24. szám, 2008. április

A távközlési- és médiaszektorban az utóbbi években a mobil alkalmazások diadalmenete látható. A mobiltelefónia évek óta sikertörténet. A DVB-H szabványon alapuló mobil televíziózás Európa-szerte a bevezetés előtt áll. Nagy remények fűződnek a vezeték nélküli internet-hozzáféréshez is: attól várható az internethez való hozzáférés javulása, és különösen a szélessávú internettel másként le nem fedett vidéki területek csökkenése. Ez jelentős lépés lenne az „információs társadalmat mindenkinek” célkitűzés megvalósításában. A következő mobilgeneráció, amelyet várhatóan 2015-ig fejlesztenek ki, már 100 Mbit-es szélessávú alkalmazásokat tesz elérhetővé. Ezzel az információs társadalom két legerősebb innovációs motorja – az internet és a mobiltelefónia – hatékonyan és felhasználóbarát módon egyesülne.

Az új drótnélküli alkalmazások és az ezekhez szükséges felhasználói eszközök gazdasági potenciálja figyelemre méltó. Az Európai Bizottság a társadalmi össztermék jelentős növekedésével számol arra az esetre, ha Európának e területeken sikerül jó pozíciót kivívnia a nemzetközi versenyben. Az új technikai és gazdasági lehetőségek a frekvenciák iránti igényt óriásira növelték. Gyakran frekvenciaszűkösségről beszélnek, amit sürgősen meg kell szüntetni. Különösen nagy a kereslet az alacsonyabb frekvenciatartomány iránt. Ide tartozik többek között az UFH-tartomány (470-862 MHz), amelyet jelenleg televíziós műsorszórásra használnak. E tartomány fizikai jellemzői alapján az épületeken belül jobb ellátást, valamint nagyobb vételkörzetet ér el. Így más frekvencia-tartományokkal összehasonlítva kevesebb adóállomást igényel, ami egy új adóhálózat kiépítésénél költségmegtakarítást eredményez.

Ennek következtében az eddig műsorszórásra lekötött spektrum egyre inkább különböző, többnyire ellentétes érdekek metszéspontjába kerül. A műsorszórás a frekvenciagazdálkodáson belül hagyományosan különleges helyzetben van. A műsorszolgáltatás és ezzel a műsorszórás alkotmányjogi megbízatást lát el. A műsorszolgáltatási szabadság olyan „szolgáló szabadság”, amely az államot arra kötelezi, hogy teljesítse a sokszínűség biztosítására vonatkozó megbízatását. Ennek megfelelően a televíziók és a rádiók a földfelszíni műsorterjesztési kapacitások elosztásánál elsőbbséget élveznek. Ez kiegészül azzal, hogy a műsorszolgáltatók is a műsorszórási célú frekvenciák bővítését sürgetik, jóllehet a műsorok digitális terjesztése az analóg terjesztésnél sokkal kevesebb átviteli kapacitást igényel. A felszabaduló kapacitásokat a műsorszolgáltatók ugyanakkor maguk szeretnék felhasználni, annak érdekében, hogy a HDTV szabványnak megfelelő, nagy frekvenciaigényű műsorokat sugározzanak. Álláspontjuk szerint ezzel tartoznak a felhasználóknak, akik már beszerezték a szükséges nagyfelbontású vevőkészülékeket. Az optimális vételi minőség csak akkor érhető el, ha a műsorokat az új formátumban sugározzák.

A médiajog feladata, hogy az új kihívások fényében kiegyenlítse a különböző érdekeket. A konfliktusoknak a gazdasági érdekek javára történő egyoldalú megoldásától nem várható siker. Ezt az Európai Bizottságnak is meg kellett nemrég tapasztalnia, amikor az elektronikus hírközlési hálózatokról és szolgáltatásokról szóló irányelvcsomag reformjának keretében javaslatokat tett egy új európai frekvenciagazdálkodás kialakítására. Hogy a gazdasági érdekeknek szélesebb teret biztosítson, 2007 elején a Bizottság a frekvenciagazdálkodás rugalmasabbá tételére tett javaslatot. Ez azt jelenti, hogy az egyes frekvenciatartományok, ha ez technikailag lehetséges és nem okoz megengedhetetlen interferenciát, már nem csak egyetlen rádiószolgálat, hanem különböző szolgáltatások számára hozzáférhetők (szolgáltatás-semlegesség). Annak sincs jelentősége, hogy a szolgáltatásnyújtás milyen technológiával valósul meg (technológia-semlegesség). E megoldás előnye, hogy gyorsan reagálhat a piaci fejlődésre. Megerősödne az a lehetőség, hogy azok a szolgáltatások részesüljenek előnyben, amelyektől a legnagyobb gazdasági haszon várható. A Bizottság javaslata szerint a műsorszórási célú frekvenciákat is árverés útján kellene érvényesíteni. A Bizottság vizsgálta továbbá egy frekvencia-ügynökség létrehozásának lehetőségét, amelynek feladata egy harmonizált európai eljárás érvényesítése lenne.

A módosított keretirányelvre vonatkozó, 2007. novemberében nyilvánosságra hozott tervezet ugyanakkor azt mutatja, hogy egy ilyen radikális megoldásnak Brüsszelben sem volt elegendő támogatottsága. A műsorszórási célú frekvenciák árveréséről már egyáltalán nincs szó. Hogy a tervezet, amely létrehozna egy európai szabályozóhatóságot, az Európai Elektronikus Hírközlési Piacfelügyeleti Hatóságot, keresztülvihető-e, a tagállamok ellenállását figyelembe véve kétséges. A szolgáltatás- és technológia-semlegesség elve megjelenik a tervezetben. A 9. cikk (4) bekezdése szerint „az elektronikus hírközlés céljára nyitva álló rádiófrekvencia-sávokban minden típusú elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtható”. Ezeket az alapelveket a tervezet ugyanakkor a műsorszolgáltatás és a műsorszórás javára korlátozza. Meghatározott frekvenciatartományok meghatározott szolgáltatásokhoz rendelése ugyanis igazolható akkor, ha ez a közösségi joggal összhangban és közérdekű célból történik, és különösen akkor, ha ez a kulturális és nyelvi sokszínűség, illetve a médiapluralizmus előmozdításához szükséges. E kivétel szélességéről kizárólag a tagállamok döntenek, a Bizottság ezzel kapcsolatban harmonizációs intézkedéseket nem tehet.

A brüsszeli kezdeményezés arra hívja fel a tagállamokat, hogy a frekvenciák jövőbeli felhasználásáról intenzív párbeszédet folytassanak. Ennek keretében azt is meg kell vitatni, hogy a televíziózásnak szüksége van-e, illetve mennyiben van szüksége még a földfelszíni terjesztésre, ha a műsorokat egyre inkább a HDTV-szabványnak megfelelően terjesztik. Az utóbbi években azoknak a nézőknek a száma, akik kizárólag földfelszíni műsorszórás útján veszik a műsorokat, legalábbis Németországban jelentősen visszaszorult. Felmerül továbbá az a kérdés, hogy a jövőben mely műsorszolgáltatók jussanak földfelszíni kapacitásokhoz és melyek ne. A magas minőségű műsorok készítésének ösztönzéseként szóba jöhet az a megoldás, hogy a kötelezettségeiket különösen jól teljesítő szolgáltatók a frekvenciák elosztásánál előnyt élvezzenek (ösztönzési modell). A mobiltelefon-technológia alkalmazóinak mindazonáltal be kell mutatniuk, hogy konkrétan milyen előnyökkel jár az, ha ők kapják meg az igényelt spektrumot. Ebben jelentős szerepet fog játszani, hogy a mobilszolgáltatóknak valóban sikerül-e a vidéki régiókat szélessávú internettel ellátni és ezzel csökkenteni a városok és a vidék közötti digitális szakadékot. Ebből a vitából a műsorszolgáltatás sem vonhatja ki magát, mivel az új szélessávú mobilrendszerek is rá vannak utalva a televízió- és rádióműsorokra. Európa végső soron nem engedheti meg magának, hogy ne használja ki a mobil kommunikációban rejlő új fejlődési potenciálokat.

Bernd Holznagel

Az Európai Bizottság olyan állásfoglalást készül elfogadni, melyben arra biztatják a tagországokat, hogy intézményeikben nyílt forráskódú programokat használjanak. A javaslat feltehetően a közintézményekre, közigazgatási szervezetekre vonatkozóan fogalmaz meg ajánlást. Az Európai Szabad Szoftver Alapítványt (Free Software Foundation Europe) képviselő CARLO PIANA szerint ez természetes válasz arra a monopoltörekvésre, amely a Microsoftot jellemzi, s folytatja azt a tendenciát, melynek keretében többek között Szingapúrban, Hollandiában, Németországban, Franciaországban is egyre több állami intézmény vált nyílt forráskódú operációs rendszerre, illetve nyílt forrású alkalmazásokra. Igaz, a váltás nem halad gyorsan. VALERIE RAMPI, az adminisztratív ügyekért felelős európai biztos, SIIM KALLAS szóvivője azt mondta, hogy hamarosan megjelenik egy olyan „stratégiai vázlat”, mely érvekkel alátámasztva propagálja majd a szabad szoftvereket. Maga az Európai Bizottság is elkezdte rendszerei átállítását a nyitott forráskódú programokra. (itcafe.hu)

Közbeszerzési Döntőbizottság előtt támadta meg három hazai cég azt 25 milliárd forint értékű közbeszerzési kiírást, mely a közintézményi számítógépek Microsoft („vagy azzal egyenértékű”) szoftverekkel ellátását tűzi ki. Az Open SKM Agency, az ULX és a Multiráció szerint a kiírás versenyellenes, visszaél a törvényben szereplő kivételekkel. A közbeszerzési törvény értelmében jogellenes a kiírásban terméket vagy implementációs megoldást megnevezni, mely alól csak néhány kiemelt esetben lehet eltérni. A kiemelt esetek közé tartoznak az üzemi folytonosságot biztosító kritikus rendszerek frissítései, vagy a különösen jelentős, megkülönböztető innováció. A homogén környezetnek további hátránya a közoktatásban a Microsoft-specifikus tudás születése, miközben a piacon különböző szoftverek is elérhetőek. A Microsofthoz való ragaszkodás a költségeket is fokozza, kifogást emelő cégek szerint a Vista megugrott hardverkövetelményeinek rengeteg géppark nem felel már meg, vagyis egyúttal új számítógépek beszerzése is szükségessé válik, tökéletesen pazarlóan és feleslegesen. (HWSW)

Nem tolerálja tovább az Európai Unió a rendkívül magas mobiltelefonos adatroamingdíjakat – VIVIANE REDING, az Európai Bizottság távközlési biztosa Barcelonában gyakorlatilag ultimátumot adott a szolgáltatóknak: vagy önként csökkentik a tarifákat, vagy július elseje után az Unió szabja meg az árakat. A szolgáltatók szerint nincs szükség ilyen drasztikus beavatkozásra, az árak ugyanis maguktól is folyamatosan csökkennek, ráadásul egy durva ármérséklés komoly béklyót jelenthetne a fejlesztéseknek. REDING tavaly egy csatát már nyert a mobilcégekkel szemben; akkor a szolgáltatók belementek, hogy az Európai Unió területén egységesen nettó 49 eurócentben maximálják a beszédre vonatkozó roamingtarifákat. Az Európai Bizottság elvárásai szerint a szolgáltatóknak három feltételt kell teljesíteniük júliusig. Először is minden előfizető figyelmét határozottan fel kell hívni arra a tényre, hogy a külföldi mobilinternetért lényegesen nagyobb összegeket kell fizetniük, mint ha az anyaországon belül használnák a rendszert adatátvitelre. Másrészt minden szolgáltatónak be kell vezetnie július elsejéig legalább egy olyan kedvezményes árú tarifacsomag-kiegészítést, mely adott korlátok (forgalom vagy idő alapján) lehetővé teszi, hogy egy EU-s roamingpartnernél a hazaival teljesen egyező díjért cserébe internetezhessen az előfizető. Végül a nagykereskedelmi roamingtarifák jelentős csökkentését várja a Bizottság a szolgáltatóktól, bár azt egyelőre nem tudni, hogy mekkora mértékű ármérséklést tart minimum elfogadhatónak. (itcafé.hu)

Minden eddiginél nagyobb, 899 millió eurós (232 milliárd Ft) bírságot szabott ki az Európai Bizottság a Microsofttal szemben. A cég ezúttal tizenhat hónapra szóló kötbért fizethet visszamenőleg, amiért nem tett eleget Brüsszel 2004. márciusi szabályozásának (az ügyről ld. a Joggyakorlat rovatban TÓTH-LENK ZSUZSANNA írását). A bírság nemcsak az összeg nagysága miatt unikum, hanem azért is, mert az EU ötvenéves története során még egy céget sem kellett külön amiatt megbüntetni, hogy nem felelt meg egy trösztellenes döntésnek. Az EU januárban mindettől függetlenül újabb két vizsgálatot indított a Microsofttal szemben. Az egyik vizsgálat, amely az interoperábilitásért dolgozó európai szervezet panaszára indult, többek között az új Office Open XML fájlformátumot veszi górcső alá. A másik termékkapcsolásra vonatkozik: ezúttal az Internet Explorerrel kapcsolatban merült fel hasonló gyanú, mint korábban a MediaPlayer esetében. (Népszabadság Online)

Megjelent az EU Hivatalos Lapjában (Official Journal) a postai monopóliumok lebontásáról szóló direktíva, amely 2010. december 31-ig ad időt a tagállamoknak piacaik teljes megnyitására. Az EU szorosan nyomon követi majd az új irányelv tagállami alkalmazását, illetve annak akadályozására tett bármilyen formájú kísérletet. (Világgazdaság)

NICOLAS SARKOZY francia államfő döntése nyomán megkezdte működését az a nemzetgyűlési képviselőkből és médiaszakemberekből álló bizottság, amelynek feladata javaslatokkal szolgálni az új, reklámmentes közszolgálati médiumok jövőbeni finanszírozására. Az államfő azután döntött a bizottság felállításáról, hogy múlt szerdán a francia közszolgálati média valamennyi csatornájának munkatársai sztrájkot hirdettek, így tiltakozva az ellen, hogy a köztelevízióban és a közrádióban megszüntetendő reklámok miatt kieső bevételek kompenzálására egyelőre semmilyen állami garanciát nem kaptak, és így működésük veszélybe került. SARKOZY ígéretet tett arra, hogy egyetlen csatornát sem fog privatizálni a kormány, mert szerinte a digitalizáció korában csak az olyan, több csatornás választékot kínáló televízióknak van értelmük és értékük, mint amilyen a közszolgálati France Télévisions. Az elnök azt is megígérte, hogy minden kieső eurót pótolni fog az állam. Az államfő a reklámok eltörlésére két lehetőség megfontolását javasolta a bizottságnak: az első szerint a közszolgálati tévécsatornákon 2009. január 1-től egyáltalán nem lesz reklám, a második szerint a reklámok fokozatosan tűnnének el, eleinte csak este 8 órától. A reklámok megszűnése 840 millió eurós bevételkiesést jelent a köztelevíziónak és 40 millió eurós hiányt a közrádiónak. A France Télévisions bevételeinek 30 százalékát, a Radio France-nak pedig 8 százalékát biztosítják a reklámok. A köztévé vezetősége szerint viszont 1,2 milliárd euróra becsülhető a teljes hiányzó összeg, ugyanis a felszabaduló műsoridőt kitöltő programok gyártási költségeit is biztosítania kell az államnak. Az évi 116 eurós (30 ezer forintos) előfizetési díjat a francia elnök nem kívánja emelni, hanem inkább 1-2 százalékos adót vetne ki minden új vásárlású televízióra, számítógépre, mobiltelefonra vagy DVD-lejátszóra. Elképzelése szerint az így befolyó 170-340 millió eurós összeget a közmédiumok támogatására fordítaná a kormányzat, és a bevételkiesés többi részét a kereskedelmi csatornák hirdetési bevételére kivetendő adóból finanszírozná. (Világgazdaság)

„Digitális átállás és médiareform” címmel rendezett Budapesten sajtóbeszélgetést a Miniszterelnöki Hivatal Audiovizuális Média Kormánybiztosság (MeH-AMK). Az eseményen SARKADY ILDIKÓ kormánybiztos, VÁRI PÉTER és ZACHAR BALÁZS (kormányfőtanácsadók) találkozott a média képviselőivel. A MeH-AMK kormánybiztosának főbb megállapításai a következők: 1. az átállásban és a médiareform folyamatában két feladata van a MeH-nek: a digitális átállás jogszabályi hátterének megteremtése, illetve az új médiapolitika kialakítása; 2. noha a szakma felkészült, ma mégis kérdőjellel írandó, hogy 2011-re „lekapcsoljá” az analóg műsorszolgáltatást (ugyanis ötpárti megegyezés született további törvénymódosításokról); 3. a digitális hálózatok pályáztatásával kapcsolatos előkészületek folynak; a lebonyolítás felett adhoc parlamenti bizottság gyakorol törvényességi felügyeletet. Az országgyűlési bizottság időközben jóváhagyta a digitális rádiós és televíziós műsorszóró hálózat üzemeltetési jogosultságának megszerzésére irányuló pályázati kiírás dokumentációját. A médiareformmal kapcsolatban a kormánybiztos megjegyezte: 2008. február 1-ig az ötpárti tárgyalások nem hoztak kézzel fogható eredményt. (Prím)

Országos tévécsatornának számít a VIASAT3, ameddig ennek ellenkezőjét nem mondja ki a bíróság – döntött a Fővárosi Ítélőtábla. A bíróság a műsorszolgáltató azon kérését utasította el, hogy a végső döntésig ne kelljen végrehajtaniuk az országos csatornákra vonatkozó kötelezettségeket; ezen adók esetében a médiatörvény hírműsor-sugárzási kötelezettséget, valamint tulajdonosi koncentrációkorlátokat ír elő. Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) tavaly április 11-én minősítette országos műsorszolgáltatássá a Filmmúzeumot, a Spektrum TV-t, a Viasat 3-at, valamint a Sport1-et a médiahatóság; a közműsor-szolgáltatóként működő Filmmúzeum kivételével az ORTT megállapította az adók műsorszolgáltatási díját is: ez a Spektrum esetében közel 23 millió, a Viasat 3-nál több mint 36 millió, a Sport1-nél 13 és fél millió forintra rúg.
A Magyar Rádió MR2-Petőfi adója kapcsán is jogvitában áll az ORTT. Ebben az ügyben bíróságon támadták meg a médiahatóság január végi döntését, amely szerint az adó nem biztosítja a műsorszámok és a nézetek sokszínűségének megjelenítését. A közrádió vezetése arra hivatkozva kérte a határozat megsemmisítését, hogy a közrádió összes, bárki által fogható csatornája együttesen felel meg ezeknek a kritériumoknak, márpedig a médiatörvény az intézményektől, nem pedig azok egyes adóitól várja el a sokszínűség követelményének megfelelést. (MTI)

A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) – az európai nemzeti hírközlési hatóságok közül elsőként – 2008 januárjában lezárta a piacelemzés második körét. Az Európai Bizottság ajánlása nyomán az NHH Tanácsa 2004-ben kezdte meg az elektronikus hírközlési szolgáltatási piacok elemzésének első körét az elektronikus hírközlésről szóló törvény (Eht) által meghatározott tizennyolc hazai hírközlési piacon. Vizsgálta a hazai hírközlési piac helyzetét, a piaci folyamatokat, és ahol nem alakult ki hatékony versenyhelyzet, ott határozataival a jelentős piaci erővel rendelkező (JPE) szolgáltatók részére kötelezettségeket szabott ki. Az NHH Tanácsának kötelezései elősegítették újabb szolgáltatók piacra lépését, azaz nőtt a verseny, ami a szolgáltatások felhasználóinak, a hírközlési fogyasztók érdekeit szolgálja. (NHH)

A Google februártól nem szerepelteti a cybersquatting-hez kapcsolódó honlapokat a kereső AdSense nevű hirdetőfelületén, ezzel egyidejűleg az ICANN is bejelentette, hogy a domain-nevekkel elkövetett visszaélések számának csökkentése érdekében változtat regisztrációs gyakorlatán. Számos felmérés igazolja, hogy több millió dolláros éves forgalmat generáló üzlet van az elgépelt honlapcímekre, véletlenül megnyitott oldalak látogatására alapozott hirdetési piac mögött. A cybersquatting-ből származó jövedelem legnagyobb része ugyanis a megtévesztő domaincímen található hirdetésekből származik, a netmarketing más eszközeihez hasonlóan itt is a kattintások számától függ a bevételek alakulása. A cybersquatting-gel foglalkozó elkövetők munkáját az elmúlt években segítette az internet felügyeletét ellátó szerv, az ICANN domain-regisztrációs szabályozási gyakorlatának, Uniform Domain Name Resolution Policy egyik kiskapuja is. A honlapuk számára domain-t igénylő személyek számára ugyanis az ICANN egy öt napos gondolkodási időt engedélyezett, amely alatt az adott címre való igényt jogkövetkezmények nélkül (tehát díjmentese, felhasználási kötelezettség mellőzésével) vissza lehetett vonni. Az ICANN bejelentette, hogy meg akarja szüntetni az bejelentések visszavonásának ingyenességét, vagyis az eddigiektől eltérően a visszatérített regisztrációs díj egy töredékét (kb. 5 százalékát) megtartja. Az ICANN vezetője, PAUL TWOMEY a tervekről nyilatkozva elmondta, hogy az eljárás költségmentességén egyértelműen a szabályozási kiskapu megszüntetése érdekében akarnak változtatni. Védjegyjogi szakemberek üdvözölték az ICANN terveit, mert azok megvalósulásával több esélyt látnak a cybersquatting visszaszorítására. Az elkövetők ugyanis legtöbbször az ingyenes honlap-regisztrációval mérték fel a visszaélések elkövetésére létrehozott lapok látogatottságát. (JogiFórum.hu)

Elvesztette a Google a Gmail nevet Európában. A Google lemondhat a népszerű ingyenes levelezőrendszerének használati jogáról Európában, és kénytelen lesz azt ezentúl Google Mail néven futtatni – mondta ki az illetékes uniós szerv, a Belső Piaci Harmonizációs Hivatal. A név joga a német DANIEL GIERSCH birtokába kerül, aki G-Mail néven már 2000 óta üzemeltet levelezőszolgáltatást. A harc a névért 2004-ben kezdődött, amikor a Google beindította a Gmailt, és levédette a nevet az egész világon. GIERSCH tavaly megnyerte a pert, de a Google fellebbezett. Arra hivatkoztak, hogy a két név nem teljesen ugyanaz, csak hasonlít (a német verzióban van egy kötőjel), a logók tipográfiája és színei élesen elütnek egymástól, ráadásul a németek odaírják a logó alá a szlogenjüket is. A Hivatal azonban nem fogadta el a Google érveit. A mostani döntés után is marad még jogi lehetőség a határozat megtámadására, az Európai Elsőfokú Bíróságnál. Az elutasítás egyébként nem jelenti azt, hogy a vállalatnak egész Európában le kell mondania a Gmail névről, csupán azt, hogy továbbra sem tudja bevezetni a márkanevet Nagy-Britanniában és Németországban. (itcafe.hu)

Az Európai Bizottság a szomszédos jogok védelmi idejének meghosszabbítását tervezi. Javaslata szerint a zenészek és énekesek szerzői jogi védettségét a jelenlegi 50 évről 95 évre terjesztenék ki. Ha nem teszünk semmit, akkor az elkövetkezendő tíz évben az 1950-es évek végén és a hatvanas évek elején aktív előadók ezrei eshetnek el a sugárzási jogdíjaktól – jelentette ki CHARLIE MCCREEVY, belső piacért felelős biztos. MCCREEVY a javaslat ismertetésekor azt is elmondta, hogy szerinte semmilyen meggyőző érv nem szól a jelenlegi helyzet fenntartása mellett, amely a zenedarabok szerzőinek tovább biztosítja a jogokat az előadóknál. A Bizottság ez év közepére tervezi a javaslat hivatalos elfogadását. MCCREEVY emellett újra kívánja nyitni a tárgyalásokat a zeneszámok számítógépeken, digitális- és egyéb zenelejátszókon készíthető másolatával kapcsolatos díjakról, hiszen ezek jelenleg tagállamonként igen eltérőek.(EUvonal)

Nagy-Britannia bejelentette, hogy 2009-től a törvény erejével fogja kötelezni az internet-szolgáltatókat, amennyiben azok nem hajlandóak maguktól a zene- és filmiparral való együttműködésre az illegális tartalmak terjedésének megfékezésében. Mindkét iparág képviselői jó ideje hangoztatják, hogy az internetszolgáltatók rendre profitálnak az on-line elérhető zenékből és filmekből, hiszen ezek jelenléte jelentősen megnöveli szolgáltatásaik értékét, ugyanakkor semmit sem tettek a terjedő kalózkodás megfékezésére. „A szolgáltatók az internet kapuőrei, így érthető és megvalósítható az az igény, hogy tegyenek lépéseket a tömeges jogsértésekkel szemben” – nyilatkozta JOHN KENNEDY, a zeneipair nemzetközi szervezetének (IFPI) elnöke. A brit kormány döntése követi NICOLAS SARKOZY francia elnök kezdeményezését, aki tavaly év végén, az Olivennes-egyezmény néven ismertté vált döntés keretében dolgozott ki közös akciótervet a zeneipar és az internetszolgáltatók számára, amely a folyamatos jogsértők szolgáltatásának felfüggesztését helyezi kilátásba. (MAHASZ sajtóközlemény)