26. szám Archives | INFOKOMMUNKIÁCIÓ ÉS JOG

Szőke Gergely László: Szembenézés helyett (Trócsányi Sára: Forradalom az irattárban. Az információs kárpótlás jogi aspektusai) – 2008/4. (26.), 176-177. o.

Az állambiztonsági iratokba való betekintés lehetősége, a közszereplők ügynökmúltja és a Belügyminisztérium III/III-as csoportfőnökségének titkosszolgálati tevékenysége állandó viták tárgya a magyar közéletben. A múlttal való szembenézésre, a kérdés megnyugtató jogszabályi rendezésére azonban a mai napig nem került sor. A ’90-es évektől kezdve a vitában résztvevő felek és a közvélemény is javarészt politikai-érzelmi alapon állt a kérdéshez; a higgadt, jogi értelemben is értékelhető és megnyugtató bírálatok és megoldási javaslatok kevéssé voltak hallhatók. A politikai elitcsere részleges elmaradása pedig magát a jogalkotót (parlamenti képviselőket, kormánytagokat és egyéb befolyásos közszereplőket) tette személyesen is érintetté a kérdésben.

BŐVEBBEN

Tóth András: Az Európai Elektronikus Hírközléspiaci Szabályozóhatóság létrehozására és a nemzeti szabályozóhatóságok függetlenségének erősítésére tett Bizottsági javaslatok értékelése – 2008/4. (26.), 149-152. o.

szakcikkek

Az Európai Bizottság 2007 novemberének végén hozta nyilvánosságra és nyújtotta be a Parlamentnek és a Tanácsnak azokat a jogalkotási javaslatait, amelyeket az elektronikus hírközlés 2002-es szabályozási keretének felülvizsgálata során fogalmazott meg.[1]

A Bizottság már a 2006 nyarán elkészített jelentésében[2] felhívta a Parlament és a Tanács figyelmét arra, hogy bár a keretszabályozás jelentős eredményeket hozott, az elektronikus távközlés belső piaca még nem teljes. Ennek a megállapításnak azért is jelentős a súlya, mert az elektronikus hírközlés egységesen szabályozott belső piacának kialakítása már több mint 18 éve zajlik.

BŐVEBBEN

Lapsánszky András: A távközlési monopóliumok szerkezetének, igazgatásának és közszolgáltatási rendszerének főbb modelljei a „fejlett távközléssel rendelkező piacgazdaságokban” (1. rész) – 2008/4. (26.), 143-148. o.

szakcikkek

A távközlési liberalizáció megértéséhez nélkülözhetetlen a távközlés fejlődését, berendezkedését és működését közel száz éven keresztül meghatározó természetes monopólium,[1] illetve közszolgáltatási rendszer elemzése. A tanulmány a távközlési monopóliumok és közszolgáltatási struktúra bemutatására tesz kísérletet a „fejlett távközléssel rendelkező piacgazdaságok” igencsak változatos modelljein és távközlés-ellátási mechanizmusain keresztül.

A távközlés fejlődését és liberalizációját meghatározó, fejlett távközléssel és piacgazdasággal rendelkező országok keretébe azokat az országokat soroltam, amelyek a) a távközlés fejlődésének kezdeteitől fogva napjainkig töretlenül élen jártak, valamint b) meghatározó szerepet képviseltek ba) a távközlés gazdasági és technológiai fejlődésében, illetve bb) a liberalizáció világszerte egyre szélesebb körű kibontakoztatásában [és c) gazdasági berendezkedésük: piacgazdaság, vegyesgazdaság].

BŐVEBBEN