83. szám, 2024/2.

Lectori Salutem!

Örömmel tesszük a kedves Olvasó asztalára az Infokommunikáció és Jog legújabb lapszámát. Előfizetőink jelzései­ből is tudjuk, hogy mindig nagy várakozás kíséri az újabb példányokat. Bizony bennünket, szerkesztőket is szorít az, hogy az olykor már-már követhetetlenül változó digitális világban mégis válaszokat keressünk az egyre szaporodó kérdésekre. Megvallom, nincs könnyű dolgunk egy szakmai folyóirat esetében, amely alapításától kezdve arra vállalkozott, hogy a jog és a technológia útvesztőin keresztül járjon körbe egy-egy szakterületet. A digitális fejlődést azonban mindez nem zavarja, töretlenül halad előre, és nem hagy másodpercnyi szusszanásra sem időt a társadalom számára. Nyakunkon az AI (vagy MI?), ami egyesek szerint mesterséges ugyan, de nem is valódi intelligencia. Mindenesetre, szemmel láthatóan átírja a gazdasági rendet, a jogi szabályozást, az oktatást, a tudományos kutatást és mindent, amivel kapcsolatba kerül. Ázsiában egyes helyeken már nem is mesterséges, hanem holisztikus intelligenciáról beszélnek, de erről majd egy későbbi lapszámban írok részletesebben (spoiler alert!).

E lapszámban csokorba szedett tanulmányokkal szeretnénk iránytűt adni Olvasóink kezébe a fent említett útvesztőkhöz, és bízunk benne, hogy mindenki a maga számára helyes irányt találja majd meg.

Nagyon izgalmas témát ölel fel Badinszky Áron tanulmánya, aki az Európai Unió AI Act végrehajtási rendszerét vizsgálja. Ír a jogszabályalkotás kihívásairól, a szabályozás céljairól, de az akadályokról is. Mint említettük, a technológiai fejlődés társadalomra gyakorolt hatása exponenciálisan nő, az EU pedig ismét a szabályozás eszközével kénytelen beavatkozni. De valljuk meg azt is, hogy kínoz bennünket a kérdés: egy ma megalkotott jogszabály milyen garanciát ad a holnapra? Persze, tudjuk, hogy mindenkinek, minden esetben megvan a tisztességes eljáráshoz való joga – Lakatos Dániel részletesen értekezik erről tanulmányában. Korunkat a transzhumanizmus első korának nevezi. Tűnhet ez ijesztőnek is első hallásra, de tény, hogy bizonyos értelemben kényszeres helyzetben vagyunk a technológia használatának tekintetében. Gyarmathy Judit a bírósági határozatok közzétételét veszi górcső alá, a digitalizáció összefüggéseiben. Rámutat arra, hogy miért szükséges a bírósági határozatokat nyilvánosságra hozni. Természetesen, a modern digitalizációs aspektusokra is kitér.

„Mosolyogj, figyel a kamera!” – mondja nekünk Szalay Péter. Ki szereti, ki nem, ha váratlanul felvétel készül róla. Ki mosolyog, ki nem… Tény azonban, hogy a közterületi térfigyelő kamerák akkor is dolgoznak, amikor nem gondoljuk, amikor nem mosolygunk, éppen ezért (is) fontos ennek a kérdésnek az adatvédelmi szabályozása. S ha már az adatvédelmet említjük, Esztervári Adrienn az elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv átültetésének sajátosságait és dilemmáit járja körbe. Izgalmas témát taglal, s felhívja a figyelmet az ePrivacy rendelet bevezetésének szükségességére.

Igazán érdekes Kolláth Mihály Gábor tanulmánya, aki a loot box-szabályozás kialakítása kapcsán értekezik. Nos, erre szokták mondani, az ország fele játszik, a másik fele pedig játszani szeretne. A szerző arra is felhívja a figyelmet, hogy gyermekeink, fiataljaink számára ez milyen veszélyekkel járhat. Persze, lehet szabályozni, már hazai szinten is megfogalmazódott a javaslat, de ez az a terület, amely számtalan kiskaput rejt magában.

Hányszor tapasztaltuk már, hogy elmentettük egy fontos munkánkat, aztán „elszállt”, vagy illetéktelenek kezébe került. Wasim Khraisha a felhőalapú adatkezelés egy szeletét, az adatbirtoklás problémakörét vizsgálja tanulmányában, és szót ejt az Európai Unió általános adatvédelmi rendeletéről is. Nem tudom, Önök hogy vannak vele, de néha úgy érzem, a „dzsídípíár” kezd szitokszóból kötőszóvá válni.

E lapszámunkból sem hiányozhat, hogy felhívjuk a figyelmet egy kiváló könyvre: Koltay András monográfiájáról Szikora Tamás írt kitűnő recenziót. A könyv címe: Sajtószabadság – Egy közös európai eszme szabályozása.

Lectori salutem! – Üdvözlet az Olvasónak! Bízunk benne, hogy a folyóiratban közzétett tanulmányok sokaknak segítik a munkáját, némelyeknek informatív anyagokat tartalmaznak a kutatásaikhoz, s megint mások csak egyszerű olvasmányélményt találnak benne a nyári napfényben. Egy-egy dolgozat további gondolatokat is ébreszthet valakiben, s ki tudja, ez esetleg az alapját képezheti egy újabb tudományos értekezésnek. Mindenesetre, mi várjuk szerzőink közé mindazokat, akik kutatásaik eredményét szívesen osztják meg lapunk hasábjain!

Csáki-Hatalovics Gyula Balázs
a szerkesztőbizottság elnöke