42. szám, 2011. február

A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvényjavaslat tárgyalásának lázas utolsó szakaszában, a zárószavazás napján csak úgy ömlöttek a képviselőkre az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága elnöke által beterjesztett, a zárószavazás előtti módosító javaslatok a törvényjavaslat addigra összeszerkesztett szövegéhez (T/1747/215. számú egységes javaslat). Ezeket a kormánypárti képviselők rendre meg is szavazták, így a fél évvel korábban indított úgynevezett médiaalkotmányozási folyamat a végéhez érkezett: a köztársasági elnök aláírása után a Magyar Közlöny 2010. évi 202. számában megjelent a 2010. évi CLXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról. MADÁCHOT idézve „Be van fejezve a nagy mű, igen.”

Nem kell magas képesítéssel rendelkező jogásznak lenni ahhoz, hogy elképzeljük, vajon milyen minőségű lehet az a törvényjavaslat, amelyhez a zárószavazás előtt még tucatszám érkeznek módosító javaslatok. Ezek a javaslatok az ügyrend szerint már csak az úgynevezett koherencia-zavarok kiküszöbölésére szolgálhatnak, s mint ilyenek egy alapos, szakszerű jogalkotási folyamatban nyilván kivételszámba mennek. A magamfajta nem-jogász laikus úgy gondolja, hogy ha tömegével állnak fenn koherencia-zavarok egy törvényjavaslat egységes, zárószavazásra összefésült szövegéhez kapcsolódóan, úgy talán a legjobb lenne azon még egy kicsit dolgozni, de egy ilyen gondolati obstrukció minden bizonnyal méltatlan a törvényalkotás forradalmi hevületéhez! A kormánypárti képviselők számára a legegyszerűbb ilyenkor az igen szavazógombot megnyomni, amit persze jelen esetben is megcselekedtek, hisz mi mást tehetne ily szorult helyzetben a jogalkotó emberfia.

Kíváncsi lennék, hány képviselőnek volt ideje belepillantania a T/1747/237 irományszám alatti zárószavazás előtti módosító javaslatba, amelyet a fentebb nevezett bizottság elnöke, DR. BALSAI ISTVÁN terjesztett elő az egységes javaslat 220. § (15) bekezdésének módosítására, de ezt aligha fogom valaha is megtudni. Nem kevesebbről van szó ugyanis a javaslatban, minthogy el kell halasztani a földfelszíni televíziós műsorszórás analóg-digitális átállásának céldátumát egy évvel (2012. december 31-ig), de a javaslat a három évre való halasztás opcióját is fenntartotta. Mivel a 2011. december 31. céldátumot a műsor-terjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény, a Dtv. 38.§ (1) bekezdése tartalmazta, formailag ennek a módosítására szólt a javaslat. Érdemes még hozzátenni, hogy a Dtv-ben szerepelt céldátum megfelel az Európai Bizottság ajánlásának, s maga a digitális átállás pedig az Európai Unió audiovizuális politikájának egyik kiemelt célja.

Azzal nem foglalkozom, hogy a T/1747/237 milyen koherencia-zavart orvosol, mert itt nyilvánvalóan szó sincs ilyenről. A javaslat a digitális átállást egyrészt ahhoz köti, hogy a digitális földfelszíni televíziós műsorszórás lakossági lefedettsége érje el a 94%-ot (ezt az Antenna Hungária Zrt. egyébként az eredeti céldátumig vállalta a pályázatában), másrészt ahhoz, hogy a vételhez szükséges készülék álljon a lakosság rendelkezésére. Miután a második peremfeltétel „ …megvalósulása az eredeti céldátumig nem vagy csak óriási pénzügyi és egyéb állami terhek útján valósítható meg, … szükséges rendelkezést tartalmazni a törvénynek az esetleges jogbizonytalanság elkerülése érdekében.”, így az indoklás szövege.

Nem kapunk viszont választ arra, hogy mi a halasztás társadalmi költsége. Az átállással járó digitális hozadék így minimum egy, de lehet, hogy három évvel később áll majd az ország rendelkezésére. Itt az állam (konkrétan a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság) kezelésében lévő vagyon hozadékának elmaradásáról van szó, amely akár nagyobb is lehet, mint az indoklásban szereplő átállási költség. A digitális átállás halasztása ráadásul nemzetközi figyelmet is kelt, hisz Magyarország ezzel nem csupán felrúgta az eddig vállalt kötelezettségét, hanem azon szomszédos tagországoknak – Ausztria, Szlovákia és Szlovénia – amelyek komolyabban veszik és betartják az Európai Bizottság javasolt átállási céldátumát, akár euró-tízmilliókban kifejezhető károkat okozhat.

Arra sem kapunk viszont, hogy mennyibe kerül az adófizetőknek, hogy a Magyar Televízió műsorait 2011 után még analóg sugárzással is terjeszteni kell. Az indoklás még csak nem is érinti, hogy a halasztás a mobil internet szolgáltatás kiterjesztést is gátolja (Digitális Magyarország), és még sorolhatnánk. Akik persze hozzászoktak ahhoz, hogy úgymond bemondásra alkossanak törvényt, azoknak talán már nem hiányzik mindez, de nekünk, akik a számlát fizetjük, annál inkább!

Gálik Mihály

Az amerikai igazságügyi minisztérium és a Szövetségi Kommunikációs Bizottság (FCC) kedden, több feltétel mellett, engedélyezte az Egyesült Államok legnagyobb internet- és kábelszolgáltatója, a Comcast és az NBC Universal összeolvadását. Miután az FCC 4-1 arányban megszavazta az egyesülést, a testület elnöke, JULIUS GENACHOWSKI közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozta, hogy a szigorú feltételek mellett végrehajtandó tranzakció az amerikai közönség érdekeit szolgálja. Az FCC szerint a Comcast és az NBC Universal összeolvadása után létrejövő cégnek erősítenie kell a versenyt az audiovizuális média piacán, a Comcastnak pedig erősítenie kell a helyi hírszolgáltatását, növelnie kell a spanyolajkú közönségnek szóló műsorainak számát és internet-szolgáltatását hozzáférhetővé kell tennie az iskolák és a könyvtárak számára. (Prim Online)

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megkezdte az állam működését érintő infokommunikációs rendszerek konszolidálását, s a működtetésükre vonatkozó szerződések újratárgyalásával több mint 15 milliárd forintot takarít meg a kormány – mondta NYITRAI ZSOLT, infokommunikációs államtitkár. Egyúttal bejelentette: a jövőben az államigazgatásban be kívánják vezetni az elektronikus dokumentumkezelést, s az idén várhatóan bevezetik a nyílt szabványokat is. Az infokommukációs államtitkár elmondta: a kormány szándéka, hogy a magánérdek helyett a közérdek érvényesüljön az állam működésében, ezért a tárca megkezdte az állam működését segítő infokommunikációs rendszerek konszolidálását. Kifejtette: a cél ennek során az, hogy az infokommunikációs költségeket csökkentsék, s növeljék a hatékonyságot. Elmondta, felmérték az állapotokat azért, hogy az infokommunikáció terén megszüntessék a párhuzamosságokat, egyszerűsítsék az alkalmazásokat, és a méretgazdaságosság érvényesüljön az állami infokommunikációban. Ezt követően újratárgyalták a szerződéseket, s jelentős megtakarításokat értek el. Az agrártámogatási rendszert és a költségvetési gazdálkodást segítő infokommunikációs szisztémák áttekintése során az állam számára több mint 5 milliárd forintot spóroltak meg, míg a szektort segítő infrastruktúrák szolgáltatási díjainak újratárgyalásával több mint 10 milliárd forintot takarítottak meg – emelte ki az államtitkár. NYITRAI ZSOLT arról is szólt, hogyan folytatják a költségek lefaragását. Az államtitkár szerint a kormány szeretné elérni a Microsofttal fennálló megállapodások megváltoztatásával, hogy 3 éves intervallumban évi 1 milliárd forinttal mérsékeljék az állami kiadásokat. Az államtitkár elmondta: az államigazgatásban az elektronikus dokumentumkezelés a jövőben évi 12 milliárd forintos megtakarítást eredményezhet. (Prim Online)

Az adatvédelem az EU kulcsfontosságú vezérelvévé és az EU több tagállama jogrendszere fejlődésének hajtóerejévé válik – áll az Európai Unió Alapjogi Ügynökség (European Union Agency for Fundamental Rights, FRA) európai adatvédelmi hatóságokról szóló jelentésében. A 2010 végén közzétett jelentés a nemzeti adatvédelmi felügyelő szervek szerepét elemzi az adatvédelem, mint alapvető jog területén, értékeli hatékonyságukat, működésüket és függetlenségüket. Az EU adatvédelmi rendszerében ma a legfőbb szerkezeti probléma több adatvédelmi felügyelő szerv esetében a függetlenség hiánya – szögezi le a jelentés. Számos adatvédelmi hatóság esetében az alacsony létszám és a kellő pénzforrások hiánya, másoknál a korlátozott hatáskör okoz gondot. Bizonyos tagállamokban nincs teljes hatáskörük a vizsgálatra, az adatkezelési folyamat elemzésére, jogi tanácsadásra és jogi eljárásokra. A tagállamokban észlelhető általános tendencia, hogy az adatvédelmi jogszabályokkal való összhang megteremtésének „puha” módszereire koncentrálnak, ahelyett hogy „kemény” eszközöket alkalmaznának és kényszerítenének ki. Ez alááshatja az adatvédelmi jog hitelességét. Egyetértek a jelentés megállapításaival – kommentálja a dokumentumot JÓRI ANDRÁS adatvédelmi biztos. Mint a FRA szakértői rámutatnak, az EU 27 adatvédelmi felügyelő szerve közül 19 rendelkezik bírságolási jogkörrel, erre Magyarországon is szükség volna. A FRA jelentésével összhangban fogalmaztam meg javaslataimat az alkotmányozási folyamatban a magyar adatvédelmi biztosi intézmény megújítására. (JogiFórum)

A Szekszárdi Városi Bíróság szerint nem tartozik az állami vagyon átláthatóságát biztosító jogszabályok hatálya alá a Paksi Atomerőmű, ezért nem kötelezhető az atomerőmű bővítésével kapcsolatos szerződések kiadására. Az Energia Klub Egyesület a Teller-projekt összköltségét és a projekt keretében kötött szerződéseket szerette volna megismerni, ezért pert indított a TASZ segítségével. A Szekszárdi Városi Bíróság ítéletében megállapította, hogy az Atomerőmű nem lát el közfeladatot, ezért nem kötelezhető a szerződéses adatok kiadására. Az ítélet több szempontból is téves. Egyrészt a Paksi Atomerőmű állami vagyonnal gazdálkodó gazdasági társaság, és mint ilyen, köteles lenne nyilvánosságra hozni e vagyon megterhelésével kapcsolatos adatokat. Mint egyetlen atomenergiát termelő erőmű, a Paksi Atomerőmű tevékenységét az atomenergiáról szóló törvény szigorúan szabályozza. Ez a tény szintén a közfeladat ellátását igazolja. Meglepő továbbá, hogy a bíróság figyelmen kívül hagyta, hogy a bővítéshez az Országgyűlés előzetes jóváhagyása szükséges. Magáncégek – vagyis nem közfeladatot ellátó vállalatok – beruházásaihoz jellemzően nem szükséges a Parlament döntése. „Egy közpénzből finanszírozott, állami tulajdonú erőmű bővítésével kapcsolatos üzleti adatok alapvetően mindenki számára megismerhetőek. Különösen indokolt a nyilvánosság egy olyan volumenű beruházáskor, mint amit Pakson terveznek. Ha a Paksi Atomerőmű nem közfeladatot ellátó gazdasági társaság, akkor nyugodtan kimondhatjuk, hogy egyetlen közfeladatot ellátó állami cég sem létezik. A bíróság jogértelmezése teljes mértékben elveszi az állampolgároktól a közvagyonnal gazdálkodó vállalatok feletti ellenőrzés jogát.” – mondta BALTAY LEVENTE, a TASZ ügyvédje, aki a felperes jogi képviseletét látja el. (JogiFórum, TASZ)

Következetesebb adatfelhasználást tenne lehetővé és egységes megközelítést teremtene a tagállamok között az a szerdán ismertté vált bizottsági javaslat, amely előírná, hogy a légi fuvarozók az EU-ba be-, illetve onnan kilépő utasok adatairól tájékoztassák az uniós tagállamokat. Az Európai Bizottság javaslatot tett az uniós utas-nyilvántartási adatállományról (PNR) szóló irányelvre, amely a súlyos bűncselekmények és a terrorizmus elleni küzdelem egyik eszköze lehet. A javaslat értelmében a légi fuvarozók kötelesek az Európai Unióba belépő, illetve onnan távozó utasok adatairól tájékoztatást nyújtani az uniós tagállamok számára, a magánélet és a személyes adatok nagyfokú védelme mellett. A Bizottság a javaslatában meghatározza azon közös szabályokat, amelyek alapján az uniós tagállamoknak létre kell hozniuk saját nemzeti PNR-rendszereiket. A testület egyebek között úgy véli: a nemzetközi légi járatok utasainak a fuvarozó helyfoglalási rendszerében rögzített adatait a légi fuvarozóknak továbbítaniuk kellene az érkezés és az indulás helye szerinti tagállam erre kijelölt egységének. A tagállamok a súlyos bűncselekmények és a terrortámadások megelőzése, felderítése, kivizsgálása és üldözése céljából elemzik és tárolják az átadott adatokat. Ugyanakkor biztosítani kell a magánélet és a személyes adatok nagyfokú védelmét is. Az utas-nyilvántartási adatállományban szereplő adatok így kizárólag a súlyos bűncselekmények és terrortámadások elleni küzdelemben használhatók fel (szigorú célhoz kötöttség). A tagállamok bűnüldöző hatóságainak az utazást követő egy hónapon belül névtelenné kell tenniük az adatokat, és azok legfeljebb összesen öt évig őrizhetők meg (rövid tárolási időszak). A légi fuvarozók semmilyen körülmények között nem továbbíthatják, illetve a tagállamok nem használhatják fel az olyan különleges adatokat, amelyekből a faji vagy etnikai hovatartozásra, politikai véleményre vagy vallási meggyőződésre lehet következtetni. A tagállamok nem férhetnek hozzá a légi fuvarozók adatbázisaihoz; az adatokat az érintett légi fuvarozók a tagállamok erre irányuló kérését követően küldik meg számukra. A tagállamoknak külön egységeket kell kijelölniük az adatok kezelésével és biztonságos tárolásával kapcsolatos feladatokra, illetve biztosítaniuk kell e kijelölt egységek független felügyeleti (adatvédelmi) hatóság általi ellenőrzését. Világos szabályokat kell bevezetni, amelyek biztosítják az utasok azon jogát, hogy a PNR-adatok gyűjtésével kapcsolatban pontos tájékoztatáshoz jussanak, valamint hogy a saját adataikhoz hozzáférjenek, azokat kiigazítsák vagy töröljék, illetve kártérítésben vagy jogorvoslatban részesüljenek. A javaslatot a Miniszterek Tanácsának és az Európai Parlamentnek is meg kell tárgyalnia, ez akár két évig is eltarthat. (JogiFórum)

Pert nyert a TASZ és az origo.hu: Nyilvános az MVM őrző-védő szerződése. Az Origo.hu újságírója a Társaság a Szabadságjogokért segítségével perelte be a Magyar Villamos Műveket, mert a társaság nem engedte megismerni a Pintér Sándor belügyminiszter volt biztonsági cégével (CBSZ Zrt.) kötött szerződésének adatait. A felperes augusztusban fordult a Magyar Villamos Művek Zrt.-hez azzal a kéréssel, hogy küldje el részére a társaság ingatlanjainak őrzés-védelmére kötött szerződéseket. Az MVM mellett az elmúlt hónapokban több állami tulajdonú vagy közpénzből gazdálkodó intézményről (Magyar Fejlesztési Bank, Szerencsejáték Zrt., Terror Háza Múzeum) is kiderült, hogy az új kormány megalakulása után a CBSZ-t bízták meg a védelmi feladatok ellátásával. Állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok esetében a gazdálkodás átláthatósága törvényi követelmény, az MVM azonban elutasította az adatigénylést arra hivatkozva, hogy a társaság nem lát el közfeladatokat, a szerződés üzleti titkot képez, valamint, hogy a szerződés nyilvánosságra hozatala nagymértékben veszélyeztetné az MVM biztonságos és zavartalan működését. A bíróság a tárgyaláson tanúként hallgatta meg az MVM biztonsági intézkedésekért felelős vezetőjét. Az elsőfokú, nem jogerős ítélet az adatok nyilvánosságát mondta ki, azonban szűk körben a pervesztes félnek lehetősége van egyes részadatokat felismerhetetlenné tenni. Ilyen adat például, hogy milyen fegyvereket használnak, a pénzszállításnak mik a biztonsági követelményei. Megalapozatlannak találta a bíróság azt az alperesi érvelést, miszerint egész Magyarország áramellátását veszélyeztetné a szerződés nyilvánossága. „Ez a döntés is jól mutatja, hogy a joggyakorlat egyértelmű abban a tekintetben, hogy állami cégek kötelesek a közvagyonnal való gazdálkodás állampolgári kontrollját tűrni. Sajnálatos, hogy ennek nem önmaguktól, hanem jellemzően csak bírósági döntést követően tesznek eleget.” – mondta HÜTTL TIVADAR, a TASZ Adatvédelem és Információszabadság programvezetője. (JogiFórum, TASZ)

Megállapodott Magyarország és az Európai Bizottság a magyar médiatörvény módosításában. JONATHAN TODD, a médiaügyekben eljáró NEELIE KROES EU-biztos szóvivője közölte, hogy a magyar kormányzat az uniós végrehajtó testület által felvetett mind a négy kérdésben Brüsszel számára megfelelő módon fogja megváltoztatni a törvényt – tudomása szerint két héten belül. E kérdések közül háromról korábban is többször volt szó nyilvánosan: az egyik a törvény érvényének a külföldi médiavállalkozásokra való kiterjesztése, a másik a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének túl széles körre történő előírása, a harmadik pedig a túl szigorú regisztrációs kötelezettség. A negyedik kérdés – mondta a szóvivő – a törvény tanulmányozása közben később merült fel. Ez az egyének, illetve a többség és a kisebbség “megsértésének” tilalma, amit a gyűlöletkeltés vagy diszkriminációra felszólítás tilalmára változtatnak. (Inforádió.hu)

Az ICANN (Internet Corporation for Assigned Names and Numbers) bejelentette, hogy idén március-áprilisban megkezdődnek az előkészületek az úgynevezett „szabad végződésű” domain nevek bejegyzésével kapcsolatban. Ezeket a szabad végződésű internet címeket egyelőre csak mint „.nxt” vagy „dotnext” (az angol „next”, azaz „következő” rövidítése) emlegetik. Hamarosan tehát elárasztják majd az internetet a .love, .shop, .sport és egyéb végződésű (hivatalosan „suffix”) címek. Egyelőre azonban e domain-nevekkel kapcsolatban alapvető kérdések várnak tisztázásra: jelenleg egyáltalán nem világos, ki milyen top levele domaint regisztrálhat, és milyen feltételekkel. (Techline.hu)

A Youtube-nak egy amerikai ítélet szerint ki kell adnia a kommentelők adatait. CARLA FRANKLIN, volt fotómodell beperelte a Google-t, mivel Youtube videói sértő kommentek jelentek meg. Az amerikai bíróság ítéletében kötelezte a Google-t, hogy tizenöt napon belül adja ki a „JoeBoomo8,” „jimmyJeanoo8,” és „greyspector09” néven regisztrált kommentelők személyes adatait, IP címekkel együtt. Ahogy kiderül a személyazonosságuk, a per folytatódhat, de immár nem a Google, hanem a szóban forgó netezők ellen. (Techline.hu)