48. szám, 2012. február

Emlékszem még az első sajtóközleményekre, amik beszámoltak a School és Campus program indulásáról 2001-ben, majd a Tiszta Szoftver Program születéséről és ezen belül a köz- és felsőoktatási intézményeket érintő változásokról és lehetőségekről. 2005-ben további 3 évvel hosszabbították meg a programot, majd 2008-ban ismét megállapodást kötött a kormányzat illetékes szerve az amerikai szoftveróriással, a Microsofttal.

Egyes források szerint az állam “amnesztiát” vett. Ezen már akkor is csodálkoztam, hiszen az “amnesztia” főszabály szerint végleges, nem pedig határozott idejű mentesség. Bár a szerződések teljes tartalma a mai napig nem vált hozzáférhetővé, az már az első időszakban kitűnt, hogy a milliárdos összegek kifizetése minden alkalommal csak felhasználói körben és időben korlátozott jogosultságok megszerzését tette lehetővé.

A nyílt forráskódú rendszerek hatásainak elemzéséről a korábbi években is születtek ugyan tanulmányok, sőt LÁSZLÓ GÁBOR tollából még egy doktori értekezés is, komoly váltás csak 2011 nyarán, a hallgatói jogviszonyhoz kötött felhasználási jogosultság megszűnésével következett be. 2012 márciusától azonban a programhoz tartozó valamennyi – határozott időre szóló – jogosultság (licencengedély) megszűnik. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ezzel kapcsolatos közleménye egyrészt részletezi a 2012. március 1-ig használható szoftverek listáját, valamint utal a 2010 decemberében kötött megállapodásra: “A Minisztérium a versenysemlegesség szem előtt tartásával, a piaci verseny elősegítése érdekében meg kívánja szüntetni az egy piaci cég által fejlesztett szoftverek bérlésének támogatását. Az NFM szakmai álláspontja szerint a köz- és felsőoktatási intézmények igényeit – néhány speciális esettől eltekintve – képesek kielégíteni az ingyenesen használható nyílt forráskódú szoftverek is. Ezért a jövő évi költségvetés költség alapú tervezése során a Tisztaszoftver program költségei nem lettek betervezve, így az érintett oktatási intézmények 2012. március 1-ig használhatják jogszerűen a program keretében a Microsofttól bérelt szoftvereket.“

A médiából, illetve a Tiszta Szoftver Program oldaláról megismerhető adatok és információk alapján körvonalazható, hogy mik azok a jelentős változások, amelyekre az egyes oktatási intézményeknek fel kellene készülniük. Természetesen ezeket a forrásokat kiegészítik az intézmények által aláírt megrendelőlapok. Itt ugyanis egy többszereplős jogviszony áll fenn. A jogosult (Microsoft), a díjfizető (a magyar állam) és a tényleges felhasználók (köz- és oktatási intézmények, illetve velük jogviszonyban álló személyek).

Örülök, ha arra gondolok, hogy mostantól elméletileg lehetőség nyílik arra, hogy a dokumentumokat paltformfüggetlenül állítsuk elő, azokat az egyes intézmények így kezeljék. Lelkesít, hogy az iskolák a nyílt formátumok felé mozdulnak el, hogy terjedni fognak az Open Office alapú irodai csomagok, és új generációk nőnek fel, amelyek már nem csak a docx formát ismerik.

Másrészt aggódom, mert a változtatás módját agresszívnek érzem. A jelenlegi gazdasági helyzet nem igazán hagy lehetőséget a választásra. Azokban az intézményekben, ahol jelenleg a fűtés is problémát jelent, nem tudom, miként biztosíthatóak a keretek a szoftverlicencek megváltására, vagy éppen az átállásra. Mert egy másik rendszer bevezetése – még akkor is, ha ezzel az állam milliárdokat spórol meg – költséges lesz, és ez a kiadás most közvetlenül a végfelhasználónál fog jelentkezni: kelleni fog valaki, aki ért hozzá, aki tanítja, támogatja a rendszert. Kelleni fog a felhasználói oldalról sok türelem és figyelem, mert a változás mindig nehéz. Tudom, mert – bár e cikket épp Libre Office-ban írom – Word is van a gépemen, hiszen még mindig vannak konvertálási problémák, és komolyabban formázott, Microsoft Officeban előállított iratokat egyszerűen képtelenség kezelni. Az az érzésem, hogy valahol a nagy költségcsökkentési lázban elfelejtettünk felkészülni erre, és ennek a következményeire.

Mert következmények természetesen lesznek, hiszen átgondolatlan küldetéseket nem lehet igazán jól végrehajtani. Márciustól véget ér az „amnesztia” és számtalan regisztrált felhasználó hirtelen jogsértővé válik. A nyilvántartások adottak, és már csak – célirányosan – ellenőrizni kell. Ha ez ténylegesen elkezdődik, Magyarország pillanatok alatt megint az USA kereskedelmi képviselőjének 301-es megfigyelési listáján találhatja magát.
Nem tudom, hogy van-e valaki, aki elmondja a felhasználóknak, hogy a jogsértésen vagy az új, ismeretlen rendszer telepítésén kívül megoldás lehet az is, ha használt szoftvereket vesznek, vagy visszaállnak a korábbi (upgrade-et megelőző) saját Windows-alapú rendszerekre.

Az egyik szemem nevet, mert a lehetőségeket látom, amik ebben rejlenek. A másik szemem sír, mert azt gondolom, hogy ez nehéz lesz. Sokkal nehezebb, mint amilyennek elsőre látszik, hiszen az érintetteknek cselekedniük kéne, a „változatlan állapot” fenntartása ugyanis komoly szankciókat vonhat maga után. Mozdulni kell, tájékoztatást kérni és igazodni az új helyzethez. Az amnesztia elmúlt, az amnézia nem lesz elég jó mentség. Pató Pál úr, ébresztő!

Dudás Ágnes

Ismét az internet fölötti nagyobb kontrollt biztosító törvényjavaslatot terjesztettek az USA törvényhozása elé. A szavazásig sem jutott el az USA-ban a Stop Online Privacy Act tervezete, de máris beterjesztették a hasonló aggályokat felvető Protecting Children From Internet Pornographers Act-et. A Nagy Testvér-törvénynek is nevezett szabályozás a kritikusai szerint valójában az általános, mindenki ellen alkalmazható megfigyelés felhatalmazását adja a U.S. Marshals szövetségi bűnüldöző iroda kezébe. Az ügynököknek a törvény korlátlan online lehallgatási eszközöket biztosítana, a gyerekpornó veszélyére hivatkozva figyelhetnék meg az összes internetezőt, és arra kötelezné az internetszolgáltatókat, hogy minden egyes előfizetőjük IP-címéről, a látogatott webhelyeiről, minden online kommunikációjáról legalább 18 hónapra visszamenőleges nyilvántartást vezessenek. A PCFIPA HR 1981 úgy tűnik, hogy élvezi a képviselők többségének támogatását, mivel az USA-ban 750 ezer körülire tehető azoknak a száma, akik kiskorúakkal kapcsolatos, szexuális bűncselekményekbe keveredtek. (Index.hu)

“Acta c’est fini” jelentette ki az Európai Néppárt frakcióvezetője. JOSEPH DAUL a konzervatív tábor vezetői közül elsőként jelezte, hogy a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás (ACTA) várhatóan nem fogja megkapni az Európai Parlamentben az elfogadásához szükséges többséget. Bejelentése azért volt megdöbbentő, mert pártja eddig támogatta a megállapodást, és ez volt a legerősebb ACTA-párti EP frakció. VIVIANE REDING, az Unió igazságügyi biztosa szerint a dokumentummal kapcsolatban az Európai Bíróságtól kellene jogi véleményt kérni. Amennyiben elfogadják javaslatát, az akár évekkel is elhalaszthatja a ratifikálási folyamatot. A szerződés aláírása óta Lengyelország, Csehország, Németország és Lettország is jelezte, hogy felfüggeszti vagy leállítja a dokumentum ratifikálását. A Bizottság kiemeli, hogy az ACTA elfogadása nem teszi szükségessé az uniós jogszabályok változtatását, mert a tárgyalások során elfogadott irányelvek összhangban állnak a hatályos uniós joggal. Hangsúlyozza továbbá, hogy az ACTA nem kötelezi az internetszolgáltatókat a forgalom monitorozására vagy korlátozására, nem akadályozza az internetezőket a tartalommegosztásban, és kalózkodás esetén nem bünteti ez utóbbiakat internetkapcsolatuk megszakításával, tiszteletben tartja viszont az olyan alapvető emberi jogokat, mint az szólás- és információszabadság, valamint a személyes adatok védelme. (SG.hu)

Az Egyesült Királyság Legfelsőbb Bírósága úgy döntött, hogy a Pirate Bay oldal és felhasználói szerzői jogokat sértenek, ezért blokkolhatják az oldal elérését. A Sony, az EMI és a Universal által indított eljárásban a kiadók azt szeretnék elérni, hogy a brit internetszolgáltatók, többek között a Sky, a British Telecom, a TalkTalk és Virgin Media tegyék elérhetetlenné a torrentoldalt az országban. A bíróság még 2011 júliusában hozott precedense alapján a gyermekpornográfia blokkolására kifejlesztett technológia alkalmazását kell majd a szolgáltatóknak alkalmazniuk, hogy kiszűrhessék a szerzői jogba ütköző tartalmakat nyújtó oldal elérését. (Index.hu)

Az Európai Bíróság ítélete alapján a közösségi hálózatok nem kényszeríthetők a tartalomszűrők beszerzésére és használatára azért, hogy így derítsék fel a szerzői jogsértéseket. A SABAM belga szerzői jogvédő társaság célja az volt, hogy az Európai Bíróság kötelezze a Netlog közösségi oldalt egy tartalomszűrő rendszer beszerzésére és alkalmazására, amellyel kiszűrheti a felhasználók által platformján megjelentetett illegális tartalmakat, vagy az azokra mutató linkeket. A Bíróság rámutatott, hogy egy ilyen rendelkezés alapján a felhasználók megelőző célú megfigyelésére és azonosítására is lehetőséget teremtenének, amely sértené az emberek személyhez fűződő jogait, illetve az információkhoz való szabad hozzáférés jogát, ráadásul a rendszer beszerzési és működtetési költségei is a közösségi oldalaknak kellene állniuk. A Német Internetgazdasági Szövetség kiemelte, hogy a döntés értelmében a szolgáltatók nem felelnek az olyan tartalmakért, amikről semmit sem tudnak, amely jelzés értékű lehet a fájl- és videó megosztó portáloknak, és az ítéletből hosszú távon a Facebook is profitálhat. Az ítélettel a nemzetközi film- és zeneipar komoly vereséget szenvedett, amely hatással lehet a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás (ACTA) jövőjére is. (SG.hu)

Kalózportált zártak be a brit hatóságok, a letöltők akár börtönbüntetést is kaphatnak. Az RnBXclusive.com címen található oldal lezárását a súlyos szervezett bűncselekmények felderítésére szakosodott brit nyomozó hatóság (SOCA) hajtotta végre. A hatóság a portál felett átvette az irányítást, az üzemeltetőit csalás címén őrizetbe vették, mivel a honlapról hozzáférhető zenei fájlok többségét „az előadóművészektől lopták”. A SOCA azonban nemcsak a portál üzemeltetőire, hanem annak használóira is kiterjeszti hatáskörét. Figyelmeztették az oldal látogatóit, hogy ha onnan zenét töltöttek le, bűncselekményt követhettek el, amely akár tíz év börtönnel és korlátlan összegű pénzbírsággal is súlytható. A bűnüldöző hatóság figyelmezteti a használókat arra is, hogy azonosítani tudja kilétüket és tartózkodási helyüket, mindezt bizonyítandó, a SOCA a figyelmeztető üzeneten azonnal feltünteti a portált felkeresők saját IP-címét, emellett az általuk használt operációs rendszer típusát és a portál felkeresésének másodpercre lebontott időpontját. A hatóság szóvivője a BBC-nek adott interjújában arra figyelmeztet, hogy a letöltők a szervezett bűnözés bűnsegédjévé válnak. (Prim.hu)

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke felszólította az önkormányzati adóhatóságokat, hogy az adóval tartozó magánszemélyek személyes adatait távolítsák el honlapjukról, és a jövőben is tartózkodjanak azok internetes közzétételétől. Péterfalvi Attila felhívta a jegyzők figyelmét arra, hogy a közzétételt megelőzően megfelelő türelmi időt célszerű biztosítani az állampolgároknak arra, hogy tartozásukat – annak esetleges átütemezését is lehetővé téve – rendezhessék. Ennek sikertelensége esetén sem tekinthető a helyben szokásos módon történő közlésnek a honlapon történő megjelenítés, ehelyett például a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján hozhatják az érintettek adatait nyilvánosságra az adózás rendjéről szóló törvény 2012. január 1-ei módosítása alapján. (Jogiforum.hu)

Új, a legtöbb szolgáltatásra kiterjedő adatvédelmi szabályzatot léptet életbe a Google. Az eddigi 70 különféle szabályzat helyett márciustól egy új, egységes dokumentum tartalmazza majd a mintegy 60 különböző szolgáltatásra vonatkozó szabályokat, többek között a Google+, a Google Calendar, és a Google Maps szolgáltatásokra is. A változásokkal egyértelművé teszik, hogy a bejelentkezett felhasználóról gyűjtött adatokat ezentúl mindegyik Google szolgáltatás gyűjtheti és felhasználhatja, ami a Google szerint segíthet a felhasználóknak, hogy könnyebben megtalálják amit keresnek. Azt is ígérték viszont, hogy az új szabályozás ellenére a szokásos módon lesz majd lehetőség személyes adataink törlésére, amennyiben nem kívánjuk igény bevenni a Google szolgáltatásait a továbbiakban. (HWSW.hu)

Az Anonymous hekkercsoport tagjai pénteken feltörték az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) szerverét, és átírták a rajta tárolt weblapokat. A behatolást a bizottság szóvivője is megerősítette. Az érintett oldalakat leállították és javították, de a behatolók hozzáfértek a könyvtárakhoz, a felhasználónevekhez, a Drupal és WordPress tartalomkezelők adatbázisához, köztük a titkosított jelszavakhoz. A csoport tagjai emellett azzal fenyegetőznek, hogy az Operation Global Blackout keretében március 31.-én egy túlterheléses támadással kapcsolják le a DNS root szervereket,ezzel teljesen megbénítva az internetet. A szervezet így kíván tiltakozni a SOPA, a Wall Street, és a politikai-pénzügyi elit ellen. (Index.hu)

Az EU felméri a kártyás, internetes és mobiltelefonos fizetések helyzetét, és megállapítja a teljesen integrált pénzforgalmi piac eléréséhez szükséges lépéseket. Az Unió elemzi a piacra jutást és a piacra lépést a meglévő és az új szolgáltatók vonatkozásában, megvizsgálják a fizetés biztonságát és az adatvédelmi szempontok érvényesülését is. A vizsgálat tárgyát képezi továbbá a pénzforgalmi szolgáltatások árazása, átláthatósága és hatékonysága, valamint a szabványosítás lehetőségei és a szolgáltatók közötti átjárás is. Az EU-ban több mint 700 millió fizetési kártya van használatban, az elektronikus kereskedelem óriási lehetőségeket kínál, az okostelefonok száma pedig drámai mértékben növekszik. A Bizottság számára az internetes és a mobiltelefonos fizetések uniós szinten viszonylag új szakpolitikai témáknak számítanak. A belső piacért és a szolgáltatásokért felelős biztos célként emelte ki, hogy az EU úttörő szerepet töltsön be a fizetésteljesítés jövőjének alakításában. A piac szétaprózottságának jelenlegi szintje mellett azonban szerinte nem leszünk képesek elérni ezt a célt. A biztos a konzultáció keretében kapott visszajelzések alapos elemzésére támaszkodva még 2012 nyara előtt bejelenti a következő lépéseket. (SG.hu)

A 2010-es eladásokról tavaly ugrásszerűen megnőtt a luxustermékek on-line kereskedelme Kínában – derült ki egy internetes trendeket vizsgáló felmérésből. A növekedés várhatóan folytatódik, az értékesítés 2015-re akár a 37 milliárd jüant (1,3 ezer milliárd forint) is elérheti. Ugyan jelenleg még szerény az internetes piacon elérhető árukínálat luxuscikkekből, de a kereskedők az iparág robbanására számítanak. Tovább lendítene az iparon a vámok és a fogyasztási adó csökkentése, melyre a Kereskedelmi Minisztérium szóvivője korábban már ígéretet tett. Az amerikai Boston Consulting Group szerint Kína – az Egyesült Államokat megelőzve – 2015-re a világ legnagyobb e-kereskedelmi piacává válik. (Prim.hu)

Jóváhagyta az Európai Parlament a frekvenciákat felszabadító uniós szabályokat, melynek következtében jelentősen felgyorsulhat a mobilinternet terjedése. A megszavazott rádióspektrum-politikai program célja a lehető leghatékonyabb rádióspektrum-felosztás, valamint az új technológiák szolgálata, mint például a 4G vezeték nélküli hálózaté. A tagállamoknak 2013. január 1-ig kell engedélyezniük, hogy a 800 Mhz-es frekvenciát, amelyet jelenleg az analóg tévécsatornák műsorainak sugárzásához használnak, a vezeték nélküli hálózatok is igénybe vehessék. 2012 végéig a tévécsatornáknak át kell állniuk a digitális műsorszórásra, a felszabaduló frekvenciasáv jobb elérést biztosít az épületeken belül, és szélesebb is a hatóköre, mint az 1 ghz felettieknek. Noha a frekvenciák kiosztása nemzeti hatáskörbe tartozik, de európai szinten kell megállapítani azokat a szabályokat, amelyek alapján felosztják a spektrumot a szolgáltatók és felhasználók között. GUNNAR HÖKMAR, a téma EP-felelőse szerint ezzel Európában lehet a leggyorsabb a mobilinternet a világon, melynél fogva a kontinens ismét vezető lehet a telekommunikációs ágazatban. (Prim.hu)

Mindhárom mobilszolgáltató megtámadta a január 31-én zárult E-GSM frekvenciapályázat végeredményét, így jelentős késéssel indulhat csak a szolgáltatás. Az NMHH határozata elleni fellebbezés oka az árverési feltételek tavaly októberi módosítása, ami lehetővé tette az állami szereplő részvételét frekvenciaaukción, így a negyedik mobilszolgáltató csak több hét késéssel kezdhet hozzá a hálózata kiépítéséhez. A Magyar Posta, Magyar Fejlesztési Bank és Magyar Villamos Művek konzorciumának sorsa végleg eldőlhet a következő hetekben, léte a kormány és az IMF között zajló tárgyalások alakulásától függ. A terület szakértői többnyire egyetértenek abban, hogy az új mobilszolgáltató megjelenése árversenyt generálhat a stagnáló magyar mobilpiacon, de az új szolgáltató létrehozásának több száz milliárd forintra rúgó költségeit a jelenlegi magyar költségvetés nem bírja el. (HWSW.hu)

Kínai hírügynökségek szerint eltűnhetnek az iPadek a kínai boltokból, több helyen is zajlik már a táblagépek begyűjtése. Az észak-kínai Sicsiacsuang városában 45 iPadet foglaltak le a helyi hatóságok, miután a bíróság 2011 decemberében a csődközeli helyzetben lévő, honkongi székhelyű Proviewnak ítélte meg az iPad védjegy használati jogát. Ennek értelmében az Apple vagy új nevet ad iPadjének az Apple Kínában, vagy megveszi a márkanevet a hongkongi vállalattól. A pernyertes cég szerint azonban a hatóságok nem tudnak majd érvényt szerezni az ítéletnek, aligha kerül sor az Apple táblagépek kínai értékesítésének leállítására, inkább a megegyezésre törekednek az amerikai céggel, illetve a bíróság által megítélt kártérítési összegre várnak. Az Apple pekingi szóvivője nem kívánta kommentálni a Bloomberg hírügynökség értesülését. (HVG.hu)

Több hazai várost is bejárnak a Google Maps adatait frissítő autók. A járművek nem a korábban az adatvédelmi biztos által aggályosnak talált Street View szolgáltatáshoz készítenek felvételeket, hanem az utcaneveket és az üzletek helyét pontosítják, hogy minél pontosabb térképadatokat biztosíthassanak a felhasználóknak. A cég a hazai adatvédelmi szervezetekkel kötött megállapodása alapján a Street View program keretében rögzített személyes adatnak minősülő információkat megsemmisítette, de jelenleg nem lehet tudni, hogy az új, adatvédelmi szempontból megfelelő fényképezésére mikor kerülhet sor, de arról előre fogják értesíteni a lakosságot. (Index.hu)

Változnak a hírközlési szolgáltatók adatkezelési szabályai, megjelentek az NMHH rendeletei. A nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatáshoz kapcsolódó adatvédelmi és titoktartási kötelezettségre, az adatkezelés és a titokvédelem különleges feltételeire, a hálózatok és a szolgáltatások biztonságára és integritására, a forgalmi és számlázási adatok kezelésére, valamint az azonosító kijelzésre és hívásátirányításra vonatkozó szabályokról szóló 4/2012. (I. 24.) NMHH rendelet szerint a hírközlési szolgáltató új kötelezettsége, hogy a hálózati biztonság megsértésének magas szintű kockázata esetén a szolgáltatónak értesítenie kell az előfizetőket az ilyen kockázatról, a lehetséges jogorvoslatokról, beleértve a valószínűleg felmerülő költségek megemlítését. A személyes adatok megsértése esetén és a hálózatbiztonsági események terén is bejelentési kötelezettsége van a hírközlési szolgáltatónak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság felé, a bejelentést haladéktalanul, de legkésőbb az észlelést követő 48 órán belül meg kell tenni, elektronikus úton, a rendeletben meghatározott tartalommal. Ezt követően havonta be kell számolnia a szolgáltatónak az ügy további fejleményeiről. Hasonló feltételekkel kell értesíteni az érintett előfizetőket is, illetve közzé kell tenni a honlapon az incidensről szóló tájékoztatást. (adatvedelmiszakerto.hu)