29. szám, 2008. december

Első oldal

Jóri András: Első oldal

Tanulmányok

Lapsánszky András: A távközlési monopóliumok szerkezetének, igazgatásának és közszolgáltatási rendszerének főbb modelljei a „fejlett távközléssel rendelkező piacgazdaságokban” (3. rész)
Csáki Gyula Balázs: Kérdésfelvetések az e-közigazgatás fogalmának meghatározása körében
Monica Arino: Versenyjog és sokszínűség az európai digitális műsorszolgáltatásban: az űr kitöltése

Joggyakorlat

Tivadar Krisztián, Fazekas Barna: Egy probléma – eltérő megoldások – Az internetes aukciós oldalak üzemeltetőinek felelőssége védjegybitorló tartalmakért

Ajánló

Némethy Zsuzsanna: Még mindig csak a magyar analóg sajtó- és médiajogról

Hírek

Az adatvédelem kialakulásakor, 1970-től a jogalkotó célja a nagy, főképp állami adatbankok, tehát viszonylag kevés adatbázis transzparenciájának a megteremtése volt: a fő motívum itt a Nagy Testvér a megfigyelő állam elleni védekezés. Mára azonban a körülmények alapvetően megváltoztak. A korábbi, viszonylag könnyen ellenőrizhető, kevés, nagy adatbank helyébe sok, kisebb adatbázis került, a kevés nagy állami adatkezelő helyébe végtelen számú magán adatkezelő került. Egyes magán adatkezelők üzemeltetői már olyan sok adattal rendelkezhetnek egy-egy személy szokásairól, érdeklődéséről, amely akár az állam lehetőségeivel összemérhető. Ráadásul az új közegben a technológia formálja a jogi szabályozás kereteit: tehát ha egy rendszert úgy programoznak, hogy azon nem lehet érvényesíteni bizonyos adatvédelmi alapelveket, mert maga a rendszer nem teszi lehetővé az ilyen konfigurációt, akkor ezek elvi deklarációk maradnak. Az alábbiakban négy olyan pontot szeretnék bemutatni, amelyek mentén átalakítható a hazai adatvédelmi biztosi működés, oly módon, hogy az választ adjon a területet érintő aktuális kihívásokra.

Az első pont: 2003-ban a jogalkotó a törvénybe illesztette az előzetes ellenőrzés intézményét. Ennek a lényege az, hogy egyes fontos adatkezelések esetén (pl. pénzügyi szervezetek, közüzemi szolgáltatók, távközlési szolgáltatók ügyfeleire vonatkozó adatkezelések esetén), hogyha az adatkezelő új adatfeldolgozási technológiát alkalmaz, akkor a biztos előzetes ellenőrzést végezhet, és az adatkezelés „módszerének” módosítására is felszólíthatja az adatkezelőt. Ez az intézmény alkalmas arra, hogy a jogszerűséget érintő vizsgálatok mellett nagyon fontos adatkezelések esetén a technológia megfelelő kialakításának vizsgálata is megtörténhessen. Ehhez természetesen előzetesen meg kell teremteni a megfelelő módszertant, tehát az informatikai szakértői bázist lehetőség szerint növelni kell a hivatalban. Ez a munka még folyik: várhatóan a jelenlegi Adatvédelmi Nyilvántartási Főosztály átalakításával jön létre az a szervezeti egység, amely képes lesz technológiai szinten is vizsgálatokat folytatni. 2009 folyamán, egyes nagy adatkezelők célzott vizsgálata során ez már várhatóan megtörténik majd.

Az új technológiák veszélyei már azelőtt érzékelhetők megfelelő adatvédelmi biztosi működés esetén, mielőtt az első panaszbeadványok megérkeznek adott ügyben, ráadásul a technológia sokszor áttekinthetetlen a felhasználó számára, így a sérelmet ő egy ideig nem képes érzékelni, csak utólag derül ki, hogy adataihoz hozzáfértek, azokat jogszerűtlenül kezelték stb. Még jobb, ha a biztos már a rendszer kialakításakor kompetensen tud véleményt nyilvánítani, pl. egy elektronikus közigazgatási szolgáltatás esetén. Fontosnak tartom ezért – második pontként – azt, hogy a hivatalból elrendelt tematikus, egy témát hosszú időtartamon át követő, átfogó vizsgálatok szerepe nagyobb legyen, és a panaszügyek vizsgálata ezekhez kapcsolódjon, vagyis lehetőleg előzzük meg a panaszügyeket, legalább nagyobb, fontosabb rendszerek esetén. Ehhez kapcsolódik az a (harmadik) követelmény, amely már nem a szorosan a technológiai kihívásokhoz köthető, hanem általánosan érvényű a biztosi működéssel szemben: ez pedig az, hogy minden esetben érvényesüljön az adatvédelem és az információszabadság együttes kezelése, tehát az, hogy a nyilvánosság és titkosság/bizalmasság között egy egységes értelmezés alapján húzza meg a határt a biztos. Annak idején az 1992-ben elfogadott adatvédelmi törvény nagy újdonsága volt, hogy – a sólyomi egységes „információszabályozás” jegyében – együttesen kezelte az adatvédelmet és a közérdekű adatok nyilvánosságát, ezt minden egyes esetben meg kell tennie az adatvédelmi biztosnak is. A hivatalon belül mindeddig elvált a két terület egymástól. A fenti két cél érdekében szeptemberben szervezeti változások történtek az Adatvédelmi Biztos Irodájában: a korábbi Adatvédelem és Információszabadság Főosztály helyébe az elsősorban hivatalbóli vizsgálatokat végző Stratégiai és a panaszügyekkel foglalkozó Vizsgálati Főosztály lépett. Ez a lépés szolgálta mind az adatvédelem és az információszabadság egységes kezelését, mind a proaktív jogvédelem feltételeinek megteremtését.

A negyedik pont: a magyar adatvédelem hagyományának tisztelete. Az elmúlt 13 év alatt felhalmozódott egy széles körű joggyakorlat, egy abban foglalt tudás és tapasztalat. Nagyon fontosnak tartom azt, hogy ezt a gyakorlatot folytassa a következő adatvédelmi biztos, mindig tekintsen vissza elődeinek munkájára, és mindig tartsa szem előtt azt, hogy évek múlva a jogkeresők vagy a következő biztos az ő is állásfoglalásaira is támaszkodik majd. Az egységes jogalkalmazást egységes, tudatosan felépített dogmatikának kell szolgálnia.
A magyar adatvédelem története színvonalas történet, és e szabadságjog bástyái – mint az a múlt héten kihirdetett, a bűnügyi nyilvántartás szabályozásával kapcsolatos AB-határozatból is kiderült – igen erősek Magyarországon. Mi az Adatvédelmi Biztos Irodájában mindent meg fogunk tenni azért, hogy e történet folytatása legalább olyan szép legyen, mint a kezdete.

 

Jóri András

Az Európai Bizottság által 2002-ben létrehozott rádiófrekvencia-politikával foglalkozó csoport, az RSPG (Radio Spectrum Policy Group) szerdán Brüsszelben PATAKI DÁNIELT, a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) vezetőjét választotta elnökévé, közölte az NHH. Az európai frekvenciasza­bályozó hatóságokat tömörítő RSPG elsődleges szerepe a szakmapolitikai, stratégiai és tervezési tanácsadás az Európai Bizottság számára a spektrummal kapcsolatos kérdésekben. PATAKI DÁNIEL, aki az idei évben az európai hírközlési szabályozó hatóságok csoportját (ERG, European Regulators Group) is vezeti, egy olyan időszakban veszi át a kontinens legfőbb rádiófrekvencia-politikával foglalkozó szervezetének irányítását, amikor folyamatban van a hírközlési keretszabályozás megújítása és a spektrumszabályozás területén alapvető reformokra van szükség. Megválasztása után PATAKI DÁNIEL közölte, hogy az RSPG aktív szerepet fog játszani a hírközlés és ezen belül a spektrumszabályozás nyitott kérdéseinek megválaszolásában. Fő célkitűzésként említette, hogy a rádiófrekvenciáknak a mainál hatékonyabb felhasználása nyomán az európai fogyasztók jobb és olcsóbb szolgáltatásokat vehessenek igénybe. Mindez Európa egyik vezető iparágában növelni fogja az EU versenyképessé­gét is. PATAKI DÁNIEL véleménye szerint az RSPG-nek 2009-ben négy fő területre kell koncentrálnia. Törekedni kell a digitális frekvenciatöbblet előnyeinek a kihasználására, és mielőbb el kell dönteni, hogyan hasznosítsa Európa az úgynevezett „digitális frekvenciatöbble­tet”, ami az analógról a digitális földfelszíni műsorszórásra való átállás során szabadul majd fel. Az RSPG ezen a területen támogatni fogja az Európai Bizottságot, hogy az EU számára útmutatást adjon a digitális többlet felhasználásának legjobb módjairól. A második kiemelt terület a szélessávú hozzáférés eljuttatása minden EU állampolgárhoz. A szélessávú hozzáférés előfeltétele annak, hogy az EU dinamikus és versenyképes tudásalapú gazdasággá válhasson, azonban ma még az Európai Unió polgárainak 7 százaléka lefedetlen területen él. Egyes régiókban túl sokba kerül a vezetékes szélessávú infrastruktúra kiépítése, azonban a gazdaságosabban kiépíthető vezeték nélküli hálózatok segítségével mindenki hozzájuthatna a szélessávú szolgáltatásokhoz. Ezért az RSPG először egy európai vezeték nélküli szélessávú stratégia kidolgozásában segíti majd az Európai Bizottság munkáját. PATAKI DÁNIEL szerint Európában hatékonyabbá kell tenni a rádiófrekvenciák közcélú felhasználását. A spektrum hasznosításáért és a frekvenciasávok szétosztásáért a tagállamok felelnek, ezért az RSPG javaslatot dolgoz ki az állami testületeknek a rádiófrekvenciák hatékony, közcélú felhasználásáról. Hangsúlyozta, javítani kell az EU rádiófrekvenciákkal kapcsolatos érdekeinek koordinálását, mivel ma számos szervezet foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. A szerdán megválasztott elnök vitát kezdeményez arról, milyen módon lehet elérni, hogy az EU következetes és használható tanácsokat kapjon a rádiófrekvencia-politikával foglalkozó hatóságoktól, és arról, hogyan tud majd hatékonyan együttműködni a szakmai partnerekkel. PATAKI DÁNIEL úgy látja, hogy 2009 kihívásokkal teli év lesz, fontos és hosszú távú döntések meghozatalára van szükség, ez pedig szoros és hatékony együttműködést kíván mind a tagállamok, mind a Bizottság részéről. (NHH)

A médiatörvény november elején nyilvánosságra hozott munkaanyagának számos pontját élesen kritizálták az MTI által megkérdezett szakmai szervezetek; az öt parlamenti párt szakértői által készített tervezetet az MSZP nem támogatja, a Fidesz és az SZDSZ szerint pedig így a szocialisták felelőssége, hogy hosszú időre elszállt az átfogó szabályozás lehetősége. A sajtószabadság elleni támadásként értékeli a médiatörvény-koncepciót a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ); a szervezet elnöksége szerint „a rendszerváltozás óta a sajtó szabadságával szembeni akár hasonló támadásra sem volt kísérlet“. A legnagyobb taglétszámú hazai média-érdekképviselet honlapján azt írta: „A legenyhébb fogalmazással élve is méltánytalannak tartjuk, hogy egy ilyen törvény nem egyszerűen illegalitásban, politikai paravánok mögötti szürke zónában készül, hanem ráadásul minősíthetetlen, álcázó félrevezetéssel“. Az EÖTVÖS PÁL MÚOSZ-elnök által jegyzett közlemény szerint a konstrukció a politikai szereplők „nyílt és durva rátelepedése“ a média szóban forgó részére, így „leplezetlen kézi vezérlésről“ van szó. SZIKORA JÓZSEF, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének elnöke egyebek mellett a folyamatosságot, a jó elemek továbbvitelét hiányolta a tervezetből; mint mondta: ha nem is az ORTT Panaszbizottsá­gával, de fenn lehetett volna tartani a kifogások kezelésének valamiféle társadalmasítását. Megjegyezte azt is: a szakma „nem kapott sok esélyt“ az anyag előkészületeiben való részvételre. A szerkesztői felelősség intézményéről szólva pedig azt mondta, hogy a médiahatóságnak a tulajdonossal szemben kellene eljárnia, aki majd rendezi saját vitáját alkalmazottjával. Jobban kell szabályozni a médiumok gazdasági és tartalomszolgál­tatási kérdéseit, de „teljesen abszurdak“ egyes, a felügyeleti szervnek szánt jogkörök. Megjegyezte: nem világos, hogy az új médiahatóság kikkel szemben járhatna el, mivel korántsem egyértelmű a médiacéggel „kapcsolatba hozható“ személyek köre. Szavai szerint ugyanakkor „nem ördögtől való“ gondolat, hogy e társaságoknak a mostaninál több gazdasági adatát, akár üzleti titkát ismerhesse meg a jövőben a médiahatóság. „A nyilvánosságról titokban nem lehet törvényt alkotni“ – foglalta össze egyik legfőbb kifogásukat KÓSA CSABA, a Magyar Újságírók Közösségének elnöke, aki szerint – például a reklám kizárásával a közmédiumokból, a magyar gyártású alkotások kvótájának emelésével és az idegen nyelvű filmek feliratozásával – pozitív felvetések is vannak az anyagban. Elképesztőnek és abszurdnak nevezte azonban, hogy az újonnan felálló felügyeleti szervekben „pártdelegáltak“ kapnának helyet, és tűrhetetlennek minősítette azt a felvetést, hogy a médiahatóság például házkutatást is tarthatna. Az MSZP országos elnökségének kedd esti ülésén született egyhangú döntés arról, hogy a testület nem támogatja a médiatörvény jelenlegi tervezetének parlament elé terjesztését. MANDUR LÁSZLÓ elnökségi tag közlése szerint a pártelnökség úgy foglalt állást, hogy az új médiatörvény munkaanyagát módosító indítványokkal nem lehet korrigálni. Ehelyett a dokumentumról szakmai vitát kell lefolytatni, és ennek eredményeként jövő tavasszal kerülhet a parlament elé az akkor már elfogadható állapotba kerülő új médiatörvény-javaslat. „Az MSZP elnöksége szerint egy új médiatörvénybe kevesebb médiakorlátozásnak, médiarendőrségnek kell bekerülnie, és több sajtó-, és véleménynyilvá­nítási szabadságnak, összhangban az uniós irányelvekkel“ – fogalmazott a politikus, aki szerint a szocialisták olyan szabályozást tudnak támogatni, amely ezeket a jogokat nem csorbítja, hanem tágabbá teszi. Az MTI a kedd esti tanácskozás egyik résztvevőjétől úgy értesült: az MSZP elnökségi ülésén zömében szakmai bírálatok érték az anyagot. Ezek elsősorban az európai versenyjogi és az alkotmányossági elemzéseket, valamint a médiapluralizmus elvének hangsúlyosabb megjelenését hiányolták. Az SZDSZ szakpolitikusa, PETŐ IVÁN szerint az MSZP azzal, hogy bejelentette, nem engedi az Országgyűlés elé a médiatörvény-javaslatot, elzárta a további tárgyalások lehetőségét, hiszen egyoldalú döntésével felrúgta azt a bizalmi légkört, amelyekre az eddigi munka épülhetett. A parlament kulturális és sajtóbizottságának liberális elnöke szerint az átfogó szabályozás lehetősége hosszú időre ismét elszállt, és ebben rendkívül súlyos az MSZP felelőssége. A kialakult helyzet biztosan árt a magyar médiapiacnak – hangsúlyozta PETŐ IVÁN. (MTI)

Az Európai Parlament kétli, hogy szükséges lenne az uniós utasadat-nyilvántartási rendszernek az Európai Bizottság javaslatának megfelelő létrehozása jelentene. A képviselők aggódnak a személyes adatok védelme miatt. Az Európai Parlament csütörtökön 512 igen, 5 nem, 19 tartózkodó vokssal állásfoglalást fogadott el az utasnyilvántartási adatok (PNR) bűnüldözési célú felhasználásáról szóló tanácsi kerethatározat-javaslatról. Az EP „úgy véli, hogy a bűnüldözési hatóságoknak meg kell kapniuk az összes olyan eszközt, amelyre feladataik megfelelő elvégzéséhez szükségük van, beleértve az adatokhoz való hozzáférést“, ugyanakkor „ezen intézkedések indokolásának a szükségesség, az arányosság és a kitűzött célok elérése felé mutató egységesség szempontjából meggyőzően alaposnak kell lennie“, és „a magánélet és a jogi védelem hatékony biztosítására“ van szükség. A parlamentnek „továbbra is komoly fenntartásai vannak az európai uniós PNR-rendszer létrehozására irányuló javaslat szükségessége és hozzáadott értéke, valamint a javaslatban szereplő biztosítékok tekintetében“ – áll a szövegben. Az EP „osztja az Alapjogi Ügynökség nézetét, mely szerint pusztán az, hogy kereskedelmi adatbázisok rendelkezésre állnak, nem indokolja a bűnüldözési célú felhasználásukat“. „Ugyanezt vagy jobb eredményt lehetne elérni a különböző rendvédelmi hatóságok között a kölcsönös jogsegély javítása révén“ – vélik a képviselők. A képviselők szerint minden tagállam felelősséggel tartozik a PNR-adatok gyűjtéséért és ezen adatok védelméért, és az ilyen adatok továbbítása, más tagállamokkal történő cseréje vagy más tagállamoknak történő átadása során a garanciák kötelezőek. Ezért – véli a parlament – „a tagállamok között kicserélt PNR-adatokhoz való hozzáférést szigorúan azokra a hatóságokra kell korlátozni, amelyek a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel foglalkoznak“. Más bűnüldözési ügynökségeknek bírósági jóváhagyás függvényében lehet hozzáférést biztosítani – így a szöveg. Az EP „aggodalmát fejezi ki, hogy a javaslat alapjában véve a bűnüldözési hatóságoknak indokolás nélküli hozzáférést biztosít minden adathoz“. A képviselők a pontos célkorlátozás hiánya miatt is sajnálkoznak. (Európai Parlament Sajtószolgálat)

A lehető legmagasabb szintű jogi védelmet szeretne az ombudsmanok és munkatársaik számára SZABÓ MÁTÉ, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. SZABÓ MÁTÉ az MTI-nek küldött közleményében ismerteti: azt javasolja a döntéshozóknak, elsősorban az Országgyűlés alkotmányos jogokkal foglalkozó bizottságainak, hogy védjék meg őket mindazoktól a támadásoktól, negatív következményektől, amelyekre azért számíthatnak, illetve amelyek azért érik őket, mert közreműködnek a független, jogvédő tevékenységben, és kritikát gyakorolnak a hatóságok, más szervezetek tevékenysége felett. A biztos szerint ugyanakkor nem csupán újabb szabályozásra van szükség, hanem olyan jogi és politikai kultúrára is, amelyben az ilyen fenyegetettségnek még a lehetősége sem merülhet fel, ez azonban lehetetlen a független jogvédelem kritikai szerepének biztosítása nélkül. Az ombudsmanok európai és világfórumain rendszeresen napirenden szerepel, hogy az ombudsmanok függetlenségét milyen veszélyek fenyegetik – hívja fel a figyelmet SZABÓ MÁTÉ. Magyarországon a politikai függetlenség szerinte biztosított – bár tovább lehetne fejleszteni, például a mandátum lejárata után bizonyos, a politikai pártok javaslataihoz és beleegyezéséhez kötött tisztségek tilalmával. Ez azonban még nem zárja ki azt, hogy a vizsgálatokban érintett, kritizált szervezetek – eljárási rendjük betartásával – ne tegyék célponttá az ombudsmant és munkatársait, ne gyakoroljanak hátrányos megkülönböztetést velük szemben. „Bizonyos vizsgálatainkat követő tapasztalataink alapján így válhatunk – jómagam és a vizsgálatokat végző munkatársaim mint magánszemélyek – a vizsgált szervezek ‚visszavágásának‘ célpontjaivá“ – fogalmazott. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosát, mint közjogi méltóságot, jogvédő tevékenységének biztosítására megilleti az országgyűlési képviselő mentelmi joga. A feladatait azonban nem egymaga, hanem köztisztviselő munkatársai útján teljesíti. Erre figyelemmel egyértelműen tisztázottnak kellene lennie azoknak az országgyűlési biztosi pozícióval kapcsolatos körülményeknek, amelyek munkatársai jogállását és feladataik ellátását közvetlenül befolyásolják – hangsúlyozza közleményében SZABÓ MÁTÉ. Hozzátéve, hogy az ombudsman csak munkatársai útján és segítségével gyakorolhatja alkotmányos jogkörét; ők azok, akik az állampolgári jogok országgyűlési biztosának megbízása alapján közvetlenül vesznek részt az egyes eljárási cselekményekben, a biztossal egyeztetve kidolgozzák a folyamatban lévő vizsgálat módszereit, munkájukat körültekintően, a biztos törvényben rögzített hatáskörének figyelembevételével végezik. SZABÓ MÁTÉ közölte, hogy már több munkatárság érte „retorzió“ a vizsgált szervezetek részéről. A munkatársaival, mint magánszemélyekkel vagy családtagjaikkal szemben hozott hatósági intézkedések (például hatósági ellenőrzés, munkabérre elrendelt letiltás, azonnali inkasszó érvényesítése, végrehajtási jog bejegyzése ingatlantulajdonra) hátterében jóhiszeműséget feltételez a biztos. „Ám felmerül a retorzió gyanúja akkor, ha a konkrét vizsgálati megállapításaim közlését vagy netán nyilvánosságra hozatalát követően hoz ugyanaz a hatóság, amelyet vizsgáltak, rövid időn belül jogszerű, többé-kevésbé szabályos, ám célzottnak tűnő intézkedést – éppen a vizsgálatot végző munkatársamat érintő ügyben.“ SZABÓ MÁTÉ közleményében „figyelemre méltó körülményként“ utalt hivatali elődje egyik vizsgálati jelentésére. Annak megállapításaira hivatkozva, elsősorban mint ombudsman, másodsorban mint magánszemély ellen százmilliós pert indított egy, a vizsgálatban egyébként közvetlenül nem érintett és meg sem nevezett gazdasági társaság. Az ombudsman közölte: „ellenkezik az intézmény létrehozásának indokaival és motívumaival, veszélyezteti a független jogvédelem célját és helyzetét az az állapot, amikor az ombudsmannak és munkatársainak alkotmányos jogállami vizsgálati tevékenységükkel kapcsolatosan tartaniuk kell az őket fenyegető fellépéstől.“ (MTI)

Vizsgálatot indított a Pénzügyminisztérium (PM) egyik rendelete ügyében JÓRI ANDRÁS adatvédelmi biztos; a rendelet szerint novembertől az APEH-nél csak azzal a személlyel létesíthető közszolgálati jogviszony az adathozzáférés szempontjából védett munkakörökben, aki részt vett pszichikai alkalmassági vizsgálaton, és akinek az intelligencia hányadosa (IQ) nem alacsonyabb 90-nél. JÓRI ANDRÁS csütörtökön – beiktatása utáni első sajtóbeszélgetésén – újságírói kérdésre válaszolva elmondta: a PM-rendeletnek formai és tartalmi hibái vannak. A vizsgálat azt igyekszik feltárni, hogy a rendelet hol sérti az alkotmányt és milyen intézkedéseket kell tenni. A személyes adatokhoz fűződő jog alapjog, amelyek korlátozását csak törvényben lehet jogszerűen elrendelni – hangsúlyozta JÓRI ANDRÁS. A pszichiátriai vizsgálat tulajdonképpen „elrendelés“ alapján történik, noha a jogszabályban az szerepel, hogy a részvétel önkéntes, ám aki nem esik át a vizsgálaton, az a gyakorlatban nem dolgozhat az APEH-nél – jegyezte meg. Mivel jogszabályban elrendelt adatkezelésről van szó, az adatkezelés részletes szabályait nem lehet rendeletben rögzíteni – magyarázta. JÓRI ANDRÁS szerint az elképzelhető, hogy az adatkezelés legfontosabb kérdéseit törvényi szinten szabályozzák és a törvény meghatározza, mely további jelentéktelen részletkérdéseket – mint például az űrlap tartalma – lehet rendeletben szabályozni. A rendelettel kapcsolatban az adatvédelmi biztos azt is kifogásolja, hogy bár a törvény szerint minden, a személyes adatok kezelését érintő jogszabály-tervezetet be kellene mutatni véleményezésre az adatvédelmi biztosnak, ezt a PM elmulasztotta. JÓRI ANDRÁS nehezményezte azt is, hogy a rendelet indokolatlanul széles körben ír elő adatkezelést. A rendelet melléklete szerint „egy webszerkesztő, egy webfejlesztő is belefér ebbe“, de – mint mondta – nem lehet tudni, pontosan milyen okból. Megjegyezte: azt el tudja képzelni, hogy az állami szférában – és bizonyos esetekben a közszolgálatban – indokolt egy szélesebb személyiség-vizsgálat. „Vannak ilyen kritikus, tényleg 24 órás, teljes pszichikai stabilitást igénylő területek, de az, hogy valaki az APEH-nél webfejlesztő, az nem ilyen“ – jelentette ki. Emellett JÓRI ANDRÁS szerint a rendelet „egészen abszurd módon“ kizáró okként jelöli meg, ha valaki pszichiátriai kezelés alatt áll. Az adatvédelmi biztos szerint a munkáltató ezt az adatot nem tudja beszerezni, nincs a rendeletben szabályozva, hogyan tehetné azt meg. „De, ha benne is lenne, aggályos lenne“ – fűzte hozzá. „Ezen kívül maga az, hogy valaki pszichiátriai kezelés alatt áll, (…) rendkívül széles esetkör“ – mondta, emlékeztetve, ide tartozik például az, ha valaki egy családi tragédia után elmegy a klinikára, mert reaktív depressziója van. Ez mindenkivel előfordulhat – jegyezte meg. Felhívta a figyelmet arra is, hogy nincs definiálva a fogalom. Annak, hogy valaki pszichiátriai kezelés alatt áll, „nem lehet köze ahhoz, hogy valaki egy közigazgatási szervnél webfejlesztőként működjön, abban biztos vagyok“ – fűzte hozzá. (MTI)

DR. JÓRI ANDRÁS adatvédelmi biztos és DR. MAJTÉNYI LÁSZLÓ az Országos Rádió és Televízió Testület elnöke találkozóján megállapodott abban, hogy a két szerv összehangolt vizsgálatokat indít a kereskedelmi televíziók által hétköznap délutánonként sugárzott ún. kibeszélő show-k működése jogszerűségének ellenőrzésére. Az utóbbi időszakban ismét nagy számban érkeztek állampolgári panaszok az ORTT-hez, amelyek a szóban forgó műsorok készítésének módszereit kifogásolják. A panaszok arról szólnak, hogy a műsorokban résztvevő személyeket olykor megtévesztéssel, személyiségi jogaikat megsértve veszik rá a szereplésre. Vizsgálandó továbbá, hogy a műsorba kerülő egyes adások nem sértik-e az emberi méltóság tiszteletének és a magánélet sérthetetlenségének alkotmányos követelményeit. A felek egyetértettek abban, hogy az ORTT és az adatvédelmi biztos hatáskörei egymást kiegészítik, így a közös fellépés az esetleges jogsérelmek eredményesebb orvoslásához vezethet. A két szerv önálló eljárásának összehangolásáról a munkatársak a napokban egyeztetnek. (ORTT)

Világméretű hatása lehet a Google és az amerikai szerzők és kiadóvállalatok képviselői között létrejött peren kívüli egyezségnek. A Google és az amerikai irókat (Authors Guild) továbbá kiadóvállalatokat (American Association of Publishers, AAP) tömörítő szervezetek között évek óta húzódó jogvitát sikerült október 28-án peren kívüli megegyezéssel lezárni . A vonatkozó megállapodás jogerőssé válásához már csak szövetségi bírósági jóváhagyás hiányzik. Rossz hír azonban, hogy a megállapodás csak USA területére nézve érvényes, így jelenleg az európai, többek között magyar felhasználók sem profitálhatnak belőle. A Google Books rendszeren elérhető könyvek közzétételére vonatkozó megállapodás eredményeként több millió olyan nyomtatásban megjelent mű helyzetét sikerül rendezni, amelyek még jogdíjkötelesek, de nyomtatásban már nem elérhetők, így az olvasók csak a használt példányok felkutatását vállalhatják. A megegyezés eredményeként a könyvek a nyílt felhasználói felületen jelenleg elérhető néhány oldal helyett sokkal részletesebben jelennek majd meg, ennek fejében a szerzői jogi jogosultak megfelelő anyagi juttatásban részesülnek. A felhasználók a művek további részeihez ellenérték fejében juthatnak hozzá. A peren kívüli megállapodásban a Google 125 millió dollár megfizetését vállalta, ennek nagy része jogdíjhátralék kiegyenlítésére és az eljárási költségek fedezésére szolgál. A pénz fennmaradó részét (mintegy 34 és fél millió dollárt) egy független jogkezelő szervezet létrehozására fordítják, amely a jogtulajdonosok nyilvántartásával, az on-line anyagok után fizetendő jogdíjak adminisztrálásával és a művek felhasználási engedélyeinek kezelésével foglalkozik majd. A Google Books állományában elérhető könyvekkel kapcsolatos felhasználói díjak egyharamada a keresőóriást, a többi pedig a jogkezelő szervet illeti meg. A felek megállapodtak arról is, hogy minden, könyvével már a hivatalos nyilvántartásban szereplő szerző egyszeri 60 dolláros juttatásban részesül. Bizonyos felhasználók, különösen amerikai könyvtárak, egyetemek és kormányzati szervek számára a Google egyedi előfizetési lehetőséget is kínálhat a nyomtatásban már nem elérhető on-line állomány tekintetében. Az előfizetői csomag díjai a keresési találatok gyakoriságától függően váltakoznak majd. Az állomány bizonyos nyilvános gépeken díjmentesen is elérhető lesz. A Google megtartja a hirdetések elhelyezésének jogát, a hirdetési bevételekből a kiadók és a kereső a fenti egyharmad-kétharmados aránynak megfelelően részesülnek majd. A megállapodás ugyan csak az Egyesült Államok területére nézve jött létre a felek között, de hatásában világméretű lehet. A megállapodás egy értékes kompromisszum a hozzáférési lehetőségek szélesítését és a szerzői jogi jogosultságok érvényre juttatását kívánó felek között. A Google ennek megkötésével gyakorlatilag elismerte a szerzői jogosultak igényeit és eddig szokatlan piaci modell kialakításával maga mellé is tudta állítani őket, tisztázva a Google Books-on elérhető tartalmak jogi helyzetét. A Bizottság információs technológiáért és médiáért felelős igazgatósága máris bejelentette, hogy a Google megállapodását az Europeana néven futó európai digitális könyvtár állományának hozzáférhetővé tételében is fel fogják használni. (JogiFórum.hu)

Jövőre számítógépen licitálhatnak a vevők a végrehajtás alatt álló ingatlanokra, s ajánlataikat bármikor megtehetik, ha befizették a tízszázalékos árverési előleget. Már folyik a végrehajtói kamara által működtetett árverési rendszer próbaüzeme – tájékoztatta a lapot KREJNIKER MIKLÓS, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara elnöke, aki azt is elmondta, hogy a rendszer az egész ország valamennyi árverését összefogja, s felöleli majd az árverezők nyilvántartását, a hirdetményeket és a licitnaplókat is. Az új módszert a végrehajtási törvény idén elfogadott módosítása teszi lehetővé. A kamara eddig több millió forintot fordított az elektronikus árverés informatikai hátterének fejlesztésére – olvasható a cikkben. (Világgazdaság)

Jogerősen pert nyert a Viasat az ORTT ellen a VIASAT3 csatorna országossá nyilvánításának ügyében – tájékoztatta a kereskedelmi tévét működtető társaság az MTI-t. Közleményük szerint „a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen kimondta, hogy az ORTT jogsértő módon, hatáskör hiányában nyilvánította országos műsorszolgáltatássá a VIASAT3-at, és – az első fokú ítéletet helyben hagyva – megsemmisítette az ORTT erről szóló határozatát“, egyúttal új eljárásra utasította az ORTT-t, és felhívta a hatóságot. A VIASAT3 hozzáteszi: a szerdán született jogerős bírósági ítélettel „igazolást nyert a csatorna azon döntése is, hogy a per jogerős befejezését megvárva nem kezdte meg az országos műsorszolgáltatók számára előírt hírműsor-sugárzást, annak ellenére, hogy az ORTT több alkalommal is hangoztatta, hogy erre már köteles lenne“. Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) tavaly április 11-én minősítette országos tévécsatornává a Filmmúzeumot, a Spektrum TV-t, a Viasat3-at, valamint a Sport1-et, és a közműsor-szolgáltatóként működő Filmmúzeum kivételével megállapította a tévéadók éves műsorszolgáltatási díját is: ez a Spektrum esetében közel 23 millió, a VIASAT3-nál több mint 36 millió, a Sport1-nél 13 és fél millió forintra rúg. Február 14-én a Viasat Hungaria Zrt. ismételt kérelmet terjesztett elő a Fővárosi Bíróságnál a csatornát országos műsorszolgáltatóvá minősítő ORTT-határozat végrehajtásának felfüggesztése iránt. A Fővárosi Bíróság a kérelemnek február 20-án helyt adott, így a per jogerős befejezéséig a Viasat3 mentesült az országos műsorszolgálta­tókkal szemben fennálló kötelezettségek teljesítése alól. (MTI)

„Gyerekbiztos” megjelöléssel, szűrőkkel, forróvonallal és a tagállamok közötti szorosabb együttműködéssel védenék az EP-képviselők a gyerekeket és a fiatalokat az internetes zaklatástól és a rájuk leselkedő egyéb veszélyektől. Az EP hétfői strasbourgi plenáris ülésén tárgyalja az Európai Bizottság biztonságosabb internetezésről szóló javaslatát. A mai gyerekek és tinédzserek legalább három órát töltenek naponta a világhálón. Egyes weboldalakon a fiatalok olyan tartalmakkal találkozhatnak, amelyek veszélyt jelenthetnek fejlődésükre. Az EP állampolgári jogi, bel- és igazságügyi szakbizottsága ezért támogatja az Európai Bizottság 2009–2013-ra szóló „Biztonságosabb internet” programját, amely küzdene a gyermekek ellen elkövetett internetes visszaélések ellen. A program növelné a társadalmi tudatosságot is, és uniós kutatói hálózatot hozna létre. Az EP a Tanáccsal közösen, együttdöntési eljárásban dolgozik a javaslaton. A szakbizottság azt szeretné, ha az 55 millió eurós költségvetésű program részeként létrehoznának egy közös “gyerekbiztos” megjelölést a megfelelő tartalmakat bemutató weboldalak számára. Az oldalakat blokkoló és szűrőrendszerekkel is el kellene látni, hogy kizárják a gyerekekre káros tartalmakat – olvasható a ROBERTA ANGELILLI (Nemzetek Európájáért, olasz) által készített jelentésben. A képviselők egy forróvonal beindítását is szeretnék, amelyen azonnal jelenteni lehetne, ha valaki illegális tartalomra bukkan. A szülők, tanárok és óvónők számára pedig oktató csomagokat fejlesztene ki a szakbizottság. A képviselők fontosnak tartják, hogy a tagállamok a jövőben fokozottabban működjenek együtt, hiszen az illegális tartalmak bármely tagállamban fel- és letölthetők. A szorosabb együttműködéssel lehetővé válna, hogy gyorsabban megtalálják a gyermekek elleni internetes bűncselekmények elkövetőit – véli a szakbizottság. (Európai Parlament Sajtószolgálat)

Az interneten keresztül vásárló fogyasztók az EU-ban gyakran nem férhetnek hozzá adott szolgáltatásokhoz, illetve csak magasabb áron érhetik el azokat, ha nem a saját országukban akarnak vásárolni – mutatott rá HERCZOG EDIT európai parlamenti képviselő az EU belső piaci biztosának feltett írásbeli kérdésében. A szocialista politikus arra kért választ, hogy az a fogyasztó, aki árukat – például könyveket, szórakoztató elektronikai termékeket – szeretne vásárolni, illetve zenei fájlokat vagy filmeket kíván letölteni egy multinacionálisan működő, de másik tagállamban fenntartott honlapról, miért nem juthat hozzá, vagy csak magasabb áron az adott áruhoz vagy szolgáltatáshoz. Vajon a szolgáltatásokról szóló irányelv erre vonatkozó rendelkezését helyesen alkalmazzák-e? CHARLIE MCCREEVY belső piaci biztos válaszában hangsúlyozta, hogy a Bizottság mindent megtesz azért, hogy elháruljanak azok az akadályok, amelyek ma még hátráltatják a belső piacon a fogyasztókat megillető jogok teljes mértékű érvényesülését. A szolgáltatási irányelv 20. cikkének (2) bekezdése egyértelműen arra kötelezi a tagállamokat, hogy vessenek véget annak a gyakorlatnak, amely szerint a szolgáltatók a szolgáltatás igénybe vevőjének állampolgársága vagy lakhelye szerint hátrányos megkülönböztetést alkalmaznak. A Bizottság szerint, miután az irányelv rendelkezéseit a tagállamok 2009 végéig átültették nemzeti jogukba, az idézett 20. cikk hathatósan fogja szolgálni az interneten árukat vagy szolgáltatásokat vásárolni kívánó fogyasztókat sújtó diszkrimináció elleni küzdelem ügyét, és kulcsszerepet fog játszani a kiskereskedelmi szolgáltatások valóban páneurópai piacának kialakításában. “Fontos, hogy javuljon a bizalom az online kereskedelem iránt, hiszen az EU-ban napjainkban már 150 millió uniós polgár vásárol az interneten” – hívta fel a figyelmet HERCZOG EDIT fogyasztóvédelmi szakpolitikus. A belső piaci biztos HERCZOG EDITNEK adott válaszában külön kitért arra, hogy a Bizottság jelenleg a tagállami közigazgatási szervekkel együttműködve igyekszik gondoskodni az irányelv helyes végrehajtásáról, és ezzel összefüggésben a tagállamokkal együtt vizsgálja azt is, hogyan lehetne legelőnyösebben biztosítani, hogy a 20. cikkben megfogalmazott diszkrimináci­ómentességi szabály helyesen jelenjen meg a nemzeti jogrendszerekben, illetőleg azt, hogy a jövőben a tagállami hatóságok majd valóban hatékonyan járjanak el a szabályt megszegő szolgáltatókkal szemben. “Az egységes piac több választási lehetőséget is ad a fogyasztóknak, de ahhoz, hogy az emberek aggodalom nélkül, biztonságban válogathassanak a kínálatból, szükség van egy teljes EU-t lefedő jogi biztonsági hálóra. Ezt a célt szolgálja az Európai Bizottság közelmúltban nyilvánosságra hozott törvénytervezete az online vásárlásokról, amely erősíteni akarja az uniós állampolgárok jogait, bárhonnan is szerezzék be a kívánt terméket” – mondja az EP képviselő. (JogiFórum.hu)

Több tízezer perrel a hátuk mögött is döntetlenre áll a lemezipar és a felhasználók évek óta zajló küzdelme az internetes zeneletöltés frontján. Az (Amerikai Hanglemezipari Szövetség – RIAA) öt éve váltott stratégiát az ingyenes internetes zeneterjesztés visszaszorítása érdekében. Az első perek ugyanis (pl. az 1999-ben nagy port kavart Napster ügy) még a programok gyártóinak jogi ellehetetlení­tésével akarta a kívánt eredményt elérni. Ez azonban azért sem járt sikerrel, mert a programok gyártását nem sikerült visszaszorítani, egy-egy alkalmazás hosszadalmas leállítása mellett számtalan újabb, hasonló célokat szolgáló alkalmazás jelent meg a felhasználók körében. Ezt még az áttörésként emlegetett, 2005. júniusában hozott MGM v. Grokster legfelsőbb bírósági ítélet sem tudta megváltoztatni. Emlékeztetőül: az ítélet megállapította, hogy azok a fájlcserélő rendszereket használó személyek és cégek, melyek szerzői jogsértő magatartásra bátorítják a felhasználókat szolgáltatásaik használatával, felelősségre vonhatók a felhasználók magatartásáért. A programok elleni fellépés csekély hatását látva a lemezipar pár éve saját vásárlói ellen fordult és közvetlenül az ilyen programokat használó személyeket bíróság elé citálva igyekezett elrettenteni a közönséget a P2P rendszerek használatától. Az RIAA szerint sikerrel, mert a fogyasztók ellen folytatott jogi eljárások révén sikerült megállítani az illegális fájlmegosztás terjedését, az internetes közösség kezdi belátni a letöltések és a különböző fájlcserélők használatának jogellenességét. Állításuk szerint 2003 óta az ún. peer-to-peer rendszereket használó internetezők száma statisztikailag alig nőtt, ma az akkori 6.9 milliónál csak alig egymillióval több amerikai használta ezeket az eszközöket, miközben az internetpenetráció mintegy megkétszereződött. Felméréseik szerint továbbá az ingyenes internetes tartalmak saját gépre történő letöltését öt éve csak a felhasználók kb. egyharmada tartotta jogellenesnek, mára ez megkétszereződött, azaz a netezők kétharmada tisztában van a P2P rendszerek használatának jogellenességével. Az RIAA szerint tudatos fellépésük ösztönzőleg hatott az internetjog fejlődésére és az újabb elektronikus fájlkereskedelmi formák megjelenése (melyek tipikus példája az iTunes) is nagymértékben nekik köszönhető. Ezzel szemben a felhasználók jogi képviselői és az ő oldalukat pártoló szervezetek továbbra is hisztérikusnak tartják a legnagyobb zeneipari vállalatok reakciót, szerintük a jogi eljárásoknak nincs is igazi visszatartó ereje. Állítják: az RIAA sikerét bizonyító adatok félrevezetőek, nem tükrözik a valós felhasználói magatartásokat. A P2P rendszereken túl mára számos újabb változata van az elektronikus zeneszámokkal történő visszaéléseknek, terjednek a privát internetes adatbázisok, a felhasználók megosztják egymással iTunes-os vagy egyéb fizetős szolgáltatásra irányuló hozzáférésüket és a hordozható adathordozók segítségével terjesztett illegális tartalmak mennyisége sem nyomon követhető. Az Electronic Frontier Foundation (EFF) szerint például nem általános számokkal kellene példálózni, inkább konkrét kimutatás kellene arról, hogy kik hagyták abba a fájlcserélést csak azért mert rájöttek, jogellenes amit csinálnak. Sokan például jobban tartanak a kémprogramoktól és a vírusoktól mint az RIAA által hangoztatott negatív jogkövetkezményektől. „Igazság szerint nincsenek olyan kimutatások, amelyek közvetlen bizonyítékként szolgálnának arra, hogy az RIAA által folytatott boszorkányüldözés­nek komolyabb elrettentő hatása lenne“ – fogalmazott Fred van Lohman, az EFF jogásza egy interjúban, annak kapcsán, hogy az EFF a közelmúltban megjelentette a “RIAA v. The People: Five Years Later” c. összegző tanulmányát. A tanulmány egyértelműen leszögezi: az RIAA által 2003 szeptemberében indított jogi hajtóvadászatnak nem akar vége szakadni, a zeneipari lobbi saját vásárlói ellen továbbra is minden hónapban perek tucatjait indítja. Ezekben sokszor nem a megfelelő embereket állít bíróság elé és a felhozott vádak megalapozatlanok. Az egyik közelmúltban elhíresült esetben egy Tanya Andersen nevű hölgytől követeltek kb. 1400 fájl mindegyike után 750 dollár megfizetését úgy, hogy az illető nemcsak hogy nem töltötte le, de még csak nem is ismerte az adott műveket. De előfordult az is, hogy az RIAA elhunyt személyeket vagy internet előfizetéssel nem rendelkezőket vont eljárás alá. A szervezet által indított eljárások többsége az eredetileg követelt összeg töredékének kifizetéséről szóló peren kívüli megegyezéssel zárul. Ennek a hozzáállásnak egy másik olvasata szerint az emberek csak szabadulni akarnak az RIAA zaklatásától, inkább megegyeznek egy csekélyebb összegben peren kívül, minthogy bíróságra járjanak. De nem ritka az sem, hogy a már megítélt magas kártérítési összeget végül kapja meg a szervezet: a Capitol vs. Thomas ügyben (ahol egy magánszemélyt 24 fájl letöltése miatt 220 ezer dollár megfizetésére kötelezett a bíróság) eljárási okok miatt a korábbi jogerős ítélet felülvizsgálata várható . De mégha az RIAA számára sikerrel jár az eljárás, akkor is éppen azok az előadóművészek nem látnak semmit a befolyó összegekből, akinek jogait állítólag az eljárások védik, szól az EFF jelentése. (JogiFórum.hu)

Az infokommunikációban Magyarország az unió átlagához és a modern társadalmakhoz képest is felzárkózó szakaszban van, amelynek során szükség lenne egy digitális közműrendszer kiépítésére – mondta BAJA FERENC informatikáért felelős kormánybiztos az “E-Magyarország, E-Kormányzat – 2008” konferencián. A konferencia állami és vállalkozói szakemberek között rendezett kerekasztal beszélgetéseim arra keresték a választ, lehet-e megoldás az ország pénzügyi válsággal tetézett bajaira, ha felgyorsítják az információs társadalommá és gazdasággá alakulás ütemét. BAJA hangsúlyozta, a magyar infokommunikációban és közigazgatásban stratégiai paradigmaváltásra van szükség, hiszen nem mindegy, hogy a jelenhez, vagy már a jövőhöz csatlakozik az ország. Az alapkérdés, hogy a két terület egy kézbe kerülésével milyen új stratégiát lehet megvalósítani Magyarországon. Az előadásában szólt arról is, hogy az infokommunikáció világában: az informatikában, a távközlésben, a hírközlésben, a médiában rendkívüli koncentráció megy végbe, amely trendet követni kell. Ebben a folyamatban nem a konfrontáció, hanem az egységesítés a cél. Elmondta, hogy az egységes stratégia kidolgozását egy 20-25 fős minisztériumi csapat végzi. Úgy vélte, a legfontosabb feladat az információs társadalom kiterjesztése. Fontos a közigazgatás belső hatékonyságának növelése, hiszen nem lehet cél egy káosz digitalizálása. Stratégiai cél az ügyfélorientált, állampolgárra szabott szolgáltatás, egyebek között a teljeskörű elektronikus ügyintézés kialakítása is. Ahhoz, hogy ne csak szűk kör használhassa az újfajta szolgáltatásokat elkerülhetetlen egy átfogó program beindítása a felhasználók képzésére. Az elektronikus közszolgáltatásokat és az állami szolgáltatásokat egységes platformra kell hozni a jövőben, hogy ne kelljen az ügyintézésekhez több tucatnyi csatornát, adatbázist vagy telefonos szolgáltatást használni. A kormány elindította a szükséges fejlesztéseket is az ügyben, amelynek részeként 12 projektnél 8 szerződést már megkötöttek. A következő években komoly uniós forrásokat használhat fel az infokommunikációs szféra, ami lehetőséget teremt az előrelépésre – hangsúlyozta BAJA. (HVG.hu)

Várhatóan nem lesz távközlési szuperhatóság az Európai Unióban, miután az Európai Bizottság az uniós tagállamok és az Európai Parlament (EP) nyomására felülvizsgálta ezt a javaslatát. Egyebek között ez derül ki sajtóértesülések szerint abból a dokumentumból, amelyet VIVIANE REDING biztos készített az uniós szervek számára végleges jóváhagyásra. A távközlési szabálycsomag – a korábbi előírások felülvizsgálata, korszerűsítése és kiegészítése – a jelenlegi összeállítású Európai Bizottság egyik legjelentősebb programja, célja a verseny növelése, a tarifák csökkentése és a választék növelése. A luxemburgi REDING tavaly roppant ambiciózus javaslatot tett le az asztalra, de ennek egy része jelentős ellenállásba ütközött a tagországok és a parlament részéről, pedig utóbbiak közösen hoznak végső döntést a témáról. A legtöbb bírálat azt a javaslatot érte, amely a fentebb említett célok biztosabb elérése érdekében egy uniós csúcshatóság felállítására vonatkozott. Jelenleg ilyen testülettel az unió nem rendelkezik, csupán egy lazább szerveződésű csoporttal (ERG), amely a tagországok nemzeti távközlési hatóságait tömöríti. Az EP szeptemberben olyan jelentést fogadott el, amely az ERG-énél nagyobb, de a szuperhatóságnál kisebb hatáskörű testület létrehozását javasolja. Nyáron az uniós tagállamok is értésre adták, hogy inkább “a meglévő eszközrendszerből” szeretnének tovább építkezni. REDING új javaslata az európai hírközlési hatóságok hivatalának felállítását javasolja, lényegében megfelelve az EP elképzelésének. Az új “hivatal” hatásköre ráadásul nem terjed ki az internet biztonságára és az úgynevezett spektrumszabályozásra. Visszakozott a brüsszeli bizottság abban az elképzelésében is, amely önnön vétójogát terjesztette volna ki a nemzeti hatóságok olyan döntéseire, amelyeket Brüsszelben elégtelennek ítélnek. Az új tervezet állítólag már csak akkor ad lehetőséget Brüsszelnek a változtatás kikényszerítésére, ha azt a létrehozandó új hivatal is támogatja – azaz a nemzeti hatóságok teljes megkerülésére nem lesz lehetőség. Ugyancsak az EP-változat került az új javaslatba arról, hogy a cégeknek szét kell választaniuk a hálózatok működtetését és a kiskereskedelmi tevékenységet. REDING állítólag elfogadta azt a kitételt, hogy ezt hatásvizsgálatoknak kell megelőzniük. A javaslatokról az EU-tagországok kormányai várhatóan még idén megpróbálnak közös álláspontra jutni. Ezt követően a szöveg még visszakerül az uniós parlament elé végső jóváhagyásra. (HVG.hu)

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@hvgorac.hu

Weboldal: hvgorac.hu