44. szám, 2011. június

2011. márciusában az új alaptörvény általános vitája során megtettem észrevételeimet annak adatvédelmi rendelkezéseiről. 2011. június 7-én egynapos határidővel kaptam meg véleményezésre a T. Ház elé beterjesztett, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényjavaslat első változatát; erre 41 észrevételt tettem. Sikerként könyvelem el, hogy ezek közel felét – igaz főképp a kisebb súlyú, technikai jellegű észrevételeket – a jogszabályelőkészítő beépítette a törvényjavaslatba. A T/3586 számon a Ház elé terjesztett javaslatot szintén véleményeztem és 26 észrevételemet megküldtem a parlamenti pártok frakcióvezetőinek. Az alábbiakban nem ismertetem minden megjegyzésemet, csupán a legfontosabbakat emelem ki.

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényjavaslat kapcsán kettő fő kritikát fogalmazhatunk meg. Az egyik, hogy a törvényjavaslat alapvetően a hatályos adatvédelmi törvény rendelkezéseire épül, átvéve annak számos elavult, az 1992-es informatikai környezethez illő rendelkezését. A másik, hogy ahol a jogszabályelőkészítő új intézményekkel kísérletezik, ott végiggondolatlanul, károkat okozva teszi azt.

Először tehát azokról a rendelkezésekről, amelyek nézetem szerint érettek a változásra. Hadd emeljek ki pár példát.

1. Az adatvédelmi jog alapvető szabályozási tárgya a külföldre irányuló adattovábbítás. A hatályos szabályozás elavult, napi gondokat okoz azoknak a globális cégeknek, amelyek adataikat immár a számítási felhőben tárolják, ahol már az sem tudható, hogy mely adatbázis milyen ország területén, milyen joghatóság alatt van. Az adatvédelmi jog az utóbbi években reagált erre a fejleményre, új jogi eszközök születtek, pl. a kötelező vállalati szabályok. Ezek lényege, hogy a multinacionális vállalat belső szabályaival biztosítja az adatvédelmi jogi megfelelést, és ezt egy kijelölt európai adatvédelmi felügyelő szerv vizsgálja. Így valóban megvalósul az adatok szabad áramlása; az az ország, amely a rendszerből kimarad, gazdaságilag is hátrányba kerül. A hatályos magyar adatvédelmi jog nem teszi lehetővé ezen eszközök alkalmazását, de nem teszi lehetővé az Önök előtt fekvő törvényjavaslat 8. §-a sem, amely továbbra is kizárja azokat. Az ilyen elavult rendelkezések továbbélése gazdasági károkat okoz az országnak.
2. A jogszabályelőkészítő az első verzióból kihagyta az adatfeldolgozás (megbízott adatkezelés) szabályozását. Így nevezzük azt az adatvédelmi jogban, ha egy jogalany egy másik számára végez egyes adatkezelési műveleteket. Figyelmeztettem, hogy az EU adatvédelmi irányelve előírja ennek a szabályozását; így a rendelkezés visszakerült, ám a hatályos, elavult tartalommal. A 4. § (2) bekezdésben azt olvashatjuk, hogy „az adatfeldolgozó tevékenységének ellátása során más adatfeldolgozót nem vehet igénybe”. Ez, tisztelt hölgyeim és uraim, és másik olyan probléma, amivel mindenki találkozott már, aki jogászként adatvédelmi jogot alkalmazott. Ugyanis ez a szabály megtiltja, hogy egy adott cég számára valamely szolgáltatást, pl. ügyfélszolgálatot vagy informatikai szolgáltatásokat nyújtó cég olyan további alvállalkozót vegyen igénybe, aki személyes adatokhoz hozzáférhet. Egy nagyobb vállalatcsoporton belül, amelynek tagjai az adatvédelmi jogban elkülönült alanynak számítanak, lehetetlen ezt a rendelkezést betartani. Egy újabb szabály, ami elavult, mégis marad, nehezítve a cégek működését, felesleges költséget és elmaradt hasznot okozva az ország gazdaságának.
3. A harmadik példa az adatvédelmi nyilvántartásé. Ennek lényege, hogy egyes kivételekkel az adatkezeléseket be kell jelenteni az adatvédelmi biztoshoz. Az intézmény a 70-es évekből származik, az adatvédelmi jogszabályok első generációjával jelent meg, akkor, amikor egy országban csak 5 vagy 10 nagy adatbázis volt, és azokat tartották nyilván. Mára elavult, felesleges, nem segíti az adatvédelmi biztosokat; adatkezelők százezreinek kellene bejelentést tenni ebbe az adatbázisba. A jogszabályelőkészítő meg sem próbálta a túlbürokratizált szabályozást oldani, sőt, ezentúl még fizetni is kell a funkció nélküli nyilvántartásba történő bejelentkezésért, újabb költségeket és bürokratikus terheket okozva a jogot követni kívánó vállalkozásoknak és magánszemélyeknek.

A nyilvántartás szabályozása tehát változott, de a rossz irányba. Ez a javaslat második jellemzője: Nagyrészt marad a régi, ám ahol változás van, ott csak romlik a helyzet. Egy pár példa:

1.  Az adatvédelmi biztos helyett a javaslat autonóm hatóságot állít fel. A miniszterelnöki jelölés nyilvánvaló módon csökkenti a függetlenséget, amely mind az adatvédelem, mind az információszabadság és az érzékeny titokfelügyelet területén. Nagyobb a bizalom az olyan tisztviselőben, akit a parlament különböző erői konszenzussal választanak. Márciusi parlamenti beszédemben utaltam a brit és a német modellre, most keletre tekintek. Albánia, Románia, Moldova, Macedónia, Szerbia adatvédelmi biztosait vagy adatvédelmi felügyelő szervük vezetőjét a parlament választja. Ezentúl Magyarországon nem így lesz.
2. A hatóság felállításának dátuma a javaslat szerint 2012. január 1. Az EU adatvédelmi irányelve szerint ez sérti az adatvédelmi biztos mint létező intézmény függetlenségét, ami kötelezettségszegési eljáráshoz fog vezetni Magyarország ellen. A Bizottság és a Bíróság kénytelen lesz végigvinni ezt az eljárást, mivel ha nem így tenne és engedné egy létező adatvédelmi intézmény átmenet nélküli megszüntetését, akkor ezentúl bármely európai kormányzat, amely nem elégedett valamelyik adatvédelmi biztossal, egyszerűen átszervezheti a hivatalát. Ez az irányelvben foglalt, az utóbbi években bírósági gyakorlat által kiterjesztett függetlenségi követelmény végét jelentené. Azok a képviselők, aki elfogadnak egy olyan rendelkezést, amely tudottan sérti az EU jogát, saját hazájukat állítják pellengérre Európa előtt.
3. Még mindig a hatóságról: új az is, hogy az intézmény bírságot szabhat ki, maximum 10 millió forintot. Soknak hangzik a magánszemély számára, de ennek a hivatalnak a világ legnagyobb cégeit kell majd ellenőriznie; ezen cégek költségvetésében ez az összeg elenyésző. Néhány példa a kiszabható bírságok maximumára, forintra átszámolva az összegeket: Szlovákia 90 millió, Csehország 110 millió, Spanyolország 160 millió, Portugália 268 millió, Olaszország 320 millió. Érthetetlen a javaslat által alacsonyan meghatározott összeg, amely globális nagyvállalatokra nem jelent visszatartó erőt.
4. A számos újdonság közül még egyről: ez az adatvédelmi audit. Lényege, hogy a hatóság pénzért megvizsgálja, jogszerű-e egy adatkezelés. Jól ismerem az intézményt, először magam írtam róla a kilencvenes évek második felében, amikor Németországban megjelent. Azóta sem vált működő intézménnyé, de ez a kisebb baj; a nagyobb, hogy a javaslat modellje szerint a hatóság határozza meg az audit szempontjait, majd ő végzi pénzért az auditot, és ennek során értékeli az adatkezelést, amelyet aztán később, ha egy állampolgári beadvány érkezik, ellenőriz is. Ez a korrupció melegágya. Meg lehet majd vásárolni a pozitív vizsgálati eredményt. Vajon elképzelhető, hogy a hatóság a vizsgálat során saját korábbi értékelését felülbírálja egy olyan adatkezelőnél, amelynek pénzért szolgáltatást nyújtott? Nem véletlen, hogy egyes adatvédelmi szervek, pl. a holland, még a konzultációs beadványok fogadását is leállítottak az utóbbi években, éppen ebből az okból. Ez a rendelkezés rendkívül káros, végiggondolatlan, és veszélyes.

Az itt említettek csak példák. A szabályozás már születésekor elavult, ahol pedig a jogalkotó változtat, végiggondolatlanul teszi. Ha elfogadják, kárt okoz majd a magyar gazdaságnak, felesleges bürokratikus terheket az vállalatok százezreinek, és a végén elbukik majd az EU bíróságon, presztízsveszteséget okozva az országnak. Lapzárta után elmondott parlamenti beszédemben ezért arra fogom kérni az előterjesztőt, vonja vissza és dolgozza át ezt a törvényjavaslatot, a képviselőket pedig arra, hogy ne támogassák azt szavazataikkal.

Jóri András

Többéves előkészítés és vita után az internetes címeket felügyelő ICANN határozott az ún. általános felsőszintű domainek (gTLD) bevezetéséről. Az internet történetének egyik legjelentősebb változásaként beharangozott módosítás révén 2012 elejétől megnyílik a lehetőség a szabadon választható – ráadásul nem csak latin betűs – végződések regisztrálására. 1985-ben mindössze hat gTLD létezett, és bár az ICANN – többnyire egy-egy érdekcsoport lobbijának engedve – hosszabb-rövidebb procedúrák után időről időre engedélyezte egy-egy újabb végződés felvételét, ma is csak 22 regisztrálható. A mostani döntés felszabadítja a végződéseket, amelyek majdnem olyan szabadon választhatók lesznek – 64 karakter hosszúságig –, mint az ezek alá bejegyzett internetes címek. A szervezet most globális tájékoztató kampányba kezd, hogy a lehetőséget megismertesse a felhasználókkal és a potenciális megrendelőkkel, az igények bejelentésére pedig 2012. január 12-től három hónapon át lesz majd mód – közölték. Elméletben bármely betűkombináció regisztrálható lesz végződésként, de mivel a regisztrációs díj jó néhány tízezer dollárra – vállalatok esetében akár 185 ezer dollárra – rúghat, elsősorban szervezetek és nem magányszemélyek rohamára számítanak. A jelentős összeg a végződésekkel üzletelő spekulánsok távol tartására is szolgál. Az egyes kérelmeket az ICANN egyedileg bírálja majd el; az azonos betűkombinációt igénylőknek és a védjegytulajdonosoknak pedig biztosítanak lehetőséget a vitarendezésre. A gTLD-k felszabadítását az ICANN már 2008-ban elhatározta, az eredeti elképzelések szerint az új nevek regisztrációja már 2009 második negyedévében megindulhatott volna. A felmerülő problémák és kérdések miatt azonban sokkal hosszadalmasabb előkészítő munkára volt szükség, mint tervezték. A regisztráció a mostani ütemterv szerint az eredeti céldátumhoz képest közel három év késéssel kezdődik meg, az újonnan regisztrált végződések pedig leghamarabb 2012 végén válhatnak elérhetővé az interneten. (ITcafe.hu)

A Pentagon úgy határozott, hogy a más országokból kezdeményezett számítógépes szabotázs kimeríti a háborús cselekmény fogalmát. Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok hálózatát megtámadók végső esetben katonai válaszcsapásra számíthatnak. Már valós katonai fenyegetésként kezeli a cybertámadásokat a Pentagon első hivatalos cyberhadviselési stratégiája, ami jövő hónapban válik teljesen publikussá. Ez egy következetes lépés a világ változásaira: ma már tisztán informaikai eszközökkel és távoli behatolással is valódi fizikai károk okozhatók akár nukleáris reaktorok működésében, tömegközlekedésben, közműszolgáltatásokban, s nyilván ez történhet egy ellenséges ország katonaságának támogatásával is. A tervezet publikálása egyfajta elrettentés a potenciális támadók felé. A Pentagon fenyegetése univerzális, nincs konkrét címzettje, így az amerikai védelmi minisztérium egyelőre arról sem nyilatkozott, hogy milyen esetben minősít egy hackertámadást egy másik országtól származónak, és hogyan bizonyosodik meg arról, hogy nem független támadókról, hanem valóban háborús szándékról van szó. Az viszont már most nyilvánvaló, hogy “ha egy cybertámadás halált, olyan kárt vagy pusztítást vagy nagyfokú zavart kelt az ország működésében, mint amilyet egy katonai támadás lenne képes, akkor az USA valószínűleg fontolóra veszi az erőszak használatát ellencsapásként. (HWSW.hu)

Milliárdokat követel az Oracle a Java-perben a Google-tól. Az Oracle keresete szerint a mobiltelefonok és a mobil eszközök piacán versenytársnak számító Android legalább hét esetben sérti a Javához kapcsolódó szabadalmi jogot. A Google tavaly októberben az eljárás megszüntetését kérte, mivel egyrészt tagadják a szabadalomsértést, másrészt pedig úgy vélik, hogy a Sun megszerzése előtt az Oracle igen kritikusan nyilatkozott a Java licencelési módszeréről, a nyitottságot hiányolták, ám a felvásárlás után hátraarcot csináltak, és figyelmen kívül hagyják a nyílt forrás mellett elkötelezett közösség igényét, mely teljes szabadságot kívánna a platformnak. Az Oracle ezzel szemben azt állítja, hogy az Android fejlesztése során a Google úgy használta fel a Java kódját, hogy nem tartották be a licencelési előírásokat, és megsértették azt az alapelvet, mely a Java alakítása során elsőrendű: „egyszer megírod, és működik mindenhol” („write once and run anywhere”). Az Oracle szerint ezzel a Google nemcsak hogy szabadalmakat sértett, nemcsak az egységes Java-platform fragmentálódását segítette elő, de komoly károkat okozott mind a felhasználóknak, mind a fejlesztőknek, mind az eszközgyártóknak. (ITcafe.hu)

Egységesebb és keményebb fellépést javasol a miniszterek európai tanácsa, mivel a cyber-bűnözés nemcsak a magánfelhasználókat, de a nagy állami, szövetségi rendszereket is fenyegeti. 2012-es indulással létre kell hozni egy olyan, az észtországi Tallinban székelő operatív szervezetet, mely a nagy európai informatikai rendszerek felügyeletével foglalkozik. Ez a szervezet integrál majd több, már létező kezdeményezést is, melyek az unió államainak nagy rendszereivel kapcsolatos kérdéssel foglalkoznak. A javaslattervezet kilencedik fejezete foglalkozik az egyre fenyegetőbbnek ítélt informatikai bűnözéssel, az informatikai támadásokra adott reakciókkal. A szöveg szerint több, már korábban elfogadott irányelvre és megállapodásra építve a jövőben a tagállamoknak egységesíteniük kell, emellett ki kell bővíteniük a számítógépes bűnözéssel kapcsolatos jogszabályokat. Ennek az általánosnak tűnő kijelentésnek az az oka, hogy a nemzeti államok jogrendszerei eltérő módon foglalkoznak e területtel: akad, ahol bizonyos típusú, főként az internet elterjedése miatt megszületett bűnelkövetési formák már részei a törvényeknek, vannak ahol nem, és az egyes – az internet jellegéből adódóan globálisnak nevezhető – tettek nem egyforma megítélés alá esnek. Ezért van szükség például olyan közhelyesnek ható elhatározásokra is, hogy definiálni kell például a botnetek, a zombihálózatok fogalmát, illetve az ehhez kapcsolódó bűncselekmények vagy az adathalászat leírását is, majd ezeket be kell vezetni a büntető törvénykönyvekbe – sok helyen a régi jogszabályok alapján kezelik ezeket, több-kevesebb sikerrel. Újdonság az is, hogy – melynek végre Magyarországon is lesz hatása a most készülő új távközlési törvény szerint, mivel nálunk is nyilvánosságra kell majd hozni a biztonsági incidenseket – a számítógépes rendszerek elleni támadásokat kötelező legyen nyolc órán belül bejelenteni az uniós szerveknek. A javaslattervezet több ponton is ajánlja az együttműködés javítását, mint a leghathatósabb eszközt a számítógépes bűnözés elleni fellépés érdekében. A szöveg külön kiemeli a büntetési tételek emelésének szükségességét, az elkövetett tett súlyától függően – kritikus rendszer elleni támadás esetében öt évig terjedő szabadságvesztést javasolnak. (ITcafe.hu)

A Magyarországon a PC-kre telepített szoftverek 41 százaléka jogosulatlanul lett feltelepítve, ami azt jelenti, hogy a hazánkban használt programok után 24,5 milliárd forintnyi licencdíjat felejtettünk el megfizetni a fejlesztők és forgalmazók felé. A Business Software Alliance (BSA) már nyolcadik éve végzi el az átfogó nemzetközi kutatását, ami immár 116 ország és régió adatait dolgozza fel. Idén az Ipsos Public Affairs 32 régióban, 15 ezer fős panelen végzett közvélemény-kutatásával erősítik meg a jelentést, ami a PC-felhasználók attitűdjeit és jellemző magatartási formáit méri a szoftverkalózkodással kapcsolatban. Ebből a kutatásból kiderül, hogy a válaszadók 70 százaléka támogatja a szellemi tulajdonjog védelmét, s a technológia fenntartható fejlődésének érdekében vallja, hogy fizetni kell a szoftvergyártók termékeiért. Nagyon érdekes logikai ellentét, hogy a szellemi tulajdonjog védelmének támogatottsága általában azokban az országokban volt a legmagasabb, ahol a szoftverkalózkodás mértéke is magas. Az illegális szoftverek lehetséges veszélyei közt a BSA a nem frissülő kalózszoftverek miatti adatvesztést, biztonsági hibákat és rendszerleállásokat emeli ki, ami a hivatalos támogatás és a biztonsági javítások hiányából fakad. A legális szoftver előnyei közül a válaszadók 88 százaléka emelte ki a műszaki támogatást, 81 százalék pedig a kártékony szoftverek elleni biztosabb védekezés lehetőségét. DZSINICH GERGELY, a BSA Magyarországi Bizottságának vezetője azt mondta, hogy szervezetüknek kötelessége felhívni a felhasználók figyelmét ezekre a problémákra.

Egy friss felmérés szerint az európaiak megosztják adataikat az interneten, de a magánélet védelmével kapcsolatos aggályaik továbbra is fennállnak. Az európaiak háromnegyede elfogadja, hogy személyes adataink felfedése immár hozzátartozik mindennapi életünkhöz, ám ezzel együtt aggályosnak tartja azt, ahogyan egyes vállalkozások – köztük a keresőprogramok és a közösségi oldalak – bánnak a megadott információkkal – ezek az adatvédelemhez és az elektronikus személyazonosításhoz való viszonyulásról készült és az Európai Bizottság által a múlt héten közzétett legújabb Eurobarometer-felmérés legfőbb tanulságai. A jelentés rávilágít, hogy az Európai Unió lakosságának 62%-a csupán a minimálisan szükséges információkat adja meg a személyazonossága védelme érdekében, miközben 75%-uk tartja fontosnak, hogy a személyes adatait bármikor törölhesse a rendszerből (a személyes adatok tárolásának megszüntetéséhez való jog, az ún. „right to be forgotten”). Nagy a támogatottsága az uniós szintű fellépésnek is: a polgárok 90%-a azt szeretné, hogy Európában egységes adatvédelmi szabályok legyenek érvényben. A felmérés eredményei éppen akkor láttak napvilágot, amikor a Bizottság hozzákezdett az uniós adatvédelmi szabályok reformjának előkészítéséhez. A cél, hogy a magánszemélyek adatai valamennyi szakpolitikai területen – köztük a bűnüldözés területén is – védelemben részesüljenek, ugyanakkor csökkenjen a vállalkozásokat terhelő bürokrácia és biztosítható legyen az adatok Európai Unión belüli szabad áramlása. A Bizottság úgy tervezi, hogy az év végéig konkrét javaslatokat terjeszt elő. A felmérés szerint az internetet használó európaiak (az összes uniós polgár 40%-a) körében 60% azok aránya, akik szoktak online vásárolni vagy eladni, és használják a közösségi oldalakat. Az internetezők ezeken az webhelyeken megadják személyes adataikat, beleértve életrajzi adataikat (közel 90%), a társadalmi helyzettel kapcsolatos adataikat (közel 50%) és bizalmas adataikat (közel 10%). 70%-uk aggódik amiatt, hogy milyen módon kezelik a vállalkozások ezeket az információkat, és úgy vélik, saját adataik felett csak részben vagy egyáltalán nem tudnak ellenőrzést gyakorolni. 74%-uk szerint kívánatos, hogy az internetes adatgyűjtésre és -feldolgozásra kizárólag az érintett előzetes hozzájárulásával kerülhessen sor. A személyes adatok védelme tekintetében a polgárok jobban megbíznak a közintézményekben – például a kórházakban (78%), a kormányzati szervekben (70%) és az uniós intézményekben (55%) –, mint a magánvállalkozásokban, köztük az üzletekben (39%), az internetszolgáltatókban (32%) vagy az online szolgáltatást nyújtó cégekben (22%). Az internethasználók 58%-a elolvassa az online adatvédelmi nyilatkozatokat, de nem mindegyikük érti meg azok tartalmát. Összességében az internethasználók 62%-a nem érti, nem olvassa el, nem találja meg vagy figyelmen kívül hagyja az adatvédelmi nyilatkozatot. Amennyiben elolvassák azt, körültekintőbben bánnak az adataikkal. Az adatvédelmi reform egyik fő célkitűzése az előírások erősítése annak érdekében, hogy a szolgáltatók átláthatóbbá tegyék a saját működési módszereiket (milyen adatokat gyűjtenek, illetve dolgoznak fel, hol és hogyan tárolják azokat, illetve mi az adatgyűjtés célja), valamint megfelelő biztonsági intézkedéseket érvényesítsenek. Végül a felmérésből kitűnik, hogy a személyes adatok megosztásával kapcsolatos hozzáállás tekintetében markáns különbségek mutatkoznak az adataikat könnyebben kiadó fiatalabb korosztályok, illetve az idősebbek között, akik az adatvédelem kérdését sokkal aggályosabbnak tartják. (ITcafe.hu)

Jól halad a tavaly elfogadott Európai Digitális Menetrend végrehajtása, amelynek célja, hogy 2013-ra az Európai Unióban 100 százalékos szélessávú internet lefedettség legyen – mondta KHALIL ROUHANA, az Európai Bizottság Információs Társadalomért és Médiaügyekért felelős főigazgatóságának vezetője egy budapesti konferencián. KHALIL ROUHANA hangsúlyozta: a digitális menetrend egyik célkitűzése, hogy 2020-ra mindenki számára elérhető legyen a másodpercenként legalább 30 megabit sebességű internetkapcsolat, és hogy az európai háztartások fele legalább másodpercenként 100 megabit sebességű előfizetéssel rendelkezzen. A sokkal gyorsabb internet mellett a célok között szerepel az egységes digitális piac létrehozása, a digitális rendszerek összehangolása, az internetbe vetett bizalom megalapozása és az online biztonság megteremtése, valamint a kutatás-fejlesztési (k+f) beruházások bővítése, és a digitális ismeretek elterjesztése – fejtette ki KHALIL ROUHANA. Kiemelte: ezen célok elérésében nemcsak a döntéshozóknak, hanem a felhasználóknak is részt kell venniük. Az egy év alatt elért eredményeket ismertetve elmondta, hogy a 101 intézkedésből tavaly tízet már végrehajtottak, de hat, tavalyra tervezett lépés 2011-re tolódik, és idén elkezdődik az előkészítő munka a többi célkitűzés végrehajtását illetően. A k+f beruházások területén az Európai Unió lemaradásban van az Egyesült Államokkal szemben, így 11 milliárd euróra kell növelni, vagyis gyakorlatilag meg kell duplázni az erre szánt forrásokat – jelezte a főigazgató. Kiemelte: 2015-ig azt is szeretnék elérni, hogy az uniós állampolgárok fele interneten vásároljon, és egyszerűsíteni szeretnék a kis- és közepes vállalkozások (kkv-k) számára a határokon átívelő elektronikus fizetést és számlázást, valamint a kkv-k internetes jelenlétét is. (JogiForum.hu)

Az európai és a nemzeti szabályok hatályos egyvelege már nem megfelelő, szükség van a korszerűsítésre. Ebből a megfontolásból fogadta el a Bizottság a szellemitulajdon-jogok működési keretének átszabására irányuló átfogó stratégiáját. A stratégia – átfogóan kezelve a szellemitulajdon-jogok kérdéskörét – számos témát érint: a vállalkozások által a találmányaik megvédéséhez szükséges szabadalomtól kezdve egészen az ilyen találmányokkal kapcsolatos visszaéléseknek a kezelésével bezárólag (pl. a hamisítással és a kalózkodással szembeni fellépés megerősítésére vonatkozó, szintén ma elfogadott javaslat által). A szellemitulajdon-jogokra vonatkozó átfogó stratégia első eredményei között szerepel az ún. „gazdátlan termékek” felhasználásának könnyített engedélyezésére vonatkozó mai javaslat – ami révén egy sor kulturális alkotás elérhetővé válik az interneten –, továbbá a szellemitulajdon-jogokat sértő áruk kereskedelmével szembeni fellépésre szolgáló vámhatósági intézkedések megerősítéséről szóló új rendelet tervezete. A szellemitulajdon-jogokról szóló stratégia egy sor rövid- és hosszú távú meghatározó szakpolitikai intézkedést vázol fel. A Bizottság már áprilisban bemutatta javaslatait a megerősített együttműködés keretében megvalósuló egységes szabadalmi oltalomra. Ezzel párhuzamosan folytatódik a klasszikus európai szabadalmakkal és a jövőbeli, egységes joghatással bíró európai szabadalmakkal foglalkozó egységesített és szakosodott szabadalmi bíróság felállítására irányuló munka. Egyre erősödő igény mutatkozik a még egyszerűbb, hatékonyabb és egységes regisztrációs rendszerek iránt. A Bizottság 2011-ben javaslatokat szándékozik előterjeszteni a védjegyek uniós, illetve tagállami szintű rendszereinek megújítására, és az internet korszakának megfelelő kiigazítására. Az EU-ban jelenleg nincs rendszer, amely védelmet biztosítana az olyan nem mezőgazdasági termékeknek, mint a carrarai márvány vagy a solingeni kések. Ennek hiányában az egységes piacon egyenlőtlenek a feltételek. A Bizottság ezért 2011–2012-ben alaposan meg fogja vizsgálni a hatályos tagállami szabályozást, továbbá a nem mezőgazdasági termékek földrajzi jelzése által nyújtott védelem lehetséges gazdasági hatásait. Az eredmények függvényében a hatásvizsgálatot jogszabályi javaslatok követhetik. Miközben a szerzői jog tárgyi hatályát sikerült nagy mértékben harmonizálni, a felhasználási engedélyek tekintetében még mindig a nemzeti jog a meghatározó. Az egységes digitális piac szempontjából a felhasználási engedélyezés racionalizálása és a bevételmegosztás a legfontosabb megoldandó problémák közé tartoznak. A Bizottság 2011 második félévében fogja előterjeszteni a szerzői jogok több területre kiterjedő, hatékony kollektív kezelésére vonatkozó javaslatát, különösen a zenei iparág tekintetében. A Bizottság közös szabályokat határoz majd meg az átlátható irányításra és a bevételmegosztásra vonatkozóan is. 2011 második felében a Bizottság konzultációt fog indítani az audiovizuális alkotások online forgalmazásával összefüggő kérdésekről is. A gazdag európai kulturális és intellektuális örökség megőrzésére és terjesztésére szolgáló európai digitális könyvtárak létrehozása kulcsfontosságú a tudásalapú gazdaság fejlődése szempontjából. Ennek elősegítésére a Bizottság előterjesztette azt a jogalkotási javaslatát is, amely alapján digitalizálhatóvá és online elérhetővé válnak az ún. „gazdátlan művek”. Ezzel párhuzamosan a Bizottság könyvtárak, kiadók, szerzők és jogkezelő társaságok közötti egyetértési megállapodások megkötésére törekszik, ezáltal megkönnyítve a kereskedelmi forgalomból kivont könyvek digitalizálását és elérhetővé tételét. (JogiForum.hu)