78. szám, 2022. október

„De mit adott nekünk a digitalizáció?” A digitalizáció hatással van éltünk valamennyi szegmensére, ezt talán már bizonyítani sem kell, köztudomású ismeretként fogadhatjuk el. De mi is ez a minden? Mit jelent az információs társadalom, amelynek kiindulási alapja a digitalizáció? Milyen nóvumok, új trendek és technológiák vezettek addig, amelynek hatására önálló, új társadalmi berendezkedésként tekintünk napjaink fejlett társadalmaira? Pintér Róbert Az információs társadalom c. könyvében remekül foglalja össze Manuel Castells gondolatait, miszerint „nemcsak attól »új« a társadalom, hogy új dolgok jelennek meg benne, például a dotcom cégek a gazdaságban – ettől még nincs új gazdaság, csak a régi gazdaságban jelenik meg néhány új szereplő –, hanem a régi dolgok is új módon kezdenek el működni, vagyis megváltozik a társadalmi együttélés megszokott »logikája« (értsd: kultúrája, szokásai, normái, politikai rendszere, termelési rendszere stb.). Ez az az alapvető változás, amitől információs társadalomról beszélhetünk: a társadalom szerkezetének megváltozása.” A változás előbb vagy utóbb magával hozza a társadalmi válaszok egyik legmarkánsabb eszközének aktiválását, azaz a társadalmi normák, nevezetesen a jog megváltoztatását. Ha indikátorként vizsgáljuk, hogy milyen jogterületek módosultak a digitalizáció hatására, akkor megint csak azt mondhatjuk, hogy életünk valamennyi területén tetten érhető az átalakulás. Jelen számban is széles körben mutatják be szerzőink azokat a társadalmi kapcsolatokat, amelyek az információs társadalom és a digitalizáció hatására megváltoztak, vagy egyenesen teljesen új jelenségként kerültek szabályozásra. Például a mesterséges intelligencia és az automatizálás a XXI. század egyik legmeghatározóbb eleme, alapjaiban formálja át a munka világát, hiszen a digitális technológiák fejlődése és elterjedése folyamatában alakítja át a munkavégzés és foglalkoztatás körülményeit egy lassan követhetetlen folyamatot eredményezve. Ezt elemzi Riczu tanulmánya, célja a munkáltatói és munkavállalói jogalanyiság vizsgálata, érintve a mesterséges intelligencia jogalanyiságának kérdéseit. Szintén az MI témában Vajda kutatása egy érdekfeszítő problémakört elemez, a gyors ütemben fejlődő bírósági döntések előrejelzésére szakosodott algoritmusok kapcsán. Zorkóczy is a mesterséges intelligencia körében az egészségügy kapcsán vezet be minket a jövő (vagy talán jelen) lehetőségeibe és szabályozási kihívásaiba. A munka világára a digitalizáció többféle módon is hatott, a távmunka az utóbbi években erőteljesen átértékelődött. Ezt a jelenséget és következményeit Szekeres mutatja be, olyan alap­fogalmak újra értelmezésével, mint a home office. Adatvezérelt társadalmunkban az adat és annak felhasználása önmagában teljesen új minőséget kap, amely a jogalkotást és jogalkalmazást is új kihívások elé állítja. Kappel az adatkezelést, mint a magánjog lehetséges vívmányát mutatja be, egy eredeti nézőpontot választva a már-már klasszikus témának. A Bocsok–Buttyán szerzőpáros írása folytatódik a hazai „car hacking” szabályozásával, további érdekességeket és kínzó kérdéseket feszegetve. A devianciák irányába továbbhaladva az egyre nagyobb társadalmi visszhangot kiváltó cyberbullying, illetve az annak különösen kitett iskolásokat mutatja be D. Horváth írása. A témák sokszínűsége, újdonsága vagy épen régi klasszikusok újszerűsége jól mutatja, hogy az információs társadalom hatása mindenhol tetten érhető, a legjobb, hogy nem elkerülni akarjuk ezeket, hanem tudatosan felkészülni rájuk.

Czékmann Zsolt
főszerkesztő