26. szám, 2008. augusztus

Első oldal

Ormós Zoltán: Első oldal

Tanulmányok

Lapsánszky András: A távközlési monopóliumok szerkezetének, igazgatásának és közszolgáltatási rendszerének főbb modelljei a „fejlett távközléssel rendelkező piacgazdaságokban” (1 rész)
Tóth András: Az Európai Elektronikus Hírközléspiaci Szabályozóhatóság létrehozására és a nemzeti szabályozóhatóságok függetlenségének erősítésére tett Bizottsági javaslatok értékelése

Háttér

Szathmáry Zoltán: Bűnözés az információs társadalomban. Az információs társadalom devianciái

Joggyakorlat

David Howarth, Kathryn McMahon: “A Windows tiltott műveletet hajtott végre”: Az Elsőfokú Bíróság Ítélete a Microsoft kontra Bizottság ügyben
Arany Tóth Mariann: A munkavállalók személyes adatainak védelme az Internet munkahelyi használatának ellenőrzésekor

Ajánló

Szőke Gergely László: Szembenézés helyett (Trócsányi Sára: Forradalom az irattárban. Az információs kárpótlás jogi aspektusai)

Hírek

A szerzői jogról szóló törvény módosításának nyilvánosan elérhetővé tett tervezetében a jogalkotó egyértelműen módosítja a magáncélú másolás hatályos szabályozását. A módosítás következtében a magáncélra történő másolás csak abban az esetben lesz jogszerű, amennyiben jogszerű műpéldányról készül a másolat.

Bár a tervezet jogharmonizációs célú törvénymódosításokat tartalmaz, ez a konkrét rendelkezés nem tekinthető egyértelműen jogharmonizációs célúnak. Az indokolás alapján a módosítás célja a Szerzői Jogi Szakértő Testület e kérdésben született SzJSzT 17/06. számú szakértői véleményének törvényi szintre emelése.

A jogalkotó azonban meglehetősen ingoványos talajra lép akkor, amikor a magáncélú másolásra vonatkozó szabályozást ilyen irányban módosítani kívánja. Ha elfogadjuk az SZJSZT által képviselt álláspontot, miszerint a jogellenesen létrejött/elérhetővé tett másolatról történő másolatkészítés nem jogszerű, úgy ennek törvényi szintű kimondása, egyértelművé tétele valóban feltétlenül indokolt. A kérdés sokkal inkább az, hogy az SZJSZT által képviselt álláspont valóban „követendő”-e.

Bár a tervezet indokolása szerint számos szakirodalmi forrás képviseli ezt az álláspontot, talán ugyanennyi, ha nem több forrás osztja ennek az ellenkezőjét is. A vonatkozó nemzetközi egyezmények és az Infosoc irányelv (2001/29/EK irányelv) lehetőséget biztosítanak a tagállamok számára, hogy a szerző kizárólagos jogai alól kivételeket állapítsanak meg – ilyen lehetőség például a magáncélú másolás engedése, engedélyezése. Ilyen esetben érvényesülnie kell azonban az ún. „háromlépcsős” tesztnek (a Berni Uniós Egyezmény alapján): az ilyen szabad felhasználásra csak különleges esetben van lehetőség; nem állhat ellentétben a mű rendes felhasználásával; valamint indokolatlanul nem károsíthatja a szerzői jog jogosultjának jogos érdekeit.

A teszt értelmezésében különböző álláspontok alakultak ki a jogirodalomban, de a jogalkalmazás során is nehézségekbe ütközik a szabad felhasználások, különösen épp a magáncélú másolatkészítés megítélése. Az egyik álláspont szerint a magáncélú másolás megfelel a teszt lépcsőinek akkor is, ha a másolat forrása nem jogszerű, más szerzők véleménye alapján azonban már az első lépcsőnek sem felel meg a szabad felhasználás e formája abban az esetben, ha nem legális forrásról készül másolat. Ez utóbbi álláspontot képviseli többek között a Szerzői Jogi Szakértői Testület, valamint az International Intellectual Property Alliance (IIPA). Leegyszerűsítve azt mondhatjuk: a különböző álláspontok a szabad felhasználások általános elvei által teremtett egyensúly két oldalán találhatók (mi tekinthető indokolt és indokolatlan sérelemnek, különlegesen méltányolható-e a közérdek oldalán felmerülő igény stb.).

Európai tükör alapján elsősorban Németország szabályozása az, amely közel áll a „magáncélú másolatot csak jogtiszta forrásból” megközelítéshez, ugyanis a német szerzői jogi törvény alapján nem minősül magáncélú másolásnak 2003 óta, ha a másolat nyilvánvalóan jogellenes példányról készül. A tilalom azonban még itt is csak nyilvánvalóan jogellenes példányok esetében merült fel, nem általánosan minden jogellenes forráspéldány esetén. Svájcban hasonló alapon nyugvó rendelkezést kívántak bevezetni, de azt később elvetették. Franciaországban pedig több bírósági ítélet is kimondta, hogy a peer-to-peer típusú rendszerekben való „letöltés” megfelel a magáncélú másolat készítés követelményeinek. Legalábbis kétséges tehát, hogy a magáncélú másolás jogszerűsége az európai országok gyakorlata alapján a forrás jogellenes volta alapján határolható-e el.

2005-ben Franciaországban más megközelítést próbáltak keresztülvinni a peer-to-peer rendszerek kezelésére. A közel nyolcmillió peer-to-peer felhasználó által a szerzőknek okozott érdeksérelmet egy díjjal kompenzálták volna, amely révén a felhasználókat „általános engedéllyel” jogosították volna. A tervezet alapján az internet szolgáltatók szedték volna az öt-hét euró körüli összegre tervezett díjat, így a felhasználók legálisan tölthettek volna le („download”) és oszthattak volna meg („share”) zeneszámokat peer-to-peer rendszereken. (A javaslat a filmek megosztására nem terjedt ki.) Hasonló elgondolás Magyarországon is felmerült, azonban a javaslatot itthon is elvetették.

Látható: a hazai tervezet nem annyira egy szakmailag letisztázott kérdés egyértelművé tételét szolgálja, sokkal inkább a peer-to-peer rendszerek problémáira kísérel meg – egyértelműen (talán egyedülállóan) szerzőközpontú módon – választ adni. Kérdés azonban, hogy ez valóban üdvözítő megoldást jelent-e.

Ez a szabályozási megoldás a felhasználókat meglehetősen lehetetlen helyzetbe hozná, méghozzá nemcsak az internetes felhasználások során, de „offline” környezetben is. A tervezett szabályozás alapján az is előfordulhat, hogy egy teljesen jóhiszemű felhasználó követ el jogsértést, amikor letölt valamit – nem tudhatja ugyanis, hogy az adott forrás jogellenes-e. Ezáltal mintegy objektív felelősség hárulna a felhasználóra, amelynek célszerűsége erősen kérdéses. De a szabály nemcsak a virtuális világban teremtene bizonytalanságot: hogyan lenne felelőssé tehető a felhasználó azért, ha a kölcsönkapott másolt CD eredetileg letöltött mp3-makból készült? De ugyanilyen helyzet felmerülhet irodalmi művek, vagy bármely egyéb műtípus esetében is, ahol a magáncélú másolás egyébként megengedett. Hogyan állapítható meg egy konkrét műpéldány alapján, hogy az eredetileg jogszerűen jött-e létre? Ez alapján kérdéses, hogy elfogadható-e egy olyan álláspont, amely ennek a bizonytalanságnak és gyakorlati lehetetlenségnek minden kockázatát a felhasználóra hárítja.

De ez a tervezet az internet mint napjainkban egyre inkább alapvető jelentőségű infrastruktúra működési elvét, lényegét is figyelmen kívül hagyja. Az internet alapvető tulajdonsága, hogy a tartalmak a forrás konkrét ismerete, személyes kapcsolat nélkül érhetők el. Hogyan várható el az egyszerű felhasználótól, hogy meggyőződjön a műpéldány jogtisztaságáról, egyáltalán milyen módon ismerhető fel ebben a (cyber-)térben? Valójában még az sem ellenőrizhető az átlagos felhasználó számára, hogy a tartalom mely országban található. Arra pedig végképp nincs módja a felhasználónak, hogy az adott (forrás)ország szerzői jogi szabályozása fényében megítélhesse: az adott forráspéldány jogszerűen jött-e létre.
A magáncélú másolás szabályai meglehetősen bizonytalanná válnak tehát, amennyiben a törvényt ilyen irányban módosítják. A módosítás hatása a célzott szűkítő hatáson lényegesen túlmutathat, a magáncélú másolás intézményének a lényegét fenyegetve.

A magáncélú másolás a közérdek védelmében, valamint az engedélyezési rendszer túlzott megterhelésének megelőzése érdekében korlátozza a szerző jogait. Az érdekek ütközése esetén természetesen a szerzőé az elsődleges, aki tehetsége és ráfordított munkája, energiája felhasználásával hozta létre a művet. A szerzővel szemben azonban sok esetben ellentétes érdekei vannak a társadalomnak, amelynek érdeke a művekhez való minél könnyebb hozzájutás, és ezáltal a kultúra, az oktatás, a tudományos élet fejlesztése. Az érdekek kényes egyensúlyának megtartása érdekében szükséges a közérdek szempontját egyes esetekben a szerző jogai elé helyezni. A jogalkotó ezért biztosítja a társadalmi érdek érvényesülését, és az üres adathordozó jogdíj és a reprográfiai jogdíj útján már ellensúlyozza a szerzők oldalán felmerülő érdeksérelmet.

A magáncélú másolás terén különösen nagy szerepet kell kapnia a szabályozás életszerűségének, gyakorlati működőképességének. Ezt a szempontot ismerte fel a jogalkotó például akkor, amikor a magáncélú másolás által okozott érdeksérelmet nem a magáncélú másolás korlátozásával vagy megszüntetésével, illetve egyedi jogdíjfizetés előírásával próbálta ellentételezni, hanem – a külföldi példák nyomán életszerű, mindkét fél számára méltányos megoldást keresve – a jogdíjfizetést nem az eseti felhasználáshoz, hanem az adathordozóhoz, illetve a reprográfiára szolgáló készülékhez kötötte. Hasonlóképpen, a peer-to-peer rendszerek problémáinak kezelésére is életszerű megoldást lenne szükséges találni, amely a társadalom érdekeit is megfelelően figyelembe veszi.

Ormós Zoltán

2008. június 20-án hazánkba látogatott PETER J. HUSTINX, aki 2004 januárja óta az Európai Unió adatvédelmi biztosa. A posztra az Európai Parlament és az Európai Bizottság közösen jelölte 2003 végén. Hivatalba lépése előtt a holland adatvédelmi hatóságot vezette tizenkét éven át. A biztos találkozott SZABÓ MÁTÉ hazai ombudsmannal, aki adatvédelmi biztos inter regnum-a idején ellátja ez utóbbi feladatkört is. Amint ismeretes, a korábbi hónapokban az Országgyűlésnek immáron negyedszer nem sikerült megválasztania az adatvédelmi biztost. SÓLYOM LÁSZLÓ jelenlegi jelöltje JÓRI ANDRÁS ügyvéd, lapunk szerkesztője. Az európai biztos kifejtette, nehezen tudja megérteni, hogy egy ilyen fontos pozíciót betöltő személyt miért nem lehet időben megválasztani. Az adatvédelem olyan intézmény, amelyet az EU Alapjogi Chartája is kiemelt helyen kezel. Az adatvédelmi biztos személye kifejezi az egyetemes európai értékeket és jelentős a szerepe a közelgő uniós elnökségre való készülődésben is. Az adatvédelemnek és legfőbb őrének a pozíciója fontos az együttműködés területén, továbbá az emberi jogok védelme és a biztonság megteremtésében egyaránt. A biztos nyilatkozott továbbá a személyes adatok cseréjéről. Aggodalomra ad okot a személyes adatok cseréje az Egyesült Államok és az európai országok között, leginkább azért, mert az uniós és az amerikai adatvédelmi rendszer eltérő. Amíg az Európai Uniónak van általános adatvédelmi jogszabálya, addig az Egyesült Államoknak nincs ilyen. Az Egyesült Államok az EU-val kötött megállapodásokat kikerülve próbál egyre több személyes adathoz jutni az európai országoktól, kihasználva az új tagállamok vízummentességi vágyát – hangsúlyozta az európai adatvédelmi biztos. Éppen ezért nagyon fontos lenne, hogy az Európai Unió közös adatvédelmi rendszert dolgozzon ki az Egyesült Államokkal. A szocializmusból fennmaradt történelmi dokumentumok nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban HUSTINX elmondta: a volt szocialista országoknak jó példa lehet az, ahogyan a németek kezelték az egykori NDK állambiztonsági szolgálata, a Stasi aktáit – mutatott rá. Magyarország úttörő szerepet töltött be az adatvédelmi szabályok megalkotásában a volt szocialista országok körében. Az uniós csatlakozást követően azonban még mindig van tennivaló ezen a területen. Több olyan adatvédelmi szabályozás van, amelyet rugalmasabbá kellene tenni, különösen a gazdasági szférában vannak rugalmatlan szabályok – mondta HUSTINX, konkrétumot nem említve. (JogiFórum.hu)

A Magyar Ügyvédi Kamara a jogalkotás során sikeresen érvényre juttatta következetes álláspontját a cégbejegyzési kérelmek elektronikus okirati formába történő alakításáról. Ezzel párhuzamosan új szolgáltatók jelentek meg a piacon. Az Országgyűlés a 2008. évi XXX. törvény 60. §-ban módosította az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 27/A. §-áank (1) bekezdését. A módosítás 2008. július 1. napjával lépett hatályba. Az Üt . módosított szövege a következő: „(1) Az ügyvéd a cég – általa készített – létesítő okiratának és e cég bejegyzési (változásbejegyzési) kérelme további mellékleteinek elektronikus okirati formába alakítása esetén, az elektronikus kérelmet minősített elektronikus aláírásával látja el. Az ügyvéd a más eljárás kapcsán összeállított elektronikus kérelem esetében is az átalakított okiratokat magában foglaló kérelmet látja el minősített elektronikus aláírásával. A minősített elektronikus aláírással az ügyvéd bizonyítja, hogy az elektronikus okirat tartalma megegyezik az eredi papíralapú okiratéval. Időbélyegzővel csak a teljes e-aktát kell lezárni” Július 1-től tehát kizárólag az elektronikus kérelmet kell minősített elektronikus aláírással ellátni és egy időbélyegzőt kell alkalmazni. A Magyar Ügyvédi Kamara nevében DR. BÁNÁTI JÁNOS elnök köszönetét fejezte ki, hogy az átmeneti időszakban az ügyvédi kar részére mind a MICROSEC, mind a NetLock készségesen segítséget nyújtott. (JogiFórum.hu)

A gazdasági élet legkülönfélébb területein működő amerikai vállalatok elégedetlenek a szellemi tulajdonjogok érvényesítésével és azt próbálják elérni, hogy a jövőben egy közvetlenül a Fehér Házhoz tartozó biztos legyen felelős a terület szövetségi szintű felügyeletéért az Egyesült Államokban. A szellemi tulajdonjogok érvényesítésének egyik élharcosaként ismert Amerikai Mozgókép Szövetség – Motion Picture Association of America, MPAA – valamint a gyógyszeripar, a számítógépes iparágak és a hanglemezgyártók képviselői közösen próbálják elérni egy új kormányzati hivatal felállítását. Az elképzelések szerint a szellemi tulajdonjogok érvényre juttatása érdekében kinevezett különmegbízott (Intellectual Property Enforcement Representative) elsődleges feladata a minisztériumok és a jogvédő testületek munkájának hatékony összefogása lenne a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos visszaélések számának csökkentése érdekében. Az új pozíció végső soron egy már létező és relatíve sikeres kormányzati egységet váltana fel. Már négy éve működik a szellemi tulajdonjogok érvényesítését koordináló kormánymegbízott hivatala – Coordinator for International Intellectual Property Enforcement. Ez az intézmény is képes eredményeket felmutatni, tevékenységének köszönhetően az amerikai hatóságok tavaly már 200 millió dollár értékű hamis árut foglaltak le és 287 személy esetében állapította meg a bíróság, hogy valamilyen szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos bűncselekményt követtek el. A kezdeményezés mögött felsorakozott cégek szerint ugyanakkor a jelenlegi rendszer mögött nem megfelelő a szervezeti és az anyagi háttér. Nagyobb ereje lenne a szervezetnek, ha a terveknek megfelelően közvetlenül az elnöknek lenne alárendelve és akár 30 millió dollár is rendelkezésére állna az éves költségvetésben. Az intézmény felállítása mellett szól, hogy a politika a szigorítás mögött számos hasonló törvény áll jelenleg elfogadás alatt, illetve született meg az elmúlt hónapokban. A PRO-IP Prioritizing Resources and Organization for Intellectual Property néven közismert, idén májusban elfogadott törvény például megemeli a jogsértésekért kiszabható bírságok összegét és kibővíti a területen dolgozó szövetségi kormányzati alkalmazottak ellenőrzési, stb. jogköreit. További jogszabálytervezetek pedig a vámhatóságok jogköreinek szélesítésével szeretnék megakadályozni, hogy a nem jogtiszta áruk belföldi forgalomba kerüljenek. A szellemi tulajdonjogok érvényesítésének szigorítása ellen főleg fogyasztói szervezetek és polgári jogvédők tiltakoznak. Szerintük ugyanis a szigorítással sérülhet a fogyasztók, felhasználók információk eléréséhez való joga és a korábbiaknál sokkal inkább sérülhet az ártatlanság vélelme. (JogiFórum.hu)

Elnapolta a Fővárosi Bíróság azt a közbeszerzési pert, amelynek a tárgyát a Központi Szolgáltató Főigazgatóság (KSZF) által kiírt Microsoft, vagy azzal egyenértékű szoftverek beszerzése, cseréje, vétele és a programokhoz kapcsolódó szolgáltatások képezi. A per lényegében arról szól, hogy helyesen járt-e el a kiíró akkor, amikor a tenderben nevesítette a Microsoftot, s ezzel megsértette-e a verseny tisztaságát, illetve közvetetten korlátozta-e a lehetséges, nem Microsoft-szoftvereket fejlesztő és forgalmazó ajánlattevőket. Korábban három magyar cég megtámadta a kiírást a Közbeszerzési Döntőbizottságnál, ám kifogásukat a döntőbizottság elutasította. Az elutasító határozatot a Közbeszerzési Tanács versenyügyekért felelős tagja, MORVAYNÉ VÍGH KATALIN, a Gazdasági Versenyhivatal által delegált tag támadta meg felperesként a bíróságon. A tendert egy 4 éves időszakra írta ki a Központi Szolgáltató Főigazgatóság: ez idő alatt a központi közbeszerzésben érintettek, mintegy 3000 intézmény elviekben 25 milliárd forintért szerezhetnek be szoftvereket, ám mivel egy keretösszegről van szó, elképzelhető, hogy ennél csak jóval kevesebbet fordítanak programok vásárlására a szervezetek. Az idén januárban kiírt központi közbeszerzési pályázatot 4 olyan konzorcium nyerte el, amelyeknek a tagjai a Microsoft partnerei és dealerei is. A közbeszerzési döntést három magyar vállalkozás, az Open SKM, az ULX és a Multiráció támadta meg azért, mert a kiírt pályázatban az állt, hogy a nyertesnek Microsoft, illetve vele egyenértékű szoftverterméket kell szállítania. Azaz a kiírás megnevezett egy céget, s ezzel az versenyelőnyhöz jutott. (Prím.hu)

Brazília, Dél-Afrika, India és Venezuela megfellebbezték azt a döntést, amellyel a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) érvényes szabványként fogadta el a Microsoft Office Open XML dokumentumformátumát. A négy ország illetékesei egyelőre nem indokolták a fellebbezés hátterét. A szoftveriparág szereplői, az internetes vállalatok és a civil szervezetek közül sokan ellenezték a Microsoft Office OOXML szabványosítását, mivel egyrészt nem látják biztosítottnak a szoftverplatform más fájlformátumokkal való együttműködését, másfelől pedig szerintük a lépés megkérdőjelezi a szabvány létjogosultságát, illetve értelmét. Létezik már ugyanis egy szabványosított fájlformátumokat tartalmazó irodai programcsomag, mégpedig a Sun által nyílt forráskódú alapokon kifejlesztett Open Office a maga ODF (Open Document Format) platformjával. A mostani óvás azt jelenti, hogy az ISO végső zöld jelzésére várni kell majd mindaddig, amíg az ügyet kivizsgálják; ez a szervezet hivatalos közleménye szerint hónapokig is eltarthat. A tét nem kicsi; a szabványosítás továbbra is lehetőséget kínálhat a Microsoftnak a zsíros közületi és kormányzati megrendelések elnyerésére, amelyeket egyébként egyre többször visznek el nyílt forráskódú szoftverek. NEELIE KROES, az Európai Unió Versenyügyi Biztosa közben arra szólította fel az Uniós szervezeteket arra, hogy a nyílt forráskódú szoftvertermékeket részesítsék előnyben más szoftverekkel szemben. (Prím.hu)

Az internetalapú szolgáltatások növekvő népszerűségének következtében a jövőben nem lesz elég szabad internetcím, ha nem születik megfelelő intézkedés a várható megnövekedett kereslet kielégítésére. Az internet-felhasználóknak és szolgáltatóknak ezért segíteni kell abban, hogy átálljanak a hálózati protokoll legújabb változatára (IP 6-os verzió vagy IPv6), amely lehetővé teszi a címtartomány ugrásszerű növelését, hasonló módon ahhoz, ahogy a telefonszámok hosszát megnövelték a 20. században. Az Európai Bizottság közleményében azt a célt tűzte ki, hogy 2010-ig az Európai Unió vállalatainak, közintézményeinek és háztartásainak 25%-a áttérjen az IPv6 használatára. Az 1984 óta használt IP 4-es verzió nagyjából 4,3 milliárd cím kiosztását teszi lehetővé, és ebből már csak mintegy 700 millió, vagyis a címek csupán 16%-a áll még rendelkezésre új összeköttetések létrehozásához. Az új 6-os verzió szinte kimeríthetetlen számú IP-cím kezelésére képes, és ezzel lehetővé teszi olyan új felhasználások alkalmazását, amelyek a 4-es verzió esetében túl sok vagy túl drága eszközöket igényelnek. Az IPv6 segítségével az otthoni felhasználók sokkal könnyebben tudnak majd magánhálózatokat létrehozni és az internethez kapcsolódni. A 6-os verzió elősegíti az innovatív internetfelhasználások megjelenését, különösen azokban az esetekben, ahol sok kicsi és egyszerű eszközt kell hálózatba foglalni. Az IPv6 protokoll gyors elterjedéséhez szükség van az összes ipari szereplő bevonásával történő európai szintű közös fellépésre, amelynek során a gerinchálózatoknak támogatniuk kell mindkét, a 4-es és a 6-os verziójú hálózati protokollt is. A Bizottság közleményében arra kérte a tagállamokat, járuljanak hozzá, hogy az európai közszféra úttörő szerepet játszhasson az új protokoll alkalmazásában és gondoskodjanak arról, hogy saját internetes hálózataik, valamint a közhivatalok weboldalai és az e-kormányzati szolgáltatások támogassák az IPv6-ot. A Bizottság azt is el szeretné érni, hogy az európai vállalkozások által fenntartott legnagyobb weboldalak üzemeltetői is példát mutassanak ezen a téren, és közülük legalább százan – többek között online műsorszórók és hírszolgáltatók – 2008 végéig ilyen irányú kötelezettséget vállaljanak. A Bizottság weboldala, az „Europa.eu” legkésőbb 2010-re IPv6-kompatibilis lesz. Az európai informatikai ágazat ösztönzése érdekében a tagállamoknak – az Európai Bizottság és az amerikai kormány példáját követve – a közbeszerzési eljárás során feltételként kellene előírniuk az IPv6 protokoll használatát, fel kellenne hívniuk a vállalatok és a szervezetek figyelmét az új hálózati protokollra, és segíteni az arra történő átállást. (EU Rapid)

Brüsszelben Viviane Reding EU biztos és Pataki Dániel, az NHH és az ERG elnöke közös sajtótájékoztatón jelentette be, hogy felére fog csökkenni az Unióban a roaming környezetben küldött rövid szöveges üzenetek ára. A belföldön, illetve külföldön küldött rövid szöveges üzenetek (SMS) ára az indokoltnál nagyobb mértékben tér el egymástól és a valós költségektől, ezért az európai hírközlési szabályozó hatóságok csoportja (European Regulators Group – ERG) szerint indokolt és szükséges a roaming SMS-ek árának kis- és nagykereskedelmi szabályozásának bevezetése, mondta Pataki Dániel, az ERG elnöke. Közölte, az ERG álláspontja szerint a kiskereskedelmi árnak a nettó 11-15 eurócentes sávban kell lennie. A roaming környezetben küldött SMS-ek ára az Európai Unióban gyakorlatilag változatlan, 2007 októbere és 2008 márciusa között az ERG adatai szerint átlagosan nettó 29 eurócentbe kerültek, ami azt jelzi, hogy a szolgáltatók az uniós biztos, illetve a szabályozó hatóságok többszöri felszólítása ellenére sem csökkentették önként ezeket a tarifákat. A bizottság hamarosan az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti a roamingolás közben küldött SMS-ek árának csökkentéséről szóló javaslatát. Viviane Reding szerint 2009. július elsejéig életbe lép a valamennyi uniós szolgáltatót árcsökkentésre kötelező szabályozás. A hangforgalom kis- és nagykereskedelmi árát szabályozó uniós roaming-rendelet 2007. június 30-án lépett életbe. A szabályozás hatására már a tavalyi nyár végére jelentősen, 25-50 százalékkal csökkent a beszédcélú roaming hívások ára. Az előírásokat a szolgáltatók betartották, de az ERG javaslata szerint az eredetileg 3 évre hozott rendelkezést hosszabb távon fenn kell tartani, mert a piacon a korábbi várakozásokkal ellentétben nem alakult ki árverseny a szolgáltatók között. Az ERG a hang- és az SMS-roaming szabályozása mellett egyelőre nem javasolja a mobilinternetezés árának szabályozását, de mindenképpen további díjcsökkenést lát szükségesnek ahhoz, hogy a szabályozást a későbbiekben is kizárhassa. Maga a mobilinternet és így az adatroaming is egy új piaci szolgáltatás, melynek elterjedését egy esetlegesen túl erős szabályozás akár károsan is befolyásolhatja. Ugyanakkor az európai szabályozó hatóságok azt javasolják, hogy a szolgáltatók tegyék a tarifákat átláthatóvá, és egyebek mellett teremtsék meg a közel valós idejű forgalom-ellenőrzés lehetőségét. (NHH)

A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) huszonegy hírközlési szolgáltatót összesen 30 millió forintra bírságolt, mert az írásban megkötött egyedi előfizetői szerződéseik (EESZ) továbbra sem feleltek meg a jogszabályi előírásoknak. A hatóság a legmagasabb összegű, 12 millió forintos bírságot a Magyar Telekom Nyrt-re szabta ki, míg többek között az Invitelt Zrt-t 5,5 millió forintra, a GTS-Datanet Kft-t 5 millió forintra, a Fibernet Zrt-t 3,5 millió forintra, a Digi Kft-t pedig 1,5 millió Ft-ra bírságolta. Az EESZ és az általános szerződési feltételek (ÁSZF) együttesen alkotják az előfizetői szerződést. A szolgáltatók az előfizetőkkel előre kidolgozott feltételek alapján szerződnek, így az előfizetői szerződés (ÁSZF és EESZ) megkötése során az előfizető nem tudja saját egyedi szempontjait érvényesíteni. A szerződések jogszerűségének vizsgálatát az NHH a fogyasztók érdekeit védő alapelvek biztosítása miatt kiemelten fontosnak tartja. Az egyedi előfizetői szerződések 2006/2007-es vizsgálatának eredménye lesújtó volt, a vizsgált közel száz szolgáltató közül egynek sem volt teljes mértékben megfelelő a szerződése. Az utóellenőrzés első körében negyvenegy helyhez kötött telefonszolgáltatást kínáló cég szerződéseit vizsgálta újra az NHH. A hatóság mindössze három olyan szolgáltatót talált – JUROP Telekom Telekommunikációs Egyéni Cég, PR-TELECOM Zrt., IP-Park Kft. , melyek vizsgált egyedi előfizetői szerződései teljes mértékben megfeleltek a jogszabályi követelményeknek és a jogszabályoknak megfelelő szerződéseket alkalmaznak. Szembetűnő, hogy az előfizetők érdekeit védő kötelező tartalmi elemek az esetek több mint felében továbbra is hiányoztak. Ugyanakkor a szolgáltatók érdekkörébe tartozó tartalmi elemek kivétel nélkül mindig megtalálhatók. A hatóság az internet, a műsorterjesztés- és a mobiltelefon-szolgáltatás területén folytatja az utóellenőrzéseket. (NHH)

Egy párizsi bíróság döntése alapján az internet elsőszámú aukciós oldalának, az Ebaynek 40 millió eurós büntetést kell fizetnie, mert a felhasználói hamisított luxuscikkeket árultak az Ebay rendszerében. A pert az LVMH csoport indította, hat cégük, a Loius Vuitton és Christian Dior táska- illetve ruházati márkák, illetve négy parfümmárka, a Dior, a Guerlain, a Kenzo és a Givenchy nevében. Abban nem volt vita, hogy az aukciókon eladott cikkek valóban hamisítványok voltak. Ezt az Ebay is elismerte, hozzátéve, hogy amint kiderült a hamisítás ténye, azonnal levették az aukciókat az oldalról, az azokat indító felhasználókat pedig kitiltották, a felhasználói szerződésben leírtak szerint. Az aukciósház fellebbezett a döntés ellen, ha ezt elutasítják, 19,3 millió euró kártérítést kell fizetniük a Luis Vuittonnak, 17,3 milliót a Christian Diornak, és 3,25 milliót a négy parfümmárka képviselőinek. (Index)

A Google kiveszi a YouTube-felhasználók személyes adatait a Viacom elleni egymilliárd dolláros perben bizonyítékként szolgáló adatbázisból, miután a bíróság kötelezte a Google-t, hogy a Viacom médiaóriás ellen zajló per egyik fő bizonyítékaként átadja a YouTube teljes naplófájlját. Ez az adatbázis a videomegosztóra valaha felkerült moziról tartalmazza nemcsak azt, hogy ki, honnan és mikor tette fel, de azt is, hogy ki hányszor nézte meg. A vád szerint ezek az adatok bizonyítanák, hogy a YouTube jogsértő tartalmaknak (elsősorban persze a Viacom szerzői jogait sértőknek) köszönheti a sikerét, ezért jogos az egymilliárd dolláros kártérítési igény. Az összesen 12 ezer gigabájtnyi személyes adat kiadása ellen felháborodottan tiltakoztak, és bojkottal fenyegetőztek a YouTube-felhasználók, és úgy tűnik, el is érték a céljukat: a két cég megegyezett abban, hogy az adatbázisból az átadás előtt kiveheti a Google a felhasználókat azonosító adatokat, ip-címeket, felhasználóneveket. Ez nincs hatással az egész vizsgálatra, hiszen a cél az, hogy megállapítsák, melyik videót mennyien nézték meg, és ebből a szempontból nem fontos beazonosítani, kik is voltak azok pontosan.

Az Országgyűlés illetékes eseti bizottsága alaki és pontszámítási kifogásai miatt visszaküldte átdolgozásra a Nemzeti Hírközlési hatóságnak a tévés és rádiós digitális multiplexek üzemeltetésére kiírt pályázat eredményére tett javaslatot. Az NHH által március 25-én kiírt tenderekre az április 24-i határidőig négy pályázat érkezett. Az egy csomagban meghirdetett öt földfelszíni digitális televíziós műsorszóró hálózat üzemeltetésére az Antenna Hungária Zrt. és a Digital Broadcasting Kft., a VHF-sávban működő földfelszíni digitális rádiós műsorszóró hálózat üzemeltetésére pedig az Antenna Hungária Zrt. és a Magyar Rádió Zrt. pályázott. Akkor mind a négy dokumentáció megfelelt a formai követelményeknek; megkezdődött a nyilvántartásba vett pályázatok tartalmi elbírálása. Az Index információi szerint a bizottságnak valójában a végeredmény nem tetszik. (Nol.hu, Index)

Az internetes címeket felügyelő ICANN párizsi ülésén tegnap elfogadták azt a javaslatot, amely az internet történetének egyik legjelentősebb változása előtt nyitja meg az utat. Ha az előkészítő munka a terv szerint halad, hamarosan felszabadulnak az ún. általános felsőszintű domének (gTLD), amelyeket ráadásul nem csak latin betűs változatban lehet majd lefoglalni. A jelenlegi elképzelés szerint 2009 második negyedévében kezdődik majd az első regisztrációs ciklus, melynek során le lehet adni az új végződések iránti kérelmeket. Elméletben bármely betűkombináció regisztrálható lesz végződésként, de mivel a regisztrációs díj jó néhány tízezer dollár körül alakul majd, elsősorban szervezetek és nem magányszemélyek rohamára számítanak. (ITCafe.hu)

Alkotmányellenesnek találta az Alkotmánybíróság a Büntető törvénykönyv februári módosításait. A BÁRÁNDY GERGELY szocialista képviselő által jegyzett jogszabály a gyalázkodást cikkelyezte volna be új tényállásként. A gyűlöletbeszéddel kapcsolatos korábbi határozatokkal összhangban az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a gyalázkodó kifejezések használata, híresztelése és az ilyen testmozdulat végzése önmagában nem jár az erőszak közvetlenül jelen lévő, nyilvánvaló veszélyével, és egyéni jogok sérelmével sem, ezért a szabad véleménynyilvánításhoz való joggal szemben nem áll olyan alkotmányos jog, amelynek védelmét a bevezetendő tényállás el tudná látni. Hasonló sorsra jutott a Polgári törvénykönyv tavaly novemberben elfogadott módosítása is. Az alkotmányellenesnek talált módosítás lehetővé tette volna, hogy valamelyik kisebbség egy tagja akkor is pert indíthasson a személyiségi joga védelmében, ha nem személyesen, hanem csak a csoport tagjaként sértették meg. A határozat szerint az emberi méltósághoz fűződő jog csak természetes személyt illet meg alapjogként, közösségeket nem. A testület megállapította, hogy a módosító rendelkezések a véleményszabadság aránytalan korlátozására vezetnek (Index).

Megalakult a Magyar Infokommunikációs Szakjogászok Egyesülete (MISZE). A pécsi jogi kar infokommunikációs szakjogász képzésének végzett hallgatói által létrehozott egyesület célja, hogy az informatika, a távközlés és a média ágazatában elősegítse az infokommunikációs ellátási lánc szereplői, így a szolgáltatók, a fogyasztók, a szabályozók és a felügyeleti szervek közötti kapcsolatok erősítését. Az egyesület olyan közhasznú, pártoktól független szervezet, amelyet az infokommunikációs szakjogászok önszerveződése keltett életre. A MISZE széles körű szakmai és tudományos háttérrel rendelkező tagsága felöleli a tudományos területekről érkező oktatókat, kutatókat, valamint a piaci szférában tevékenykedő gyakorlati jogászokat. Az egyesületről további információk a www.misze.hu oldalon találhatók.

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@hvgorac.hu

Weboldal: hvgorac.hu