Első oldal
Rozgonyi Krisztina: Első oldal
Tanulmányok
Makara Zsuzsanna: Online Vitarendezés a SecondLife-ban – virtuális és/vagy valós következményekkel?
Lapsánszky András: A távközlési monopóliumok szerkezetének, igazgatásának és közszolgáltatási rendszerének főbb modelljei a „fejlett távközléssel rendelkező piacgazdaságokban” (2. rész)
Fórum
Gyenge Anikó: Viták a szerzői jogok közös kezelésének hatékony szabályozása körül
Háttér
Szádeczky Tamás: Terrorizmus a kibertérben
Joggyakorlat
Telek Eszter: A szoftver felhasználási szerződések elmélete és gyakorlata, avagy végfelhasználók és szoftvergyártók háborúja
Hírek
A digitális földfelszíni televíziós és rádiós hálózatok üzemeltetési jogosultságáról szóló hatósági szerződések 2008. szeptember 5-i aláírásával a televíziózás és talán a rádiózás új szakaszba lépett Magyarországon. A tény nyugtázása mellett azonban érdemes felidézni a digitális földfelszíni platform rég várt indulásához szükséges eddigi lépéseket, levonni a tanulságokat és felkészülni az előttünk álló kihívásokra.
Először is talán egy kis személyes visszaemlékezés: 5 évvel ezelőtt a digitális átállás, és a mindehhez szükséges szabályozási lépések alapvetően az álmodozás és a kutatások világába tartozott. A magam részéről lassan 10 éve írogattam a különböző tanulmányokat, cikkeket, mivel meggyőződésem volt, hogy a digitalizáció óriási – ha tetszik: forradalmi – változásokat indít el mind az érintett piacokon, mind a szabályozás területén. Akkori és mai hitem szerint is ezek a változások versengőbb szolgáltatásokat és szolgáltatókat, illetve modern, rugalmas és a valós piaci problémákra reagáló szabályokat jelentenek. Ugyanakkor Magyarországon beláthatatlannak tűnt, hogy 2/3-os parlamenti többséget igénylő lépésekhez szakmai, s főként politikai támogatás szerezhető. Ennek ellenére ma, 2008. novemberében már technológiai részletekről, illetve a lebonyolítás gyakorlati kérdéseiről kell gondolkodnunk. Számomra ez kicsit hihetetlen, és döntően örömteli történet, ezért különösen fontosnak tartom, hogy az ide vezető lépéseket és a legfőbb szereplőket számba vegyem.
A szikár tények: a 2006 év elején benyújtott első, a digitális átállással foglalkozó törvényjavaslat parlamenti kudarca megmutatta, hogy csak egy széles körben elfogadott, stratégiai megalapozottságú digitális műsorterjesztési szabályozási rendszer lehet sikeres. 2006 tavaszán az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) kidolgozta DR. BÁNKÚTI ERZSÉBET vezetésével a digitális átállási stratégia első változatát, amelyet a kormányzati szerkezet átalakítását követően a digitális átállás és a médiaszabályozás ügyével megbízott Miniszterelnöki Hivatal (MeH) véglegesített. Az ezzel kapcsolatos munkákat DR. SARKADY ILDIKÓ irányította.
2006 őszén a MeH nyilvános konzultációra bocsátotta a Digitális Átállás Stratégiáját (DÁS), amelyet a Kormány 2007. márciusában a 1014/2007. Korm. Határozattal elfogadott. A stratégia legfőbb alapvetése, amelyet ma is a legnagyobb erényének látok, hogy a média-infrastruktúra szabályozását és általában kezelését a hírközlésben már nagyobbrészt megvalósult versenypiaci szemlélet alapján kezelte, és ezzel valóban „forradalmi” változást jelentett a korábbi állapothoz képest. A parlamenti pártok képviselői – a médiaszabályozás elkerülhetetlenségét is felismerve – megállapodtak a digitális átállás folyamatának elindításában és a Médiatörvény teljes felülvizsgálatában, ami lehetővé tette, hogy 2007. júniusában az Országgyűlés 98%-os támogatottsággal fogadja el a műsorterjesztés és digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvényt (Dtv.). A törvény legfőbb ellenzői akkor és most is azt vetették az előkészítők szemére, hogy az új médiaszabályozás teljes körű megalkotásáig, azaz az új tartalmi szabályok létrehozásáig nem szabad az infrastruktúrára vonatkozó „félmegoldásokat” elfogadni, mert csak több bajt okozunk ezzel. Ezzel szemben az elmúlt 2 év történései szerintem azt bizonyítják, hogy igenis élni kellett az alkalommal, hogy ha csak egy részkérdésben is, de szakmai és politikai konszenzust lehetett létrehozni. Meggyőződésem, hogy ezzel „a szellem kiszabadult a palackból”, és a megindult technológiai folyamatok hamarosan a teljes, majdhogynem használhatatlan szabályozási környezet újraalkotását kikényszerítik.
De vissza a történethez: a Dtv. a digitális hálózatok pályáztatásának levezénylését a Nemzeti Hírközlési Hatóságra (NHH) bízta, a folyamatot az Országgyűlés e célra életre hívott eseti bizottsága felügyelte. Az NHH 2007. augusztusára a Dtv. alapján kidolgozta és nyilvános konzultációra bocsátotta a pályázatok első tervezetét. A konzultáció nyomán került sor 2007 telén a Dtv. kisebb módosítására, majd a pályázati kiírások átdolgozására és újabb konzultációjára.
A végleges pályázati felhívásokat 2008. március 25-én tette közzé az NHH. Az április 24-i határidőig mind a televíziós, mind a rádiós pályázatokra két-két jelentkező adta be ajánlatát. Az ajánlatok elbírását követően – az országgyűlési eseti bizottság jóváhagyásával – az NHH közleményben hirdette ki a pályázatok győztesének az Antenna Hungária Zrt.-t. A pályázóval az NHH a hatósági szerződést 2008. szeptember 5-én kötötte meg, hatósági határozatba foglalva a pályázat eredményét és annak értékelését. A hatósági szerződések és a határozatok, valamint maga a pályázati felhívás nyilvánosak, az NHH honlapjáról letölthetőek. A hatósági szerződés (amely egyébként az első ilyen jellegű szerződés hazánkban) kiemelt előnye, hogy lehetővé teszi a vállalások hatékony, nyilvánosság általi ellenőrzését is (v.ö. a kereskedelmi televíziók máig titkos szerződésével). Megítélésem szerint az eljárás minden elemében a lehető legátláthatóbb volt, és a nyilvánosság teljes bevonása mellett zajlott (v.ö. a kereskedelmi televíziók 1996-os pályáztatásával).
A digitális átállás folyamata a kezdeti buktatókon túljutva mára lendületet vett. A hírközlést általában jellemző verseny annak minden elemével végre kézzelfoghatóvá vált ezen a területen is. A földfelszíni digitális platform pályáztatása más platformokon is felgyorsította a digitalizációt, ilyen értelemben a DÁS és a Dtv. áttételesen valamennyi platform digitális átállásához hozzájárult. A digitalizációval sokáig kiváró kábeles műsorterjesztők közül a legnagyobb szolgáltatók (és a kisebbek közül is sokan) hálózatuk nagy részén elérhetővé tették a digitális kábeltelevíziós szolgáltatást, bevezetve számos új kényelmi, illetve prémium-szolgáltatást. A szolgáltatók a jelek szerint felkészültek a versenyre (amiben a földfelszíni hálózatok pályáztatásán kívül vélhetően a DigiTV megjelenése is jelentős szerepet játszott). Mindezen hatások eredőjeként elmondható, hogy a földfelszíni digitális műsorszórás beindításának igazi nyertese az egyre több digitális szolgáltatás közül választani képes fogyasztó.
A pályázat eredményeinek számbavétele mellett szükséges a tapasztalatok leszűrése is. Az első ilyen jellegű megállapítás lehet, hogy az eljárás az Országgyűlés eseti bizottsága és az NHH jó együttműködése ellenére is hosszú volt. Egyértelműnek tűnik az is, hogy a pályázat formai követelményeinek teljesítése a kisebb szolgáltatóknak gondot okozhat. Ezért az NHH a jogszabályi lehetőségeken belül az eljárás hosszát, valamint a formai követelményeket jelentősen csökkenteni szándékozik a helyi és körzeti digitális műsorszóró adók üzemeltetési jogosultságának pályáztatása során. Fontos tanulság, hogy az értékelési rendszert is érdemes áttekinteni, mivel a jelenleg alkalmazott arányosítás módszere igen szoros eredményt hozott.
A digitális átállás sikeres lebonyolítása ugyanakkor bizonyosan nem állhat meg itt. A verseny – ahogyan azt sok más területen is látjuk manapság – önmagában nem mindenható, körül kell építeni megfelelő „biztonsági intézkedésekkel”. Az NHH egyértelmű feladatait a Dtv., az Eht., a hatósági szerződések határozzák meg. A további feladatok tekintetében a Dtv. készülő végrehajtási rendeletei és az államigazgatási körben tartandó egyeztetések adhatnak eligazítást. A teljesség igénye nélkül nézzük, mely, jelenleg nem egyértelmű felelősségi körbe tartozó feladatok ellátása lehet nélkülözhetetlen az átállás sikeréhez:
- a digitális átállás intézményrendszerének kialakítása (feladatkör, szervezet, jogállás, stb.);
- a digitális átállásban érintett szervezetek tevékenységének koordinációja;
- digitális átállás forrásai felhasználásának koordinálása;
- digitális átállás monitoring rendszer működtetése, éves jelentés készítése;
- lakossági tájékoztatás a digitális műsorterjesztésről (elérhető szolgáltatások, műszaki feltételek, lekapcsolási időpontok stb.);
- összehangolt állami-piaci együttműködés a tájékoztatásban;
- fogyasztói panaszkezelés;
- set-top box támogatással kapcsolatos állami feladatok ellátása;
- készülékek forgalomba hozatalával kapcsolatos szabályok megalkotása és – a műsordíjjal kapcsolatos szabályok ellenőrzése.
A szolgáltatási szerződések aláírása tehát valójában nem a befejezése, sokkal inkább egy új szakasz kezdete a hazai digitalizáció folyamatában. Az, hogy képesek voltunk a pályázatokat zökkenőmentesen lebonyolítani, a közreműködők közös sikere. Ahhoz azonban, hogy ezt a sikert a magyar társadalom a lehető legteljesebb mértékben legyen képes kihasználni, még számos teendőnk van. Sürgető feladat az állami szerepek áttekintése, a feladatmegosztás egyértelművé tétele, és mostantól kezdve a nézők/hallgatók közvetlen közreműködésére is szükségünk van.
Bár a feladatok számosak és a kihívások tekintélyesek, szerintem bizakodóak lehetünk. A Dtv. elfogadásakor az érintett szereplők belátták a változtatás szükségességét, és képesek voltak az együttműködésre. Minden okunk megvan tehát abban reménykedni, hogy a médiaszabályozás területén jelentkező kihívások esetében hasonlóan konstruktív és nyitott lesz a szakmai és politikai döntéshozók többsége.
Rozgonyi Krisztina
Három kiemelt célkitűzése van az adatvédelmi biztossá választott – lapunk szerkesztőjeként is tevékenykedő – JÓRI ANDRÁSNAK, aki az MTI-nek elmondta: fontos, hogy az információs társadalom kihívásaira válaszoljon hivatala, a hivatalból indított vizsgálatok szerepe hangsúlyosabb legyen, valamint az adatvédelem és az információszabadság, mint szakterület ne különüljön el. Ezeknek a célkitűzéseknek szervezeti változások lesznek a következményei – közölte JÓRI ANDRÁS, aki szeptember 29-i parlamenti megválasztása után találkozott a hivatal munkatársaival. Hozzátette: a tervezett változtatásokról kikéri a munkatársak véleményét, illetve összegzi tapasztalataikat a mostani működéssel kapcsolatban, majd körülbelül egy héten belül kialakul a struktúra. Várható, hogy megváltozik a főosztályok szerkezete úgy, hogy azok tükrözzék a kiemelt hangsúlyokat – jegyezte meg. JÓRI ANDRÁS elmondta azt is, hogy indokolt lehet az adatvédelmi biztosnak a bírságolási hatáskör megadása is. Mint magyarázta, Európában az adatvédelmi hivatalok néhol hatóságként, néhol pedig ombudsmanszerű modellként működnek. Magyarországon az ombudsmanszerű működés is bevált, de idővel ehhez a jogalkotó hatósági hatásköröket kapcsolhat, például adatbázist töröltethet. Ezek túlsúlyosak, egy szervezet működését ellehetetlenítenék, és ezért nem is alkalmazták őket. A bírságolás bevezetése, egy differenciáltabb, a mostani helyzethez képest egy enyhébb szankció lenne – fűzte hozzá. JÓRI közölte, a bírságolás elsősorban magánszférabeli adatkezelők ellen hatékony, olyan esetekben, mint például a jogosulatlan adatkezelés, vagy a megfigyelés. Az Országgyűlés 306 igen és 40 nem szavazattal, titkos szavazással választotta adatvédelmi biztossá JÓRI ANDRÁST. (MTI)
A Bizottság kiadott egy Zöld Könyvet, amelynek célja, hogy konzultációra ösztönözzön a szerzői jog és a mai modern, tudásalapú társadalom kapcsolatáról. A Zöld Könyv középpontjában annak vizsgálata áll, hogy az oktatásban használt tudományos és kutatási anyagok mennyiben hozzáférhetőek a nyilvánosság számára. A felmérésből megtudhatjuk, hogy az ilyen jellegű művek, és ezáltal a tudás illetve az innováció szabad áramlása (azaz az ötödik szabadságjog) milyen mértékben valósul meg Európában. A Zöld Könyv a következő internet címen található:
http://ec.europa.eu/internal_market/copyright/docs/copyright-infso/green… (EU Rapid)
A magyar hatóságok a jövőben is fellépnek a kuruc.info honlap működtetése ellen – jelentette ki DRASKOVICS TIBOR igazságügyi és rendészeti miniszter. A miniszter szerint siker volt, hogy egy ideig nem üzemelhetett a kuruc.info honlap, és „ha most a sárkány újra feldugta a fejét, akkor természetesen, akinek ezzel dolga van, megteszi a szükséges lépéseket“. A szélsőséges eszméket hirdető portál július eleji lekapcsolása után néhány napja újra elérhető. Az MTI úgy tudja, hogy a honlapot ismét egy amerikai szerverről, a New Jersey állambeli Cliftonból működtetik. DRASKOVICS TIBOR július 21-én azt közölte, hogy a magyar hatóságok kérésére hallgattatták el az Egyesült Államokban a kuruc.info portált. Sajtóhírek szerint akkor azt mondta, a magyar szervek két héttel korábban kérték az amerikai hatóságokat, hogy intézkedjenek a két ország között fennálló jogsegélyegyezmény értelmében. A lap betiltását egy éve GYURCSÁNY FERENC miniszterelnök is kezdeményezte már, akkor az amerikaiak arra hivatkozva utasították el a magyar kérést, hogy nem sérthetik meg a szólásszabadságot. SZILVÁSY GYÖRGY titokminiszter augusztus elején a Magyar Narancs című hetilapnak úgy nyilatkozott, hogy a hazai kormányzati és az amerikai szervek, az amerikai nagykövetség, illetve az ottani magyar szervezetek, a közvélemény közös érdeme a kuruc.info honlap megszűnése. Szerinte az ügyben az győzte meg az amerikai hatóságokat, hogy a magyar fél második nekifutásra már terrorfenyegetésre utaló bizonyítékokat tudott bemutatni. A kuruc.info leállításáért TELEKI LÁSZLÓ romaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott köszönetet mondott az APRIL H. FOLEY budapesti amerikai nagykövetnek. A hírportált 2005 végén regisztrálták az arizonai Scottsdale-ben. A honlap forgalma idén július 5-én Dallasban szakadt meg először, miután lekapcsolták a főszerverét, aztán sajtóhírek szerint Németországból küldte hibaüzeneti jelét. Néhány nappal később a honlap egy Arizona állami szerverről újra indult, de az amerikai hatóságok újra lekapcsoltatták azt. Az oldal többször buzdított tüntetésekre, etnikai, társadalmi csoportok elleni fellépésre és közzétette a 2006 őszi zavargásokban eljáró bírók személyes adatait, valamint több közszereplő, újságíró fotóját, lakcímét és telefonszámát. (JogiFórum.hu)
Egy ideig nem lesz több közműsor-szolgáltató Magyarországon, mivel a médiahatóság a hatályos szabályok szerint nem sorolhat át ebbe a körbe egyetlen rádiót, televíziót sem – derül ki az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) döntéséből. A nyolc éve sugárzó gödöllői Calipso Rádiót működtető társaság kérelmét elutasító döntés szerint kizárja a pályázat nélküli átsorolást a tavaly elfogadott, a digitális átállásról szóló jogszabály, valamint a 2007-ben módosított médiatörvény is. Csakhogy egy, szintén az előző évben született parlamenti döntés szerint az ORTT ez év végéig nem pályáztathat újabb hullámsávot, miként csak bizonyos megkötésekkel módosíthat műsorszolgáltatási szerződést is. A médiahatóság nem teheti meg például, hogy „a műsorszolgáltatót az általa korábban vállalt valamely kötelezettség teljesítése alól részben vagy egészben mentesítse, illetve a műsorszolgáltató által fizetendő műsorszolgáltatási díj összegét csökkentse vagy esedékességét módosítsa“. Márpedig a közműsor-szolgáltatónak – azaz olyan médiumnak, amely vállalja, hogy műsorában többségben van a közszolgálati tartalom – nem kellene műsorszolgáltatási díjat fizetnie. A történet külön érdekessége, hogy a döntés egy olyan rádiónevet említ, amelynek használatától – a Magyar Rádió által egy éve indított perben – a Fővárosi Ítélőtábla június közepén jogerősen eltiltotta a gödöllői céget. A közmédium annak kimondását kérte, hogy a helyi rádió neve túlságosan is hasonlít az ő, az 1980-as években indított, már nem működő Calypso adójuk elnevezéséhez. (MTI)
A Nemzeti Hírközlési Hatóság nevében PATAKI DÁNIEL elnök, az Antenna Hungária Zrt. nevében pedig JEAN-FRANCOIS FENECH vezérigazgató, BÁNKUTI ERZSÉBET és KÁRPÁTI RUDOLF ágazatvezetők szeptember 5-én aláírták a digitális földfelszíni televízió- és rádióműsor-szóró hálózatok üzemeltetési jogosultságára vonatkozó hatósági szerződéseket. A MinDigTV elnevezésű digitális televíziós szolgáltatás csaknem 60 százalékos lefedettséggel már decembertől elérhető lesz, túlnyomó részt előfizetési díj nélkül vehető csatornákkal. A Nemzeti Hírközlési Hatóság 2008 tavaszán írt ki pályázatot öt földfelszíni digitális televízió- és egy földfelszíni digitális rádióműsor-szóró hálózat üzemeltetésére és mindkét pályázatot az Antenna Hungária nyerte meg. A két különálló pályázaton az Antenna Hungária 5 televíziós és egy rádiós multiplex 12 évre szóló üzemeltetési jogosultságát nyerte el. Ezek közül az AH a rádiós multiplexen, valamint az „A” és a „C” televíziós multiplexen és a mobil-televíziózásra szolgáló „B”-n még az idei évben elkezdi a műsorszórást, a „D” és „E” multiplexeken pedig a jelenlegi analóg földfelszíni sugárzás 2011-es leállítása után indíthatja majd be a szolgáltatást. A DVB-T televíziós multiplexek a hálózat teljes kiépítése után a lakosság 96 százalékát érik el, a rádió esetében ez 94 százalék lesz. Az AH azért nyerte meg a pályázatokat, mert a versenytársaknál kedvezőbb közszolgálati műsorszórási díjat ajánlott, a hálózatok kiépítése és a lakossági elérés vonatkozásában pedig jóval kedvezőbb ütemezést vállalt. Az AH intenzív hálózatkiépítésének költsége nagyságrendileg 25 milliárd forint lesz a következő 4–5 év során. A magyar állam és az NHH előírásai alapján az Antenna Hungária annak érdekében, hogy a digitális televíziós sugárzást megkezdhesse, csaknem az összes műsorszóró antennarendszer rekonstrukcióját elvégzi. A digitális televízió (DVB-T), rádió és mobil-televíziós szolgáltatások várhatóan idén decemberben indulnak el. (NHH)
A közszolgálati adók indokolatlanul szállnak versenybe a kereskedelmi csatornákkal, a tulajdonosi koncentráció pedig a sokszínűség csökkenésével fenyeget – áll az Európai Parlament jelentéstervezetében. A képviselők tagállami médiaombudsmanokat szeretnének, és az internetes oldalakra is kiterjesztenék a többi médiumra vonatkozó jogi szabályozást. MARIANNE MIKKO (szocialista, észt) az európai média koncentrációjáról és pluralizmusáról készített véleményadó parlamenti jelentést, amelyről a következő plenáris ülésen szavaz az EP. A szöveg emlékeztet: „az Európai Parlament többször kifejezte azon óhaját, hogy a Bizottság hozzon létre egy szilárd jogi keretet mind a média ágazatában, mind az információs társadalom teljes egészében oly módon, hogy a pluralizmus azonos szintjét biztosítsa a tagállamokban, és lehetővé tegye a szereplők számára, hogy kihasználják az egységes piac által létrehozott lehetőségeket”. A képviselők szerint „a közszolgálati műsorszolgáltatások a piaci részesedés megszerzése érdekében jelenleg indokolatlanul és a tartalmaik minőségének rovására szállnak versenybe a kereskedelmi csatornákkal”, ennek célja pedig „végső soron nem a minőség, hanem a többségi igény kielégítése”. Ez – véli a szakbizottság – „gyakran a közfinanszírozás megfelelő felhasználásának kérdését veti fel”. A szakbizottság arra buzdítja a Bizottságot és a tagállamokat, hogy „védelmezzék a médiapluralizmust annak biztosítása érdekében, hogy minden tagállamban valamennyi uniós polgárnak szabad és sokszínű média álljon rendelkezésére”. A jelentéstervezet figyelmeztet: „a médiarendszer tulajdonlásának koncentrálódása olyan környezetet teremt, amely előnyben részesíti a reklámpiac monopolizálását, korlátozza az új piaci szereplők megjelenését, valamint a médiatartalom egységesüléséhez vezet”. Az EP „kéri a versenyjogi rendelkezések következetes alkalmazását európai és nemzeti szinten az intenzívebb verseny és az új szereplők piacra lépésének biztosítása érdekében”. A parlament szerint megbízható és tárgyilagos mutatók alapján a médiapluralizmusra vonatkozó ellenőrzési és végrehajtási rendszereket kell létrehozni. A jelentés javasolja a blogok és más, felhasználók által létrehozott tartalmakon alapuló oldalak jogi státusának tisztázását, és azok jogi szempontú összevonását a nyilvános véleménynyilvánítás egyéb formáival. A képviselők nagyobb átláthatóságot akarnak az internetes keresőprogramok, az e-mail szolgáltatók és a közösségi hálózatépítő oldalak által a felhasználókról őrzött személyes adatoknál és információknál. „A spektrumhasználat szabályozásának figyelembe kell vennie a közérdekű célkitűzéseket, mint például a médiapluralizmust, és így azt nem szabályozhatja egy pusztán piaci alapú rendszer” – áll a szövegben. (Európai Parlament Sajtószolgálat)
A Google az Európai Unió adatvédelmi aggályai miatt a jövőben rövidebb ideig fogja a felhasználók személyes adatait tárolni. A céget az EU illetékesei már többször bírálták a felhasználók személyes adatinak tárolása miatt. A Google 2007-ben már egyszer engedett az EU-nak, amikor 18 hónapra csökkentette az adatok tárolásának idejét. Most ez az időszak a felére, kilenc hónapra rövidül. A Bizottság márciusban jelentette be, hogy vizsgálatot indítottak a Google adattárolási gyakorlata miatt. A vizsgálatot követően elkészített jelentés kimondta, hogy az „internetes keresők üzemeltetőiknek meg kell semmisíteniük, vagy visszavonhatatlanul névteleníteniük kell azokat az adatokat, amelyek már nem szolgálják azokat a célokat, melyek érdekében a felhasználók megadták azokat.” A keresők adatokat gyűjtenek a szolgáltatásaikat igénybe vevőkről és az általuk használt számítógépekről, az IP-címek alapján pedig visszakereshető, hogy ki mire keresett rá az Interneten. Ugyanakkor a Google ezzel a lépéssel sem tesz még eleget maradéktalanul az Európai Bizottság adatvédelmi elvárásainak, de Brüsszel hivatalosan még nem reagált a vállalat bejelentésére. A Google nyilatkozata szerint a cég az adatvédelmen felül a biztonsági követelményeket is igyekszik szem előtt tartani. A Google hivatalos blogjában a cég egyik vezetője úgy nyilatkozott, hogy a kevesebb adat miatt számolni kell a biztonság és a minőség visszaesésével is. Az Európai Unió adatvédelmi elvei ezúttal nem csak az EU polgárainak személyes adatait védelmezik, mivel a Google az összes helyi verziójában alkalmazni fogja a módosításokat. (EUvonal)
A Fővárosi Bíróság döntése szerint nem hibáztak a szoftver-közbeszerzési pályázat kiírói, amikor nevesítettek egy multinacionális céget a tender során. A Fővárosi Bíróság szeptember 1-én első fokon az úgynevezett Microsoft-perben elutasította a felperes (a Gazdasági Versenyhivatal képviseletében MORVAYNÉ VÍGH KATALIN) keresetét, s megállapította, hogy a Központi Szolgáltató Főigazgatóság (KSZF) által kiírt közbeszerzés során jogszerűen alkalmazták „a Microsoft-, vagy azzal egyenértékű szoftverek közbeszerzése, cseréje, vétele és a programokhoz kapcsolódó szolgáltatások” kitételt. Tavasszal három magyar cég (Open SKM, ULX, Multiráció) támadta meg a kiírást a Közbeszerzési Döntőbizottságnál (KD), ám kifogásukat a testület elutasította. Az elutasító határozatot a Közbeszerzési Tanács versenyügyekért felelős tagja, a Gazdasági Versenyhivatal által delegált MORVAYNÉ VÍGH KATALIN támadta meg a bíróságon, mondván: sérti a szabad versenyt, hogy a kiírásban „a Microsoft-, vagy azzal egyenértékű” megfogalmazás szerepel, ugyanis az amerikai szoftvercég piaci pozíciói így is erősek, nem szükséges tehát külön megnevezni azt. A KSZF idén tavasszal négyéves keretszerződést kötött összesen 25 milliárd forint értékű irodai szoftverlicenc vásárlására, valamint a már meglévők meghosszabbítására a közigazgatási és közoktatási intézmények számára. Az elégedetlen cégek közül az egyik képviselője úgy nyilatkozott, hogy azért nem pályáztak, mert a kiírás értelmében csak olyan szoftver versenyezhet a Microsoft-rendszerekkel a pályázat keretein belül, amely százszázalékos funkcionális egyezőséget garantál – márpedig ennek más program ugyanúgy nem tesz eleget, mint a Microsoft ugyanazon termékeinek különböző verziói. A bíróság szerint a kiírás megfelelt a KSZF irányadó rendelkezéseinek, illetve a szoftvergyártó nevesítése szükséges volt ahhoz, hogy pontosan meghatározzák, milyen szoftverek beszerzéséről van szó. A KSZF az eljárás során azzal érvelt, hogy a Microsoft nevét, illetve a „szoftverrel egyenértékű” meghatározást azért kellett leírniuk, hogy a pályázóknak egyértelmű legyen, milyen terméket várnak el tőlük. A meghatározás ilyen leírása pedig azért elkerülhetetlen, mert a szoftverekre nincsenek nyilvánosan hozzáférhető, teljes körű szabványok és egyéb műszaki leírások. (itcafe.hu)
Az Országgyűlés által elfogadott, és 2008. június 28–án kihirdetett, a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény szeptember 1-től érdemi változásokat vezetett be az elektronikus hirdetésekre vonatkozó törvényi szabályozásban. Az elektronikus hirdetésekre vonatkozó szabályokat tartalmazó az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (Ekertv.) mától jelentősen módosul. A reklámokra, így az annak egyik altípusaként megjelenő elektronikus hirdetésekre vonatkozó általános rendelkezések részben a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvénybe (Grtv.) kerülnek át, míg a további, kifejezetten az elektronikus hirdetésekre és a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) ezzel kapcsolatos eljárásával összefüggő rendelkezések továbbra is az Ekertv.-ben maradnak. Lényeges változás, hogy a fogyasztók védelme érdekében ezután más megítélés alá esik, ha a címzett természetes személy, illetve, ha nem az. Szeptember elsejétől a kifejezett és előzetes hozzájárulással küldhető reklámokra vonatkozó korlátozások akkor alkalmazhatóak, ha a címzett természetes személy. Ezért az NHH Hivatala az elektronikus hirdetéssel kapcsolatos felügyeleti eljárást természetes személy részére küldött elektronikus hirdetések esetében, a természetes személyek által benyújtott kérelmek alapján folytatja le. Az NHH Hivatala természetesen ezután is fogadja a nem természetes személyek részére küldött kéretlen elektronikus hirdetések esetén is a beadványokat, ezek alapján ugyanakkor eljárási kötelezettsége nincs, azonban mérlegelési jogkörében eljárva dönt arról, indít-e eljárást. A mérlegelésnél a Hivatal figyelembe veszi többek között, hogy az adott hirdetővel szemben hány bejelentés érkezik, illetve, hogy korábban már zajlott-e eljárás ellene kéretlen elektronikus hirdetés miatt – így a fontos és hangsúlyos feladat marad a jogi személyektől érkező beadványok vizsgálata is. Az elektronikus hirdetések küldésére vonatkozó általános követelmények (előzetes hozzájárulás, leiratkozás biztosítása, nyilvántartás vezetése, stb.) és az NHH Hivatala által alkalmazható eszközök, szankciók lényegében nem változtak. (NHH)
A szolgáltató minden, az adott helyzetben általában elvárható intézkedést köteles megtenni a szolgáltatás minőségi követelményeinek betartásáért – egyebek mellett ezt tartalmazza „az elektronikus hírközlési szolgáltatás minőségének a fogyasztók védelmével összefüggő követelményekről” címet viselő kormányrendelet. A szolgáltatók kötelesek az ügyfeleikkel közölni – az ügyfélszolgálati helyiségeikben kifüggeszteni, honlapjaikon megjelentetni – azokat a számszerű adatokat, amelyek a szolgáltatás minőségét jellemzik. Emellett a tény-adatokat a Nemzeti Hírközlési Hatóságnak is jelenteniük kell, a hatóság pedig ellenőrizheti is a szolgáltatások minőségét. A forgalom mérésén alapuló számlázás esetén például 10 ezer összeköttetés közül mindössze egynek a díja lehet hibás. Az hibásan kiszámlázott összes díj pedig nem lehet több mint a tárgyidőszakban – például havonta – kiszámlázott teljes díj egy húszezred része. Túlszámlázás pedig 50 ezer összeköttetésből mindössze egynél lehet. A rendelet a számlázást összefüggésbe hozza a hálóz at védettségével. Például a rádió távközlő hálózatnál – mobiltelefonnál – a hozzáférés előtt minden alkalommal azonosítani kell az előfizetőt. Ez a kötelezettség nem vonatkozik a segélykérő összeköttetésre. (FN.hu)
Mind a négy, a távközlési csomag részét képező jelentést elfogadta első olvasatban az Európai Parlament plenáris ülése „Parlamenti mandátumunk egyik legfontosabb csomagjáról szavazunk ma, mely óriási lépés lesz a jogbiztonság és a piacliberalizáció felé vezető úton” – mondta a szavazás előtt az utolsó szó jogán az “Elektronikus hírközlő hatóságok és a hírközlési szolgáltatások” címet viselő jelentés raportőre, CATHERINE TRAUTMANN francia szocialista képviselő. TRAUTMANN hozzátette: a szavazás alapján egyértelmű mandátumot kapott az EP az egyeztető eljárás lefolytatásához a Tanáccsal és a Bizottsággal. PILAR DEL CASTILLO VERA, spanyol néppárti képviselő jelentését az európai piacfelügyeleti hatóságról szintén elfogadták. A javaslat, mely az eredeti a bizottsági javaslatban szereplő európai hírközlési szuperhatóság terve helyett a BERT (Body of European Regulators in Telecommunications), vagyis az európai hírközlési hatóság létrehozása felállítására tesz javaslatot, időközben a Bizottság tetszését is elnyerte, erre külön kitért felszólalásában a szavazáson résztvevő VIVIANE REDING távközlési biztos asszony is. Nagy arányban fogadták el MALCOLM HARBOUR brit néppárti képviselő jelenését az „Elektronikus hírközlő hálózatok és a hírközlési szolgáltatások, a magánélet és a fogyasztók védelméről”. Ez egyebek mellett kitér a szolgáltatási szerződések tartalmára és időtartalmára – mennyi időre kötheti magához a szolgáltató a fogyasztót –, a gyors (1 nap alatt lebonyolítható) számhordozhatósághoz való jogra és a jó minőségű általános segélyszolgáltatások biztosításnak kötelezővé tételére is. A tévéadások sugárzásának digitális átállása nyomán a „Digitális frekvenciatöbbletből származó előnyök teljes körű kiaknázása Európában” – címet viselő jelentés, melyet az olasz liberális PATRIZIA TOIA jegyez, 551 igen, és 24 nem mellett került elfogadásra. (Bruxinfo)