85. szám, 2025/2.

Az Infokommunikáció és Jog e lapszáma is rendkívül izgalmas témákat ölel fel a jog különböző területeiről, de minden esetben a digitális világ út­vesztőin kalauzol bennünket.

Bánfi Ziád mindjárt a kriptopénz-definíció megalkotása felé tereli a figyelmet, nemzetközi kitekintéssel. Mi is az a kriptopénz? Egy leegyszerűsített megfogalmazás szerint: digitális token, amely kriptográfiát használ a működéshez. Lehet, első hallásra furcsán hangzik, de talán hozzá kell szoknunk. A szerző ennél is tovább megy, amikor gondolatébresztő tanulmányában felhívja a figyelmet egy új magyar polgári jogi kriptopénz-definíció megalkotására. Ha kriptopénzért kenyeret még nem is adnak… vagy mégis? Aki látott már kriptovaluta automatát, az tudja a választ!

Ennek kapcsán azonban, mindjárt felmerül az adójogi szabályozás szükségessége is, amelyet Erdős Éva és Józsa Ede vizsgálnak közös tanulmányukban összehasonlító módszerrel, Magyarország és Románia vonatkozásában. A kutatásukból egyértelművé válik, hogy a kriptopénzek adózási szabályozása Magyarországon kedvezményes adókulcsokra épül. Természetesen, egyik EU-tagállam sem tekinthet el az uniós harmonizáció szükségességétől.

Szabad-e locsogni? – kérdezik in medias res Farkas György Tamás és Varga Ferenc. Sokat hallunk a szólásszabadságról, talán mi is sokat emlegetjük, viszont annál ritkábban foglalkozunk a jogszabályi háttérrel. A szerzők közös kutatómunkájukban az alkotmányos védelemre helyezik a hangsúlyt, különös tekintettel a közösségi médiára. Erről bizony könyvet is lehetne írni (olyannyira, hogy született is jó néhány az elmúlt időszakban), szabályokat módosítani, új szabályokat hozni és még sorolhatnánk, de sokszor az az érzésünk, hogy köszönő viszonyban sincs a szabályozással az, amit tapasztalunk. A tanulmány konkrét példákon keresztül irányítja a figyelmünket arra, hogy az online térben működő közösségi média megkívánja a szabályozás jogi és etikai kereteinek újraértelmezését.

Folyóiratunk mindig örömmel fogadja lelkes fiatal kutatók munkáját. Fekete Dóra a digitális önkormányzás kihívásait és lehetőségeit vizsgálja. Rámutat arra, hogy ez hogyan formálja át a részvételiséget. Akárhonnan közelítjük meg, ilyen esetekben a személyes jelenlét háttérbe szorul, mégis tény azonban, hogy sokkal szélesebb rétegeket lehet elérni a digitális térben. De ne merengjünk ezen túl sokat, hiszen számunkra ebben az esetben is a jogi szabályozás az érdekes, amelynek éppen a hiányosságait ecseteli a szerző dolgozatában.

Adatismeret, adatismeret válsága, megoldási straté­giák – Lányi Zoltán Viktor veszi górcső alá ezt a kérdéskört. Külön érdekessége a tanulmánynak, hogy a szerző kitekint a jog területéről, s a pszichológia mezején is választ keres a felmerülő kérdésekre. Lényeges, hogy nem megy el szó nélkül az oktatási rendszer felelőssége mellett sem.

Természetesen, szívesen helyt adunk idegen nyelvű tanulmányoknak is. Ebben a számban Szalóki István angol nyelven értekezik az adózók jogainak érvényesítéséről a NAV – olykor kifürkészhetetlen – elektronikus adóigazgatási folyamataiban. Még ma is sokan megriadnak a különféle nyomtatványok digitális térben való használatától, az ún. űrlapkitöltő alkalmazásoktól, noha ez már évek óta általánosan elérhető. Ki tudja, miért félelmetes ez még mindig? Talán úgy érzik némelyek, hogy így sérülhetnek a jogaik? Esetleg a digitális írástudás nincs még kellő szinten továbbra sem?

Témáját illetően, igazi unikum Szólláth Bernadett dolgozata, aki az egyházfinanszírozás pénzügy-technológiai innovációiról ír. Nemzetközi szinten is égető kérdés az egyházak számára a fenntarthatóság, s így van ez
Magyarországon is. Évek óta – különösen is a Covid óta (egyszer talán érdemes lenne behatóbban körbejárni ennek miértjét is) – fokozottan csökkennek az ún. hagyományos egyházi bevételek. A szerző részletezi a digitalizáció és a fintech megoldások elterjedését, amely egyben utat nyit az egyházakban új bevételi források felé is. Ezekkel az újfajta lehetőségekkel ismerkedhetünk meg a dolgozatban.

S végül egy új könyv, Koltay András – Szikora Tamás – Lapsánszky András szerkesztésében: A vadnyugat vége? Tanulmányok az Európai Unió platformszabályozásáról. Selnicean László ismertetéséből megtudhatjuk, hogy egy 2022-ben induló kutatásba hogyan kapcsolódtak be – többek között – a magánjog, az alkotmányjog, a versenyjog, a közigazgatási jog szakemberei. „Kiegyensúlyozott, tudományos szemléletű, egyszerre elemző és oktató jellegű mű” – ahogy Selnicean László írja. Ajánljuk mindazoknak, akik uniós polgárként szeretnék ismerni a jogaikat és kötelezettségeiket.

Lectori Salutem! – Üdvözlet az Olvasónak! Remélem, hogy ismét egy olyan lapszámot tettünk az asztalra, amely nemcsak a jogtudósokat – tudós jogászokat éri el, hanem az Olvasók szélesebb rétegét. Mert lehet, ma még csak zárójelben nevezzük a XXI. századot a digitalizáció századának, de egy biztos: a digitális fejlődés megállíthatatlan!

Csáki-Hatalovics Gyula Balázs,
a szerkesztőbizottság elnöke