35. szám, 2009. december

Első oldal

Szőke Gergely László: Első oldal

Tanulmányok

Alexin Zoltán: Az orvosi vények személyes adatainak kezelése
Horváth Edit Írisz: Az e-tárgyalás a polgári perben. Az e-tárgyalás és a polgári eljárásjog alapelvei

Háttér

Czoboly Gergely: A szellemi vagyon értékelése és értékbecslésének módszerei

Joggyakorlat

Madarászné Ifju Bernadett: Adatvédelmi, eljárásjogi és célszerűségi kérdések a családtámogatási ellátásokban
Halász Bálint: A <.hu> tartomány alatti alternatív vitarendezés gyakorlati tapasztalatai (1. rész)

Ajánló

Gelányi Anikó: Amit a gyermekpornográfiáról tudni illik, lehet, vagy éppen kell

Hírek

A magyar adatvédelmi szabályozás történetét összességében sikertörténetnek tekinthetjük. Számtalan elvi vita és kisebb-nagyobb értelmezési nehézség mellett is alapvetően színvonalas és átgondolt jogi rezsim jött létre az adatvédelmi törvény 1992-es megalkotásával. A törvény a lehető „legtisztább” formában valósítja meg az információs önrendelkezési jog eszméjét, amelynek lényege, hogy az érintett maga rendelkezhet személyes adatainak feltárásáról, felhasználásáról, számára az adatkezelés teljes folyamata követhető és ellenőrizhető, és ezen kívül csak közérdekből, törvény alapján – mintegy kivételes esetként – lehetséges a személyes adatok kezelése. Az adatvédelmi törvény ennek szellemében született, és az adatkezelés jogalapjaként kizárólag az érintett hozzájárulását vagy törvény felhatalmazását ismeri el.

Az adatvédelmi törvény fenti logikája ugyanakkor törvényszerűen a szektorális adatvédelmi rendelkezések (adatkezelési felhatalmazások) (túl?)burjánzását vonta és vonja magával, amely önmagában akár üdvözölhető is lenne, de sok esetben jelentős terhet ró a jogalkotóra és a jogalkalmazóra, és a szektorális szabályozás színvonala már gyakran nem éri el az adatvédelmi törvény szintjét. Emellett (legalább) egy igen jelentős szektor kimaradt: érthetetlen módon az 1992 óta hatályban lévő Munka Törvénykönyve máig alig tartalmaz adatvédelmi rendelkezést. A felvételi eljárás során az adatkezelés céljának meghatározásán kívül egy kissé talán felesleges, az adatvédelmi törvényből amúgy is következő szabály (adattovábbítás általános tilalma), és egy marginális jelentőségű (távmunkára vonatkozó) rendelkezést tartalmaz a munka törvénykönyve. A szektorális adatvédelmi szabályozás tehát lényegében hiányzik a magánszektor munkajogából.
Ugyanakkor természetes, hogy a munkajogviszony keretében nagy mennyiségű és sokszor „kényes” adatkezelés zajlik, amelynek határait már csak a felek közötti gyakran függő viszonyra tekintettel is indokolt lenne szabályozni. Az adatvédelmi biztos gyakorlata alapján az látható, hogy különösen érzékeny kérdéseket vet fel a munkavállalók ellenőrzésének adatvédelmi aspektusa. Ezzel kapcsolatban azonban még a legalapvetőbb kérdés, az adatkezelés jogalapja is tisztázatlannak tűnik.

Az adatkezelés jogalapja a munkaviszony területén is az érintett önkéntes és tájékozott hozzájárulása vagy törvény felhatalmazása lehet. Az érintett a hozzájárulását az adatkezelővel (munkáltatóval) írásban kötött szerződés keretében is megadhatja a szerződésben foglaltak teljesítése céljából. Ebben az esetben a szerződésnek tartalmaznia kell minden olyan információt, amelyet a személyes adatok kezelése szempontjából az érintettnek ismernie kell. A gyakorlatban a felek munkaszerződésbe ritkán foglalják bele az érvényes adatkezelési hozzájáruláshoz szükséges kellékeket. Emellett a munkaviszony fennállása alatt az érintett hozzájárulásának önkéntessége egy, a munkaviszony megkötésekor még fel nem merült adatkezeléssel kapcsolatban gyakran vitatott. Az önkéntesség utólagos bizonyítása meglehetősen nehézkes, ami egyfelől azzal járhat, hogy a munkáltató a munkavállalóra kényszerít bizonyos nem kívánt adatkezeléseket, másfelől azonban a munkavállalónak is alkalmat adhat e joggal való visszaélésre, és az eredetileg ténylegesen önkéntes hozzájárulás későbbi vitatására.

A vonatkozó jogirodalomban (különösen ARANY TÓTH MARIANN, MAJTÉNYI LÁSZLÓ és JÓRI ANDRÁS munkáiban) a jogalappal kapcsolatban több más megközelítés is megtalálható, amelyek az érdekmérlegelésre, a munkahelyi privacy határaira és a törvényen alapuló felhatalmazás kiterjesztő értelmezésére hívják fel a figyelmet.

Az EU Adatvédelmi Irányelvében ismert, érdekmérlegelésre lehetőséget adó jogalap (7. cikk f) pont) a magyar jogban csak adatkezelési célként került átvételre, így a munkáltatói adatkezelés törvényességét érdekmérlegelés önmagában nem alapozhatja meg.
Az is érdekes kérdés, hogy hol húzódik a munkavállaló privacy-jének határa. A munkavállaló által írt jelentések, az általa elkészített vagy leadott munkák, esetleg az általa ellenjegyzett cégiratok személyes adat jellege szintén továbbgondolásra érdemes. A személyes adat hatályos fogalma az adatvédelmi törvény alapján abszurdan széles kört ölel fel.

Végül ki kell térni a törvényi felhatalmazás értelmezésére. A munkahelyi ellenőrzés, mint adatkezelés jogalapja ugyanis véleményem szerint nem lehet más, mint a munka törvénykönyvének néhány rendelkezése. Ezek ugyan nem közvetlenül adatkezelésről, de adatkezelést szükségképpen feltételező jogintézményről, hatáskör gyakorlásáról szólnak, amelyek értelmezhetők adatkezelési felhatalmazásként. Így – talán bátor vagy megengedő értelmezéssel, de jobb híján – a munka törvénykönyve munkaviszony tartalmát leíró rendelkezései (Mt. 102-104. §§) jelenthetik a munkahelyi ellenőrzés jogalapját – a tájékoztatási kötelezettség és a célhoz kötöttség szigorú értelmezése mellett.

A fentiekben igyekeztem rávilágítani arra, hogy a szektorális szabályozás hiányában csak ingoványos talajon álló jogértelmezéssel oldhatók fel az adatvédelmi törvény és a munkaviszony során szükségszerűen felmerülő adatkezelési műveletek gyakorlata közötti ellentét. E kérdéskör ugyanakkor túlmutat egy szektor adatkezelési nehézségein és rámutat a magyar adatvédelmi szabályozás merevségére és a személyes adat fogalmának értelmezési problémáira is.

A munkahelyi adatvédelem szektorális szabályozása terén nem vagyok túlzottan optimista: egyrészt jelenleg nem látszik az a kényszerítő erő, amely a jogalkotási lépéseket éppen most kikényszerítené, másrészt az adatvédelmi biztos gyakorlata valamelyest pótolta a jogalkotás hiányosságait. A fent vázolt problémák – egy komolyabb szakmai vitát követően – lényegében a munka törvénykönyve néhány, rugalmasan, de nem parttalanul megfogalmazott kiegészítésével orvosolhatók lennének. Ennek során az adatkezelés célját és a „munkahelyi magánszféra” terjedelmének határait tisztázó adatkezelési felhatalmazásokkal lehetne tisztább jogi helyzetet teremteni.

Ugyanakkor a munkahelyi adatvédelemmel összefüggő dogmatikai kérdések kapcsán önkéntelenül is felmerül az adatvédelem rendszerének átfogó, koncepcionális jellegű módosításának, de legalább az újragondolásának igénye is, ami nem a korábbi elvek elvetését, sokkal inkább újraértelmezését és továbbfejlesztését jelenthetik. Ezt véleményem szerint számos – a munkahelyi adatvédelemtől függetlenül lezajló, elsősorban technológiai – folyamat is sürgeti.

 

Szőke Gergely László

Nagyobb nemzetközi beleszólást enged a domain-nevek kiosztásába az amerikai kormány és az internetes címeket kezelő ICANN nonprofit szervezet megállapodása. Az amerikai kereskedelmi minisztérium és az internetes domain-neveket ellenőrző, a kiosztott nevekkel és számokkal foglalkozó internetes társaság (ICANN) között szerdán létrejött új egyezmény értelmében fontos kérdésekben négy nemzetközi testület ellenőrzi majd a szervezet tevékenységét. A testületek tagjait különböző országok képviselőiből, ám az Egyesült Államok részvétele nélkül kívánják összeállítani, ezzel próbálva nemzetközivé tenni a háttérben működő, de jelentős hatalommal bíró szervezetet. Az ICANN teljes függetlenedését támogató VIVIANE REDING – időközben leköszönt – európai uniós távközlési biztos is üdvözölte a felügyeleti rendszerről szóló új megállapodást. (Prím Online)A Nyílt Dokumentumformátum Szövetség (ODFA) szerint szakmailag indokolatlan és jelentős többletköltséggel jár az az állami szoftverbeszerzés, amely keretében a Microsoft legújabb szoftvereit vásárolják meg az államigazgatás és a közoktatás számára. A Központi Szolgáltatási Főigazgatóság nettó 24 milliárd forintért Microsoft, Novell és nyílt forráskódú szoftvereket vásárolt. Az ajánlatkérés 24 milliárd forintos keret-megállapodásra szólt, a következő bontásban: közigazgatási és oktatási szoftvereket kell szállítani, illetve a korábbi licenceket bővíteni, három kategóriában. Első a Microsoft, második a Novell, míg harmadik a nyílt forráskódú szoftver-csoport. Az elsőre 12 milliárd, a másodikra és a harmadikra 6-6 milliárd forint a keret. A szervezet pénteken nyílt levélben fordult a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság vezetőjéhez. A levélben kiemelik: “az európai tapasztalatok azt mutatják, hogy az új Microsoft szoftverek beszerzése előnytelen üzlet, mivel a jelenleginél még drágább szoftverek nem hoznak kimutatható hasznot felhasználójának”. A szervezet hozzáteszi: azokban az uniós tagállamokban, ahol a kormányzati informatikai kérdésekben központilag döntenek, a nyílt szabványok, nyílt dokumentumformátum (ODF) kötelező államigazgatási alkalmazásáról hoztak kormányrendeletet, az Európai Unió ajánlásának megfelelően. A nyílt levél szerint az ODFA fenntartásainak ad hangot, hogy válság idején éppen Magyarország az első olyan európai uniós tagállam, ahol a világ legdrágább irodai szoftvercsomagjának beszerzéséről születik központi döntés. Az ODFA felszólítja a Központi Szolgáltatási Főigazgatóságot, hogy állítsa le a Microsoft Office 2007 bevezetésének végrehajtását, indítson próbaprojekteket a kormányzati csúcsintézményekben, és az eredmények alapján hozzon érdemi döntést a további nagyértékű beszerzésekről. (Prím Online)

A Fővárosi Ítélőtábla nem talált kivetnivalót abban, hogy a kormányzati szoftverekre szóló, 25 milliárd forintos közbeszerzést eleve Microsoft termékekre írták ki. A bíróság úgy látta, hogy a közbeszerzőnek „joga volt saját beszerzési igényét meghatároznia”. A Fővárosi Ítélőtábla elutasította a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) keresetét az úgynevezett szoftverlicensz ügyben, amivel jogerőre emelkedett az első fokú bíróság korábban hozott ítélete. A versenyhatóság amiatt indított pert, mert véleménye szerint a szoftverlicenszek beszerzésére kiírt pályázat tárgymeghatározásával a Központi Szolgáltatási Főigazgatóság korlátozta a szoftverpiaci versenyt. A Központi Szolgáltató Főigazgatóság (KSZF) 2008. január 4-én írt ki nyílt közbeszerzési eljárást a közigazgatási és oktatási intézmények által korábban beszerzett szoftverlicenszek bővítése, kiegészítése, meghosszabbítása, verziókövetése, cseréje, valamint új szoftverlicenszek beszerzése céljából. A négy évre szóló keretmegállapodás értéke 25 milliárd forint. Az ajánlati felhívás tárgymeghatározása szerint az eljárásban csak a “Microsoft”, vagy “azzal egyenértékű” szoftverek forgalmazói vehetnek részt. A beszerzés tárgyának versenyt korlátozó meghatározása miatt a Gazdasági Versenyhivatalnak a Közbeszerzések Tanácsába delegált tagja a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz (KDB) fordult az eljárás felfüggesztését kérve. A tanácstag véleménye szerint ugyanis a KSZF feleslegesen nevezi meg a „Microsoft” termékeket, mert ez szükségtelen a beszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározásához. Álláspontja szerint az ajánlatkérő az előírással korlátozza a szoftverpiacon lévő vállalkozások közötti versenyt. A jogorvoslati eljárásában a KDB megszüntető határozatot hozott. A testület érvelése szerint a KSZF csak a közbeszerzési eljárás tárgyának egyértelmű megjelölése miatt nevezte meg cégszerűen a terméket, így jogsértés nem történt. Az állami intézmények ugyanis jellemzően Microsoft szoftvereket használnak, így ezekhez illeszkedő szoftverekre van szükség a továbbiakban is. A GVH a Fővárosi Bíróságnál (FB) a határozat felülvizsgálatát kérte. Keresetében a GVH delegáltja azt kéri a bíróságtól, hogy semmisítse meg a KDB határozatát és kötelezze új eljárásra a testületet. Az FB elutasította a GVH keresetét. Az ítélet szerint a bíróság indokoltnak találta a „Microsoft” szoftverlicenc, (vagy azzal egyenértékű) termék megnevezést, mert a közbeszerzőnek joga van arra, hogy saját beszerzési igényét meghatározza, biztosítva így a már meglevő rendszerekkel való együttműködést. Az első fokú döntés ellen a GVH fellebbezett. A Fővárosi Ítélőtábla 2009. október 14-i döntésében azonban elutasította a versenyhatóság keresetét és helyben hagyta az FB döntését. Az ítélet jogerős. (NOL.hu)

Az NHH megbírságolta az Antenna Hungáriát, és meghallgatást indít a helyi televíziók digitális átállásáról. A Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) stratégiai fontosságú kérdésnek tekinti a televíziós digitális átállás sikerét, hiszen 2012-re az egész Európai Unióban és így Magyarországon is le kell állítani a jelenlegi földfelszíni analóg televíziós műsorszórást, mondta PATAKI DÁNIEL, az NHH elnöke. Az NHH és Antenna Hungária 2008 szeptemberében írta alá a hatósági szerződést öt földfelszíni digitális televízió és az egy VHF sávi rádióműsorszóró-hálózat üzemeltetési jogosultságáról. A hatóság a földfelszíni digitális átállás körülményeit, a 2008-as pályázat nyertesével, az Antenna Hungária Zrt-vel kötött hatósági szerződésben foglalt kötelezettségek és vállalások teljesülését a szolgáltatás tavaly év végi beindításától kezdve fokozott figyelemmel kíséri. A kötelezettségek és a vállalások ellenőrzése után az NHH Tanácsa 2009 márciusában az Antenna Hungária, illetve a tulajdonában lévő Antenna Digitális Televízió, illetve Rádió Műsorterjesztő Kft., (ADTM, ADRM) társaságokat a kötelezettségek teljesítésére és a jogszabályoknak megfelelő magatartás tanúsítására hívta fel. Májusban és júliusban a felhívásokban foglaltak teljesülésének vizsgálata során – figyelembe véve a Magyar Rádió, valamint a Katolikus Rádió beadványaiban foglalt problémákat is – az NHH jogalkalmazási eljárásokat indított mind az ADTM, mind az ADRM ellen. A földfelszíni digitális televíziós (DVB-T) és a földfelszíni mobiltelevíziós (DVB-H) szolgáltatás vizsgálata során feltárt fontosabb jogsértések: A DVB-T platformon nem teljesült legalább egy új földfelszíni műsorterjesztésű általános tematikájú, szabad hozzáférésű műsor elérhetővé tétele; a DVB-H platformon a továbbítási kötelezettség késedelmesen, illetve csak részben teljesült; a digitális földfelszíni televízió műsorterjesztés vételére alkalmas digitális vevődekóder kedvezményes (minimálbér 1 százalékának megfelelő törlesztő részletű) forgalomba hozatalára vonatkozó kötelezettséget megsértették. Megsértették a „matricarendszer” működtetésére vonatkozó kötelezettséget; nem tettek maradéktalanul eleget a tájékoztató internetes oldal kialakításáról szóló előírásoknak; a DVB-T platformon a közszolgálati műsorok terjesztésére megkötött szerződések műsorterjesztési díjra vonatkozó rendelkezései nem állnak összhangban a Pályázati Kiírással; a közszolgálati rádió műsorszolgáltató műsorárainak továbbítására irányuló szerződéskötés elmaradt. A földfelszíni digitális rádiós (DAB) szolgáltatás vizsgálata során feltárt fontosabb jogsértések: Az Inforádió Kft., és a Lánchíd Rádió Kft. műsorának terjesztésére vonatkozó vállalás nem teljesült; a közszolgálati rádió műsorszolgáltató (Magyar Rádió Zrt.) műsorainak és az országos közműsorszolgáltató (Magyar Katolikus Rádió Zrt.) műsorának terjesztésére tett ajánlatok műsorterjesztési szolgáltatás tartalmára vonatkozó rendelkezései nem felelnek meg maradéktalanul a Dtv. és az Eht., valamint a Hatósági Szerződés rendelkezéseinek; a közszolgálati rádió műsorszolgáltató műsorainak továbbítására irányuló szerződéskötés elmaradt. Az NHH Tanácsának helyzetértékelése szerint annak ellenére, hogy az utóbbi hónapokban jelentősen kibővült a földfelszíni digitális televíziózás műsorkínálata, elindult a kedvezményes vevődekóder értékesítés és a kommunikációs kampány, a legkritikusabb sikertényezőknél, azaz mind a tartalom, mind a hozzáférési eszközök, mind pedig a tájékoztatás területén komoly hiányosságok voltak, illetve vannak még ma is. Ezért az NHH Tanácsa 40 millió forintos bírságot szabott ki, egyúttal – határidők rögzítésével – felszólította az Antenna Hungáriát, hogy tegye meg a szükséges lépéseket a jogszerű, a hatósági szerződésben foglaltaknak megfelelő állapot eléréséhez.
A digitális átállás sikere érdekében szintén nagyon fontos a helyi televíziók analógról digitálisra történő átállítása. Magyarországon jelenleg 46 helyi analóg, földfelszíni sugárzású helyi televízió van, őket az átállás – mivel 2012-től nem lesz mód az analóg földfelszíni sugárzásra – közvetlenül érinti. A helyi televíziók digitális átállása érdekében az NHH előzetes meghallgatást hirdetett meg a közvetlenül és közvetett módon érintett műsorszolgáltatók és műsorelosztók, az érdekvédelmi szervezetek és önkormányzatok részére. A meghallgatás meghirdetésével együtt a hatóság október 22-én honlapján közzétette az előzetes meghallgatással kapcsolatos jogszabályi és piaci környezetről, valamint a műszaki szempontokról tájékoztató dokumentumot, valamint egy információgyűjtő online kérdőívet.
A digitális átállás következtében felszabaduló frekvenciatartomány felhasználására tett javaslatot az unió távközlési tanácsadó testülete. Mivel a legtöbb uniós tagállam 2012-re átáll az analóg rádióról és tévéről digitálisra, az Európai Bizottság (EB) a Radio Spectrum Policy Group (RSPG) javaslata alapján azt javasolja, hogy a felszabaduló frekvenciákat arra használják fel, hogy egy egységes európai mobilos széles sávú hálózatot hozzanak létre, mivel ez (többek között) jelentősen csökkenthetné a nemzetközi hanghívások, valamint az a nemzetközi adatforgalom költségeit. A javaslat a 790–862 MHz-es tartományra vonatkozik, ez lenne az úgynevezett páneurópai hálózat tartománya. Az EB becslése szerint ez a rendszer – ha az összes tagállam elfogadná a projektet – a következő 15 évben 20–50 milliárd eurót jövedelmezhetne a tagállamoknak. Ennek természetesen feltétele, hogy 2012-re valóban megtörténjék a digitális átállás, még ha ezzel kapcsolatban egyre komolyabb kétségek merültek is fel az utóbbi időben. Az NHH tájékoztatása szerint az elképzelés arra az elvre épül, hogy az átállás következtében felszabaduló frekvenciatartomány uniós koordinálása az európai közösséget olyan versenyelőnybe hozhatná, mint annak idején a GSM egységes szabályozása. Az úgynevezett „digitális hozadék” (vagyis a most feltáruló új lehetőség) emellett módot adna arra is, hogy olyan területeket vonhassanak be a tagállamok a hálózati társadalomba, ahová az eddigi módszerekkel (vezetékesen) nem sikerült eljuttatni az internet áldásait. A konkrét vita és munka a jövő év első felében kezdődik meg a „páneurópai” mobil széles sáv kapcsán. (ITCafé)

Az Európai Bizottság előzetes jelentésében közölte: nem támogatja, hogy az Oracle megvásárolja a Sun Microsytems-et. A Bizottság attól tart, hogy a Sun MySQL adatbázisa és az Oracle termékei együtt gyengíthetik a versenyt az Európai Unióban. Az Európai Unió egyelőre csak előzetes állásfoglalást adott ki az ügyben, a végső döntésre január 19-ig kerül sor. A Sun tavaly vásárolta meg 1 milliárd dollárért a MySQL adatbázist, amelyet többek között olyan weboldalak működtetéséhez használnak, mint az Amazon vagy a Google. Az Oracle adatbázisai – a piacvezetők – jóval nagyobb nagyobbak és vállalatok számára teszik lehetővé a gyors információkeresést. Az üzlet ellenzői attól tartanak, hogy az Oracle vásárlása csökkenti majd a MySQL fejlődési esélyeit. Az ügy érdekessége, hogy az Oracle-Sun vásárlást az amerikai igazságügyi minisztérium már jóváhagyta. A Bizottság később úgy döntött, hogy nyolc nappal kitolta a jövő január végi határidőt annak eldöntésére, hogy vannak-e az Európai Uniónak versenyjogi aggályai két amerikai informatikai óriás tervezett 7,4 milliárd dollár értékű fúziójával kapcsolatban. Az érintetteknek így több idejük marad a megfelelő további érvek felsorakoztatására. (Világgazdaság)

Az AMD és az Intel teljes kiegyezésre jutott a két vállalat közt dúló jogi vitákban. A megállapodás értelmében a két cég mindenféle jogi vitát befejez, és az Intel több mint 1 milliárd dollárt fizet. A két vállalat közös közleményben tudatta, hogy sikerült megállapodást elérniük a két cég közti összes jogi kérdésben, beleértve a licencelési és trösztellenes aspektusokat is. A felek úgy kommentálták a bejelentést, hogy bár a két cég közti viszony terhelt volt az elmúlt időben, ez a kiegyezés „véget vet a jogi vitáknak és lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy összes erőfeszítésüket a termék innovációra és fejlesztésekre fordítsák”. Az egyezség része egy keresztlicenc-megállapodás, melynek értelmében 5 éven át mindkét vállalat felhasználhatja a másik szabadalmait is, valamint az Intel felhagy bármiféle licencvitával, amelyet az AMD-Globalfoundries kapcsán indított az x86 processzorok gyártási licencének kérdésében. Ezen túlmenően az Intel 1,25 milliárd dollárt fizet az AMD-nek, valamint bizonyos nem részletezett üzleti gyakorlatokhoz tartja magát. Ez kétségtelenül az Intel piaci erőfölénnyel történő visszaélésének beismerése, legalábbis jogilag, és annak vállalása, hogy ez a jövőben nem ismétlődik meg újra. Cserébe az AMD beszüntet minden polgári peres keresetet, melyek az Egyesült Államokban és Japánban folytak, és világszerte visszavonja hivatalos panaszait is a különféle versenyhatóságoknál. A megállapodás részleteit közzéteszik majd a cégek saját tőzsdefelügyeleti beadványaikban. (HWSW)

Az Európai Parlament elfogadta az új hírközlési keretcsomagot. A mintegy 2 éves folyamat eredményeképpen az EU olyan jogszabályi környezetet teremtett, amellyel a szabályozás lépést tart a technológiai és piaci fejlődéssel és hosszabb távon biztosítja az iparág modern szabályozási hátterét, mondta a PATAKI DÁNIEL az NHH elnöke. Az Európai Parlament nagy többséggel jóváhagyta az EU hírközlés-szabályozási keretrendszerének eddig még el nem fogadott elemét, az úgy nevezett „Jobb Szabályozás” irányelvet, miután néhány nappal ezelőtt a Európai Tanács már elfogadta a csomagot. A jogszabályok várhatóan decemberben jelennek meg az EU hivatalos közlönyében. A kihirdetés másnapján a jobb szabályozás, valamint és a fogyasztói jogok irányelve is életbe lép, a tagállamoknak pedig 18 hónapjuk lesz az irányelvek átültetésre a nemzeti jogba. A BEREC rendelet a megjelenést követő 20. napon lép életbe. Az új hírközlési keretszabályozás az elkövetkező évtizedre határozza meg az európai hírközlés kereteit, felhasználva a korábbi szabályozási gyakorlat eredményeit, mondta az NHH elnöke. Kiemelte, hogy a megújuló szabályozásban az eddiginél is fontosabb szerepet kap a fogyasztói jogok kérdése, illetve a szabályozó hatóságok együttműködése, amely nagy mértékben hozzájárulhat az európai hírközlés további harmonizációjához, így a szektor és kontinens versenyképességének növeléséhez. Az új keretszabályozás alapján az Unióban hatékonyabbá válhat a spektrummal való gazdálkodás és felgyorsulhat az új generációs hálózatok elterjedése, mondta PATAKI DÁNIEL. A Bizottság kapcsolódó közleménye szerint az EU 500 millió polgára hamarosan élvezheti az abból fakadó előnyöket, hogy az európai távközlési piacon fokozódó verseny következtében a fogyasztóknak több választási lehetőség áll majd rendelkezésére, szerte Európában javul a gyors, szélessávú internetkapcsolattal való lefedettség, valamint a távközlési szolgáltatókra vonatkozóan megerősödik a magánéletük tiszteletben tartásához való joguk. Az európai fogyasztók jogai lényeges mértékben bővülnek új jogokkal is, mint például a vezetékes vagy mobilszolgáltató egy munkanapon belül történő váltásának joga, a telefonszám megtartásával; a fogyasztók jobb tájékoztatáshoz való joga az általuk előfizetett szolgáltatásokkal kapcsolatban, valamint a fogyasztók ahhoz való joga, hogy távközlési szolgáltatójuktól tájékoztatást kapjanak adataik, megsértéséről. A szolgáltatóknak lehetőséget kell biztosítaniuk arra, hogy a fogyasztók 12 hónapnál rövidebb időszakra is szerződést köthessenek. Az EU új előírásai szerint a nemzeti távközlési hatóságok hatáskörébe fog tartozni továbbá a hálózati átviteli szolgáltatásokra vonatkozó minimális minőségi szintek meghatározása és az „internet semlegességének” előmozdítása az európai polgárok számára. A távközlési reform ezenfelül meg fogja erősíteni az európai fogyasztóknak az internet-hozzáférésre vonatkozó alapvető jogait. A csomagba az Európai Parlament javaslatára bekerült új, az internet szabadságára vonatkozó rendelkezés egyértelművé teszi, hogy az EU polgárainak alapvető jogaira tekintettel, beleértve a magánélet tiszteletben tartásához való jogot is, a nemzeti hatóságok nem korlátozhatják az internethez való hozzáférést közpolitikai okokra hivatkozva, kivéve, ha az intézkedést tisztességes és pártatlan eljárás, valamint tényleges és megfelelő időben történő bírósági felülvizsgálat előzte meg. (NHH, EURapid)

Lemondott az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) elnöki tisztségéről és testületi tagságáról MAJTÉNYI LÁSZLÓ. A lemondás oka az, hogy MAJTÉNYI szerint az országos kereskedelmi rádiók pályáztatása során súlyos jogsértések történtek, és az ORTT döntése miatt a jövőre nézve lehetetlenné vált annak az elnöki célkitűzésnek a teljesítése, hogy „legjobb tudásom szerint azon fogok munkálkodni, hogy minél közelebb vigyem a médiahatóság működését a közpolitikához, miközben távol tartom a pártpolitikától”. Az ORTT a Fidesz, a KDNP és az MSZP által delegált tagok voksával határozott a két országos kereskedelmi rádió műsorszolgáltatási jogosultságának odaítéléséről; a döntést egyhangúlag hozták meg, mivel az SZDSZ által delegált tag, aki korábban a pályázatok kizárását támogatta, nem szavazott. A kisebbik vételkörzetű frekvenciát az Advenio Zrt., a másik műsorszolgáltatási jogosultságot pedig az Econet érdekeltségébe tartozó FM1 Konzorcium nyerte el. A döntést megelőzően MAJTÉNYI indítványozta, hogy a végül nyertes két rádiót – formai szabálytalanság, s irreális ajánlattétel miatt – zárja ki a testület a tenderből. Kizárási indítványát azonban a testület Fidesz-MSZP-együttműködéssel leszavazta. Másnap MAJTÉNYI bejelentette, november 30-i dátummal lemond az ORTT elnöki posztjáról. Az ORTT többsége a műsorszolgáltatási szerződés aláírása előtt az FM1 Konzorcium részére haladékot adott a – pályázati nyilatkozat ellenére fennálló – tulajdonosi összeférhetetlenség megszüntetésére. Az ORTT határozatát a vesztes pályázók bíróság előtt támadták meg; a bíróság az új rádiók működése megkezdését megakadályozni kívánó ideiglenes intézkedés iránti kérelemnek nem adott helyt. MAJTÉNYI LÁSZLÓ a pályáztatás szabálytalanságai miatt az ügyészséghez fordult, és törvényességi vizsgálatot, valamint ügyészi intézkedést kezdeményezett.
KÖNYVES-TÓTH PÁL kezdeményezésére informális együttműködés kezdődött az adatvédelem területén jártas és ismert hazai jogász, informatikus és mérnök szakemberek között. A tagok működésük alapjaként a jogi szabályozásban is megjelenő, de azon túlmutató „tisztességes adatkezelés” zsinórmértékét határozták meg. A szakmai műhely célja, hogy közös gondolkodásra invitálja az adatvédelem különböző területeivel foglalkozó kollégákat, és fórumot teremtsen az adatvédelemmel kapcsolatos kérdések megvitatására. Az együttműködés keretében közös szakmai álláspontok kiadására, rendezvények szervezésére és az adatvédelemmel kapcsolatos eszmecserék kötetlen lefolytatására illetve szakmai tapasztalatok cseréjére kerül sor.

1037 Budapest, Montevideo utca 14.
Tel.: +36 1 340 2304
Fax: +36 1 349 7600
E-mail: info@hvgorac.hu

Weboldal: hvgorac.hu