az adott hivatalos nyelven lehet leírásokat és igénypontokat bejelenteni. Másrészt többszöri nekifutásra sem sikerült kidolgozni egy, a bejelentésre és a vitarendezésre vonatkozó egységes eljárási kódexet. Ezen felül a költségtényezőkkel összefüggésben is hiányzik a szükséges egyetértés. A nyelvi és egyes eljárási kérdések megoldásának próbaköve lesz az Európai Szabadalmi Egyezményt (ESZE) gondozó Európai Szabadalmi Hivatal által kidolgozott Londoni Jegyzőkönyv május 1-i hatályba lépését követő alkalmazása. A 14 ESZE tagállam által ratifikált szerződés megengedi, hogy az angol, a francia vagy a német nyelvű szabadalmi leírásokat ezeken a nyelveken a részes államok hivatalosként fogadják el, a szabadalmi igénypontokról pedig csak akkor lehet egy szerződő állam nyelvére hivatalos fordítást kérni, ha annak hivatalos nyelve nem a fenti három közül valamelyik. Ha az előzetes várakozásoknak megfelelően a szabadalmakat igénylő piaci szereplők valóban képesek lesznek kihasználni az egynyelvű leírások benyújtásával elérhető előnyöket, és csökkennek a fordítási költségek, akkor valószínűleg az EU keretei között is megszülethet a nyelvi kérdésekre vonatkozó kompromisszum. Annál is inkább, mert a közelmúltban megjelent sajtóértesülések szerint az Európai Unió újabban fordítóprogramokkal oldaná meg a nyelvi kérdést. Az EU Versenyképességi Tanácsa május végi ülésén foglalkozik majd fordítási eljárás egyszerűbbé és kevésbé költségesebbé tétele érdekében bevezetendő fordítóprogramokkal. Az Unió elképzelései a már működő rendszereken alapulnak. A már rendszeresített fordítóprogramok több millió szakkifejezést tartalmazó adatbázisuk segítségével percek alatt képesek nem hivatalos fordítást készíteni a szabadalmi leírásokról. Az EU tervei szerint a programok képesek lennének mind a 23 nyelven használható fordítást adni, a rendszer kiépítése ugyanakkor évekig tart majd és az ezzel járó költségeket is legalább 2 millió euróra becsülik. A fordítóprogramokkal azonban az a legnagyobb baj, hogy nem képesek pontos fordítást készíteni. A fentiekhez hasonlóan szintén évek óta napirenden van a még nem is létező közösségi szabadalom, és az Európai Szabadalmi Hivatal által megadott európai szabadalom bejelentését és a már megadott szabadalmakkal kapcsolatos jogviták rendezését szabályozni hivatott európai szabadalmi perekre vonatkozó egyezmény (European Patent Litigation Agreement, EPLA) kidolgozása. Ebben a kérdéskörben a megállapodást alapvetően szervezeti kérdések akadályozták meg. A legtöbb uniós ország és az ESZE államai is egy önálló bírósági rendszer felállítását pártolják. Ezzel eddig főként Franciaország nem értett egyet, mert alapvetően az Európai Bírósághoz csatolta volna a szabadalmi bíróságot. Az ezzel kapcsolatos politikai álláspont az év második felében megváltozhat, SARKOZY elnök ugyanis többször kijelentette, hogy az év második felében hivatalba lépő francia elnökség a nagy EU projektek előmozdítására fog koncentrálni – az európai szabadalom ügye pedig nyilvánvalóan ezek közé tartozik. (JogiFórum.hu)

Az internetes keresőportál üzemeltetőjének új „utcakép” szolgáltatása sértheti a személyiségi jogokat – figyelmeztetett PETER HUSTINX, az EU adatvédelmi biztosa. A Google újítása lehetővé tenné a felhasználók számára, hogy 360 fokos panorámaképek segítségével online barangoljanak Európa nagyvárosaiban. Az ehhez szükséges utcaképeket forgó kamerákkal ellátott járművek készítik, melyek már most is járják többek közt Róma és Párizs utcáit. PETER HUSTINX elmondta, amennyiben a Google Európában is beindítja az USA-ban és Kanadában már működő szolgáltatását, itt jóval szigorúbb törvényi szabályozásra kell készülnie, mint Amerikában. A legtöbb kifogás azzal kapcsolatban merült fel, hogy az utcaképeken szereplő járókelők előzetesen nem egyeztek bele, hogy megjelenjenek a Google szolgáltatásán és ez az adatvédelmi biztos szerint ez akár bírósági ügyek sokaságához vezethet. Az európai aggodalmakra válaszul a Google illetékesei elmondták, hogy már tesztelik azt a számítógépes rendszert, mely a fotókon elhomályosítaná, illetve felismerhetetlenné tenné az emberi arcokat. A Google-lel szemben már korábban is merültek fel adatvédelmi aggályok, a vállalat ugyanis gyűjti és megőrzi a honlapon keresztül keresett kifejezéseket, a kereséshez kapcsolódó internetes szerver adatait, valamint a kereső számítógépében tárolt „cookies” alapján a személyes adatokat is. A Google és a Yahoo két amerikai keresőóriás uralmának megtörésére ugyanakkor továbbra is zajlanak egy európai keresőszerver beindításának előkészületei. A franciák és németek által szorgalmazott „Quaero” névre hallgató európai portál a tervek szerint nem csak keresőmotorként működne, hanem fordítási eszközöket, kép-, hang- és szöveg-felismerő és rendszerező fejlesztést is magában foglalna. A tervet számos európai szponzor is támogatja, az Európai Bizottság nemrégiben hagyta jóvá a Quaero kutatás-fejlesztési projekt kiemelt francia állami támogatását. (JogiFórum.hu)

2007-ben a Nemzeti Hírközlési Hatósághoz több mint ezer esetben érkezett bejelentés kéretlen elektronikus hirdetések (spam) miatt, és ezek közül 465 esetben hozott a hatóság elmarasztaló döntést. A bejelentések száma 2007-ben jelentősen nőtt. Míg a hatóság 2006-ban 258 ügyet zárt le, addig az elmúlt évben összesen 1025 bejelentés érkezett az NHH-hoz, és ebből a hatóság 989 esetben hozott az eljárást befejező döntést. A kéretlen elektronikus hirdetések tartalmuk szerint számos szolgáltatást és terméket népszerűsítettek. Az elmúlt évben a legtöbb bejelentés a képzési-oktatási tevékenységet és rendezvényeket, illetve különböző informatikai szolgáltatásokat érintő üzenetek miatt érkezett. Az NHH ismételt, vagy nagyfokú jogsértés esetén bírságot is kiszabhat a hirdetőkre. 2007-ben 15 esetben, összesen 1,7 millió forint bírságot szabott ki a hatóság, ebből az egy hirdetőre eső legnagyobb összeg 210 ezer forint volt. (nhh.hu)

Szűkíteni kívánja a közvélemény által nem hozzáférhető uniós dokumentumok körét az a javaslat, amellyel a jelenlegi szabályozást módosítaná az Európai Bizottság. Az EU dokumentumaihoz való hozzáférésről 2001-ben elfogadott szabályok módosításra szorulnak az Európai Bizottság véleménye szerint, amely tavaly tette közzé az erről szóló zöld könyvet, hogy a hozzászólások alapján április végén előrukkoljon a változtatásra vonatkozó javaslataival. Brüsszeli szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy miközben 2001-ben egy év alatt még csak 500 dokumentumhoz való hozzáférést igénylő kérelem érkezett az uniós intézményekhez, addig mára évi 4 ezerre nőtt a megkeresések száma, és közülük átlagban kétszáz esetben elégedetlenek a kérelmezők a kapott válasszal. A kikosarazott panaszosok többnyire az európai ombudsmanhoz fordulnak segítségért, de évente 4–5 ügy az Európai Bíróság elé kerül. A hozzáférési szabályok módosítása során Brüsszel nagyobb hangsúlyt kíván fektetni az „aktív transzparenciára”, ami egyrészt az eddiginél több, elsősorban a jogalkotási folyamattal összefüggő dokumentum hozzáférhetővé tételét jelenti a széles publikum számára, másrészt változtatni szeretne azon a jelenlegi gyakorlaton, hogy alapvetően lobbiszervezetek és a nevükben eljáró ügyvédek igényelnek hozzáférést a dokumentumokhoz, a közvélemény szinte egyáltalán nem. Az új rendelkezések egyúttal egyszerűsíteni is kívánják a dokumentumokhoz való hozzáférést, bővítik e dokumentumok körét, különösen azokét, amelyeket az interneten is el lehet érni. A legfigyelemreméltóbb fejlemény, hogy az uniós intézmények dokumentumnak minősülő iratai néhány kivétellel nyilvánosak és hozzáférhetők lesznek. A Bizottságon belül köröztetett fontos jogalkotási javaslat-tervezetek azonban továbbra is „bizalmas” besorolást kaphatnak, amennyiben szerzőik a kivételezési lehetőséggel élve így döntenek. A módosítandó jogszabály ezért mindenekelőtt meghatározza, hogy mi minősül dokumentumnak. A jövőben csak azok az iratok, tervezetek nem minősülnek majd dokumentumoknak, amelyek félkésznek (nem befejezettnek) számítanak, és mint ilyenek, hivatalosan nem kerültek ki a szöveg kidolgozásáért felelős ügyosztály kezéből, azaz nincsenek regisztrálva. A jövőben nyilvános és hozzáférhető lesz azoknak a személyeknek a neve, akik szakmai – nem magánemberi – minőségükben vettek részt különböző bizottsági és egyéb üléseken. Másodsorban a Bíróság döntéseit figyelembe véve a Bizottság javaslata megnehezítené a jövőben a tagállamok számára, hogy titkosítsák az uniós intézményeknek átadott dokumentumokat. Végül az új szabályok az Európai Bírósághoz folyó ügyekben benyújtott írásos beadványokhoz való hozzáférés szabályairól is rendelkezik. (Bruxinfo.hu)

Az elmúlt évben az Eötvös Károly Intézet átfogó kutatást végzett az elektronikus információszabadság közzétételi szabályainak való megfelelésről és az elektronikus adatigénylés magyarországi gyakorlati lehetőségéről. A kutatás eredményét összegző tanulmányt az intézet honlapján (www.ekint.org) tették elérhetővé. A kutatás azt a célt szolgálta, hogy megvizsgálja az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény érvényesülését. Az intézet munkatársai arra keresték a választ, hogy a törvény gyakorlati alkalmazása mennyiben járult hozzá közszolgáltatások hatékony és átlátható működéséhez. Ezért a közhatalmi, illetve közfeladatot ellátó szervek, valamint megyei önkormányzatok és megyei jogú városok honlapjait abból a szempontból vették szemügyre, hogy a törvényben rögzített közzétételi listán szereplő adatok ténylegesen elérhetőek-e, a honlapok milyen technikai feltételek mellett működnek, és végül, hogy vajon találhatóak-e a kötelező adatokon túl egyéb további adatok. A kutatás célja az volt, hogy egyfelől felhívják a figyelmet a jó példával elöljáró szervekre, önkormányzatokra, másfelől rámutassanak a közzétételi gyakorlat hiányosságaira. (ekint.org)