65. szám, 2016. június

Legutóbb 2007-ben módosult a közös európai médiaszabályozás alapját jelentő audiovizuális médiaszolgáltatási irányelv. Ezt a megjelölést is 2007-ben kapta a jogszabály, 1989-es elfogadásától 2007-ig „televíziós irányelvként” hivatkoztak rá. A cím változása természetesen a médiatartalmak közönséghez való eljuttatásának bővülő technikai lehetőségeire utalt, és azt a szemléletet tükrözte, hogy a közönség figyelméért eltérő platformokon és eltérő technikai megoldásokkal küzdő médiapiaci versenytársakra legalább bizonyos keretszabályok egységesen vonatkozzanak. Az európai jogalkotó alapvetően jó ütemben vette észre, hogy a hagyományos televíziós szolgáltatásokat egyre komolyabb kihívás elé állítják az egészen más üzleti modellt követő lekérhető szolgáltatások.

Ennek a versenynyomásnak a valódi jelentőségét azonban 2007-ben még aligha lehetett felmérni. 2007-ben a Netflix még postán küldte a kikölcsönzött filmeket, az Amazon 2006-ban indította on-demand szolgáltatását. A YouTube-ot 2005-ben alapították, 2006-ban vásárolt fel a Google. 2009. decemberére, amikorra az audiovizuális médiaszolgáltatási irányelvet a tagállamoknak implementálniuk kellett, már lényegében teljesen új médiapiaci helyzet volt az irányelv 2007-es elfogadásához képest is.

Az irányelv újabb felülvizsgálatának szükségességét a Bizottság először 2013-ban vetette fel „Az egységes audiovizuális világ felé: növekedés, alkotómunka, értékek” című Zöld Könyvben (COM/2013/0231 final). 2015-ben nyilvános konzultáció indult a felülvizsgálat irányairól és az új szabályozási környezetről, átfogó vizsgálatok zajlottak az irányelv piaci és egyéb hatásairól, számtalan előkészítő tanulmány készült. 2016. május 25-én végül a Bizottság nyilvánosságra hozta az irányelv módosításával kapcsolatos javaslatait (COM/2016/0287 final).

A módosítási javaslat alapvetően a hagyományos televíziós médiaszolgáltatók érdekeit tartja szem előtt. Ez a megközelítés annyiban érthető, hogy az európai médiapiac nagy szereplői éppen ebben a piaci szegmensben a legaktívabbak, míg az egyre erősebb konkurenciát jelentő lekérhető szolgáltatásokat nagyrészt Európán kívüli vállalkozások működtetik. Mára ráadásul még inkább igazzá vált, hogy a fogyasztó alig tud különbséget tenni az ugyanazokon a készülékeken hasonló tartalomkínálatot nyújtó televíziós (lineáris) és on-demand (nem lineáris) szolgáltatások között. A lekérhető audiovizuális tartalomszolgáltatások piacának ugyanakkor meghatározó szereplői azok a – jelentős részben nem professzionális tartalmakat közvetítő – videomegosztó szolgáltatások, amelyek szabályozását a 2007-es irányelv még kifejezetten el akarta kerülni.

A televíziós médiaszolgáltatók érdekeinek védelme a rájuk vonatkozó szabályozás, mindenekelőtt a reklámidő-korlátok enyhítésében érhető tetten: a jövőben a műsorszámok gyakrabban, minden 20 perc hosszúságú időszakban megszakíthatók lesznek reklámmal, és a reklámidő arányának 20%-os felső határa nem minden órára, hanem a napi műsoridő egészére vonatkozik majd. A termékelhelyezés lehetőségének kiterjesztése lényegében minden műsortípusra és a szabályok egyszerűsödése szintén leginkább a televíziós szolgáltatók számára jelent könnyítést.

Ezzel párhuzamosan a módosítás egységesíti a televíziós és a lekérhető szolgáltatások szabályozását, és ezzel növeli a lekérhető szolgáltatások szabályozási terheit. A gyűlöletre uszítás tilalmára és a kiskorúak védelmére vonatkozó egységes szabályozási keret ugyanakkor továbbra sem zárja ki, hogy a tagállamok a különböző típusú szolgáltatásokra eltérő nemzeti szabályozásokat alakítsanak ki. Ennél komolyabb terhet jelenthet az európai művek támogatására vonatkozó szabályozás módosítása. A lekérhető szolgáltatásokban a jövőben kötelezően legalább 20%-ban európai műveket kell elérhetővé tenni, és az irányelv bátorítja a tagállamokat arra is, hogy írjanak elő „pénzügyi hozzájárulást” e szolgáltatókkal szemben, amivel aztán európai gyártású művek előállítását támogatják. Ilyen hozzájárulás ráadásul a más tagállamban letelepedett szolgáltatótól is követelhető.

Eközben a módosítás tovább bővíti a szabályozás hatályát, és bizonyos kötelezettségeket az ún. videomegosztóplatform-szolgáltatásokra és azok szolgáltatóira is megállapít. E szolgáltatások a javaslat szerint azok, amelyek jelentős mennyiségű műsorszámnak vagy a felhasználó által előállított videónak a közönséghez tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából történő eljuttatását szolgálja, amely tartalmakért a videomegosztó platform szolgáltatója nem tartozik szerkesztői felelősséggel, de ő határozza meg a tárolt tartalom szervezését – tárolását, megjelenítését, megjelölését és sorba rendezését –, például automatikus úton vagy megfelelő algoritmus alkalmazásával. Továbbra sem terjed ki tehát az irányelv a mozgóképet nem tartalmazó szolgáltatásokra.

A videomegosztóplatform-szolgáltatások nyújtóinak intézkedéseket kell tenniük a kiskorúak védelme érdekében, valamint az erőszakra vagy gyűlöletre uszító tartalmakkal szembeni védelem érdekében. A lehetséges intézkedések között szerepel a panaszbejelentés biztosítása, az életkor-ellenőrzés, illetve a szülői felügyeleti rendszerek – szűrőprogramok – elérhetővé tétele. A tagállami médiahatóságoknak a szolgáltatók által meghozott intézkedések megfelelőségét ellenőrző mechanizmusokat kell működtetniük.

A javaslat kísérletet tesz az Európai Unió területén kívül működő videomegosztóplatform-szolgáltatásoknak az európai jog hatálya alá vonására. Ebben az Európai Bíróság által kijelölt utat követi: a Google Spain SL, Google Inc. v Agencia Española de Protección de Datos, Mario Costeja González ügyben a Bíróság megállapította, hogy „ha a keresőmotor működtetője az egyik tagállamban olyan irodát nyit vagy leányvállalatot hoz létre a keresőmotor által kínált reklámhelyek értékesítésére és reklámozására, amelynek tevékenysége az adott állam lakosai felé irányul”, akkor az adott tagállam a keresőmotor-szolgáltató fölött – az adott ügyben adatvédelmi jogi szempontból – joghatósággal rendelkezik. Az audiovizuális médiaszolgáltatás irányelv módosítása azokra a videomegosztóplatform-szolgáltatóra terjesztené ki az adott tagállam joghatóságát, amelynek vagy az anyavállalata vagy egy leányvállalata a területén letelepedett, vagy amelyek egy csoport tagjai és a csoport egy másik tagja a területén letelepedett. Ez a szabályozás ugyanakkor nem zárja ki, hogy az érintett szolgáltató saját nemzeti bírósága előtt vitassa az adott tagállam joghatóságát.

Az audiovizuális médiaszolgáltatások fölötti joghatóságot a módosítás továbbra is a származási ország elve alapján javasolja meghatározni. A szabályozás egyszerűsíti a joghatósággal rendelkező tagállam meghatározásának szempontjait, előírja egy egységes adatbázis fenntartását az egyes tagállamok joghatósága alá tartozó szolgáltatókról, nagyrészt egységesíti televíziós és a lekérhető médiaszolgáltatások továbbközvetítésének időleges felfüggesztésére vonatkozó szabályokat, de koncepcionális változást nem hoz.

Magyar szempontból a legjelentősebb javaslat a tagállami szabályozó hatóságok függetlenségére vonatkozó követelményrendszer. A javaslatok alapvetően a bevett formális garanciákat írják elő, mint a szabályozó hatóság utasíthatóságának tilalma, az önálló költségvetés, a hatóság tagjainak elmozdíthatatlansága. Ezzel együtt mégis megteremti a médiahatóságok szabályozása és működése fölötti európai jogi kontrollt minden olyan esetben, amikor a hatóságok nem felelnek meg annak az elvárásnak, hogy „részrehajlás nélkül, átláthatóan és ezen irányelv céljaival összhangban gyakorolják a jogköreiket, különös tekintettel a médiapluralizmus, a kulturális sokszínűség, a fogyasztóvédelem, a belső piac és a tisztességes verseny szempontjaira”. Hogy ez a követelményrendszer változik-e a javaslat elfogadását megelőz politikai vitákban, és rendelkezik-e az Európai Bíróság számára irányadó normatív tartalommal, az csak a következő hónapokban és években derül ki.

Az irányelv létrehozza az – egyébként informálisan már évek óta létező – Audiovizuális Médiaszolgáltatásokat Szabályozó Hatóságok Európai Csoportját, amely a tagállami szabályozó hatóságok képviselőiből álló tanácsadó szervezetként segíti az irányelv végrehajtását és az Európai Bizottság ezzel kapcsolatos tevékenységét. A Csoport feladata lesz a számos területen előírt ön- és társszabályozási kódexek kialakításának támogatása.

A módosítási javaslatok összességében világos koncepciót követnek, és ennek érdekében az online és on-demand piac szereplőivel konfliktusokat is vállalnak. Az európai médiaipar megerősítését a javaslat sajnos kevésbé az innovációtól, mint inkább a „régi” médiapiacokon erős szereplők védelmétől várja. Egyáltalán nem biztos, hogy ez az irány a tartós siker felé vezet.

Polyák Gábor

Az Emberi Jogok Európai Bírósága helyt adott az Eötvös Károly Intézet panaszának, amely szerint az Európai Emberi Jogi Egyezmény I. fejezetének 8-as cikkébe ütközik a TEK bírói engedély nélküli titkos megfigyelését lehetővé tevő törvény. A bíróság szerint a 8-as cikkbe foglalt magán- és családi élet, a lakás és a levelezés tiszteletben tartását, mint alapvető emberi jogot csak meghatározott esetekben lehet megsérteni, például nemzetbiztonság, a közbiztonság vagy az ország gazdasági jóléte érdekében, vagy zavargás, bűncselekmény megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, avagy mások jogainak és szabadságainak védelme esetén. Az ítélet alapján az állampolgárok titkos megfigyelésére jogosító szabály az európai polgárok magánélethez való jogát sérti, továbbá a titkos megfigyelést független döntéshozó szervnek kell jóváhagynia. Az intézet két munkatársa azt kifogásolta, hogy a TEK bírói engedély nélkül is végezhet titkos megfigyelést. 2012-es nyilatkozatuk szerint a TEK bírói kontroll nélküli tevékenysége sérti az Alaptörvényben is megfogalmazott magán- és családi élet, az otthon és a kapcsolattartás tiszteletben tartásához, valamint a személyes adatok védelméhez való jogot. A kérdéssel az Alkotmánybíróság is foglalkozott, azonban 2013-ban elutasította a két panaszos beadványát. (vs.hu – http://vs.hu/mind/osszes/draga-lesz-a-tek-es-megfigyeles-0112#!s1)

Kihirdette a 3400-3800 MHz-es frekvenciasáv szabad, illetve felszabaduló blokkjaira tavasszal kiírt frekvenciaárverés eredményét a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH). A felső sávban nyertes DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft., valamint az alsó sávban nyertes Vodafone Magyarország Zrt. együttesen 896,6 millió forintot ajánlott, összesen tíz felhasználói alapblokkra a 3400–3800 MHz-es frekvenciasáv hasznosításáért. Az eredményhirdetésen ARANYOSNÉ DR. BÖRCS JANKA, az NMHH főigazgatója kiemelte, hogy az elnyert frekvenciák szabad felhasználásúak: a hatóság nem írja elő, hogy mire kell használniuk azokat a nyerteseknek, arra viszont kötelezi őket, hogy valóban használatba vegyék. Ennek érdekében a nyerteseknek két éven belül ki kell kérniük a rádióengedélyt, illetve négy éven belül használatba is kell venniük a blokkokat. Az NMHH májusban közzétett új spektrumstratégia alapján a következő öt évben az NMHH a hazai frekvenciakészletből összesen hét sávot készít elő értékesítésre a 700 MHz-es sávtól a 26 GHz-esig. A hatóság ebben az időszakban összességében 160 MHz-nyi spektrumot kíván elérhetővé tenni a mobilszolgáltatók számára, melynek következtében mind a kapacitásukat, mind a hálózati lefedettségüket tovább bővíthetik a cégek. A szervezet elképzelései szerint mindez hozzájárulhat ahhoz, hogy 2020-ra az országos beltéri vezeték nélküli internet (mobilnet) lefedettség 99 százalékosra nőjön (24.hu)

Sokkal több erőforrást fordítanak a nagyobb online cégek a közösségi tartalom szűrésére – az új önkéntes vállalás értelmében minden bejelentést 24 órán belül ki fognak vizsgálni, a törvénytelen tartalmakat pedig törölni fogják. Az EU-s kezdeményezés az ISIS-féle internetes propaganda visszaszorítását célozza. Először Németország indított kampányt a szélsőségesek ellen, a német kormány elsőként a Facebookot kényszerítette rá, hogy sokkal aktívabban lépjen fel a felületén a helyi törvényekbe ütköző posztok ellen. A Facebook januárban adta be a derekát, egymillió eurós finanszírozási kerettel antirasszista kampányt indított, és együttműködésre lépett a helyi civil szervezetekkel. Az akkor bejelentett megoldás részeként a Facebook egy külső céget bízott meg azzal, hogy a felhasználói bejelentéseket megvizsgálja, az egyértelműen törvénysértő anyagokat pedig azonnal törölje. A most bejelentett uniós kezdeményezés gyakorlatilag ennek a kiterjesztése, a programban pedig a Facebook mellett más cégek is részt vesznek, így a közösségi oldalon túl a Twitter, a Google, a YouTube és a Microsoft is nyilatkozott arról, hogy (önkéntesen) vállalják a részvételt a programban. Eszerint 24 órán belül kivizsgálják a bejelentések “többségét”, és az uniós illetve tagországi törvényekbe ütköző (idegengyűlölő, rasszista, zsidó- és iszlámgyűlölő, szélsőséges csoportokba beszervező) tartalmakat törölni fogják. (HWSW.hu)

A francia információszabadságért felelős bizottság, az adatvédelmi feladatokat is ellátó CNIL (Commission Nationale de l’Informatique et des Libertés) bejelentette, hogy három hónapot adnak a Microsoftnak arra, hogy változtassanak azon, hogy a Windows 10 a felhasználók beleegyezése nélkül gyűjt adatokat róluk. Amennyiben a vállalat ezt nem hajtja végre, szankciókat vezetnek be ellenük. A hatóság kifogásai között szerepel, hogy a Microsoft gyűjti a Windows és a Windows Store felhasználási adatait, monitorozza, hogy a felhasználók milyen alkalmazásokat töltenek le, illetve mennyi időt töltenek azok használatával; a Microsoft-fiókba történő belépéskor nincs korlátozva a hibás PIN-beütések száma, így a felhasználói adatokat nem védik megfelelően; a Windows 10 telepítésekor alapértelmezetten egy hirdetési azonosító is aktiválódik, mely lehetővé teszi a Windows alkalmazások, illetve harmadik felek alkalmazásai számára, hogy monitorozzák a felhasználó böngészési tevékenységét, hogy célzott hirdetéseket juttassanak el hozzá; a Windows 10 nem ad lehetőséget a sütik letiltására; a Microsoft az európai felhasználók adatait a már érvénytelen Safe Harbor keretrendszer előírásai alapján továbbítja az Egyesült Államokba. A Microsoft közleményben reagált a felszólításra, és elmondják, hogy bár ők magas szintű adatvédelmi megoldásokat építettek a Windows 10-be, örülnek, hogy a CNIL javaslatai alapján ezeket még jobbá tehetik. Biztosítják a hatóságot arról, hogy a következő hónapokban szorosan együtt fognak működni velük, hogy a jelzett problémákat megvizsgálják, megértsék, és ha szükséges korrigálják. (ITCafe.hu)

A Bizottság újabb lépéseket tett annak vizsgálata során, hogy a Google ár-összehasonlító és hirdetésekkel kapcsolatos gyakorlata sérti-e az uniós szabályokat. A Bizottság két kifogásközlést küldött a Google-nek. A Bizottság kiegészítő kifogásközlésben erősítette meg előzetes következtetéseit, miszerint a Google az erőfölényével visszaélve következetesen a saját ár-összehasonlító szolgáltatását részesíti előnyben az internetes találati oldalain. A Bizottság különálló kifogásközlésben tájékoztatta a Google-t azon előzetes véleményéről, miszerint a társaság az erőfölényével visszaélve mesterségesen korlátozza harmadik fél honlapok azon lehetőségét, hogy a Google versenytársainak keresési hirdetéseit jelenítsék meg. A kiegészítő kifogásközlés ismerteti azon további bizonyítékok és adatok széles körét, amelyek alátámasztják a Bizottság előzetes következtetéseit, miszerint a Google az erőfölényével visszaélve következetesen a saját ár-összehasonlító szolgáltatását részesíti előnyben az általános keresési eredmények megjelenítésekor. A további bizonyítékok többek között a következőkre terjednek ki: az a mód, ahogyan a Google a saját ár-összehasonlító szolgáltatását előnyben részesíti a versenytársaiéval szemben; annak adatforgalomra gyakorolt hatása, hogy egy adott honlap hányadikként jelenik meg a Google keresési találatok között; valamint a Google ár-összehasonlító szolgáltatása adatforgalmának alakulása a versenytársaiéval összehasonlítva. A Bizottság aggályosnak tartja, hogy a felhasználók nem feltétlenül látják a lekérdezéseik szempontjából legrelevánsabb eredményeket – ez hátrányos a fogyasztók számára és elfojtja az innovációt. A Bizottság kifogásközlést küldött a Google-nek azokra a vállalat által bevezetett korlátozásokra vonatkozóan is, amelyek egyes harmadik fél honlapok számára nem teszik lehetővé, hogy a Google versenytársainak keresési hirdetéseit jelenítsék meg. A Bizottság mai kifogásközlésben ismertetett előzetes véleménye szerint e gyakorlatok lehetővé tették a Google számára, hogy megvédje erőfölényét az online keresési hirdetések piacán. Emellett akadályozták a meglévő és potenciális versenytársakat – ideértve más keresési szolgáltatókat és online hirdetési platformokat – abban, hogy belépjenek e kereskedelmileg fontos területre és ott terjeszkedjenek. (EU Rapid)

Az EU–USA adatvédelmi pajzs létrehozásával megállapodás született az Európai Bizottság és az Egyesült Államok között a transzatlanti adatáramlás új keretéről. A biztosi testület jóváhagyta az elért politikai megállapodást. Az új keret biztosítja, hogy ne sérüljenek az európai polgárok alapvető jogai, amikor adataikat az Egyesült Államokba továbbítják, valamint jogbiztonságot teremt a vállalkozások számára. Az EU–USA adatvédelmi pajzs eleget tesz azoknak a követelményeknek, amelyeket az Európai Unió Bírósága a korábbi védett adatkikötőkre vonatkozó keretet érvénytelenné nyilvánító, 2015. október 6-i ítéletében fogalmazott meg. Az új rendszer szigorúbb kötelezettségeket ír elő az egyesült államokbeli vállalkozások számára az európai polgárok személyes adatainak védelmét illetően, az USA Kereskedelmi Minisztériumát és Szövetségi Kereskedelmi Bizottságát pedig fokozott nyomon követésre és végrehajtásra kötelezi, többek között az európai adatvédelmi hatóságokkal folytatott szorosabb együttműködés révén. Az új megállapodásban az USA vállalta, hogy az új rendszer keretében továbbított személyes adatok esetében egyértelmű feltételeket, korlátozásokat és felügyeletet fog alkalmazni a közigazgatási szervek számára az Egyesült Államok joga szerint biztosított hozzáférési lehetőségekre vonatkozóan, hogy elkerüljék a hozzáférés általánossá válását. Az európai polgároknak ezzel összefüggésben lehetőségük lesz kérdéseikkel vagy panaszaikkal az újonnan kijelölt ombudsmanhoz fordulni. (EU Rapid)

Az amerikai légi felügyelet (Federal Aviation Administration – FAA), nyilvánosságra hozta azt a rendelkezéscsomagot, mely a kereskedelmi célú drónok felhasználását részlegesen szabályozza. A „Part 107” nevű csomag legnagyobb újdonsága, hogy a kereskedelmi célú drónröptetéshez a korábbiakhoz képest nem követelnek meg „pilótajogosítványt”, hanem átalakították a minősítési rendszert, vagyis a drónok kezelését kivonták a hagyományos, repülő eszközökre vonatkozó szabályozás alól. Ennek lényege, hogy egy speciális eljárást léptetnek életbe, amelyben a legalább 16 éves jelentkezőnek egy teszten kell bizonyítania, hogy képes a drónok irányítására. Ez jelentős könnyítés, mivel az új eljárásban sokkal olcsóbban, gyorsabban és egyszerűbben lehet engedélyt szerezni drónok kereskedelmi (oktatási, kutatási, mezőgazdasági stb.) üzemeltetésére. A drónhasználat a követelményei egyébként szigorúak maradtak. A röptetőnek pédául mindig látnia kell a drónt, valamint egyszerre csak egy akciót futtathat, egyetlen drónnal. Ez a drónok kereskedelmi felhasználását jelentősen korlátozza. (ITCafe.hu)

Másfél évnyi halogatás után a kormány rendeleti úton engedélyezte a két legnagyobb csatornának, az RTL Klubnak és a TV2-nek, hogy díjat kérjenek a terjesztőktől a sugárzásért cserében. A kormány nem szabott felső határt a tarifáknak, tehát a két tévétársaság lobbierejétől függ, hogy mennyit számol fel a kábelszolgáltatóknak. A terjesztéssel foglalkozó cégek pedig eldönthetik, hogy továbbhárítják az előfizetőkre vagy lenyelik az áremelkedést. Az RTL Klub 294 forintot kér előfizetőnként, de ha időben szerződnek velük a szolgáltatók, kedvezményekkel együtt ez az ár egészen 135 forintig csökkenthető. A TV2-nél 290 forint a listaár, a legolcsóbb megoldás pedig 150 forint, azaz a TV2-csoport összességében több pénzébe kerül majd a szolgáltatóknak. (Nol.hu, 444.hu)

A Kúria a Pfv.IV.20.133/2016. számú, fájlcseréléssel, filmletöltéssel kapcsolatos szerzői jogi perben hozott jogerős ítéletében pontot tett egy régóta húzódó vitára: kiadhatják-e az internetszolgáltatók a fájlcserélők, tipikusan a torrentezők nevét és személyes adatait? A Kúria ítéletében tisztázta ezt a kérdést, és megállapította, hogy az adatvédelmi szabályok megakadályozhatják az adatok kiadását akkor, ha a közvetítő szolgáltató ügyfele magánszemély, és nem járult hozzá adatainak kiadásához. A Kúria azt is kimondta, hogy a konkrét ügyben az internetszolgáltató általános szerződési feltételeinek elfogadásával annak előfizetői nem járultak hozzá az adataik kiadásához. A Kúria nem értett egyet az ügyben azzal a felperesi érveléssel sem, hogy az adatvédelmi jogszabály rendelkezései a magánszemély hozzájárulás nélkül is lehetőséget adnak adatainak kiadására, ha a közvetítő szolgáltató adatszolgáltatási kötelezettsége a szerzői jogosult jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges és arányos a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával. (ITCafe.hu)

Az elektronikus aláírás szabályait júliustól egy uniós rendelet határozza meg, amely az egész EU területére kiterjedően szabályozza az elektronikus tranzakciókat. A gyakorlatban az új rendelkezésnek megfelelő aláírás során az ügyfelek számára egy elektronikus eszközre, úgynevezett aláíró padra telepített szoftver jeleníti meg a szolgáltató rendszerében keletkezett dokumentumokat, amelyet ezen az eszközön az ügyfelek áttekinthetnek, majd ugyanezen az eszközön elektronikusan rögzített aláírással szignálhatnak. Az ilyen aláírás során az aláíró sajátkezű aláírásának biometrikus információival (sebesség, nyomóerő) együtt tárolják az elektronikus dokumentumot, így lehetőség nyílik arra, hogy egy adott embernek előzetesen kiadott tanúsítvány és kulcs, úgynevezett aláíró kártya nélkül is lehessen olyan elektronikus dokumentumot létrehozni, amelyet harmadik személyek, bíróságok és hatóságok bizonyító erejű okiratként kötelesek elfogadni. (Adozona.hu)

Az Európai Bizottság olyan új intézkedéscsomagot terjesztett elő, amely lehetővé teszi a fogyasztóknak és a kereskedőknek, hogy EU-szerte könnyebben és nagyobb bizalommal vásároljanak, illetve értékesítsenek árukat/szolgáltatásokat az interneten. A digitális egységes piacra és az egységes piacra vonatkozó stratégiájának keretében az Európai Bizottság benyújtott egy tervet az elektronikus kereskedelem ösztönzésére. A terv a területi alapú tartalomkorlátozás elleni fellépésen, a tagállamok közötti csomagküldés hatékonyabbá tételén, illetve a díjszabás csökkentésén, valamint a vásárlói bizalomnak a nagyobb fokú védelem biztosításával és a szabályok jobb érvényre juttatásával történő növelésén alapul. Az előterjesztett e-kereskedelmi jogszabálycsomag a következőkből áll: egy, az indokolatlan területi alapú forgalomkorlátozás, valamint az állampolgárság, lakóhely vagy székhely alapján történő megkülönböztetés elleni fellépést célzó intézkedéseket tartalmazó jogalkotási javaslatból; egy, a határokon átívelő csomagküldési szolgáltatásokra vonatkozó jogalkotási javaslatból, melynek célja, hogy növelje az árak átláthatóságát és javítsa a szabályozási felügyeletet; valamint egy, a fogyasztói jogok érvényesülésének javítását célzó jogalkotási javaslatból és egy iránymutatásból, mely többek között azt hivatott tisztázni, hogy mi minősül tisztességtelen gyakorlatnak a digitális kereskedelemben. (EU Rapid)