36. szám, 2010. február

Franciaországban hamarosan megkezdi működését az új internetfelügyeleti hatóság, a HADOPI („Haute Autorité pour la diffusion des œuvres et la protection des droits sur Internet”), amely a világsajtóban „három csapásként” elhíresült eszköz alkalmazására hivatott. Az internetes portálokon komoly kommunikációs küzdelem zajlott a rendszer ellenzői és támogatói között. Hogy az ellenzők nagyobb térhez jutottak, mint a támogatók, mi sem tükrözi jobban, mint hogy a köztudatba inkább az általuk használt „három csapás” (three strikes) elnevezés került be, és nem a támogatók „fokozatos válasz” (graduated response) fogalma.

Miről is van szó? A francia törvényhozás által elfogadott jogszabály szerint azok a magánszemélyek, akik fájlcserélő hálózatok útján szerzői jogsértést követnek el (mert mások műveit a nyilvánossághoz közvetítik), a HADOPI és az internetszolgáltatójuk útján figyelmeztetést kapnak. Aki ennek ellenére tovább folytatja a jogsértő tevékenységét, második alkalommal is felszólítást kap a jogsértő tevékenység abbahagyására. A harmadik alkalommal is jogsértésben talált felhasználó pedig internetkapcsolatának ideiglenes megszüntetésével vagy korlátozásával néz szembe, olyan feketelistára kerülve, amely más internetszolgáltatók felé is szerződéskötési tilalmat jelent.

A törvény nyilvánosan zajló vitája szinte kizárólag a kétszeresen is visszatérő jogsértő ellen alkalmazott szankció milyenségére és az előzetes bírói jogorvoslat lehetőségére vonatkozott. Félreértés ne essék: ezek fontos kérdések, amelyekre megfelelő választ kell találni. Franciaország egyébként – a törvény első változatának az Alkotmánytanács (Conseil Constitutionnel) általi elutasítása után – végül alkotmányjogilag elfogadható megoldást alkalmazott. Ennél azonban sokkal fontosabb az a tény, hogy a rendszer ellenzői által sugalltakkal szemben a „fokozatos válasz” megoldás egyáltalán nem a szerzői jogi szankciók szigorodását, hanem azok nagyon jelentős enyhítését jelenti.

Néhány évvel ezelőtt volt alkalmam az akkor még csírában lévő gondolatokat a francia zeneipar egy képviselőjétől meghallgatnom. Az elképzelésük kiindulópontja az volt, hogy

• – egyrészt a meglévő polgári jogi eszközök (a beazonosíthatatlanság és hosszadalmasság miatt) alkalmatlanok az interneten elkövetett jogsértések elleni fellépésre,
• – másrészt a meglévő büntetőjogi eszközök aránytalanul szigorúak a magánszemélyek által elkövetett jogsértések elején.

Mint akkor elmondták, ha analógiát kell keresni, az illegális fájlcsere nem a lopásra, hanem inkább a közlekedési szabálysértésekre emlékeztet. Ha valaki átlépi a sebességhatárt, nem kerül rögtön börtönbe – és a börtönnel való fenyegetés nem is a legjobb eszköz a sebességhatár betartatására. Ugyanígy, a magánszemélyek által, a magánszféra határán elkövetett szerzői jogsértésekre is arányos szankciókat kell találni, amelyek inkább tájékoztató, mint büntető jellegűek. Az is természetes, hogy a többszörösen visszatérő jogsértők esetében visszatartó erejű szankciót kell alkalmazni, különben értelmetlenné válik az első két, tájékoztató jellegű fázis.

Hogy a legmegfelelőbb szankciót sikerült-e megtalálni az internet-hozzáférés megszüntetésével, vagy inkább a sávszélesség korlátozására – esetleg pénzbírságra – lenne szükség, az persze vitatható. De a törvény szándéka világos: a meglévő büntetőjogi fenyegetettséget enyhíteni szükséges – és éppen ezzel válik érvényesíthetővé az amúgy teljesen kiüresedett szerzői jog.

De valóban elég ennyit tenni?

A kérdés másként így is feltehető: mi értelme ennek az egésznek? Hiába próbálnánk ugyanis visszaszorítani az illegális internetes forrásokat, ha nincs olyan legális alternatíva, amely valóban képes lenne haladéktalanul a fájlcserélő hálózatok kínálatának helyébe lépni. Ha most csak a legnagyobb fogyasztói igényt jelentő zenei területet nézzük: az elmúlt 10-15 év digitális kulturális forradalma nagyon világosan megmutatta, hogy a fogyasztók nagy tömege másként szeretne zenét fogyasztani, mint ahogyan korábban, az audiokazetták vagy CD-k korszakában kínálták számára.

Az illegális online források egyáltalán nem csak (látszólagos) ingyenességük miatt vonzóak. A „tulajdonlom” típusú fogyasztói hozzáállás átadta a helyét a „meghallgatom” típusúnak. A közönség ma többféle zenét hallgat – fajlagosan kevesebbszer. Eközben a hallgatók számára fontossá vált az azonnali hozzáférhetőség, és az eddiginél szélesebb repertoár.

Ezeket az igényeket a romjaiban még működő CD-ipar nem képes kielégíteni. A „zeneiparnak” (bármit is jelentsen ez a fogalom az új évezredben) az online világ által kínált valamennyi fenti előnyt a fogyasztók javára kell fordítania, mégpedig a legalitás talaján. Amíg nincsenek a fogyasztói igényeket jobban és ésszerűbb áron kielégítő szolgáltatások, addig nincs esélye annak, hogy a fogyasztóktól az illegális források mellőzését kérjük.

Íme, a 22-es csapdája mai köntösben. Amíg nem szorítjuk vissza a fájlcserét, nem kapnak levegőt az új, legális online üzleti tartalomszolgáltatási modellek. És amíg nincsenek ilyen modellek, nem lehet visszaszorítani a fájlcserét.

A megoldás nem egyszerű – de nem is lehetetlen. A jelen helyzetben arra van szükség, hogy egyszerre két irányban mozduljon a világ. Egyidejűleg van szükség

• – új, a fogyasztói igényeket kielégítő szolgáltatások megjelenésére; és
• – az illegális online szolgáltatások visszaszorítására.

Túl sok amerikai filmet láttunk ahhoz, hogy ez az állapot bizakodásra késztessen. A túszejtő addig nem engedi el a túszt, amíg meg nem kapja a pénzt. A család pedig nem fizet, amíg a túsz nincs biztonságban. Külső beavatkozás nélkül a helyzet nem oldódik meg.

Mire vár a magyar jogalkotó?! Az elmúlt évek teljesen világossá tették, hogy a piac nem fogja meghozni a megoldást. Az internetszolgáltatók nem érdekeltek az együttműködésben, hiszen elképesztően erős versenyhelyzetben vannak, és a szélessávú internet-hozzáférések egyik legnagyobb hajtóerejét a mai napig az illegális zenei és filmes tartalomszolgáltatások jelentik. A szerzők, előadók, és különösen a kiadók képviselői pedig egyrészt a jogsértő szolgáltatások visszaszorításán dolgoznak, másrészt pedig egymás közti erőviszonyaik újrarendezésével vannak elfoglalva – ld. különösen a nagy zeneműkiadók törekvéseit, ami az eddig egységes jogkezelést több darabra törte.

Ha tehát a piac maga nem oldja meg a helyzetet, az államnak mindkét irányba lépéseket kell tennie:

• – egyrészt az új üzleti modellek ösztönzésére (pl. a széttöredező jogok helyén kiterjesztett jogkezelés bevezetésével),
• – másrészt az illegális szolgáltatások visszaszorítására (pl. egy fokozatos válasz megoldás mielőbbi hatályba léptetésével).

Ha erre nem kerül sor, a kulturális ipar nem lesz képes fenntartható fejlődésre. A zeneipar válsága elsőként éppen a kis kultúrákat és annak alkotóit, közreműködőit teszi tönkre. Míg a nemzetközi szuperprodukciók nagymértékben képesek átcsoportosítani bevételeiket a lemezkiadásról pl. a koncertek irányába, addig a közepes és kisebb zenekarok közül csak egy nagyon szűk réteg képes az önfenntartásra vagy sikerre.

Mi az Artisjusnál elkötelezettek vagyunk a helyzet általános megoldása mellett – természetesen a zeneszerzői, szövegírói érdekek szem előtt tartásával. Ki tart velünk?

Tóth Péter Benjamin

JOSÉ MANUEL BARROSO főbiztos a napokban 26 új biztost nevezett ki az Európai Bizottságba (EB), ennek keretében pedig a technológiai ügyekre nagy hatást gyakorló versenyügyi és távközlési biztosok személye is változott. NEELIE KROES versenyügyi biztos a szintén új tárcát kapott VIVIANE REDING távközlési biztos helyét veszi át, csak éppen kibővült feladatkörrel, így új elnevezéssel ő lesz a digitális tennivalók biztosa („digital agenda commissioner”). Teendői közé tartozik majd a különféle tartalmak minél szélesebb körű online elérhetőségének a biztosítása, valamint a digitális gazdaság létrehozása az Európai Unióban. Helyét versenyügyi biztosként a spanyol JOAQUÍN ALMUNIA veszi át. KROES 5 évvel ezelőtt a Microsoft elleni trösztellenes vizsgálat lefolytatásával kezdte biztosi karrierjét, amelynek eredményeként 497 millió eurós bírságot szabtak ki a redmondi szoftvercégre. Emellett kötelezték a céget egyes szerverszoftver-kódjainak megosztására a versenytársakkal, valamint a Windows operációs rendszer Media Player nélküli változatának forgalmazására is. A Windows 7 szintén az EB és személy szerint KROES nyomására tartalmaz az Internet Explorer mellett más választható böngészőket is. Az Intel sem járt sokkal jobban a biztossal: szerepe volt abban is, hogy az EB nemrég 1 milliárd euróra büntette a chip-gyártót piaci erőfölénnyel való visszaélés miatt. Mindeddig KROES vezette az Oracle-Sun egyesülés körüli trösztellenes vizsgálatot is, ennek a végére azonban már valószínűleg ALMUNIA teszi majd a pontot. VIVIANE REDING távközlési biztosnak nagy szerepe volt az Európai Parlamentben most megszavazott távközlési reformcsomag megalkotásában. VIVIANE REDING új feladatként az igazságügyi biztosi posztot veszi majd át, ha a többi 25 új jelölttel együtt januárban hivatalosan is beiktatja az Európai Parlament. (Prím.hu)

Jogsértő volt az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) tavaly őszi frekvenciapályázata, melynek eredményeként a Neo FM és a Class FM kapott országos kereskedelmi rádiós műsorszolgáltatási jogosultságot – mondta ki a Fővárosi Bíróság (FB) első fokú, nem jogerős ítéletében. A Danubius Rádió által az ORTT, illetve a Class FM-et működtető Advenio Zrt. ellen indított polgári perben a felperes a médiatörvény megsértésére hivatkozva a pályázat jogellenességének, illetve az az alapján kötött szerződés semmisségének megállapítását, és az eredeti állapot helyreállítását kérte a bíróságtól, amelynek következtében a Class FM-nek azonnal el kellene hallgatnia. Az FB szóbeli indoklása annyiban helyt adott a felperes érvelésének, hogy a pályázat alaki érvénytelensége – a pályázó tulajdonosi szerkezetére vonatkozó nyilatkozat hiánya – miatt jogsértő volt, hogy az ORTT nem zárta ki az Advenio pályázatát, hanem elbírálta, nyertesnek hirdette ki és szerződést kötött vele. A bíróság szerint jogsértő volt, hogy az ORTT a médiatörvény kötelező rendelkezései alól felmentést adott az Adveniónak, amely tulajdonosi szerkezete miatt nem felelt meg a médiatörvénynek. Ugyanakkor a bíróság megjegyezte azt is, hogy az ORTT mint közigazgatási szerv ebben az eljárásban nem kötelezhető az országos kereskedelmi rádiós műsorszolgáltatási szerződés felmondására, továbbá az elsőfokú ítélet szóbeli indoklása szerint a bíróság érdemben nem vizsgálhatta felül a pályázatban szereplő üzleti terveket. Az ítélethirdetést követően a felek jogi képviselői nem kívántak nyilatkozni, de jelezték, hogy a fellebbezés kérdéséről majd akkor döntenek, ha megismerték az írásba foglalt ítéletet. Hasonló ítélet született a másik pályázati eredménnyel kapcsolatban: a bíróság szerint alaki érvénytelenség miatt az FM1 Konzorcium (Neo FM) pályázatát is ki kellett volna zárni. Az ítélet szerint ugyanis a médiatörvény nem teszi lehetővé, hogy a műsorszolgáltatási pályázaton olyan pályázók is részt vegyenek, amelyek tulajdonosi szerkezete nincs összhangban a törvény vonatkozó rendelkezéseivel. A bíróság a szerződés semmiségét ebben az ítéletben sem mondta ki. (HVG Online)

2009 októberében Magyarországon 1,1 millió fölé emelkedett a digitálisan televíziózó háztartások száma, derül ki a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) gyorsjelentéséből. A gyorsjelentés a tizennégy legnagyobb magyarországi műsorterjesztő önkéntes adatszolgáltatásra épül és az előfizetéses televíziós szolgáltatások piacának mintegy 80-85 százalékát fedi le. Az NHH becslései, illetve korábbi felmérései szerint a közel 3,8 millió magyarországi háztartás közül mintegy hárommillióban van valamilyen előfizetéses televíziós szolgáltatás. A fennmaradó közel 800 ezer háztartásban a tető- vagy szobaantennával szabadon fogható analóg és digitális földfelszíni sugárzású műsorokat, vagy ingyenesen elérhető műholdas adásokat néznek. (nhh.org.hu)

Decembertől az ország 88 százalékán fogható lesz az Antenna Hungária digitális televíziós és rádiós szolgáltatása. A sugárzott csatornák többségéért nem kell előfizetési díjat fizetni. A műsorszóró a rendszer teljes kiépítésére 25 milliárd forintot fordít a következő években. Az Antenna Hungária Zrt. 2008 nyarán nyerte el a digitális földfelszíni televíziós és rádiós műsorszórásra kiírt pályázatot. A társaság előfizetési díj nélküli televíziós szolgáltatása jelenleg az ország 60 százalékán érhető el. Decembertől a lefedettség 88 százalékosra nő, a műsorszóró tíz új telephelyről sugároz, és digitális adás minden magyar megyében vehető lesz. Két éven belül a lefedettség 92-94 százalékra emelkedik majd. Az egyik piackutató cég felmérése szerint október végéig 86 ezer darabot telepítettek az Antenna Hungária digitális szolgáltatásának vételéhez szükséges készülékből. A berendezés használatáért havi 715 forintot kell fizetni, de a két országos kereskedelmi csatorna és a három közszolgálati csatorna sugárzása ingyenes. (vg.hu)

JÓRI ANDRÁS adatvédelmi biztos a tavaszi országgyűlési választás kitűzése előtt tette közzé a kampánnyal kapcsolatos adatkezelésre vonatkozó ajánlását. A biztos ebben kiemelten foglalkozott az automatizált telefonhívások ügyével. Még nyomoz a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) a tavalyi európai parlamenti (EP) választás idején tapasztalt automatizált telefonhívások ügyében. Az Országos Választási Bizottság (OVB) 2009. június 10-én tett feljelentést az automatizált telefonhívások miatt, melyekkel a szavazókat befolyásolni kívánták választói akaratukban. A hívások egy része egyes pártok mellett kampányolt, más része pedig az európai parlamenti választáson való részvételre buzdított. Az OVB a szavazás napján és azt követően is több tucat panasz és kifogás nyomán törvénytelennek, kampánycsendsértőnek találta a telefonos akciókat és ekkor döntötte el, hogy feljelentést tesz a rendőrségen. A BRFK szintén a választás, a népszavazás és a népi kezdeményezés rendje elleni bűntett elkövetésének gyanúja miatt indított nyomozást, ismeretlen tettes ellen. “Az ügyben jelenleg a híváslisták elemzése folyik, valamint annak vizsgálata, hogy a hívások során történt-e megtévesztés vagy fenyegetés, hiszen a tényállás ezen esetekben valósul meg” – közölte a BRFK. A számgeneráláson alapuló automatizált hívórendszer alkalmazása tilos, mivel így olyan számokat is felhív a rendszer, amelyek titkosak, vagy amelyek előfizetői kifejezetten elzárkóztak a tájékoztató hívásoktól. A nyilvános adatokból dolgozó, az előfizetők rendelkezéseit figyelembe vevő, vagy a szimpatizánsok által önként rendelkezésre bocsátott telefonszámokat azonban fel lehet hívni kampánycélból. Ezért felszólította a pártokat, hogy csak azokat a választópolgárokat keressék meg automatizált hívórendszer alkalmazásával, akik a hívások fogadásához előzetesen hozzájárultak. Ebbe a csoportba tartoznak azok is, akik korábban a pártnak szimpatizánsként önként kapcsolatfelvétel, tájékoztatás céljából bocsátották rendelkezésére telefonszámukat, függetlenül attól, hogy a beleegyezésük kinyilvánításakor az élőhangos vagy automatizált hívások eltérő jellegéről nem kaptak tájékoztatást. Nyomatékosította: a módszer hozzájárulás nélküli alkalmazása ellentétes az elektronikus hírközlésről szóló törvénnyel, és ebben az esetben a jogsértés szankcionálására a Nemzeti Hírközlési Hatóságnak van hatásköre. Az automatizált hívórendszer alkalmazása esetén – a magánszféra védelméért – biztosítani kell, hogy a hívások megszakíthatóak legyenek – mutatott rá JÓRI ANDRÁS adatvédelmi biztos. (JogiFórum.hu)

2010-ben várhatóan bevezetésre kerül az ACTA Egyezmény, azaz a hamisítás elleni kereskedelmi megállapodás, amely hatásos jogvédelmet jelenthet az illegális szoftverkereskedelem és egyéb szerzői jogok megsértéséből származó károk megelőzésére. Ezentúl az internetszolgáltatók felelhetnek a felhasználók jogsértő tevékenységéért. Az Egyesült Államok és Japán 2006-ban kezdeményezte az egyezmény megkötését, amiről azóta hat fordulóban tárgyaltak a két ország és Ausztrália, Kanada, Új-Zéland, Mexikó, Szingapúr, több EU-tagország, illetve az unió nevében a soros elnök megbízottai. Legutóbb Dél-Koreában ültek asztalhoz a felek, és a tervek szerint a jövő év elején Mexikóban lezárják az előkészítést. Az ACTA titokzatos előkészítése azonban nem bizonyult szerencsés döntésnek: sokan felháborodással vettek tudomást róla, az európai internetszolgáltatók (ISP) szervezete (EuroISP) például a kiszivárgó információk alapján úgy látja, hogy a kereskedelmi egyezmény túlterjeszkedhet azon a határon, amely egy ilyen szerződés esetén elfogadható. Az ACTA készítői új stratégiát akarnak kínálni a szerzői és szabadalmi jogok megsértése, elsősorban a márkanév-hamisítás ellen – a dolog jelentőségére utal az OECD becslése, amely szerint évente 200 milliárd dollár értékű hamis áru keresztezi a világ országainak határait. A stratégia szerint több lépésben folytatnák le a hamisítás elleni háborút. E célból született meg az ACTA (Anti-Counterfeiting Trade Agreement) Egyezmény tervezete, amely egyaránt megoldást nyújthat a márka, szabadalmi és a szerzői jogsértések ellen. Az ACTA kötelezné a szolgáltatókat, hogy hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek elrettentik a felhasználókat a szerzői jogi védelem alatt álló tartalmak tárolásától és továbbításától, végső soron szakítsák meg az e szabályok ellen vétkező ügyfeleik internetkapcsolatát. Eszerint az ACTA felelőssé teheti a szolgáltatókat az ügyfeleik által elkövetett jogsértésekért. A megállapodás elfogadása ellen legutóbb több nemzetközi civil szervezet is nyílt levélben tiltakozott, köztük volt a magyar Open Standards Alliance. A dokumentumot a polgárjogi egyesületek az Európai Bizottságnak címezték és azt akarják elérni, hogy az EU semmiképpen se írja alá az ACTA-egyezményt. Az aláírók az egyezményt „a szabadság elleni globális fenyegetésnek” nevezték. Ezenkívül állásfoglalást adott ki az Európai Internetszolgáltatók Szövetsége (EuroISPA). A polgárjogi csoportok és a fogyasztóvédők egyébként nem csak az információs szabadság miatt aggódnak. (JogiFórum.hu)

Soron kívül vizsgálja az adatvédelmi biztos irodája az online vásárlásokkal foglalkozó www.ppo.hu honlapot üzemeltető céghez kapcsolódó személyes adatkezelést – közölte az adatvédelmi biztos irodája. Mint írták, már korábban is több beadvány érkezett a hivatalhoz a Centillion Consulting and IT Technology Ag magyarországi képviselője honlapjának szolgáltatásaihoz kapcsolódó adatkezelés ügyében, ám ezek nincsenek közvetlen összefüggésben a mostani fejleményekkel. A fő kifogások között szerepelt: az adatkezelő kéretlen hírleveleket küldött a felhasználók számára; a regisztrációhoz szükségtelen adatok megadását is kötelezővé tették; nem volt biztonságos az online adatkezelés és nem volt lehetőség a bankkártya-regisztráció internetes törlésére; nem volt rendezett az adatok bank számára történő megadásának jogalapja – olvasható a közleményben. A tájékoztatás szerint a beadványok közül három vizsgálata zárult le, közülük egy esetben jogsértést állapítottak meg, egy 2008-as és egy 2009-es beadvány pedig folyamatban van. A rendőrség csalás gyanúja miatt indított eljárást a cég pénzügyi tranzakciós tevékenységével kapcsolatban, amelynek akár 110 ezer sértettje is lehet. Több orgánum, az index.hu, a Napi Gazdaság és a Magyar Hírlap is foglalkozott azzal, hogy a mobilegyenleg feltöltést, online lottózást és sztrádamatrica vásárlást is lehetővé tevő honlap üzemeltetője, a svájci Centillion éves díjat számított fel az ügyfeleknek, és annak összegét, 2.490 forintot azonnal le is vett azok számlájáról, akik korábban az ingyenes szolgáltatásra regisztráltak az oldalukon. Sajtóértesülések szerint a rendszerbe száztízezer ügyfél regisztrált bankkártyájával tavaly áprilisig azért, hogy külön díj nélkül vegye igénybe a szolgáltatásokat. A cég azonban mégis díjat szedett tőlük. Az Index hírportál szerint ezzel a ppo.hu akár százmillió forint adómentes bevételre is szert tehetett. Mihálovits András, a GVH szóvivője elmondta, hogy több mint százan fordultak a hatósághoz. A GVH most azt elemzi, hogy a panaszok felvetik-e a tisztességtelen kereskedelem gyanúját, s ezáltal megalapozottá tesznek-e egy hivatalos vizsgálatot. Kathi Attila, a NFH főosztályvezetője elmondta, hogy az NFH is vizsgálódik az ügyben, már csak azért is, mert a különböző online fórumokon több felháborodott levél olvasható. A üzemeltető korábban az Indexnek úgy nyilatkozott: mindenben jogszerűen jártak el, az ügyfeleik ismerték és elfogadták a szerződési feltételeket. (JogiFórum.hu)

Üdvözölte a forrásaik névtelenségét őrző újságírókat védő új francia jogszabályt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadság-képviselője. Január negyedikén lépett életbe a törvény, amely lehetővé teszi, hogy a sajtó munkatársai bírósági perekben is titokban tarthassák bizalmas forrásaik kilétét – írta HARASZTI MIKLÓS egy közleményben. Az új törvény szerint a névtelenség megőrzése alól csak döntő fontosságú közérdek jelenthet kivételt, és csak a jogi célnak szigorúan megfelelő intézkedéseknek van helye. A jogszabály a korábbinál nagyobb védelmet ad a házkutatások ellen is. Korábban is voltak Franciaországban a bizalmas forrásokat védő intézkedések, de a házkutatási parancsok rendszeres alkalmazása azt mutatta, hogy a jogszabályok további alakítására van szükség a nemzetközi normák teljesüléséhez – mutatott rá. “Messzebb is mehetett volna a törvény, de remélem, hogy a bíróságok nagyon kevés esetet ítélnek majd kivételesnek” – tette hozzá. (JogiFórum.hu)

A Nyílt Szabvány Szövetség (NYISSZ) üdvözli, hogy az Országgyűlés kötelezővé tette a nyílt szabványok alkalmazását a magyarországi hivatalok, közműszolgáltatók, állampolgárok és magáncégek egymás közötti, a központi állami rendszeren keresztül folyó kommunikációjában. A civilek szerdai közleményükben azt írják: a hazai szabványháború lezárását jelentheti a NYISSZ által javasolt törvénymódosítás, melyet a parlament december 14-én elfogadott. A szövetség szerint a jelenlegi nem szabványos alapon működő, “szigetszerű” informatikai rendszerek több szempontból akadályozzák az egyszerű, átlátható és olcsó ügyintézést, szolgáltatásokat. A szabványos működés eredményeképpen a felhasználók – tehát az állampolgárok, vállalatok és intézmények – magasabb szintű szolgáltatásokhoz jutnak: csökken a hozzáférés és a szolgáltatás biztosításának a költsége és egyszerűsíthető az ügyintézés, az állampolgárok ezáltal időt és pénzt takaríthatnak meg. Ráadásul a nyílt szabványok működése esetében a szabványok használatáért senki sem követelhet jogdíjat. A közlemény emlékeztet: a közhivatalok a nyugat európai országok többségében már nyílt szabványokat alkalmaznak. Hollandia, Franciaország, Lengyelország és Horvátország az utóbbi években törvényi úton tette kötelezővé azok kötelező használatát. Magyarországon több alkalommal megütköztek egymással a zárt és nyílt szabványú termékek képviselői: 2008-ban egy 25 milliárdos “Microsoft vagy azzal egyenértékű” szoftver közbeszerzési kiírás kapcsán a Gazdasági Versenyhivatal a bírósághoz, a hazai nyílt szoftveres cégek pedig az Európai Unióhoz fordultak. Idén tavasszal BAJA FERENC informatikáért felelős kormánybiztos sajtótájékoztatón jelentette be, hogy megnyitják a közbeszerzési piacot a nyílt szabványú szoftverek előtt, azaz megkezdődhet a nyílt technológiákra történő átállás. A gazdasági válság kibontakozása még időszerűbbé tette az informatikai költségek leszorítását és ezzel együtt az informatikai monopóliumok felszámolását. A most elfogadott törvényjavaslat gyakorlatilag egyértelmű helyzetet teremt: a hivatali kapunak és az ügyfélkapunak a most elfogadott törvény értelmében definíció szerint nyílt szabványosnak, a törvény szóhasználatában “közhasznúnak” kell lennie. Sok hazai hivatal és hatóság már eleve nyílt szabványokat alkalmaz, számukra ez a törvénymódosítás nem jelent változást. Ugyanakkor végre törvényi garancia biztosítja, hogy minden állampolgár nyílt szabványokon keresztül, nyílt vagy zárt szoftverekkel is hozzájuthasson az állami szolgáltatásokhoz. (JogiFórum.hu)