Első oldal
Csáki-Hatalovics Gyula Balázs : Első oldal
Tanulmányok
TORMA András: Az információs társadalom közjogi alapjai – vitairat
LENDVAI Gergely Ferenc: Fake news-szabályozás Európán és Amerikán túl – a brazil álhírtörvény bemutatása kritikai megközelítésben
MARKÓ Szörény: Kriptoeszközből származó jövedelem adóztatása hazánkban
FODORNÉ Zagyi Orsolya: Public data in the digital data market. Part 2. – The role of open government data in the transforming of society and the economy
UNGVÁRY Botond, SZILÁRD Ákos, RATATICS Tímea, CSERNIK Balázs, FARAGÓ Tamás, OSZLÁNSZKI Márkó, RUSZKAI Szonja, TAKÁCS Boglárka : Letöltés mint jogi fogalom
RITÓ Evelin: Úttörő megoldás vagy fancy hívószó? Amit a társadalmi részvételről tudni érdemes
MISEK János Péter: A telemedicina szolgáltatás bevezetésére irányuló egyes törekvések és a kialakult jogi környezet bemutatása, valamint előzetes megfontolások a távorvoslást érintő jogalkotásról Magyarországon
NÉMETH Erika: Az Uniós versenyjog, az EUMSZ 102. cikkének az alkalmazása a tagállami bíróságok köz- és magánjogi gyakorlatában
Az Infokommunikáció és Jog – valamint sok más jogi szaklap – valamennyi tanulmányát olvashatja a szakcikkadatbazis.hu oldalon.
Tisztelt Olvasó!
Tisztelettel köszöntöm olvasóinkat, megköszönve mindenekelőtt a türelmüket, hiszen a legutóbbi lapszám óta sok idő eltelt, és az érdeklődések, e-mailek alapján egyértelmű, hogy némi bizonytalanság fogalmazódott meg a folyóirattal kapcsolatban. Szeretnék minden kétséget eloszlatni, és egyúttal egy kis magyarázatot is adni arra, hogy – a szokásos, minden tudományos folyóirat életében jelen lévő nehézségeken túl – miért kellett a most kézben tartott példányra többet várni.
A lap alapítói jogait – hosszas mérlegelést és tárgyalásokat követően – 2024-től a Károli Gáspár Református Egyetem gyakorolja, az ORAC Kiadó és az egyetem között létrejött megállapodás eredményeként. Az új tulajdonos azonban nem kívánt változtatni a jól bevált lapkiadási gyakorlaton, így továbbra is az ORAC Kiadó látja el és szervezi a tördelési, nyomdai és terjesztési feladatokat. Ezúton is köszönöm Frank Ádám munkáját, elhivatottságát a szakmai, tudományos folyóiratok gondozása terén, és azt a segítő együttműködést, amely a lap megjelenésének folytonosságát biztosítja.
Nagy örömmel tájékoztatom a Tisztelt Olvasókat, hogy a 2023. évben aktív előfizetéssel rendelkező partnereink a 2024. évi lapszámokat (a jelenlegit és a következőt) ingyenesen kapják kézhez. Továbbra is terveink között szerepel a folyóirat számainak elérhetővé tétele elektronikus úton, ebben – ahogy eddig is – számítunk a SzakcikkAdatbázis támogatására.
Köszönet illeti mindazokat, akik eddig is nagy erőfeszítéseket tettek a lap egyes számainak összeállításában, gondolok itt elsősorban a szerkesztőbizottság tagjaira, Czékmann Zsolt főszerkesztőre, lektorainkra és természetesen szerzőinkre is. Ezúton szeretném biztatni mindazokat, akik publikáláson gondolkodnak, hogy forduljanak hozzánk bizalommal, szívesen fogadjuk a közlésre szánt szakmai és tudományos kéziratokat. Jómagam is arra készülök, hogy az ünnepi, nagyon várt elcsendesedés mellett megpróbálok elmélyülni a hivatásom hétköznapinál mélyebb, tudományos igényű rétegeiben, és reményeim szerint a közeljövőben lehetőségem nyílik arra, hogy személyesen is kísérletet tegyek a folyóirat hasábjainak színesítésére. A lehetőség adott, hiszen e számunkat Torma András professzor úr vitairata nyitja, amely bizonyosan alkalmas a tudományos diskurzus fokozására. Az álhírekkel kapcsolatban a jogi szabályozás válaszai mindenhol lázban tartják a jogalkotót és a jogalkalmazót, de jellemzően csak európai vagy észak-amerikai mintákról hallunk. Üdítő kivétel lesz elolvasni Lendvai Gergely Ferenc cikkét a brazil szabályozásról. A kriptovalutákról is naponta kapjuk a híreket (ember legyen a talpán, aki meg tudja mondani, hogy valósak-e vagy sem, szabályozás ide vagy oda), de az ilyen forrásból származó jövedelmek adózási kérdéseinek vizsgálata hiánypótló jellegű. Jó hírem van azok számára, akik utolsó lapszámunkban olvasták a digitális közadatok sorsával kapcsolatos okfejtést, mert itt a folytatás Fodorné Zagyi Orsolya tollából, aki – reményeink szerint – 2025-ben elkészíti PhD-értekezését.
A digitális átalakulás folyamatosan újabb és újabb definíciós problémákat vet fel. Kezdetben legtöbbször a korábban kikristályosodottnak tűnő, hagyományos fogalmakat kezdte ki, majd folyamatosan újabb és újabb fogalmak bevezetését indukálja a jogi szabályozásba. A megfelelő fogalmak meghatározása már-már művészeti kategória, ugyanakkor folyamatos kísérletezés is egy gyorsan változó világban. A letöltés jogi fogalmával kapcsolatban nem tudom, hogy kiállja-e majd az idők próbáját, de hogy a CAPSLAW Digitális Jogi Műhely és Ungváry Botond tanulmánya sokakból fog valamilyen reflexiót kiváltani, abban biztos vagyok. Ritó Evelin tanulmányában foglaltakat a magam részéről bizonyosan fogom hasznosítani, hiszen az évek óta futó közösségimédia- és helyiközigazgatás-kutatásunk egyik kulcseleme a részvétel, illetve a részvétel eredményességének, tartalmának, döntésekre gyakorolt hatásának vizsgálata. Biztos vagyok benne, hogy más kutatási területeken is kiválóan hasznosíthatók a megfogalmazott megállapítások. Az eHealth témakörét már érintettük korábban természetesen, és a jövőben is szívesen foglalkozunk az egészségügyi szabályozás infokommunikációs jogi kérdéseivel, de Misek János Péter tanulmánya mindenképpen hiánypótlónak tekinthető a telemedicina-szabályozás aktuális vizsgálata területén. Az elmúlt években kialakult gyakorlat alapján szinte kijelenthetjük, hogy nem maradhat lapszám versenyjogi téma nélkül. Németh Erika az EUMSZ 102. cikkének alkalmazását elemzi a tagállami bíróságok gyakorlatában.
Tisztelt Olvasók! Sok szempontból nehéz, mindenképpen mozgalmas évet zárunk, és feltehetően a folyóirat nyomtatott példányait már csak 2025-ben fogják kézhez venni. Ezzel együtt áldott karácsonyt és békés, különösen tudományos eredményekben gazdag új esztendőt kívánok mindannyiuknak!
Csáki-Hatalovics Gyula Balázs
a szerkesztőbizottság elnöke