10. szám, 2005. december

A nemzeti hírügynökségről szóló 1996. évi CXXVII. törvény (hírügynökségi törvény, Nhtv.) jogi felülvizsgálatát részben az Nhtv. 1997. január 1-i hatályba lépése óta eltelt időszak gyakorlati tapasztalatai, részben pedig Magyarország 2004. évi uniós csatlakozása, az uniós előírások adaptálásának szükségessége indokolja.

Az 1990-es évek közepén több, a médiát közvetlenül vagy közvetve érintő magas szintű jogszabály jelent meg. Ilyen volt – többek között – a plurális elektronikus médiát megteremtő„médiatörvény”, a versenytörvény, és az új gazdasági társasági törvény is. A hírügynökségi törvény megalkotása beleillett ebbe a gazdaságot, az új és megújult jogintézményeket átfogóan szabályozó törvényi rendszerbe. A médiát érintő jogviszonyokat közvetlenül rendező jogalkotási folyamat „harmadik lába”, – a sajtótörvény és a médiatörvény mellett – a nemzeti hírügynökségi törvény megalkotásával teljessé vált. A hatályos hírügynökségi törvény az „átmenet törvénye”, amely magán viseli a magyar társadalmi, politikai és gazdasági átalakulás jegyeit, jogi szempontból pedig, szervezeti konstrukcióját tekintve – a médiatörvényhez hasonlóan – „öszvér” megoldásokat tartalmaz. A hírügynökségi törvény létrejöttét megelőzően a korábban egyedüli közszolgálati hírügynökségi funkciót betöltő Magyar Távirati Iroda (MTI) jogi státuszát jogszabálynak nem, de az állami irányítás egyéb jogi eszközének minősülő minisztertanácsi határozatok együtt szabályozták az akkoriban még szintén egyedüli közszolgálati műsorszolgáltatók, a Magyar Rádió és a Magyar Televízió jogi helyzetével. Ezt az együttes szabályozást vitte tovább a jogalkotás 1990-ben az un. kinevezési törvényben, ami a közös szabályozási szándékot nevében és tartalmában is jelezte. Emellett a sajtótörvény tartalmazott néhány rendelkezést a Magyar Távirati Irodáról; e rendelkezések az Nhtv. megszületésével a kinevezési törvényhez hasonlóan hatályukat vesztették. Az MTI felügyeletét közvetlenül a Kormány hatáskörébe utaló 1037/1986. (VI.26.) MT határozat 5.pontját az Alkotmánybíróság emlékezetes 61/1995.(X.6.) AB határozata alkotmányellenesnek nyilvánította. Az Országgyűlést mulasztásos alkotmánysértésben marasztalta, mert elmulasztotta teljesíteni a közszolgálati hírügynökség felügyeletéről, valamint vezetője kinevezéséről szóló törvény megalkotását. Felhívta az Országgyűlést, hogy az elmulaszott törvényalkotási kötelezettségének 1996. június 30-ig tegyen eleget. Az alkotmánybírósági határozat nem nyilvánította alkotmányos követelménynek az önálló hírügynökségi törvény létét. Kimondta ugyanis, hogy „A szervezeti és jogi megoldások – a rádióhoz és a televízióhoz hasonlóan – függnek attól, hogy milyen az adott országban a hírügynökségi struktúra: az országos közszolgálati hírügynökségen kívül milyen egyéb hírügynökségek működnek. A tájékozódáshoz való jogot a hír – és a sajtóügynökségek egészét tekintve kell biztosítani. Az már a törvényhozó döntésére tartozik, hogy az országos közszolgálati hírügynökség mellett milyen terheket hárít az egyéb, helyi és kereskedelmi jellegű hírügynökségekre. Amíg az Alkotmány 61.§ (4) bekezdése kifejezetten nevesíti a közszolgálati hírügynökség kategóriáját, addig alkotmányos követelmény legalább egy ilyen intézmény fenntartása.” Az Alkotmánybíróság idézett határozata, illetőleg annak orvoslási kényszere jelentős mértékben hozzájárult a hatályos hírügynökségi törvény megalkotásához.

A hírügynökségi tevékenység gyakorlására, annak szervezeti modelljére, pénzügyi finanszírozási módjaira az Európai Unióban direktíva nem volt az Nhtv. megalkotása idején és ilyen uniós irányelv azóta sem született. Ennek megfelelően nincs olyan egységes szabályozási minta, amely iránymutatást adhatna a jogi megoldások, a finanszírozási kérdések rendezésére. A tagállami megoldások jelentős mértékben történelmi és jogtörténeti hagyományokon nyugszanak. A Transzparencia Irányelv ugyanakkor kötelezővé tette a tagállamok számára a hatóságok és a közvállalkozások közötti pénzügyi kapcsolatok átláthatóságának biztosítását. A hírügynökségi tevékenységre irányadó közvetlen uniós direktíva hiányában a tagállami működési modellek egy része tisztán kereskedelmi jellegű, másik részén pedig az állami beavatkozás valamely formája érhető tetten. A legteljesebb állami beavatkozás az orosz ITAR-TASS hírügynökség esetében érvényesül, ahol a hírügynökségi tevékenység állami finanszírozása a kormányzati költségvetés része. A kereskedelmi modell alapján működő tagállami hírügynökségek mindegyike gazdasági társaság, függetlenül azok tulajdonosi körétől és az állammal fennálló viszonyától. A Reuters angol hírügynökség tulajdonosi összetétele független a médiától és az államtól is, a német DPA és az osztrák APA hírügynökség tualjdonosai között alapvetően a kiadócégek és, médiavállalkozások vannak. Mindhárom hírügynökségre jellemző, hogy nem állnak az állammal privilegizált jogi kapcsolatban, az állam számára – bármely más fogyasztóhoz hasonlóan – piaci alapon, megrendelésre végeznek hírügynökségi tevékenységet. A francia AFP szintén gazdasági társaságként, piaci alapon működik, de az állam delegálja képviselőit a hírügynökség vezető szerveibe, a hírügynökségi szolgáltatás az állammal kötött tartós szerződéses jogviszonyon alapul, sőt az állam költségvetésében is tervezi az AFP fejlesztéséhez szükséges előirányzatot.

A hazai nemzeti hírügynökségi törvény elemzése kapcsán felmerül a kérdés, hogy az mennyiben vette figyelembe az iránymutató alkotmánybírósági határozatot, megalkotásakor megfelelt-e Magyarország csatlakozási szerződésben vállalt vonatkozó elkötelezettségeinek és a törvény megalkotásakor már ismert uniós elvárásoknak?

Az Alaptörvény rendelkezéseiből, nevezetesen a véleménynyilvánítási szabadság alkotmányos alapjogából eredően, továbbá a közszolgálati hírügynökség felügyeletére, vezetőjének kinevezésére vonatkozó alkotmányi szabályozásból egyértelműen következik a legmagasabb szintű jogszabály, a törvény megalkotásának indokoltsága. Az Alkotmány alapján kizárólag a közszolgálati hírügynökség felügyelete és vezetőjének kinevezése igényel ún. kétharmados törvényi szabályozást. Az egységes és teljes körű jogi szabályozás igénye ugyanakkor a kétharmados többséget igénylő kérdéseken túl valamennyi, a közszolgálati hírügynökségi tevékenységgel kapcsolatos szabályozási kör törvényi szintű rendezését indokolja. A Nhtv. „hibáinak” egy része a médiatörvény jogalkotási hibáira, a jogi-szakmai szempontokkal szembeni jelentős politikai befolyásra vezethető vissza. A jogalkotásból eredő „hibák” másik része ugyanakkor a hírügynökségi tevékenység állami-nem állami konstrukciójának keveredésével, a közszolgálati és kereskedelmi hírügynökségi funkció „egymás mellett élésével” , illetőleg azzal magyarázható, hogy a törvény e funkciókat egyetlen szervezet, a nemzeti hírügynökség, az MTI keretébe sűríti. A jogalkotói szándék és törvényi megoldás a gyakorlatban különösen Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozását követően az állami finanszírozás legalitásának és jogszerűségének bizonytalanságához vezetett. A Nhtv. ugyanis nem vette figyelembe a Magyarország és az Európai unió között 1991-ben megkötött Társulási Megállapodásában foglaltakat, ennek megfelelően nem felel meg a Római Szerződés vállalkozásra és állami támogatásra vonatkozó előírásainak sem. A Transzparencia Irányelv továbbá kötelezővé teszi a tagállamok számára a hatóságok és közvállalkozások közötti pénzügyi kapcsolatok átláthatóságának biztosítását is, amely a közszolgálati műsorszolgáltatók és az MTI közszolgálati hírszolgáltatása tkintetében nem érvényesül

Mindezek alapján új hírügynökségi törvény megalkotására van szükség, amely harmónikusan illeszkedik az Alkotmányban rögzített közszolgálatiság elvéhez, megteremti a közszolgálati műsorszolgálatók és a közszolgálati hírügynökség szabályozási egységét, továbbá tekintettel van az uniós támogatási előírásokra is.

Sarkady Ildikó

Nem mond le vezető szerepéről az Egyesült Államok, így a fejlődő országok tiltakozása ellenére továbbra is a kaliforniai székhelyű ICANN felügyeli a domainnevek kiosztását. Az ENSZ kezdeményezésére Tuniszban megtartott World Summit on the Information Society (WSIS, csúcsértekezlet az információs társadalomról) nem ért érdemi változást az Internet „kormányzásával” kapcsolatban. Az ICANN vezető szerepének megtartása mellett mindössze egy nemzetközi testület, az Internet Governance Forum (IGF) létrejöttéről sikerült megállapodni. A várhatóan 2006-tól működő IGF kötelező érvényű határozatokat nem hozhat, mindössze ajánlásokat tehet a felmerülő kérdésekben; megalakításával viszont az ENSZ lehetőséget kap arra, hogy az Internettel kapcsolatos minden kérdésben állást foglaljon és ajánlást adjon ki. KOVÁCS KÁLMÁN informatikai miniszter, a WSIS alelnöke felvetette, hogy az új testület székhelye Budapestre kerüljön. (Index, FigyelőNet)A hitelintézeti törvény módosítását javasolja a Kormány. A terv szerint a jövőben az ügyfelet tájékoztatni kell arról, hogy 30 nap múlva felkerül az adóslistára, illetve évente egyszer mindenki ingyenesen kérdezheti le, hogy szerepel-e azon. A módosítással jogorvoslati lehetőség is bekerül a törvénybe. Az érintettek határidő nélkül kifogással élhetnek a bankoknál, és akár bírósághoz is fordulhatnak jogorvoslatért.

Az Európai Bizottság egy brit informatikai szakértő személyében felügyelőt helyezett a Microsoft mellé, aki azt fogja vizsgálni és követni, hogy az idén szeptemberben 30 éves cég eleget tesz-e a tavalyi antitröszt határozatban foglaltaknak. NEELIE KROES versenyjogi biztos erről magát STEVE BALLMERT tájékoztatta, mikor az óriásvállalat vezére személyes megbeszélésre érkezett Brüsszelbe. NEIL BARRETT megbízottat két másik szakértővel egyetemben a Microsoft javasolhatta, akik közül végül a Bizottság választotta ki a szerinte legmegfelelőbbet. BARRETT az internetes bűnözésre szakosodott professzor, korábban már a brit kormány tanácsadójaként is dolgozott. Közben az amerikai Szabadalmi és Védjegyhivatal (USPTO) érvényesnek találta a Kaliforniai Egyetem és az Eolas webböngészőkkel kapcsolatos szabadalmát, amelynek megsértéséért a Microsoftot több mint félmilliárd dollárra perelik. A szabadalom a multimédiás plug-in-ek kezelésével, a weboldalakba ágyazott videók és hangok lejátszásával kapcsolatos.

Míg a Google és a Sun Microsystems nyilvánosságra hozta együttműködését, hogy megtörjék a Microsoft Office programcsomagjának dominanciáját, BILL GATES bejelentette a Windows Live és az Office Live verzióinak fejlesztését, melyek működéséhez már nem szükséges a Microsoft operációs rendszere, csupán egy böngésző. A Google-Sun kooperáció értelmében a Google részt vállal az ingyenes OpenOffice szoftverének ismertebbé tételében, a Sun Java szoftverplatformját letöltő felhasználók pedig megkapják a világ legismertebb keresőprogramját üzemeltető cég böngészőkbe beépülő toolbar-ját. Az együttműködés ezen felül kiterjed a termékfejlesztésre és a hardverekre is. Szintén versenyfutás zajlik a AOL-ért, miután a Time Warner tárgyalásokat kezdett Microsoft-tal arról, hogy eladna neki az America Online (AOL) való részesedéséből (az AOL és a Time Warner 2001 januárjában egyesült), majd a redmondi vállalat azt összekapcsolná a saját internetes szolgáltatójával, a MSN-nel, így a két cég nagyjából egyenlő arányban részesedne a vállalkozásban. A Time Warner hasonló ügyletről már tárgyalt a Yahoo! és a Google képviselőivel is, a legjobb esélyei azonban a Microsoft-nak vannak. Elemzők szerint a Google azért sem lehet közömbös, és meg kell próbálnia megszerezni a világ legnagyobb -Internet-szolgáltatóját, mivel ezzel a lépéssel a kaliforniai vállalat megvédhetné legnagyobb partnerével bonyolított, évi 380 millió dolláros forgalmát. (FigyelőNet)

A BERLUSCONI-kormány által elfogadott költségvetséi módosítási javaslat szerint 1 eurócent adót vetnének ki minden egyes SMS-üzenetre, ami mintegy 300 millió euró többletbevételt hozna a konyhára. Egy SMS ma körülbelül 10 eurócentbe kerül Olaszországban, a telefontársaságok bevételének nagyjából 20 százaléka származik belőlük. Az Eurostat adatai szerint 100 olaszra 102 mobilkészülék jut, ez a második legmagasabb arány Európában (a listát Luxemburg vezeti). A legnagyobb távközlési társaság, a Telecom Italia elnöke, MARCO TRONCHETTI PROVERA egyszerűen idiotizmusnak nevezte a szenátus ma kezdődő vitája elé került javaslatot, de más megkérdezettektől is leginkább olyasmit idézett a Bloomberg, hogy nem tudják, sírjanak-e vagy nevessenek. Olaszország idén harmadszor is túllépi az EU-országok számára megengedett 3 százalékos deficit/GDP-arányt. A jövőre választások elé néző BERLUSCONI – miután 2001-ben gazdasági csodát ígért – komoly vereségre számíthat, legalábbis a legfrissebb közvélemény-kutatási adatok szerint a balközép ellenzék 12 százalékkal vezet a kormánykoalíció előtt. (NAPI Online)

Együttműködésben az Informatikai és Hírközlési Minisztériummal elkészült az IKT szakma Iparpolitikai Ajánlása (IPA), amit az Informatikai Vállalkozások Szövetségének elnöke, KOVÁCS ZOLTÁN nyújtott át KOVÁCS KÁLMÁN informatikai és hírközlési miniszternek. Az Iparpolitikai Ajánlás elsődleges célja a magánszektor, a civil szervezetek és a legnagyobb felhasználók ajánlásaival támogatni egy modern, versenyképes Magyarország megteremtését. A nemzeti fejlesztési célok meghatározásában e szereplők, és az államigazgatás közötti kommunikáció biztosítja a fejlesztési igények pontos feltérképezését, közös együttgondolkodásuk pedig a megfogalmazott célok hatékony megvalósítását. Az ajánlás részletes helyzetelemezés alapján tekinti át az IKT szektor legfontosabb stratégiai célkitűzéseit, sorra veszi melyek lehetnek az esélyteremtő funkciók, milyen szerepe van az informatikának a gazdasági növekedés előmozdításában. Külön hangsúlyt helyez az állam és közigazgatás fejlesztésére, a nem termelő szektorok modernizációjára és a társadalomfejlesztés területére vonatkozó javaslatokra. Elemzi a stratégiai célok megvalósításához szükséges rendelkezésre álló és a jövőben fejlesztendő területeket, így a digitalizációtól az informatizált vállalkozásokon és kereskedelmen át az e-közigazgatás, e-oktatás, e-egészségügy, valamint az IKT megoldások megerősítéséig, felsorolja az ehhez szükséges és megvalósítandó fő lépéseket, programokat. Az Iparpolitikai Ajánlás dokumentuma letölthető az IVSZ honlapjáról (http://www.ivsz.hu).

Október végén együttműködési szerződést írt alá az ASVA, a BSA és a PROART az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) Bűnügyi Főigazgatóságával, hogy a jövőben együttesen vegyék fel a harcot a szerzői jogsértő tevékenységek ellen. A cél a szerzői-és a szerzői joghoz kapcsolódó jogsértések elleni közös fellépés, illetve a legális szoftver-alkalmazás valamint a művészeti és szellemi alkotások törvényes terjesztésének elősegítése. A három jogvédő szervezet és az ORFK nyitott további jogvédő szervezetek csatlakozására is, hogy egymás tevékenységének kölcsönös támogatásával eredményesen fel tudják venni a harcot a szerzői jogsértések ellen. Szintén a szerzői jogot sértő tevékenységek elleni küzdelem jegyében írt alá együttműködési megállapodást az ASVA és a ProArt az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatallal. A cél a feketegazdaság visszaszorítására irányuló kormányzati erőfeszítések elősegítése, a szerzői- és a szerzői joghoz kapcsolódó jogsértések elleni közös fellépés, a visszaélések felderítése érdekében végzett tevékenység összehangolása, illetve a kalózkodásból fakadó nemzetgazdaságot érintő vagyoni hátrány megelőzése. A jogvédő szervezetek és az APEH közös céljuknak tekintik a bűncselekménynek minősülő kalózkodás és az ehhez kapcsolódó adócsalás visszaszorítását, mivel az a jogtulajdonosok, az alkotók, az előadóművészek és a jogdíj-tulajdonosok mellett az államháztartásnak is nagy kárt okoz. Az együttműködési megállapodást aláíró szervezetek szakértői segítségnyújtással, képzéssel, szakmai tájékoztatással támogatják egymás munkáját.

Használd, alkoss, gyarapítsd – elindult a Creative Commons Magyarország. Az eredetileg amerikai non-profit kezdeményezés mára nemzetközi mozgalommá nőtt, néhány év alatt több mint harminc ország csatlakozott hozzá. Magyarország 2005. október 15-én, a Creative Commons honosított, magyar nyelvű licenceinek közzétételével csatlakozott hivatalosan e nemzetközi kezdeményezéshez. A többek között a kulturális hozzáférés új viszonyait vizsgáló RE:aktivizmus konferencia záróeseményeként bemutatkozott a Creative Commons Magyarország. A rendezvényen a magyar CC szervezet képviselői mellett szót kaptak a hazai archiválással foglalkozó intézmények és kulturális kormányzat olyan kiemelkedő képviselői, mint RÉV ISTVÁN a Nyílt Társadalom Archívum vezetője és CSEPELI GYÖRGY az Informatikai és Hírközlési Minisztérium politikai államtitkára. Az eseményen LAWRENCE LESSIG, a Stanford egyetem jogász professzora, a Creative Commons egyik vezéralakja is beszédet mondott a CC Magyarország elindulásának alkalmából. A Creative Commons magyar honlapja: http://creativecommons.hu

A televíziós irányelv küszöbön álló módosításához az Európai Parlament strassburgi plenáris ülésén két határozati javaslatot is elfogadott a módosításra vonatkozó indítványokkal, mindkettőt az EP kulturális és oktatási bizottságának előterjesztése alapján. Az első határozati javaslat arra kéri fel az Európai Bizottságot, hogy a direktíva módosítása során hathatósabban biztosítsa a kiskorúak védelmét, az emberi méltóság tiszteletben tartását és a válaszadás jogának érvényesülését az audiovizuális műsorokban illetve az Interneten. Az európai fogyasztóvédelmi szervezetekkel karöltve dolgozzon ki olyan rendelkezéseket, amelyek korlátozzák a gyermekekhez és fiatalokhoz intézett élelmiszerreklámok számát. Támogassa a fiatalok ránevelését a helyes internet használatra, az ipari és szolgáltató vállalatok pedig teremtsenek hathatósabb védelmet a nem kívánatos Internet-hozzáférés megakadályozására. A második javaslat a jelenlegi direktíva 4. és 5. cikkelyének módosítását kéri, nevezetesen az európai produkciók kvótájának emelését és a média pluralizmus biztosítását. Habár az idézett cikkelyek nem foglalkoznak a reklámmal, az EP határozati javaslata kibővül a reklámra vonatkozó ajánlásokkal. Felkéri a Bizottságot, hogy jobban ellenőrizze és biztosítsa a reklám és a műsortartalom szétválasztását, mert a tagországok televíziói nem mindig tartják be az erre vonatkozó előírást, világosabban fogalmazza meg a reklám tartalmát és szabályozását, különösen a gyermekekre és sérülékeny fogyasztókra nézve ártalmas szeszesitalok reklámozásának vonatkozásában, és ne változtassa meg a reklám műsorszünetekben való sugárzásának szabályozását. Noha a Bizottság nem köteles figyelembe venni az EP ajánlásait, számolnia kell azzal, hogy a direktíva módosítása során a kulturális bizottság lesz a téma parlamenti felelőse, és nagyban befolyásolhatja a tárgyalások sorsát. (MRSZ)

Az Európai Bizottság információs társadalomért és médiáért felelős biztosa kijelentette, hogy nem tervezi a világhálót külön szabályzás alá venni. VIVIANE REDING ugyanakkor hozzátette, igyekszik védelmezni a közös európai értékeket, függetlenül attól, hogy a tartalom az Interneten található, vagy sem, és kiemelkedő fontosságúnak tartja a gyermekpornográfia, és a faji gyűlöletre való felbujtás szabad terjesztése elleni küzdelmet. REDING szerint széleskörű egyetértés található Európa-szerte abban a kérdésben, hogy az ehhez hasonló szélsőséges esetekben az új médiumok, így a web, az on-demand (igényalapú) digitális TV- vagy rádióműsorok sem képezhetnek kivételt. Kérdéses ugyanakkor, hogy az esetleges közösségi, média-semleges szabályzás a gyakorlatban mennyire lesz életszerű, betartható, és betartatható. Sem jogilag, sem technikailag nem lenne reális elképzelés például, hogy az ORTT karikái akár a “magyar” neten fellelhető videoanyagokra rákerüljenek. A BBC főigazgatója, MARK THOMPSON véleménye szerint az online tartalom a hagyományos médiához hasonló megregulázása nem feltétlen kívánatos a polgárok részéről sem. Saját felméréseikre hivatkozva azt állította, az emberek nem is várják el, hogy a weben a nyomtatott médiához vagy a TV-hez hasonló védelmet élvezzen a társadalom a szélsőségekkel szemben. Meglátása szerint célravezetőbb, ha a kormányzatok és a Bizottság az önszabályzást próbálná elősegíteni. (HWSW)

Az Európai Bizottság elindított egy új honlapot, mely azt kívánja elősegíteni, hogy a fogyasztók előnyösebb feltételek mellett tudják mobiltelefonjukat külföldön használni. E célból a 25 EU-tagállam szolgáltatói által a barangolásra megállapított díjszabásból tesz közzé adatokat honlap. A honlap elindítását júliusban jelezték, amikor VIVIANE REDING rávilágított a mobiltelefon külföldön történő használatának magas költségeire, valamint a díjak nagyobb átláthatóságának szükségességére. A honlap díjszabásokból vett adatokat tartalmazó táblázatok és az EU mobilszolgáltatóira mutató közvetlen linkek segítségével szeretné elérni, hogy a fogyasztók konkrét elképzelésekkel rendelkezzenek a külföldre utazáskor tapasztalható díjszabás mértékéről, valamint iránymutatással és ötletekkel szolgál, hogyan is csökkentsük nemzetközi barangolási számláinkat. A honlap elindításának nyár előtti bejelentése óta jelek mutatkoznak arra, hogy különösen a kedvezményes vakációs és egyéb díjcsomagokat nyújtó szolgáltatók között verseny bontakozik ki. (http://europa.eu.int/information_society/activities/roaming/index_en.htm)

Több mint hét év előkészület után, újabb csúszással, október helyett decemberben kezdődik a .eu végződésű internetes domainnevek bejegyzése. A négy hónapos ún. „napkelte” időszak alatt, először a közintézmények élhetnek regisztrációs jogukkal, majd azok a cégek regisztráltathatják domain-nevüket, amelyek nemzeti vagy EU-s védjeggyel rendelkeznek. Végül a magánszemélyek ügynökük útján kérhetik az ilyen végződésű domain-nevek engedélyezését. Szakértők ugyanakkor jogvitáktól tartanak, ugyanis a védjegyeket különböző szektorokban lehet bejegyezni. Ez azt jelenti, hogy egy Európában működő élelmiszeripari cég és egy építőipari vállalat is rendelkezhet ugyanazzal a védjeggyel. Az új domain-t valószínűleg az EU intézmények is igénybe veszik majd, így elhagyhatják a jelenleg használt .int domaint. Az Európai Parlament www.europarl.eu, a Bizottság www.europa.eu címre váltana. A program megismertetésére az EURid több európai nagyvárosban már néhány nap múlva több hétig tartó tájékoztató sorozatot indít. (EUvonal)

Az Európai Bizottság elfogadta az elektronikus kommunikációs adatok rögzítésére vonatkozó javaslatot. Az elképzelés szerint a telefontársaságokat és a mobilszolgáltatókat egy évig, az internetes cégeket pedig hat hónapig köteleznék az általuk lebonyolított kommunikációs forgalommal kapcsolatos adatok tárolására. A kommunikáció tartalmát továbbra sem szabad rögzíteni. Az intézkedés a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harcot hivatott szolgálni. A hatályba belépéshez szükség van az Európai Parlament és az Európai Tanács jóváhagyására is. (Világgazdaság)

A Price Waterhouse Coopers (PWC) brit szakértőinek beszámolója szerint egy gazdasági bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt indult átlagos büntetőeljárásban manapság több mint 500 ezer email, elektronikus levél és számítógépes adat átvizsgálására van szükség, melyekből végül a tárgyalások során felhasznált bizonyítékok 80%-a kerül ki. A PWC becslései szerint az utóbbi két évben megháromszorozódott a „számítógépes csalások” gyanúja miatt indult nyomozati eljárások száma. A cég könyvvizsgálói szerint a fehérgalléros bűnözők egyre kifinomultabban használják fel újra a visszaélések elkövetése során korábban már alkalmazott eszközöket. A legújabb tendenciák azt mutatják, hogy kéretlen elektronikus levelek és más kommunikációs eszközök révén érkezik az áldozatokat végül megkárosító ajánlatok döntő többsége. Az elektronikus csalások egyre növekvő száma azt jelzi, hogy a jelenség még sok problémát okozhat az üzleti élet szereplőinek különösen azért, mert az ilyen ügyekben lezajló büntetőeljárások különösen sok időt igényelnek. (Jogi Fórum)