54. szám, 2013. június

A szerzői jogról szóló törvény 2013. április 1-jén – részben – hatályba lépett módosítása számos, előre kiszámítható újdonságot hozott. Így többek között változott az előadóművészek és a hangfelvétel-előállítók jogainak védelmi ideje és történt néhány esztétikainak mondható kiigazítás (pl. a díszlettervek szerzői jogi védelmének egyértelművé tétele, az árvamű-eljárás egyes részletszabályainak további cizellálása, a jogkezelőkre vonatkozó mechanizmusok további kalapálása).

Amiről ez az első oldal szól, az az Országgyűlés által utólag a tervezetbe emelt – tehát egyeztetésen át nem ment, a Kormány által benyújtott javaslatban egyébként meg sem nyitott – rendelkezés, amely a szerzői mű integritásával kapcsolatos személyiségi jogot biztosítja a szerzőnek. Ez a szabály adja meg a szerzőnek azt a jogot, hogy a létrehozott műve egységét, sérthetetlenségét biztosítsa mind a közvetett, mind a közvetlen behatásokkal szemben. Ennek alapján lehet fellépni például egy szobor karjának letörése ellen, vagy az ellen, ha a zenemű a szerzői számára elfogadhatatlan politikai kommentek között jelenik meg.

Ezt a jogot a kodifikált jogunk az 1969-es szerzői jogi törvény óta ismeri (ugyan a korábbi bírói gyakorlat jogfejlesztő tevékenysége során szintén voltak olyan esetek, amikor a bíróság meg tudta állapítani az integritás sérelmét). Ekkor igen tág jogosultság került be a jogszabályba, mivel a törvény 10. §-a alapján a szerző személyhez fűződő jogát sértette művének minden jogosulatlan megváltoztatása vagy felhasználása, eszerint pedig – csak e szabály alapján – a szerző lényegében minden, a törvényben vagy egyedi engedéllyel lehetővé nem tett megváltoztatása ellen felléphetett, sőt: bármely, egyszerűen engedély nélküli felhasználás is sérthette egyben az integritási jogot is. Azt ehhez hozzá kell tenni, hogy a 69-es törvény hatálya idején uralkodó általános politikai és kultúrpolitikai viszonyok és gyakorlatok e szabályt kívülről befolyásolva a szerzői jog működését szinte teljesen kiürítették. (Hadd ne részletezzük, mennyi lehetősége volt egy forgatókönyvírónak fellépni a műve megváltoztatása ellen, ha az egyetlen állami televízió akarta megváltoztatva sugározni azt, pl. politikai szempontok alapján hangolva át a művet.) A cenzúra ereje bizonyos intézmények (jellemzően az állami felhasználók) által megvalósított megváltoztatásokat nem hogy megengedett, de ez is volt a jellemző gyakorlat.

Ezt a gyakorlatot a rendszerváltással gyökeresen átalakult politikai, kulturális viszonyok felszámolták, mert felszámolhatták. Az integritás védelmének szabályozása ma ugyan nem uniós keretek között zajlik, de az EU részéről határozott elvárás volt, hogy a Berni Uniós Egyezménnyel összhangban álló szabályok szülessenek ezen a területen is – kimondva, kimondatlanul ezt az igen tágnak tűnő jogot kiegyensúlyozottabbá, az új alkotások szerzőinek alkotói (= minősített véleménynyilvánítási!) szabadságára figyelemmel korlátosabbá téve. Az indokolás kifejezetten meg is erősítette ezt. Az elfogadott szöveg a következő lett: A szerző személyhez fűződő jogát sérti művének mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása vagy más olyan megváltoztatása vagy megcsorbítása, amely a szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes.

Látszólag azonban nem sikerült tökéletesen a cél megvalósítása, mivel a szabályozást a gyakorlat elkezdte az indokolás ellenében értelmezni: a szövegből ugyanis egyáltalán nem egyértelmű, hogy a becsületre, hírnévre sérelmesség mindegyik magatartáshoz kapcsolódik-e, vagy csak a megváltoztatás, megcsorbítás esetében többletfeltétel.

Gyertyánfy Péter és Faludi Gábor az utóbbi időben több cikkükben is kimutatták a joggyakorlat problémáit. Faludi Gábor végül arra a következtetésre jutott, hogy a bírói gyakorlat konzekvensen tér el a törvénytől, emiatt nem indokolt a törvény módosítása (még akkor sem, ha egyébként a bíróságok félretették a törvény indokolását).

Gyertyánfy jobbító, és az alkalmazási vita terét leszűkítő javaslata a következő volt: „A szerző személyhez fűződő jogát sérti művének mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása vagy lényegének más módosítása, illetve minden olyan megváltoztatása vagy megcsorbítása, amely a szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes.

Nincs itt lehetőség (és a minősíthetetlenül gyenge megfogalmazások miatt szükség sem) arra, hogy a parlamenti vitában felmerült szövegeket egyenként megvizsgáljuk. A végül minden szakmai előkészítés nélkül megszavazott szöveg a következő lett: A szerző személyhez fűződő jogát sérti művének mindenfajta eltorzítása, megcsonkítása, vagy a mű más olyan megváltoztatása vagy a művel kapcsolatos más olyan visszaélés, amely a szerző becsületére vagy hírnevére sérelmes.

Ez a megoldás nyilvánvalóan meg sem próbál választ adni a tényleges joggyakorlati problémára, a bírói gyakorlat – ha optimisták vagyunk – változni nem fog, halad tovább azon az úton, amelyet már eddig kitaposott magának. Ezt kívánjuk is, hogy így legyen. Ha viszont pesszimistábban szemléljük a történéseket, akkor azt mondhatjuk, hogy a joggyakorlat bizony változhat: a mű megcsorbítása helyett minden visszaélés (ide értve az engedély nélküli felhasználásokat is?) ide sorolása jelentősen szélesítheti a jogsértőnek tekinthető magatartások körét, amit ma már sajnos ténylegesen csak az különböztet meg a 69-es törvény tartalmától, hogy többletfeltételként a szerző becsületének, hírnevének sérelmét is vizsgálni kell. A visszaélés igen széles körű – alapelvi szinten kezelhető – fogalmának beemelése egy konkrét jogsértési feltételeket megfogalmazó normába az értelmezés szintjén kezelhetetlen fából vaskarika. A visszaélés bármely alanyi (vagyoni vagy személyiségi) jogra nézve megvalósulhat, és a jogszerű joggyakorlás jogellenessé átminősítését eredményezheti. Emiatt a módosítást sikerületlen, a tényleges problémákra megoldást nem adó változásnak kell tekinteni, ami a bírói gyakorlatban a művészeti szabadság aránytalan korlátozásait is hozhatja.

Grad-Gyenge Anikó

Budapesten is bekamerázzák a tömegközlekedési eszközöket. Májustól több, a Budapesti Közlekedési Központ által üzemeltett járműbe szerelnek térfigyelő rendszert az elszaporodott rongálások, graffitik és a járművezetők sérelmére elkövetett erőszakos cselekmények visszaszorítása érdekében. A külföldön már gyakran alkalmazott kamerarendszerek elhelyezését eddig adatvédelmi okok gátolták, azonban a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 8. §-a kifejezetten lehetővé teszi vagyonvédelmi célból, és az adatvédelmi törvény szabályainak szem előtt tartásával térfigyelő rendszer telepítését a tömegközlekedési eszközökön és a megállókban. A rendszerek felszerelését a BKK ezentúl követelményként támasztja új járművek beszerzésekor, a már meglévő járműveken pedig májusban kezdi meg a cég a telepítést, elsőként a Combino villamosokon. A tömegközlekedési vállalatok adatkezelését és a tervezett változtatás előnyeit azonban alappal vonhatják kétségbe az adatvédelmi szakértők, a szerelvényein régóta megfigyelő berendezéseket üzemeltető Deutsche Bahnról például épp a közelmúltban derült ki, hogy eladásra hirdette meg az utasairól rögzített adatait. A Spiegel magazin információi szerint a német vasúti társaság bankok és biztosítók rendelkezésére bocsátaná azon utasaik személyes adatait, akik gyakran utaznak a társaság járatain és elfogadják a BahnCard-hoz tartozó új szerződési feltételeket. A Deutsche Bahn adatvédelmi felelőse elmondta, hogy a döntés az utasok kezében lesz, amennyiben hozzájárulnak adataik megosztásához, a jövőben személyre szabott ajánlatokat kaphatnak a bankoktól, biztosítótársaságoktól illetve gyorsétterem láncoktól. A megosztott adatok között lenne az utas neve, a vasúti jegyek árára, az útvonal, valamint az is, hogy hol váltotta meg az utas a menetjegyét. A berlini adatvédelmi megbízott vizsgálatot indított az ügyben. (Index.hu, SG.hu)

Több mint hatvan európai akadémikus támogatja az Európai Bizottság által megkezdett adatvédelmi reformot. Az egy évvel ezelőtt nyilvánosságra hozott európai adatvédelmi csomag tervezetét már 21 ország tudósai támogatják, Magyarországot Irion Krisztina, dr. Majtényi László, és dr. Székely Iván képviselik. A reformot többek között azért támadják, mert az előírások sokkal szigorúbbak a jelenlegi irányelvnél, az adatvédelem költséges, ezért drágább internetes ajánlatokat jelenthet, ami az innováció gátjaként szolgálhat, és visszavetheti az európai piaci versenyt. A támogató dokumentumot aláíró szakértők szerint az új szabályozás kedvezhet azoknak a kezdő vállalkozásoknak, amelyeknek szeretnének az adatvédelemre hangsúlyt fektetni, és eltűnhetnek a felhőszolgáltatásokkal kapcsolatos jogi bizonytalanságok is. Szerintük az új rendszer egyedül a nagy reklámhálózatok vagy az adatkereskedők működését gátolja majd, ezért az ipari lobbi érvei pedig elfogadhatatlanok. (SG.hu)

Harmincmillió forint bírság az Antenna Hungária Zrt.-nek. A Gazdasági Versenyhivatal tisztességtelennek minősítette a szolgáltatónak azt a kereskedelmi gyakorlatát, és megállapította, hogy a MinDig TV extra szolgáltatásának reklámjaiban megtévesztette a fogyasztókat azzal, hogy az általuk kínált csomag reklámban szereplő kedvezményes ára nem az egész hűségidőre szólt, hanem csak néhány hónapra vonatkozik. Emellett szükséges volt egy dekóder vagy egy ún. CA modul vásárlása, illetve az aktiválási díj megfizetése is ahhoz, hogy egyáltalán igénybe lehessen venni a kínált szolgáltatást. A GVH szerint a műsorszóró vállalat ezzel olyan információt közvetített, amelynek értelmében kizárólag az akciós havidíjat kell megfizetnie a leendő fogyasztónak a szerződés aláírásától a hűségidő lejártáig. A reklám közzétételének időtartama alatt tizenötezer fogyasztóval gazdagodó vállalatra a Hatóság harmincmillió forintos bírságot szabott ki végzésében. Az Antenna Hungária a végzés részleteit vitatja és akár bírósági útra is terelheti az ügyet. (HWSW.hu)

Az FBI javára döntött az új-zélandi fellebbviteli bíróság akkor, amikor kimondta, hogy a nyomozóiroda által korábban begyűjtött bizonyítékokat nem használhatja fel Kim Dotcom védelme. Az első bírósági ítélet az ellenkezőjét állapította meg, vagyis a Dotcomtól még korábban megszerzett adatokat közzé kellett volna tennie a nyomozóirodának. Ennek köszönhetően, ha a legvégső jogorvoslati fórum nem változtat a döntésen, a kiadatási eljárás során csak azt mérlegelik majd, hogy van-e egyáltalán joga az USA-nak kérvényezni a kiadatást. A Megaupload fájlmegosztó honlap­család tulajdonosa sorozatos eljárásbeli hibák és hiányosságok miatt vagyonának egy részét már visszakapta, lakhelyelhagyási tilalmát enyhítették, és Új-Zéland miniszterelnöke hivatalosan is bocsánatot kért tőle, amiért a titkosszolgálatok törvénytelenül figyelték meg. A mostani döntést követően azonban Dotcom ügyvédei nem férhetnek majd hozzá a bizonyítékokhoz és kiadatása esetén akár 20 évi szabadságvesztés is várhat rá Amerikában szerzői jogi jogsértés miatt. (Origo)

Külföldi szervereken lévő adatokat is véglegesen blokkolna Navracsics Tibor törvénymódosító javaslata. A büntető tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat szövege szerint a bíróság által jogerősen elrendelt elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtása átadható lenne azon országnak, amelynek területén a tárhelyszolgáltató székhelye vagy telephelye van. Az átadással kapcsolatban a két ország igazságügy-miniszterei egyeztetnek, ennek során tájékoztatni kell a külföldi felet arról, hogy ha az állam harminc napon belül nem tud eleget tenni a törlésnek, akkor a bíróság elrendeli a blokkolással történő végrehajtást. (SG.hu)

Továbbra is kémkednek a legnépszerűbb mobilos alkalmazások. Elemzések szerint fokozatosan romlik a helyzet a mobilbiztonság tekintetében, mivel a legnépszerűbb mobiltelefonos alkalmazások olyan mértékben gyűjtik össze a felhasználói adatokat, amelyek használata a legkevésbé sem lehet jogszerű részükről. Az alkalmazások adatvédelmi szempontból is aggályosak, hiszen sokszor felhasználói beleegyezés nélkül továbbítják is az összegyűjtött adatokat a fejlesztőknek elemzés és adatfeldolgozás céljára. Egy friss kutatás rámutat, hogy a felhasználók adatai nagyobb biztonságban vannak a Google Android rendszereken mint az Apple-re írt alkalmazások esetében, annak ellenére, hogy a Google kevésbé szigorú a friss mobilos alkalmazások ellenőrzésekor. A Trend Micro felmérése szerint a vizsgált legnépszerűbb alkalmazások harmada „nagyon kritikus” vagy „kritikus” minősítés alá esik, ebből adódóan vállalati használatuk semmiképpen sem javasolt. (SG.hu)

Az amerikai Federal Trade Commission több „erősen ajánlott” elvárást fogalmazott meg a webes és mobilos szolgáltatók felé. A mobilalkalmazások fejlesztőinek átláthatóvá kell tennie a személyes adatok kezelését és gyűjtését, folyamatosan tájékoztatni kellene a felhasználókat, hogy a szolgáltatások mit tárolnak róluk, illetve transzparens együttműködésre kell törekedniük a hirdetési hálózatokkal, analitikai megoldásszállítókkal és egyéb külső partnerekkel, akik hozzáférhetnek felhasználói adatokhoz. Az amerikai kereskedelmi hatóság a problémát abban látja, hogy számos kisebb fejlesztőcég, amikor elkészül a termékével, akkor a minél gyorsabb piacra kerülés és minél nagyobb lefedettség elérése mellett az adatvédelemre ritkán fordít elegendő erőforrást. A hatóság a témában folyamatosan oktatási tevékenységet végez, tájékoztató és információs kiadványokkal támogatja a fejlesztőket és a felhasználókat is. A hatóság szerint az adatvédelmi kérdésekben való előrelépés a platformok és a fejlesztők számára is előnyös lenne, hiszen javulna a fogyasztói bizalom, ami a fenntartható működéshez elengedhetetlen. (HWSW.hu)

Nagyjából 100 millió dollárért vette meg a Facebook a Microsoft hirdetéskiszolgáló- és analitikai rendszerét. Az Atlas Solutions platform noha fontos szereplővé tette a céget az online hirdetési piacon, mégsem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, így a redmondiak az eladás mellett döntöttek. A Facebook az üzlettel egy olyan termék birtokába jutott, amely nem csak belső használatú reklámkiszolgálóként funkcionál, de külső reklámkampányok vezérlésére és összehasonlítására is alkalmas. A Google hirdetési bevételei jelenleg jelentős mértékben meghaladják a közösségi oldal eredményeit, amely azonban abban bízik, hogy ha képes lesz összehasonlító módszerrel bizonyítani, hogy hirdetései vannak olyan hatékonyak, mint a Google-é, akkor jelentősen növelheti majd az árait. (HWSW.hu)

A német adatvédelmi biztos sikertelenül kívánta 20 000 euróra büntetni a Facebookot a felhasználók valós személyazonosságának megkövetelése miatt. A német adatvédelmi biztos arra hivatkozott, hogy a német, internetes környezetben is alkalmazandó szabályozás előírja, hogy a német felhasználók a szolgáltatásokat nicknéven is igénybe vehetik, mely az on-line anonimitást garantálja számukra. A Facebook arra hivatkozott, hogy mint szolgáltató, joga van arra, hogy megválassza, milyen feltételek mellett toboroz tagokat, köt szerződést velük, és a valós személyazonosság használatához ragaszkodva az ügyet bíróság elé vitte. A schleswig-holsteini illetékes testület határozatában kimondta, hogy a biztos által hivatkozott törvény jelen esetben nem alkalmazható. Az indokolás szerint a Facebook németországi leányvállalata csak üzleti tevékenységgel foglalkozik, személyes adatokat nem kezel, vagyis őket ilyesmire nem lehet kötelezni. Ugyanakkor a személyes adatokat kezelő Facebook-vállalkozás Írországban működik, így rájuk az ír adatvédelmi törvények vonatkoznak, vagyis a német jogszabályok alapján egy német biztos nem írhat elő számukra kötelezettséget. A Facebook üdvözölte a döntést, a biztos viszont bejelentette, hogy fellebbezni fog a döntés ellen. (ITcafé/besocial.hu)

Negatív jövőkép az EU a hálózatfejlesztésében. Az Európai Unió nem biztosítja a szélessávú hálózatok fejlesztésének az év elején elfogadott költségvetést megelőzően tervezett kiemelt szerepet, mivel abban jelentős összeggel, 7 milliárd euróval kevesebb jut a hálózatok infrastruktúrájának korszerűsítésére. Kérdésessé vált ugyanakkor, hogy a szélessávú infrastruktúra támogatásának kiesésével az Európai Összekapcsolódási Eszköz tervében szereplő 2 milliárd eurós összeg milyen mértékben biztosítja majd a digitális szolgáltatások megújítását, ezért arra ösztönzik majd a tagállamokat, hogy önerőből vagy az EU szervezeti pénzeit felhasználva hitelből biztosítsák majd a költségvetésből kimaradt fejlesztési forrásokat, jelentette be Neelie Kroes. (HWSW.hu)