2015. október 16-án a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara (PTE ÁJK), az Informatikai és Kommunikációs Jogi Kutatóintézet (IKJK) és a Magyar Jogász Egylet Média és Reklámjogi Szakosztálya közös szervezésében került sor az Infokommunikációs Szakmai Nap konferenciasorozat 2015-ös rendezvényére a Budapesti Ügyvédi Kamara Dísztermében.
Az adatvédelmi szabályozás újabb tendenciái, különösen az Európai Unió várható új adatvédelmi szabályozása, egyértelműen az önszabályozás különböző formáinak erősödése, valamint az auditálás illetve különböző címkéző-tanúsító rendszerek jelentőségének növekedése felé mutatnak. Jelen tanulmány áttekintő jelleggel mutatja be az önszabályozásban rejlő lehetőségeket és korlátokat, valamint az adatvédelmi felügyelet sajátos intézményeként felfogható adatvédelmi audit főbb jellemzőit – kitérve annak hatályos magyar szabályozására.
Az elmúlt 10–15 évben a technológiai és társadalmi háttér változása újabb kihívások elé állította a ’90-es évek végére kialakult európai adatvédelmi szabályozást. Erre tekintettel az Európai Unióban jelenleg is zajlik az adatvédelem reformja, amelynek keretében az EU új jogszabálycsomaggal kívánja felváltani a jelenlegi adatvédelmi irányelvet és kerethatározatokat.[2] A jogalkotási folyamat legfontosabb lépése a Bizottság által 2012-ben kiadott Rendelettervezet[3] volt, amely számos újítást javasol az adatvédelmi jog területén.
A PTE ÁJK IKJK és a göttingeni Georg-August Egyetem jogi karának társtanszéke 2011–2012. év folyamán közös, az Európai Unió által finanszírozott[1] projekt keretében vizsgálja a munkahelyi adatvédelem sajátos kérdéseit, azon belül kiemelten a munkahelyi ellenőrzés és a magánszféra konfliktusait. A kutatás egyik sarokköveként készült országjelentés célja a munkahelyi adatvédelem hatályos magyar szabályozásának és a szabályozás európai kontextusának bemutatása (a következtetések levonása és a módosító javaslatok megfogalmazása a kutatás következő fázisának feladata).
Az állambiztonsági iratokba való betekintés lehetősége, a közszereplők ügynökmúltja és a Belügyminisztérium III/III-as csoportfőnökségének titkosszolgálati tevékenysége állandó viták tárgya a magyar közéletben. A múlttal való szembenézésre, a kérdés megnyugtató jogszabályi rendezésére azonban a mai napig nem került sor. A ’90-es évektől kezdve a vitában résztvevő felek és a közvélemény is javarészt politikai-érzelmi alapon állt a kérdéshez; a higgadt, jogi értelemben is értékelhető és megnyugtató bírálatok és megoldási javaslatok kevéssé voltak hallhatók. A politikai elitcsere részleges elmaradása pedig magát a jogalkotót (parlamenti képviselőket, kormánytagokat és egyéb befolyásos közszereplőket) tette személyesen is érintetté a kérdésben.
1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@orac.hu
Weboldal: orac.hu